Wirágh András írása

2023. február 13. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Beli­czai Bea, vál. Ta­bán: Fény­ké­pek, tör­té­ne­tek. Bu­da­pest: Bel­lib­ro, 2022.

Jan Ass­mann ne­ve­ze­tes meg­jegy­zé­se sze­rint a kö­zel­múl­tat fel­öle­lő „élénk” kom­mu­ni­ka­tív em­lé­ke­zet ha­tó­tá­vol­sá­ga 80–100 évre ter­jed ki. Ha ez igaz, ak­kor ép­pen a ha­tá­rán va­gyunk an­nak, hogy az 1930-as évek­ben le­bon­tott misz­ti­kus bu­da­pes­ti vá­ros­rész, a „régi Ta­bán” em­lé­ke­ze­te las­sacs­kán és vég­ér­vé­nye­sen a szim­bo­li­kus rög­zí­tés ál­la­po­tá­ba, azaz a kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet stá­di­u­má­ba me­re­ved­jen.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Wirágh András írása

2022. május 5. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ke­le­véz Ág­nes. Esti kér­dé­sek: Iro­da­lom­tör­té­ne­ti nyo­mo­zás Ba­bits köl­té­sze­té­ben. MIT fü­ze­tek IX. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2021.

A MIT-füzetek első kö­te­te, Föl­des Györ­gyi mo­nog­rá­fi­á­ja 2012-ben je­lent meg, az­óta a so­ro­zat 2014 ki­vé­te­lé­vel min­den év­ben új kö­tet­tel bő­vült, de Ke­le­véz Ág­nes kö­te­te csak a har­ma­dik a sor­ban, amely ki­fe­je­zet­ten egy szer­zőt ál­lít kö­zép­pont­ba. Az élet­mű­vek egy-egy sza­ka­szá­ra kon­cent­rá­ló kö­te­tek, Re­i­chert Gá­bor Déry- és Tóth Csil­la Márai-monográfiája (2018 és 2019) után Ke­le­véz Ág­nes Ba­bits Mi­hály­ról szó­ló újabb írá­sa­i­nak gyűj­te­mé­nye egy ab­szo­lút köz­pon­ti szer­ző élet­mű­vé­hez en­ge­di kö­ze­lebb az ol­va­sót.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Wirágh András írása

2021. december 30. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Mé­szá­ros Zsolt, Pa­rá­di And­rea és Rá­kai Or­so­lya szerk. Kaff­ka 100: Ta­nul­má­nyok Kaff­ka Mar­git­ról. Bu­da­pest, Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2020.

Bán­tó­an ke­vés he­lyen em­lé­kez­tek meg Kaff­ka Mar­git ha­lá­lá­nak szá­za­dik év­for­du­ló­já­ról há­rom év­vel ez­előtt, 2018-ban, de ez is csak a re­cen­ze­ált ki­ad­vány je­len­tő­sé­gét ér­té­ke­li föl. A Kaff­ka 100 ugyan­is az egyet­len mérv­adó em­lék­nyom ar­ról, hogy a honi irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­mány nem fe­led­ke­zett el tel­je­sen a Nyu­gat num­ber one író­nő­jé­nek cen­te­ná­ri­u­má­ról. Az író­nő­é­ről, akit év­ti­ze­dek óta rend­sze­re­sen oda­so­rol­nak a mo­dern iro­da­lom (job­bá­ra fér­fi­úi) tag­jai közé, de ezt a kö­te­le­ző­nek vélt gesz­tust a kor­tár­sak­hoz mér­ten rit­káb­ban kö­ve­ti tény­le­ges ka­no­ni­zá­ci­ós vagy új­ra­ol­va­sá­si ak­tus.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Egy rendhagyó szerző rendhagyó könyve – Tverdota György írása

2021. november 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Mó­ser Zol­tán, Jut az em­ber két vi­lág­hoz… Esszék és ta­nul­má­nyok Jó­zsef At­ti­lá­ról. Bu­da­pest: Ma­gyar Kul­tú­ra Ki­adó, 2019.

Mi a rend­ha­gyó Mó­ser Zol­tán­ban? Első hi­va­tá­sát te­kint­ve ki­tű­nő fény­ké­pész. Nem dokumentum-fotós, ha­nem mű­vé­sze­ti igé­nyű fény­ké­pe­ket ké­szít. Egy-egy képe egy-egy köl­tői mo­tí­vum ek­vi­va­len­se kí­ván len­ni, s az oko­zott él­mény biz­to­sít afe­lől, hogy ezek az egyen­ér­té­kes ké­pek el­érik cél­ju­kat. A má­so­dik hi­va­tá­sa az iro­da­lom, s azon be­lül is el­ső­sor­ban a lí­rai köl­té­szet. Mint fo­tós­nak, a sze­me ki­vé­te­le­sen ér­zé­keny, te­hát a köl­té­szet­ben a ké­pi­ség az, ami­nek ré­vén a nagy lí­rai tel­je­sít­mé­nyek­hez kö­ze­lít.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Hogyan csinálnám meg Rákóczi Ferenc szobrát?” A Rákóczi-szabadságharc emlékművei: A személyi kultusz jelensége történelmi perspektívában – Tüskés Anna írása

2021. július 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ilyés Gá­bor, „Ha­zánk szent­je, sza­bad­ság ve­zé­re” II. Rá­kó­czi Fe­renc és az ál­ta­la ve­ze­tett sza­bad­ság­harc em­lék­je­lei Bor­si­tól Ro­dos­tó­ig, Nyír­egy­há­za, 2020.

A Kis­vár­da mel­let­ti Pap te­le­pü­lés ál­la­mi ele­mi is­ko­lá­já­ban 1934-ben azt a fel­ada­tot kap­ták a gye­re­kek, ír­ják le dol­go­zat­ban, ho­gyan csi­nál­nák meg Rá­kó­czi Fe­renc szob­rát.[1] Az egyik vá­lasz így szólt: „Én úgy gon­do­lom, hogy a szo­bor szép ezüst kő­ből vol­na.” Egy má­sik vé­le­mény sze­rint pe­dig: „Rá­kó­czi szob­rát szép, fé­nyes arany­ból csi­nál­nám. Szép dí­sze­sen. És úgy csil­log­na, mint a csil­lag az égen. Min­den arany vol­na, hogy aki arra men­ne, meg­bá­mul­ná.” Vé­gül va­la­ki ezt írta: „Gyé­mánt kő­ből rak­nám fel és tíz mé­ter ma­gas­ra. Az­tán gyö­nyö­rű fe­hér lóra ülne Rá­kó­czi Fe­renc. Két kar­dot ten­nék a két ke­zé­be, mert az a két keze ver­te ki az oszt­rák ka­to­ná­kat az or­szág­ból.”
» To­vább a tel­jes szövegre «

Egy teológus művészettörténész emlékiratai – Tüskés Anna írása

2019. szeptember 17. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Dávid Ka­ta­lin. Soah: Em­lé­ke­im a vész­kor­szak ide­jé­ből. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2014.

Dávid Ka­ta­lin. Vas­füg­gö­nyös ke­resz­tény­ség: A Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2017.

Az első könyv ál­ta­lá­nos be­ve­ze­tő­vel kez­dő­dik, mely a ke­resz­tény vi­lág­né­zet­re, a gon­dol­ko­dás sza­bad­sá­gá­ra és a szim­bó­lu­mok fon­tos­sá­gá­ra fó­kusz­ál az em­ber élet­ben. Eb­ben a kö­tet­ben a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén és fő­leg a nyi­las dik­ta­tú­ra és Bu­da­pest ost­ro­ma alatt át­él­tek em­lé­ke­it rög­zí­ti a szer­ző. A má­so­dik könyv nem ott foly­tat­ja az em­lé­kek fo­na­lá­nak fel­gön­gyö­lí­té­sét, ahol az első ab­ba­hagy­ta, ha­nem mint­egy öt év­vel ké­sőbb: az 1950–1964 kö­zöt­ti más­fél év­ti­zed tör­té­né­sei kö­zül vil­lant fel né­há­nyat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Németh S. Katalin írása

2019. augusztus 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Vásár­he­lyi Ju­dit, szerk. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca: Rep­re­zen­ta­tív ki­ad­vá­nyok Ma­gyar­or­szá­gon a re­for­má­ció ko­rá­ban. A Ma­gyar Könyv­szem­le és a Mokka‑R Egye­sü­let fü­ze­tei 9. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Kiadó–Országos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2017.

Az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár 2017 ok­tó­be­ré­ben, a re­for­má­ció ju­bi­le­u­mi esz­ten­de­jé­ben spe­ci­á­lis te­ma­ti­ká­jú nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca cím sok­fé­le­kép­pen ér­tel­mez­he­tő. A re­for­má­ció ko­rá­ban ke­let­ke­zett je­len­tős mű­vek, ma­ra­dan­dó ér­té­ket lét­re­ho­zó szer­zők, ter­mé­keny nyom­dák, a kor­szak­ra jel­lem­ző mű­fa­jok be­le­tar­toz­hat­nak abba a vir­tu­á­lis gyűj­te­mény­be, ame­lyet a re­for­má­ció köny­ves­pol­cá­nak te­kint­he­tünk. Te­hát a ma­gyar­or­szá­gi tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek, a Szlo­vák Nem­ze­ti Könyv­tár és az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Köz­pon­ti Gyűj­tő­le­vél­tá­ra mun­ka­tár­sai a fent jel­zett té­ma­kör­höz tar­to­zó­an sza­ba­don vá­laszt­hat­ták meg elő­adá­suk tár­gyát és hoz­hat­tak lét­re egy sok­szí­nű, ám még­is tar­tal­mi­lag egy­sé­get ké­pe­ző kö­te­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Wirágh András írása az Önarckép álarcokban című kiállításkatalógusról

2019. július 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Vader­na Gá­bor, fszerk. Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban: A Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um Arany János–kiállításának ka­ta­ló­gu­sa. Bu­da­pest: Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2018.

Arany Já­nos szü­le­té­sé­nek 200. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból pél­dát­lan anya­gi tá­mo­ga­tás­hoz ju­tot­tak a ma­gyar kul­tú­ra (ezen be­lül is leg­fő­kép­pen az iro­da­lom) ápo­lá­sá­ért fe­le­lős és el­kö­te­le­zett in­téz­mé­nyek a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ku­ta­tó­in­té­ze­te­i­től kezd­ve az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tá­ron át a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­u­mig. Ezen a he­lyen le­he­tet­len fel­so­rol­ni az Arany-emlékév ke­re­té­ben meg­va­ló­sult összes ese­ményt, de a nagy­sza­lon­tai Arany Já­nos Em­lék­ki­ál­lí­tás (és az en­nek he­lyet adó Cson­ka to­rony) tel­jes re­konst­ruk­ci­ó­ja, Szi­lá­gyi Már­ton mo­nog­rá­fi­á­ja, az Arany kri­ti­kai ki­adás so­ro­zat újabb kö­te­tei, a meg­annyi kon­fe­ren­cia és ta­nul­mány­kö­tet, va­la­mint a PIM Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban című ki­ál­lí­tá­sa, il­let­ve ezek össze­adó­dó ha­tá­sa min­den bi­zonnyal túl is mu­tat az iro­da­lom­tu­do­mány ál­tal „soha el nem ha­nya­golt” (12) Arany Já­nos em­lé­ke ápo­lá­sá­nak, a szer­zői imá­gó és a gaz­dag szö­veg­kor­pusz vál­lal­tan új­sze­rű fény­tö­rés­ben való fel­mu­ta­tá­sá­nak ak­tu­sán.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes írása

2019. június 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Etl­in­ger Mi­hály, Markó Ani­ta, Pálfy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Virág Csil­la, Vra­bély Márk, szerk. Tév/hit: Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek és a régi iro­da­lom­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018. 124 p.

Bár­mely tu­do­mány­te­rü­le­ten igen nagy szük­ség van rá, hogy a pá­lyá­juk ele­jén járó, dok­to­ri fo­ko­za­tot még nem szer­zett ku­ta­tók meg­szó­la­lá­si le­he­tő­sé­get kap­ja­nak. Kü­lö­nö­sen igaz ez Ma­gyar­or­szá­gon a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok mű­ve­lő­i­re. Ezért is nagy sze­ren­cse, hogy 2017-ben egy ko­ráb­bi kez­de­mé­nye­zést foly­tat­va im­már ötö­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a rö­vi­den csak FIKON-ként em­le­ge­tett ván­dor­kon­fe­ren­ci­át, amely­nek ab­ban az év­ben épp a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem adott otthont.

A fi­a­tal ku­ta­tók kez­de­mé­nye­zé­sé­re ki­vá­lasz­tott téma, a té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a ré­gi­ség­ben – te­hát nem ki­zá­ró­lag a régi ma­gyar iro­da­lom­ban! –, rög­tön iz­gal­mas dol­go­za­to­kat ígér.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Nor­bert és Fodor Pál, szerk. Szu­lej­mán szul­tán Szi­get­vá­ron: A szi­get­vá­ri ku­ta­tá­sok 2013–2016 kö­zött. Pécs: Pan­non Ca­strum Kft., 2017.

2015. de­cem­ber 9‑én hang­zott el a be­je­len­tés, mi­sze­rint meg­ta­lál­ták I. Szu­lej­mán (1494–1566) osz­mán szul­tán ma­gyar­or­szá­gi sír­ká­pol­ná­já­nak (tür­be) ma­rad­vá­nya­it a Szi­get­vár kör­nyé­ki turbék-zsibóti sző­lő­he­gyen. A szen­zá­ció­szám­ba menő tu­do­má­nyos ered­mény nagy pub­li­ci­tást ka­pott a vi­lág­saj­tó­ban is, el­is­me­rést hoz­va a ku­ta­tó­cso­port szá­má­ra, amely már egy ide­je együtt dol­go­zott a cél ér­de­ké­ben. A ku­ta­tá­sok az­óta is foly­ta­tód­nak a tür­be kö­rü­li te­rü­let fel­tá­rá­sá­val, hogy re­konst­ru­ál­has­sák azt a kis osz­mán te­le­pü­lést, amely a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben za­rán­dok­hely­ként épült a szul­tá­ni em­lék­hely köré. A 2013–2016 kö­zött zaj­ló vizs­gá­la­tok össze­fog­la­lá­sa­ként 2017-ben igé­nyes ki­ál­lí­tá­sú kö­tet je­lent meg a pro­jekt je­len­le­gi két ve­ze­tő­je, Pap Nor­bert és Fo­dor Pál szer­kesz­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tüskés Anna írása

2018. október 24. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bíró-Balogh Ta­más, szerk/ed. Kü­lön­ben ma­gyar köl­tő va­gyok: Rad­nó­ti Mik­lós le­ve­le­zé­se I [Ot­her­wi­se I’m a Hun­ga­ri­an poet. Mik­lós Radnóti’s Cor­res­pon­den­ce]. Bu­da­pest: Jaf­fa, 2017.

The first vo­lu­me of Radnóti’s cor­res­pon­den­ce con­ta­ins the let­ters the poet wro­te and re­ce­i­ved over 19 ye­ars, bet­ween 1926 and 1945, 467 do­cu­ments in to­tal. The aim of Ta­más Bíró-Balogh’s scho­larly and ca­re­fully edi­ted cor­pus is to pub­lish all aut­hen­tic let­ters Rad­nó­ti exc­hang­ed with his re­la­ti­ves, fri­ends, col­le­agues, and pub­lish­ing hous­es, ex­cept for tho­se exc­hang­ed with his wife Fan­ni Gyar­ma­ti.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ve­ro­ni­ka Čap­ská. Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Dol­ní Břežany: Scrip­to­ri­um, 2016).

Ve­ro­ni­ka Čap­ská a prá­gai Ká­roly Egye­tem Hu­mán Tu­do­má­nyok Kara Ál­ta­lá­nos Ant­ro­po­ló­gia Tan­szé­ké­nek szak­asszisz­ten­se, fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a kora új­ko­ri tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gia, a for­dí­tás és a tár­sa­dal­mi ne­mek tör­té­ne­te (gen­der his­to­ry). 2016-ban je­lent meg a Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Szö­ve­gek és szö­ve­tek kö­zött: A [Swéerts-]Špork csa­lád, szö­veg­gya­kor­lat és kul­tu­rá­lis vál­to­zás a ba­rokk és a fel­vi­lá­go­so­dás ha­tá­rán) című mo­nog­rá­fi­á­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ro­land Bart­hes à l’Est (Ro­land Bart­hes Ke­le­ten), Lit­té­ra­tu­re, 186(2017/2, Juin), Pa­ris, La­rousse, Ar­mand Colin.

A Lit­té­ra­tu­re című fo­lyó­irat 2017 jú­ni­u­si lap­szá­má­ba be­le­la­poz­va – min­den rossz­in­du­lat nél­kül – egy pil­la­nat­ra Vic­tor Hugo Les Ori­en­ta­les című kö­te­te jut­hat az eszünk­be. Mit je­lent az, hogy ke­le­ti, mi az, hogy Ke­let? Va­jon min­den, ami Fran­cia­or­szág­tól ke­let­re esik, ide­ért­ve Kelet-Közép-Európát, s Ázsi­át is? Vagy egy­sze­rű­en min­den eg­zo­ti­kus, tá­vo­li? Vagy – és ak­kor per­sze már el­sza­kad­tunk Hugo ke­let­kon­cep­ci­ó­já­tól – je­len eset­ben a ke­le­ti jel­ző a volt szo­ci­a­lis­ta blokk­ra vo­nat­ko­zik?
» To­vább a tel­jes szövegre «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csa­pody Mik­lós, A Ma­gyar PEN Club tör­té­ne­te: 1926–2016 [The His­to­ry of the Hun­ga­ri­an PEN Club: 1926–2016], 1–2, Bu­da­pest, Ma­gyar PEN Club, 2016.

The pub­li­ca­ti­on of Csapody’s book co­in­ci­des with the 90th an­ni­ver­sary of the fo­un­da­ti­on of the Hun­ga­ri­an PEN Club in the spring of 1926. The aut­hor, Mik­lós Csa­pody, is a Hun­ga­ri­an li­ter­ary his­to­ri­an, jour­na­list, po­li­ti­ci­an and par­lia­men­tary rep­re­s­en­ta­tive (1990–2010). He wro­te ma­inly abo­ut the gra­phic ar­tist Gusz­táv Cseh, the eth­no­gra­p­her and art his­to­ri­an Sán­dor Bá­lint, and the writer and po­li­ti­ci­an Mik­lós Bán­ffy.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio e la nu­o­va ars nar­ran­di: Atti del Con­veg­no in­ter­naz­io­nale di stu­di, Is­tit­uto di Fi­lo­lo­gia Clas­si­ca, Uni­ver­sità di Var­sav­ia 10–11 ot­tob­re, 2013, a cura di Wło­di­mi­erz Ol­sza­ni­ec e Pi­otr Sal­wa, War­sza­wa, Insty­tut Fi­lo­lo­gii Klasycz­nej UW – Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Var­só­ban négy in­téz­mény (Var­sói Egye­tem, Len­gyel Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, Ins­tit­uto Ita­li­a­no di Cul­t­u­ra a Var­sav­ia, Cent­ro Stu­di Fa­mig­lia Cap­po­ni) együtt­mű­kö­dé­sé­vel szer­vez­tek nem­zet­kö­zi em­lék­kon­fe­ren­ci­át Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek hét­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra. E két­na­pos ren­dez­vény szer­kesz­tett anya­ga­it mu­tat­ja be a je­len is­mer­te­tés.
» To­vább a tel­jes szövegre «

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrí­nyi dics­fé­nyé­ben: Vár­ost­ro­mok és Közép-Európa Zrí­nyi Mik­lós (1620–1664) ko­rá­ban, szerk. Buj­dos­né Pap Györ­gyi, Fej­ér Ing­rid, H. Szi­la­si Ágo­ta, Eger, 2017 (Stu­dia Ag­ri­en­sia, 34).

A cím és a meg­je­le­nés éve alap­ján az ol­va­só rög­tön azt fel­té­te­lez­het­né a szó­ban for­gó ta­nul­mány­kö­tet­ről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szi­get­vá­ri ost­rom 450. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból meg­ren­de­zés­re ke­rült, Zrí­nyi Mik­lós – Szi­get­vár 1566 Em­lék­év cí­met vi­se­lő, megemlékezés-sorozat egyik ki­ad­vá­nyát tart­ja a ke­zé­ben. S jól­le­het az em­lék­év ilyen te­kin­tet­ben is gaz­dag ered­mé­nye­ket ho­zott (össze­sen egy tu­cat kü­lön­bö­ző mű­fa­jú és for­má­jú, de min­den eset­ben Zrí­nyi Mik­lós­hoz és az 1566-os esz­ten­dő ese­mé­nye­i­hez kap­cso­ló­dó mun­ka lá­tott nap­vi­lá­got), az itt be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő könyv nem eh­hez az ese­mény­so­ro­zat­hoz, ha­nem az im­már több, mint har­minc esz­ten­de­je az egri Vár­tör­té­ne­ti Mű­hely ál­tal szer­ve­zett vég­vá­ri kon­fe­ren­ci­ák so­ro­za­tá­hoz kö­tő­dik.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio: A Cri­ti­cal Guide to the Comp­le­te Works, szerk. Vic­to­ria Kirk­ham, Mi­cha­el Sher­berg, Ja­net Le­va­rie Smarr, Chi­ca­go, Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press, 2013.

A Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek 700. év­for­du­ló­já­ra ké­szült kö­tet a Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press újabb en­cik­lo­pé­di­kus igé­nyű vál­lal­ko­zá­sa. A könyv a 2009-ben pub­li­kált, Fran­ces­co Pet­rar­ca mű­ve­it tár­gya­ló „cri­ti­cal guide” után a tosz­kán nyel­vű iro­da­lom nagy hár­ma­sá­nak leg­if­jabb tag­ját mu­tat­ja be mint szé­les ér­dek­lő­dé­si körű hu­ma­nis­tát. 2021-ben ese­dé­kes a Boc­cac­cio ál­tal is oly mé­lyen tisz­telt Dan­te Alig­hi­e­ri ha­lá­lá­nak 700. év­for­du­ló­ja, így re­mél­het­jük, hogy ad­dig­ra a ki­adó egy har­ma­dik kö­tet­tel is je­lent­ke­zik, ez­zel tel­jes­sé téve a fi­ren­zei „tre corone”-sorozatát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ko­vács Esz­ter, „Légy cse­hek­nek párt­fo­gó­ja, ma­gya­rok­nak szó­szól­ló­ja…”: Cseh–magyar je­zsu­i­ta össze­füg­gé­sek a kez­de­tek­től 1773-ig, Bu­da­pest, PPKEOSZK, 2015, 367.

Ko­vács Esz­ter 2009-ben a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Tör­té­ne­lem­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­ban szer­zett PhD fo­ko­za­tot a Ma­gyar­or­szá­gi je­zsu­i­ták és a cseh rend­tar­to­mány (Cseh­or­szág, Mor­va­or­szág és Szi­lé­zia) 1773-ig című dok­to­ri ér­te­ke­zé­sé­vel, et­től az év­től az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár mun­ka­tár­sa. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te a cseh–magyar kap­cso­la­tok a 16–18. szá­zad­ban. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2015-ben je­lent meg a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem és az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár ki­adá­sá­ban. A szer­ző az elő­szót kö­ve­tő­en há­rom na­gyobb fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a cseh–magyar tör­té­nel­mi kap­cso­la­to­kat és azok mű­ve­lő­dés­re gya­ko­rolt ha­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Öz­lem Kum­ru­lar, Kö­sem Sul­tan: İkti­d­ar, hırs, ent­ri­ka [Kö­szem szul­tá­na. Ha­ta­lom, becs­vágy, int­ri­ka], İst­anb­ul, Doğan Ki­tap, 2015, 329 p.

Tö­rök­or­szág­ban szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az osz­mán tör­té­ne­lem Kö­szem szul­tá­na né­ven is­mert nő­alak­já­ról, az­zal egy­idő­ben, hogy a te­le­ví­zi­ó­ban su­gá­roz­ni kezd­ték a szul­tá­na éle­tét fel­dol­go­zó film­so­ro­za­tot. Az is­me­ret­ter­jesz­tő kö­te­tek mel­lett meg­je­len­tek tu­do­má­nyos igé­nyű köz­le­mé­nyek is, ame­lyek egyi­ke Öz­lem Kum­ru­lar tör­té­nész, egye­te­mi ta­nár mun­ká­ja. Ahogy azt a szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ből meg­tud­hat­juk, a szul­tá­na alak­já­nak ér­de­kes­sé­gé­re Ha­lil İn­alcık, az egyik leg­el­is­mer­tebb tö­rök tör­té­nész hív­ta fel a fi­gyel­mét. (İn­alcık 2016 nya­rán, száz esz­ten­dős ko­rá­ban hunyt el).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lel­ki­ség és re­gi­o­na­li­tás a közép- és kora új­kor­ban: Elő­adá­sok a VII. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszu­son, szerk. Gá­bor Csil­la, Ko­ron­di Ág­nes, Lu­ffy Ka­ta­lin, Tóth Zsom­bor, Ba­logh F. And­rás, Ko­lozs­vár, Egye­te­mi Műhely–Bolyai Tár­sa­ság, 2013.

A be­mu­ta­tan­dó ta­nul­mány­kö­tet a Ko­lozs­vá­rott 2011 au­gusz­tu­sá­ban meg­ren­de­zett 7. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszus há­rom, iro­da­lom­tu­do­má­nyi te­ma­ti­ká­jú szek­ci­ó­já­nak elő­adá­sa­it tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek: Az em­be­ri test a 18–19. szá­za­di fi­lo­zó­fi­á­ban, me­di­ci­ná­ban és ant­ro­po­ló­gi­á­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2014.

Az Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek című ta­nul­mány­kö­tet a Gon­do­lat Ki­adó tu­do­mány­tör­té­ne­ti so­ro­za­tá­nak má­so­dik ré­sze­ként je­lent meg. Míg a so­ro­zat első tag­ja, a For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok (szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013. L. a re­cen­zi­ó­mat a re­ci­tin.) a geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom 18–19. szá­za­di köl­csön­ha­tá­sa­i­ra fó­kusz­ált, ad­dig e má­so­dik kö­tet az em­be­ri test­tel kap­cso­la­tos 18–19. szá­za­di tu­do­má­nyos dis­kur­zu­sok­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met.
» To­vább a tel­jes szövegre «

A Galata-torony árnyékában – F. Molnár Mónika írása

2015. december 6. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

In­cont­ri di ci­viltà nel Me­di­ter­ra­neo. L’Impero Ot­tom­ano e l’Italia del Ri­nas­ci­men­to: Sto­ria, arte e arc­hi­tet­tu­ra [Ci­vi­li­zá­ci­ók ta­lál­ko­zá­sa a földközi-tengeri tér­ség­ben. Az Osz­mán Bi­ro­da­lom és a re­ne­szánsz Itá­lia: Tör­té­ne­lem, mű­vé­szet és épí­té­szet], ed. Ali­re­za Na­ser Es­la­mi, Fi­ren­ze, Leo S. Ols­c­hi, 2014 (Bib­lio­te­ca dell’»Archivum Ro­ma­ni­cum« – Se­rie I: Sto­ria, Let­te­ra­tu­ra, Pa­leogra­fia, 434).

Ge­no­va vá­ro­sa – a Ve­len­cei Köz­tár­sa­ság és a Pá­pai Ál­lam mel­lett – min­dig is fon­tos sze­re­pet ját­szott az Itáliai-félsziget és az Osz­mán Bi­ro­da­lom kap­cso­la­tá­ban. A ge­no­va­i­ak a mo­dern kori ko­lo­ni­zá­ció elő­ké­pét va­ló­sí­tot­ták meg a tér­ség­ben: gaz­da­sá­gi ter­jesz­ke­dé­sük szín­he­lye Hi­osz szi­ge­te és a Krím-félsziget mel­lett Isz­tam­bul és Iz­mir volt, vagy­is előbb a Bi­zán­ci, majd ké­sőbb az Osz­mán Bi­ro­da­lom ke­res­ke­del­mi­leg két leg­je­len­tő­sebb vá­ro­sa és ki­kö­tő­je.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása a Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kötetről

2015. november 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Su­dár Ba­lázs, Dzsá­mik és me­cse­tek a hó­dolt Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adattárak).

Ör­ven­de­tes tény, hogy a ma­gyar osz­ma­nis­ták az utób­bi idő­ben egy­re több­ször je­lent­kez­nek olyan pub­li­ká­ci­ók­kal, ame­lyek­ben a ma­gyar­or­szá­gi tö­rök hó­dolt­ság­gal fog­lal­ko­zó kü­lön­bö­ző ku­ta­tá­si té­má­i­kat az összeg­zés igé­nyé­vel pró­bál­ják fel­dol­goz­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Réger Ádám írása a Deák–Szentes kézirat kiadásáról

2015. május 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

A Deák–Szentes kéz­irat – The Deák-Szentes Ma­nuscript, s. a. r. Kő­vá­ri Réka, Bu­da­pest, Ma­gya­rok Nagy­asszo­nya Fe­ren­ces Rend­tar­to­mány – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, 2013 (Fon­tes His­to­ri­ci Or­di­nis Frat­rum Mi­no­rum in Hun­ga­ria. Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok, 6).

A nép­éne­kek ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­tét át­te­kin­tő 1972-es cik­ké­ben Dob­szay Lász­ló a 18. szá­zad leg­ki­vá­lóbb ka­to­li­kus gyűj­te­mé­nyé­nek ne­vez­te a csí­ki Deák–Szentes kéz­iratot. Ki­adá­sá­ra egé­szen ta­va­lyig kel­lett vár­ni, az új­ko­ri dal­lam­ku­ta­tás e fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű do­ku­men­tu­ma a Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok so­ro­zat 6. kö­te­te­ként je­lent meg Kő­vá­ri Réka saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben. A bi­ling­vis – an­gol és ma­gyar nyel­vű – kö­tet a for­rás­ki­adás mel­lett egy rész­le­tes köny­vé­sze­ti, ku­ta­tás­tör­té­ne­ti be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Hegedüs Béla írása az „Édes érzékenység” című tanulmánykötetről

2014. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Édes ér­zé­keny­ség”: Ta­nul­má­nyok Ányos Pál­ról, szerk. Pin­tér Már­ta Zsu­zsan­na, Gondolat–Pannon Egye­tem Mo­dern Fi­lo­ló­gi­ai és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Kar, Budapest–Veszprém, 2014.

Ha egy több­szer­zős ta­nul­mány­kö­tet si­ke­res­sé­gét az­zal mér­jük, hogy el­ol­va­sá­sa után a ben­ne fog­lalt írá­sok több­sé­ge a té­má­juk­ról való to­váb­bi gon­dol­ko­dás­ra kész­tet, il­let­ve ha a kö­tet el­ol­va­sá­sa a min­den­ko­ri (szak)olvasót újabb ku­ta­tá­si te­rü­le­tek fel­tá­rá­sá­ra vagy a meg­lé­vő té­má­i­nak újra‑, il­let­ve más­ként gon­do­lá­sá­ra ser­ken­ti, ak­kor ezt a köny­vet – leg­alább­is az én szem­pont­ja­im sze­rint – min­den­kép­pen si­ke­res­nek kell tar­ta­nom.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára egy ó‑oszmánli kéziratának kiadásáról

2014. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Fe­rec ba’d eş-şidde. Freud nach Leid (Ein frü­hos­ma­nis­ches Ge­schich­ten­buch), 1–2, hrsg. von György Ha­zai, And­re­as Ti­et­ze, Ber­lin, Klaus Sch­warz Ver­lag, 2006 (Stu­di­en zur Spra­che, Ge­schich­te und Kul­tur der Türk­völ­ker, 5.1).

A Fe­rec ba’d eş-şidde – a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Könyv­tá­rá­ban őr­zött Ke­le­ti Kéz­irat­gyűj­te­mény egyik leg­ér­de­ke­sebb da­rab­ja – kri­ti­kai igé­nyű ki­adá­sa 2006-ban je­lent meg elő­ször. A szö­veg mind tar­tal­mát, mind pe­dig nyel­vét te­kint­ve egye­dül­ál­ló.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára török kéziratainak katalógusairól

2014. december 27. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ca­ta­lo­gue of Tur­kish ma­nuscripts in the Lib­rary of the Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces, eds. Is­mail Par­latır, György Ha­zai, Bar­ba­ra Kellner-Heinkele, Ber­lin, 2007 (Ori­en­tal Ma­nuscripts in the Lib­rary of the Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces, 2); Ma­car Bi­lim­ler Aka­de­mi­si Kü­tüp­ha­ne­si’n­de­ki Türkçe el yaz­ma­ları ka­ta­loğu, eds. Is­mail Par­latır, György Ha­zai, An­ka­ra, 2007 (Tür­kiye Bi­lim­ler Aka­de­mi­si Yayın­ları, 13).

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Könyv­tá­rá­nak ke­le­ti kéz­irat­gyűj­te­mé­nye a 19. szá­za­di ma­gyar tur­ko­ló­gu­sok gyűj­tő­mun­ká­já­nak ered­mé­nye­ként jött lét­re, így ér­de­kes pél­dá­ja a ko­ra­be­li tu­dó­sok tu­do­má­nyos ér­dek­lő­dé­sé­nek. Leg­na­gyobb há­nya­dát Szi­lá­gyi Dá­ni­el­nek kö­szön­het­jük, aki az 1848–49-es sza­bad­ság­harc után – Kos­suth La­jos kö­ve­tő­je­ként – az Osz­mán Bi­ro­da­lom­ban ke­re­sett me­ne­dé­ket és Isz­tam­bul­ban te­le­pe­dett le.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Egy kiállítás képei: Paraizs Júlia könyvismertetése

2014. december 26. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Mül­ler Pé­ter, A ma­gyar drá­ma az ez­red­for­du­lón, L’Harmattan Ki­adó, 2014.

A ne­ves dráma- és szín­ház­tör­té­nész új port­ré­so­ro­za­ta a mű­nem ala­ku­lá­sát, sok­szí­nű­sé­gét kí­ván­ja be­mu­tat­ni az ez­red­for­du­ló kör­nyé­kén ti­zen­négy rep­re­zen­ta­tív szer­zőn ke­resz­tül. A kö­tet elő­sza­va fel­tér­ké­pe­zi a kor­társ drá­ma presz­tí­zsét, meg­je­le­né­si le­he­tő­sé­ge­it, utó­sza­va pe­dig a mun­ka előz­mé­nye­i­vel, a vá­lo­ga­tás szem­pont­ja­i­val vet szá­mot.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Ezredfordulós dráma proszeminárium: Hutvágner Éva és Varga Kinga könyvismertetése

2014. december 26. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Mül­ler Pé­ter: A ma­gyar drá­ma az ez­red­for­du­lón, L’Harmattan Ki­adó, 2014.

P. Mül­ler Pé­ter kö­te­te a ma­gyar drá­ma ez­red­for­du­lós tör­té­ne­tét írja meg, ám hang­sú­lyo­zot­tan drá­ma­tör­té­ne­ti és nem szín­ház­tör­té­ne­ti mun­kát tart ke­zé­ben az ol­va­só.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) – Review by Anna Tüskés

2014. október 14. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ge­schich­te der un­ga­ris­c­hen Li­te­ra­tur (Eine historisch-poetologische Dars­tel­lung) [The His­to­ry of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re (A historical-poetological pre­s­en­ta­ti­on)], hrsg. v. Ernő Kul­csár Sza­bó, Berlin–Boston, Wal­ter De Gruy­ter, 2013.

This lar­ge and well-produced vo­lu­me, the work of ten emi­nent Hun­ga­ri­an scho­lars, is one of the most in­ter­est­ing and in­for­ma­tive hist­ori­es of Hun­ga­ri­an li­te­ra­tu­re ever pub­lis­hed. The book is ava­i­lab­le only in Ger­man at pre­sent. One must go back to the His­to­ry of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re by a team of aut­hors hea­ded by the edi­tor Ti­bor Kla­ni­czay to en­coun­ter a scho­larly guide in the field of Hun­ga­ri­an li­ter­ary stu­di­es pub­lis­hed in Eng­lish (1982), Ger­man (1977) and French (1980). One also ack­now­led­ges A His­to­ry Of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re: from the Ear­li­est Times to the Pre­sent by Ló­ránt Czi­gány (1984), which has been inf­lu­en­ti­al amongst the Eng­lish pub­lic.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin könyvismertetése

2013. február 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ka­to­li­kus in­téz­mé­nyi könyv­tá­rak Ma­gyar­or­szá­gon: Fe­ren­ces könyv­tá­rak 1680–1750, s. a. r. Zva­ra Edi­na, Bu­da­pest, Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2008 (Adat­tár XVIXVIII. szá­za­di szel­le­mi moz­gal­ma­ink tör­té­ne­té­hez, 19/3).

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Könyv­tár­tu­do­má­nyi Tan­szé­kén ké­szült és az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár ki­adá­sá­ban je­lent meg az Adat­tár XVIXVIII. szá­za­di szel­le­mi moz­gal­ma­ink tör­té­ne­té­hez c. so­ro­zat 19/3. szá­mú kö­te­te, amely a magán- és köz­gyűj­te­mé­nyek ko­ra­új­ko­ri könyv­jegy­zé­kei kö­zül a fe­ren­ces könyv­tá­rak fenn­ma­radt könyv­lis­tá­it adja közre.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin írása a Köleséri Sámuel-levelezéskötetről

2012. október 30. § 0 hozzászólás

Könyvismertetés

Jakó Zsig­mond, Kö­le­sé­ri Sá­mu­el tu­do­má­nyos le­ve­le­zé­se: 1709–1732, szerk. Font Zsu­zsa, a la­tin szö­ve­get gon­doz­ta, a re­gesz­tá­kat írta Ma­gyar Lász­ló And­rás, Ko­lozs­vár, Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2012 (Kö­le­sé­ri­á­na, 1).

Kö­le­sé­ri Sá­mu­el (1663–1732) le­ve­le­zés­kö­te­té­nek rö­vid is­mer­te­té­se előtt arra kell fel­hív­ni a fi­gyel­met, hogy az Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület új so­ro­za­tot in­dí­tott a 18. szá­za­di er­dé­lyi po­li­hisz­tor élet­mű­vé­nek köz­re­adá­sá­ra. Az első kö­tet a tu­do­má­nyos le­ve­le­zést tar­tal­maz­za, de ter­ve­zik a könyv­tár­jegy­zék kri­ti­kai igé­nyű új­ra­ki­adá­sát, a val­lás­kri­ti­kai és ter­mé­szet­fi­lo­zó­fi­ai mű­vek, va­la­mint az élet­raj­zi do­ku­men­tu­mok össze­gyűj­té­sét, fel­dol­go­zá­sát is.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin írása az Obsidio Agriae anno 1552 című kötetről

2009. május 13. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ob­si­dio Ag­riae anno 1552: Tex­te zur Re­zept­ion ei­nes un­ga­ris­c­hen Ge­schichtsst­of­fes, hrsg. von Pé­ter LŐKÖS, Gá­bor TÜSKÉS, Eger, Károly-Eszterházy-Hochschule, 2008.

Hely­tör­té­net, re­cep­ció­tör­té­net, ha­zai és nem­zet­kö­zi ku­ta­tás egy­aránt ér­dek­lő­dés­sel fo­gad­hat­ja az egri Esz­ter­há­zy Ká­roly Fő­is­ko­la ok­ta­tó­i­nak, Lő­kös Pé­ter­nek és Tüs­kés Gá­bor­nak a szö­veg­gyűj­te­mé­nyét, amely Eger vá­rá­nak 1552. évi ost­ro­má­ról gyűj­tött össze ed­dig együt­te­sen nem pub­li­kált szö­ve­ge­ket. A né­met nyel­vű be­ve­ze­tő­vel és jegy­ze­tek­kel el­lá­tott ki­ad­vány el­ső­sor­ban e nyelv­te­rü­let ku­ta­tó­i­ra szá­mít, a kö­zölt szö­ve­gek la­tin, né­met és olasz nyel­ven íród­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.