Egy idézet (folytatása) 1790-ből

2018. július 17. § 0 hozzászólás

Hogy-ha te­hát Pál­lás­nak örök haj­lé­kot akar­tok
Szer­ze­ni mellyem­ben, óh di­a­dal­mas Atyák!
És az igaz tu­do­mányt ma­ra­dan­dó láb­ra se­géll­vén
A’ ko­mor elme-homály’ kép­te­len álma he­lyett,
A’ si­ke­res Bőlt­sek­nek eszesb apo­lá­sai ál­tal
Jobb­nak akar­já­tok ten­ni Anyá­tok’ ügyét:
Óh! e’ két aka­dályt ves­sé­tek fél­re! sza­bad­ság,
és bő­ség nél­kűl sín­le­nek a’ nagy Eszek.

Ver­se­ghy Fe­renc. A ma­gyar ha­zá­nak anyai szó­zattya az or­szág nap­já­ra ké­szü­lő ma­gya­rok­hoz, 1790, 13 [dőlt ki­eme­lés: HB].

No tags for this post.

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek [ReTextum ‧ 8]

2018. július 7. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ve­ro­ni­ka Čap­ská. Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Dol­ní Břežany: Scrip­to­ri­um, 2016).

Ve­ro­ni­ka Čap­ská a prá­gai Ká­roly Egye­tem Hu­mán Tu­do­má­nyok Kara Ál­ta­lá­nos Ant­ro­po­ló­gia Tan­szé­ké­nek szak­asszisz­ten­se, fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a kora új­ko­ri tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gia, a for­dí­tás és a tár­sa­dal­mi ne­mek tör­té­ne­te (gen­der his­to­ry). 2016-ban je­lent meg a Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Szö­ve­gek és szö­ve­tek kö­zött: A [Swéerts-]Špork csa­lád, szö­veg­gya­kor­lat és kul­tu­rá­lis vál­to­zás a ba­rokk és a fel­vi­lá­go­so­dás ha­tá­rán) című mo­nog­rá­fi­á­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Két idézet 1790-ből

2018. június 22. § 0 hozzászólás

A’ tu­do­má­nyok­nak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ ket­tő nél­kűl sín­le­nek a’ nagy Eszek.
A’ ki­ket a’ szük­ség szo­mo­rú gon­dok­ba le-süllyeszt,
Nem visz­nek Mú­sák tisz­te­le­té­re te­ményt.

Ver­se­ghy Fe­renc. A ma­gyar ha­zá­nak anyai szó­zattya az or­szág nap­já­ra ké­szü­lő ma­gya­rok­hoz, 1790, 9.

Azt mond­ják a’ Po­li­ti­cu­sok, hogy az Or­szág’ bol­dog­sá­ga a’ nép­nek so­ka­sá­gá­tól függ. De mit hasz­nál az a’ sok, ha vagy mind sze­gény, vagy na­gyobb ré­sze tu­dat­lan? A sze­gény­ség és a’ tu­dat­lan­ság egy hú­ron pen­dül. Sőt min­de­nik ki ter­jed a’ má­sik­ra. Mert amaz a’ tes­tet, ez a’ lel­ket il­le­ti: a’ ket­tő pe­dig mind jót mind go­noszt együtt érez. És így szint’ oly­lyan bol­dog­ta­lan az a’ nép, a’ melyly tu­dat­lan: mint a’ melyly sze­gény.

Bes­se­nyei György. „Egy ma­gyar tár­sa­ság iránt való jám­bor szán­dék (1790)”. In Bes­se­nyei György, Prog­ram­írá­sok, vi­ta­ira­tok, el­mél­ke­dé­sek. 1772–1790, 469–487. Szer­kesz­tet­te Bíró Fe­renc. Bes­se­nyei György Összes Mű­vei. Fi­lo­zó­fia, pub­li­cisz­ti­ka, tör­té­net­írás. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Ki­adó – Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 2007, 482.

Tóth Kálmán recenziója

2018. június 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Balogh Pi­ros­ka és Len­gyel Réka, szerk. Ró­mai köl­tők a 1819. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi iro­da­lom­ban: Ver­gi­li­us, Ho­ra­ti­us, Ovi­di­us. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Az óko­ri gö­rög és ró­mai iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja a hu­ma­niz­mus késő kö­zép­ko­ri meg­je­le­né­sé­től kezd­ve meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bírt a ma­gyar­or­szá­gi ér­tel­mi­ség szá­má­ra is. Míg kez­det­ben ez csak egy szűk szel­le­mi elit­re kor­lá­to­zó­dott, a kora új­kor fo­lya­mán fo­ko­za­to­san bő­vült az is­ko­lai ok­ta­tás­ban részt ve­vők szá­ma. Az ok­ta­tás kö­zép­pont­já­ban 1844-ig alap­ve­tő­en a hi­va­ta­los nyelv stá­tu­sá­val ren­del­ke­ző la­tin nyelv el­sa­já­tí­tá­sa állt, eb­ben pe­dig fon­tos sze­re­pet töl­töt­tek be az an­tik auc­to­rok gram­ma­ti­kai, sti­lisz­ti­kai, re­to­ri­kai és po­é­ti­kai szem­pont­ból egy­aránt zsi­nór­mér­ték­nek te­kin­tett szö­ve­gei.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Len­gyel and Gá­bor Tüs­kés, eds. Lear­ned So­ci­eti­es, Fre­e­ma­sonry, Sci­en­ces and Li­te­ra­tu­re in 18th-Century Hun­gary: A Coll­ec­ti­on of Do­cu­ments and Sour­ces. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Di­e­ser anläss­lich der von der Un­ga­ris­c­hen Aka­de­mie der Wis­senschaf­ten or­gan­i­si­er­ten in­ter­na­ti­o­nalen Ta­gung „Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa“, mit Un­ter­st­üt­zung der Ale­xan­der von Hum­boldt Stif­tung erschi­e­ne­ne Band bi­e­tet ein Kom­pen­di­um grund­le­gen­der Tex­te zur Er­forschung der ge­lehr­ten Ges­ells­chaf­ten, die sich in Un­garn ab Mit­te des 18. Jahr­hun­derts verb­re­i­ten und de­ren Grün­dung mit der Ent­ste­hung von Fre­i­ma­u­rer­lo­gen ein­her­geht.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ko Ču­dić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kí­sér­let – Krasz­na­hor­kai Lász­ló­ról (Belg­rád: Belg­rá­di Egye­tem, Fi­lo­ló­gi­ai Kar, 2016).

2018 áp­ri­li­sá­ban Szer­bia volt Ma­gyar­or­szág dísz­ven­dé­ge a XXV. Nem­zet­kö­zi Könyv­fesz­ti­vá­lon. Ez al­ka­lom­ból több szerb író mű­vét for­dí­tot­ták ma­gyar­ra, és szá­mos ren­dez­vé­nyen mu­tat­ták be a szerb iro­dal­mat. A kul­tu­rá­lis transz­fer ré­sze ugyan­ak­kor a ma­gyar iro­da­lom köz­ve­tí­té­se is a szom­széd or­szág ol­va­sói felé, mely fel­adat­nak szin­tén meg­van­nak a maga el­hi­va­tott szak­em­be­rei. Ezek közé tar­to­zik a Belg­rá­di Egye­tem Hun­ga­ro­ló­gia Tan­szé­ké­nek fi­a­tal ve­ze­tő­je, a zen­tai szü­le­té­sű Mar­ko Ču­dić is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Kiss Mar­git, Len­gyel Réka és Tüs­kés Gá­bor. Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában / Licht­su­cher: Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa. Bu­da­pest: Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um – MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, 2017.

2017. ok­tó­ber 11. és 14. kö­zött Bu­da­pes­ten nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át tar­tot­tak Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa cím­mel. E ren­dez­vény kí­sé­rő ren­dez­vé­nye volt a Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában című ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um­ban, mely 2018. feb­ru­ár 25-ig volt lá­to­gat­ha­tó. Az idő­sza­ki ki­ál­lí­tás kí­sé­rő­ki­ad­vá­nya­ként je­lent meg ha­son­ló cím­mel, bő két­száz ol­da­lon, ma­gyar és né­met nyel­ven egy kom­men­tált for­rás­gyűj­te­mény az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet XVIII. Szá­za­di Osz­tá­lyá­nak együt­tes erő­fe­szí­té­se ered­mé­nye­kép­pen.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

2018. május 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kar­sai György, Kár­pá­ti And­rás és Vá­mos Kor­né­lia, szerk. Az an­tik drá­ma út­jai: Ta­nul­má­nyok a görög-római szín­ját­szás­ról és ha­tá­sá­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Nyolc ta­nul­mány, ame­lyek mind­egyi­ke az eu­ró­pai szín­ház­tör­té­net ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tő gö­rög és ró­mai drá­ma­iro­dal­mat vá­lasz­tot­ta elem­zé­se tár­gyá­ul. Kü­lön­bö­ző meg­kö­ze­lí­té­sek­ben – tu­do­mány­tör­té­net, szö­veg­ha­gyo­má­nyo­zás, mí­tosz­ke­ze­lés, dra­ma­tur­gia, szín­pad­ra ál­lí­tás stb. – fog­lal­koz­nak a ki­vá­lasz­tott drá­ma­szö­veg­gel vagy szer­ző­vel vagy szín­há­zi mű­faj­jal.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Világi énekek és versek. B. P. 1800 [ReTextum ‧ 7]

