Tasi Réka: Vana ludor imagine

2023. június 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tasi Réka: Vana lu­dor ima­gi­ne: Az ima­gi­ná­ció kora új­ko­ri ka­to­li­kus kon­tex­tu­sai. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 187. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

Je­len kö­tet a phantasia-imaginatio fo­ga­lom 17. szá­za­di vo­nat­ko­zá­sa­it és kon­tex­tu­sa­it rend­sze­re­zi, hogy ez­zel szem­be­sít­ve tár­has­sa fel a ko­ra­be­li ka­to­li­kus pró­za szö­veg­pro­duk­ci­ó­ját meg­ha­tá­ro­zó teo­ló­gi­ai, re­to­ri­kai vo­nat­ko­zá­so­kat. A vizs­gá­la­tok ta­nú­sá­ga sze­rint a ka­to­li­kus ba­rokk pró­za alap­ja­it meg­ha­tá­ro­zó fi­lo­zó­fi­ai, kép­teo­ló­gi­ai és re­to­ri­kai dis­kur­zu­so­kat együt­te­sen jel­lem­zi a phantasia-imaginatio fo­gal­má­nak meg­le­he­tő­sen am­bi­va­lens stá­tu­sa, ugyan­ak­kor a konc­epi­ón be­lü­li fi­nom el­moz­du­lá­sok is: az ima­gi­na­tio mint ve­szé­lyes és ne­he­zen ural­ha­tó ké­pes­ség töb­bé már nem egy­ér­tel­mű­en és nem ki­zá­ró­lag fe­gyel­me­zés­re és meg­re­gu­lá­zás­ra szá­mot tar­tó erő.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853)

2022. december 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Imre Lász­ló: Fél­éves fo­lyó­irat – év­szá­za­dos ta­nul­sá­gok­kal. Szép­iro­dal­mi La­pok (1853). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 186. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Az 1853-ben mind­össze fél éven át meg­je­lent Szép­iro­dal­mi La­pok a Bach-korszak leg­igé­nye­sebb ha­zai iro­dal­mi fo­lyó­ira­ta volt. Pákh Al­bert és Gyu­lai Pál szer­kesz­tő­ként ki­vá­ló szer­ző­gár­dát vo­nul­tat­tak fel, mely­hez oda­tar­to­zott pél­dá­ul Ke­mény Zsig­mond, Arany Já­nos vagy Er­dé­lyi Já­nos is.

Je­len kö­tet ér­ve­lé­se sze­rint a pe­ri­o­di­ka olyan iro­dal­mi és nem­zet­po­li­ti­kai tö­rek­vé­se­ket szó­lal­ta­tott meg, ame­lyek (mi­u­tán ezen nem­zet­fél­tő ag­go­dal­ma­kat a ki­egye­zé­ses kor­szak­ban ke­vés­sé vet­ték szá­mí­tás­ba), csak Tri­a­non után vál­tak ak­tu­á­lis­sá a nemzeti-erkölcsi meg­új­ho­dás vo­nat­ko­zá­sá­ban. E cél­ki­tű­zé­sek azon­ban máig sem ve­szí­tet­ték el ér­vé­nyes­sé­gü­ket, s az új és új ki­hí­vá­sok, vál­sá­gok kö­ze­pet­te örök ér­vé­nyű ma­ga­tar­tá­si és al­ko­tói mo­del­lek ana­ló­gi­á­it idé­zik fel. Így szol­gál­tat­va szá­munk­ra to­vább­ra is tör­té­ne­ti és egy­ben eti­kai ve­zér­el­ve­ket szo­ron­ga­tott hely­ze­tek­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600)

2022. szeptember 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de: Uta­zás és hír­név. Wit­ten­ber­gi ma­gyar di­á­kok la­tin nyel­vű bú­csúz­ta­tó­ver­sei (1560–1600). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 185. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Wit­ten­ber­gi Egye­tem szel­le­mi­sé­ge je­len­tős ha­tás­sal volt a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai, egy­há­zi és kulturális-oktatási fo­lya­ma­tok­ra. A ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok a Wit­ten­berg­ben ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok név­so­rá­nak össze­ál­lí­tá­sá­tól kezd­ve Phi­lipp Me­lanch­ton szel­le­mi ha­tá­sá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sén ke­resz­tül is­ko­la­tör­té­ne­ti és egy­ház­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­to­kig ter­jed­tek ki. Is­mert to­váb­bá, hogy a ma­gyar di­á­kok Wit­ten­berg­ben élénk pub­li­ká­ci­ós te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, nagy­részt ap­ró­nyom­tat­vá­nyo­kat je­len­tet­tek meg.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Bódi Katalin: Látásgyakorlatok

2021. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bódi Ka­ta­lin. Lá­tás­gya­kor­la­tok: Kon­tex­tu­sok Ka­zin­czy Fe­renc kép­ző­mű­vé­sze­ti tár­gyú írá­sa­i­hoz. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 184. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ka­zin­czy Fe­renc és a kép­ző­mű­vé­sze­tek kap­cso­la­tát rég­óta ki­emelt szak­mai fi­gye­lem kí­sé­ri – az élet­mű nagy­sá­ga, a mű­fa­ji sok­fé­le­ség, il­let­ve a tö­re­dé­kes­ség ed­dig el­ső­sor­ban rész­te­rü­le­tek fel­dol­go­zá­sá­ra irá­nyí­tot­ta a ku­ta­tá­so­kat. A szö­veg­kor­pusz fo­lya­mat­ban lévő és tel­jes meg­is­me­rés­sel ke­cseg­te­tő fel­tá­rá­sá­val le­he­tő­ség mu­tat­ko­zik arra, hogy cso­mó­pon­tok­ba ren­dez­he­tők le­gye­nek Ka­zin­czy kép­ző­mű­vé­sze­tek­kel kap­cso­la­tos írá­sai, és meg­ítél­he­tő le­gyen azok je­len­tő­sé­ge a 19. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben. Ka­zin­czy fi­gyel­me a mű­al­ko­tá­sok iránt azok­hoz az év­ti­ze­dek­hez kö­tő­dik, ami­kor Eu­ró­pá­ban meg­szü­le­tik a mű­vé­szet mo­dern ér­te­lem­ben vett fo­gal­ma, ami­vel szo­ros össze­füg­gés­ben lét­re­jön a mú­ze­um in­téz­mé­nye.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tüskés Anna: „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből

2020. augusztus 18. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna. „en-nemzetem kül­ho­ni híre-sorsa” Fe­je­ze­tek a 20. szá­za­di francia–magyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­ből. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 183. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A fran­cia iro­da­lom nem csu­pán fo­lya­ma­tos ih­le­tő­je, ha­nem köz­ve­tí­tő­je is a ma­gyar kul­tú­rá­nak, ami­vel erő­tel­je­sen ha­tott a ma­gyar­ság­ról al­ko­tott nyugat-európai kép­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Molnár Péter: Garázda Péter sorsdöntő évei

2020. június 8. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Mol­nár Pé­ter. Ga­ráz­da Pé­ter sors­dön­tő évei. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 182. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Ga­ráz­da Pé­ter (†1490/2) élet­út­já­nak ér­tel­me­zé­sét kez­det­től fog­va egy­faj­ta már­tír­nar­ra­tí­va ural­ta. Esze­rint az Itá­li­á­ban is­ko­lá­zott, a leg­jobb mes­te­rek el­is­me­ré­sét el­nye­rő Ga­ráz­da pá­lyá­ját Má­tyás ha­rag­ja tör­te de­rék­ba, aki őt pat­ró­nu­sai, Zred­nai Já­nos és Csez­mi­cei Já­nos lá­za­dá­sa mi­att bün­tet­te. Az ifjú hu­ma­nis­ta sor­sa te­hát a po­li­ti­kai vi­har szűk éve so­rán vég­le­ge­sen el­dőlt. Ez az el­kép­ze­lés jól pél­dáz­za a ha­zai hu­ma­niz­mus első kor­sza­ká­nak le­zá­ru­lá­sá­ról adott, a po­li­ti­kai kro­no­ló­gi­á­hoz és lo­gi­ká­hoz iga­zo­dó ma­gya­rá­za­tot, mely azon­ban a kö­zel­múlt­ban épp­úgy meg­kér­dő­je­le­ző­dött, mint Ga­ráz­da ül­dö­zött­sé­gé­nek té­te­le.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek

2019. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András: Fantasztikum és medialitás

2018. december 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wi­rágh And­rás. Fan­tasz­ti­kum és me­dia­li­tás: Kí­sér­te­tek és írás­nyo­mok a ma­gyar pró­zá­ban Nagy Ig­nác­tól Szerb An­ta­lig. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 180. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Min­dig is ked­vel­tem azo­kat a re­gé­nye­ket, ame­lyek nyo­mo­zás­ra kész­tet­tek és ko­mo­lyan meg­dol­goz­tat­tak, az­tán egy vá­rat­lan csa­var­ral alá­ás­ták gon­do­san ki­mun­kált cse­lek­mé­nyü­ket, vagy eset­leg kér­dő­je­lek kö­ze­pet­te hagy­tak. Eb­ből az él­mény­ből szü­let­he­tett az öt­let, hogy az ol­va­sót el­bi­zony­ta­la­ní­tó szö­ve­gek­kel fog­lal­koz­zam ko­mo­lyab­ban. Mi­köz­ben az is egy­re vi­lá­go­sab­bá vált szá­mom­ra, hogy a szö­ve­gek te­ma­ti­kai je­gye­ik­től füg­get­le­nül hor­doz­zák eze­ket a sa­ját­sá­go­kat, ol­va­sás és nyo­mo­zás pe­dig a ko­ráb­ban gon­dolt­nál sok­kal szo­ro­sabb vi­szony­ban áll­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Czintos Emese: Példától az olvasmányig

2018. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Czin­tos Eme­se. Pél­dá­tól az ol­vas­má­nyig: A (szép)história a 16. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ban. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 179. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A könyv a his­tó­ri­ás ének­nek, ezen be­lül a szép­his­tó­ri­á­nak a 16. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pét ér­tel­me­zi két ol­va­sat met­szés­pont­ja­in: a mű­faj­tör­té­ne­ti, po­é­ti­kai, ol­vas­mány­tör­té­ne­ti, nyom­da­tör­té­ne­ti, esz­me­tör­té­ne­ti kér­de­zé­sek ré­vén le­von­ha­tó ta­nul­sá­go­kat egy szö­veg­köz­pon­tú ana­li­ti­kus, dis­kur­zív ol­va­sat­tal veti össze.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton, For­rás­ér­ték és po­é­ti­ka. Ka­zin­czy Fe­renc: Fog­sá­gom nap­ló­ja, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 177).

Ka­zin­czy Fe­renc élet­mű­vé­nek leg­is­mer­tebb és leg­na­gyobb ha­tá­sú da­rab­ja a Fog­sá­gom nap­ló­ja. Ezért is meg­le­pő, hogy ez a mo­nog­rá­fia mind ez idá­ig az első át­fo­gó, könyv ter­je­del­mű vál­lal­ko­zás az ér­tel­me­zé­sé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Where Am I?

You are currently browsing the Irodalomtörténeti füzetek category at ‧ r e c i t i ‧.