Dorogi Ilona írása

november 29th, 2022 § 0 comments

recenzió

Fóti Mik­lós ‒ Pánya Ist­ván. Bod­rog vár­me­gye te­le­pü­lés­há­ló­za­tá­nak re­konst­ruk­ci­ó­ja a tö­rök def­te­rek alap­ján. A zom­bo­ri és a ba­jai ná­hi­je te­le­pü­lé­sei 1578-ban.  Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adat­tá­rak. Budapest‒Kecskemét: Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi Intézet‒Kecskeméti Ka­to­na Jó­zsef Mú­ze­um, 2022.

A tu­do­mány foly­to­nos fej­lő­dé­se szük­ség­sze­rű­en szem­be­sít min­ket an­nak kö­ve­tel­mé­nyé­vel, hogy idő­ről idő­re át­gon­dol­juk a kü­lön­fé­le tu­do­mány­te­rü­le­te­ken fo­lyó ku­ta­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban az újon­nan adó­dó le­he­tő­sé­ge­ket, me­lye­ket mun­kánk so­rán hasz­no­sít­va a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest újabb, pon­to­sabb, kor­sze­rűbb ered­mé­nye­ket tu­dunk el­ér­ni. Az utób­bi évek­ben a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok te­rü­le­tén is meg­je­lent szá­mos új ku­ta­tá­si mód­szer, amely több tu­do­mány­ág se­gít­sé­gét is igény­be ve­szi a múlt ered­mé­nye­i­nek fe­lül­vizs­gá­la­ta és újak lét­re­ho­zá­sa so­rán. Fóti Mik­lós és Pá­nya Ist­ván köny­ve is e szel­le­mi­ség je­gyé­ben szü­le­tett. A ko­ráb­bi tör­té­ne­ti föld­raj­zi mun­kák­hoz ké­pest komp­le­xebb mó­don igye­kez­tek re­konst­ru­ál­ni az egy­ko­ri Bod­rog vár­me­gye kö­zép­ko­ri településhálózatát.

A kö­tet szer­ző­i­nek sze­ren­csés egy­más­ra ta­lá­lá­sa két, ad­dig egy­más­tól füg­get­le­nül mű­kö­dő pro­jekt mun­ká­ját kap­csol­ta össze. A Kecs­ke­mé­ti Ka­to­na Jó­zsef Mú­ze­um­ban a 2010-es évek ele­jén meg­kez­dőd­tek a mai Bács-Kiskun me­gye te­rü­le­tén egy­kor lé­te­zett kö­zép­ko­ri vár­me­gyék te­le­pü­lés­há­ló­za­tá­nak re­konst­ru­á­lá­sá­ra irá­nyu­ló mun­ká­la­tok, adat­tár és tér­ké­pek ké­szí­té­se, amely­ben a mú­ze­um föld­rajz­ku­ta­tó tér­in­for­ma­ti­ku­sá­nak, Pá­nya Ist­ván­nak ko­moly sze­re­pe volt. Ek­kor már ren­del­ke­zés­re áll­tak azok az új le­he­tő­sé­gek, ame­lyek az utób­bi évek­ben vég­be­ment tech­ni­kai, mű­sza­ki fej­lő­dés ered­mé­nye­ként ha­té­ko­nyab­bá te­het­ték eze­ket a vizs­gá­ló­dá­so­kat. Tö­me­ges mér­ték­ben vál­tak el­ér­he­tő­vé di­gi­tá­lis tar­tal­mak, töb­bek kö­zött szá­mos írott tör­té­ne­ti for­rás, de az on­line tér­ben bár­ki szá­má­ra könnye­dén hoz­zá­fér­he­tő­vé vál­tak kéz­ira­tos tér­ké­pek vagy légi–  és mű­hold­fel­vé­te­lek is. A te­re­pen vég­zett ku­ta­tá­sok so­rán már igény­be ve­het­ték dró­nok és a GPS tech­no­ló­gia se­gít­sé­gét, a föld­raj­zi ada­tok tá­ro­lá­sa és elem­zé­se so­rán pe­dig a tér­in­for­ma­ti­ka könnyít­het­te meg a fel­dol­go­zást. E mun­ka so­rán Pá­nya Ist­ván nem­ré­gi­ben meg­is­mer­ke­dett a Ma­gyar Nem­ze­ti Le­vél­tár Or­szá­gos Le­vél­tá­rá­nak a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­vel kö­zös, a Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si, Fej­lesz­té­si és In­no­vá­ci­ós Hi­va­tal tá­mo­ga­tá­sá­val fo­lyó pro­jekt­jé­vel (NKFI K 108919, 132475 és 132609) is, amely az osz­mán ad­mi­niszt­rá­ci­ó­nak a ma­gyar­or­szá­gi hó­dolt­sá­gi te­rü­le­tek­ről ké­szí­tett kü­lön­fé­le, máig fenn­ma­radt ka­tasz­te­ri ira­ta­it, def­te­re­it dol­goz­za fel. Szem­be­sült az­zal a ténnyel, hogy ké­sőb­bi idő­szak­ból ugyan, de ezek a for­rá­sok a ma­gyar for­rá­sok­nál jó­val szisz­te­ma­ti­ku­sabb mó­don tar­tal­maz­nak ada­to­kat az ál­ta­la vizs­gált te­rü­let­re vo­nat­ko­zó­an is. Élt az adó­dó le­he­tő­ség­gel, hogy kö­zös mun­ka for­má­já­ban eze­ket a for­rá­so­kat is be­von­ják a ku­ta­tás­ba a tér­ség tör­té­ne­ti föld­raj­zá­nak vizs­gá­la­ta­kor. Így ke­rült kap­cso­lat­ba Fóti Mik­lós tur­ko­ló­gus­sal, a könyv má­sik szer­ző­jé­vel, aki az osz­mán for­rá­so­kat fel­dol­go­zó pro­jekt­ben en­nek a ré­gi­ó­nak a def­te­re­i­vel fog­lal­ko­zik. Rö­vi­de­sen el­ké­szült első kö­zös köny­vük, amely a mai Bács-Kiskun me­gye te­rü­le­tén egy­kor lé­te­zett több kö­zép­ko­ri vár­me­gye kö­zül el­ső­ként Bod­rog vár­me­gye te­le­pü­lés­há­ló­za­tát re­konst­ru­ál­ja a hó­dolt­ság ko­ra­be­li te­le­pü­lés­há­ló­za­tá­nak se­gít­sé­gét igény­be véve.

Ez a vár­me­gye nagy­já­ból a ma­gyar­or­szá­gi Duna–Tisza kö­zé­nek déli fe­lén és a mai Szer­bia észa­ki ré­szén te­rült el. A vár­me­gyét a 11. szá­zad­ban ala­pí­tot­ták, ko­rai tör­té­ne­té­vel és te­le­pü­lé­se­i­vel kap­cso­lat­ban ke­vés adat áll ren­del­ke­zés­re. Annyi bi­zo­nyos, hogy a 13. szá­zad­ban a ta­tár­já­rás ko­moly ká­ro­kat oko­zott, majd a szá­zad má­so­dik fe­lé­ben las­san új­já­éledt, be­né­pe­sí­tet­ték az üres­sé vált hely­sé­ge­ket, töb­bek kö­zött a ku­nok be­te­le­pí­té­sé­vel. Mé­re­te a 14. szá­zad kö­ze­pé­re azon­ban jó­val ki­seb­bé vált, déli és ke­le­ti te­rü­le­te­i­nek egy ré­sze le­vált, más vár­me­gyék­be ol­vadt be. A 15. szá­zad­ban azon­ban így is egy kö­ze­pes né­pes­sé­gű me­gye volt, nyu­ga­ti fele, a Duna men­ti tér­ség pe­dig egy ki­fe­je­zet­ten sű­rűn la­kott, fej­let­tebb gaz­da­sá­gi ré­gió ké­pét mu­tat­ta. A né­pes­ség több­sé­ge ek­kor még ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű volt. A 16. szá­zad­tól a tö­rö­kök meg­je­le­né­se oko­zott ko­moly vál­to­zá­so­kat, amik jól nyo­mon kö­vet­he­tő­ek a ko­ra­be­li tö­rök össze­írá­sok­ból is, amik e könyv fon­tos forrásai.

Bod­rog vár­me­gye te­rü­le­té­nek nagy ré­sze az osz­má­nok ál­tal ki­ala­kí­tott köz­igaz­ga­tá­si rend­szer­ben a sze­ge­di szan­dzsák zom­bo­ri és ba­jai ná­hi­jéihez, azaz já­rá­sa­i­hoz ke­rült, csak egy ki­sebb ré­sze tar­to­zott más­ho­vá. A kö­tet össze­ál­lí­tá­sa­kor e két ná­hi­je 16. szá­za­di kü­lön­fé­le össze­írá­sai vol­tak a leg­főbb fo­gó­dzók. A def­te­rek ko­ráb­bi fel­dol­go­zá­si mód­já­tól el­té­rő­en, ami­kor is több­nyi­re egy-egy for­rás tel­jes körű pub­li­ká­lá­sá­ra ke­rült sor, je­len eset­ben az adott te­rü­let összes ren­del­ke­zés­re álló def­te­rét be­von­ták a vizs­gá­la­tok­ba. Az együt­tes vizs­gá­lat nyo­mán az ezek­ből ki­nyer­he­tő jó­val na­gyobb szá­mú to­pog­rá­fi­ai ada­tot egy­más­sal és a kö­zép­ko­ri for­rá­sok ada­ta­i­val is össze­vet­ve szá­mos elem­zés­re és új kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sá­ra nyílt le­he­tő­ség. A ren­del­ke­zés­re álló adó­össze­írá­sok kö­zül az 1578-as rész­le­tes adó­össze­írást (mu­fasszal tah­rir def­ter) vá­lasz­tot­ták ki arra, hogy a könyv nagy ré­szét ki­te­vő, az egyes la­kott te­le­pü­lé­se­ket és pusz­tá­kat sor­ra vevő to­pog­rá­fi­ai adat­tár vá­zá­ul szol­gál­jon, az itt lévő mint­egy két­száz hely­ség sor­rend­je e for­rás be­jegy­zé­se­i­nek a rend­jét kö­ve­ti. A szá­mo­zott té­te­lek fel­épí­té­se nagy­já­ból azo­nos. Ezek tar­tal­maz­zák a hely­sé­gek ne­vét a def­ter­ben elő­for­du­ló alak­juk­ban és a to­pog­rá­fi­ai szem­pont­ból fon­tos ada­ta­i­kat, ezt kö­ve­ti a te­le­pü­lés kö­zép­ko­ri előz­mé­nyé­nek a be­azo­no­sí­tá­sa, em­lí­té­se­i­nek le­vél­tá­ri jel­ze­te­i­vel vagy szak­iro­dal­mi ada­ta­i­val, a név­vál­to­zá­sok­kal, a te­le­pü­lé­sek ha­tár­vi­szo­nya­i­val és el­he­lyez­ke­dé­sük­kel. To­váb­bá köz­lik olyan új­ko­ri tér­ké­pek ada­ta­it is – ha van ilyen –, amin sze­re­pel az adott hely­ség. A le­írá­sok­ban szá­mos ér­de­kes, for­rá­sok­ból ki­gyűj­tött in­for­má­ció ta­lál­ha­tó jó né­hány tér­ké­pes áb­rá­zo­lás­sal ki­egé­szít­ve. A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek te­le­pü­lés­há­ló­za­ta a szór­vá­nyo­sab­ban elő­for­du­ló kö­zép­ko­ri ada­tok­kal egy­be­vet­ve se­gí­ti a kö­zép­ko­ri ál­la­po­tok rekonstruálását.

Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a tö­rök hó­dí­tás okoz­ta há­bo­rús vi­szo­nyok kö­vet­kez­té­ben Bod­rog vár­me­gye te­le­pü­lé­sei a 16. szá­zad­ban óri­á­si pusz­tu­lást szen­ved­tek el. A te­le­pü­lés­há­ló­zat je­len­tő­sen meg­vál­to­zott a kö­zép­ko­ri ál­la­po­tok­hoz ké­pest. A nagy szám­ban el­pusz­tult, el­ha­gyott te­le­pü­lé­sek mel­lett szá­mos te­le­pü­lés né­pes­ség­cse­rén esett át. A kö­zép­ko­ri ma­gyar né­pes­ség je­len­tős ré­sze el­tűnt, idő­vel he­lyük­re bal­ká­ni­ak – fő­leg rá­cok és vla­hok – köl­töz­tek. A kö­zép­ko­ri ma­gyar la­kos­ság leg­in­kább né­hány Duna men­ti hely­ség­ben ma­radt meg. A te­le­pü­lé­sek és a pusz­ták kö­zép­ko­ri ha­tá­ra­i­nak meg­raj­zo­lá­sa a foly­to­nos­ság hi­á­nya mi­att eb­ben a ré­gi­ó­ban ne­he­zebb, mi­vel a tö­rök hó­dolt­ság ide­jén a ré­gi­ek mel­lett új település- és ha­tár­ne­vek is meg­je­len­tek. Annyi azért meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az új bal­ká­ni né­pes­ség be­köl­tö­zé­se a te­le­pü­lé­sek és pusz­ták te­rü­le­té­nek hasz­ná­la­tá­ban is je­len­tős vál­to­zá­so­kat ho­zott. Tud­ni kell azt is, hogy a mun­ka so­rán szá­mos ko­ráb­bi is­me­ret, adat kor­ri­gá­lás­ra, pon­to­sí­tás­ra ke­rült az al­kal­ma­zott komp­lex vizs­gá­la­ti mód­szer­nek kö­szön­he­tő­en. Így pél­dá­ul si­ke­rült olyan kö­zép­ko­ri fal­vak nyo­má­ra buk­kan­ni a hó­dolt­ság te­rü­le­tén, me­lyek­ről ko­ráb­ban azt gon­dol­ták, hogy el­tűn­tek a tö­rök idők­ben. El­ké­szül­he­tett a tér­ség pon­to­sabb kö­zép­ko­ri és tö­rök kori tér­ké­pe is.

Össze­fog­la­ló­an meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy Fóti Mik­lós és Pá­nya Ist­ván mun­ká­ja mind a ko­ráb­bi tör­té­ne­ti föld­raj­zi mun­kák­hoz, mind a tur­ko­ló­gi­ai defter-kiadásokhoz ké­pest je­len­tős elő­re­lé­pést je­lent. Ku­ta­tá­sa­ik so­rán új­sze­rű meg­kö­ze­lí­tés­sel, egy a ko­ráb­bi­ak­nál össze­tet­tebb mód­szer ki­dol­go­zá­sá­val és al­kal­ma­zá­sá­val a ré­geb­bi ered­mé­nyek­nél pon­to­sabb, rész­le­te­sebb ered­mé­nye­ket ér­tek el. A fel­hasz­nált ren­ge­teg for­rás­ból össze­gyűj­tött ada­tok so­ka­sá­ga, ezek össze­ve­té­se, és a fel­dol­go­zás so­rán hasz­nált mo­dern el­já­rá­sok le­he­tő­vé tet­ték tör­té­ne­ti föld­raj­zi alap­mun­kák – mint pél­dá­ul az utób­bi idők leg­ki­vá­lóbb­ja, En­gel Pál CD-ROM-on meg­je­lent tér­ké­pes ki­ad­vá­nya – hi­bá­i­nak fel­tá­rá­sát is. A szer­zők egy­más kép­zett­sé­gét, is­me­re­te­it jól ki­egé­szít­ve meg­te­rem­tet­ték an­nak a le­he­tő­sé­gét, hogy lét­re­hoz­za­nak va­la­mit, ami külön-külön nem si­ke­rül­he­tett vol­na. Pá­nya Ist­ván hely­tör­té­ne­ti tu­dá­sá­val, a kö­zép­ko­ri írott for­rá­sok fel­ku­ta­tá­sá­val, a ré­gé­sze­ti le­le­tek, a nép­rajz és a te­rep­vi­szo­nyok is­me­re­té­vel, tér­ké­pek szer­kesz­té­sé­vel, tér­in­for­ma­ti­kai is­me­re­te­i­vel, va­la­mint légi- és mű­hold­fel­vé­te­lek ér­té­ke­lé­sé­vel, Fóti Mik­lós pe­dig az osz­mán pa­le­og­rá­fia ki­vá­ló is­me­rő­je­ként a tö­rök for­rá­sok meg­fej­té­sé­vel, azok ér­tel­me­zé­sé­vel és a def­te­rek­ben lévő te­le­pü­lé­sek be­azo­no­sí­tá­sá­val já­rult hoz­zá cél­juk el­éré­sé­hez. Az ál­ta­luk al­kal­ma­zott mód­sze­rek a jö­vő­ben más ré­gi­ók tör­té­ne­ti föld­raj­zá­nak pon­to­sí­tá­sa so­rán is al­kal­maz­ha­tó­ak lehetnek.

Summary

In the­ir book Re­con­struc­ti­on of the sett­le­ment net­work of Bod­rog county bas­ed on the Tur­kish def­ters. The sett­le­ments of the na­hiyes of Zom­bor and Baja in 1578, Mik­lós Fóti and Ist­ván Pá­nya have com­pi­led a to­po­gra­phi­cal da­ta­ba­se of the me­di­e­val county of Bod­rog in the King­dom of Hun­gary, lo­ca­ted in the so­ut­hern part of the Danube-Tisza In­ter­flu­ve Re­gi­on. The aim of this mul­ti­dis­cip­li­nary re­se­arch pro­ject was to re­con­struct the me­di­e­val and early mo­dern sett­le­ment net­work of this area, us­ing dif­fe­rent writ­ten, pic­to­ri­al, and field-based ar­cha­e­o­log­i­cal, eth­no­gra­phic, his­to­ri­cal, and geo­gra­phi­cal data. Me­di­e­val sour­ces and Ot­tom­an ca­dast­ral sur­veys were pro­ces­sed with the help of his­to­ri­cal maps and sa­tel­li­te ima­ges. A mass analy­sis of the sour­ces has re­sul­ted in a more acc­ura­te pic­tu­re of the sett­le­ment net­work. Many data points from pre­vi­o­us his­to­ri­cal geo­gra­phi­cal works are cor­rec­ted in the da­ta­ba­se, and the re­se­arch re­ve­als that the sett­le­ments of Bod­rog county suf­fe­red en­or­mous de­struc­ti­on in the six­teenth cent­ury. A sig­ni­fi­cant part of the Hun­ga­ri­an po­pu­la­ti­on disap­peared, and they were rep­la­ced by people from the Balkans.

Tagged , , , ,

Vélemény, hozzászólás?