2018. március 30. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Kül­lős Imo­la, szerk. Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek. B. P. 1800. Re­Tex­tum 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A Fel­vi­dé­ken 1800 tá­ján össze­ál­lí­tott kéz­ira­tos éne­kes­köny­vet a ki­vá­ló tex­to­ló­gus, Stoll Béla (1928–2011) fe­dez­te fel még az 1950-es évek­ben. Mint írta, azért kü­lön­le­ges a XVIII. szá­za­di kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mé­nyek kö­zött, mert „mint­egy 70 szá­za­lé­ka – ké­sei le­íra­tá­sa el­le­né­re – a XVIII. szá­zad első fe­lé­ből való”, s a ré­gió köl­tő­jé­nek, Ama­dé Lász­ló­nak és epi­gon­ja­i­nak igen sok szer­ze­mé­nye ta­lál­ha­tó ben­ne.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból (Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017).

A 16–20. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi irodalom‑, könyv- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net ku­ta­tá­sá­nak a 2017-es év­hez köt­he­tő ered­mé­nyei kö­zött ki­emel­ke­dő he­lyet fog­lal el Knapp Évá­nak a szer­ző szí­ves köz­lé­se sze­rint Ci­ce­ró­tól köl­csön­zött, Li­brum evol­vo, azaz – az an­tik pa­pi­rusz­te­ker­csek hasz­ná­la­tá­ra uta­ló ki­fe­je­zést az újabb kori for­má­tum­ra al­kal­maz­va – „ki­nyi­tom a köny­vet”, vagy „ol­va­som a köny­vet” cím­mel meg­je­lent ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nye. A cím­vá­lasz­tás, de el­ső­sor­ban a köz­re­adott ta­nul­má­nyok te­ma­ti­ká­ja össze­kap­csol­ja a kö­te­tet a Li­bel­lus – Vá­lo­ga­tott könyv- és könyv­tár­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok (Bu­da­pest: Ba­las­si, 2007) című mun­ká­val, de – aho­gyan a szer­ző a Be­ve­ze­tés­ben fel­hív­ja rá a fi­gyel­met – az újab­ban ké­szült dol­go­za­tok­ban a té­mák ki­fej­té­se új meg­kö­ze­lí­té­sen és mód­sze­re­ken alap­szik, s a vizs­gá­ló­dá­sok hang­sú­lyo­san eszme- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti irá­nyult­sá­gú­ak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Németh S. Katalin recenziója

2018. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Lé­nárt, Or­so­lya. Der Un­ga­ris­che Kriegs-Roman: Me­di­en, Wis­sen und Fremd­wahr­neh­mung bei Eber­hard Wer­ner Hap­pel. Mit­te­le­uro­päis­che Ge­schich­te und Kul­tur, Stu­di­en­re­i­he Band 1. Wien: New Aca­de­mic Press, 2016.

Lé­nárt Or­so­lya a bu­da­pes­ti And­rássy Egye­te­men 2013-ban meg­vé­dett disszer­tá­ci­ó­já­nak át­dol­go­zott, ki­bő­ví­tett vál­to­za­ta az oszt­rák New Aca­de­mic Press közép-európai tör­té­nel­met és kul­tú­rát fel­dol­go­zó so­ro­za­tá­nak első kö­te­te­ként je­lent meg. A szer­ző té­ma­vá­lasz­tá­sa hi­ány­pót­ló új­don­ság a ba­rokk kor ger­ma­nisz­ti­ká­já­ban, a né­met és a ma­gyar mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben egy­aránt.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Len­gyel Réka, szerk. Nun­qu­am au­to­res, sem­per in­terp­re­tes: A ma­gyar­or­szá­gi for­dí­tás­iro­da­lom a 18. szá­zad­ban. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2016.

A 18. szá­zad iro­da­lom­szem­lé­le­té­nek, a lit­te­rae mi­ben­lé­té­nek meg­ér­té­se szem­pont­já­ból kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­let, a for­dí­tás­iro­da­lom vizs­gá­la­tá­ra ed­dig je­len­tő­sé­gé­hez ké­pest meg­le­he­tő­sen cse­kély fi­gye­lem irá­nyult a ha­zai irodalomtörténet-írás ré­szé­ről. Eb­ben szin­te bi­zo­nyo­san köz­re­ját­szott az ere­de­ti­ség­nek mint a mű­al­ko­tá­sok leg­főbb ér­ték­mé­rő­jé­nek ro­man­ti­kus elve, amely az utó­kor szük­ség­sze­rű­en ret­ros­pek­tív és sze­lek­tív né­ző­pont­já­ból jó­részt ki­ta­kar­ta a nem ere­de­ti­nek te­kin­tett szö­ve­ge­ket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról

2018. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gá­bo­ri Ko­vács Jó­zsef és Ma­jor Ág­nes, szerk. „…és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”: Aka­dé­mi­ai tu­do­má­nyos ülés­sza­kok a 200 éves Arany Já­nos­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder Já­nos köz­tár­sa­sá­gi el­nök nyi­tot­ta meg 2017. már­ci­us 2‑án Nagy­sza­lon­tán. Ez al­ka­lom­mal a MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont­já­nak Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te ülés­sza­kot ren­de­zett. Az In­té­zet Weö­res Sán­dor ver­sét idéz­ve „… és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”. A 200 éves Arany Já­nos cím­mel 2017. má­jus 15-én szin­tén tu­do­má­nyos ülés­sza­kot tar­tott a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia 188. köz­gyű­lé­sé­nek ke­re­té­ben. Ez a könyv a meg nem je­lent elő­adá­sok kö­zül mind­azo­kat tar­tal­maz­za, ame­lyek vál­to­zat­lan for­má­ban vagy ta­nul­mánnyá bő­vít­ve áll­tak ren­del­ke­zé­sünk­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Czintos Emese: Példától az olvasmányig

2018. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Czin­tos Eme­se. Pél­dá­tól az ol­vas­má­nyig: A (szép)história a 16. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ban. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 179. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A könyv a his­tó­ri­ás ének­nek, ezen be­lül a szép­his­tó­ri­á­nak a 16. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pét ér­tel­me­zi két ol­va­sat met­szés­pont­ja­in: a mű­faj­tör­té­ne­ti, po­é­ti­kai, ol­vas­mány­tör­té­ne­ti, nyom­da­tör­té­ne­ti, esz­me­tör­té­ne­ti kér­de­zé­sek ré­vén le­von­ha­tó ta­nul­sá­go­kat egy szö­veg­köz­pon­tú ana­li­ti­kus, dis­kur­zív ol­va­sat­tal veti össze.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Horn András: Az irodalomesztétika alapjai

2018. február 4. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fó­rizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet Horn And­rás Grund­la­gen der Li­te­ra­turäst­he­tik (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1993) című né­met nyel­vű mun­ká­já­nak a szer­ző ál­tal ma­gyar­ra for­dí­tott és át­dol­go­zott vál­to­za­ta.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére

2018. február 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dá­vid­há­zi Pé­ter és Ke­le­véz Ág­nes, szerk. A tu­dós el­ha­gyott te­re­pén: Ta­nul­má­nyok Posz­ler György em­lé­ké­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A kö­tet alap­já­ul szol­gált aka­dé­mi­ai kon­fe­ren­ci­án, 2016. áp­ri­lis 4‑én igye­kez­tünk be­jár­ni a Posz­ler György ér­dek­lő­dé­sét meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi tá­ja­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

ReKonf

2018. február 1. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

A REKONF
so­ro­zat pub­li­ká­ci­ós kí­vá­nal­mai,
a kéz­ira­tok be­nyúj­tá­sá­nak és el­fo­ga­dá­sá­nak me­ne­te

A REKONF a re­ci­ti (reciti.hu – az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja) 2018-ban in­du­ló új könyv­so­ro­za­ta, mely az in­té­zet ál­tal szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­ák, tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­sok anya­gát je­len­te­ti meg ta­nul­mány­kö­te­tek for­má­já­ban a re­ci­ti ki­adói el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en. A so­ro­zat­szer­kesz­tő: Tö­rök Zsu­zsa.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

De­nis Tho­u­ard, Ge­teil­te Ideen. Phi­lo­sop­his­che Ver­su­che, den Le­ser zum Vers­te­hen zu brin­gen, aus dem Franz­ö­sis­c­hen von Ul­rich Kunz­mann, Matt­hes & Se­itz, Ber­lin, 2016.

Das vor­li­e­gen­de äußerst ins­p­ira­tive Werk wurde zunächst 2007 auf Franz­ö­sisch pub­li­zi­ert und noch in demsel­ben Jahr mit dem Prix Ro­bert Blanc­hé de l’ Aca­dé­mie des sci­en­ces mo­ra­les et po­li­ti­ques aus­ge­ze­ich­net. Es han­delt sich hi­er­bei um ein un­ge­wöhn­li­ches Un­ter­neh­men und zwar un­ter meh­re­ren Ge­sichts­punk­ten. Im Mit­tel­punkt der Un­ter­su­chung ste­hen Tex­te der deu­tsc­hen Phi­lo­sop­hie von der Aufklä­rung bis zu He­gel, aber es wird in ers­ter Li­nie nicht ihr In­halt er­ör­tert, son­dern die Ant­wor­ten, die sie „auf die Hera­us­for­de­rung der Form” (7.) ga­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ro­land Bart­hes à l’Est (Ro­land Bart­hes Ke­le­ten), Lit­té­ra­tu­re, 186(2017/2, Juin), Pa­ris, La­rousse, Ar­mand Co­lin.

A Lit­té­ra­tu­re című fo­lyó­irat 2017 jú­ni­u­si lap­szá­má­ba be­le­la­poz­va – min­den rossz­in­du­lat nél­kül – egy pil­la­nat­ra Vic­tor Hugo Les Ori­en­ta­les című kö­te­te jut­hat az eszünk­be. Mit je­lent az, hogy ke­le­ti, mi az, hogy Ke­let? Va­jon min­den, ami Fran­cia­or­szág­tól ke­let­re esik, ide­ért­ve Kelet-Közép-Európát, s Ázsi­át is? Vagy egy­sze­rű­en min­den eg­zo­ti­kus, tá­vo­li? Vagy – és ak­kor per­sze már el­sza­kad­tunk Hugo ke­let­kon­cep­ci­ó­já­tól – je­len eset­ben a ke­le­ti jel­ző a volt szo­ci­a­lis­ta blokk­ra vo­nat­ko­zik?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kis­fa­lu­dy: Ta­nul­má­nyok, szerk. Han­sá­gi Ág­nes, Her­mann Zol­tán, Ba­la­ton­fü­red, Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2016 (Tem­pe­völgy Köny­vek, 21).

Az azo­nos cím­mel meg­ren­de­zett ba­la­ton­fü­re­di kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­it össze­gyűj­tő kö­tet arra a fon­tos fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, hogy két, az utób­bi idő­ben el­ha­nya­golt szer­ző – Kis­fa­lu­dy Sán­dor és Kis­fa­lu­dy Ká­roly – élet­mű­vét ér­tel­mez­ze újra, ez­ál­tal föl­kelt­ve irán­tuk az iro­da­lom­tör­té­né­szek ér­dek­lő­dé­sét. Ez a szán­dék na­gyon hasz­nos, hi­szen a két Kis­fa­lu­dy sok pá­lya­tár­suk­hoz ha­son­ló­an csak a má­sod­he­ge­dűs sze­re­pét töl­ti be több iro­da­lom­tör­té­ne­ti nar­ra­tí­vá­ban.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bör­tön, exi­li­um és szen­ve­dés: Beth­len Mik­lós élet­tör­té­ne­té­nek kora új­ko­ri kon­tex­tu­sai, szerk. Fajt Ani­ta, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet a 2016-os Beth­len Miklós-emlékév ke­re­té­ben ké­szült, ame­lyet az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet  Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sai va­ló­sí­tot­tak meg a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap, a Re­for­má­ció Em­lék­bi­zott­ság és a REFO500 tu­do­má­nyos kon­zor­ci­um tá­mo­ga­tá­sa­i­nak kö­szön­he­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Ker­tész: „L’histoire de mes morts” (Es­sai bio­gra­p­hi­que), Arles, Ac­tes Sud, 2017.

A Ker­tész Im­ré­ről szó­ló könyv nem az első műve a ma­gyar iro­da­lom­ról a prá­gai CEFRES igaz­ga­tó­já­nak, Clara Royer-nak. Pár év­vel ez­előtt je­lent meg ugyan­csak fran­cia nyel­ven írt, de ma­gyar té­má­jú dok­to­ri dol­go­za­ta a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar zsi­dó írók­ról [Le ro­ya­u­me lit­té­ra­ire: quê­tes diden­ti­té dune gé­né­r­ati­on déc­ri­va­ins ju­ifs de lentre-deux guerres (Hong­rie, Slo­va­quie, Transyl­va­nie), Ho­no­ré Cham­pi­on, 2011]. A szer­ző te­hát jól is­me­ri a ma­gyar iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csa­pody Mik­lós, A Ma­gyar PEN Club tör­té­ne­te: 1926–2016 [The His­to­ry of the Hun­ga­ri­an PEN Club: 1926–2016], 1–2, Bu­da­pest, Ma­gyar PEN Club, 2016.

The pub­li­ca­ti­on of Csapody’s book co­in­ci­des with the 90th an­ni­ver­sary of the fo­un­da­ti­on of the Hun­ga­ri­an PEN Club in the spring of 1926. The aut­hor, Mik­lós Csa­pody, is a Hun­ga­ri­an li­ter­ary his­to­ri­an, jour­na­list, po­li­ti­ci­an and par­lia­men­tary rep­re­s­en­ta­tive (1990–2010). He wro­te ma­inly abo­ut the gra­phic ar­tist Gusz­táv Cseh, the eth­no­gra­p­her and art his­to­ri­an Sán­dor Bá­lint, and the writer and po­li­ti­ci­an Mik­lós Bán­ffy.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyön­gyö­si Ist­ván, Le­ve­lei és ira­tai, s. a. r. Jan­ko­vics Jó­zsef, Nyer­ges Ju­dit, Tusor Pé­ter, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2017 (Régi Ma­gyar Könyv­tár, For­rá­sok, 15).

Élet­raj­zot vagy port­rét írni sose könnyű, de két eset­ben iga­zán ne­héz: ha túl sok, vagy ha ép­pen­ség­gel túl ke­vés adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re a szer­ző­ről. Jan­ko­vics Jó­zsef az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a ko­ráb­bi szak­iro­dal­mi mun­kák és az ál­ta­la ké­szí­tett szö­veg­ki­adá­sok ré­vén nyu­god­tan hi­het­te, hogy már is­me­ri sze­re­tett ba­rokk köl­tő­jé­nek, Gyön­gyö­si Ist­ván­nak az élet­raj­zát. Vol­tak ugyan prob­lé­mák­tól nem men­tes ré­szek eb­ben az élet­rajz­ban, vol­tak fel­old­ha­tat­lan­nak tűnő el­lent­mon­dá­sok, de va­la­hogy még­is ki­bon­ta­koz­ni lát­szott a szer­ző pro­fil­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio e la nu­o­va ars nar­ran­di: Atti del Con­veg­no in­ter­naz­io­nale di stu­di, Is­tit­uto di Fi­lo­lo­gia Clas­si­ca, Uni­ver­sità di Var­sav­ia 10–11 ot­tob­re, 2013, a cura di Wło­di­mi­erz Ol­sza­ni­ec e Pi­otr Sal­wa, War­sza­wa, Insty­tut Fi­lo­lo­gii Klasycz­nej UW – Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Var­só­ban négy in­téz­mény (Var­sói Egye­tem, Len­gyel Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, Ins­tit­uto Ita­li­a­no di Cul­t­u­ra a Var­sav­ia, Cent­ro Stu­di Fa­mig­lia Cap­po­ni) együtt­mű­kö­dé­sé­vel szer­vez­tek nem­zet­kö­zi em­lék­kon­fe­ren­ci­át Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek hét­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra. E két­na­pos ren­dez­vény szer­kesz­tett anya­ga­it mu­tat­ja be a je­len is­mer­te­tés.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Bé­res Ju­dit, „Azért ol­va­sok, hogy él­jek”: Az ol­va­sás­nép­sze­rű­sí­tés­től az iro­da­lom­te­rá­pi­á­ig, Pécs, Kro­nosz, 2017.

Bé­res Ju­dit a Pé­csi Tu­do­mány­egye­te­men ala­kult bib­lio­te­rá­pi­ás szak­irá­nyú to­vább­kép­zés ki­ta­lá­ló­ja és meg­ala­pí­tó­ja, je­len­leg is a szak fe­le­lő­se. Tu­do­má­nyos mun­kás­sá­gá­ban he­lyet kap a kul­tusz­ku­ta­tás, a nő­i­ség meg­je­le­ní­té­se, il­let­ve a nő­ről al­ko­tott ké­pek a kor­társ szép­iro­dal­mak­ban és el­mé­le­tek­ben, to­váb­bá a tár­sa­dal­mi nem kér­dé­se is. Bé­res leg­újabb köny­ve en­nek meg­fe­le­lő­en olyan el­mé­le­ti meg­ala­po­zott­ság­gal bír, mely­nek se­gít­sé­gé­vel a szer­ző vá­lasz­tott té­má­ját, az ol­va­sást, va­la­mint a bib­lio­te­rá­pi­át is össze­tett szem­pon­tok sze­rint tud­ja vizs­gál­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrí­nyi dics­fé­nyé­ben: Vár­ost­ro­mok és Közép-Európa Zrí­nyi Mik­lós (1620–1664) ko­rá­ban, szerk. Buj­dos­né Pap Györ­gyi, Fej­ér Ing­rid, H. Szi­la­si Ágo­ta, Eger, 2017 (Stu­dia Ag­ri­en­sia, 34).

A cím és a meg­je­le­nés éve alap­ján az ol­va­só rög­tön azt fel­té­te­lez­het­né a szó­ban for­gó ta­nul­mány­kö­tet­ről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szi­get­vá­ri ost­rom 450. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból meg­ren­de­zés­re ke­rült, Zrí­nyi Mik­lós – Szi­get­vár 1566 Em­lék­év cí­met vi­se­lő, megemlékezés-sorozat egyik ki­ad­vá­nyát tart­ja a ke­zé­ben. S jól­le­het az em­lék­év ilyen te­kin­tet­ben is gaz­dag ered­mé­nye­ket ho­zott (össze­sen egy tu­cat kü­lön­bö­ző mű­fa­jú és for­má­jú, de min­den eset­ben Zrí­nyi Mik­lós­hoz és az 1566-os esz­ten­dő ese­mé­nye­i­hez kap­cso­ló­dó mun­ka lá­tott nap­vi­lá­got), az itt be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő könyv nem eh­hez az ese­mény­so­ro­zat­hoz, ha­nem az im­már több, mint har­minc esz­ten­de­je az egri Vár­tör­té­ne­ti Mű­hely ál­tal szer­ve­zett vég­vá­ri kon­fe­ren­ci­ák so­ro­za­tá­hoz kö­tő­dik.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio: A Cri­ti­cal Guide to the Comp­le­te Works, szerk. Vic­to­ria Kirk­ham, Mi­cha­el Sher­berg, Ja­net Le­va­rie Smarr, Chi­ca­go, Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press, 2013.

A Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek 700. év­for­du­ló­já­ra ké­szült kö­tet a Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press újabb en­cik­lo­pé­di­kus igé­nyű vál­lal­ko­zá­sa. A könyv a 2009-ben pub­li­kált, Fran­ces­co Pet­rar­ca mű­ve­it tár­gya­ló „cri­ti­cal guide” után a tosz­kán nyel­vű iro­da­lom nagy hár­ma­sá­nak leg­if­jabb tag­ját mu­tat­ja be mint szé­les ér­dek­lő­dé­si körű hu­ma­nis­tát. 2021-ben ese­dé­kes a Boc­cac­cio ál­tal is oly mé­lyen tisz­telt Dan­te Alig­hi­e­ri ha­lá­lá­nak 700. év­for­du­ló­ja, így re­mél­het­jük, hogy ad­dig­ra a ki­adó egy har­ma­dik kö­tet­tel is je­lent­ke­zik, ez­zel tel­jes­sé téve a fi­ren­zei „tre corone”-sorozatát.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

10

2017. december 5. § 0 hozzászólás

Ked­ves Ba­rá­ta­im,

ma 10 éves a re­ci­ti, le­ány­ko­ri ne­vén a rec.iti.
Kö­szö­net szer­ző­ink­nek, ol­va­só­ink­nak, tá­mo­ga­tó­ink­nak, de ma min­den­ki más előtt ko­ráb­bi és je­len­le­gi szer­kesz­tő­ink­nek.

Üd­vöz­let­tel,
He­ge­düs Béla.

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­mo­kos Ma­ri­ann, Mese és fi­lo­ló­gia: Fe­je­ze­tek a ma­gyar nép­me­se­szö­ve­gek gyűj­té­sé­nek és ki­adá­sá­nak 19. szá­za­di tör­té­ne­té­ből, Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai, 2015 (Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok).

Do­mo­kos Ma­ri­ann mo­nog­rá­fi­á­ja sok­ol­da­lú ké­pet ad a ha­zai tör­té­ne­ti folk­lo­risz­ti­ka egyik alap­ve­tő, de tel­jes­sé­gé­ben még soha át nem te­kin­tett te­rü­le­té­ről, a 19. szá­za­di ma­gyar népmese-kutatásról. A re­form­ko­ri népdal- és nép­me­se­író prog­ram min­ta­sze­rű össze­fog­la­lá­sát Gu­lyás Ju­dit már el­vé­gez­te (Gu­lyás Ju­dit, „mert ha irunk nép­dalt, mért ne nép­me­sét?”: A nép­me­se az 1840-es évek ma­gyar iro­dal­má­ban, Bp., Aka­dé­mi­ai, 2010 [Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok]), a szá­zad má­so­dik fe­lé­nek ta­nul­sá­ga­it Do­mo­kos Ma­ri­ann im­már en­nek fé­nyé­ben vizs­gál­hat­ta. A szer­te­ága­zó té­ma­kö­rök kö­zül sze­ren­csés kéz­zel vá­lasz­tot­ta ki azo­kat, ame­lyek a kö­tet alap­ve­tő fe­je­ze­te­it al­kot­ják. Így le­tisz­tult szer­ke­zet­ben te­kint­he­tünk erre a rész­ben nap­ja­in­kig fel­tá­rat­lan, rá­adá­sul fi­lo­ló­gi­ai új­don­sá­gok tö­me­gét rej­tő anyag­ra.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet, szerk. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A kö­tet szer­kesz­tői, az ELTE Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Ké­ső­ro­man­ti­kus és Kora Mo­dern Ma­gyar Iro­da­lom prog­ram­já­nak hall­ga­tói. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra szak­mai el­kö­te­le­zett­sé­ge és ügy­sze­re­te­te ré­vén szer­ve­ző­dött a ta­va­lyi kon­fe­ren­cia, mely­nek elő­adá­sa­i­ból je­len kö­tet lét­re jött. A kon­fe­ren­cia több szek­ci­ó­ban zaj­lott, mind­egyi­ket szo­kat­la­nul élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te. Az elő­adá­sok si­ke­re ter­mé­sze­te­sen nem füg­get­len a té­ma­vá­lasz­tás si­ke­ré­től, ami új­fent a ro­man­ti­ka ak­tu­a­li­tá­sá­nak – az értő kér­dé­sek­re vá­la­szo­ló, meg­szó­lí­tó ere­jé­nek – a bi­zo­nyí­té­ka.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIIIXIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és ha­lál Shakes­peare élet­mű­vé­ben: 400 éves ju­bi­le­um, szerk. Al­má­si Zsolt, Fa­bi­ny Ti­bor, Pik­li Na­tá­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Wil­li­am Shakes­peare szem­pont­já­ból 2016 ki­vé­te­les év­nek bi­zo­nyult, hi­szen vi­lág­szer­te ün­ne­pel­ték a szer­ző ha­lá­lá­nak 400 éves év­for­du­ló­ját. Az ün­nep­lés­so­ro­za­tok­nak ter­mé­sze­te­sen a ha­lál 400. év­for­du­ló­ja nem a tár­gyát ké­pez­te, ha­nem csu­pán az al­kal­mat szol­gál­tat­ta hoz­zá, hi­szen sen­ki sem örül, örült an­nak, hogy a vi­lág­iro­da­lom egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú szer­ző­jé­nek éle­te 1616-ban vé­get ért.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Net­wor­king Guide: En­ligh­te­ned So­ci­eti­es, Li­te­ra­tu­re and Sci­en­ce in Cent­ral Euro­pe. In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce and Hum­boldt Kol­leg, Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces – Hun­ga­ri­an Na­ti­o­nal Mus­e­um, Bu­da­pest, 11–15 Oc­to­ber 2017, edi­ted by Réka Len­gyel, Gá­bor Tüs­kés, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, A ke­ser­gő nim­fá­tól a fo­nó­há­zi da­lo­kig: Köz­köl­té­sze­ti ha­tá­sok a ma­gyar iro­da­lom­ban (1700–1800), Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas, 2016 (Iro­da­lom­tu­do­mány és Kri­ti­ka. Ta­nul­má­nyok).

A ma­gyar köz­köl­té­szet ku­ta­tá­sa az utób­bi két év­ti­zed­ben egy­sze­mé­lyes, majd két­sze­mé­lyes pro­jekt­ből je­len­tős, több tu­cat em­bert – kit tar­tó­sab­ban, kit csak al­kal­mi jel­leg­gel – fog­lal­koz­ta­tó vál­lal­ko­zás­sá nőtt, ami ter­mé­ke­nyí­tő­en hat az iro­da­lom­tör­té­net mel­lett a nép­rajz, a ze­ne­tu­do­mány és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net te­rü­le­te­i­re is. A ku­ta­tók e cso­port­ja a köz­köl­té­szet­nek az iro­da­lom­tör­té­net fo­lya­ma­tá­ban be­töl­tött sze­re­pén túl fel­tár­ja a 17–19. szá­zad mű­ve­lő­dé­sé­nek bo­nyo­lult tár­sa­dal­mi há­ló­ját is. Az iro­da­lom lét­mód­ja­i­nak be­mu­ta­tá­sá­val a tár­sa­da­lom szé­le­sebb ré­te­ge­i­nek mű­ve­lő­dé­sé­re, el­ső­sor­ban a vi­dé­ki kö­zép­ré­teg sa­já­tos kul­tu­rá­lis vi­szo­nya­i­ra vi­lá­gí­ta­nak rá.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «