Major Ágnes – Szénási Zoltán – Visy Beatrix, szerk. „Nem drótosfüzérbe görbítve”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3. Reciti konferenciakötetek 29. Budapest: reciti, 2025.
2019-ben indult konferenciasorozatunk célja a Babits-filológia szűkebb határain túlmutató szakmai párbeszéd megindítása és életben tartása. Ennek érdekében minden alkalommal igyekszünk olyan kutatókat is bevonni az együtt gondolkodásba, akiknek elsődleges tudományos praxisuk nem a Babits-életműre irányul, ám éppen ezért saját nézőpontjukból megfogalmazott értelmezéseikkel a Babits-filológiát is gazdagítani tudják. A tanulmánykötet a 2023. november 6–7-én a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karával közösen Szekszárdon szervezett tudományos tanácskozáson el hangzott előadásokat közli.
„Nem drótos füzérbe görbítve” Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3. ‧ Szerkesztette: Major Ágnes – Szénási Zoltán – Visy Beatrix ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 29 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Babits Mihály verseinek és műfordításainak kritikai kiadása című, K 138529 azonosítószámú pályázat keretében készült. ‧ A borítót Arany Imre tervének felhasználásával Szilágyi N. Zsuzsa készítette. ‧
Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 029 2 ISBN 978 963 672 030 8 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2025
Jókai Mór Versei Nagy Bellához. Forráskiadás. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a kísérőtanulmányt írta Fülöp Dorottya. ReTextum 15. Budapest: reciti, 2025.
Jókai Mór második feleségéhez, Nagy Bellához számos költeményt írt, amelyek közül néhány közlésre került egykorúan különféle periodikákban, azonban a versanyag a maga teljességében, önálló kötetként ezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Jelen kiadvány, amely hatvanhat verset tartalmaz, először teszi teljes egészében hozzáférhetővé az olvasók számára Jókai szerelmes verseit. A kísérőtanulmány és a jegyzetapparátus amellett, hogy feltárja a kései Jókai-líra jellegzetességeit, az író és a színésznő kapcsolatának és házasságának alakulását is nyomon követi, valamint a Jókai család mindennapjaiba is betekintést enged, rekonstruálva az utolsó öt év korábban javarészt ismeretlen kronológiáját. » Tovább a teljes szövegre «
Chikány Judit – Csörsz Rumen István, szerk. A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról. Reciti konferenciakötetek 28. Budapest: reciti, 2024.
Mi köti össze Árgirus királyfit, Toldi Miklóst, Sobri Jóskát, a búcsújárókat, a kézmosásra nevelő néptanítókat és a vőfélyeket? Egy sokat emlegetett, de gyakran lenézett forrástípus, ami a ponyva nevet viseli az utóbbi százötven év magyar szakirodalmában. Egyre világosabb azonban, mennyire félrevezető ez a gyűjtőnév. Az ilyen típusú népszerű nyomtatványok mind formátumukat, mind tartalmukat tekintve igen széles skálát alkottak, jelentős eltérésekkel a különböző népeknél.
Kötetünkben A magyar ponyva új tüköre címmel 2023. november 28–29-én a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézetben rendezett konferencia előadásainak anyagát adjuk közre néhány kiegészítő tanulmánnyal. A kétnapos tanácskozással egyrészt megemlékeztünk a magyar ponyvakutatás legjelentősebb 20. századi alakja, Pogány Péter (1923–1993) születésének centenáriumáról. Másrészt interdiszciplináris párbeszédet kezdeményeztünk a népszerű nyomtatványok hazai és nemzetközi kutatásmódszertanáról, a szakterületenként eltérő tartalommal használt terminológiáról és elemzési szempontokról.
A magyar ponyva új tüköre Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról ‧ Szerkesztette: Chikány Judit – Csörsz Rumen István ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 28 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet megjelenését „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport támogatta. ‧ Lektorálta: Chikány Judit ‧ A borítóterv 18–19. századi ponyvaillusztrációk nyomán készült. ‧
Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 021 6 ISBN 978 963 672 022 3 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés: Csörsz Rumen István Borítóterv, képszerkesztés: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Halmos Károly és Sebők Richárd. Csőd, könyv, kultúra. Kultúraváltás alulnézetből. Budapest: reciti, 2024.
A könyv két csődesetből kiindulva a piac két oldalát, pontosabban a két oldal változását illetően kíván következtetéseket levonni. Kínálati oldalnak azt tekintjük, ahol valamilyen jószág vagy teljesítés fejében pénzt vesznek be; keresletinek, ahol pénzt adnak ki. A kínálati oldalt nem látjuk, csak azt, amiért a résztvevők pénzt adtak. Mivel fizetésképtelenné lett kereskedőkről van szó, a náluk leltárba vett készlet eladhatatlannak minősítendő. Ezen az úton a két együttműködő vásári könyvkereskedő 1869. évi együttes csődje sajátos nézőpontot nyújt a korszak kulturális átalakulására. A keresleti oldalt egy építész csődjén, s magánkönyvtárának ekkor összeállított leltárán keresztül kíséreljük meg megközelíteni. Egy könyvtár állománya természetesen nem egy adott pillanat keresletét tükrözi, hanem hosszú, adott esetben már az előző nemzedék vásárlásai, pénzáldozatai révén felhalmozott készlet. Ennélfogva a kereslet kifejezés közgazdasági értelemben itt nem szabatos, de célunknak, jobb híján, megfelel. A könyvkereskedők csődje közvetlenül köthető üzleti tevékenységükhöz. Az építész esetében csak részben ez a helyzet. Hild József a Dohány utcai zsinagóga építésébe bukott bele 1856-ban, de, mint látni fogjuk, az előzmények egészen 1848/49-ig vezetnek vissza.
Halmos Károly és Sebők Richárd Csőd, könyv, kultúra Kultúraváltás alulnézetből ‧ A kötet megjelenését a „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A borítón: Csődleltár első és utolsó oldala. In: Zweybrück és Plan csődpere. HU-BFL IV. 1343.j [291. doboz]; III/9, 27836 (1869.04.20), melléklet. Őrzési hely: Budapest Főváros Levéltára ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ ISBN 978 963 672 025 4 ISBN 978-963-672-026-1 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Halmos Károly. Az arany emberei. Jókai Mór Az arany ember című regénye gazdasági kritikai nézőpontból. Budapest: reciti, 2024.
A kismonográfia egy készülő hadseregellátás-történeti monográfiából vált ki önálló művé. Közgazdasági szempontú elemzését adja Jókai Mór Az arany ember című regényében foglalt üzleti adatoknak és az általa közvetített kereskedői magatartásoknak. A kötet a regény logisztikai jellegű epizódjait megértendő, a könyv és a föltételezett olvasók viszonyát szem előtt tartva tárja föl a műalkotás üzleti jellegű vonatkozásait.
Halmos Károly Az arany emberei Jókai Mór Az arany ember című regénye gazdasági kritikai nézőpontból ‧ A kötet megjelenését a „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A borítón: Gertler Viktor: Az aranyember. Hunnia Filmstúdió, 1962 (digitális felújítás: 2012). 18:06. Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ ISBN 978 963 672 023 0 ‧ Kiadja a r e c i t i,a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Nem kérhetünk többet a dorombtól, mint hogy mormoljon valami egyszerűt és megfoghatatlant. Amitől van erőnk megalkotni az Egyszerűt és Megfoghatatlant. A morajból az égszínkéket.
A 3-as út voltaképpen három, egymás mellett futó út: három kutatási téma párhuzamos története, amelyek túlnyomórészt az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki, de egy-egy előzményük régebbre is visszanyúlik. Az első útvonal a James Joyce-életmű újrakiadásának és az Ulysses újrafordításának a háttértörténetét követi. A második az Arany János balladáiról, nyelv- és hagyományszemléletéről, személyiségének és társadalmi szerepeinek tudatos alakításáról való gondolkodás ösvénye. A harmadik a Kádár-kori populáris kultúra művelődéstörténeti megragadására tett kísérletsorozatként jellemezhető. A három útvonal nem fonódik össze, de belátásaik, gondolkodási moduljaik láthatóan hatnak egymásra: így képesek önmagukon túlmutató, további belátásokat inspirálni. » Tovább a teljes szövegre «
A 3-as út voltaképpen három, egymás mellett futó út: három kutatási téma párhuzamos története, amelyek túlnyomórészt az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki, de egy-egy előzményük régebbre is visszanyúlik. Az első útvonal a James Joyce-életmű újrakiadásának és az Ulysses újrafordításának a háttértörténetét követi. A második az Arany János balladáiról, nyelv- és hagyományszemléletéről, személyiségének és társadalmi szerepeinek tudatos alakításáról való gondolkodás ösvénye. A harmadik a Kádár-kori populáris kultúra művelődéstörténeti megragadására tett kísérletsorozatként jellemezhető. A három útvonal nem fonódik össze, de belátásaik, gondolkodási moduljaik láthatóan hatnak egymásra: így képesek önmagukon túlmutató, további belátásokat inspirálni. » Tovább a teljes szövegre «
Ilyefalvi Emese: Ráolvasások a keresőben. A folklórszövegek digitalizálásának elméleti, módszertani és technikai kérdései. Budapest: reciti–HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, 2023.
A kötet a médiumváltás, a szóbeliség és az írásbeliség, a nyomtatott és a digitális kultúrák másságának problémáját, valamint ezek egymáshoz való viszonyának kérdéseit taglalja. Elsősorban olyan folklorista, etnográfus vagy muzeológus olvasó számára íródott, aki folklórszöveget, folklórarchívumi anyagot kíván digitalizálni, a szövegeket pedig számítógépes eszközökkel és módszerekkel elemezni. Számít emellett azon digitális bölcsészek figyelmére is, akik jártasak a digitalizálás kérdéseiben, és kíváncsiak a folklórszövegek által felvetett sajátos problémákra. Végül, de nem utolsósorban a könyv új eredményeket tartalmaz a ráolvasások, a kora újkori, illetve kortárs szómágia és boszorkányság iránt érdeklődők számára.
Ilyefalvi Emese Ráolvasások a keresőben A folklórszövegek digitalizálásának elméleti, módszertani és technikai kérdései ‧ Lektorálta: Pócs Éva és Gulyás Judit ‧ A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatásával készült a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal – NKFI 132535 program keretében. ‧ A szerzőt a kötet megírásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP–23–4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta. ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ ISBN 978-963-567-073-4 ISBN 978-963-567-074-1 (pdf) ‧ A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézettel együttműködésben kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Olvasószerkesztő: Bednárik János Tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa Borító: Molnár Dániel Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2023
Pálfy Eszter: Századok szerelme. A murányi várfoglalás története és Széchy Mária alakja a 17–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 191. Budapest: reciti, 2024.
Az 1644-es murányi várfoglalás, vagyis Széchy Mária és Wesselényi Ferenc házasságának története a szerelem és vitézség toposzát mozgósítva meghatározó témaként élt tovább az irodalmi emlékezetben. Jelen kötet a 17–19. századi magyar irodalom fontosabb Murány-történeteit, így Gyöngyösi István, Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály és Jókai Mór műveit értelmezi irodalom-, eszme- és társadalomtörténeti kontextusban. A könyv elemzései rámutatnak arra, hogy a 19. századi szerzők számára a történet elsősorban nem az irodalmi hagyomány, hanem a társadalmi-politikai aktualizálhatóság szempontjából bizonyult lényegesnek. A 19. század elején Mednyánszky Alajos által újraírt történet a Habsburg birodalmi nacionalizmus fenntartását szolgálta, a Petőfi, Arany és Jókai munkáiban megjelenő Széchy Mária-alak pedig szorosan kapcsolódott a korszak női szerepekről folytatott vitáihoz is. » Tovább a teljes szövegre «
Balogh Magdolna és Adam Bžoch, szerk. A „világirodalom” a „kis” irodalmak perspektívájából / „Svetová literatúra“ z perspektívy „malých“ literatúr. Budapest: reciti, 2024.
Az utóbbi évtizedek összehasonlító irodalomtudományi kutatásaiban világszerte, és intézeteinkben is újra középpontba került a „világirodalom” fogalmával és létmódjával kapcsolatos kérdések vizsgálata, elsősorban a „kisnemzeti” irodalmakhoz (pontosabban: a nem világnyelveken született irodalmakhoz) fűződő problémákra összpontosítva: hogyan jut(hat)nak el a „kisnemzeti” irodalom művei a „világirodalomba”, mik a bevett utak, kik azok a személyek, melyek azok az intézmények, akik/amelyek kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, mik a buktatói és mik a feltételei az eredményes befogadásnak, hogyan térnek el a befogadás mintázatai kultúránként, milyen hangsúlyeltolódások vannak a közép-európai régión belül, stb. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatására összepontosítottunk azon a konferencián is, amelyet 2022. október 20-án rendeztünk Budapesten. Tanácskozásunk célja az volt, hogy a „kisnemzeti” jelenségek vizsgálatával árnyaljuk, illetve kritikailag átértelmezzük az utóbbi évek-évtizedek vitákat gerjesztő világirodalom-koncepcióinak (Pascale Casanova, David Damrosch, Franco Moretti és mások) bizonyos állításait/megállapításait, és elgondolkodjunk a nemzeti irodalom, a több nemzeti irodalmat magába foglaló regionális (elsősorban közép-európai) irodalom és a „világirodalom” lehetséges kapcsolatain.
A „világirodalom” a „kis” irodalmak perspektívájából „Svetová literatúra“ z perspektívy „malých“ literatúr
‧ Szerkesztette: Balogh Magdolna Adam Bžoch ‧ A szerkesztők munkatársa: Szarka Szilvia ‧ Lektorálta: Dusík Anikó és Veres András ‧ A kötet megjelenését a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (Institute of World Literature, Slovak Academy of Sciences), és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A kötet a két intézet alábbi közös projektje keretében jött létre: Hungarian and Slovak Literature in the Central European Cultural Space 5. – ‚World Literature’ from the perspective of ‚small literatures’ (HAS-SAS-2022-05, 2023-2024) ‧ A borítón Paul Klee Baum und Architektur-Rhytmen (1920) című festménye ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ ISBN 978 963 672 019 3 ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Olvasószerkesztő: Szatmári Áron Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Doncsecz Etelka – Lengyel Réka, szerk. In memoriam Verseghy Ferenc 8. Emlékkönyv a 2024. április 8-án Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából. Reciti konferenciakötetek 27. Budapest: reciti, 2024.
E kötet a 2024. április 8-án tartott, In memoriam Verseghy 8. című tudományos konferencia előadásainak tanulmányokká formált eredményeit teszi közzé. A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár több mint 50 éve teremtett hagyományt e konferenciasorozat elindításával. A tanácskozás apropóját e jubileumon túl Verseghy Ferenc születésének 265. és halálának 200. évfordulója adta. A tanulmánykötetben megjelent írások a legkülönfélébb módokon közelítenek a sokszínű életműhöz. Vizsgálják Verseghy nyelvészeti munkáit, Delille-fordítását, szövegeinek csillagászati vonatkozásait, s azt, miként hatottak verseire a közköltészeti szövegek és dallamok. Választ keresnek továbbá arra, milyen papi feladatokat láthatott el szabadulása után, s milyen lenyomatai vannak műveiben a férfiasságra vonatkozó korabeli eszményeknek.
In memoriam Verseghy Ferenc 8. Emlékkönyv a 2024. április 8-án, Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából ‧ Szerkesztette: Doncsecz Etelka – Lengyel Réka ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 27 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A könyv megjelenését a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta. ‧ A borítón Carl Gottlieb Guttenberg Joseph der 2. Römischer Kaiser befahl im Jahre 1782 die Abschaffung der Mönche und Nonnen Kloester in allen seinen Erblanden című metszetének részlete látható. ‧ A metszet lelőhelye és jelzete: Thorvaldsens Museum, Grafiksamlingen, E 616. Fotó: Helle Nanny Brendstrup. ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 017 9 ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
1900 körül a magyar szerzők, különböző jellegű írásaik nyilvánossá tétele, megjelentetése végett számtalan lehetőség között válogathattak. Ekkoriban egy rendkívül gazdag, országosan összesen – a legpesszimistább becslések szerint is – több száz csomóponttal rendelkező hírlapi és kiadói hálózat alkotta az irodalmi nyilvánosságteret, amely a legkülönbözőbb módjait kínálta fel a szerzők, szerkesztők és könyvkiadók közötti kooperációknak, megegyezéseknek és szerződéses viszonyoknak. Az írói pályák jelentős részének alakulását nagyban meghatározták ezen viszonyok intézményes és piaci sikerei, de egy bő évszázad távlatából a kevésbé gyümölcsöző mozzanatok is rendkívül beszédessé tehetők a századfordulós magyar irodalmi erőtér egyedi dinamikáinak tükrében. A kötet tanulmányai a beláthatatlan eseményhalmaz egyes epizódjait tárják fel szerzői oldalról Arany Jánostól Mikszáth Kálmánon át Eörsi Júliáig és Walleshausen Rolláig, hírlapi-kiadói oldalról pedig a 19. század nagy kiadóvállalataitól A Héten és a Politikai Hetiszemlén át a Babitsot is menedzselő Athenaeum Kiadóig.
Szerzők, lapok – kiadók ‧ Szerkesztette: Wirágh András ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 26 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A könyv megjelenését az NKFIH PD 139076-os számú pályázata, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta. ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 009 4 978 963 672 010 0 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Hites Sándor és Szabó-Reznek Eszter, szerk. Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban. Reciti konferenciakötetek 25. Budapest: reciti, 2024.
A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2023 áprilisában az Irodalomtudományi Intézetben rendezett Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban című konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők különböző monetáris eszközök, csereformák, gazdasági eszmék és intézmények narratív funkcióit vizsgálják 19. századi magyar és idegen nyelvű regényekben és novellákban.
Elbeszélni a pénzt Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban ‧ Szerkesztette: Hites Sándor Szabó-Reznek Eszter ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 25 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet megjelenését “A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A borítón Charles Alfred Meurer Trompe l’Oeil Still Life with Currency, Newspaper Clipping, and Lit Cigar (1891) című festménye (részlet) ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 007 0 978 963 672 008 7 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Cholnoky László életművének jelentős része (tárcanovellák, publicisztikai írásak, sőt, regények) a századfordulós és két világháború közötti időszaki kiadványokban lappang. Jelen kötet ebből a több száz tételes korpuszból nyújt válogatást, megismertetve az olvasót többek között Cholnoky bizarr, a fantasztikum és az autofikció határán egyensúlyozó elbeszéléseivel, kultúrtörténeti vizsgálódásaival és két, eddig felfedezetlen tárcaregényével, a Szabina királynővel és a Holdsugárral. » Tovább a teljes szövegre «
Radnai Dániel Szabolcs, szerk. Múlt és jövendő: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról. Hagyományfrissítés 8. Budapest: reciti, 2024.
A kötet szerzői a magyar irodalom egyik emblematikus jelentőségű szövegét, Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaibol című költeményét vizsgálják újszerű módon, az 1823-ban keletkezett mű bölcseleti, filológiai, eszme-, irodalom-, zene- és oktatástörténeti vonatkozásaira figyelve. A tanulmányok első csoportja a magyar nemzeti himnusszá lett vers előképeivel, antik és neohumanista mintáival, bibliai és közköltészeti kapcsolódásaival foglalkozik. További tanulmányok tárgyalják a szöveg keletkezéstörténeti kontextusait, nemzetépítéshez fűződő viszonyát és Kölcsey költészetfelfogásában betöltött szerepét. A két utolsó írás kitér a Hymnus Erkel Ferenc-féle megzenésítésére és a zenemű kanonizációjára, valamint a költemény tananyagként való felhasználásának kihívásaira is. » Tovább a teljes szövegre «
Nicasius Ellebodius Casletanus, Epistulae. Ediderunt et commentariis instruxerunt Susanna Kovács, Aaron Orbán & Adam Szabó. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 21. Budapest: Reciti Kiadó, 2024.
Nicasius Ellebodius Casletanus (1535–1577), a Flemish humanist and one of the most outstanding scholars of ancient Greek of his time, left a wealth of unpublished material due to his early death. His career was shaped by his studies in Padua, where he came into contact with eminent Italian humanists in the circle of Gian Vincenzo Pinelli. His only published work during his life was the editio princeps of Nemesius’s De natura hominis. He emended, translated into Latin, and commented on texts by Aristotle, Apollonius Dyscolus, Michael Synkellos, and Aristophanes, but all these remained unpublished when he died. » Tovább a teljes szövegre «
Kozák Dániel és Tamás Ábel, szerk. A sokhangú Aeneis: Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024.
2022 tavaszán az ELTE BTK-n került sor A sokhangú Aeneis című konferenciára, amelynek szerkesztett anyagán a jelen kötet alapul. Az öt egységbe foglalt tizenhárom tanulmány Vergilius főművének és recepciótörténetének ma talán legaktuálisabb összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei az eposz egyes kiemelt részleteivel (Tetten ért epizódok), a görög-római irodalmi hagyománnyal folytatott sokrétű párbeszédével (Intertextuális ablakok), korai befogadástörténetével (Antik rájátszások), a 19–20. századi magyar művelődéstörténetben betöltött különleges szerepével (Szentenciák és tanulságok), valamint a kortárs magyar és világirodalmi recepció által kínált újraértelmezési lehetőségeivel foglalkoznak (Korunk hőse, Aeneas). » Tovább a teljes szövegre «
Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Kruppa Tamás és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 3. Bibliotheca Hungariae Politica. Magyar Politikai Könyvtár. Budapest: reciti, 2024.
Gesztelyi Hermina és Móré Tünde, szerk. A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 24. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022-ben rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei című konferencia anyagának írásos változatát adja közre. A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.
A kora újkori női diskurzus lehetőségei Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában ‧ Szerkesztette: Gesztelyi Hermina Móré Tünde ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 24 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet Centre for Reformation Studies, Budapest munkatervének részeként készült, megjelenését a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatta. ‧ A borítón Jan Vermeer Levélíró és szobalány (1670) című festményének részlete látható ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978-615-6255-88-4 978-615-6255-89-1 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2023
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2024.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat ötödik állomásához érkezett a 2023. június 21–23. között megrendezett tanácskozással, illetve jelen kötet megjelenésével. Fontos állomás ez, hiszen a tíz évvel ezelőtt útjára indított sorozat jelentős eredményeket tudhat maga mögött, ugyanakkor már jól látható az is, mennyiben megkerülhetetlen magának az alapkérdésnek a feltevése újból és újból, vagyis magának az értelmiség fogalmának a mindenkori kijelölése, körvonalainak, hangsúlyainak változása. » Tovább a teljes szövegre «
Béla Bálint, Latzkovits Miklós és Majoros Viktória, szerk. Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára. Budapest: reciti, 2024.
Bárki is Balázs Mihály, bízvást állíthatjuk, hogy litteratusként hosszú élete során a teológiában is elmélyülő humanista személyiség. A további kutatásnak ebben az irányban érdemes folynia.
(Jankovits László: Egy születésnapi költemény körül)
Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században. Budapest: reciti, 2024.
A Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom közép-európai hatalmi vetélkedésére irányuló szerteágazó kutatásokban a birodalomközi kommunikáció és a kultúrák közötti párbeszéd vizsgálata különösen népszerű irányvonal az utóbbi időben. A két nagyhatalom között közvetítő keleti nyelvi tolmácsok kiválóan megragadhatók ebben a kontextusban, hiszen a nemzetközi diplomácia interkulturális mediátoraiként végezték testet-lelket egyaránt próbára tevő munkájukat. E kötet főként bécsi levéltári források alapján vezeti el az olvasót a 17. századi poliglott császári tolmácsok világába és a Habsburg központi kormányzat látószögéből mutatja be a kora újkori értelmiségi hivatalnokok e különleges csoportját. » Tovább a teljes szövegre «
S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 190. Budapest: reciti, 2024.
A kötet több, az 1790-es évek első fele és az 1840-es évek közepe között született magyar szépirodalmi munka részletes, a szövegek gazdaság-, eszme- és eseménytörténeti kontextusát is feltáró elemzésén keresztül mutatja be az időszak fontos ökonómiai kérdéseinek, gazdaságelméleti és -politikai elgondolásainak kapcsolatát az egykorú költészettel. A könyv esettanulmányok sorozatában vizsgálja, hogy miként jelent meg a korszak verses műveiben a konzumáció és a (helyes) vásárlói magatartás problémaköre. Ezáltal a hazai fogyasztói (ön)tudat alakulástörténetének fontos szakaszába nyerünk bepillantást.
Az áttekintés Nagy János és Barcsay Ábrahám költeményeivel kezdődik, melyek a gyarmatáruk vásárlásának anyagi és erkölcsi konzekvenciáit firtatták, s egészen a védegyleti eszmét népszerűsítő, hazafias/honleányi fogyasztásra buzdító agitációs művekig tart. » Tovább a teljes szövegre «
Imre Mihály: A fizikoteologizmus irodalmának hazai forrásai. Irodalomtörténeti füzetek 189. Budapest: reciti, 2024.
A fizikoteologizmus tana, világképe a 18. századi Európában a teológiai, filozófiai és kultúratudományi gondolkodás fontos része volt. Egyaránt megtaláljuk természetismereti, teológiai, filozófiai tárgyú munkákban, kegyességi, liturgikus jellegű írásokban és szépirodalmi művekben. E nézetrendszer szerint a természet megismeréséből következhet Isten megismerése, a természet tehát üdvérték hordozója, közvetítője.
Jelen kötet elsőként tárja fel áttekintő módon e szellemi irányzat korabeli magyarországi forrásanyagát. Ez egyrészt a nyugat-európai egyetemeken (Németország, Hollandia, Svájc, Anglia) tanuló protestáns peregrinus diákok olvasmányaiból, diktátumaiból, feljegyzéseiből kerül ki, másrészt a Debreceni és a Sárospataki Református Kollégium kéziratait és nyomtatott könyvanyagát jelenti. Az idegen nyelvű források a század folyamán lassan anyanyelvűvé válnak, műfajok sokaságában közvetítik a fizikoteologizmus bonyolult rendszerét, előkészítve Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály életművét. » Tovább a teljes szövegre «
Ma azt is felnyitjuk digitálisan, amit nem nyitunk fel. A titkok meglesésének kényszere beszélgetni hívja a mulandóságot a jelennel, újra és újra. Egy szöveg az olvasótól nyer életet, akár ezerszer olvasták később, akár csak egyszer. De sose feledjük: nem betűkkel találkozunk, hanem egykori emberek tudásával, véleményével. Az életükből hagytak ránk valamit, amit tisztelettel kell forgatnunk. » Tovább a teljes szövegre «
Bajáki Rita és Szilágyi Emőke Rita, szerk. Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630). Reciti konferenciakötetek 23. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022. szeptember 7‒10. között Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450‒1630) címmel rendezett tudományos konferencia írásos anyagát adja közre.
A tanácskozás fókuszpontját két kerek évforduló adta: 550. évfordulója volt Janus Pannonius és Vitéz János halálának, illetve 400 éve zajlott Heidelberg ostroma, amely alapjaiban változtatta meg a magyar peregrinus diákok és hitvitázó prédikátorok sorsát.
A konferencia előadásainak itt olvasható írásos változatai a két humanista munkásságát, a korabeli filológia kialakulását, illetve a külföldi peregrináció és a hazai egyetemalapítás kérdéseit tárgyalják. » Tovább a teljes szövegre «
Filiczki De Filefalva, Iohannes. Carmina Quae Exstant Omnia. Edidit, Introduxit Et Commentariis Instruxit David Molnár. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 20. Budapest: reciti, 2023.
The oeuvre of Iohannes Filiczki de Filefalva (ca. 1583–1622) is almost completely unknown in Hungarian literary history, although some of his contemporaries called him the “second Ovid”. After a decade and a half of his peregrination in Germany and Switzerland, he returned to Hungary around May 1616, and worked as an assistant professor at the Calvinist school of Sárospatak. In 1622, he became the rector but died of the plague in August of the same year. » Tovább a teljes szövegre «
Földes Györgyi, szerk. Avantgárd nőírók, női alkotók. Reciti konferenciakötetek 22. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022 novemberében megrendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. A tanulmánykötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
Molnár Antal: Zsinatok háborújától a pannon illírizmusig: A magyar–horvát viszony újrafogalmazása a zágrábi zsinaton és Zaicz János pálos szerzetes emlékiratában (1634–1635). Irodalomtörténeti füzetek 188. Budapest: reciti, 2023.
A modern nemzet formálódásával kapcsolatos kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a nacionalizmus 16–18. századi előzményeire. Jelen munka a nemzetközi historiográfia ezen irányzatához kapcsolódik, mégpedig egy összetett ideologéma, a déli szláv katolikusok által kidolgozott 16–17. századi illírizmus vizsgálatával. A kutatás apropóját egy 2008-ban felfedezett dokumentum, Zaicz János pálos szerzetesnek az 1634. évi zágrábi zsinat után összeállított, eddig ismeretlen emlékirata jelentette. » Tovább a teljes szövegre «
Farmati Anna, Móré Tünde, Tóth Zsombor és Virág Csilla, szerk.: Eruditio et magnanimitas: Tanulmányok Gábor Csilla köszöntésére. Budapest: reciti, 2023.
Pap Balázs: Sztemmák: Kéziratok és nyomtatványok a 16. századi magyar protestáns költészetben. Budapest: reciti, 2023.
A 16. századi költészetről alkotott képünk torz és esetleges.
Enyhébben fogalmazva: kevés esély mutatkozik arra, hogy reálisnak legyen mondható. Az, hogy így van, könnyen belátható: bizonyos tárgyú és bizonyos műfajú szövegeket (légtornászati hasonlattal élve) megmentett a források természetének védőhálója, bizonyos tárgyú és műfajú szövegek szörnyethaltak, és hogy egyáltalán léteztek valaha, arra csak abból szeretünk következtetni, hogy egy-két szöveg túlélte a zuhanást, és úgy hisszük, a régiségben nem voltak annyira társtalanok, mint amilyen magányosnak mutatja őket a ma is kutatható versanyag. Ha a ránk maradt verskorpuszra tekintünk, azt láthatjuk, hogy az sem okvetlenül mutatja meg mérethelyesen a régi magyar versek valamikori képét: minden jel abba az irányba mutat, hogy igen komolyan erodált hagyaték a miénk. » Tovább a teljes szövegre «
Major Ágnes, Mátyus Norbert és Szénási Zoltán, szerk. „Gondos elmerülés a részletekben”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 2. Reciti konferenciakötetek 20. Budapest: reciti, 2023.
Tanulmánykötetünk a 2021. november 26–27-én Esztergomban megrendezett, a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseivel foglalkozó műhelykonferencia anyagát adja közre. Babits Mihály kéziratos hagyatékban őrzött, valamint nyomtatásban átörökített életműve rendkívül gazdag, nemcsak az anyagmennyiséget tekintve, hanem abból a szempontból is, hogy számtalan olyan szövegkritikai problémát felvet, amelynek megoldása a textológus számára komoly kihívást, a válaszkeresés pedig szellemi izgalmat is jelent. » Tovább a teljes szövegre «
Tasi Réka: Vana ludor imagine: Az imagináció kora újkori katolikus kontextusai. Irodalomtörténeti füzetek 187. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a phantasia-imaginatio fogalom 17. századi vonatkozásait és kontextusait rendszerezi, hogy ezzel szembesítve tárhassa fel a korabeli katolikus próza szövegprodukcióját meghatározó teológiai, retorikai vonatkozásokat. A vizsgálatok tanúsága szerint a katolikus barokk próza alapjait meghatározó filozófiai, képteológiai és retorikai diskurzusokat együttesen jellemzi a phantasia-imaginatio fogalmának meglehetősen ambivalens státusa, ugyanakkor a koncepión belüli finom elmozdulások is: az imaginatio mint veszélyes és nehezen uralható képesség többé már nem egyértelműen és nem kizárólag fegyelmezésre és megregulázásra számot tartó erő. » Tovább a teljes szövegre «
Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.
2022-ben emlékeztünk meg Jankovich Miklós, a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulójáról. A jelen kötetet tisztelgésünk jeleként, több szakterületet érintő felkérések nyomán adhatjuk közre. Hisszük és reméljük, hogy ez nem az utolsó kötet Jankovich Miklós páratlanul gazdag szellemi és tárgyi örökségéről. Segédletnek, ötlettárnak szánjuk, amely betekintést enged néhány fontos alapkutatásba, s más kutatókat is a hatalmas életmű kutatására hív. » Tovább a teljes szövegre «
Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1534–1553. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 2. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19/2. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide. After the battle of Mohács, he left Hungary and spent the 1530s years in the Low Countries on the side of Queen Mary of Habsburg, where he grounded his latter career. » Tovább a teljes szövegre «
(Tíz év) 2012-ben a saját házunk táján igyekeztünk tenni valamit a közköltészet népszerűsítéséért, építve az előzményekre, a nagy kutatónemzedékek, elsősorban Küllős Imola munkásságára. Egy közös OTKA-pályázat keretében, kísérletképpen indult meg a Doromb. Közköltészeti tanulmányok. E szerencsés pillanatban úgy tűnt, lesz évente néhány olyan kutató, akinek segítséget jelent, ha közköltészeti vagy oda kapcsolódó kutatásairól terjedelmi korlát nélkül értekezhet, akár forrásközléssel, táblázatokkal, statisztikákkal, kottákkal. A Reciti Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, elsősorban a XVIII. századi osztály mindenben támogatta a kissé rendhagyó vállalkozást. Az akkori bizalomnak és játékos kedvünknek köszönhető, hogy a sorozat ma már a tizedik kötetnél jár, a terjedelem is jelentősen megnőtt. » Tovább a teljes szövegre «
A Grimm testvérek Kinder- und Hausmärchen című kötete a számtalan fordítás és átdolgozás révén Európa egyik legnagyobb hatású mesegyűjteményévé vált. Forrásközlésünk a Grimm-mesék korai magyar recepciójába nyújt betekintést, s válogatást ad a 19. századi hazai verses és prózai ponyvakiadásokból, az összes eredeti illusztrációval. A kísérő tanulmány és a jegyzetek a mesék vándorlásának írásbeli csatornáira, a Grimm-mesék rétegzett magyar nyelvű szöveghagyományára irányítják a figyelmet, valamint arra a folklorizációs folyamatra, amelynek során a magyar (nép)mesekincs részévé váltak. » Tovább a teljes szövegre «
Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tanulmányai a kora újkortól a 19. század végéig terjedő időszakban vizsgálják a kulturális mecenatúra egyéni és társadalmi gyakorlatait, ezek reflexióját, illetve támogatás és piac viszonyát a rendi és a polgári nyilvánosságban. » Tovább a teljes szövegre «
Kiss Margit, szerk. „Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről. Hagyományfrissítés 7. Budapest: reciti, 2022.
A kötet szerzői Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművének több szempontú elemzésével adnak magyarázatot azokra a kérdésekre, amelyeket még nem vagy más, az eddigiektől eltérő perspektívából vizsgáltak korábban. A tanulmánykötet tervezett módon törekszik azt a sajátosan széles spektrumot láttatni, amelyet maga az írásmű kirajzol: ennek értelmében a szerzők irodalomtörténeti, irodalomelméleti, filológiai, történészi, politikai, társadalomtörténeti, nyelvi jogi szempontok alapján elemzik a pályaírást és mindazokat a kérdéseket, amelyeket a mű és a korszak felvet. » Tovább a teljes szövegre «
Török Zsuzsa, szerk. Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században. Reciti konferenciakötetek 18. Budapest: reciti, 2022.
A 19. századi irodalmi intézményrendszer működésében az időszaki kiadványok egyre gyarapodó száma révén a nyomtatás meghatározó jelentőséggel bíró nyilvánosságszerkezetet jelentett. E nyomtatási kultúra hátterében, vele egyidejűen azonban az íráshasználatnak a kéziratos kultúrára jellemző gyakorlatai a hosszú 19. században is tovább éltek, és bonyolult kapcsolatban álltak a könyvek és a periodikák nyomtatott médiumával. A tanulmánykötet írásai az egykorú női íráshasználókra összpontosítva ezt a folyamatot igyekeznek megragadni: a kéziratok létrejöttének, módosításának és megőrzésének folyamatairól, az e műveletek révén alakult közösségi hálózatokról, a kéziratosságban lehetővé váló önkifejezés szabadságáról és korlátairól szólnak. A tanulmányok a kéziratos és a nyomtatott nyilvánosságra nem egymás ellentéteiként, hanem a hosszú 19. században rendelkezésre álló mediális lehetőségek közül egyaránt választható, egymást kiegészítő lehetőségként tekintenek.
You must be logged in to post a comment.