Körömi Gabriella írása

október 15th, 2022 § 0 comments

könyvismertetés

Herédi Rebeka − Kispál Dániel − Kusper Judit, szerk., IrKa−Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Irka Könyvek 1. Eger: Líceum Kiadó, 2022. (186 p.)

A Líceum Kiadó gondozásában 2022 tavaszán megjelent IrKa − Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól című tanulmánykötetnek már a borítója is felkelti a potenciális olvasók érdeklődését, hiszen megidézi a régi iskolai füzetek, azaz irkák külső megjelenését: a formavilág azt sugallja, hogy a könyv szorosan kapcsolódik a tanításhoz és a gyakorlati tudáshoz. A kötet tanulmányait elolvasva ez az előfeltevésünk be is igazolódik.

Az egyetemek működésének egyik fontos minőségi fokmérője a műhelyteremtő tevékenység; ennek a kötetnek a megszületése is egy egyetemi szakmai műhelyhez kötődik. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének és Neveléstudományi Doktori Iskolájának néhány elkötelezett oktatója és lelkes doktorandusz hallgatója, felismerve a magyar nyelv és irodalom tantárgy és tananyag megújításának szükségességét, létrehozta az Irodalom és Kanonizáció kutatócsoportot, az IrKát, amely aktív részese, alakítója szeretne lenni a magyartanítás elengedhetetlen reformjának.

A Kusper Judit egyetemi docens által alakított szakmai műhely első tudományos konferenciáját 2020. november 12-én online formában rendezte meg, amelynek során az előadók közoktatásban szerzett tapasztalataikat, illetve kutatásaik eredményeit osztották meg az érdeklődőkkel. A rendezvény sikere meggyőzte a kutatócsoport tagjait arról, hogy jó úton járnak, így nem volt kérdés, hogy a konferencia anyagát nyomtatott formában is megjelentessék.

A könyv szinte minden tanulmánya, más-más olvasatból közelítve ugyan, de megfogalmazza azt a fontos megállapítást, hogy a mai magyarországi irodalomoktatásból fájóan hiányzik az élményszerűség és az olvasóvá nevelés prioritása. Megjegyzendő, hogy ez az alapfeltevés szakmai értelemben már-már közhely, sajnos mégsem lehet elégszer hangoztatni. A tanulmánykötet azzal az igénnyel készült, hogy ennek a súlyos problémának az enyhítésére – orvoslásról az oktatás átfogó reformja nélkül sajnos nem beszélhetünk – hasznos és használható tantárgy-pedagógiai javaslatokat tegyen, kitekintéssel a különböző teoretikus aspektusokra. Ennek a célkitűzésnek megfelelően a könyv két tematikai egységből áll, amelyekben hat-hat tanulmány kapott helyet. 

Az első részben (Olvasásmódok) a szerzők azt a kérdést járják körül, hogyan alkalmazhatóak a gyakorlatban a különböző elméleti keretek. Kispál Dániel tanulmánya segít megérteni, miért az irodalomtörténet tanítása lett – és maradt − a hazai irodalomoktatás alappillére, szemben a nyugat-európai országok irodalomtanításával. Történelmi áttekintését a középiskolai magyartanárok irodalomtanításra, valamint a tanárképről alkotott felfogásukra vonatkozó nézeteinek vizsgálata követi. Urbán Péter a konstruktivista tanuláselmélet keretein belül vizsgálja az előzetes tudás olvasóvá nevelésben játszott szerepét. Meggyőződése, hogy a diákok informális és non-formális keretek között szerzett előzetes ismereteinek köszönhető olvasatok sokszínűsége nem maradhat kiaknázatlan a szövegfeldolgozás során. Ugyanakkor példák sorával igazolja, hogy a tantervekben megjelenő irodalmi kánon egyjelentésűvé teszi az oktatott szépirodalmi műveket, és megfosztja a diákokat a szöveggel való, „mindenmentes” első találkozás gazdagító élményétől.

Herédi Rebeka szintén a lehetséges olvasatok sokféleségét hangsúlyozza, amikor a konstruktivista pedagógia tükrében határozza meg az irodalomórát, amely a tudás átadása mellett lehetővé teszi az interpretációt is. Mindezzel arra reflektál, hogy az irodalomóra az önálló gondolatok és a véleményalkotás helyszíne, vagy legalábbis az kellene hogy legyen. Szirtes Bence tanulmányában napjaink oktatásának egyik legnagyobb kihívására, a tanulók motiválatlanságának feloldására kínál egy természetes, mondhatni kézenfekvő módszert, a gamifikációt (játékosítást). A szerző felvázolja a konstruktivista tanuláselmélet és a gamifikáció összekapcsolásán alapuló irodalomtanítás elméleti kereteit, és példákat ad mind a tanórák, mind az értékelés játékosítására. Farkas Anett a történetmesélés fogalmát, eszköztárát, nemzetközi pedagógiai eredményeit mutatja be. A tanulóközpontú, motivációt felkeltő és kommunikációs készségeket fejlesztő kerettörténet (storyline)-módszer legfontosabb lépéseinek ismertetése után a történetközpontú technikák alkalmazási lehetőségeit mutatja be számos változatos és kreatív feladat segítségével. A megadott feladatötletek különböző korosztályok igényeihez alkalmazkodnak, a tanórák bármely szakaszában, illetve különböző munkaformákban is használhatóak. Nagy Emese a heterogén összetételű tanulói csoportok okozta kihívásokra kínál megoldási javaslatokat, különböző munkaszervezési technikákat és konkrét feladatokat, amelyekkel személyre szabottabbá tehető a szépirodalmi művek oktatása. Balázs Renáta a finn irodalomtanítás történetét mutatja be a kezdetektől a legújabb, 2021-ben bevezetett tantervvel bezárólag. A világ élvonalába tartozó finn oktatási rendszer az irodalomoktatás terén is irigylésre méltó: célja nem a történeti szempont érvényesítése, hanem a nemzeti kultúra többdimenziós megjelenítése, a diákok tudatos olvasóvá nevelése. A finn példa egyértelműen bizonyítja, hogy a tanulók szövegértési kompetenciája nemcsak az irodalomoktatással áll szoros összefüggésben, hanem az életükkel való elégedettséggel is.

A tanulmánykötet második része az Olvasatok címet viseli. Az ebben a fejezetben helyet kapott cikkek különböző értelmezési stratégiák segítségével szólaltatják meg a magyar és a világirodalom néhány klasszikus vagy kortárs alkotását, felvillantva a konkrét művek néhány oktatási lehetőségét. Kiss Dávid az irodalmi kánon egyik alapművén, Jókai Mór Az arany ember című regényén keresztül mutatja be, hogy a klasszikus alkotásokban is lehet találni a mai fiatal olvasókat érdeklő témákat, amelyeket az intertextualitás révén párbeszédbe lehet(ne) hozni kortárs művekkel. Kusper Judit a posztmodern magyar próza áttekintő bemutatása után Dragomán György Máglya című regényének jelentésrétegeit vizsgálja. A tanulmány külön erőssége, hogy az elemzéssel párhuzamosan, a drámajátékok és a kreatív írásgyakorlatok módszereire építve,   feladatötleteket ad a regény legfontosabb kérdésköreinek tanórai feldolgozására. Bakó Katalin a rendszerváltás előtti évtizedek népszerű Szíriusz kapitány sorozatán keresztül mutatja be a science-fiction módszertani lehetőségeit, elsősorban a tudománynépszerűsítés és a könyvtárhasználat tanításának szempontjából.

Csató Anita tanulmányában napjaink egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb utat bejáró műfaja, a young adult (YA) jellemzőit először az ifjúsági irodalom felől értelmezve, majd John Green Papírvárosok című regényét elemezve mutatja be. Írásában rámutat azokra a kapcsolódási pontokra, amelyeken keresztül a műfaj beilleszthető nemcsak a középiskolai irodalom-, de az etikaoktatásba is. Földi Adina a női írás magyar irodalomoktatásban való alulreprezentáltságára reflektálva Alice Walker Bíborszín és Az öröm titkának őrzői című regényeinek középiskolai tanítási lehetőségeit mutatja be, az empátia fejlesztését helyezve a középpontba. Goda Gergő a fantasy műfajának az általános iskola 8. osztályában való taníthatóságát járja körül Michael Ende Momo című regényén keresztül. Az RJR-modellben (Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás) elkészített óratervet kiegészítette a tanulók által kitöltött kérdőívek eredményével, amelyek alátámasztják a szerző azon feltevését, hogy a népszerű műfajok tanórai felhasználása élményközpontúvá, kreatívvá és produktívvá teszi az irodalomoktatást.

A tanulmányok vázlatos ismertetése is bizonyítja, hogy a kötet valóban gyakorlati segítséget ad a magyartanárok nem könnyű munkájának megsegítésére, ezért a kiadványt bátran ajánlom minden leendő és gyakorló magyartanár figyelmébe. A konferencia anyagának megjelentetése logikus fejlődési állomás volt a kutatócsoport életében, amely szerencsére nem a végállomást jelenti. A pozitív visszajelzések hatására a szakmai műhely elhatározta, hogy a konferenciát minden évben[1] megrendezi, anyagát megjelenteti. (2021. december 8-án, a II. Irka konferencián már öt szekcióban hallhattak előadásokat az érdeklődők.) A fent bemutatott IrKa − Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól című kiadvány tehát egy most formálódó könyvsorozat, az IrKa Könyvek első kötete is egyben. Amennyiben a kutatócsoport tagjai tartják magukat az általuk meghatározott célkitűzésekhez, az IrKa Könyvek majdani köteteit úgy fogják gyűjteni az irodalomoktatással foglalkozó kollégák, ahogyan régi irkáikat gyűjtögették nagyszüleink, szüleink.

Résumé

Le volume contient les communications du colloque IrKa − Irodalom és Kanonizáció (’Littérature et canonisation’), organisé par le Département de littérature et l’École pédagogique doctorale de l’Université Catholique Károly Eszterházy le 20 novembre 2020. Né au carrefour de la recherche et des pratiques, le présent volume a pour objectif d’offrir aux professeurs de hongrois de véritables références et des supports utiles pour qu’ils puissent transmettre aux élèves le plaisir de la lecture, ainsi que de leur apprendre le partage et l’enrichissement des expériences singulières par la médiation des textes littéraires, grosse faille de l’enseignement de la littérature actuel en Hongrie. Conformément à cet objectif, la première partie du volume contient des articles qui se concentrent sur l’utilisation des différents cadres théoriques aux cours de littérature. Par contre, les études de la deuxième partie présentent différentes possibilités de lecture et d’enseignement de quelques œuvres classiques et contemporaines de la littérature hongroise ou mondiale. Vu le succès du colloque et l’intérêt qu’il a suscité, le Département de littérature a décidé d’en faire le premier d’une série de colloques annuels. C’est pourquoi le présent volume, destiné aux professeurs de hongrois et aux étudiants en hongrois, constitue le premier volet d’une collection à venir.

Tartalom

Tagged , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?