reciti könyv

Jókai Mór Versei Nagy Bellához. Forráskiadás. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a kísérőtanulmányt írta Fülöp Dorottya. ReTextum 15. Budapest: reciti, 2025.

Jókai Mór második feleségéhez, Nagy Bellához számos költeményt írt, amelyek közül néhány közlésre került egykorúan különféle periodikákban, azonban a versanyag a maga teljességében, önálló kötetként ezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Jelen kiadvány, amely hatvanhat verset tartalmaz, először teszi teljes egészében hozzáférhetővé az olvasók számára Jókai szerelmes verseit. A kísérőtanulmány és a jegyzetapparátus amellett, hogy feltárja a kései Jókai-líra jellegzetességeit, az író és a színésznő kapcsolatának és házasságának alakulását is nyomon követi, valamint a Jókai család mindennapjaiba is betekintést enged, rekonstruálva az utolsó öt év korábban javarészt ismeretlen kronológiáját.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Cholnoky László. Holdsugár. Válogatás Cholnoky László kiadatlan műveiből. Forráskiadás. Szerkesztette Wirágh András. ReTextum 14. Budapest: reciti, 2024.

Cholnoky László életművének jelentős része (tárcanovellák, publicisztikai írásak, sőt, regények) a századfordulós és két világháború közötti időszaki kiadványokban lappang. Jelen kötet ebből a több száz tételes korpuszból nyújt válogatást, megismertetve az olvasót többek között Cholnoky bizarr, a fantasztikum és az autofikció határán egyensúlyozó elbeszéléseivel, kultúrtörténeti vizsgálódásaival és két, eddig felfedezetlen tárcaregényével, a Szabina királynővel és a Holdsugárral.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900). Szerkesztette Domokos Mariann. ReTextum 13. Budapest: reciti – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2022.

A Grimm testvérek Kinder- und Hausmärchen című kötete a számtalan fordítás és átdolgozás révén Európa egyik legnagyobb hatású mesegyűjteményévé vált. Forrásközlésünk a Grimm-mesék korai magyar recepciójába nyújt betekintést, s válogatást ad a 19. századi hazai verses és prózai ponyvakiadásokból, az összes eredeti illusztrációval. A kísérő tanulmány és a jegyzetek a mesék vándorlásának írásbeli csatornáira, a Grimm-mesék rétegzett magyar nyelvű szöveghagyományára irányítják a figyelmet, valamint arra a folklorizációs folyamatra, amelynek során a magyar (nép)mesekincs részévé váltak.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Kisfaludy Sándor. Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez (1809). Forráskiadás. Szerkesztette Nagy Ágoston. ReTextum 12. Budapest: reciti, 2022.

Jelen kritikai kiadás, mely Kisfaludy Sándor születésének 250. évfordulójára jelenik meg, Kisfaludy Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez című, József nádor megbízására, az 1809. évi inszurrekció alkalmából készített félhivatalos buzdító munkájának autográf magyar nyelvű fogalmazványát, tisztázatát, valamint német kivonatát közli kéziratból, az utóbbi két esetben a megbízó cenzúrájával együtt, továbbá a nyomtatvány alapján közreadja a mű Schedius Lajos-féle német fordítását is. A kiadás a textológiai apparátus mellett bőséges tárgyi jegyzeteket és részletes bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet. ReTextum 11. Budapest: reciti, 2020.

Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Friedrich Schiller. Don Karlos. Szerkesztette Simon-Szabó Ágnes. Fordította Bölöni Farkas Sándor. ReTextum 9. Budapest: reciti, 2019.

Szövegkiadásunk Friedrich Schil­ler drámájának kétszáz éve ké­szült magyar változatát először teszi elérhetővé a szélesebb olva­sóközönség számára. A szerző-fordító hagyatékában fennmaradt műfordításai közt a Don Karlos a legkorábbi átültetés. Megjelené­sével Bölöni Farkas Sándor német műfordításainak utolsó darabja is hozzáférhetővé válik Johann Wolfgang Goethe Az ifju Werther Gyötrelmei (2015) és Friedrich Schiller A Naiv és Sentimentális kőlteményről (2017) kiadásait követően.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Huszti László. Calvinus János élete. Szerkesztette Tóth Zsombor. ReTextum 10. Budapest: reciti, 2019.

Huszti László, a kolozsvári Református Kollégium seniora, 1758-ban fordította le Kálvin János Theodor de Bèze által írt latin nyelvű életrajzát. A mindeddig ismeretlen kézirat a legelső magyar nyelvű fordítása de Bèze szövegének, mely százötven évvel előzi meg Rácz Kálmán 1908-ban készült átültetését. A Huszti tollán magyarul is megszólaló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan applikált és akkomodált történeti tudás lenyomatát őrzi, amely a vallásos perzekúció tapasztalatának irodalmi és történeti bizonyítéka egyszersmind. A Huszti-féle magyar szöveg értelmében 1758-ban még tart a reformáció. A fordítás, az élettörténet megjelenítésén túl tehát újfajta, hosszú reformációként meghatározható korszakfelfogást is javasol.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018.

Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Küllős Imola, szerk. Világi énekek és versek. B. P. 1800. ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928–2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert „mintegy 70 százaléka – kései leíratása ellenére – a XVIII. század első feléből való”, s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Friedrich Schiller, A Naiv és Sentimentális kőlteményről, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r. Labádi Gergely, Simon-Szabó Ágnes, a kísérőtanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2017 (ReTextum, 6).

Bölöni Farkas Sándor neve mind a kortársak, mind a későbbi kutatás számára egybeforrt a szerző nagy sikerű útinaplóival. Az egykönyves szerzővé válás az amerikai utazás beszámolóin alapult. Az utazások szövegére irányuló világos fókusz, az egykönyves állandó jelző és a szerény, visszahúzódó jellemrajz ugyanakkor homályban hagyják a bizonyára irodalmi ambíciókkal is bíró erdélyi értelmiségi teljes(ebb) profilját. Ez a vakfolt egyre többek érdeklődését kelti fel, így az elmúlt években megkezdődött a szerző eddig kéziratban maradt történetírói, szépirodalmi fordításainak kiadása. Ebbe a sorba illeszkedik jelen kiadvány is.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

William Shakespeare, Leár. Lear király, a kísérőtanulmányt írta és s. a. r. Kiss Zsuzsánna, Budapest, reciti, 2016 (ReTextum, 5).

Kötetünk a két legkorábbi magyar Lear király-fordítás szövegkönyveinek gondozott, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadását tartalmazza. Az első magyar Lear szövegkönyvét elveszettnek hitte a szakma – nálunk olvasható. A második fordításból készült egy súgópéldány, egy szerepkönyv és egy későbbi tisztázat is, ezek párhuzamos vizsgálatára elsőként vállalkoztunk.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 4).

Mit jelent az 1810-es évek Kolozsvárján Werthert olvasni? Hogyan értelmezheti Goethe eddigre majd fél évszázados művét egy ambiciózus fiatalember? Mit olvas még társaival, és mit gondolnak Európa közelmúltjának klasszikusairól, miért tartják fontosnak fordításukat? Tényleg Bölöni Farkasé az első teljes Werther-fordítás? Szabadon bánt Goethe művével?

Jelen kiadvány a Bölöni Farkas-fordítás és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a kísérőtanulmánnyal e kérdések megválaszolására tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Petelei István, Egy asszonyért (Regény), sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 3).

Kevesen tudják, hogy a főként novellistaként és hírlapíróként ismert Petelei Istvánnak van egy kisregénye is. A Forgách Zsuzsánna történetét feldolgozó, 17. században játszódó regény a szerző életében nem jelent meg kötetben. 1887-ben a Kolozsvár című napilap közölte folytatásokban, 1924-ben posztumusz tették közzé népszerű kiadásban. Jelen kiadás az Egy asszonyért című történelmi regény bevezetővel és apparátussal ellátott tudományos igényű forrásközlése.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Apafi Mihály fejedelem temetése, s. a. r. Csorba Dávid, Mikó Gyula, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 2).

Az Apafi Mihály halálát követő uralmi válságból visszatekintve akár pozitívvá is formálódhatott volna az utolsó erdélyi fejedelem megítélése, de úgy tűnik, Erdély meghatározó fejedelmi személyiségei mellett Apafi alakja eltörpül. Ennek a ma már egyöntetű arculatnak a másik oldalát, egykorú sokszínűségét jeleníti meg az itt közzétett szövegegyüttes, mely a fejedelem temetéséhez kapcsolódva a kialakult, kialakítandónak vélt egykorú értelmezéseket, erdélyi protestáns tudósok, tanárok és lelkészek különböző műfajú kéziratait, kiadványait tárja a nyilvánosság elé.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Kis János, A’ Magyar Páméla: Forráskiadás, bevezette és sajtó alá rendezte Labádi Gergely, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 1).

A’ Magyar Páméla irodalomtörténeti értékelése meglehetősen egyöntetű: túlságosan megkésett, az eredeti elbeszéléstechnikai újítását nem megőrző átdolgozás. Ha a forrás Samuel Richardson Pamelája, e vélemények alighanem helytállók. Ám ha kiderül, hogy Kis János valójában egy egykor népszerű német folyóirat két-három évvel korábbi számában megjelent elbeszélést követ, akkor újra kell gondolnunk, mit tudunk a 18–19. század fordulója magyar irodalmáról, a Pamela utóéletéről és Kis János szempontjairól. Jelen kiadvány A’ Magyar Páméla és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a bevezető tanulmánnyal erre tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «