Kozák Dániel: Hannibal a kapuk előtt

2025. december 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kozák Dániel. Hannibal a kapuk előtt. A második pun háború emlékezethelyei Silius Italicus eposzában. Budapest: reciti, 2025.


Silius Italicus Punica című, a Kr. u. 1. század második felében született alkotása az antik történeti eposz műfajának egyetlen, befejezett formában fennmaradt példája. A költő a második pun háborút beszéli el: azt a konfliktust, melyben – Liviusnak az eposz első soraiban is idézett megfogalmazása szerint – „az a fél került közelebb a pusztuláshoz, amely végül győzelmet aratott”. Ez a diadal fordulópontot jelentett Róma mediterrán nagyhatalommá válásában, a vergiliusi Iuppiter által megjövendölt „határtalan birodalom” létrejöttében. A Punicát azonban nemcsak a történetírói és az epikus hagyományhoz fűződő szoros intertextuális kapcsolatrendszere teszi érdekessé a mai olvasó számára. Az eposz a kulturális emlékezet médiuma is: Silius az egyre inkább távoli, legendás múlt ködébe vesző háború narratíváját saját, kora császárkori jelene számára releváns módon alakítja át és alkotja újra. A kötetben olvasható értelmezések középpontjában kifejezetten a háború siliusi elbeszélésében megjelenő emlékezethelyek állnak: Róma falai és kapui, melyek előtt Hannibal a közmondás szerint állt, a Rómához a pusztulás árán is hűséges Saguntum városa, a ticinusi vesztes csata helyszíne, vagy éppen egy fiktív emlékmű egy campaniai kisvárosban, mely ugyan az első pun háborúban alkotott győzelemnek állít emléket, de közben Róma császárkori jövőjét is előrevetíti. A kötetben tárgyalt emlékezethelyek vizsgálata nemcsak a Punica interpretációját alakítja, hanem a római kulturális emlékezet működésmódjára is rávilágít.

***

A recAntik az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Intézetének könyvsorozata, amely a klasszikus ókori irodalommal foglalkozó monográfiákat és tematikus tanulmánygyűjteményeket tesz közzé. A sorozat címe által felidézett recantare ige ambivalens jelentésű: egyaránt utalhat a hagyomány továbbírására és megtagadására. Ezek az ellentétes gesztusok egyszerre irányítják az antik irodalom újraolvasását és újraértelmezését, mely folyamatos feladata és hajtóereje az európai kultúrának – benne a magyar irodalomtudománynak éppúgy, mint az ókortudománynak. A sorozat célja, hogy ez az újraértelmezés az irodalomtudomány legfrissebb eredményeiből kiindulva történjen.

letöltés

impresszum

Kozák Dániel:
Hannibal a kapuk előtt
A második pun háború emlékezethelyei Silius Italicus eposzában
‧
Lektorálta:
Nagyillés János
‧
A borítón a római Porta Tiburtináról készült metszet részlete látható
Antonio Lafreri Speculum Romanae Magnificentiae című sorozatából
(1566; forrás: Wikimedia Commons).
‧by-nc-sa Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival!
‧
ISSN 3094-3787
ISBN 978-963-672-034-6
ISBN 978-963-672-035-3 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
‧
Olvasószerkesztő: Székely Júlia
‧
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
 ‧
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2025

 

Wirágh András írása

2025. október 2. § 0 hozzászólás

recenzió

H. Balogh Gyula. Az útonjáró: Alteregó típusú folklórmotívumok Krúdy Gyula ifjúkori elbeszéléseiben. Balatonfüred: Tempevölgy, 2025.

Nagyon régen jelent meg szakkönyv kifejezetten Krúdy pályakezdő szakaszáról, jobban mondva a „mikszáthosság” éveit is megelőző időszak szövegterméséről, de az bizonyos, hogy a 21. században ez az első ilyen jellegű munka. H. Balogh Gyula vette a fáradságot, és alapos figyelemmel végigpásztázta a Bezeczky Gábor és Kelecsényi László szerkesztésében 2005 és 2016 között megjelenő (sajnálatos módon torzóban maradt) „Krúdy-összes” köteteit annak érdekében, hogy a kissé méltatlan sorsú darabok önértéke mellett érveljen – Szindbád és a többi útonjáró árnyékában.
» Tovább a teljes szövegre «

A misztikus tapasztalat nyomában – Kalafatics Zsuzsanna írása

2025. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Rácz Ildikó Mária. A lét és a szerelem szentsége. Ivan Bunyin művészi világképe. Budapest: L’Harmattan, 2020.

Az orosz irodalom első Nobel-díja Ivan Bunyin nevéhez kötődik. Az elismerést 1933-ban az orosz klasszikus prózai hagyományok folytatásáért ítélték oda az emigrációban élő írónak. Noha az orosz irodalom utolsó klasszikusának nevezett Bunyin jelentős életművet hagyott hátra, népszerűsége és ismertsége hazáján kívül nem vetekszik a 19. század nagyjaival. Ahogy Európa más részein, úgy Magyarországon is csak kevesen ismerik ma Bunyin műveit és munkásságát, életművéről pedig még nem született magyar nyelvű monográfia. Ezt a hiányt pótolja Rácz Ildikó munkája. A lét és a szerelem szentsége. Ivan Bunyin művészi világképe című könyv egyrészt bevezet Bunyin alkotásfilozófiájába, művészi világába és prózapoétikájába, másrészt felvázolja azt a kultúr- és eszmetörténeti kontextust, amelyben az író művei megszülettek, harmadrészt pedig a gördülékenyen fordított szakirodalmi idézetek és hivatkozások segítségével képet alkothatunk a napjainkra új lendületet nyerő Bunyin-kutatás főbb irányairól.
» Tovább a teljes szövegre «

„Hic discursus de praeteritis, praesentibus et futuris”: Tanulmányok Tüskés Gábor 70. születésnapjára

2025. szeptember 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

„Hic discursus de praeteritis, praesentibus et futuris”. Tanulmányok Tüskés Gábor 70. születésnapjára / Beiträge zum 70. Geburtstag von Gábor Tüskés, főszerk. Lengyel Réka, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Tüskés Anna. Budapest: reciti, 2025.


Ünnepi tanulmánykötetet szerkeszteni Tüskés Gábornak hálás feladat. Az ünnepelt az utóbbi három-négy évtized kora újkori, ezen belül kiemelten a 18. századi, a magyar és a világirodalomra, illetve a tágabban vett művelődéstörténetre irányuló kutatásainak meghatározó egyénisége, akit 70. születésnapja alkalmából népes, az országhatárokon jóval túlra is kiterjedő szakmai-baráti közösség köszönt.

letöltés

impresszum


„Hic discursus de praeteritis, praesentibus et futuris”
Tanulmányok Tüskés Gábor 70. születésnapjára
Beiträge zum 70. Geburtstag
‧
Főszerkesztő:
Lengyel Réka
‧
Szerkesztők:
Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Tüskés Anna 
‧
A borítón / Auf dem Umschlag:
Zacharias Dolendo: Pax, 1596–1597.
(London, British Museum, 1873, 0809.468)
‧
Az ünnepelt fényképét Tüskés Anna készítette
(Budapest, 2025)
‧by-nc-sa Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival!
‧
ISBN 978-963-672-031-5
ISBN 978-963-672-032-2 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
‧
Tördelés:
Újvári Máté
‧
Borítóterv: 
Szilágyi N. Zsuzsa
‧
Web:
Radnai Dániel Szabolcs
‧
 Budapest
2025

 

Wirágh András írása

2025. szeptember 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Jéga-Szabó Krisztina. Két párhuzamos történet: Erdős Renée és Lesznai Anna regényei. Pozsony: Woman Press, 2024.

Erdős Renée és Lesznai Anna minden kétséget kizáróan fontos szerzői a századfordulóval kapcsolatos irodalmi hagyománynak, a szorosabb értelemben vett szakmai diskurzuson kívülre viszont csak ritkán jutott el a nevük az utóbbi évtizedekben. Ilyen tekintetben tehát a két írónő között fennáll némi párhuzamosság, noha, és ez a könyv fejezeteiből is kiderül, Lesznai recepcióját a Kezdetben volt a kert című, a szerző szerint családregénynek nevezhető szöveg határozza meg, míg Erdősnél jóval tágabb a merítés a 21. században is „jól olvasható” próza tekintetében. Jéga-Szabó Krisztina monográfiája szintetizáló jellegénél fogva elsőrangú olvasmány ahhoz, hogy felmérjük, milyen megközelítésekre lehetnek nyitottak Erdős és Lesznai egyes írásai az ezredfordulót követően, akkor, amikor a nőíróság kutatási protokolljai is már jócskán megsokszorozódtak.
» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia: A totális Puskin

2025. július 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kalavszky Zsófia. A totális Puskin. Populáris műfajok a Puskin-kultuszban, 1837–1937. Budapest: reciti, 2024.

A több mint száz év irodalom-, kultúr- és társadalomtörténetét felölelő monográfia a fotóművészetből ismert nagytotál és kistotál módján olyan nézőpontokból láttatja az irodalmi kultusz jelenségét, szűkebben Alekszandr Puskin orosz költő kultuszának történeti szakaszait, a rítusokat és a mítoszokat alakító gyakorlatokat és technikákat, amelyek a szorosan vett magasirodalom és -kultúra határain túl tűntek föl. A kötet kifejezett célja, hogy a kultikus praxisokat a 19. századi – 20. század eleji orosz/szovjet (városi) folklór, valamint az orosz/szovjet populáris irodalom és kultúra kontextusaiban (is) vizsgálja, ebből a kiszélesített perspektívából kíséreli meg egy rétegzettebb, tagoltabb irodalmi, kulturális, politikai és társadalmi térben értelmezni a maga összefüggéseiben a kultikus tisztelet tárgyát, Alekszandr Puskint.

letöltés

impresszum

Kalavszky Zsófia
A totális Puskin
Populáris műfajok a Puskin-kultuszban, 1837–1937
‧
A könyv megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta
‧
A borító egy 19. századi rajz, valamint három szovjet szatirikus lapban közölt
illusztráció felhasználásával készült: utóbbiak a Begemot 1927/7. számának
5. oldalán, a Puska 1928/50. számának 12. oldalán, valamint a Krokogyil
1937/3. számának címoldalán találhatók.
‧

by-nc-sa Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
ISBN 978-963-672-015-5
ISBN 978-963-672-016-2 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Olvasószerkesztő: Bucsics Katalin
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

 

Hajnóczyról – szabálytalanul – Márjánovics Diána írása

2025. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Cserjés Katalin, Hoványi Márton és Varga Réka, szerk. A téboly menyasszonya: (Elme)betegség és terápia Hajnóczy Péter életművében. Interdiszciplináris Hajnóczy-tanulmányok. Budapest: ELTE–MűGond, 2023.

Mészöly Miklós A pille magánya című kötetében publikált nekrológban a következőképpen nyilatkozott 1981-ben elhunyt pályatársáról: „Ha volt és marad »ködlovagja« a ’70–80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni. A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ezidőben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, leggyümölcsözőbben és legkilátástalanabbul. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol kis eséllyel lehetett a szakadékok magas mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek felületébe ásta be magát, és ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, kartéziánus fegyelemmel.”[1] A műfaj sajátosságainak eleget téve az emlékbeszéd a Hajnóczy-életmű felértékelését hajtja végre, a kultikus felhangot erősíti – mégsem túloz. Hajnóczy Péter termékeny alkotói éveiben csekély számú publikációt közölhetett, életében mindössze négy könyve jelent meg (A fűtő [1975], M. [1977], A halál kilovagolt Perzsiából [1979], Jézus Menyasszonya [1981]), a szerző korai halálával rövidre zárt írói pálya fajsúlyos darabjai mégis máig ható visszhangot képesek kiváltani.
» Tovább a teljes szövegre «

Haramza Kristóf írása

2025. május 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Doncsecz Etelka – Lengyel Réka szerk.: In memoriam Verseghy Ferenc 8. – Emlékkönyv a 2024. április 8-án, Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából. Reciti konferenciakötetek 27. Budapest: reciti, 2024.

A Verseghy Ferenc (1757-1822) munkásságáról kiadott tanulmánykötet nem pusztán egy tudományos konferencia irodalom- és nyelvtörténeti vizsgálatainak összesítését adja, hanem megjeleníti egy – a klasszikus századforduló időszakában élt – költő-műfordító, nyelvművelő, hitszónok, egykori pálos szerzetes és a rend feloszlatása után tábori, majd egyházmegyés pap sokoldalú portréját is.
» Tovább a teljes szövegre «

„Nem drótos füzérbe görbítve”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3.

2025. május 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Major Ágnes – Szénási  Zoltán – Visy  Beatrix, szerk. „Nem drótos füzérbe görbítve”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3. Reciti konferenciakötetek 29. Budapest: reciti, 2025.

2019-ben indult konferenciasorozatunk célja a Babits-filológia szűkebb határain túlmutató szakmai párbeszéd megindítása és életben tartása. Ennek érdekében minden alkalommal igyekszünk olyan kutatókat is bevonni az együtt gondolkodásba, akiknek elsődleges tudományos praxisuk nem a Babits-életműre irányul, ám éppen ezért saját nézőpontjukból megfogalmazott értelmezéseikkel a Babits-filológiát is gazdagítani tudják. A tanulmánykötet a 2023. november 6–7-én a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karával közösen Szekszárdon szervezett tudományos tanácskozáson el hangzott előadásokat közli.

letöltés

impresszum

„Nem drótos füzérbe görbítve”
Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3.
‧
Szerkesztette:
Major Ágnes – Szénási Zoltán – Visy Beatrix
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 29
‧
Sorozatszerkesztő:
Major Ágnes
Szabó-Reznek Eszter
‧
A kötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Babits Mihály verseinek és műfordításainak kritikai kiadása című, K 138529 azonosítószámú pályázat keretében készült.
‧
A borítót Arany Imre tervének felhasználásával Szilágyi N. Zsuzsa készítette.
‧ by-nc-sa

Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978 963 672 029 2
ISBN 978 963 672 030 8 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja
▶ http://www.reciti.hu
Tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2025

Jókai Mór versei Nagy Bellához

2025. április 4. § 3 hozzászólás

reciti könyv

Jókai Mór Versei Nagy Bellához. Forráskiadás. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a kísérőtanulmányt írta Fülöp Dorottya. ReTextum 15. Budapest: reciti, 2025.

Jókai Mór második feleségéhez, Nagy Bellához számos költeményt írt, amelyek közül néhány közlésre került egykorúan különféle periodikákban, azonban a versanyag a maga teljességében, önálló kötetként ezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Jelen kiadvány, amely hatvanhat verset tartalmaz, először teszi teljes egészében hozzáférhetővé az olvasók számára Jókai szerelmes verseit. A kísérőtanulmány és a jegyzetapparátus amellett, hogy feltárja a kései Jókai-líra jellegzetességeit, az író és a színésznő kapcsolatának és házasságának alakulását is nyomon követi, valamint a Jókai család mindennapjaiba is betekintést enged, rekonstruálva az utolsó öt év korábban javarészt ismeretlen kronológiáját.
» Tovább a teljes szövegre «

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

2025. március 17. § 0 hozzászólás

Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,

 

nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van


» Tovább a teljes szövegre «

A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról (ReKonf ‧ 28)

2025. március 4. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Chikány Judit – Csörsz  Rumen István, szerk. A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról. Reciti konferenciakötetek 28. Budapest: reciti, 2024.

Mi köti össze Árgirus királyfit, Toldi Miklóst, Sobri Jóskát, a búcsújárókat, a kézmosásra nevelő néptanítókat és a vőfélyeket? Egy sokat emlegetett, de gyakran lenézett forrástípus, ami a ponyva nevet viseli az utóbbi százötven év magyar szakirodalmában. Egyre világosabb azonban, mennyire félrevezető ez a gyűjtőnév. Az ilyen típusú népszerű nyomtatványok mind formátumukat, mind tartalmukat tekintve igen széles skálát alkottak, jelentős eltérésekkel a különböző népeknél.

Kötetünkben A magyar ponyva új tüköre címmel 2023. november 28–29-én a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézetben rendezett konferencia előadásainak anyagát adjuk közre néhány kiegészítő tanulmánnyal. A kétnapos tanácskozással egyrészt megemlékeztünk a magyar ponyvakutatás legjelentősebb 20. századi alakja, Pogány Péter (1923–1993) születésének centenáriumáról. Másrészt interdiszciplináris párbeszédet kezdeményeztünk a népszerű nyomtatványok hazai és nemzetközi kutatásmódszertanáról, a szakterületenként eltérő tartalommal használt terminológiáról és elemzési szempontokról. 

letöltés

impresszum

A magyar ponyva új tüköre
Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról
‧
Szerkesztette: Chikány Judit – Csörsz Rumen István
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 28
‧
Sorozatszerkesztő:
Major Ágnes
Szabó-Reznek Eszter
‧
A kötet megjelenését
„A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana”
MTA Lendület Kutatócsoport
támogatta.
‧
Lektorálta: Chikány Judit
‧
A borítóterv 18–19. századi ponyvaillusztrációk nyomán készült. 
‧ by-nc-sa

Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978 963 672 021 6
ISBN 978 963 672 022 3 (pdf) 
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés: Csörsz Rumen István
Borítóterv, képszerkesztés: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

Halmos Károly és Sebők Richárd: Csőd, könyv, kultúra. Kultúraváltás alulnézetből

2025. március 3. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Halmos Károly és Sebők Richárd. Csőd, könyv, kultúra. Kultúraváltás alulnézetből. Budapest: reciti, 2024.


A könyv két csődesetből kiindulva a piac két oldalát, pontosabban a két oldal változását illetően kíván következtetéseket levonni. Kínálati oldalnak azt tekintjük, ahol valamilyen jószág vagy teljesítés fejében pénzt vesznek be; keresletinek, ahol pénzt adnak ki. A kínálati oldalt nem látjuk, csak azt, amiért a résztvevők pénzt adtak. Mivel fizetésképtelenné lett kereskedőkről van szó, a náluk leltárba vett készlet eladhatatlannak minősítendő. Ezen az úton a két együttműködő vásári könyvkereskedő 1869. évi együttes csődje sajátos nézőpontot nyújt a korszak kulturális átalakulására. A keresleti oldalt egy építész csődjén, s magánkönyvtárának ekkor összeállított leltárán keresztül kíséreljük meg megközelíteni. Egy könyvtár állománya természetesen nem egy adott pillanat keresletét tükrözi, hanem hosszú, adott esetben már az előző nemzedék vásárlásai, pénzáldozatai révén felhalmozott készlet. Ennélfogva a kereslet kifejezés közgazdasági értelemben itt nem szabatos, de célunknak, jobb híján, megfelel. A könyvkereskedők csődje közvetlenül köthető üzleti tevékenységükhöz. Az építész esetében csak részben ez a helyzet. Hild József a Dohány utcai zsinagóga építésébe bukott bele 1856-ban, de, mint látni fogjuk, az előzmények egészen 1848/49-ig vezetnek vissza.

letöltés

impresszum

Halmos Károly és Sebők Richárd
Csőd, könyv, kultúra
Kultúraváltás alulnézetből
‧
A kötet megjelenését a „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta
‧
 A borítón:
Csődleltár első és utolsó oldala. In: Zweybrück és Plan csődpere.
HU-BFL IV. 1343.j [291. doboz]; III/9, 27836 (1869.04.20), melléklet.
Őrzési hely: Budapest Főváros Levéltára
‧by-nc-sa
Könyvünk a Creative Commons
 Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
ISBN 978 963 672 025 4
ISBN 978-963-672-026-1 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

 

Halmos Károly: Az arany emberei. Jókai Mór Az arany ember című regénye gazdasági kritikai nézőpontból

2025. március 3. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Halmos Károly. Az arany emberei. Jókai Mór Az arany ember című regénye gazdasági kritikai nézőpontból. Budapest: reciti, 2024.


A kismonográfia egy készülő hadseregellátás-történeti monográfiából vált ki önálló művé. Közgazdasági szempontú elemzését adja Jókai Mór Az arany ember című regényében foglalt üzleti adatoknak és az általa közvetített kereskedői magatartásoknak. A kötet a regény logisztikai jellegű epizódjait megértendő, a könyv és a föltételezett olvasók viszonyát szem előtt tartva tárja föl a műalkotás üzleti jellegű vonatkozásait.

letöltés

impresszum

Halmos Károly
Az arany emberei
Jókai Mór Az arany ember című regénye gazdasági kritikai nézőpontból
‧
A kötet megjelenését a „A 19. századi magyar irodalom politikai
gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport,
valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete támogatta
‧
A borítón:
Gertler Viktor: Az aranyember.
Hunnia Filmstúdió, 1962 (digitális felújítás: 2012). 18:06.
Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum
‧by-nc-sa
Könyvünk a Creative Commons
 Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival! ‧ ISBN 978 963 672 023 0
‧
Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
 ‧
Budapest
2024

 

Radnai Dániel Szabolcs írása

2025. február 12. § 0 hozzászólás

recenzió

Hites Sándor és Szabó-Reznek Eszter, szerk. Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban. Reciti Konferenciakötetek 25. Budapest: Reciti, 2024.

Nemrégiben egy kritikát olvasva a következő mondatba botlottam a litera.hu-n: „[…] a regény mindig is a pénzről és a gazdaságról szólt, ugyanis a regény történetileg a tőkés termelési mód terméke.”[1] A kijelentést ki-ki vérmérséklete és meggyőződése szerint, okkal és joggal finomíthatja vagy vitatkozhat vele, abban azonban bizonyosan igaza van a Sally Rooney Intermezzo című regényét bíráló ifjú szerzőnek, hogy a modern regény – azaz a műfajként a 18–19. század során legitimálódó, nagy presztízsre szert tevő, első számú könyvpiaci szegmenssé és irodalompiaci cikké váló szövegtípus – vonatkozásában megkülönböztetett jelentősége van a tágan értett gazdasági viszonyrendszereknek. Az Elbeszélni a pénzt című konferencia (s az annak anyagából összeállított tanulmánykötet) előadói-szerzői is annak a konszenzuális elképzelésnek igézetében alkották meg gondolatmenetüket, hogy a folyton megújuló regény – és általában véve a modern elbeszélő próza – egyszerre alanya és tárgya, alakítója és terméke, leképezője és kritikusa az egyre inkább monetárissá váló nemzetállamoknak s e termelési-fogyasztási szisztéma társadalmi környezetének.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2024. december 30. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Molnár Eszter Edina, Parádi Andrea, Radvánszky Anikó, szerk. A varázsló kertje: Tanulmányok Csáth Gézáról. Pim Studiolo 13. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2023.

Csáth Géza kanonizációja egy izgalmas, több mint fél évszázadot felölelő, számtalan filológiai és intermediális mozzanatot tartalmazó időszakot követően időlegesen nyugvópontra jutott. Neve immár egy lapon emlegethető prominens kortársaiéval, akiknél sokkal kevesebb idő adatott meg neki egy, a náluk jóval vékonyabb életmű megszövegezéséhez. Kár lenne tagadni, hogy a boom sikeréhez a szerző híres-hírhedt szokásai, életvezetésének jól ismert szólamai is hozzájárultak, de Csáth esetében valószínűleg ezek (és a minderről részletesen beszámoló, mára közzétett, széles körben elérhető dokumentum-együttesek) kompenzálták az egyenetlen és fragmentált életműből fakadó gyengeségeket. A szerző halálának századik évfordulójának apropójából rendezett 2020-as tanácskozás résztvevői, azaz a kötet szerzői nem is haboztak belelapozni Csáth életrajzi dokumentumaiba, sőt, illusztratív jelleggel, de szorosan támaszkodtak is ezekre.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 12.

2024. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 12. Budapest: reciti, 2024.

Nem kérhetünk többet a dorombtól, mint hogy mormoljon valami egyszerűt és megfoghatatlant. Amitől van erőnk megalkotni az Egyszerűt és Megfoghatatlant. A morajból az égszínkéket.


» Tovább a teljes szövegre «

Major Ágnes írása

2024. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Wirágh András. A háló és az olló: Cholnoky László írásstratégiái és publikálási gyakorlata (1900–1929). Budapest: Kijárat Kiadó–I.T.E.M. Alapítvány, 2022.

Wirágh András kutatásainak hála a Cholnoky-testvérek írás- és publikálási praxisa, valamint karriertörténetük alakulása immár nem része a századfordulós irodalom feltáratlan „szürke zónájának”: az irodalomtörténész az idősebb testvérről szóló kismonográfiája[1] és legfrissebb, Cholnoky Lászlót középpontba állító kötete fontos alapmű a két szerző és ezzel együtt a korszak iránt érdeklődők számára. Wirágh vizsgálatainak középpontjában a sajtótörténeti fókusz áll: a szerző meggyőzően érvel amellett, hogy a századforduló irodalmának feltérképezéséhez, működési mechanizmusainak megértéséhez a kor sajtóközegének sajátosságait is ismernünk kell.
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása

2024. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Zehetner, Cornelius, szerk. Aufklärung und Autorität: Joseph von Sonnenfels. Zeuys, 2024.

(Sonnenfels: felvilágosodás és autoritás) Hajlamosak vagyunk az államot, vagy inkább fogalmazzak úgy, én mint irodalomtörténész hajlamos vagyok az államot tudatosan leegyszerűsítve valamiféle örök entitásként elképzelni, ami történelmi korszakonként valamiképpen valamiféle formát ölt, néha deklaráltan egy személyben, máskor, főleg azokban a korokban, amikor az Isten vagy a törvény előtti teljes egyenlőség eszméje megjelenik, az államot alkotó és fenntartó egyének akaratának egyrészt absztrakt, másrészt viszont igencsak konkrét kivetüléseként. Ez a most leegyszerűsítve konkrét kivetülésnek nevezett konkretizálódása az állam eszméjének nem más, mint a közös célokat meghatározó és számtalan konszenzuson alapuló társadalmi együttélés törvények által szabályozott terepe. Ez, a görög Πολιτεία etimonra visszavezethető fogalom a német Policey kifejezés, amely az állam jó rendjét és működtetését folyamatosan fenntartja. Joseph von Sonnenfels (1732/33–1817) ennek az egyik legnagyobb teoretikusa. Úgy értem én magam ennek tartottam, és nem a felvilágosult abszolutizmus, vagy ahogy a bemutatott könyvben többször neveztetik, az Aufklärung von Oben, a fentről irányított, levezényelt felvilágosodás államelméletének teoretikusának. Kérdés, hogy a két szerep elválasztható-e egymástól?
» Tovább a teljes szövegre «

Review by Zoltán Szénási

2024. december 25. § 0 hozzászólás

review

Dirk Van Hulle, Genetic Criticism: Tracing creativity in literature, Oxford: Oxford University Press, 2022.

Genetic criticism (critique genetique) emerged from the practice of publishing texts of modern fiction in France in the 1970s. At the international conference Avant-texte, texte, aprè-texte, held in Mátrafüred in 1978, the most important French representatives of genetic criticism (Louis Hay, Jean Bellemin-Noël, Raymonde Debray-Genette, Almut Gressillon, and Jean Lebrave) gave lectures alongside the Hungarian participants. The proceedings of the conference were published in French by Édition du CNRS and Akadémiai Kiadó in 1982, edited by Loius Hay and Péter Nagy.[1] This direct contact may have been one of the reasons why the reception of genetic criticism in Hungarian literary studies was relatively lively from the early 1980s, in contrast with the “lukewarm reception” of Anglo-American criticism, as Van Hulle discusses in his book (19–24.).
» Tovább a teljes szövegre «

Kappanyos András: 3-as út. Tanulmányok

2024. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kappanyos András: 3-as út. Tanulmányok. Budapest: reciti, 2024.


A 3-as út voltaképpen három, egymás mellett futó út: három kutatási téma párhuzamos története, amelyek túlnyomórészt az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki, de egy-egy előzményük régebbre is visszanyúlik. Az első útvonal a James Joyce-életmű újrakiadásának és az Ulysses újrafordításának a háttértörténetét követi. A második az Arany János balladáiról, nyelv- és hagyományszemléletéről, személyiségének és társadalmi szerepeinek tudatos alakításáról való gondolkodás ösvénye. A harmadik a Kádár-kori populáris kultúra művelődéstörténeti megragadására tett kísérletsorozatként jellemezhető. A három útvonal nem fonódik össze, de belátásaik, gondolkodási moduljaik láthatóan hatnak egymásra: így képesek önmagukon túlmutató, további belátásokat inspirálni.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Kappanyos András: 3-as út. Tanulmányok. Budapest: reciti, 2024.


A 3-as út voltaképpen három, egymás mellett futó út: három kutatási téma párhuzamos története, amelyek túlnyomórészt az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki, de egy-egy előzményük régebbre is visszanyúlik. Az első útvonal a James Joyce-életmű újrakiadásának és az Ulysses újrafordításának a háttértörténetét követi. A második az Arany János balladáiról, nyelv- és hagyományszemléletéről, személyiségének és társadalmi szerepeinek tudatos alakításáról való gondolkodás ösvénye. A harmadik a Kádár-kori populáris kultúra művelődéstörténeti megragadására tett kísérletsorozatként jellemezhető. A három útvonal nem fonódik össze, de belátásaik, gondolkodási moduljaik láthatóan hatnak egymásra: így képesek önmagukon túlmutató, további belátásokat inspirálni.
» Tovább a teljes szövegre «

Ilyefalvi Emese: Ráolvasások a keresőben. A folklórszövegek digitalizálásának elméleti, módszertani és technikai kérdései

2024. december 5. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Ilyefalvi Emese: Ráolvasások a keresőben. A folklórszövegek digitalizálásának elméleti, módszertani és technikai kérdései. Budapest: reciti–HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, 2023.


A kötet a médiumváltás, a szóbeliség és az írásbeliség, a nyomtatott és a digitális kultúrák másságának problémáját, valamint ezek egymáshoz való viszonyának kérdéseit taglalja. Elsősorban olyan folklorista, etnográfus vagy muzeológus olvasó számára íródott, aki folklórszöveget, folklórarchívumi anyagot kíván digitalizálni, a szövegeket pedig számítógépes eszközökkel és módszerekkel elemezni. Számít emellett azon digitális bölcsészek figyelmére is, akik jártasak a digitalizálás kérdéseiben, és kíváncsiak a folklórszövegek által felvetett sajátos problémákra. Végül, de nem utolsósorban a könyv új eredményeket tartalmaz a ráolvasások, a kora újkori, illetve kortárs szómágia és boszorkányság iránt érdeklődők számára.

letöltés

impresszum

Ilyefalvi Emese
Ráolvasások a keresőben
A folklórszövegek digitalizálásának
elméleti, módszertani és technikai kérdései 
‧
Lektorálta: 
Pócs Éva és Gulyás Judit
‧
A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap,
valamint a
HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
támogatásával készült
a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében
és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal – NKFI 132535 program keretében.
‧
A szerzőt a kötet megírásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium
ÚNKP–23–4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta.
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
ISBN 978-963-567-073-4
ISBN 978-963-567-074-1 (pdf)
‧
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézettel együttműködésben
kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Olvasószerkesztő: Bednárik János
Tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa
Borító: Molnár Dániel
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2023

Századok szerelme. A murányi várfoglalás története és Széchy Mária alakja a 17–19. századi magyar irodalomban

2024. december 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pálfy Eszter: Századok szerelme. A murányi várfoglalás története és Széchy Mária alakja a 17–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 191. Budapest: reciti, 2024.

Az 1644-es murányi várfoglalás, vagyis Széchy Mária és Wesselényi Ferenc házasságának története a szerelem és vitézség toposzát mozgósítva meghatározó témaként élt tovább az irodalmi emlékezetben. Jelen kötet a 17–19. századi magyar irodalom fontosabb Murány-történeteit, így Gyöngyösi István, Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály és Jókai Mór műveit értelmezi irodalom-, eszme- és társadalomtörténeti kontextusban. A könyv elemzései rámutatnak arra, hogy a 19. századi szerzők számára a történet elsősorban nem az irodalmi hagyomány, hanem a társadalmi-politikai aktualizálhatóság szempontjából bizonyult lényegesnek. A 19. század elején Mednyánszky Alajos által újraírt történet a Habsburg birodalmi nacionalizmus fenntartását szolgálta, a Petőfi, Arany és Jókai munkáiban megjelenő Széchy Mária-alak pedig szorosan kapcsolódott a korszak női szerepekről folytatott vitáihoz is.
» Tovább a teljes szövegre «

A „világirodalom” a „kis” irodalmak perspektívájából / „Svetová literatúra“ z perspektívy „malých“ literatúr

2024. december 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balogh Magdolna és Adam Bžoch, szerk. A „világirodalom” a „kis” irodalmak perspektívájából / „Svetová literatúra“ z perspektívy „malých“ literatúr. Budapest: reciti, 2024.


Az utóbbi évtizedek összehasonlító irodalomtudományi kutatásaiban világszerte, és intézeteinkben is újra középpontba került a „világirodalom” fogalmával és létmódjával kapcsolatos kérdések vizsgálata, elsősorban a „kisnemzeti” irodalmakhoz (pontosabban: a nem világnyelveken született irodalmakhoz) fűződő problémákra összpontosítva: hogyan jut(hat)nak el a „kisnemzeti” irodalom művei a „világirodalomba”, mik a bevett utak, kik azok a személyek, melyek azok az intézmények, akik/amelyek kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, mik a buktatói és mik a feltételei az eredményes befogadásnak, hogyan térnek el a befogadás mintázatai kultúránként, milyen hangsúlyeltolódások vannak a közép-európai régión belül, stb. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatására összepontosítottunk azon a konferencián is, amelyet 2022. október 20-án rendeztünk Budapesten. Tanácskozásunk célja az volt, hogy a „kisnemzeti” jelenségek vizsgálatával árnyaljuk, illetve kritikailag átértelmezzük az utóbbi évek-évtizedek vitákat gerjesztő világirodalom-koncepcióinak (Pascale Casanova, David Damrosch, Franco Moretti és mások) bizonyos állításait/megállapításait, és elgondolkodjunk a nemzeti irodalom, a több nemzeti irodalmat magába foglaló regionális (elsősorban közép-európai) irodalom és a „világirodalom” lehetséges kapcsolatain.

letöltés

impresszum

A „világirodalom” a „kis” irodalmak perspektívájából
„Svetová literatúra“ z perspektívy „malých“ literatúr

‧
Szerkesztette:
Balogh Magdolna
Adam Bžoch
‧
A szerkesztők munkatársa:
Szarka Szilvia
‧
Lektorálta: 
Dusík Anikó és Veres András
‧
A kötet megjelenését
a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete
(Institute of World Literature, Slovak Academy of Sciences),
és a
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete
támogatta
‧
A kötet a két intézet alábbi közös projektje keretében jött létre:
Hungarian and Slovak Literature in the Central European Cultural Space 5. –
‚World Literature’ from the perspective of ‚small literatures’
(HAS-SAS-2022-05, 2023-2024)
‧
A borítón
Paul Klee Baum und Architektur-Rhytmen (1920) című festménye
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
ISBN 978 963 672 019 3
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Olvasószerkesztő: Szatmári Áron
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

In memoriam Verseghy Ferenc 8. (ReKonf ‧ 27)

2024. december 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Doncsecz Etelka – Lengyel Réka, szerk. In memoriam Verseghy Ferenc 8. Emlékkönyv a 2024. április 8-án Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából. Reciti konferenciakötetek 27. Budapest: reciti, 2024.

E kötet a 2024. április 8-án tartott, In memoriam Verseghy 8. című tudományos konferencia előadásainak tanulmányokká formált eredményeit teszi közzé. A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár több mint 50 éve teremtett hagyományt e konferenciasorozat elindításával. A tanácskozás apropóját e jubileumon túl Verseghy Ferenc születésének 265. és halálának 200. évfordulója adta. A tanulmánykötetben megjelent írások a legkülönfélébb módokon közelítenek a sokszínű életműhöz. Vizsgálják Verseghy nyelvészeti munkáit, Delille-fordítását, szövegeinek csillagászati vonatkozásait, s azt, miként hatottak verseire a közköltészeti szövegek és dallamok. Választ keresnek továbbá arra, milyen papi feladatokat láthatott el szabadulása után, s milyen lenyomatai vannak műveiben a férfiasságra vonatkozó korabeli eszményeknek.

letöltés

impresszum

In memoriam Verseghy Ferenc 8.
Emlékkönyv a 2024. április 8-án, Szolnokon rendezett
tudományos konferencia anyagából
‧
Szerkesztette:
Doncsecz Etelka – Lengyel Réka
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 27
‧
Sorozatszerkesztő:
Major Ágnes
Szabó-Reznek Eszter
‧
A könyv megjelenését
a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete
támogatta.
‧
A borítón Carl Gottlieb Guttenberg
Joseph der 2. Römischer Kaiser befahl im Jahre 1782 die
Abschaffung der Mönche und Nonnen Kloester
in allen seinen Erblanden
című metszetének részlete látható.
‧
A metszet lelőhelye és jelzete:
Thorvaldsens Museum, Grafiksamlingen, E 616.
Fotó: Helle Nanny Brendstrup.
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978 963 672 017 9
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

Szerzők, lapok – kiadók (ReKonf ‧ 26)

2024. december 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wirágh András, szerk. Szerzők, lapok – kiadók. Reciti konferenciakötetek 26. Budapest: reciti, 2024.

1900 körül a magyar szerzők, különböző jellegű írásaik nyilvánossá tétele, megjelentetése végett számtalan lehetőség között válogathattak. Ekkoriban egy rendkívül gazdag, országosan összesen – a legpesszimistább becslések szerint is – több száz csomóponttal rendelkező hírlapi és kiadói hálózat alkotta az irodalmi nyilvánosságteret, amely a legkülönbözőbb módjait kínálta fel a szerzők, szerkesztők és könyvkiadók közötti kooperációknak, megegyezéseknek és szerződéses viszonyoknak. Az írói pályák jelentős részének alakulását nagyban meghatározták ezen viszonyok intézményes és piaci sikerei, de egy bő évszázad távlatából a kevésbé gyümölcsöző mozzanatok is rendkívül beszédessé tehetők a századfordulós magyar irodalmi erőtér egyedi dinamikáinak tükrében. A kötet tanulmányai a beláthatatlan eseményhalmaz egyes epizódjait tárják fel szerzői oldalról Arany Jánostól Mikszáth Kálmánon át Eörsi Júliáig és Walleshausen Rolláig, hírlapi-kiadói oldalról pedig a 19. század nagy kiadóvállalataitól A Héten és a Politikai Hetiszemlén át a Babitsot is menedzselő Athenaeum Kiadóig.

letöltés

impresszum

Szerzők, lapok – kiadók
‧
Szerkesztette:
Wirágh András
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 26
‧
Sorozatszerkesztő:
Szabó-Reznek Eszter
‧
A könyv megjelenését
az NKFIH PD 139076-os számú pályázata,
valamint
a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete
támogatta.
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978 963 672 009 4
978 963 672 010 0 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

Elbeszélni a pénzt: Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban (ReKonf ‧ 25)

2024. október 25. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Hites Sándor és Szabó-Reznek Eszter, szerk. Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban. Reciti konferenciakötetek 25. Budapest: reciti, 2024.


A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2023 áprilisában az Irodalomtudományi Intézetben rendezett Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban című konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők különböző monetáris eszközök, csereformák, gazdasági eszmék és intézmények narratív funkcióit vizsgálják 19. századi magyar és idegen nyelvű regényekben és novellákban.

letöltés

impresszum

Elbeszélni a pénzt
Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban
‧
Szerkesztette:
Hites Sándor
Szabó-Reznek Eszter
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 25
‧
Sorozatszerkesztő:
Szabó-Reznek Eszter
‧
A kötet megjelenését
“A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana”
MTA Lendület Kutatócsoport
és a
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézete
támogatta
‧
A borítón
Charles Alfred Meurer Trompe l’Oeil Still Life with Currency,
Newspaper Clipping, and Lit Cigar (1891) című festménye (részlet)
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978 963 672 007 0
978 963 672 008 7 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2024

Holdsugár: Válogatás Cholnoky László kiadatlan műveiből

2024. október 22. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Cholnoky László. Holdsugár. Válogatás Cholnoky László kiadatlan műveiből. Forráskiadás. Szerkesztette Wirágh András. ReTextum 14. Budapest: reciti, 2024.

Cholnoky László életművének jelentős része (tárcanovellák, publicisztikai írásak, sőt, regények) a századfordulós és két világháború közötti időszaki kiadványokban lappang. Jelen kötet ebből a több száz tételes korpuszból nyújt válogatást, megismertetve az olvasót többek között Cholnoky bizarr, a fantasztikum és az autofikció határán egyensúlyozó elbeszéléseivel, kultúrtörténeti vizsgálódásaival és két, eddig felfedezetlen tárcaregényével, a Szabina királynővel és a Holdsugárral.
» Tovább a teljes szövegre «

Múlt és jövendő: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról (Hagyományfrissítés ‧ 8)

2024. október 15. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Radnai Dániel Szabolcs, szerk. Múlt és jövendő: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról. Hagyományfrissítés 8. Budapest: reciti, 2024.

A kötet szerzői a magyar irodalom egyik emblematikus jelentőségű szövegét, Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaibol című költeményét vizsgálják újszerű módon, az 1823-ban keletkezett mű bölcseleti, filológiai, eszme-, irodalom-, zene- és oktatástörténeti vonatkozásaira figyelve. A tanulmányok első csoportja a magyar nemzeti himnusszá lett vers előképeivel, antik és neohumanista mintáival, bibliai és közköltészeti kapcsolódásaival foglalkozik. További tanulmányok tárgyalják a szöveg keletkezéstörténeti kontextusait, nemzetépítéshez fűződő viszonyát és Kölcsey költészetfelfogásában betöltött szerepét. A két utolsó írás kitér a Hymnus Erkel Ferenc-féle megzenésítésére és a zenemű kanonizációjára, valamint a költemény tananyagként való felhasználásának kihívásaira is.

» Tovább a teljes szövegre «

Nicasius Ellebodius Casletanus: Epistulae

2024. október 8. § 0 hozzászólás

reciti book

Nicasius Ellebodius Casletanus, Epistulae. Ediderunt et commentariis instruxerunt Susanna Kovács, Aaron Orbán & Adam Szabó. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 21. Budapest: Reciti Kiadó, 2024.

Nicasius Ellebodius Casletanus (1535–1577), a Flemish humanist and one of the most outstanding scholars of ancient Greek of his time, left a wealth of unpublished material due to his early death. His career was shaped by his studies in Padua, where he came into contact with eminent Italian humanists in the circle of Gian Vincenzo Pinelli. His only published work during his life was the editio princeps of Nemesius’s De natura hominis. He emended, translated into Latin, and commented on texts by Aristotle, Apollonius Dyscolus, Michael Synkellos, and Aristophanes, but all these remained unpublished when he died.
» Tovább a teljes szövegre «

A sokhangú Aeneis

2024. szeptember 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kozák Dániel és Tamás Ábel, szerk. A sokhangú Aeneis: Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024.

2022 tavaszán az ELTE BTK-n került sor A sokhangú Aeneis című konferenciára, amelynek szerkesztett anyagán a jelen kötet alapul. Az öt egységbe foglalt tizenhárom tanulmány Vergilius főművének és recepciótörténetének ma talán legaktuálisabb összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei az eposz egyes kiemelt részleteivel (Tetten ért epizódok), a görög-római irodalmi hagyománnyal folytatott sokrétű párbeszédével ­(Intertextuális ablakok), korai befogadástörténetével (Antik rájátszások), a 19–20. századi magyar művelődéstörténetben betöltött különleges szerepével (Szentenciák és tanulságok), valamint a kortárs magyar és világirodalmi recepció által kínált újraértelmezési lehetőségeivel foglalkoznak (Korunk hőse, Aeneas).
» Tovább a teljes szövegre «

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, III.

2024. szeptember 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Kruppa Tamás és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 3. Bibliotheca Hungariae Politica. Magyar Politikai Könyvtár. Budapest: reciti, 2024.


» Tovább a teljes szövegre «

A kora újkori női diskurzus lehetőségei: Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában (ReKonf ‧ 24)

2024. szeptember 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gesztelyi Hermina és Móré Tünde, szerk. A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 24. Budapest: reciti, 2023.


Jelen kötet a 2022-ben rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei című konferencia anyagának írásos változatát adja közre. A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.

letöltés

impresszum

A kora újkori női diskurzus lehetőségei
Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában
‧
Szerkesztette:
Gesztelyi Hermina
Móré Tünde
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 24
‧
Sorozatszerkesztő:
Szabó-Reznek Eszter
‧
A kötet Centre for Reformation Studies, Budapest
munkatervének részeként készült,
megjelenését a
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
támogatta.
‧
A borítón
Jan Vermeer Levélíró és szobalány (1670) című
festményének részlete látható
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978-615-6255-88-4
978-615-6255-89-1 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2023

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5.

2024. augusztus 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2024.

Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat ötödik állomásához érkezett a 2023. június 21–23. között megrendezett tanácskozással, illetve jelen kötet megjelenésével. Fontos állomás ez, hiszen a tíz évvel ezelőtt útjára indított sorozat jelentős eredményeket tudhat maga mögött, ugyanakkor már jól látható az is, mennyiben megkerülhetetlen magának az alapkérdésnek a feltevése újból és újból, vagyis magának az értelmiség fogalmának a mindenkori kijelölése, körvonalainak, hangsúlyainak változása.
» Tovább a teljes szövegre «

Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára

2024. július 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Béla Bálint, Latzkovits Miklós és Majoros Viktória, szerk.
Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára. Budapest: reciti, 2024.

Bárki is Balázs Mihály, bízvást állíthatjuk, hogy litteratusként hosszú élete során a teológiában is elmélyülő humanista személyiség. A további kutatásnak ebben az irányban érdemes folynia.

 

(Jankovits László: Egy születésnapi költemény körül)


» Tovább a teljes szövegre «

Antal Áron írása

2024. június 13. § 0 hozzászólás

Rezension

Georg Stanitzek, Hg. Semantik und Praktiken der Freundschaft im 18. Jahrhundert. Bochumer Quellen und Forschungen zum 18. Jahrhundert 12. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2022.

Die literatur- und kulturwissenschaftliche Forschungsliteratur zum 18. Jahrhundert wiederholt in den letzten Jahrzehnten schlagwortartig, dass ein durch die Hegemonie des Rationalismus gekennzeichnetes Aufklärungsbild schwer zu halten sei und die Rolle der Emotionen im Kontext des Zeitalters aufgewertet werden sollte. Das Interesse an der Geschichte der Emotionen hat dementsprechend stark zugenommen und ist zu einer der Leitlinien der gängigen Forschung geworden. Eine vereinfachende Sichtweise würde aber auch hier zu keinem hinreichenden Ergebnis führen. Dürfen wir über das ›Jahrhundert der Freundschaft‹ reden, ohne die dynamischen Wandlungen des Freundschaftsbegriffs zu kennen oder dessen, durch die jeweilige Identität und gesellschaftliche Lage der Beteiligten bedingten, Bedeutungsvarianten zu reflektieren, beziehungsweise ohne Texte in Betracht zu ziehen, die uns die poetischen Kennzeichen dieser vergangenen Freundschaftsbeziehungen vermitteln?
» Tovább a teljes szövegre «

Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században

2024. június 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században. Budapest: reciti, 2024.

A Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom közép-európai hatalmi vetélkedésére irányuló szerteágazó kutatásokban a birodalomközi kommunikáció és a kultúrák közötti párbeszéd vizsgálata különösen népszerű irányvonal az utóbbi időben. A két nagyhatalom között közvetítő keleti nyelvi tolmácsok kiválóan megragadhatók ebben a kontextusban, hiszen a nemzetközi diplomácia interkulturális mediátoraiként végezték testet-lelket egyaránt próbára tevő munkájukat. E kötet főként bécsi levéltári források alapján vezeti el az olvasót a 17. századi poliglott császári tolmácsok világába és a Habsburg központi kormányzat látószögéből mutatja be a kora újkori értelmiségi hivatalnokok e különleges csoportját.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2024. május 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Krisztina. „…gazdag gyűjtőteknője különböző fajták patakjainak…”: Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában. Budapest: Dotnet, 2023.

Egy írói monográfia szerzője számtalan megközelítési lehetőség közül válogathat, miközben csupán egy fontos dologra kell figyelnie, tárgyának centrális helyzetben tartására. A monográfus szabadon mozgathatja a biográfia és a szoros szövegolvasás arányát szabályozó potmétert, vizsgálatában lemerülhet az adott szerző publikálatlan korpuszáig, de támaszkodhat csupán elérhető, ismert, kanonikus szövegekre is. Dönthet úgy, hogy a fókusz tágabbra nyitásával nagyobb teret enged az elsődleges kontextusnak, de mellőzheti is ezeket az elrugaszkodási pontokat. Az egy évtizeddel korábban megvédett doktori disszertációjának végső át- és kidolgozásában Kovács Krisztina egy olyan, a fenti szempontok szerint mozaikos megközelítést alkalmazott, amellyel nem egy használati utasítást, hanem egy részletgazdag térképet adott olvasói kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «

S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban

2024. május 21. § 1 hozzászólás

reciti könyv

S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 190. Budapest: reciti, 2024.

A kötet több, az 1790-es évek első fele és az 1840-es évek közepe között született magyar szépirodalmi munka részletes, a szövegek gazdaság-, eszme- és eseménytörténeti kontextusát is feltáró elemzésén keresztül mutatja be az időszak fontos ökonómiai kérdéseinek, gazdaságelméleti és -politikai elgondolásainak kapcsolatát az egykorú költészettel. A könyv esettanulmányok sorozatában vizsgálja, hogy miként jelent meg a korszak verses műveiben a konzumáció és a (helyes) vásárlói magatartás problémaköre. Ezáltal a hazai fogyasztói (ön)tudat alakulástörténetének fontos szakaszába nyerünk bepillantást.

Az áttekintés Nagy János és Barcsay Ábrahám költeményeivel kezdődik, melyek a gyarmatáruk vásárlásának anyagi és erkölcsi konzekvenciáit firtatták, s egészen a védegyleti eszmét népszerűsítő, hazafias/honleányi fogyasztásra buzdító agitációs művekig tart.
» Tovább a teljes szövegre «

Hites Sándor írása

2024. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Béres Norbert. A klasszikus századforduló népszerű prózairodalma. Csokonai Könyvtár 63. Debrecen:  Debreceni Egyetemi Kiadó, 2023. 315 p.

„Affectált, erőtetett tónus, vég nélküli szószaporítás, képtelen frazeológia, s mindezzel oly nehézkessége a mondatszerkesztésnek, mely próbára teszi a legfeláldozóbb türelmet is. Valóban ennek a könyvnek olvasását büntetésképen lehetne elrendelni oly embereknek, akik a régi irodalommal szakszerűen nem foglalkoznak.” – írja a dualizmus korának egyik jeles pedagógusa és esztétája, Névy László 1881-ben a Petőfi Társaság havi közlönye, a Koszorú hasábjain Mészáros Ignác bő száz évvel azelőtt, 1772-ben megjelent Kartigám című regényéről.[1] És azon keresztül tulajdonképpen a korai magyar regényirodalom egészéről is. Névy cikkének címe Dédanyáink olvasmányai, vagyis egy olyan korszakban született, amikor még volt folytonossága, személyes, családtörténeti távlatokban is jelentkező folytonossága e művek emlékezetének (még ha ekkor a művek valahai népszerűsége már talányosnak is tűnt föl). Későbbi értekezőknek még lesújtóbb volt a véleménye a magyar nyelvű regény kezdeteiről. Ahogy az utolsó átfogó történeti áttekintés szerzője, Wéber Antal fogalmazott 1959-ben: „nem sok örömünk telik a magyar regényirodalom elindulásában”, hiszen „művészileg másodrangú, tartalmukban elavult, módszereikben követhetetlen” szövegekről van szó.[2]
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries