Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek

2019. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Fekete Norbert írása

2019. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Her­mann Zol­tán. A bol­dog­ta­lan­ság is­ko­lá­ja: esszék, ta­nul­má­nyok az ér­zé­keny­ség és a ro­man­ti­ka ko­rá­nak ma­gyar iro­dal­má­ról. Bu­da­pest: Rá­ció Ki­adó, 2015.

Her­mann Zol­tán kö­te­té­ben a 2002–2015 kö­zött meg­je­lent, dön­tő­en a 18–19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom al­ko­tá­sa­it elem­ző, „ja­ví­tott, át­dol­go­zott” ta­nul­má­nya­it pub­li­kál­ta (8–10). A vál­to­za­tos mód­szer­ta­nú ta­nul­má­nyok köz­re­adá­sa min­den­kép­pen in­do­kolt volt. A szer­ző ez­zel le­he­tő­vé tet­te, hogy a szét­szór­tan meg­je­lent, de össze­füg­gő szö­ve­ge­ket a szak­ma és az ol­va­só­kö­zön­ség egy­aránt kéz­be ve­hes­se.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Buda Attila írása

2019. november 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Tüs­kés Ti­bor vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia. Össze­ál­lí­tot­ta Tüs­kés Anna. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Bár­mit gon­dol­jon is az ol­va­só a szel­lem­tör­té­net­ről mint egy kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó tör­té­nel­mi kor­szak kul­tú­ra­meg­kö­ze­lí­té­sé­ről, to­váb­bá az an­nak egyik le­ága­zá­sán ma­gá­ra is­me­rő táj­iro­da­lom­ról, a vi­dé­ki (pa­rasz­ti) vagy vá­ro­si (pol­gá­ri) élet idil­li tisz­ta­sá­gá­ról, il­let­ve ör­dö­gi rom­lott­sá­gá­ról, ahogy az elő­ze­tes fel­te­vé­sek ezt pre­ju­di­kál­ni szok­ták, ta­gad­ha­tat­lan, hogy az egy­sé­ges, egy­sé­ge­sü­lő nem­ze­ti kul­tú­rá­kon be­lül, fel­té­ve, hogy ilye­nek lét­re­jön­nek, a föld­raj­zi el­kü­lö­nü­lés sa­já­tos je­gyei leg­több­ször ki­ala­kul­nak. Elég csak arra utal­ni, hogy pél­dá­ul Mó­ricz Zsig­mond és Ba­bits Mi­hály vi­dék­él­mé­nye nem csu­pán tár­sa­dal­mi kü­lönb­sé­ge­ket, de táji je­gye­ket is hor­doz, eb­ből kö­vet­ke­ző­en pró­za­szem­lé­le­tük el­tér egy­más­tól, noha ter­mé­sze­te­sen mind­ket­ten az egy­sé­ges ma­gyar nyel­vű kul­tú­ra kép­vi­se­lői és al­ko­tói.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , ,

Andreas Dudithius Epistulae. Pars VII. 1581–1589

2019. szeptember 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Du­dit­hi­us, And­re­as. Epis­tu­lae: 1581–1589. Edi­de­runt Nic­o­laus Szy­mańs­ki et Ida Ra­dzi­e­jows­ka. 7. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 13/7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

And­re­as Du­dith (1533–1589), célèb­re hu­ma­nis­te du 16 e sièc­le, nous a la­is­sé, out­re ses tra­i­tés et tra­duc­tions, une vas­te cor­res­pon­dance dont la plu­part n’a ja­ma­is été pub­li­ée. Par­mi des cor­res­pon­dants de Du­dith on relè­ve les plus il­lus­tres per­son­na­ges de la vie cul­tu­rel­le et po­li­ti­que de l’époque et les lett­res s’étendent sur les su­jets les plus va­ri­és, ce qui prê­te à cet­te cor­res­pon­dance une va­leur do­cu­men­taire.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Egy teológus művészettörténész emlékiratai – Tüskés Anna írása

2019. szeptember 17. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Dávid Ka­ta­lin. Soah: Em­lé­ke­im a vész­kor­szak ide­jé­ből. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2014.

Dávid Ka­ta­lin. Vas­füg­gö­nyös ke­resz­tény­ség: A Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2017.

Az első könyv ál­ta­lá­nos be­ve­ze­tő­vel kez­dő­dik, mely a ke­resz­tény vi­lág­né­zet­re, a gon­dol­ko­dás sza­bad­sá­gá­ra és a szim­bó­lu­mok fon­tos­sá­gá­ra fó­kusz­ál az em­ber élet­ben. Eb­ben a kö­tet­ben a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén és fő­leg a nyi­las dik­ta­tú­ra és Bu­da­pest ost­ro­ma alatt át­él­tek em­lé­ke­it rög­zí­ti a szer­ző. A má­so­dik könyv nem ott foly­tat­ja az em­lé­kek fo­na­lá­nak fel­gön­gyö­lí­té­sét, ahol az első ab­ba­hagy­ta, ha­nem mint­egy öt év­vel ké­sőbb: az 1950–1964 kö­zöt­ti más­fél év­ti­zed tör­té­né­sei kö­zül vil­lant fel né­há­nyat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Horn András: Mitikus gondolkodás és irodalom □ Irodalom és modalitás

2019. augusztus 23. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Mi­ti­kus gon­dol­ko­dás és iro­da­lom. Iro­dal­mi mo­da­li­tás. Szer­kesz­tet­te He­ge­düs Béla. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Horn And­rás má­so­dik kö­te­te a re­ci­ti gon­do­zá­sá­ban a Svájc­ban élő tu­dós két ön­ál­ló­an meg­je­lent mű­vét, a Myt­his­ches Den­ken und Li­te­ra­turt (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1995) és a Li­ter­aris­che Mo­da­lität: Das Er­le­ben von Wirk­lich­ke­it, Mög­lich­ke­it und Not­wen­dig­ke­it in der Li­te­ra­turt (Hei­del­berg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tar­tal­maz­za a szer­ző for­dí­tá­sá­ban és át­dol­go­zá­sá­ban. A két mű szá­mos pon­ton kap­cso­ló­dik a ki­adónk­nál 2017-ben meg­je­lent Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai című kö­tet­hez.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin írása

2019. augusztus 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Vásár­he­lyi Ju­dit, szerk. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca: Rep­re­zen­ta­tív ki­ad­vá­nyok Ma­gyar­or­szá­gon a re­for­má­ció ko­rá­ban. A Ma­gyar Könyv­szem­le és a Mokka‑R Egye­sü­let fü­ze­tei 9. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Kiadó–Országos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2017.

Az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár 2017 ok­tó­be­ré­ben, a re­for­má­ció ju­bi­le­u­mi esz­ten­de­jé­ben spe­ci­á­lis te­ma­ti­ká­jú nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca cím sok­fé­le­kép­pen ér­tel­mez­he­tő. A re­for­má­ció ko­rá­ban ke­let­ke­zett je­len­tős mű­vek, ma­ra­dan­dó ér­té­ket lét­re­ho­zó szer­zők, ter­mé­keny nyom­dák, a kor­szak­ra jel­lem­ző mű­fa­jok be­le­tar­toz­hat­nak abba a vir­tu­á­lis gyűj­te­mény­be, ame­lyet a re­for­má­ció köny­ves­pol­cá­nak te­kint­he­tünk. Te­hát a ma­gyar­or­szá­gi tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek, a Szlo­vák Nem­ze­ti Könyv­tár és az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Köz­pon­ti Gyűj­tő­le­vél­tá­ra mun­ka­tár­sai a fent jel­zett té­ma­kör­höz tar­to­zó­an sza­ba­don vá­laszt­hat­ták meg elő­adá­suk tár­gyát és hoz­hat­tak lét­re egy sok­szí­nű, ám még­is tar­tal­mi­lag egy­sé­get ké­pe­ző kö­te­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Wirágh András írása az Önarckép álarcokban című kiállításkatalógusról

2019. július 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Vader­na Gá­bor, fszerk. Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban: A Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um Arany János–kiállításának ka­ta­ló­gu­sa. Bu­da­pest: Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2018.

Arany Já­nos szü­le­té­sé­nek 200. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból pél­dát­lan anya­gi tá­mo­ga­tás­hoz ju­tot­tak a ma­gyar kul­tú­ra (ezen be­lül is leg­fő­kép­pen az iro­da­lom) ápo­lá­sá­ért fe­le­lős és el­kö­te­le­zett in­téz­mé­nyek a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ku­ta­tó­in­té­ze­te­i­től kezd­ve az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tá­ron át a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­u­mig. Ezen a he­lyen le­he­tet­len fel­so­rol­ni az Arany-emlékév ke­re­té­ben meg­va­ló­sult összes ese­ményt, de a nagy­sza­lon­tai Arany Já­nos Em­lék­ki­ál­lí­tás (és az en­nek he­lyet adó Cson­ka to­rony) tel­jes re­konst­ruk­ci­ó­ja, Szi­lá­gyi Már­ton mo­nog­rá­fi­á­ja, az Arany kri­ti­kai ki­adás so­ro­zat újabb kö­te­tei, a meg­annyi kon­fe­ren­cia és ta­nul­mány­kö­tet, va­la­mint a PIM Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban című ki­ál­lí­tá­sa, il­let­ve ezek össze­adó­dó ha­tá­sa min­den bi­zonnyal túl is mu­tat az iro­da­lom­tu­do­mány ál­tal „soha el nem ha­nya­golt” (12) Arany Já­nos em­lé­ke ápo­lá­sá­nak, a szer­zői imá­gó és a gaz­dag szö­veg­kor­pusz vál­lal­tan új­sze­rű fény­tö­rés­ben való fel­mu­ta­tá­sá­nak ak­tu­sán.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai, kritikai Puskin-kiadás Líceumi versek, 1813–1817 című kötetéről

2019. július 29. § 0 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Лицейские стихотворения, 1813–1817, Том 1. Санкт-Петербург, «Наука», 1999.  (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

Pus­kin ko­rai, ún. lí­ce­u­mi ver­sei – vagy­is az éle­té­nek első és egyet­len tan­in­téz­mé­nyé­ben, a carsz­ko­je sze­lói lí­ce­um­ban el­töl­tött hat éve alatt (1811–1817) írt szö­ve­gei – a köl­tő élet­mű­vé­ben kü­lön­le­ges sze­re­pet töl­te­nek be. Élet­raj­zi, po­é­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti és még sok egyéb szem­pont­ból is zárt kor­puszt al­kot­nak, amely kor­pusz­nak az idő­be­li ha­tá­ra­it az 1813-as év ele­je (a leg­ko­ráb­bi, fenn­ma­radt Puskin-szöveg idő­pont­ja) és 1817. jú­ni­us 7‑e (a lí­ce­u­mi zá­ró­vizs­ga nap­ja) je­lö­lik ki. A zá­ró­vizs­gát kö­ve­tő­en két nap­pal Pus­kin el­hagy­ja Carsz­ko­je Sze­lót, Szent­pé­ter­vár­ra uta­zik, ahol egy tel­je­sen más tí­pu­sú élet­mód kez­dő­dik szá­má­ra, amely – er­ről a kéz­ira­tai egy­ér­tel­mű­en ta­nús­kod­nak – egy, a lí­ce­u­mi­tól me­rő­ben el­té­rő al­ko­tás­lé­lek­ta­ni ál­la­pot­tal pá­ro­sult.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Az Akadémia nyilatkozata

2019. július 17. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

Az Aka­dé­mia vissza­uta­sít­ja a Pré­mi­um Poszt­dok­to­ri Prog­ramjá­val kap­cso­la­tos vádaskodást

No tags for this post.

Az MTA BTK nyilatkozata

2019. július 17. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

Az MTA BTK nyi­lat­ko­za­ta az Ori­go és a Pes­ti Srá­cok az MTA Pré­mi­um Poszt­dok­to­ri Prog­ram­járól írt cikkeiről

No tags for this post.

Levél Gábor Lászlónak, az Origo főszerkesztőjének

2019. július 16. § 3 hozzászólás

reciti közlemény

Az aláb­bi le­vél szö­ve­gét email­ben el­küld­tem Gá­bor Lász­ló fő­szer­kesz­tő­nek az info@origo.hu címre.

He­ge­düs Béla

Tisz­telt Fő­szer­kesz­tő Úr!

Az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa­ként, a reciti.hu in­té­ze­ti por­tál fő­szer­kesz­tő­je­ként írok Ön­nek. Po­li­ti­kai ki­fi­ze­tő­hellyé vált az MTA Pré­mi­um Poszt­dok­to­ri Prog­ram cím­mel je­lent meg az Ori­gón 2019. jú­li­us 16-án egy „írás” (a fur­csa idé­ző­jel hasz­ná­lat­ban az Önök lap­ját kö­ve­tem). Meg­le­pőd­tem, hogy eme „írás” szer­ző­jé­nek az „Ori­go” „név” van fel­tün­tet­ve (szo­kat­lan ez szá­mom­ra), ezért va­gyok kény­te­len Ön­höz mint az Ori­go fő­szer­kesz­tő­jé­hez for­dul­ni. A név­te­len szer­ző Önt mint fő­szer­kesz­tőt, de az ol­va­só­kat is – vissza­él­ve lap­ja ne­vé­vel – be­csap­ta, mi­köz­ben al­jas, mél­tat­lan és ha­zug mó­don tá­mad­ta kol­lé­gá­mat, szer­kesz­tő­tár­sa­mat, Szi­lá­gyi Emő­ke Ri­tát. Az „írás” náci-bolsevik jel­le­gű stí­lu­sá­ról szót sem ej­te­nék, de ta­lán egyet­ért ve­lem, hogy mél­tat­lan a nagy múl­tú tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­hoz. Ké­rem, higgyen ne­kem, s ezért csak egy­szer la­poz­zon bele a Szi­lá­gyi Emő­ke Rita ál­tal saj­tó alá ren­de­zett és szer­kesz­tett mo­nu­men­tá­lis kö­tet­be, amit a re­ci­ti adott ki könyv- és le­tölt­he­tő for­má­tum­ban. Íme a köz­vet­len link és könyv bib­li­og­rá­fi­ai leírása:

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1523–1533. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 1. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018 [http://reciti.hu/2019/4989]

Ter­mé­sze­te­sen mind a könyv, mind a le­tölt­he­tő for­má­tum bár­ki szá­má­ra in­gyen el­ér­he­tő, hi­szen köz­pénz­ből volt fi­nan­szí­roz­va a lét­re­jöt­te. Idő­egyez­te­tés után szí­ve­sen adok Ön­nek egy nyom­ta­tott pél­dányt, de csak biz­tat­ni tu­dom a pdf le­töl­té­sé­re és ol­vas­ga­tá­sá­ra is. Már a cím­le­írás­ból is lát­hat­ja, hogy ez az 589 ol­da­las kö­tet egy so­ro­zat első ré­sze: a ké­sőb­bi Oláh-levelezés a to­váb­bi kö­te­tek­ben fog meg­je­len­ni. Ön­nek mint fő­szer­kesz­tő­nek nem kell bi­zony­gat­nom az Oláh-levelezés meg­je­len­te­té­sé­nek nem csu­pán ma­gyar­or­szá­gi, de eu­ró­pai je­len­tő­sé­gét, és azt a sok évi mun­kát sem, ami egy ek­ko­ra kö­tet szer­kesz­té­se, saj­tó alá ren­de­zé­se mö­gött áll, de ké­rem, hogy vi­lá­go­sít­sa fel er­ről a ti­tok­za­tos „Origó”-t, aki­nek úgy tű­nik hi­á­nyo­sak a ma­gyar irodalom- és kul­túr­tör­té­ne­ti is­me­re­tei. Mint (fő­szer­kesz­tő) kol­lé­ga csak ja­va­sol­ni tu­dom, kér­je meg „Origó”-t: áll­jon ki a nyil­vá­nos­ság elé büsz­kén a ne­vé­vel, és kér­jen bo­csá­na­tot Szi­lá­gyi Emő­ke Ritától.

Üd­vöz­let­tel,
He­ge­düs Béla (MTA BTK ITI, re­ci­ti főszerkesztő)

No tags for this post.

Huszti Lászó: Calvinus János élete

2019. június 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Husz­ti Lász­ló. Cal­vi­nus Já­nos éle­te. Szer­kesz­tet­te Tóth Zsom­bor. Re­Tex­tum 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Husz­ti Lász­ló, a ko­lozs­vá­ri Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um se­ni­ora, 1758-ban for­dí­tot­ta le Kál­vin Já­nos The­o­dor de Bèze ál­tal írt la­tin nyel­vű élet­raj­zát. A mind­ed­dig is­me­ret­len kéz­irat a leg­el­ső ma­gyar nyel­vű for­dí­tá­sa de Bèze szö­ve­gé­nek, mely száz­öt­ven év­vel elő­zi meg Rácz Kál­mán 1908-ban ké­szült át­ül­te­té­sét. A Husz­ti tol­lán ma­gya­rul is meg­szó­la­ló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan app­li­kált és ak­ko­mo­dált tör­té­ne­ti tu­dás le­nyo­ma­tát őrzi, amely a val­lá­sos per­ze­kú­ció ta­pasz­ta­la­tá­nak iro­dal­mi és tör­té­ne­ti bi­zo­nyí­té­ka egy­szer­s­mind. A Huszti-féle ma­gyar szö­veg ér­tel­mé­ben 1758-ban még tart a re­for­má­ció. A for­dí­tás, az élet­tör­té­net meg­je­le­ní­té­sén túl te­hát új­faj­ta, hosszú re­for­má­cióként meg­ha­tá­roz­ha­tó kor­szak­fel­fo­gást is ja­va­sol.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Máté Ágnes írása

2019. június 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Etl­in­ger Mi­hály, Markó Ani­ta, Pálfy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Virág Csil­la, Vra­bély Márk, szerk. Tév/hit: Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek és a régi iro­da­lom­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018. 124 p.

Bár­mely tu­do­mány­te­rü­le­ten igen nagy szük­ség van rá, hogy a pá­lyá­juk ele­jén járó, dok­to­ri fo­ko­za­tot még nem szer­zett ku­ta­tók meg­szó­la­lá­si le­he­tő­sé­get kap­ja­nak. Kü­lö­nö­sen igaz ez Ma­gyar­or­szá­gon a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok mű­ve­lő­i­re. Ezért is nagy sze­ren­cse, hogy 2017-ben egy ko­ráb­bi kez­de­mé­nye­zést foly­tat­va im­már ötö­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a rö­vi­den csak FIKON-ként em­le­ge­tett ván­dor­kon­fe­ren­ci­át, amely­nek ab­ban az év­ben épp a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem adott otthont.

A fi­a­tal ku­ta­tók kez­de­mé­nye­zé­sé­re ki­vá­lasz­tott téma, a té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a ré­gi­ség­ben – te­hát nem ki­zá­ró­lag a régi ma­gyar iro­da­lom­ban! –, rög­tön iz­gal­mas dol­go­za­to­kat ígér.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Maróthy Szilvia írása

2019. június 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Lacz­há­zi Gyu­la. Zrí­nyi Mik­lós köl­té­sze­te: A Syrena-kötet és a Szi­ge­ti ve­sze­de­lem. Uni­Text 1. Bu­da­pest: Nap­kút Ki­adó, 2018.

„De­di­ca­lom ezt az mun­ká­mat. Ma­gyar ne­mes­ség­nek…” – így Zrí­nyi a Syrena-kötet aján­lá­sá­ban. De ki­nek szól Lacz­há­zi Gyu­la 2018-ban meg­je­lent is­me­ret­ter­jesz­tő köny­ve? Zrí­nyi Mik­lós köl­té­sze­te: A Syrena-kötet és a Szi­ge­ti ve­sze­de­lem cím­mel adta köz­re a Nap­kút ki­adó Uni­Text so­ro­za­tá­nak első kö­te­tét. Idé­zem a fülszöveget:

Az Uni­Text so­ro­zat át­te­kin­tő jel­leg­gel kí­ván­ja be­mu­tat­ni a ma­gyar és a vi­lág­iro­da­lom egy-egy szer­ző­jé­nek, kor­sza­ká­nak vagy mű­fa­já­nak kor­társ ér­tel­me­zé­si le­he­tő­sé­ge­it. A so­ro­zat­ban meg­je­le­nő szö­ve­gek el­sőd­le­ges cél­ja, hogy mind az egye­te­mi, mind a kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás­ban al­kal­maz­ha­tók le­gye­nek, és nem­csak tu­do­má­nyos, de is­me­ret­ter­jesz­tő szem­pont­ból is ki­elé­gít­sék az ol­va­sói igényeket.


» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820 (ReKonf ‧ 3)

2019. május 29. § 0 hozzászólás

reciti book

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Idegen testünk – Márjánovics Diána recenziója

2019. május 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Föl­des Györ­gyi. Test – szö­veg – test. Test­rep­re­zen­tá­ci­ók és a Má­sik szép­iro­dal­mi al­ko­tá­sok­ban. Bu­da­pest: Kal­lig­ram Ki­adó. 2018.

An­ge­lo Soli­man, a fekete-afrikai rab­szol­gá­ból lett ki­vé­te­les mű­velt­sé­gű ne­mes tör­té­ne­tét – a Ki­tö­mött bar­bár óta kü­lö­nö­sen – jól is­mer­jük. Ke­vés­bé köz­ke­le­tű a Test – szö­veg – test bo­rí­tó­ján sze­rep­lő Sa­art­je Ba­art­man ese­te, mely a de­hu­ma­ni­zá­ció szél­ső­sé­ges el­já­rá­sát ha­son­ló­képp pél­dáz­za. A Fok­föl­dön szü­le­tett, Eu­ró­pá­ban hot­ten­tot­ta Vé­nusz­ként is­mert­té vált Sa­art­jét a 19. szá­zad ele­jén lon­do­ni és pá­ri­zsi arisz­tok­ra­ták kö­re­i­ben mez­te­le­nül, lát­vá­nyos­ság­ként sze­re­pel­tet­ték. Tes­ti adott­sá­ga­i­ra kü­lö­nös fi­gye­lem irá­nyult: a fran­cia ana­tó­mus, Ge­or­ges Cu­vi­er a hu­sz­ö­nöt éve­sen el­hunyt nőt fel­bon­col­ta, „agyát és »túl­fej­lett« ki­s­aj­ka­it […] for­ma­lin­ba tettet[te], s ezt csont­vá­zá­val és a tes­té­ről ké­szült gipsz­önt­vénnyel együtt kiállít[tatta] a pá­ri­zsi Em­ber­ta­ni Mú­ze­um­ban.” (115)

Föl­des Györ­gyi köny­vé­nek bo­rí­tó­ja szem­lé­le­te­sen he­lye­zi fó­kusz­ba Sa­art­je alak­ját, mely a kul­tu­rá­lis, et­ni­kai, fi­zi­kai, nemi meg­kü­lön­böz­te­tés­ről szó­ló dis­kur­zus fel­idé­zé­sé­vel utal a kö­tet­ben he­lyet kapó írá­sok köz­pon­ti prob­lé­má­já­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

(B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén (ReKonf ‧ 2)

2019. április 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6.

2019. március 14. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha gon­dol­tuk vol­na, ami­kor 2012-ben, egy OTKA-pályázat ke­re­té­ben meg­alapítottuk a Re­ci­ti Ki­adó új so­ro­za­tát, a Do­romb című köz­köl­té­sze­ti „év­köny­vet”, hogy nem­csak rend­sze­res meg­je­le­né­sét tud­juk majd biz­to­sí­ta­ni, de ese­ten­ként akár te­ma­ti­kus kö­te­tek össze­ál­lí­tá­sát is cé­lul tűz­het­jük ki. Hű­sé­ges szer­ző­ink­nek hála, 2018-ban ez a for­du­lat is be­kö­vet­ke­zett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val most egy ki­csit rend­ha­gyó kö­te­tet ad­ha­tunk az ol­va­sók ke­zé­be.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban

2019. március 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Etl­in­ger Mi­hály, Mar­kó Ani­ta, Pál­fy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. tév/hit – Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a régi iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András írása Szénási Zoltán könyvéről

2019. február 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Szé­ná­si Zol­tán. Néma vár­ost­rom: Nép­nem­ze­ti tra­di­ci­o­na­liz­mus és kon­zer­va­tív kri­ti­ka a ma­gyar iro­dal­mi mo­dern­ség kon­tex­tu­sá­ban 1920 előtt. Iro­da­lom­tu­do­mány és kri­ti­ka. Bu­da­pest: Uni­ver­si­tas Ki­adó, 2018.

Rit­kán ta­lál­koz­ni olyan va­ló­ban ér­té­kes szak­mun­ká­val, amely a Nyu­gat – akár lá­tens­nek vélt – je­len­tő­sé­gét ne a fo­lyó­irat­ra irá­nyí­tott fó­kusz­ból pró­bál­ná meg­erő­sí­te­ni, re­le­váns rá­kér­de­zés­sel pró­bá­ra ten­ni, vagy akár meg­kér­dő­je­lez­ni. A mo­dern ma­gyar iro­da­lom intézményesülés-történetének el­me­sé­lé­se el­kép­zel­he­tet­len a Nyu­gat em­lí­té­se nél­kül, de ez nem je­len­ti azt, hogy ne len­ne szük­ség a kor­szak (tá­gabb ér­te­lem­ben a szá­zad­for­du­ló, szű­kebb ér­te­lem­ben az 1908 és 1920 kö­zöt­ti idő­szak) komp­lett dis­kur­zus­rend­sze­ré­nek fel­tér­ké­pe­zé­sé­re, akár olyan áron, hogy a fo­lyó­irat az adott meg­fi­gye­lői po­zí­ci­ó­nak csak a pe­ri­fé­ri­á­ján fog­lal­jon he­lyet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

The Hungarian government to suppress the independence of the Academy of Sciences

2019. február 7. § 0 hozzászólás

Hungarian Academy Staff Forum (HASF)

The ADF (Aka­dé­mi­ai Dol­go­zók Fó­ru­ma = HASF in Eng­lish) is a ci­vil ini­ti­a­tive of the re­se­ar­chers from the re­se­arch ins­ti­tu­te net­work at the Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces (HAS). The Hun­ga­ri­an govern­ment is int­ro­du­cing a new sys­tem of re­se­arch fi­nanc­ing, in a way which in itself cont­ra­dicts the app­rop­ria­te man­ners of po­li­cy mak­ing, and which, af­ter imp­le­men­ta­ti­on, will have di­sast­rous ef­fects on the au­to­nomy of sci­en­ti­fic re­se­arch and scho­lars­hip in the en­ti­re count­ry as well as our work and life al­to­get­her. Gi­ven that our vo­i­ce has not been he­ard eit­her in pub­lic or du­ring the neg­o­ti­a­tions bet­ween the HAS and the govern­ment, this ini­ti­a­tive is me­ant to exp­ress our opin­ions abo­ut the si­tu­a­ti­on and the whole process.

Sum­ma­ry of the situation

No tags for this post.

Megkésett recenzió – Petneházi Gábor írása

2019. február 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Jo­han­nes Boca­ti­us. Hun­ga­ro­te­u­to­ma­chia vel col­lo­qu­i­um de bel­lo nunc in­ter Cae­sa­re­os et Hun­ga­ros ex­ci­ta­to – Ma­gyar­né­met­harc avagy be­szél­ge­tés a csá­szá­ri­ak és ma­gya­rok kö­zött most fel­lán­golt há­bo­rú­ról. Szerk. Kees Te­szelsz­ky és Tóth Ger­gely. Bu­da­pest: ELTE–BTK Kö­zép­ko­ri és Kora Új­ko­ri Ma­gyar Tör­té­ne­ti Tan­szé­ke, Transyl­va­nia Em­lé­ke­i­ért Tu­do­má­nyos Egye­sü­let, 2014.

A ma­gyar­or­szá­gi kora új­ko­ri ta­nul­má­nyok do­yen­ne-ének, a 2014 vé­gén el­hunyt R. Vár­ko­nyi Ág­nes­nek ta­lán az utol­só nagy vál­lal­ko­zá­sa az a 2010 és 2014 kö­zött ve­ze­té­se alatt mű­kö­dő OTKA-projekt volt, amely Ma­gyar­or­szág eu­ró­pai je­len­lé­tét és be­ágya­zott­sá­gát vizs­gál­ta a XVI–XVII. szá­zad­ban (Ma­gyar­or­szág a kora új­ko­ri Eu­ró­pá­ban, NK 81948), az­zal a táv­la­ti cél­lal, hogy a ha­zai és eu­ró­pai kul­tu­rá­lis, po­li­ti­kai, dip­lo­má­ci­ai, stb. kap­cso­la­tok­ra kon­cent­rá­ló ku­ta­tá­sok ré­vén a Ma­gyar­or­szág he­lyén a tu­do­má­nyos vi­lág tér­ké­pe­in hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen Mo­hács után meg­nyí­ló űrt ha nem is be­töl­te­ni, de leg­alább csök­ken­te­ni le­hes­sen.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Pirnát Antal: Kiadatlan tanulmányok

2019. január 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pir­nát An­tal. Ki­adat­lan ta­nul­má­nyok. Szer­kesz­tet­te Ács Pál. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A je­len kö­tet Pir­nát An­tal­nak a Sze­ge­di Egye­tem Régi Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­net Tan­szé­kén őr­zött ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt ki­adat­lan ta­nul­má­nya­i­ból kö­zöl vá­lo­ga­tást. A szer­ző ki­vá­ló tu­dós, rend­kí­vül sok­ol­da­lú iro­da­lom­tör­té­nész, esz­me­tör­té­nész, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak egyik ne­ve­ze­tes alak­ja, nagy ha­tá­sú ta­nár­egyé­ni­ség volt. A 16. szá­za­di er­dé­lyi an­ti­tri­ni­tá­ri­us moz­gal­mak ku­ta­tó­ja­ként vált nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té. Még­sem sze­ret­te, ha csak a ra­di­ká­lis re­for­má­ció ku­ta­tó­já­nak tar­tot­ták. Jog­gal, hi­szen ér­dek­lő­dé­si köre ki­ter­jedt a re­ne­szánsz kori irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net, val­lás­tör­té­net szin­te va­la­mennyi te­rü­le­té­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Jeney Éva (1963–2019)

2019. január 19. § 0 hozzászólás

Je­ney Éva ba­rá­tunk, kol­lé­gánk, fő­szer­kesz­tőnk meg­halt. Nin­cse­nek sza­vak; ami biz­tos, a re­ci­ti Éva nél­kül soha nem lesz olyan, mint vele volt. El­mond­ha­tat­lan, mi min­dent kö­szön­het­tünk neki. El­mond­ha­tat­lan, s az is ma­rad örök­re. Nyu­godj bé­ké­ben drá­ga Éva!

re­ci­ti

No tags for this post.

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars Ⅰ. 1523–1533

2019. január 15. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1523–1533. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 1. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Mik­lós Oláh (1493–1568) is one of the most pro­mi­nent hu­ma­nists of the 16th cent­ury. Apart from his li­ter­ary ac­ti­vity (book of let­ters, his­to­ri­cal works, and po­ems), his fame is bas­ed on his po­li­ti­cal and ecc­le­sia­s­ti­cal ca­re­er. He re­for­med the ope­ra­tions of the Hun­ga­ri­an Ro­yal Chan­cel­lery, and his pat­ron­age, book coll­ec­ti­on, and or­ga­ni­za­ti­o­nal ta­lent made him well-known far and wide.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 6)

2018. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Cson­ki Ár­pád, szerk. Rej­tőz­kö­dő Kal­li­o­pé: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Naiv epo­szunk című írá­sá­ról. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Je­len kö­tet ta­nul­má­nyai Arany Já­nos Naiv epo­szunk című 1860-as ta­nul­má­nyá­nak tu­do­má­nyos ha­tá­sá­val vet­nek szá­mot. Arany írá­sa nem­csak a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net­ről való gon­dol­ko­dás­ra volt nagy be­fo­lyás­sal, ha­nem más tu­do­mány­ágak­nak a kér­dés­fel­te­vé­se­it is hosszú idő­re meg­ha­tá­roz­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után

2018. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Szom­szé­dok a ki­ra­kat­ban: A szlo­vák iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja Ma­gyar­or­szá­gon 1990 után. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te két­ol­da­lú együtt­mű­kö­dés ke­re­té­ben több cik­lus óta ku­tat­ja a ma­gyar és a szlo­vák iro­da­lom­ban zaj­ló fo­lya­ma­to­kat, mű­fa­ji és nar­ra­tív jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket, meg­ha­tá­ro­zó mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti tren­de­ket, a két iro­da­lom kap­cso­la­ta­it, kul­tu­rá­lis cse­re­fo­lya­ma­ta­it, el­he­lyez­ke­dé­sét a közép-európai kul­tu­rá­lis tér­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Dóbék Ágnes írása

2018. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Ka­ta­lin Czi­bu­la. Thea­ter und Öf­fent­lich­ke­it: Beiträ­ge zur un­ga­ris­c­hen Thea­ter­kul­tur des 18. und 19. Jahr­hun­derts. Bu­da­pest: Pro­tea Kul­tur­ve­re­in, 2016.

A né­met nyel­vű kö­tet Czi­bu­la Ka­ta­lin drá­ma­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sa­it tar­tal­maz­za. A 18. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek szín­há­zi kul­tú­rá­ját vizs­gá­ló ta­nul­má­nyok olyan té­ma­kö­rök köré cso­por­to­sul­nak, mint a 18. szá­za­di szín­ház­tör­té­net leg­fon­to­sabb for­rá­sai, a szín­há­zi élet­tel kap­cso­la­tos pub­li­cisz­ti­ka, a ma­gyar szín­ház­mű­vé­szet nyel­vi jel­lem­zé­se, va­la­mint a szín­ház és a kü­lön­bö­ző vi­zu­á­lis mű­vé­sze­tek kap­cso­la­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Wirágh András: Fantasztikum és medialitás

2018. december 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wi­rágh And­rás. Fan­tasz­ti­kum és me­dia­li­tás: Kí­sér­te­tek és írás­nyo­mok a ma­gyar pró­zá­ban Nagy Ig­nác­tól Szerb An­ta­lig. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 180. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Min­dig is ked­vel­tem azo­kat a re­gé­nye­ket, ame­lyek nyo­mo­zás­ra kész­tet­tek és ko­mo­lyan meg­dol­goz­tat­tak, az­tán egy vá­rat­lan csa­var­ral alá­ás­ták gon­do­san ki­mun­kált cse­lek­mé­nyü­ket, vagy eset­leg kér­dő­je­lek kö­ze­pet­te hagy­tak. Eb­ből az él­mény­ből szü­let­he­tett az öt­let, hogy az ol­va­sót el­bi­zony­ta­la­ní­tó szö­ve­gek­kel fog­lal­koz­zam ko­mo­lyab­ban. Mi­köz­ben az is egy­re vi­lá­go­sab­bá vált szá­mom­ra, hogy a szö­ve­gek te­ma­ti­kai je­gye­ik­től füg­get­le­nül hor­doz­zák eze­ket a sa­ját­sá­go­kat, ol­va­sás és nyo­mo­zás pe­dig a ko­ráb­ban gon­dolt­nál sok­kal szo­ro­sabb vi­szony­ban áll­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

„Hajlandó lennék örökkön-örökké e földön élni, ha előbb mutatnának egy sarkot, ahol fütyülnek a hőstettekre” – Kalavszky Zsófia recenziója Venyegyikt Jerofejev biográfiájáról

2018. december 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Лекманов Олег, Свердлов Михаил и Симановский Илья, Венедикт Ерофеев: посторонний [Ve­nye­gyikt Je­ro­fej­ev: a kí­vül­ál­ló], Литературные биографии (Москва: АСТ, 2018).

 

Vári Er­zsé­bet emlékére

Rég­óta fog­lal­koz­tat a kér­dés, hogy a kü­lön­bö­ző tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai fel­té­te­lek kö­zött lét­re­jö­vő iro­dal­mi kul­tu­szok for­má­ló­dá­sá­ban mi­lyen tí­pu­sú kul­tu­rá­lis stra­té­gi­ák ér­vé­nye­sül­nek? Mi­lyen cé­lok moz­gat­ják az adott kul­tusz­ban részt­ve­vő ol­va­só­kat, mi­lyen igé­nye­ik van­nak, mi­lyen nor­mák alap­ján cse­lek­sze­nek, mind­ezek­ből mi­lyen vi­sel­ke­dé­si for­mák szü­let­nek, és az utób­bi­ak mi­lyen tár­sa­dal­mi ak­ci­ók­hoz, in­ter­ak­ci­ók­hoz ve­zet­nek?
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Jeney Éva recenziója

2018. december 12. § 0 hozzászólás

recenzió

Ale­xand­re Gefen. Ré­par­er le monde: La lit­té­ra­tu­re française face au XXIe sièc­le. Pa­ris: Edi­tions Cor­ti, 2017.

A könyv gyó­gyít – kor­társ el­kép­ze­lés? Kor­társ mant­ra? Va­ló­szí­nű­leg egyik sem, hi­szen szer­zőnk is tisz­tá­ban van az­zal, hogy a gon­do­lat, mely sze­rint a sza­vak gyó­gyí­ta­nak nem­csak Pas­cal­tól vagy Montaigne-től, de az óko­ri gö­rö­gök­től sem ide­gen. Két­ség­te­len vi­szont, hogy az ol­va­sás kor­társ ha­nyat­lá­sá­nak ko­rá­ban a biblio- és az iro­da­lom­te­rá­pia egy­re na­gyobb te­rü­le­tet hó­dít meg ma­gá­nak, és egy­re több he­lyen van je­len. Ma már nem­csak be­szél­nek nar­ra­tív me­di­ci­ná­ról, ha­nem gya­ko­rol­ják is azt. Van­nak or­vo­sok, akik a sto­ry­tel­l­inget és az el­be­szé­lést ki­fe­je­zet­ten gyó­gyí­tó cél­lal al­kal­maz­zák. A művészet- és az írás­te­rá­pia a pal­lia­tív hos­pice és nem-hospice el­lá­tás­ban is is­me­re­tes. Ami­kor te­hát nincs más mód a gyó­gyí­tó te­vé­keny­ség­re, ma­rad az iro­da­lom, „az em­be­ri sza­bad­ság vég­ső fegy­ve­re”.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , ,

Máté Ágnes: Egy kora újkori sikerkönyv története

2018. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Máté Ág­nes. Egy kora új­ko­ri si­ker­könyv tör­té­ne­te: 15–16. szá­za­di szö­veg­va­ri­án­sok és for­dí­tá­sok Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni His­to­ria de du­o­bus aman­ti­bus című sze­rel­mes re­gé­nyé­ből. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha van ér­de­ke­sebb téma a sze­re­lem­nél. Eb­ben a kö­tet­ben egy sze­rel­mes­pár, Eu­rialus és Luc­re­tia ér­zel­mei mel­lett szó van az őket meg­al­ko­tó hu­ma­nis­ta, Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni la­tin klasszi­kus szer­zők irán­ti szen­ve­dé­lyé­ről, va­la­mint szá­mos ne­ves és név­te­len má­so­ló, nyom­dász és for­dí­tó mun­ká­já­ról, ame­lye­ket az előb­bi két szen­ve­dély ih­le­tett.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A kegyvesztettség stádiumai – Márjánovics Diána recenziója

2018. november 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Rei­chert Gá­bor. Meg­fe­le­lé­si kény­szer: Po­li­ti­kum és esz­té­ti­kum össze­füg­gé­sei Déry Ti­bor öt­ve­nes évek­be­li mű­vé­sze­té­ben. MIT fü­ze­tek 6. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2018.

1957. áp­ri­lis 25.: Déry Ti­bor a Fő ut­cai bör­tön vizs­gá­la­ti osz­tá­lyán e dá­tum­mal kap­ta kéz­hez a há­rom évig tar­tó ra­bos­ko­dá­sát kí­sé­rő le­ve­le­zés első üze­ne­tét. A har­ma­dik fe­le­ség, Kun­sá­gi Má­ria kül­de­mé­nye 2010-ben, Bot­ka Fe­renc köz­re­adá­sá­ban, a Déry-levelezéssorozat II/C. 1956–1960 kö­te­té­ben je­lent meg; az ’57 áp­ri­li­sá­ra da­tált üze­net mel­lett a köz­re­adó lé­nye­gi, a Déry-filológia hely­ze­tét ér­zék­le­te­sen le­író fel­jegy­zé­se áll. Esze­rint „[Böbe] szin­te hi­va­tal­no­ki pon­tos­ság­gal” do­ku­men­tál­ta a fog­ság idő­sza­ká­ban zaj­ló történéseket:

[g]épelt má­so­la­tot ké­szí­tett va­la­mennyi bör­tön­be írt le­vél­ről és az azok­ra ka­pott vá­la­szok­ról. Kü­lön fü­zet­ben pon­tos idő­rend­be so­rol­ta fér­je bör­tön­éve­i­nek va­la­mennyi kül­ső és bel­ső ese­mé­nyét, fel­je­gyez­ve min­den te­le­fon­hí­vást, ta­lál­ko­zást, in­téz­ke­dést (153.)
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Hiányból eredő többlet – Major Ágnes recenziója

2018. november 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Wirágh And­rás. Chol­no­ky Vik­tor, a szép­író: Írás­gya­kor­la­tok – pub­li­ká­lá­si stra­té­gia – ko­rai re­cep­ció. Tem­pe­völgy köny­vek 24. Ba­la­ton­fü­red: Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2017.

Bár az el­múlt évek­ben az iro­da­lom­tör­té­ne­ti ér­dek­lő­dés nem hagy­ta fi­gyel­men kí­vül Chol­no­ky Vik­tor mun­kás­sá­gát – ezt tá­maszt­ja alá a Wi­rágh And­rás kö­te­té­nek füg­ge­lé­ke­ként köz­re­adott, az 1995-ös év­től kez­dő­dő Cholnoky-bibliográfia –, két­ség­te­len, hogy Chol­no­ky nem tar­to­zik a leg­elem­zet­tebb szer­zők közé. Wi­rágh át­fo­gó kis­mo­nog­rá­fi­á­ja te­hát min­den bi­zonnyal hi­ány­pót­ló fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, s azon túl, hogy el­ső­sor­ban a szép­író Chol­no­ky Vik­tort he­lye­zi vizs­gá­ló­dá­sá­nak kö­zép­pont­já­ba, ké­pet kap­ha­tunk a szá­zad­for­du­lós saj­tó mű­kö­dé­sé­ről, leg­in­kább pe­dig a szö­ve­gek több­szö­rös pub­li­ká­lá­sá­nak gya­kor­la­tá­ról is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia

2018. november 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna, szerk. Tüs­kés Ti­bor: Vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A bib­li­og­rá­fia do­ku­men­tál­ja Tüs­kés Ti­bor írói, kri­ti­ku­si, iro­da­lom­tör­té­né­szi és ta­ná­ri mun­kás­sá­gát, a róla szó­ló iro­dal­mat, va­la­mint a ha­tás­tör­té­net ada­ta­it. Re­giszt­rál­ja az ál­ta­la írt, éle­té­ben és a ha­lá­la után meg­je­lent mű­ve­ket, a rá vo­nat­ko­zó szak­iro­dal­mat, az őt áb­rá­zo­ló kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­so­kat, a vele/róla ké­szült fil­me­ket. Ese­ten­ként rö­vid an­no­tá­ci­ó­val egé­szí­tet­tem ki a cím­le­írá­so­kat, s je­lez­tem az írá­sok­ra meg­je­lent re­ak­ci­ó­kat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Nor­bert és Fodor Pál, szerk. Szu­lej­mán szul­tán Szi­get­vá­ron: A szi­get­vá­ri ku­ta­tá­sok 2013–2016 kö­zött. Pécs: Pan­non Ca­strum Kft., 2017.

2015. de­cem­ber 9‑én hang­zott el a be­je­len­tés, mi­sze­rint meg­ta­lál­ták I. Szu­lej­mán (1494–1566) osz­mán szul­tán ma­gyar­or­szá­gi sír­ká­pol­ná­já­nak (tür­be) ma­rad­vá­nya­it a Szi­get­vár kör­nyé­ki turbék-zsibóti sző­lő­he­gyen. A szen­zá­ció­szám­ba menő tu­do­má­nyos ered­mény nagy pub­li­ci­tást ka­pott a vi­lág­saj­tó­ban is, el­is­me­rést hoz­va a ku­ta­tó­cso­port szá­má­ra, amely már egy ide­je együtt dol­go­zott a cél ér­de­ké­ben. A ku­ta­tá­sok az­óta is foly­ta­tód­nak a tür­be kö­rü­li te­rü­let fel­tá­rá­sá­val, hogy re­konst­ru­ál­has­sák azt a kis osz­mán te­le­pü­lést, amely a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben za­rán­dok­hely­ként épült a szul­tá­ni em­lék­hely köré. A 2013–2016 kö­zött zaj­ló vizs­gá­la­tok össze­fog­la­lá­sa­ként 2017-ben igé­nyes ki­ál­lí­tá­sú kö­tet je­lent meg a pro­jekt je­len­le­gi két ve­ze­tő­je, Pap Nor­bert és Fo­dor Pál szer­kesz­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Tüskés Anna írása

2018. október 24. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bíró-Balogh Ta­más, szerk/ed. Kü­lön­ben ma­gyar köl­tő va­gyok: Rad­nó­ti Mik­lós le­ve­le­zé­se I [Ot­her­wi­se I’m a Hun­ga­ri­an poet. Mik­lós Radnóti’s Cor­res­pon­den­ce]. Bu­da­pest: Jaf­fa, 2017.

The first vo­lu­me of Radnóti’s cor­res­pon­den­ce con­ta­ins the let­ters the poet wro­te and re­ce­i­ved over 19 ye­ars, bet­ween 1926 and 1945, 467 do­cu­ments in to­tal. The aim of Ta­más Bíró-Balogh’s scho­larly and ca­re­fully edi­ted cor­pus is to pub­lish all aut­hen­tic let­ters Rad­nó­ti exc­hang­ed with his re­la­ti­ves, fri­ends, col­le­agues, and pub­lish­ing hous­es, ex­cept for tho­se exc­hang­ed with his wife Fan­ni Gyar­ma­ti.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Tóth Gergely István recenziója

2018. október 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Krup­pa Ta­más. A ke­reszt, a sas és a sár­kány­fog: Kelet-közép-európai tö­rö­k­el­le­nes li­ga­ter­vek és küz­del­mek a Báthory-korszakban (1578–1597). Bib­li­ot­he­ca His­to­riae Ecc­le­sia­s­ti­cae Uni­ver­si­ta­tis Catho­li­cae de Pet­ro Páz­mány nun­cu­pa­tae, Se­ri­es I. Coll­ec­ta­nea Va­ti­ca­na Hun­ga­riae Clas­sis II., Tom. 5. Budapest–Róma: Gon­do­lat, 2014.

A szent­szé­ki le­vél­tá­rak­ban lévő ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú anya­gok fel­tá­rá­sa, s ez­zel együtt a szentszéki–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sa az utób­bi évek­ben, év­ti­ze­dek­ben ör­ven­de­te­sen so­kat ha­ladt elő­re, kö­szön­he­tő­en – má­sok mel­lett – Mol­nár An­tal, Tusor Pé­ter és az aláb­bi­ak­ban tár­gyalt kö­tet szer­ző­je, Krup­pa Ta­más mun­kás­sá­gá­nak. Szük­ség is van az új vizs­gá­ló­dá­sok­ra, hi­szen e té­má­ban Frak­nói Vil­mos és Ve­ress End­re for­rás­ki­ad­vá­nyai és mo­nog­rá­fi­ái már meg­ér­tek arra, hogy friss szin­té­zi­sek lép­je­nek a he­lyük­be, ame­lyek na­gyobb for­rás­bá­zi­son ala­pul­nak, il­let­ve tar­tal­maz­zák a honi és nem­zet­kö­zi szak­iro­da­lom újabb ered­mé­nye­it is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

« Older Entries

Newer Entries »