A sokhangú Aeneis

2024. szeptember 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kozák Dániel és Tamás Ábel, szerk. A sokhangú Aeneis: Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024.

2022 tavaszán az ELTE BTK-n került sor A sokhangú Aeneis című konferenciára, amelynek szerkesztett anyagán a jelen kötet alapul. Az öt egységbe foglalt tizenhárom tanulmány Vergilius főművének és recepciótörténetének ma talán legaktuálisabb összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei az eposz egyes kiemelt részleteivel (Tetten ért epizódok), a görög-római irodalmi hagyománnyal folytatott sokrétű párbeszédével ­(Intertextuális ablakok), korai befogadástörténetével (Antik rájátszások), a 19–20. századi magyar művelődéstörténetben betöltött különleges szerepével (Szentenciák és tanulságok), valamint a kortárs magyar és világirodalmi recepció által kínált újraértelmezési lehetőségeivel foglalkoznak (Korunk hőse, Aeneas).
» Tovább a teljes szövegre «

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, III.

2024. szeptember 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Kruppa Tamás és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 3. Bibliotheca Hungariae Politica. Magyar Politikai Könyvtár. Budapest: reciti, 2024.


» Tovább a teljes szövegre «

A kora újkori női diskurzus lehetőségei: Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában (ReKonf ‧ 24)

2024. szeptember 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gesztelyi Hermina és Móré Tünde, szerk. A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 24. Budapest: reciti, 2023.


Jelen kötet a 2022-ben rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei című konferencia anyagának írásos változatát adja közre. A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.

letöltés

impresszum

A kora újkori női diskurzus lehetőségei
Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában
‧
Szerkesztette:
Gesztelyi Hermina
Móré Tünde
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 24
‧
Sorozatszerkesztő:
Szabó-Reznek Eszter
‧
A kötet Centre for Reformation Studies, Budapest
munkatervének részeként készült,
megjelenését a
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
támogatta.
‧
A borítón
Jan Vermeer Levélíró és szobalány (1670) című
festményének részlete látható
‧
by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630 953X
ISBN 978-615-6255-88-4
978-615-6255-89-1 (pdf)
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Radnai Dániel Szabolcs
‧
Budapest
2023

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5.

2024. augusztus 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2024.

Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat ötödik állomásához érkezett a 2023. június 21–23. között megrendezett tanácskozással, illetve jelen kötet megjelenésével. Fontos állomás ez, hiszen a tíz évvel ezelőtt útjára indított sorozat jelentős eredményeket tudhat maga mögött, ugyanakkor már jól látható az is, mennyiben megkerülhetetlen magának az alapkérdésnek a feltevése újból és újból, vagyis magának az értelmiség fogalmának a mindenkori kijelölése, körvonalainak, hangsúlyainak változása.
» Tovább a teljes szövegre «

Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára

2024. július 25. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Béla Bálint, Latzkovits Miklós és Majoros Viktória, szerk.
Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára. Budapest: reciti, 2024.

Bárki is Balázs Mihály, bízvást állíthatjuk, hogy litteratusként hosszú élete során a teológiában is elmélyülő humanista személyiség. A további kutatásnak ebben az irányban érdemes folynia.

 

(Jankovits László: Egy születésnapi költemény körül)


» Tovább a teljes szövegre «

Antal Áron írása

2024. június 13. § 0 hozzászólás

Rezension

Georg Stanitzek, Hg. Semantik und Praktiken der Freundschaft im 18. Jahrhundert. Bochumer Quellen und Forschungen zum 18. Jahrhundert 12. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2022.

Die literatur- und kulturwissenschaftliche Forschungsliteratur zum 18. Jahrhundert wiederholt in den letzten Jahrzehnten schlagwortartig, dass ein durch die Hegemonie des Rationalismus gekennzeichnetes Aufklärungsbild schwer zu halten sei und die Rolle der Emotionen im Kontext des Zeitalters aufgewertet werden sollte. Das Interesse an der Geschichte der Emotionen hat dementsprechend stark zugenommen und ist zu einer der Leitlinien der gängigen Forschung geworden. Eine vereinfachende Sichtweise würde aber auch hier zu keinem hinreichenden Ergebnis führen. Dürfen wir über das ›Jahrhundert der Freundschaft‹ reden, ohne die dynamischen Wandlungen des Freundschaftsbegriffs zu kennen oder dessen, durch die jeweilige Identität und gesellschaftliche Lage der Beteiligten bedingten, Bedeutungsvarianten zu reflektieren, beziehungsweise ohne Texte in Betracht zu ziehen, die uns die poetischen Kennzeichen dieser vergangenen Freundschaftsbeziehungen vermitteln?
» Tovább a teljes szövegre «

Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században

2024. június 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században. Budapest: reciti, 2024.

A Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom közép-európai hatalmi vetélkedésére irányuló szerteágazó kutatásokban a birodalomközi kommunikáció és a kultúrák közötti párbeszéd vizsgálata különösen népszerű irányvonal az utóbbi időben. A két nagyhatalom között közvetítő keleti nyelvi tolmácsok kiválóan megragadhatók ebben a kontextusban, hiszen a nemzetközi diplomácia interkulturális mediátoraiként végezték testet-lelket egyaránt próbára tevő munkájukat. E kötet főként bécsi levéltári források alapján vezeti el az olvasót a 17. századi poliglott császári tolmácsok világába és a Habsburg központi kormányzat látószögéből mutatja be a kora újkori értelmiségi hivatalnokok e különleges csoportját.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2024. május 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Krisztina. „…gazdag gyűjtőteknője különböző fajták patakjainak…”: Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában. Budapest: Dotnet, 2023.

Egy írói monográfia szerzője számtalan megközelítési lehetőség közül válogathat, miközben csupán egy fontos dologra kell figyelnie, tárgyának centrális helyzetben tartására. A monográfus szabadon mozgathatja a biográfia és a szoros szövegolvasás arányát szabályozó potmétert, vizsgálatában lemerülhet az adott szerző publikálatlan korpuszáig, de támaszkodhat csupán elérhető, ismert, kanonikus szövegekre is. Dönthet úgy, hogy a fókusz tágabbra nyitásával nagyobb teret enged az elsődleges kontextusnak, de mellőzheti is ezeket az elrugaszkodási pontokat. Az egy évtizeddel korábban megvédett doktori disszertációjának végső át- és kidolgozásában Kovács Krisztina egy olyan, a fenti szempontok szerint mozaikos megközelítést alkalmazott, amellyel nem egy használati utasítást, hanem egy részletgazdag térképet adott olvasói kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «

S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban

2024. május 21. § 1 hozzászólás

reciti könyv

S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 190. Budapest: reciti, 2024.

A kötet több, az 1790-es évek első fele és az 1840-es évek közepe között született magyar szépirodalmi munka részletes, a szövegek gazdaság-, eszme- és eseménytörténeti kontextusát is feltáró elemzésén keresztül mutatja be az időszak fontos ökonómiai kérdéseinek, gazdaságelméleti és -politikai elgondolásainak kapcsolatát az egykorú költészettel. A könyv esettanulmányok sorozatában vizsgálja, hogy miként jelent meg a korszak verses műveiben a konzumáció és a (helyes) vásárlói magatartás problémaköre. Ezáltal a hazai fogyasztói (ön)tudat alakulástörténetének fontos szakaszába nyerünk bepillantást.

Az áttekintés Nagy János és Barcsay Ábrahám költeményeivel kezdődik, melyek a gyarmatáruk vásárlásának anyagi és erkölcsi konzekvenciáit firtatták, s egészen a védegyleti eszmét népszerűsítő, hazafias/honleányi fogyasztásra buzdító agitációs művekig tart.
» Tovább a teljes szövegre «

Hites Sándor írása

2024. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Béres Norbert. A klasszikus századforduló népszerű prózairodalma. Csokonai Könyvtár 63. Debrecen:  Debreceni Egyetemi Kiadó, 2023. 315 p.

„Affectált, erőtetett tónus, vég nélküli szószaporítás, képtelen frazeológia, s mindezzel oly nehézkessége a mondatszerkesztésnek, mely próbára teszi a legfeláldozóbb türelmet is. Valóban ennek a könyvnek olvasását büntetésképen lehetne elrendelni oly embereknek, akik a régi irodalommal szakszerűen nem foglalkoznak.” – írja a dualizmus korának egyik jeles pedagógusa és esztétája, Névy László 1881-ben a Petőfi Társaság havi közlönye, a Koszorú hasábjain Mészáros Ignác bő száz évvel azelőtt, 1772-ben megjelent Kartigám című regényéről.[1] És azon keresztül tulajdonképpen a korai magyar regényirodalom egészéről is. Névy cikkének címe Dédanyáink olvasmányai, vagyis egy olyan korszakban született, amikor még volt folytonossága, személyes, családtörténeti távlatokban is jelentkező folytonossága e művek emlékezetének (még ha ekkor a művek valahai népszerűsége már talányosnak is tűnt föl). Későbbi értekezőknek még lesújtóbb volt a véleménye a magyar nyelvű regény kezdeteiről. Ahogy az utolsó átfogó történeti áttekintés szerzője, Wéber Antal fogalmazott 1959-ben: „nem sok örömünk telik a magyar regényirodalom elindulásában”, hiszen „művészileg másodrangú, tartalmukban elavult, módszereikben követhetetlen” szövegekről van szó.[2]
» Tovább a teljes szövegre «

Granasztói Olga írása

2024. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Jana Kittelmann, Michael Niedermeier, Andrea Thiele, Hg. Über Gärten im Gespräch. Wechselwirkungen zwischen Landschaftsgärten des 18. und frühen 19. Jahrhunderts in Mittel- und Ostmitteleuropa. Halle (Saale): Mitteldeutscher Verlag, 2023. 248 p.

Über Gärten im Gespräch. Wechselwirkungen zwischen Landschaftsgärten des 18. und frühen 19. Jahrhunderts in Mittel- und Ostmitteleuropa [Párbeszéd a kertekről. Kölcsönhatások a közép-kelet-európai tájkertek között a 18. és korai 19. században]: ezzel az első hallásra nem túl figyelemkeltő címmel jelent meg 2023-ban Halle-ban egy nemzetközi, interdiszciplináris kerttörténeti konferencia anyaga, amelynek előzménye a Wörlitzben 2021 szeptemberében azonos címmel megrendezett konferencia volt. Ha fellapozzuk az egyébként borítóját tekintve sem túl izgalmasnak tűnő kötetet, tartalma az első benyomáshoz képest épp ellenkezőleg, irigylésre méltóan gazdagnak mutatkozik, betekintést engedve – tizenkét német és/vagy angol nyelvű tanulmányon keresztül – főképp a legkiemelkedőbb lengyel tájképi kertek sokrétű kultúrtörténeti jelentőségébe, úgy téve eleget a kölcsönhatások vizsgálatának, hogy elsődlegesen a két legnagyobb hatású korabeli német tájképi kertkomplexum, a weimari és a wörlitzi kertbirodalom kulturális transzfer szerepét állítja reflektorfénybe.
» Tovább a teljes szövegre «

Haramza Kristóf írása

2024. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.

Nemcsak a laikus olvasókat, de a szövegek közti bizonyítások és cáfolatok rengetegében járatos kutatókat is gyakran fenyegeti a veszély, hogy összehasonlító vizsgálataik során az irodalomtörténet múltjából felhalmozódott gazdag kéziratanyagot, nyelvemlékeinket és műkincseinket mintegy a lezárt tények sorozatának tekintsék. A tömörített adatbázisok és a tanulmánykötetek formáihoz szokva ugyanis könnyen feledésbe merülhet például egy őskézirat másolatainak variabilitása és tartalmi rugalmassága, a szövegváltozatok vándorlása, és a hagyományozódás epizódjainak ismerete. A kötet bevezetőjében említett két kulcsfogalom, az értékmegőrzés és értékmentés relevanciájának megértése és módszerré alakítása ezáltal illeszkedhet a filológiai munkálatok keretébe.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2024. április 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Martin József. Ismeretlen ismerősünk: Gajári Ödön élete és pályája: Az Újság a dualizmus liberális sajtóvilágában. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2023.

A magyar irodalom- és sajtótörténetben viszonylag ismeretlen műfaj a hírlapmonográfia. Egy neves, több évtizeden át megjelenő politikai napilap történetének megírásához több folyó(kilo)méternyi anyagot kell átlapoznia a kutatónak, miközben meg kell küzdenie a szembejövő ismeretlenekkel (mára teljesen elfeledett újság- és tárcaírók sokaságával), a magyar történetírás esetlegesen kevéssé vizsgált eseményeivel, valamint az utóbbi időben igencsak feldúsult médiaelméleti szakirodalommal is – érthető hát, miért nem jelennek meg hasonló kötetek éves rendszerességgel, dacára annak, hogy a digitalitás kellős közepén már nem feltétlenül kell hónapokat tölteni közgyűjteményi olvasótermekben, hogy egy száz évvel ezelőtti napilapba beleolvashassunk. Martin József, elmondása szerint, tizenkét évet szánt arra, hogy a dualizmus egyik legfontosabb napilapját közelebb hozza a 21. századi olvasóhoz, de kettős portréjával izgalmas interdiszciplináris munkát tett le az asztalra.
» Tovább a teljes szövegre «

Móré Tünde írása

2024. április 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Mercs István, szerk. Mindenütt felyül az ég: Gyász, temetések és újratemetések a magyar kultusz- és irodalomtörténetben. Modus Hodiernus 12. Nyíregyháza: Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2022.

A tizenkilenc tanulmányt tartalmazó, Szilágyi Márton előszavával megjelent kötet egy 2016-ban rendezett művelődéstörténeti konferencia anyagát teszi közzé, amelynek apropóját Vay Ádám kuruc generális újratemetésének 110. évfordulója adta. A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület egy korábbi konferenciája szintén a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódott, amely a Kuruc(kodó) irodalom címet kapta és a szatmári béke 300. évfordulójára emlékezett.
» Tovább a teljes szövegre «

Imre Mihály: A fizikoteologizmus irodalmának hazai forrásai

2024. március 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Imre Mihály: A fizikoteologizmus irodalmának hazai forrásai. Irodalomtörténeti füzetek 189. Budapest: reciti, 2024.

A fizikoteologizmus tana, világképe a 18. századi Európában a teológiai, filozófiai és kultúratudományi gondolkodás fontos része volt. Egyaránt megtaláljuk természetismereti, teológiai, filozófiai tárgyú munkákban, kegyességi, liturgikus jellegű írásokban és szépirodalmi művekben. E nézetrendszer szerint a természet megismeréséből következhet Isten megismerése, a természet tehát üdvérték hordozója, közvetítője.

Jelen kötet elsőként tárja fel áttekintő módon e szellemi irányzat korabeli magyarországi forrásanyagát. Ez egyrészt a nyugat-európai egyetemeken (Németország, Hollandia, Svájc, Anglia) tanuló protestáns peregrinus diákok olvasmányaiból, diktátumaiból, feljegyzéseiből kerül ki, másrészt a Debreceni és a Sárospataki Református Kollégium kéziratait és nyomtatott könyvanyagát jelenti. Az idegen nyelvű források a század folyamán lassan anyanyelvűvé válnak, műfajok sokaságában közvetítik a fizikoteologizmus bonyolult rendszerét, előkészítve Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály életművét.
» Tovább a teljes szövegre «

Jean-Charles Daumy írása

2024. március 14. § 0 hozzászólás

compte rendu

Kálmán Thaly. Rodosto et les tombes des émigrés. Édition scientifique dirigée par Ferenc Tóth, texte original traduit du hongrois par Elisabeth Sugár. Budapest: ELKH BTK, 2021.

Voici un ouvrage qui est le fruit d’une magnifique collaboration d’historiens qui ont effectué la remise à jour d’un écrit tout à fait considérable pour l’historiographie hongroise. Rodosto et les tombes des émigrés, œuvre du polygraphe Kálmán Thaly (1839-1909), nous plonge dans une période remarquable du passé hongrois, celle de la fin du XIXe siècle, quand les intellectuels et érudits redécouvrirent les figures des héros nationaux des siècles antérieurs.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 11.

2024. február 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 11. Budapest: reciti, 2023.

Ma azt is felnyitjuk digitálisan, amit nem nyitunk fel. A titkok meglesésének kényszere beszélgetni hívja a mulandóságot a jelennel, újra és újra. Egy szöveg az olvasótól nyer életet, akár ezerszer olvasták később, akár csak egyszer. De sose feledjük: nem betűkkel találkozunk, hanem egykori emberek tudásával, véleményével. Az életükből hagytak ránk valamit, amit tisztelettel kell forgatnunk.

» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Ilona írása

2024. január 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Tüskés Gábor ‒ Knapp Éva. A textualizált Rákóczi. Budapest: Balassi Kiadó, 2023.

A Rákóczi-filológia történetében mérföldkő a fenti kötet megjelenése, amely – a teljesség igénye nélkül ugyan –, de rendkívül részletes összefoglalót és elemzéseket tartalmaz Rákóczi írói életművének legjelentősebb szövegeiről, ezek kiadásairól és hatástörténetéről. A könyv ugyanakkor a szerzők életművének is nagyigényű (488 oldal terjedelmű) összegzése, mert a fejezetek korábbi tanulmányaik összegyűjtéséből álltak össze, illetve a korábban csak idegen nyelven megjelent szövegek magyar változatával egészítették ki a kötetet. Az utóbbi szövegek közlésével Rákóczi-művekre vonatkozó elemzéseik magyar befogadását könnyítették meg, mivel ezek itt egy helyen, magyarul elérhetőek lettek.
» Tovább a teljes szövegre «

Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630) (ReKonf ‧ 23)

2024. január 22. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bajáki Rita és Szilágyi Emőke Rita, szerk. Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630). Reciti konferenciakötetek 23. Budapest: reciti, 2023.

Jelen kötet a 2022. szeptember 7‒10. között Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450‒1630) címmel rendezett tudományos konferencia írásos anyagát adja közre.

A tanácskozás fókuszpontját két kerek évforduló adta: 550. évfordulója volt Janus Pannonius és Vitéz János halálának, illetve 400 éve zajlott Heidelberg ostroma, amely alapjaiban változtatta meg a magyar peregrinus diákok és hitvitázó prédikátorok sorsát.

A konferencia előadásainak itt olvasható írásos változatai a két humanista munkásságát, a korabeli filológia kialakulását, illetve a külföldi peregrináció és a hazai egyetemalapítás kérdéseit tárgyalják.
» Tovább a teljes szövegre «

Iohannes Filiczki De Filefalva: Carmina Quae Exstant Omnia

2023. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Filiczki De Filefalva, Iohannes. Carmina Quae Exstant Omnia. Edidit, Introduxit Et Commentariis Instruxit David Molnár. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 20. Budapest: reciti, 2023.

The oeuvre of Iohannes Filiczki de Filefalva (ca. 1583–1622) is almost com­pletely unknown in Hungarian literary history, although some of his contem­poraries called him the “second Ovid”. After a decade and a half of his pere­grination in Germany and Switzer­land, he returned to Hungary around May 1616, and worked as an assistant professor at the Calvinist school of Sárospatak. In 1622, he became the rector but died of the plague in August of the same year.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2023. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Gürkan, Emrah Safa. A szultán kémei. Oszmán hírszerzési módszerek és ügynökhálózatok a 16. században. Budapest: Gondolat Kiadó, 2020.

A hírszerzés, kémkedés vagy kevésbé negatív értelműen fogalmazva az információkhoz való hozzájutás minden állam számára alapvető fontosságú. Így van ez manapság is, de így volt a történelem során bármikor. Annak kibogozása, hogy több száz évvel ezelőtt miként folytatták e tevékenységet, korántsem egyszerű feladat, hiszen a kémkedés fő jellemzője, hogy többnyire titokban végezték. Abban az esetben, ha az Oszmán Birodalom 16. századi hírszerzése a kutatási téma, a nehézségek még nagyobbak. Az oszmánok is fontosnak tartották, hogy megbízható ismeretekkel, információkkal rendelkezzenek ellenfeleikről, a körülöttük lévő világról. Ennek ellenére ebben az időben még nem rendelkeztek központi hírszerző szervezettel, mint ahogy számos európai állam már igen. További nehézséget jelent, hogy a hírszerzés bázisaiként is működő állandó követségeket sem létesítettek. Így az oszmán kori államigazgatás iratait őrző levéltárakban szerényebb mennyiségű és eléggé egyoldalú források találhatóak.
» Tovább a teljes szövegre «

Major Ágnes írása

2023. november 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Ludmán Katalin és Radnai Dániel Szabolcs, szerk. „A rejtelem volt az írósága…”: A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig. Miskolc: Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2022.

A 2022 márciusában a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett irodalomtudományi tanácskozás előadásainak szerkesztett változatait közlő tanulmánygyűjtemény azon konferenciakiadványok sorába tartozik, melyek jól átgondolt, koherens koncepcióval rendelkeznek, eredeti kérdésfeltevésekre eredeti válaszlehetőségeket kínálnak, s egyúttal bennük rejlik a potenciál, hogy a középpontba emelt problémakört vizsgáló kutatók fontos és iránymutató referenciaműve legyen. A ködlovag-terminust irodalom- és befogadástörténeti, poétikai vagy épp életrajzi keretben körüljáró kötetben tapasztalt tudósok és fiatal, pályájuk elején álló kutatók írásai, összefoglaló, áttekintő jellegű szövegek, illetve esettanulmányok váltják egymást.
» Tovább a teljes szövegre «

Szapphó: Gongülához

2023. november 6. § 0 hozzászólás

Jöjj hamar hozzám, amilyen hamar tudsz,
rózsabimbóm Gongüla, tejfehér szép
köntösödben: lásd, a szivem szerelme
       száll körülötted,
 
szép leány: mert már ha ruhádra nézek,
akkor is reszket, gyönyörömre, szivem.
Egykoron szórtam magam is szidalmat
       Aphroditéra,
 
most pedig kérem, szavamért kegyét ne
vonja meg tőlem, de kiért leginkább
vágyom én, azt hozza el újra, hozzon
       téged ölembe.
 
Devecseri Gábor fordítása
Szapphó (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.), leszboszi költőNŐ
Forrás: Szepessy Tibor, szerk. Görög költők antológiája. A világirodalom klasszikusai. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1982, 112.

Avantgárd nőírók, női alkotók (ReKonf ‧ 22)

2023. november 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Földes Györgyi, szerk. Avantgárd nőírók, női alkotók. Reciti konferenciakötetek 22. Budapest: reciti, 2023.

Jelen kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022 novemberében megrendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. A tanulmánykötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.


» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2023. november 3. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bolaño, Roberto. The Last Interview and Other Conversations. A bevezető tanulmányt írta Marcela Valdes. Fordította Sybil Perez. New York: Melville House Publishing, 2009.

Borítékolható, hogy Jon Fosse, az irodalmi Nobel-díj 2023-as norvég nyertesének könyveladásai világszerte megugranak majd a közeljövőben. A könyvkiadók a tervezhető események (mint például a nemrég befejeződött 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, vagy a karácsonyi könyvvásárok) mellett olyan mozzanatokkal is kalkulálhatnak könyveik eladását illetően, amelyekre közvetlenül bizonyosan kevés ráhatásuk van, illetve legszívesebben elkerülnék ezeket. A rangos kitüntetések mellett így, akármilyen bizarr is ezzel együtt említeni, a szerzők halála bír hasonló könyvpiaci felhajtóerővel. Egy amerikai kiadó tulajdonképpen az utóbbi szomorú momentumokból próbál már egy bő évtizede tőkét kovácsolni – a sort a 2003-ban elhunyt Robert Bolañóval kezdték.
» Tovább a teljes szövegre «

Molnár Antal: Zsinatok háborújától a pannon illírizmusig

2023. október 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Molnár Antal: Zsinatok háborújától a pannon illírizmusig: A magyar–horvát viszony újrafogalmazása a zágrábi zsinaton és Zaicz János pálos szerzetes emlékiratában (1634–1635). Irodalomtörténeti füzetek 188. Budapest: reciti, 2023.

A modern nemzet formálódásával kapcsolatos kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a nacionalizmus 16–18. századi előzményeire. Jelen munka a nemzetközi historiográfia ezen irányzatához kapcsolódik, mégpedig egy összetett ideologéma, a déli szláv katolikusok által kidolgozott 16–17. századi illírizmus vizsgálatával. A kutatás apropóját egy 2008-ban felfedezett dokumentum, Zaicz János pálos szerzetesnek az 1634. évi zágrábi zsinat után összeállított, eddig ismeretlen emlékirata jelentette.
» Tovább a teljes szövegre «

Major Ágnes írása

2023. szeptember 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Szénási Zoltán. Textológia és interpretáció: Filológiai és szövegkritikai vizsgálódások Babits Mihály 1916 és 1920 között keletkezett versei kapcsán. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2022.

A Babits-versek kritikai kiadásainak munkálatai az utóbbi néhány évben új lendületet kaptak. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében zajló filológiai-textológiai műhelymunka már számos eredményt tudhat magáénak, a sajtó alá rendezést érintő, a Babits-életmű rétegeit feltáró vizsgálatok pedig jelenleg is folynak. Szénási Zoltán tanulmánykötete ennek a kutatásnak a figyelemreméltó eredményeit közli, elsősorban Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseinek vizsgálatán keresztül, ám módszerei és meglátásai a teljes Babits-filológia művelői, sőt más költői vagy írói életművekkel foglalkozó filológusok és textológusok számára is hasznosak lehetnek.
» Tovább a teljes szövegre «

Review by Magdalena Garbacik-Balakowicz

2023. augusztus 24. § 0 hozzászólás

review

Briedis, Laimonas. Vilnius: City of Strangers. Vilnius: Baltos lankos, 2021.

Vilnius: City of Strangers was first published in 2009, with translations into Lithuanian, German, Russian, and Portuguese published to date. The English edition was re-published in 2021. The year 2023, when Vilnius, one of Europe’s most culturally complex capitals, celebrates the 700th anniversary of the city’s founding, is a good occasion to return to Briedis’s book. Although Vilnius: City of Strangers focuses on historical documents, one should not think of this book as research discussing the history of Vilnius in a traditional way. The book is a contribution to the field of cultural geography. Briedis chose to tell the story of Vilnius from the perspective of strangers, those who came to Vilnius knowing little or nothing about it, more out of forced circumstances than of their own curiosity. Vilnius: City of Strangers researches travelogues on Vilnius written over the last seven centuries. Their authors are scholars, politicians, writers, and soldiers, who spent a longer or shorter period of time, sometimes literally only a few days, in Vilnius. The authors of these travelogues differ in the languages they speak, their background, and social status. They also differ in how they experienced Vilnius. For some, it was a positive contact, for others a negative one.
» Tovább a teljes szövegre «

Szarka Szilvia írása

2023. augusztus 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Jozef Tancer, A soknyelvű Pozsony nyomában – Beszélgetések a régi város lakóival. Ford. Balogh Magdolna. Budapest: Lábnyom Könyvkiadó, 2022.

Jozef Tancer, pozsonyi germanista Rozviazané jazyky – Ako sme hovorili v starej Bratislave című, a pozsonyi Slovart Kiadó gondozásában 2017-ben megjelent interjúkötete azzal a célkitűzéssel készült, hogy bemutassa a két világháború közötti Pressburg-Pozsony-Bratislava mindennapjainak nyelvi sajátosságait, egy olyan letűnt világot, amelyben természetesnek számított a többnyelvűség és a nyelvek keveredése a hétköznapi társalgásban. A könyv egy tíz évet felölelő szociolingvisztikai-kultúrtörténeti kutatómunka eredményeinek és belátásainak összegzése, amely a tudományos érdeklődés inspirálta megállapításokat közérthető stílusban a lehető legszélesebb olvasóközönséghez kívánja eljuttatni. Az egykori jellegzetesen multikulturális közép-európai város többnyelvű életébe a magyar olvasó is betekintést kaphat a kötet A soknyelvű Pozsony nyomában – Beszélgetések a régi város lakóival címmel megjelent magyar fordításának köszönhetően, amelyet 2022-ben a Lábnyom Könyvkiadó adott ki Balogh Magdolna tolmácsolásában.
» Tovább a teljes szövegre «

Eruditio et magnanimitas: Tanulmányok Gábor Csilla köszöntésére

2023. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Farmati Anna, Móré Tünde, Tóth Zsombor és Virág Csilla, szerk.: Eruditio et magnanimitas: Tanulmányok Gábor Csilla köszöntésére. Budapest: reciti, 2023.


letöltés


» Tovább a teljes szövegre «

Pap Balázs: Sztemmák

2023. június 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pap Balázs: Sztemmák: Kéziratok és nyomtatványok a 16. századi magyar protestáns költészetben. Budapest: reciti, 2023.

A 16. századi költészetről alkotott képünk torz és esetleges.

Enyhébben fogalmazva: kevés esély mutatkozik arra, hogy reálisnak legyen mondható. Az, hogy így van, könnyen belátható: bizonyos tárgyú és bizonyos műfajú szövegeket (légtornászati hasonlattal élve) megmentett a források természetének védőhálója, bizonyos tárgyú és műfajú szövegek szörnyethaltak, és hogy egyáltalán léteztek valaha, arra csak abból szeretünk következtetni, hogy egy-két szöveg túlélte a zuhanást, és úgy hisszük, a régiségben nem voltak annyira társtalanok, mint amilyen magányosnak mutatja őket a ma is kutatható versanyag. Ha a ránk maradt verskorpuszra tekintünk, azt láthatjuk, hogy az sem okvetlenül mutatja meg mérethelyesen a régi magyar versek valamikori képét: minden jel abba az irányba mutat, hogy igen komolyan erodált hagyaték a miénk.
» Tovább a teljes szövegre «

„Gondos elmerülés a részletekben” (ReKonf ‧ 20)

2023. június 29. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Major Ágnes, Mátyus Norbert és Szénási Zoltán, szerk. „Gondos elmerülés a részletekben”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 2. Reciti konferenciakötetek 20. Budapest: reciti, 2023.

Tanulmánykötetünk a 2021. november 26–27-én Esztergomban megrendezett, a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseivel foglalkozó műhelykonferencia anyagát adja közre. Babits Mihály kéziratos hagyatékban őrzött, valamint nyomtatásban átörökített életműve rendkívül gazdag, nemcsak az anyagmennyiséget tekintve, hanem abból a szempontból is, hogy számtalan olyan szövegkritikai problémát felvet, amelynek megoldása a textológus számára komoly kihívást, a válaszkeresés pedig szellemi izgalmat is jelent.
» Tovább a teljes szövegre «

Tasi Réka: Vana ludor imagine

2023. június 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tasi Réka: Vana ludor imagine: Az imagináció kora újkori katolikus kontextusai. Irodalomtörténeti füzetek 187. Budapest: reciti, 2023.

Jelen kötet a phantasia-imaginatio fogalom 17. századi vonatkozásait és kontextusait rendszerezi, hogy ezzel szembesítve tárhassa fel a korabeli katolikus próza szövegprodukcióját meghatározó teológiai, retorikai vonatkozásokat. A vizsgálatok tanúsága szerint a katolikus barokk próza alapjait meghatározó filozófiai, képteológiai és retorikai diskurzusokat együttesen jellemzi a phantasia-imaginatio fogalmának meglehetősen ambivalens státusa, ugyanakkor a koncepión belüli finom elmozdulások is: az imaginatio mint veszélyes és nehezen uralható képesség többé már nem egyértelműen és nem kizárólag fegyelmezésre és megregulázásra számot tartó erő.
» Tovább a teljes szövegre «

Raphaël Fendrich über den Tagungsband „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa”

2023. június 14. § 0 hozzászólás

Rezension

Dieter Breuer / Gábor Tüskés (Hrsg.): Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Berlin, Boston 2019: Walter de Gruyter (Frühe Neuzeit 229). 567 Seiten. ISBN: 978-3-11-063375-7

Es empfiehlt sich den umfangreichen Tagungsband mit dem Vorwort Gábor Tüskés’ und dem einleitenden Beitrag Helmut Reinalters zur Bedeutung aufgeklärter Sozietäten zu beginnen. Die sich anschließenden Beiträge sind in drei Abschnitten gegliedert: I Akademische Bewegung und aufgeklärte Sozietäten in ihren Regionen; II Geheime Gesellschaften; III Autoren, Sammler, Wissenschaftsorganisatoren und die Freimaurerei. Wer als Fachfremder das ganze Buch liest, kann auf Grund der großen Zahl an Studien leicht den Überblick verlieren: Der Band enthält 31 Beiträge in deutscher (22), englischer (5) und französischer (4) Sprache mit Fragestellungen zur akademischen Bewegung, zu einzelnen Personen, zu verschiedenen Gesellschaften oder auch zu Gelehrtennetzwerken und einzelnen Quellen/Werken mit Bezug zur Freimaurerei und zu anderen Sozietäten. Mit dem Schwerpunkt auf den Habsburgischen Erbländern wird die Aufmerksamkeit auf eine in Hinblick auf die Thematik in der Forschung bisher stark vernachlässigte Region gelenkt. Die Beschränkung auf drei Veröffentlichungssprachen macht die Ergebnisse verschiedener Disziplinen ‒ darunter Literatur- und Sprachwissenschaft, Philosophie, Historiographie, Rechtswissenschaften ‒ einer breiteren Leserschaft zugänglich.
» Tovább a teljes szövegre «

Pilinszky János színházi és filmes víziója ma – Bainé Tóth Renáta írása

2023. június 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Sepsi Enikő és Maczák Ibolya, szerk. Pilinszky János színházi és filmes víziója ma. Károli Könyvek tanulmánykötet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2022.

Pilinszky János drámaírói tevékenységéről, színpadra szánt alkotásairól hiánypótló tanulmánykötet jelent meg 2022-ben, egy évvel Pilinszky János születésének századik, halálának negyvenedik évfordulóját követően. A centenárium számtalan lehetőséget nyújtott a költő œuvre-je iránt érdeklődők számára, többek között a Károli Gáspár Református Egyetem is megemlékezett a kettős évfordulóról – együttműködésben a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Nemzeti Színházzal, a Csokonai Színházzal, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel – a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával.
» Tovább a teljes szövegre «

Újraragasztott gumitalpak – Smid Bernadett írása

2023. május 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A közköltészet metaforái a Doromb szerkesztőjének köszönhetően az elmúlt évtized leforgása alatt kitörtek a kémiaszertárból. Már nemcsak a közlekedőedények ágai, a rendező-pályaudvarokra befutó és ott új szerelvényeket alkotva láncszerűen összekapcsolódó tehervagonok miatt, vagy a mementóként megkövesedett pompeji házak zárványai láttán, hanem a cornwalli partszakasznál szárazra vetődő LEGO-darabok kapcsán is a közköltészet juthat eszünkbe, hála Csörsz Rumen István kreativitásának és analitikus elméjének.
» Tovább a teljes szövegre «

Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora (ReKonf ‧ 21)

2023. május 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.

2022-ben emlékeztünk meg Jankovich Miklós, a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulójáról. A jelen kötetet tisztelgésünk jeleként, több szakterületet érintő felkérések nyomán adhatjuk közre. Hisszük és reméljük, hogy ez nem az utolsó kötet Jankovich Miklós páratlanul gazdag szellemi és tárgyi örökségéről. Segédletnek, ötlettárnak szánjuk, amely betekintést enged néhány fontos alapkutatásba, s más kutatókat is a hatalmas életmű kutatására hív.
» Tovább a teljes szövegre «

„A lehető legkevesebbet vágyom megmutatni a művön túl az emberből” – Benda Mihály írása

2023. április 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Henri Michaux, Tehát nem. Ford. Juhász Katalin. Budapest: Bozóthegyi Kiadó, 2020.

Jean-Luc Outers, a Francia Akadémia tagja és a Magyarországon is megjelent Vízművek írója Tehát nem cím alatt 91 levelet válogatott össze Henri Michaux (1899–1984) életművéből, amelyek tárgya a szerzőre oly jellemző kategorikus elutasítás. Jelen kötet kiadása sem ment gördülékenyen, mert az utolsó levél tanúsága szerint Michaux Jean-Luc Outers-nek azt is megtiltotta, hogy ez a levélgyűjteménye megjelenjen. Outers viszont ahelyett, hogy ezer darabra tépte és elégette volna a leveleket, amint azt Michaux kérte, annak halála után Michaux élettársa, Micheline Phankim „baráti hozzájárulása” és „támogatása nélkül” megjelentette (181).
» Tovább a teljes szövegre «

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars II. 1534–1553

2023. április 12. § 0 hozzászólás

reciti book

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1534–1553. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 2. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19/2. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.

Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide. After the battle of Mohács, he left Hungary and spent the 1530s years in the Low Countries on the side of Queen Mary of Habsburg, where he grounded his latter career.
» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Janka írása

2023. április 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Bartha-Kovács Katalin, Hét arabeszk. Watteau-olvasatok. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2021.

Bartha-Kovács Katalin Hét arabeszk. Watteau-olvasatok címmel 2021 végén a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált kötetének témaválasztását az a meggyőződés sugallta, hogy a Watteau-jelenségben a mai napig „van valami nyugtalanító”, művészetét pedig olyan feszültség hatja át, amely a 18. század első évtizedeiben alkotó festő képeit a 21. századi szemlélő számára is befogadhatóvá és bizonyos szempontból „olvashatóvá” is teszi. A szerző ehhez a kulcsot egy olyan fogalmi háló megalkotásában találja meg, amelynek segítségével a 17–18. század fordulójának művelődéstörténeti kontextusába ágyazva tudja felvázolni a Watteau művészete kapcsán gyakran felmerülő, a kötet egyes fejezeteiben részletesen kibontott, egymással különböző módokon (a kötet címében használt metaforát megidézve „arabeszkszerűen”) összefonódó, kölcsönhatásban álló művelődéstörténeti kategóriákat (kellem, báj, könnyedség, tudom-is-én-micsoda, melankólia stb.).
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »