reciti könyv

Kal­már György. He­xa­me­te­res ma­gyar köl­te­mé­nyek: Va­ló­sá­gos Ma­gyar ABC – P. S. Utó­lí­rás – Má­ria The­réz­si­á­hoz buz­dúlt alá­za­tos éne­kem. Saj­tó alá ren­dez­te He­ge­düs Béla. Régi Ma­gyar Köl­tők Tára. XVIII. szá­zad 17. Bu­da­pest: Uni­ver­si­tas Ki­adó – re­ci­ti, 2020.

A po­li­hisz­tor Kal­már György (1726–?) hosszú he­xa­me­te­res köl­te­mé­nye­it, min­de­nek­előtt a Va­ló­sá­gos ma­gyar ABC-t és az ah­hoz tar­to­zó Post Scriptum–Utólírást szá­mon tar­tot­ta a ma­gyar irodalomtörténet-írás. Még­hoz­zá ol­va­sat­la­nul. E mű­vek va­ló­szí­nű­leg még szak­mai kö­rök­ben is is­me­ret­le­nek. En­nek nyil­ván leg­főbb oka, hogy a szö­ve­gek­nek mind­má­ig nem volt mo­dern ki­adá­sa. A má­sik ok már Kal­már kor­tár­sa­i­nak is sze­met szúrt: a szer­ző kü­lö­nös, bár meg­ma­gya­rá­zott hang­je­lö­lé­sei. A ma­gyar nyelv le­írá­sá­hoz nyolc­van kü­lön­bö­ző ka­rak­tert tar­tott szük­sé­ges­nek, ame­lyek elég­gé meg­ne­he­zí­tik a szö­ve­gek ol­va­sá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely, Ker­tész Bo­tond és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Egy­ház – iro­da­lom – tu­do­mány: Kis Já­nos (1770–1846). Evan­gé­li­kus Gyűj­te­mé­nyi Ki­ad­vá­nyok 3. Bu­da­pest: re­ci­ti – Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény, 2021.

A kö­tet Kis Já­nos (1770–1846) evan­gé­li­kus püs­pök, író, köl­tő és tu­do­mány­szer­ve­ző sok­ré­tű mun­kás­sá­gá­nak új­ra­fel­fe­de­zé­sé­re vál­lal­ko­zik. Olyan élet­mű­ről van szó, ame­lyet a pre­mo­dern, neo­hu­ma­nis­ta kö­zös­sé­gi irodalom- és tu­do­mány­esz­mény je­gyé­ben ke­vés­bé a mon­da­ni­va­ló ere­de­ti­sé­gé­re való tö­rek­vés, mint in­kább a meg­cél­zott kö­zön­ség ki­mű­ve­lé­sé­nek vá­gya jel­le­mez. Kis­nek a kor­társ ma­gyar mű­ve­lő­dés kü­lön­bö­ző szeg­men­se­i­re tett ha­tá­sa óri­á­si, ám rész­le­te­i­ben a mai na­pig fel­tá­rat­lan. Az itt kö­zölt ta­nul­má­nyok e hi­ány pót­lá­sá­ba fog­nak bele, az egy­há­zi és vi­lá­gi in­téz­mény­tör­té­net, va­la­mint az irodalom‑, a filozófia- és az esz­me­tör­té­net irá­nyá­ból kö­ze­lít­ve a vizs­gá­lat tár­gyá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csep­re­gi Zol­tán. Evan­gé­li­kus lel­ké­szek Ma­gyar­or­szá­gon (ELEM). A zsol­nai zsi­nat­tól (1610) a sop­ro­ni or­szág­gyű­lé­sig (1681): II/1: Nyugat-Magyarország (a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let). 2. ja­ví­tott és bő­ví­tett ki­adás. 2/1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az adat­tár má­so­dik kor­sza­ká­nak idő­ha­tá­rai, a zsol­nai zsi­nat (1610) és a sop­ro­ni or­szág­gyű­lés (1681) meg­ha­tá­ro­zó egy­ház­po­li­ti­kai ce­zú­ra­ként ke­re­te­zik a ha­zai evan­gé­li­kus egy­ház­tör­té­net „rö­vid 17. szá­za­dát”. Ez a röp­ke hét év­ti­zed a val­lás­sza­bad­ság tör­vény­be ik­ta­tá­sá­nak kö­szön­he­tő­en a pro­tes­táns egy­há­zi élet­nek, az is­ko­lá­zás­nak és a könyv­ki­adás­nak olyan fel­vi­rág­zá­sát hoz­ta, hogy rész­ben a lel­ké­szi kar szük­ség­sze­rű bő­vü­lé­se, rész­ben az ada­tok sű­rű­sö­dé­se mi­att a bi­og­ram­mok az adat­tár leg­vas­ko­sabb kö­te­te­it töl­tik meg. Az élet­raj­zi ada­to­kat ezek­ben te­rü­le­ti fel­osz­tás sze­rint kö­zöl­jük. Je­len kö­tet­ben há­rom nyugat-magyarországi evan­gé­li­kus egy­ház­ke­rü­let, a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let pap­ja­it gyűj­töt­tük össze.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Deb­rec­ze­ni At­ti­la. Szö­veg­há­lót fon az est­ve. Ta­nul­má­nyok. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet hu­szon­két ta­nul­mányt fog­lal ma­gá­ban az el­múlt ne­gyed­szá­zad­ból, zö­mé­ben a 2010-es évek­ből, így leg­in­kább az újabb ter­més rep­re­zen­ta­tív vá­lo­ga­tá­sát nyújt­ja, azon ta­nul­má­nyo­kat, me­lyek nem épül­tek be va­la­mely könyv­be vagy szö­veg­ki­adás­ba. Egy­más mel­lett ol­vas­va őket ér­zé­kel­he­tő­vé vá­lik össze­tar­to­zá­suk, ahogy azt a cím Ju­hász Gyula-parafrázisa is sej­te­ti. A ta­nul­má­nyok több­nyi­re a 18–19. szá­zad for­du­ló­já­val fog­lal­koz­nak, Az est­vét író Cso­ko­na­i­val és a töb­bi­ek­kel, fő­leg Ka­zin­czy­val. A klasszi­kus szá­zad­for­du­ló író­i­nak, köl­tő­i­nek mű­ve­i­ből fo­no­gat­nak szö­veg­há­lót, s fo­nód­nak ma­guk is szö­veg­há­ló­vá a kö­tet­ben. Egy­más mel­lé so­ro­lá­suk ugyan­is rej­tett kap­cso­la­to­kat hoz fel­szín­re, egyik szö­veg to­vább­ír­ja a má­si­kat. Lát­ha­tó lesz vi­szony­lag egy­sé­ges kö­ze­lí­tés­mód­juk, a szemléleti-módszertani jel­lem­zők együtt­ha­tá­sa a mi­ti­kus­ság és a to­po­szok, a mű­fa­ji­ság és az in­ter­tex­tu­a­li­tás, az em­lé­ke­zet és iden­ti­tás kér­dé­se­i­nek vizs­gá­la­ta so­rán.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csehy Zol­tán. Arc­ta­lan­ság, arc­adás, arc­ron­gá­lás: Ön­lát­ta­tá­si stra­té­gi­ák és disz­kur­zus­re­to­ri­kák ki­sebb­sé­gi kon­tex­tus­ban. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Csehy Zol­tán (Po­zsony, 1973) „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom­mal fog­lal­ko­zó köny­ve arra kí­váncsi, mi­ként, mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het be­szél­ni ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló, iro­da­lom­mal alá­dú­colt nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról. Fel­tér­ké­pe­zi, mi­lyen dis­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia, ol­va­sá­si stra­tégiákat ajánl Kas­sák La­jos, Kud­lák La­jos, Jar­nó Jó­zsef és Má­rai Sán­dor új­ra­ol­va­sá­sá­hoz. Az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, mi­köz­ben szám­ba­ve­szi egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai le­he­tő­sé­ge­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Bene Sán­dor, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az an­to­ló­gia első kö­te­te ab­ból a po­li­ti­kai vi­tá­ból kö­zölt vá­lo­ga­tást, amely a ma­gyar­or­szá­gi kon­tex­tus­ban ad­dig tel­je­sen szo­kat­lan mó­don nyom­ta­tás­ban folyt 1619 és 1621 kö­zött. En­nek so­rán a kü­lön­bö­ző pamf­le­tek és trak­tá­tu­sok szer­zői – akik túl­nyo­mó­részt egy­há­zi kö­tő­dé­sű sze­mé­lyek vol­tak – szá­mos eset­ben pub­li­kál­ták írá­sa­i­kat ne­vük fel­tün­te­té­se nél­kül, vagy akár más sze­mé­lyi­sé­gek sze­re­pét játsz­va. A má­so­dik kö­tet szö­ve­ge­i­nek vá­lo­ga­tá­sa­kor a leg­fon­to­sabb szem­pont az volt, hogy az írá­sok­ban tény­le­ge­sen dön­tés­ho­zó po­zí­ci­ó­ban lévő po­li­ti­kai sze­rep­lők nyi­lat­koz­za­nak sa­ját ne­vük­ben, vagy kö­ve­te­ik út­ján az ál­ta­luk kép­vi­selt ál­lás­pont és eb­ből kö­vet­ke­ző­leg cse­le­ke­de­te­ik he­lyes vol­tá­ról.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tüs­kés Gá­bor, vál., szerk. és Tüs­kés Anna, s. a. r. Cri­ti­ca: For­rá­sok az irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­má­nyi szak­kritika tör­té­ne­té­hez 1986–2020.
Sour­ces for the His­to­ry of Cri­tic­ism of Li­ter­ary and Cul­t­u­ral Stu­di­es
1986–2020. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

E kö­tet vá­lo­ga­tást tar­tal­maz az el­múlt há­rom és fél év­ti­zed­ben ál­ta­lam egye­dül vagy má­sok­kal – köz­tük el­ső­sor­ban fe­le­sé­gem­mel, Knapp Évá­val – kö­zö­sen írt, szer­kesz­tett, társ­szer­kesz­tett, saj­tó alá ren­de­zett, elő­szó­val vagy kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott köny­vek­ről és más szak­mai ki­ad­vá­nyok­ról ha­zai és nem­zet­kö­zi fo­lyó­ira­tok­ban meg­je­lent szakkritikákból.

A gyűj­te­mény alap­ja a fel­is­me­rés, hogy a tu­do­má­nyos mű­vek kri­ti­kai fo­gad­ta­tá­sa, ben­ne min­de­nek­előtt az is­mer­te­té­sek, re­cen­zi­ók és bí­rá­la­tok ter­mé­sze­tes ré­szét és tár­gyát al­kot­ják az iro­da­lom­tör­té­né­szi mun­ká­nak, s el­sőd­le­ges for­rá­sai a tudomány- és kritikatörténetnek.

» To­vább a tel­jes szövegre «