Körömi Gabriella írása

október 15th, 2022 § 0 comments

könyvismertetés

Heré­di Re­be­ka − Kis­pál Dá­ni­el − Kus­per Ju­dit, szerk., IrKa−Tanulmányok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról. Irka Köny­vek 1. Eger: Lí­ce­um Ki­adó, 2022. (186 p.)

A Lí­ce­um Ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2022 ta­va­szán meg­je­lent IrKa − Ta­nul­má­nyok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról című ta­nul­mány­kö­tet­nek már a bo­rí­tó­ja is fel­kel­ti a po­ten­ci­á­lis ol­va­sók ér­dek­lő­dé­sét, hi­szen meg­idé­zi a régi is­ko­lai fü­ze­tek, azaz ir­kák kül­ső meg­je­le­né­sét: a for­ma­vi­lág azt su­gall­ja, hogy a könyv szo­ro­san kap­cso­ló­dik a ta­ní­tás­hoz és a gya­kor­la­ti tu­dás­hoz. A kö­tet ta­nul­má­nya­it el­ol­vas­va ez az elő­fel­te­vé­sünk be is igazolódik.

Az egye­te­mek mű­kö­dé­sé­nek egyik fon­tos mi­nő­sé­gi fok­mé­rő­je a mű­hely­te­rem­tő te­vé­keny­ség; en­nek a kö­tet­nek a meg­szü­le­té­se is egy egye­te­mi szak­mai mű­hely­hez kö­tő­dik. Az Esz­ter­há­zy Ká­roly Ka­to­li­kus Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Tan­szé­ké­nek és Ne­ve­lés­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­nak né­hány el­kö­te­le­zett ok­ta­tó­ja és lel­kes dok­to­ran­dusz hall­ga­tó­ja, fel­is­mer­ve a ma­gyar nyelv és iro­da­lom tan­tárgy és tan­anyag meg­újí­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gét, lét­re­hoz­ta az Iro­da­lom és Ka­no­ni­zá­ció ku­ta­tó­cso­por­tot, az Ir­Kát, amely ak­tív ré­sze­se, ala­kí­tó­ja sze­ret­ne len­ni a ma­gyar­ta­ní­tás el­en­ged­he­tet­len reformjának.

A Kus­per Ju­dit egye­te­mi do­cens ál­tal ala­kí­tott szak­mai mű­hely első tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­á­ját 2020. no­vem­ber 12-én on­line for­má­ban ren­dez­te meg, amely­nek so­rán az elő­adók köz­ok­ta­tás­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­i­kat, il­let­ve ku­ta­tá­sa­ik ered­mé­nye­it osz­tot­ták meg az ér­dek­lő­dők­kel. A ren­dez­vény si­ke­re meg­győz­te a ku­ta­tó­cso­port tag­ja­it ar­ról, hogy jó úton jár­nak, így nem volt kér­dés, hogy a kon­fe­ren­cia anya­gát nyom­ta­tott for­má­ban is megjelentessék.

A könyv szin­te min­den ta­nul­má­nya, más-más ol­va­sat­ból kö­ze­lít­ve ugyan, de meg­fo­gal­maz­za azt a fon­tos meg­ál­la­pí­tást, hogy a mai ma­gyar­or­szá­gi iro­da­lom­ok­ta­tás­ból fá­jó­an hi­ány­zik az él­mény­sze­rű­ség és az ol­va­só­vá ne­ve­lés pri­o­ri­tá­sa. Meg­jegy­zen­dő, hogy ez az alap­fel­te­vés szak­mai ér­te­lem­ben már-már köz­hely, saj­nos még­sem le­het elég­szer han­goz­tat­ni. A ta­nul­mány­kö­tet az­zal az igénnyel ké­szült, hogy en­nek a sú­lyos prob­lé­má­nak az eny­hí­té­sé­re – or­vos­lás­ról az ok­ta­tás át­fo­gó re­form­ja nél­kül saj­nos nem be­szél­he­tünk – hasz­nos és hasz­nál­ha­tó tantárgy-pedagógiai ja­vas­la­to­kat te­gyen, ki­te­kin­tés­sel a kü­lön­bö­ző te­o­re­ti­kus as­pek­tu­sok­ra. En­nek a cél­ki­tű­zés­nek meg­fe­le­lő­en a könyv két te­ma­ti­kai egy­ség­ből áll, ame­lyek­ben hat-hat ta­nul­mány ka­pott helyet. 

Az első rész­ben (Ol­va­sás­mó­dok) a szer­zők azt a kér­dést jár­ják kö­rül, ho­gyan al­kal­maz­ha­tó­ak a gya­kor­lat­ban a kü­lön­bö­ző el­mé­le­ti ke­re­tek. Kis­pál Dá­ni­el ta­nul­má­nya se­gít meg­ér­te­ni, mi­ért az iro­da­lom­tör­té­net ta­ní­tá­sa lett – és ma­radt − a ha­zai iro­da­lom­ok­ta­tás alap­pil­lé­re, szem­ben a nyugat-európai or­szá­gok iro­da­lom­ta­ní­tá­sá­val. Tör­té­nel­mi át­te­kin­té­sét a kö­zép­is­ko­lai ma­gyar­ta­ná­rok iro­da­lom­ta­ní­tás­ra, va­la­mint a ta­nár­kép­ről al­ko­tott fel­fo­gá­suk­ra vo­nat­ko­zó né­ze­te­i­nek vizs­gá­la­ta kö­ve­ti. Ur­bán Pé­ter a konst­ruk­ti­vis­ta ta­nu­lás­el­mé­let ke­re­te­in be­lül vizs­gál­ja az elő­ze­tes tu­dás ol­va­só­vá ne­ve­lés­ben ját­szott sze­re­pét. Meg­győ­ző­dé­se, hogy a di­á­kok in­for­má­lis és non-formális ke­re­tek kö­zött szer­zett elő­ze­tes is­me­re­te­i­nek kö­szön­he­tő ol­va­sa­tok sok­szí­nű­sé­ge nem ma­rad­hat ki­ak­ná­zat­lan a szö­veg­fel­dol­go­zás so­rán. Ugyan­ak­kor pél­dák so­rá­val iga­zol­ja, hogy a tan­ter­vek­ben meg­je­le­nő iro­dal­mi ká­non egy­je­len­té­sű­vé te­szi az ok­ta­tott szép­iro­dal­mi mű­ve­ket, és meg­foszt­ja a di­á­ko­kat a szö­veg­gel való, „min­den­men­tes” első ta­lál­ko­zás gaz­da­gí­tó élményétől.

He­ré­di Re­be­ka szin­tén a le­het­sé­ges ol­va­sa­tok sok­fé­le­sé­gét hang­sú­lyoz­za, ami­kor a konst­ruk­ti­vis­ta pe­da­gó­gia tük­ré­ben ha­tá­roz­za meg az iro­da­lom­órát, amely a tu­dás át­adá­sa mel­lett le­he­tő­vé te­szi az in­terp­re­tá­ci­ót is. Mind­ez­zel arra ref­lek­tál, hogy az iro­da­lom­óra az ön­ál­ló gon­do­la­tok és a vé­le­mény­al­ko­tás hely­szí­ne, vagy leg­alább­is az kel­le­ne hogy le­gyen. Szir­tes Ben­ce ta­nul­má­nyá­ban nap­ja­ink ok­ta­tá­sá­nak egyik leg­na­gyobb ki­hí­vá­sá­ra, a ta­nu­lók mo­ti­vá­lat­lan­sá­gá­nak fel­ol­dá­sá­ra kí­nál egy ter­mé­sze­tes, mond­hat­ni ké­zen­fek­vő mód­szert, a ga­mi­fi­ká­ci­ót (já­té­ko­sí­tást). A szer­ző fel­vá­zol­ja a konst­ruk­ti­vis­ta ta­nu­lás­el­mé­let és a ga­mi­fi­ká­ció össze­kap­cso­lá­sán ala­pu­ló iro­da­lom­ta­ní­tás el­mé­le­ti ke­re­te­it, és pél­dá­kat ad mind a tan­órák, mind az ér­té­ke­lés já­té­ko­sí­tá­sá­ra. Far­kas Anett a tör­té­net­me­sé­lés fo­gal­mát, esz­köz­tá­rát, nem­zet­kö­zi pe­da­gó­gi­ai ered­mé­nye­it mu­tat­ja be. A ta­nu­ló­köz­pon­tú, mo­ti­vá­ci­ót fel­kel­tő és kom­mu­ni­ká­ci­ós kész­sé­ge­ket fej­lesz­tő ke­ret­tör­té­net (sto­ry­line)-mód­szer leg­fon­to­sabb lé­pé­se­i­nek is­mer­te­té­se után a tör­té­net­köz­pon­tú tech­ni­kák al­kal­ma­zá­si le­he­tő­sé­ge­it mu­tat­ja be szá­mos vál­to­za­tos és kre­a­tív fel­adat se­gít­sé­gé­vel. A meg­adott fel­adat­öt­le­tek kü­lön­bö­ző kor­osz­tá­lyok igé­nye­i­hez al­kal­maz­kod­nak, a tan­órák bár­mely sza­ka­szá­ban, il­let­ve kü­lön­bö­ző mun­ka­for­mák­ban is hasz­nál­ha­tó­ak. Nagy Eme­se a he­te­ro­gén össze­té­te­lű ta­nu­lói cso­por­tok okoz­ta ki­hí­vá­sok­ra kí­nál meg­ol­dá­si ja­vas­la­to­kat, kü­lön­bö­ző mun­ka­szer­ve­zé­si tech­ni­ká­kat és konk­rét fel­ada­to­kat, ame­lyek­kel sze­mély­re sza­bot­tab­bá te­he­tő a szép­iro­dal­mi mű­vek ok­ta­tá­sa. Ba­lázs Re­ná­ta a finn iro­da­lom­ta­ní­tás tör­té­ne­tét mu­tat­ja be a kez­de­tek­től a leg­újabb, 2021-ben be­ve­ze­tett tan­terv­vel be­zá­ró­lag. A vi­lág él­vo­na­lá­ba tar­to­zó finn ok­ta­tá­si rend­szer az iro­da­lom­ok­ta­tás te­rén is irigy­lés­re mél­tó: cél­ja nem a tör­té­ne­ti szem­pont ér­vé­nye­sí­té­se, ha­nem a nem­ze­ti kul­tú­ra több­di­men­zi­ós meg­je­le­ní­té­se, a di­á­kok tu­da­tos ol­va­só­vá ne­ve­lé­se. A finn pél­da egy­ér­tel­mű­en bi­zo­nyít­ja, hogy a ta­nu­lók szö­veg­ér­té­si kom­pe­ten­ci­á­ja nem­csak az iro­da­lom­ok­ta­tás­sal áll szo­ros össze­füg­gés­ben, ha­nem az éle­tük­kel való elé­ge­dett­ség­gel is.

A ta­nul­mány­kö­tet má­so­dik ré­sze az Ol­va­sa­tok cí­met vi­se­li. Az eb­ben a fe­je­zet­ben he­lyet ka­pott cik­kek kü­lön­bö­ző ér­tel­me­zé­si stra­té­gi­ák se­gít­sé­gé­vel szó­lal­tat­ják meg a ma­gyar és a vi­lág­iro­da­lom né­hány klasszi­kus vagy kor­társ al­ko­tá­sát, fel­vil­lant­va a konk­rét mű­vek né­hány ok­ta­tá­si le­he­tő­sé­gét. Kiss Dá­vid az iro­dal­mi ká­non egyik alap­mű­vén, Jó­kai Mór Az arany em­ber című re­gé­nyén ke­resz­tül mu­tat­ja be, hogy a klasszi­kus al­ko­tá­sok­ban is le­het ta­lál­ni a mai fi­a­tal ol­va­só­kat ér­dek­lő té­má­kat, ame­lye­ket az in­ter­tex­tu­a­li­tás ré­vén pár­be­széd­be lehet(ne) hoz­ni kor­társ mű­vek­kel. Kus­per Ju­dit a poszt­mo­dern ma­gyar pró­za át­te­kin­tő be­mu­ta­tá­sa után Dra­go­mán György Mág­lya című re­gé­nyé­nek je­len­tés­ré­te­ge­it vizs­gál­ja. A ta­nul­mány kü­lön erős­sé­ge, hogy az elem­zés­sel pár­hu­za­mo­san, a drá­ma­já­té­kok és a kre­a­tív írás­gya­kor­la­tok mód­sze­re­i­re épít­ve,   fel­adat­öt­le­te­ket ad a re­gény leg­fon­to­sabb kér­dés­kö­re­i­nek tan­órai fel­dol­go­zá­sá­ra. Bakó Ka­ta­lin a rend­szer­vál­tás előt­ti év­ti­ze­dek nép­sze­rű Szí­ri­usz ka­pi­tány so­ro­za­tán ke­resz­tül mu­tat­ja be a science-fiction mód­szer­ta­ni le­he­tő­sé­ge­it, el­ső­sor­ban a tu­do­mány­nép­sze­rű­sí­tés és a könyv­tár­hasz­ná­lat ta­ní­tá­sá­nak szempontjából.

Csa­tó Ani­ta ta­nul­má­nyá­ban nap­ja­ink egyik leg­nép­sze­rűbb és leg­iz­gal­ma­sabb utat be­já­ró mű­fa­ja, a yo­ung adult (YA) jel­lem­ző­it elő­ször az if­jú­sá­gi iro­da­lom fe­lől ér­tel­mez­ve, majd John Green Pa­pír­vá­ro­sok című re­gé­nyét ele­mez­ve mu­tat­ja be. Írá­sá­ban rá­mu­tat azok­ra a kap­cso­ló­dá­si pon­tok­ra, ame­lye­ken ke­resz­tül a mű­faj be­il­leszt­he­tő nem­csak a kö­zép­is­ko­lai irodalom‑, de az eti­ka­ok­ta­tás­ba is. Föl­di Ad­ina a női írás ma­gyar iro­da­lom­ok­ta­tás­ban való alul­rep­re­zen­tált­sá­gá­ra ref­lek­tál­va Ali­ce Wal­ker Bí­bor­szín és Az öröm tit­ká­nak őr­zői című re­gé­nye­i­nek kö­zép­is­ko­lai ta­ní­tá­si le­he­tő­sé­ge­it mu­tat­ja be, az em­pá­tia fej­lesz­té­sét he­lyez­ve a kö­zép­pont­ba. Goda Ger­gő a fan­ta­sy mű­fa­já­nak az ál­ta­lá­nos is­ko­la 8. osz­tá­lyá­ban való ta­nít­ha­tó­sá­gát jár­ja kö­rül Mi­cha­el Ende Momo című re­gé­nyén ke­resz­tül. Az RJR-modellben (Rá­han­go­ló­dás – Je­len­tés­te­rem­tés – Ref­lek­tá­lás) el­ké­szí­tett óra­ter­vet ki­egé­szí­tet­te a ta­nu­lók ál­tal ki­töl­tött kér­dő­ívek ered­mé­nyé­vel, ame­lyek alá­tá­maszt­ják a szer­ző azon fel­te­vé­sét, hogy a nép­sze­rű mű­fa­jok tan­órai fel­hasz­ná­lá­sa él­mény­köz­pon­tú­vá, kre­a­tív­vá és pro­duk­tív­vá te­szi az irodalomoktatást.

A ta­nul­má­nyok váz­la­tos is­mer­te­té­se is bi­zo­nyít­ja, hogy a kö­tet va­ló­ban gya­kor­la­ti se­gít­sé­get ad a ma­gyar­ta­ná­rok nem könnyű mun­ká­já­nak meg­se­gí­té­sé­re, ezért a ki­ad­ványt bát­ran aján­lom min­den le­en­dő és gya­kor­ló ma­gyar­ta­nár fi­gyel­mé­be. A kon­fe­ren­cia anya­gá­nak meg­je­len­te­té­se lo­gi­kus fej­lő­dé­si ál­lo­más volt a ku­ta­tó­cso­port éle­té­ben, amely sze­ren­csé­re nem a vég­ál­lo­mást je­len­ti. A po­zi­tív vissza­jel­zé­sek ha­tá­sá­ra a szak­mai mű­hely el­ha­tá­roz­ta, hogy a kon­fe­ren­ci­át min­den év­ben[1] meg­ren­de­zi, anya­gát meg­je­len­te­ti. (2021. de­cem­ber 8‑án, a II. Irka kon­fe­ren­ci­án már öt szek­ci­ó­ban hall­hat­tak elő­adá­so­kat az ér­dek­lő­dők.) A fent be­mu­ta­tott IrKa − Ta­nul­má­nyok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról című ki­ad­vány te­hát egy most for­má­ló­dó könyv­so­ro­zat, az IrKa Köny­vek első kö­te­te is egy­ben. Amennyi­ben a ku­ta­tó­cso­port tag­jai tart­ják ma­gu­kat az ál­ta­luk meg­ha­tá­ro­zott cél­ki­tű­zé­sek­hez, az IrKa Köny­vek maj­da­ni kö­te­te­it úgy fog­ják gyűj­te­ni az iro­da­lom­ok­ta­tás­sal fog­lal­ko­zó kol­lé­gák, aho­gyan régi ir­ká­i­kat gyűj­tö­get­ték nagy­szü­le­ink, szüleink.

Résumé

Le vo­lu­me con­ti­ent les com­mu­ni­ca­tions du col­lo­que IrKa − Iro­da­lom és Ka­no­ni­zá­ció (’Lit­té­ra­tu­re et ca­no­ni­sa­ti­on’), or­ga­ni­sé par le Dé­parte­ment de lit­té­ra­tu­re et l’École péd­ago­gi­que doc­tor­ale de l’Université Catho­li­que Ká­roly Esz­ter­há­zy le 20 no­vem­b­re 2020. Né au car­re­fo­ur de la recher­che et des pra­ti­ques, le pré­sent vo­lu­me a pour ob­jec­tif d’offrir aux pro­fes­se­urs de hong­rois de vér­itab­les ré­fé­ren­ces et des sup­ports uti­les pour qu’ils pu­is­sent trans­mett­re aux élè­ves le pla­isir de la lec­tu­re, ain­si que de leur app­rend­re le partage et l’enrichissement des ex­pé­ri­en­ces sin­gu­liè­res par la mé­dia­ti­on des tex­tes lit­té­ra­i­res, gros­se fa­ille de l’enseignement de la lit­té­ra­tu­re ac­tu­el en Hong­rie. Con­for­mé­ment à cet ob­jec­tif, la pre­miè­re par­tie du vo­lu­me con­ti­ent des ar­tic­les qui se con­cent­rent sur l’utilisation des dif­fé­rents cad­res thé­o­ri­ques aux co­urs de lit­té­ra­tu­re. Par cont­re, les étu­des de la de­u­xiè­me par­tie pré­sent­ent dif­fé­ren­tes pos­si­bi­li­tés de lec­tu­re et d’enseignement de qu­el­ques œuvres clas­si­ques et con­tem­po­ra­ines de la lit­té­ra­tu­re hong­roi­se ou mon­di­ale. Vu le succès du col­lo­que et l’intérêt qu’il a sus­ci­té, le Dé­parte­ment de lit­té­ra­tu­re a déc­idé d’en fa­ire le pre­mi­er d’u­ne série de col­lo­ques an­nu­els. C’est po­ur­qu­oi le pré­sent vo­lu­me, des­ti­né aux pro­fes­se­urs de hong­rois et aux étu­di­ants en hong­rois, cons­ti­tue le pre­mi­er vo­let d’une coll­ec­ti­on à venir.

Tagged , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?