Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről (Hagyományfrissítés ‧ 7)

2022. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kiss Mar­git, szerk. „Nézzd a’ Ma­gyart!” Ta­nul­má­nyok Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­ről. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet szer­zői Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­nek több szem­pon­tú elem­zé­sé­vel ad­nak ma­gya­rá­za­tot azok­ra a kér­dé­sek­re, ame­lye­ket még nem vagy más, az ed­di­gi­ek­től el­té­rő pers­pek­tí­vá­ból vizs­gál­tak ko­ráb­ban. ­A ta­nul­mány­kö­tet ter­ve­zett mó­don tö­rek­szik azt a sa­já­to­san szé­les spekt­ru­mot lát­tat­ni, ame­lyet maga az írás­mű ki­raj­zol: en­nek ér­tel­mé­ben a szer­zők iro­da­lom­tör­té­ne­ti, iro­da­lom­el­mé­le­ti, fi­lo­ló­gi­ai, tör­té­né­szi, po­li­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti, nyel­vi jogi szem­pon­tok alap­ján elem­zik a pá­lya­írást és mind­azo­kat a kér­dé­se­ket, ame­lye­ket a mű és a kor­szak fel­vet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 6)

2018. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Cson­ki Ár­pád, szerk. Rej­tőz­kö­dő Kal­li­o­pé: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Naiv epo­szunk című írá­sá­ról. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Je­len kö­tet ta­nul­má­nyai Arany Já­nos Naiv epo­szunk című 1860-as ta­nul­má­nyá­nak tu­do­má­nyos ha­tá­sá­val vet­nek szá­mot. Arany írá­sa nem­csak a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net­ről való gon­dol­ko­dás­ra volt nagy be­fo­lyás­sal, ha­nem más tu­do­mány­ágak­nak a kér­dés­fel­te­vé­se­it is hosszú idő­re meg­ha­tá­roz­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 4)

2016. május 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

An­gyal vagy dé­mon: Ta­nul­má­nyok Gyu­lai Pál Író­nő­ink című írá­sá­ról, szerk. Tö­rök Zsu­zsa, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 4).

Gyu­lai Pál Író­nő­ink című, 1858-ban meg­je­lent írá­sa a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­ne­ti ha­gyo­mány ha­tás­tör­té­ne­ti­leg egyik leg­je­len­tő­sebb szö­ve­ge. A vi­ta­irat sa­ját ko­rá­ban is szá­mos ref­le­xi­ót szült, és máig az író­női élet­mű­vek fo­gad­ta­tá­sá­val kap­cso­la­tos, gyak­ran kri­ti­kus be­ál­lí­tó­dás örök hi­vat­ko­zá­si pont­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról (Hagyományfrissítés ‧ 3)

2015. október 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Eszed­be jus­sak”: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Ham­let-for­dí­tá­sá­ról, szerk. Pa­ra­izs Jú­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 3).

Wil­li­am Shakes­peare Ham­letje Arany Já­nos for­dí­tá­sá­ban nem­ze­ti kul­tú­ránk és iden­ti­tá­sunk egyik sa­rok­kö­ve. Je­len ta­nul­mány­kö­tet szer­zői arra vál­lal­koz­nak, hogy a da­ra­bot mint „ön­ér­té­kű” iro­dal­mi al­ko­tást ol­vas­sák újra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről

2014. június 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Jó­lét és erény: Ta­nul­má­nyok Szé­che­nyi Ist­ván Hi­tel című mű­vé­ről, szerk. Hi­tes Sán­dor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 2).

nh2borito

Gróf Szé­che­nyi Ist­ván Hi­tel című, 1830-ban meg­je­lent köny­ve ma is a 19. szá­zad egyik leg­töb­bet em­le­ge­te ma­gyar nyel­vű szö­ve­ge. Je­len ta­nul­mány­kö­tet szer­zői el­té­rő tu­do­mány­ágak fe­lől, töb­bek közt a po­li­ti­ka­tör­té­net, a gaz­da­ság­tör­té­net, az esz­me­tör­té­net és az iro­da­lom­tör­té­net össze­füg­gé­se­i­ben ve­szik szem­ügy­re Szé­che­nyi mun­ká­ját, s jut­nak az ed­dig is­mer­tek­től sok te­kin­tet­ben el­té­rő meg­ál­la­pí­tá­sok­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Hagyományfrissítés, 1.

2012. december 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szív­ből jövő em­lé­ke­zet:  Ta­nul­má­nyok Köl­csey Fe­renc Nem­ze­ti ha­gyo­má­nyok című írá­sá­ról, szerk. Fó­rizs Ger­gely, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2012 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 1).

Je­len kö­tet szer­zői Köl­csey Fe­renc Nem­ze­ti ha­gyo­má­nyok cí­men is­mert írá­sá­nak új­ra­ol­va­sá­sá­ra vál­lal­koz­nak. A ta­nul­má­nyok vál­to­za­tos ki­in­du­ló­pon­tú (klasszika-filológiai, esz­me­tör­té­ne­ti, kri­ti­ka­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti, folk­lo­risz­ti­kai, fi­lo­zó­fia­tör­té­ne­ti és iro­da­lom­tör­té­ne­ti), de min­den eset­ben szö­veg­kö­ze­li elem­zé­sei a tár­gyalt szö­veg új ér­tel­me­zé­si le­he­tő­sé­ge­i­nek meg­te­rem­té­sén túl hoz­zá­já­rul­nak a bölcsészeudományok egyes mód­szer­ta­ni be­ideg­ző­dé­se­i­nek felülvizsgálatához.

Szívből jövő emlékezet


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.