Horn András: Az irodalomesztétika alapjai

2018. február 4. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fó­rizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet Horn And­rás Grund­la­gen der Li­te­ra­turäst­he­tik (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1993) című né­met nyel­vű mun­ká­já­nak a szer­ző ál­tal ma­gyar­ra for­dí­tott és át­dol­go­zott vál­to­za­ta.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére

2018. február 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dá­vid­há­zi Pé­ter és Ke­le­véz Ág­nes, szerk. A tu­dós el­ha­gyott te­re­pén: Ta­nul­má­nyok Posz­ler György em­lé­ké­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A kö­tet alap­já­ul szol­gált aka­dé­mi­ai kon­fe­ren­ci­án, 2016. áp­ri­lis 4‑én igye­kez­tünk be­jár­ni a Posz­ler György ér­dek­lő­dé­sét meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi tá­ja­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

ReKonf

2018. február 1. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

A REKONF
so­ro­zat pub­li­ká­ci­ós kí­vá­nal­mai,
a kéz­ira­tok be­nyúj­tá­sá­nak és el­fo­ga­dá­sá­nak me­ne­te

A REKONF a re­ci­ti (reciti.hu – az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja) 2018-ban in­du­ló új könyv­so­ro­za­ta, mely az in­té­zet ál­tal szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­ák, tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­sok anya­gát je­len­te­ti meg ta­nul­mány­kö­te­tek for­má­já­ban a re­ci­ti ki­adói el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en. A so­ro­zat­szer­kesz­tő: Tö­rök Zsu­zsa.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

De­nis Tho­u­ard, Ge­teil­te Ideen. Phi­lo­sop­his­che Ver­su­che, den Le­ser zum Vers­te­hen zu brin­gen, aus dem Franz­ö­sis­c­hen von Ul­rich Kunz­mann, Matt­hes & Se­itz, Ber­lin, 2016.

Das vor­li­e­gen­de äußerst ins­p­ira­tive Werk wurde zunächst 2007 auf Franz­ö­sisch pub­li­zi­ert und noch in demsel­ben Jahr mit dem Prix Ro­bert Blanc­hé de l’ Aca­dé­mie des sci­en­ces mo­ra­les et po­li­ti­ques aus­ge­ze­ich­net. Es han­delt sich hi­er­bei um ein un­ge­wöhn­li­ches Un­ter­neh­men und zwar un­ter meh­re­ren Ge­sichts­punk­ten. Im Mit­tel­punkt der Un­ter­su­chung ste­hen Tex­te der deu­tsc­hen Phi­lo­sop­hie von der Aufklä­rung bis zu He­gel, aber es wird in ers­ter Li­nie nicht ihr In­halt er­ör­tert, son­dern die Ant­wor­ten, die sie „auf die Hera­us­for­de­rung der Form” (7.) ga­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ro­land Bart­hes à l’Est (Ro­land Bart­hes Ke­le­ten), Lit­té­ra­tu­re, 186(2017/2, Juin), Pa­ris, La­rousse, Ar­mand Co­lin.

A Lit­té­ra­tu­re című fo­lyó­irat 2017 jú­ni­u­si lap­szá­má­ba be­le­la­poz­va – min­den rossz­in­du­lat nél­kül – egy pil­la­nat­ra Vic­tor Hugo Les Ori­en­ta­les című kö­te­te jut­hat az eszünk­be. Mit je­lent az, hogy ke­le­ti, mi az, hogy Ke­let? Va­jon min­den, ami Fran­cia­or­szág­tól ke­let­re esik, ide­ért­ve Kelet-Közép-Európát, s Ázsi­át is? Vagy egy­sze­rű­en min­den eg­zo­ti­kus, tá­vo­li? Vagy – és ak­kor per­sze már el­sza­kad­tunk Hugo ke­let­kon­cep­ci­ó­já­tól – je­len eset­ben a ke­le­ti jel­ző a volt szo­ci­a­lis­ta blokk­ra vo­nat­ko­zik?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kis­fa­lu­dy: Ta­nul­má­nyok, szerk. Han­sá­gi Ág­nes, Her­mann Zol­tán, Ba­la­ton­fü­red, Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2016 (Tem­pe­völgy Köny­vek, 21).

Az azo­nos cím­mel meg­ren­de­zett ba­la­ton­fü­re­di kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­it össze­gyűj­tő kö­tet arra a fon­tos fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, hogy két, az utób­bi idő­ben el­ha­nya­golt szer­ző – Kis­fa­lu­dy Sán­dor és Kis­fa­lu­dy Ká­roly – élet­mű­vét ér­tel­mez­ze újra, ez­ál­tal föl­kelt­ve irán­tuk az iro­da­lom­tör­té­né­szek ér­dek­lő­dé­sét. Ez a szán­dék na­gyon hasz­nos, hi­szen a két Kis­fa­lu­dy sok pá­lya­tár­suk­hoz ha­son­ló­an csak a má­sod­he­ge­dűs sze­re­pét töl­ti be több iro­da­lom­tör­té­ne­ti nar­ra­tí­vá­ban.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bör­tön, exi­li­um és szen­ve­dés: Beth­len Mik­lós élet­tör­té­ne­té­nek kora új­ko­ri kon­tex­tu­sai, szerk. Fajt Ani­ta, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet a 2016-os Beth­len Miklós-emlékév ke­re­té­ben ké­szült, ame­lyet az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet  Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sai va­ló­sí­tot­tak meg a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap, a Re­for­má­ció Em­lék­bi­zott­ság és a REFO500 tu­do­má­nyos kon­zor­ci­um tá­mo­ga­tá­sa­i­nak kö­szön­he­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Ker­tész: „L’histoire de mes morts” (Es­sai bio­gra­p­hi­que), Arles, Ac­tes Sud, 2017.

A Ker­tész Im­ré­ről szó­ló könyv nem az első műve a ma­gyar iro­da­lom­ról a prá­gai CEFRES igaz­ga­tó­já­nak, Clara Royer-nak. Pár év­vel ez­előtt je­lent meg ugyan­csak fran­cia nyel­ven írt, de ma­gyar té­má­jú dok­to­ri dol­go­za­ta a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar zsi­dó írók­ról [Le ro­ya­u­me lit­té­ra­ire: quê­tes diden­ti­té dune gé­né­r­ati­on déc­ri­va­ins ju­ifs de lentre-deux guerres (Hong­rie, Slo­va­quie, Transyl­va­nie), Ho­no­ré Cham­pi­on, 2011]. A szer­ző te­hát jól is­me­ri a ma­gyar iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csa­pody Mik­lós, A Ma­gyar PEN Club tör­té­ne­te: 1926–2016 [The His­to­ry of the Hun­ga­ri­an PEN Club: 1926–2016], 1–2, Bu­da­pest, Ma­gyar PEN Club, 2016.

The pub­li­ca­ti­on of Csapody’s book co­in­ci­des with the 90th an­ni­ver­sary of the fo­un­da­ti­on of the Hun­ga­ri­an PEN Club in the spring of 1926. The aut­hor, Mik­lós Csa­pody, is a Hun­ga­ri­an li­ter­ary his­to­ri­an, jour­na­list, po­li­ti­ci­an and par­lia­men­tary rep­re­s­en­ta­tive (1990–2010). He wro­te ma­inly abo­ut the gra­phic ar­tist Gusz­táv Cseh, the eth­no­gra­p­her and art his­to­ri­an Sán­dor Bá­lint, and the writer and po­li­ti­ci­an Mik­lós Bán­ffy.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyön­gyö­si Ist­ván, Le­ve­lei és ira­tai, s. a. r. Jan­ko­vics Jó­zsef, Nyer­ges Ju­dit, Tusor Pé­ter, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2017 (Régi Ma­gyar Könyv­tár, For­rá­sok, 15).

Élet­raj­zot vagy port­rét írni sose könnyű, de két eset­ben iga­zán ne­héz: ha túl sok, vagy ha ép­pen­ség­gel túl ke­vés adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re a szer­ző­ről. Jan­ko­vics Jó­zsef az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a ko­ráb­bi szak­iro­dal­mi mun­kák és az ál­ta­la ké­szí­tett szö­veg­ki­adá­sok ré­vén nyu­god­tan hi­het­te, hogy már is­me­ri sze­re­tett ba­rokk köl­tő­jé­nek, Gyön­gyö­si Ist­ván­nak az élet­raj­zát. Vol­tak ugyan prob­lé­mák­tól nem men­tes ré­szek eb­ben az élet­rajz­ban, vol­tak fel­old­ha­tat­lan­nak tűnő el­lent­mon­dá­sok, de va­la­hogy még­is ki­bon­ta­koz­ni lát­szott a szer­ző pro­fil­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio e la nu­o­va ars nar­ran­di: Atti del Con­veg­no in­ter­naz­io­nale di stu­di, Is­tit­uto di Fi­lo­lo­gia Clas­si­ca, Uni­ver­sità di Var­sav­ia 10–11 ot­tob­re, 2013, a cura di Wło­di­mi­erz Ol­sza­ni­ec e Pi­otr Sal­wa, War­sza­wa, Insty­tut Fi­lo­lo­gii Klasycz­nej UW – Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Var­só­ban négy in­téz­mény (Var­sói Egye­tem, Len­gyel Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, Ins­tit­uto Ita­li­a­no di Cul­t­u­ra a Var­sav­ia, Cent­ro Stu­di Fa­mig­lia Cap­po­ni) együtt­mű­kö­dé­sé­vel szer­vez­tek nem­zet­kö­zi em­lék­kon­fe­ren­ci­át Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek hét­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra. E két­na­pos ren­dez­vény szer­kesz­tett anya­ga­it mu­tat­ja be a je­len is­mer­te­tés.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Bé­res Ju­dit, „Azért ol­va­sok, hogy él­jek”: Az ol­va­sás­nép­sze­rű­sí­tés­től az iro­da­lom­te­rá­pi­á­ig, Pécs, Kro­nosz, 2017.

Bé­res Ju­dit a Pé­csi Tu­do­mány­egye­te­men ala­kult bib­lio­te­rá­pi­ás szak­irá­nyú to­vább­kép­zés ki­ta­lá­ló­ja és meg­ala­pí­tó­ja, je­len­leg is a szak fe­le­lő­se. Tu­do­má­nyos mun­kás­sá­gá­ban he­lyet kap a kul­tusz­ku­ta­tás, a nő­i­ség meg­je­le­ní­té­se, il­let­ve a nő­ről al­ko­tott ké­pek a kor­társ szép­iro­dal­mak­ban és el­mé­le­tek­ben, to­váb­bá a tár­sa­dal­mi nem kér­dé­se is. Bé­res leg­újabb köny­ve en­nek meg­fe­le­lő­en olyan el­mé­le­ti meg­ala­po­zott­ság­gal bír, mely­nek se­gít­sé­gé­vel a szer­ző vá­lasz­tott té­má­ját, az ol­va­sást, va­la­mint a bib­lio­te­rá­pi­át is össze­tett szem­pon­tok sze­rint tud­ja vizs­gál­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrí­nyi dics­fé­nyé­ben: Vár­ost­ro­mok és Közép-Európa Zrí­nyi Mik­lós (1620–1664) ko­rá­ban, szerk. Buj­dos­né Pap Györ­gyi, Fej­ér Ing­rid, H. Szi­la­si Ágo­ta, Eger, 2017 (Stu­dia Ag­ri­en­sia, 34).

A cím és a meg­je­le­nés éve alap­ján az ol­va­só rög­tön azt fel­té­te­lez­het­né a szó­ban for­gó ta­nul­mány­kö­tet­ről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szi­get­vá­ri ost­rom 450. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból meg­ren­de­zés­re ke­rült, Zrí­nyi Mik­lós – Szi­get­vár 1566 Em­lék­év cí­met vi­se­lő, megemlékezés-sorozat egyik ki­ad­vá­nyát tart­ja a ke­zé­ben. S jól­le­het az em­lék­év ilyen te­kin­tet­ben is gaz­dag ered­mé­nye­ket ho­zott (össze­sen egy tu­cat kü­lön­bö­ző mű­fa­jú és for­má­jú, de min­den eset­ben Zrí­nyi Mik­lós­hoz és az 1566-os esz­ten­dő ese­mé­nye­i­hez kap­cso­ló­dó mun­ka lá­tott nap­vi­lá­got), az itt be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő könyv nem eh­hez az ese­mény­so­ro­zat­hoz, ha­nem az im­már több, mint har­minc esz­ten­de­je az egri Vár­tör­té­ne­ti Mű­hely ál­tal szer­ve­zett vég­vá­ri kon­fe­ren­ci­ák so­ro­za­tá­hoz kö­tő­dik.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio: A Cri­ti­cal Guide to the Comp­le­te Works, szerk. Vic­to­ria Kirk­ham, Mi­cha­el Sher­berg, Ja­net Le­va­rie Smarr, Chi­ca­go, Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press, 2013.

A Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek 700. év­for­du­ló­já­ra ké­szült kö­tet a Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press újabb en­cik­lo­pé­di­kus igé­nyű vál­lal­ko­zá­sa. A könyv a 2009-ben pub­li­kált, Fran­ces­co Pet­rar­ca mű­ve­it tár­gya­ló „cri­ti­cal guide” után a tosz­kán nyel­vű iro­da­lom nagy hár­ma­sá­nak leg­if­jabb tag­ját mu­tat­ja be mint szé­les ér­dek­lő­dé­si körű hu­ma­nis­tát. 2021-ben ese­dé­kes a Boc­cac­cio ál­tal is oly mé­lyen tisz­telt Dan­te Alig­hi­e­ri ha­lá­lá­nak 700. év­for­du­ló­ja, így re­mél­het­jük, hogy ad­dig­ra a ki­adó egy har­ma­dik kö­tet­tel is je­lent­ke­zik, ez­zel tel­jes­sé téve a fi­ren­zei „tre corone”-sorozatát.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

10

2017. december 5. § 0 hozzászólás

Ked­ves Ba­rá­ta­im,

ma 10 éves a re­ci­ti, le­ány­ko­ri ne­vén a rec.iti.
Kö­szö­net szer­ző­ink­nek, ol­va­só­ink­nak, tá­mo­ga­tó­ink­nak, de ma min­den­ki más előtt ko­ráb­bi és je­len­le­gi szer­kesz­tő­ink­nek.

Üd­vöz­let­tel,
He­ge­düs Béla.

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­mo­kos Ma­ri­ann, Mese és fi­lo­ló­gia: Fe­je­ze­tek a ma­gyar nép­me­se­szö­ve­gek gyűj­té­sé­nek és ki­adá­sá­nak 19. szá­za­di tör­té­ne­té­ből, Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai, 2015 (Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok).

Do­mo­kos Ma­ri­ann mo­nog­rá­fi­á­ja sok­ol­da­lú ké­pet ad a ha­zai tör­té­ne­ti folk­lo­risz­ti­ka egyik alap­ve­tő, de tel­jes­sé­gé­ben még soha át nem te­kin­tett te­rü­le­té­ről, a 19. szá­za­di ma­gyar népmese-kutatásról. A re­form­ko­ri népdal- és nép­me­se­író prog­ram min­ta­sze­rű össze­fog­la­lá­sát Gu­lyás Ju­dit már el­vé­gez­te (Gu­lyás Ju­dit, „mert ha irunk nép­dalt, mért ne nép­me­sét?”: A nép­me­se az 1840-es évek ma­gyar iro­dal­má­ban, Bp., Aka­dé­mi­ai, 2010 [Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok]), a szá­zad má­so­dik fe­lé­nek ta­nul­sá­ga­it Do­mo­kos Ma­ri­ann im­már en­nek fé­nyé­ben vizs­gál­hat­ta. A szer­te­ága­zó té­ma­kö­rök kö­zül sze­ren­csés kéz­zel vá­lasz­tot­ta ki azo­kat, ame­lyek a kö­tet alap­ve­tő fe­je­ze­te­it al­kot­ják. Így le­tisz­tult szer­ke­zet­ben te­kint­he­tünk erre a rész­ben nap­ja­in­kig fel­tá­rat­lan, rá­adá­sul fi­lo­ló­gi­ai új­don­sá­gok tö­me­gét rej­tő anyag­ra.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet, szerk. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A kö­tet szer­kesz­tői, az ELTE Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Ké­ső­ro­man­ti­kus és Kora Mo­dern Ma­gyar Iro­da­lom prog­ram­já­nak hall­ga­tói. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra szak­mai el­kö­te­le­zett­sé­ge és ügy­sze­re­te­te ré­vén szer­ve­ző­dött a ta­va­lyi kon­fe­ren­cia, mely­nek elő­adá­sa­i­ból je­len kö­tet lét­re jött. A kon­fe­ren­cia több szek­ci­ó­ban zaj­lott, mind­egyi­ket szo­kat­la­nul élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te. Az elő­adá­sok si­ke­re ter­mé­sze­te­sen nem füg­get­len a té­ma­vá­lasz­tás si­ke­ré­től, ami új­fent a ro­man­ti­ka ak­tu­a­li­tá­sá­nak – az értő kér­dé­sek­re vá­la­szo­ló, meg­szó­lí­tó ere­jé­nek – a bi­zo­nyí­té­ka.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIIIXIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és ha­lál Shakes­peare élet­mű­vé­ben: 400 éves ju­bi­le­um, szerk. Al­má­si Zsolt, Fa­bi­ny Ti­bor, Pik­li Na­tá­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Wil­li­am Shakes­peare szem­pont­já­ból 2016 ki­vé­te­les év­nek bi­zo­nyult, hi­szen vi­lág­szer­te ün­ne­pel­ték a szer­ző ha­lá­lá­nak 400 éves év­for­du­ló­ját. Az ün­nep­lés­so­ro­za­tok­nak ter­mé­sze­te­sen a ha­lál 400. év­for­du­ló­ja nem a tár­gyát ké­pez­te, ha­nem csu­pán az al­kal­mat szol­gál­tat­ta hoz­zá, hi­szen sen­ki sem örül, örült an­nak, hogy a vi­lág­iro­da­lom egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú szer­ző­jé­nek éle­te 1616-ban vé­get ért.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Net­wor­king Guide: En­ligh­te­ned So­ci­eti­es, Li­te­ra­tu­re and Sci­en­ce in Cent­ral Euro­pe. In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce and Hum­boldt Kol­leg, Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces – Hun­ga­ri­an Na­ti­o­nal Mus­e­um, Bu­da­pest, 11–15 Oc­to­ber 2017, edi­ted by Réka Len­gyel, Gá­bor Tüs­kés, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, A ke­ser­gő nim­fá­tól a fo­nó­há­zi da­lo­kig: Köz­köl­té­sze­ti ha­tá­sok a ma­gyar iro­da­lom­ban (1700–1800), Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas, 2016 (Iro­da­lom­tu­do­mány és Kri­ti­ka. Ta­nul­má­nyok).

A ma­gyar köz­köl­té­szet ku­ta­tá­sa az utób­bi két év­ti­zed­ben egy­sze­mé­lyes, majd két­sze­mé­lyes pro­jekt­ből je­len­tős, több tu­cat em­bert – kit tar­tó­sab­ban, kit csak al­kal­mi jel­leg­gel – fog­lal­koz­ta­tó vál­lal­ko­zás­sá nőtt, ami ter­mé­ke­nyí­tő­en hat az iro­da­lom­tör­té­net mel­lett a nép­rajz, a ze­ne­tu­do­mány és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net te­rü­le­te­i­re is. A ku­ta­tók e cso­port­ja a köz­köl­té­szet­nek az iro­da­lom­tör­té­net fo­lya­ma­tá­ban be­töl­tött sze­re­pén túl fel­tár­ja a 17–19. szá­zad mű­ve­lő­dé­sé­nek bo­nyo­lult tár­sa­dal­mi há­ló­ját is. Az iro­da­lom lét­mód­ja­i­nak be­mu­ta­tá­sá­val a tár­sa­da­lom szé­le­sebb ré­te­ge­i­nek mű­ve­lő­dé­sé­re, el­ső­sor­ban a vi­dé­ki kö­zép­ré­teg sa­já­tos kul­tu­rá­lis vi­szo­nya­i­ra vi­lá­gí­ta­nak rá.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Labádi Gergely (1975–2017)

2017. szeptember 20. § 0 hozzászólás

Mély szo­mo­rú­ság­gal bú­csú­zunk La­bá­di Ger­gő ba­rá­tunk­tól, kol­lé­gánk­tól, szer­kesz­tő­tár­sunk­tól.

re­ci­ti

No tags for this post.

Szabadkőművesség – Kontler László recenziója

2017. augusztus 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Sza­bad­kő­mű­ves­ség, szerk. Pé­ter Ró­bert és Szent­pé­te­ri Már­ton = He­li­kon. Irodalom- és Kul­tú­ra­tu­do­má­nyi Szem­le, 62:4(2016).

A kül­föl­di szak­iro­da­lom szin­te ki­zá­ró­lag Aba­fi La­jos A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Ma­gyar­or­szá­gon

A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Sch­midl H. Könyv­nyom­da, 1900.

és a Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn

Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn, I–V. Bu­da­pest, L. Aig­ner, 1889–1893.

mun­kái alap­ján tu­dó­sít a sza­bad­kő­mű­ves­ség­gel kap­cso­la­tos ma­gyar je­len­sé­gek­ről.” Ezt a meg­ál­la­pí­tást nem mos­ta­ná­ban tet­ték, pe­dig többé-kevésbé máig ér­vé­nyes. 1977-ben, ép­pen két­száz év­vel a Dras­ko­vich János-féle ma­gyar szabadkőműves-alkotmány meg­szü­le­té­se után nyi­lat­ko­zott így H. Ba­lázs Éva a Vi­lá­gos­ság lap­ja­in.

H. Ba­lázs Éva, A sza­bad­kő­mű­ves­ség a 18. szá­zad­ban, Vi­lá­gos­ság, 1977/4. 216–223.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Librum evolvo – Knapp Éva könyve a recitin

2017. július 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Knapp Éva, Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

librum_boritofajl

A kö­tet ti­zen­öt ta­nul­mányt tar­tal­maz az el­múlt tíz év­ben ké­szült, a régi ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­té­hez és  in­ter­disz­cip­li­ná­ris szö­veg­kör­nye­ze­té­hez, min­de­nek­előtt a kora új­ko­ri esz­mék ala­ku­lá­sá­hoz szo­ro­san kö­tő­dő írá­sok kö­zül.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben

2017. július 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Az em­ber – kul­túr­tör­té­ne­ti és po­é­ti­kai meg­kö­ze­lí­tés­ben: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2016, szerk. Déri Esz­ter, Dó­bék Ág­nes, Gö­rög Dá­ni­el, Mar­kó Ani­ta, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Friedrich Schiller: A Naiv és Sentimentális kőlteményről [ReTextum ‧ 6]

2017. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler, A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r. La­bá­di Ger­gely, Simon-Szabó Ág­nes, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Re­Tex­tum, 6).

Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor neve mind a kor­tár­sak, mind a ké­sőb­bi ku­ta­tás szá­má­ra egy­be­forrt a szer­ző nagy si­ke­rű úti­nap­ló­i­val. Az egy­köny­ves szer­ző­vé vá­lás az ame­ri­kai uta­zás be­szá­mo­ló­in ala­pult. Az uta­zá­sok szö­ve­gé­re irá­nyu­ló vi­lá­gos fó­kusz, az egy­köny­ves ál­lan­dó jel­ző és a sze­rény, vissza­hú­zó­dó jel­lem­rajz ugyan­ak­kor ho­mály­ban hagy­ják a bi­zo­nyá­ra iro­dal­mi am­bí­ci­ók­kal is bíró er­dé­lyi ér­tel­mi­sé­gi teljes(ebb) pro­fil­ját. Ez a vak­folt egy­re töb­bek ér­dek­lő­dé­sét kel­ti fel, így az el­múlt évek­ben meg­kez­dő­dött a szer­ző ed­dig kéz­irat­ban ma­radt tör­té­net­írói, szép­iro­dal­mi for­dí­tá­sa­i­nak ki­adá­sa. Ebbe a sor­ba il­lesz­ke­dik je­len ki­ad­vány is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Benda Mihály írása

2017. május 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Émi­lie Piton-Foucault, Zola ou la fenêt­re con­dam­née: La cri­se de la rep­ré­s­en­ta­ti­on dans les Rougon-Macquart, Rennes, Pres­ses Uni­ver­si­tai­res de Rennes, 2015.

Émi­lie Piton-Foucault Zola ou la fenêt­re con­dam­née című köny­vé­ben Zola le­írá­sa­i­nak ér­vé­nyes­sé­gét, igaz­sá­gát és va­ló­sze­rű­sé­gét is meg­kér­dő­je­le­zi. A könyv szer­ző­je sze­rint Zola Rougon-Macquart cik­lu­sá­nak vissza­té­rő mo­tí­vu­ma, hogy a sze­rep­lők te­kin­te­tét ra­bul ejti egy ab­lak, amely azon­ban in­kább aka­dá­lyoz­za a lá­tá­su­kat, mint­sem ki­te­kin­tést en­ged­ne a kül­vi­lág­ra. Ez a meg­ol­dás kész­tet­te arra a könyv szer­ző­jét, hogy új­ra­gon­dol­ja a zo­lai le­írás ob­jek­ti­vi­tá­sá­nak el­kép­ze­lé­sét.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5.

2017. május 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 5, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A ha­gyo­mány at­tól ha­gyo­mány, hogy mű­kö­dik. For­mál­gat­ják, irá­nyí­ta­ni pró­bál­ják (pa­pok, esz­té­ták, po­li­ti­ku­sok), de vé­gül még­is sa­ját ar­cu­la­ta lesz. A sze­mé­lyes tu­dá­sok mint­ha egyen­ként is kü­lön­fé­le irány­ba húznák-vonnák ezt a kü­lön­le­ges szel­le­mi amő­bát, amely per­sze gyor­san és ru­gal­ma­san vál­toz­tat­ja alak­ját. A köz­köl­té­szet­ben ez a szép és ez a ré­misz­tő egy­szer­re. A mindenhez-hasonlóság és a fur­csa egye­di­sé­gek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di György pré­di­ká­ci­ói, 1. [67–99. be­széd] 2. Ko­lozs­vá­ri Kó­dex, Ma­ros­vá­sár­he­lyi Kó­dex, Sá­ros­pa­ta­ki Kó­dex, Con­ci­o­nes ve­tus­tis­si­mae, s. a. r., az elő­szót és a jegy­ze­te­ket írta Lo­vas Bor­bá­la, Bp., MTA-ELTE HECE – Ma­gyar Uni­tá­ri­us Egy­ház, 2016.

Mint­egy két év­ti­zed­del az­után, hogy egy sze­mel­vé­nyes vá­lo­ga­tás be­te­kin­tést en­ge­dett az er­dé­lyi uni­tá­ri­us püs­pök, Enye­di György (1555–1597) ja­va­részt el­fe­le­dett mun­kás­sá­gá­ba (Enye­di György vá­lo­ga­tott mű­vei, vál. Ba­lázs Mi­hály, Kál­dos Já­nos, Kri­ter­ion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a kö­zel­múlt­ban nap­vi­lá­got lá­tott az Enyedi-életmű leg­na­gyobb há­nya­dát ki­te­vő pré­di­ká­ci­ók kri­ti­kai igénnyel ké­szült össz­ki­adá­sá­nak első kö­te­te.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom, szerk. Czif­ra Ma­ri­ann, Szi­lá­gyi Már­ton, Deb­re­cen, Deb­re­ce­ni Egye­te­mi Ki­adó, 2014 (Cso­ko­nai Könyv­tár: Bib­li­ot­he­ca Stu­dio­rum Lit­ter­ari­um, 55).

A Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom című kö­tet az azo­nos című 2013. má­jus 29–31-én meg­ren­de­zett mis­kol­ci kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­in ala­pul, ame­lyet az MTADE Tex­to­ló­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port­ja (a Deb­re­ce­ni Egye­tem, a Sze­ge­di Egye­tem és az ELTE klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó ku­ta­tói), a Mis­kol­ci Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja, va­la­mint az MTA I. Osz­tá­lyá­nak Tex­to­ló­gi­ai Mun­ka­bi­zott­sá­ga szer­ve­zett egy kon­fe­ren­cia­so­ro­zat har­ma­dik, záró ese­mé­nye­ként.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton, For­rás­ér­ték és po­é­ti­ka. Ka­zin­czy Fe­renc: Fog­sá­gom nap­ló­ja, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 177).

Ka­zin­czy Fe­renc élet­mű­vé­nek leg­is­mer­tebb és leg­na­gyobb ha­tá­sú da­rab­ja a Fog­sá­gom nap­ló­ja. Ezért is meg­le­pő, hogy ez a mo­nog­rá­fia mind ez idá­ig az első át­fo­gó, könyv ter­je­del­mű vál­lal­ko­zás az ér­tel­me­zé­sé­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dá­vid Gá­bor Csa­ba, „Cé­lunk tö­ké­le­te­se­dé­sünk”: A nem­zet­ne­ve­lő Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., 2013., Ar­gu­men­tum (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 172).

Wes­se­lé­nyi Mi­kós­sal, az 1830–1840-es évek ne­me­si re­form­el­len­zé­ké­nek egyik pro­mi­nens sze­mé­lyi­sé­gé­vel kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink Tróc­sá­nyi Zsolt 1965-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­ja (Tróc­sá­nyi Zsolt, Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., Aka­dé­mi­ai, 1965.) óta csak ke­vés­sel gya­ra­pod­tak. Rá­adá­sul az er­dé­lyi po­li­ti­kus rend­kí­vül ter­je­del­mes és adat­gaz­dag le­ve­le­zé­sé­nek, nap­ló­já­nak, va­la­mint po­li­ti­kai be­szé­de­i­nek is csak el­enyé­sző ré­szét ren­dez­ték ed­dig saj­tó alá.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ko­vács Esz­ter, „Légy cse­hek­nek párt­fo­gó­ja, ma­gya­rok­nak szó­szól­ló­ja…”: Cseh–magyar je­zsu­i­ta össze­füg­gé­sek a kez­de­tek­től 1773-ig, Bu­da­pest, PPKEOSZK, 2015, 367.

Ko­vács Esz­ter 2009-ben a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Tör­té­ne­lem­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­ban szer­zett PhD fo­ko­za­tot a Ma­gyar­or­szá­gi je­zsu­i­ták és a cseh rend­tar­to­mány (Cseh­or­szág, Mor­va­or­szág és Szi­lé­zia) 1773-ig című dok­to­ri ér­te­ke­zé­sé­vel, et­től az év­től az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár mun­ka­tár­sa. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te a cseh–magyar kap­cso­la­tok a 16–18. szá­zad­ban. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2015-ben je­lent meg a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem és az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár ki­adá­sá­ban. A szer­ző az elő­szót kö­ve­tő­en há­rom na­gyobb fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a cseh–magyar tör­té­nel­mi kap­cso­la­to­kat és azok mű­ve­lő­dés­re gya­ko­rolt ha­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Öz­lem Kum­ru­lar, Kö­sem Sul­tan: İkti­d­ar, hırs, ent­ri­ka [Kö­szem szul­tá­na. Ha­ta­lom, becs­vágy, int­ri­ka], İst­anb­ul, Doğan Ki­tap, 2015, 329 p.

Tö­rök­or­szág­ban szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az osz­mán tör­té­ne­lem Kö­szem szul­tá­na né­ven is­mert nő­alak­já­ról, az­zal egy­idő­ben, hogy a te­le­ví­zi­ó­ban su­gá­roz­ni kezd­ték a szul­tá­na éle­tét fel­dol­go­zó film­so­ro­za­tot. Az is­me­ret­ter­jesz­tő kö­te­tek mel­lett meg­je­len­tek tu­do­má­nyos igé­nyű köz­le­mé­nyek is, ame­lyek egyi­ke Öz­lem Kum­ru­lar tör­té­nész, egye­te­mi ta­nár mun­ká­ja. Ahogy azt a szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ből meg­tud­hat­juk, a szul­tá­na alak­já­nak ér­de­kes­sé­gé­re Ha­lil İn­alcık, az egyik leg­el­is­mer­tebb tö­rök tör­té­nész hív­ta fel a fi­gyel­mét. (İn­alcık 2016 nya­rán, száz esz­ten­dős ko­rá­ban hunyt el).
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Ki volt Es­ter­há­zy Pál? Szim­pa­ti­kus fi­gu­ra volt‑e? Va­la­mi­ért a kö­tet egy ta­nul­má­nya sem tud ki­búj­ni po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­nak, me­ce­na­tú­rá­já­nak igé­nyes­sé­ge vagy ép­pen al­ko­tói te­vé­keny­sé­gé­nek meg­íté­lé­se alól. Több sze­mé­lyi­ség­kép tá­rul elénk a kö­tet­ben elő­re ha­lad­va: más-más disz­cip­lí­na meg­kö­ze­lí­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Az Es­ter­há­zy Pál ná­dor tisz­te­le­té­re ren­de­zett kon­fe­ren­cia (Kő­szeg, 2013. má­jus 22–25.) írá­sos anya­gá­ból ké­szült kö­tet leg­fon­to­sabb ho­za­dé­ka, hogy az élet­mű in­ter­disz­cip­li­ná­ris be­mu­ta­tá­sá­val, az élet­pá­lya kü­lön­fé­le te­rü­le­te­i­nek együt­tes vizs­gá­la­tá­val a ko­ráb­bi­nál sok­kal át­fo­góbb és mély­re­ha­tóbb ku­ta­tá­si ered­mé­nyek szü­let­tek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «