2021. december 24. §
reciti könyv
Szilágyi Márton. Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet.” Vitae 3. Budapest: reciti, 2021.
Lisznyai Kálmán (1823–1863) az 1840-es évek új irodalmi nemzedékének reprezentáns alakja volt, Petőfi baráti köréhez tartozott, s aztán az 1850-es évek egyik legnagyobb irodalmi sikere fűződik a nevéhez: Palóc dalok című verses kötetét két kiadásban, állítólag hatezer példányban jelentették meg. Ez a monográfia nem írói munkásságának újraértelmezésére és esetleges hatástörténeti jelentőségének bizonygatására vállalkozik: Lisznyai költészete ezt nem is indokolná. Az életpálya áttekintésének azonban komoly érdekességet kölcsönöz a jól dokumentálható életpálya, amely éppúgy támaszkodhat a költő saját, bár rendezetlenül hátrahagyott hagyatékára, mint ahogy levéltári forrásokra és egykorú sajtóhíradásokra, s ezért szinte felkínálja magát egy olyan mikrotörténeti fókuszú vizsgálatra, amely különböző léptékek figyelembe vételével kívánja megragadni a magyar irodalom 19. század közepi intézményeinek kialakulását.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. február 19. §
reciti könyv
Nemesné Matus Zsanett. Bodroghy Papp István: Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Vitae 2. Budapest: reciti, 2020.
Bodroghy Papp István egy, a 19. század derekán élt dunántúli evangélikus kisnemes, akinek megőrződött egy hetven alkotást tartalmazó, Faragószék címet viselő verseskötete. A költeményeket vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy Bodroghy Papp István nem veheti fel a versenyt kora jelentős alkotóival, de kutatása mégis számos tanulságot rejt. A monográfiában bemutatott alkotások egyrészt bővítik Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Kis János recepciótörténetét, másrészt betekintést engednek az evangélikus kisnemesi értelmiség műveltségi viszonyaiba és olvasási kultúrájába is. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy elhelyezze a költőt a 19. század elejének irodalmi hagyományában is.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. október 22. §
reciti könyv
Vaderna Gábor. Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Vitae 1. Budapest: reciti, 2020.
Nagyszalonta viharverte település: a Toldiak birtoka a török dúláskor, a hajdúk betelepülésével lett fontos erődítmény, évtizedekre háborús helyszín; a török kiűzése után a helyiek évszázados, a 19. századba mélyen benyúló perbe keveredtek kiváltságaik megtartásáért. Arany János születésekor így a népi és történeti hagyomány folyamatos fenntartása és újramondása konkrét politikai célokat szolgált.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
You must be logged in to post a comment.