2021. február 16. §
reciti könyv
Bódi Katalin. Látásgyakorlatok: Kontextusok Kazinczy Ferenc képzőművészeti tárgyú írásaihoz. Irodalomtörténeti füzetek 184. Budapest: reciti, 2021.
Kazinczy Ferenc és a képzőművészetek kapcsolatát régóta kiemelt szakmai figyelem kíséri – az életmű nagysága, a műfaji sokféleség, illetve a töredékesség eddig elsősorban részterületek feldolgozására irányította a kutatásokat. A szövegkorpusz folyamatban lévő és teljes megismeréssel kecsegtető feltárásával lehetőség mutatkozik arra, hogy csomópontokba rendezhetők legyenek Kazinczy képzőművészetekkel kapcsolatos írásai, és megítélhető legyen azok jelentősége a 19. század első évtizedeiben. Kazinczy figyelme a műalkotások iránt azokhoz az évtizedekhez kötődik, amikor Európában megszületik a művészet modern értelemben vett fogalma, amivel szoros összefüggésben létrejön a múzeum intézménye.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. augusztus 18. §
reciti könyv
Tüskés Anna. „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Irodalomtörténeti füzetek 183. Budapest: reciti, 2020.
A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. június 8. §
reciti könyv
Molnár Péter. Garázda Péter sorsdöntő évei. Irodalomtörténeti füzetek 182. Budapest: reciti, 2019.
Garázda Péter (†1490/2) életútjának értelmezését kezdettől fogva egyfajta mártírnarratíva uralta. Eszerint az Itáliában iskolázott, a legjobb mesterek elismerését elnyerő Garázda pályáját Mátyás haragja törte derékba, aki őt patrónusai, Zrednai János és Csezmicei János lázadása miatt büntette. Az ifjú humanista sorsa tehát a politikai vihar szűk éve során véglegesen eldőlt. Ez az elképzelés jól példázza a hazai humanizmus első korszakának lezárulásáról adott, a politikai kronológiához és logikához igazodó magyarázatot, mely azonban a közelmúltban éppúgy megkérdőjeleződött, mint Garázda üldözöttségének tétele.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2019. december 13. §
reciti könyv
Balázs-Hajdu Péter. Zsengék, töredékek, kétes hitelűek: A Madách–Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga. Irodalomtörténeti füzetek 181. Budapest: reciti, 2019.
A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách–Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi‑, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2018. december 24. §
reciti könyv
Wirágh András. Fantasztikum és medialitás: Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig. Irodalomtörténeti füzetek 180. Budapest: reciti, 2018.
Mindig is kedveltem azokat a regényeket, amelyek nyomozásra késztettek és komolyan megdolgoztattak, aztán egy váratlan csavarral aláásták gondosan kimunkált cselekményüket, vagy esetleg kérdőjelek közepette hagytak. Ebből az élményből születhetett az ötlet, hogy az olvasót elbizonytalanító szövegekkel foglalkozzam komolyabban. Miközben az is egyre világosabbá vált számomra, hogy a szövegek tematikai jegyeiktől függetlenül hordozzák ezeket a sajátságokat, olvasás és nyomozás pedig a korábban gondoltnál sokkal szorosabb viszonyban állnak.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2018. február 9. §
reciti könyv
Czintos Emese. Példától az olvasmányig: A (szép)história a 16. század magyar irodalmában. Irodalomtörténeti füzetek 179. Budapest: reciti, 2017.
A könyv a históriás éneknek, ezen belül a széphistóriának a 16. századi magyar irodalomban betöltött szerepét értelmezi két olvasat metszéspontjain: a műfajtörténeti, poétikai, olvasmánytörténeti, nyomdatörténeti, eszmetörténeti kérdezések révén levonható tanulságokat egy szövegközpontú analitikus, diskurzív olvasattal veti össze.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2017. november 24. §
reciti könyv
Tóth Zsombor, A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 178).
A kódexként és nyomtatványként egyaránt felfogott kora újkori könyv antropológiája az írás és olvasás aktusainak vizsgálata révén, tehát az írás- és szöveghasználatból érthető meg. A két fő médium, a nyomtatott és a kéziratos szöveg és e szövegek nyilvánosságmodelljeinek distinkciója az egyéni használat (olvasás, írás, fordítás, másolás) rekonstrukcióját és értelmezését teszi lehetővé. Ily módon a kora újkori irodalom működéséhez adhat irodalomtörténeti szempontból is érvényes kereteket és támpontokat.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2017. március 14. §
reciti könyv
Szilágyi Márton, Forrásérték és poétika. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 177).
Kazinczy Ferenc életművének legismertebb és legnagyobb hatású darabja a Fogságom naplója. Ezért is meglepő, hogy ez a monográfia mind ez idáig az első átfogó, könyv terjedelmű vállalkozás az értelmezésére.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
