reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet. Re­Tex­tum 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIII–XIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler. Don Kar­los. Szer­kesz­tet­te Simon-Szabó Ág­nes. For­dí­tot­ta Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor. Re­Tex­tum 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Szö­veg­ki­adá­sunk Fried­rich Schil­ler drá­má­já­nak két­száz éve ké­szült ma­gyar vál­to­za­tát elő­ször te­szi el­ér­he­tő­vé a szé­le­sebb olva­sóközönség szá­má­ra. A szerző-fordító ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt mű­for­dí­tá­sai közt a Don Kar­los a leg­ko­ráb­bi át­ül­te­tés. Megjelené­sével Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor né­met mű­for­dí­tá­sa­i­nak utol­só da­rab­ja is hoz­zá­fér­he­tő­vé vá­lik Jo­hann Wolf­gang Goe­the Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei (2015) és Fried­rich Schil­ler A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről (2017) ki­adá­sa­it kö­ve­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Mol­nár Pé­ter. Ga­ráz­da Pé­ter sors­dön­tő évei. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 182. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Ga­ráz­da Pé­ter (†1490/2) élet­út­já­nak ér­tel­me­zé­sét kez­det­től fog­va egy­faj­ta már­tír­nar­ra­tí­va ural­ta. Esze­rint az Itá­li­á­ban is­ko­lá­zott, a leg­jobb mes­te­rek el­is­me­ré­sét el­nye­rő Ga­ráz­da pá­lyá­ját Má­tyás ha­rag­ja tör­te de­rék­ba, aki őt pat­ró­nu­sai, Zred­nai Já­nos és Csez­mi­cei Já­nos lá­za­dá­sa mi­att bün­tet­te. Az ifjú hu­ma­nis­ta sor­sa te­hát a po­li­ti­kai vi­har szűk éve so­rán vég­le­ge­sen el­dőlt. Ez az el­kép­ze­lés jól pél­dáz­za a ha­zai hu­ma­niz­mus első kor­sza­ká­nak le­zá­ru­lá­sá­ról adott, a po­li­ti­kai kro­no­ló­gi­á­hoz és lo­gi­ká­hoz iga­zo­dó ma­gya­rá­za­tot, mely azon­ban a kö­zel­múlt­ban épp­úgy meg­kér­dő­je­le­ző­dött, mint Ga­ráz­da ül­dö­zött­sé­gé­nek té­te­le.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. Po­li­ti­kai nyel­vek a 17. szá­zad első fe­lé­nek Ma­gyar­or­szá­gán. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A far­kas a sző­rét szok­ta vál­toz­tat­ni, nem az er­köl­csét. A régi la­tin köz­mon­dást 1619-ben a Que­re­la Hun­ga­riae című pamf­let idéz­te fel an­nak ér­zé­kel­te­té­sé­re, hogy az or­szág ba­ja­i­ért egye­dül fe­le­lős­sé tett ka­to­li­kus pap­ság bár­mit ígér is és bár­mi­lyen szín­ben akar­ja is ma­gát fel­tün­tet­ni, sem­mi jóra nem le­het tőle szá­mí­ta­ni. Az írás­ra vá­la­szul szü­le­tett Apo­lo­gia pro cle­ro ter­mé­sze­te­sen nem hagy­hat­ta ki a farkas-metafora ál­tal nyúj­tott ra­gyo­gó le­he­tő­sé­get: az ere­de­ti ki­ált­vány szá­mos meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz ha­son­ló­an ezt is gór­cső alá vet­te, meg­for­gat­ta, ízek­re szed­te és bő­sé­ges kom­men­tár­ral lát­ta el, amely­ből ter­mé­sze­te­sen az de­rült ki, hogy nem a ka­to­li­kus klé­rus, ha­nem an­nak kál­vi­nis­ta pré­di­ká­tor el­len­fe­lei szol­gál­tak rá a le­súj­tó íté­let­re. Noha a sző­rük­ről nem nyi­lat­ko­zott, de a Que­re­lával leg­alább érin­tő­le­ge­sen vi­tá­ba szál­ló má­sik írás, a Fal­sae ori­gi­nis mo­tuum Hun­ga­ri­co­rum suc­cin­ta re­fu­ta­tio sem hagy­ta érin­tet­le­nül a far­ka­so­kat: an­nak szer­ző­je is le­szö­gez­te, hogy el­len­fe­lei (Ai­szó­posz me­sé­je min­tá­já­ra) far­kas­ként fel­za­var­ják a vi­zet és utá­na a bá­rányt vá­dol­ják.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Er­dő­di Ale­xand­ra Ani­ta, Fin­ta Má­ria Anna, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kap­cso­lat, háló(zat) és kö­zös­ség az 1800 előt­ti Eu­ró­pá­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2018. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az 1619 és 1621 kö­zöt­ti idő­szak tel­je­sen új je­len­sé­ge­ket ho­zott a po­li­ti­ká­ról foly­ta­tott, vagy ki­fe­je­zet­ten po­li­ti­zá­ló köz­éle­ti dis­kur­zu­sok ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­té­ben. A Bocskai-féle fel­ke­lés po­li­ti­kai lé­pé­se­i­nek le­gi­ti­má­ci­ó­ja nagy­részt kéz­ira­tos for­má­ban ter­jedt, terv­sze­rű nyom­ta­tás­ban való ter­jesz­té­sük­ről nem tu­dunk, a ki­ált­vány jel­le­gű szö­ve­gek csak vé­let­len­sze­rű­en lát­hat­tak nap­vi­lá­got, ha a kor­szak hír­köz­pont­ja­i­ban egyes ma­gán­vál­lal­ko­zók hoz­zá­ju­tot­tak egyik vagy má­sik irat­hoz, és a pi­a­ci ke­res­let szem­pont­ja­it fi­gye­lem­be véve, sa­ját kez­de­mé­nye­zé­sük­ből saj­tó alá ren­dez­ték őket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok a he­te­dik kö­te­té­hez ér­ke­zett. Az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­res­sük az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (tág szó­val: a köz­köl­té­szet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban. Ter­mé­sze­te­sen a szö­ve­gek ku­ta­tó­in túl az ide kap­cso­ló­dó társ­tu­do­má­nyok, fő­ként a művészet- és a ze­ne­tör­té­net szem­pont­ja­it is fon­tos kép­vi­sel­nünk, mert még min­dig nem ta­nu­lunk ele­get a más szak­te­rü­le­tek mód­sze­re­i­ből és ered­mé­nye­i­ből. Lát­ni fog­juk: maga a po­pu­la­ri­tás gon­dos­ko­dik ar­ról, hogy még ott is in­ter­disz­cip­li­ná­ri­san kell­jen vizs­gá­lód­nunk, ahol nem ter­vez­tük.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Krupp Jó­zsef, szerk. Vi­lá­gok kö­zött: Ta­nul­má­nyok Ovi­di­us élet­mű­vé­ről. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pub­li­us Ovi­di­us Naso ha­lá­lá­nak két­ez­re­dik év­for­du­ló­ja vi­lág­szer­te al­kal­mat adott a ko­run­kat ta­lán leg­in­kább meg­szó­lí­tó ró­mai köl­tő élet­mű­ve előt­ti tisz­tel­gés­re. Bu­da­pes­ten 2017 no­vem­be­ré­ben ke­rült sor az Ovi­di­us 2000 című kon­fe­ren­ci­á­ra, ame­lyen a je­len kö­tet ala­pul. A négy egy­ség­be fog­lalt ti­zen­hat ta­nul­mány Ovi­di­us élet­mű­vé­nek ma leg­iz­gal­ma­sabb­nak lát­szó össze­füg­gé­se­it tár­gyal­ja. A kö­tet te­ma­ti­kus egy­sé­gei a fő­mű­nek te­kin­tett Me­ta­mor­p­hos­es po­é­ti­ká­já­val és mo­dern vi­lág­iro­dal­mi vissz­hang­ja­i­val, az élet­mű hang­sú­lyo­san ró­mai (Ars ama­to­ria, Fa­sti) és nem ró­mai (Tris­tia, Ibis) te­re­i­vel, az elé­gia mű­fa­ji le­he­tő­sé­ge­i­nek sok­ol­da­lú ovi­di­u­si ki­ak­ná­zá­sá­val (He­ro­id­es, Fa­sti, Tris­tia), vé­gül pe­dig a köl­tő sok­ré­tű ha­zai be­fo­ga­dás­tör­té­ne­té­vel fog­lal­koz­nak. Az itt so­ra­ko­zó írá­sok fé­nyé­ben úgy tű­nik, a 21. szá­zad ele­ji ol­va­só­nak a ró­mai köl­tő mű­vei azok­ról a szfé­rák kö­zöt­ti, meg­szi­lár­dít­ha­tat­lan, át­me­ne­ti te­rek­ről ad­nak hírt, ame­lyek em­be­ri és ál­la­ti, művi és ter­mé­sze­ti, va­ló­sá­gos és il­lu­zó­ri­kus, vagy ép­pen fér­fi és női, ró­mai és nem ró­mai, nyil­vá­nos és pri­vát vi­lá­gok kö­zött hú­zód­nak.

» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Du­dit­hi­us, And­re­as. Epis­tu­lae: 1581–1589. Edi­de­runt Nic­o­laus Szy­mańs­ki et Ida Ra­dzi­e­jows­ka. 7. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 13/7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

And­re­as Du­dith (1533–1589), célèb­re hu­ma­nis­te du 16 e sièc­le, nous a la­is­sé, out­re ses tra­i­tés et tra­duc­tions, une vas­te cor­res­pon­dance dont la plu­part n’a ja­ma­is été pub­li­ée. Par­mi des cor­res­pon­dants de Du­dith on relè­ve les plus il­lus­tres per­son­na­ges de la vie cul­tu­rel­le et po­li­ti­que de l’époque et les lett­res s’étendent sur les su­jets les plus va­ri­és, ce qui prê­te à cet­te cor­res­pon­dance une va­leur do­cu­men­taire.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Horn And­rás. Mi­ti­kus gon­dol­ko­dás és iro­da­lom. Iro­dal­mi mo­da­li­tás. Szer­kesz­tet­te He­ge­düs Béla. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Horn And­rás má­so­dik kö­te­te a re­ci­ti gon­do­zá­sá­ban a Svájc­ban élő tu­dós két ön­ál­ló­an meg­je­lent mű­vét, a Myt­his­ches Den­ken und Li­te­ra­turt (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1995) és a Li­ter­aris­che Mo­da­lität: Das Er­le­ben von Wirk­lich­ke­it, Mög­lich­ke­it und Not­wen­dig­ke­it in der Li­te­ra­turt (Hei­del­berg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tar­tal­maz­za a szer­ző for­dí­tá­sá­ban és át­dol­go­zá­sá­ban. A két mű szá­mos pon­ton kap­cso­ló­dik a ki­adónk­nál 2017-ben meg­je­lent Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai című kö­tet­hez.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Husz­ti Lász­ló. Cal­vi­nus Já­nos éle­te. Szer­kesz­tet­te Tóth Zsom­bor. Re­Tex­tum 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Husz­ti Lász­ló, a ko­lozs­vá­ri Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um se­ni­ora, 1758-ban for­dí­tot­ta le Kál­vin Já­nos The­o­dor de Bèze ál­tal írt la­tin nyel­vű élet­raj­zát. A mind­ed­dig is­me­ret­len kéz­irat a leg­el­ső ma­gyar nyel­vű for­dí­tá­sa de Bèze szö­ve­gé­nek, mely száz­öt­ven év­vel elő­zi meg Rácz Kál­mán 1908-ban ké­szült át­ül­te­té­sét. A Husz­ti tol­lán ma­gya­rul is meg­szó­la­ló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan app­li­kált és ak­ko­mo­dált tör­té­ne­ti tu­dás le­nyo­ma­tát őrzi, amely a val­lá­sos per­ze­kú­ció ta­pasz­ta­la­tá­nak iro­dal­mi és tör­té­ne­ti bi­zo­nyí­té­ka egy­szer­s­mind. A Huszti-féle ma­gyar szö­veg ér­tel­mé­ben 1758-ban még tart a re­for­má­ció. A for­dí­tás, az élet­tör­té­net meg­je­le­ní­té­sén túl te­hát új­faj­ta, hosszú re­for­má­cióként meg­ha­tá­roz­ha­tó kor­szak­fel­fo­gást is ja­va­sol.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti book

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha gon­dol­tuk vol­na, ami­kor 2012-ben, egy OTKA-pályázat ke­re­té­ben meg­alapítottuk a Re­ci­ti Ki­adó új so­ro­za­tát, a Do­romb című köz­köl­té­sze­ti „év­köny­vet”, hogy nem­csak rend­sze­res meg­je­le­né­sét tud­juk majd biz­to­sí­ta­ni, de ese­ten­ként akár te­ma­ti­kus kö­te­tek össze­ál­lí­tá­sát is cé­lul tűz­het­jük ki. Hű­sé­ges szer­ző­ink­nek hála, 2018-ban ez a for­du­lat is be­kö­vet­ke­zett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val most egy ki­csit rend­ha­gyó kö­te­tet ad­ha­tunk az ol­va­sók ke­zé­be.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Etl­in­ger Mi­hály, Mar­kó Ani­ta, Pál­fy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. tév/hit – Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a régi iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Pir­nát An­tal. Ki­adat­lan ta­nul­má­nyok. Szer­kesz­tet­te Ács Pál. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A je­len kö­tet Pir­nát An­tal­nak a Sze­ge­di Egye­tem Régi Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­net Tan­szé­kén őr­zött ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt ki­adat­lan ta­nul­má­nya­i­ból kö­zöl vá­lo­ga­tást. A szer­ző ki­vá­ló tu­dós, rend­kí­vül sok­ol­da­lú iro­da­lom­tör­té­nész, esz­me­tör­té­nész, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak egyik ne­ve­ze­tes alak­ja, nagy ha­tá­sú ta­nár­egyé­ni­ség volt. A 16. szá­za­di er­dé­lyi an­ti­tri­ni­tá­ri­us moz­gal­mak ku­ta­tó­ja­ként vált nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té. Még­sem sze­ret­te, ha csak a ra­di­ká­lis re­for­má­ció ku­ta­tó­já­nak tar­tot­ták. Jog­gal, hi­szen ér­dek­lő­dé­si köre ki­ter­jedt a re­ne­szánsz kori irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net, val­lás­tör­té­net szin­te va­la­mennyi te­rü­le­té­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1523–1533. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 1. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Mik­lós Oláh (1493–1568) is one of the most pro­mi­nent hu­ma­nists of the 16^th cent­ury. Apart from his li­ter­ary ac­ti­vity (book of let­ters, his­to­ri­cal works, and po­ems), his fame is bas­ed on his po­li­ti­cal and ecc­le­sia­s­ti­cal ca­re­er. He re­for­med the ope­ra­tions of the Hun­ga­ri­an Ro­yal Chan­cel­lery, and his pat­ron­age, book coll­ec­ti­on, and or­ga­ni­za­ti­o­nal ta­lent made him well-known far and wide.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Cson­ki Ár­pád, szerk. Rej­tőz­kö­dő Kal­li­o­pé: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Naiv epo­szunk című írá­sá­ról. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Je­len kö­tet ta­nul­má­nyai Arany Já­nos Naiv epo­szunk című 1860-as ta­nul­má­nyá­nak tu­do­má­nyos ha­tá­sá­val vet­nek szá­mot. Arany írá­sa nem­csak a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net­ről való gon­dol­ko­dás­ra volt nagy be­fo­lyás­sal, ha­nem más tu­do­mány­ágak­nak a kér­dés­fel­te­vé­se­it is hosszú idő­re meg­ha­tá­roz­ta.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Szom­szé­dok a ki­ra­kat­ban: A szlo­vák iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja Ma­gyar­or­szá­gon 1990 után. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te két­ol­da­lú együtt­mű­kö­dés ke­re­té­ben több cik­lus óta ku­tat­ja a ma­gyar és a szlo­vák iro­da­lom­ban zaj­ló fo­lya­ma­to­kat, mű­fa­ji és nar­ra­tív jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket, meg­ha­tá­ro­zó mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti tren­de­ket, a két iro­da­lom kap­cso­la­ta­it, kul­tu­rá­lis cse­re­fo­lya­ma­ta­it, el­he­lyez­ke­dé­sét a közép-európai kul­tu­rá­lis tér­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Wi­rágh And­rás. Fan­tasz­ti­kum és me­dia­li­tás: Kí­sér­te­tek és írás­nyo­mok a ma­gyar pró­zá­ban Nagy Ig­nác­tól Szerb An­ta­lig. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 180. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Min­dig is ked­vel­tem azo­kat a re­gé­nye­ket, ame­lyek nyo­mo­zás­ra kész­tet­tek és ko­mo­lyan meg­dol­goz­tat­tak, az­tán egy vá­rat­lan csa­var­ral alá­ás­ták gon­do­san ki­mun­kált cse­lek­mé­nyü­ket, vagy eset­leg kér­dő­je­lek kö­ze­pet­te hagy­tak. Eb­ből az él­mény­ből szü­let­he­tett az öt­let, hogy az ol­va­sót el­bi­zony­ta­la­ní­tó szö­ve­gek­kel fog­lal­koz­zam ko­mo­lyab­ban. Mi­köz­ben az is egy­re vi­lá­go­sab­bá vált szá­mom­ra, hogy a szö­ve­gek te­ma­ti­kai je­gye­ik­től füg­get­le­nül hor­doz­zák eze­ket a sa­ját­sá­go­kat, ol­va­sás és nyo­mo­zás pe­dig a ko­ráb­ban gon­dolt­nál sok­kal szo­ro­sabb vi­szony­ban áll­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Máté Ág­nes. Egy kora új­ko­ri si­ker­könyv tör­té­ne­te: 15–16. szá­za­di szö­veg­va­ri­án­sok és for­dí­tá­sok Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni His­to­ria de du­o­bus aman­ti­bus című sze­rel­mes re­gé­nyé­ből. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha van ér­de­ke­sebb téma a sze­re­lem­nél. Eb­ben a kö­tet­ben egy sze­rel­mes­pár, Eu­rialus és Luc­re­tia ér­zel­mei mel­lett szó van az őket meg­al­ko­tó hu­ma­nis­ta, Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni la­tin klasszi­kus szer­zők irán­ti szen­ve­dé­lyé­ről, va­la­mint szá­mos ne­ves és név­te­len má­so­ló, nyom­dász és for­dí­tó mun­ká­já­ról, ame­lye­ket az előb­bi két szen­ve­dély ih­le­tett.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Tüs­kés Anna, szerk. Tüs­kés Ti­bor: Vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A bib­li­og­rá­fia do­ku­men­tál­ja Tüs­kés Ti­bor írói, kri­ti­ku­si, iro­da­lom­tör­té­né­szi és ta­ná­ri mun­kás­sá­gát, a róla szó­ló iro­dal­mat, va­la­mint a ha­tás­tör­té­net ada­ta­it. Re­giszt­rál­ja az ál­ta­la írt, éle­té­ben és a ha­lá­la után meg­je­lent mű­ve­ket, a rá vo­nat­ko­zó szak­iro­dal­mat, az őt áb­rá­zo­ló kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­so­kat, a vele/róla ké­szült fil­me­ket. Ese­ten­ként rö­vid an­no­tá­ci­ó­val egé­szí­tet­tem ki a cím­le­írá­so­kat, s je­lez­tem az írá­sok­ra meg­je­lent re­ak­ci­ó­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.

Im­má­ron a har­ma­dik kö­te­tét bo­csát­juk útra az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett konferencia-sorozatnak. A kon­fe­ren­ci­ák két­éven­te in­ter­disz­cip­li­ná­ris elő­adá­so­kat fog­nak át a meg­adott te­ma­ti­ká­ban az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem tá­mo­ga­tá­sá­val. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő cél­ja a kez­de­tek­től az volt, hogy pár­be­szé­det biz­to­sít­sa­nak az irodalom- és tár­sa­da­lom­tu­dó­sok kö­zött egy olyan te­ma­ti­ka kö­rül­já­rá­sá­val, amely az ér­tel­mi­sé­gi sze­rep­vál­la­lás tör­té­ne­ti kü­lönb­sé­ge­it is fi­gye­lem­be véve kér­dez rá a sze­rep adta le­he­tő­sé­gek­re és kor­lá­ta­i­ra, vál­to­zó tör­té­ne­ti for­má­i­ra, egyé­ni és cso­por­tos ki­ve­tü­lé­se­i­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIII–XIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Kar­sai György, Kár­pá­ti And­rás és Vá­mos Kor­né­lia, szerk. Az an­tik drá­ma út­jai: Ta­nul­má­nyok a görög-római szín­ját­szás­ról és ha­tá­sá­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Nyolc ta­nul­mány, ame­lyek mind­egyi­ke az eu­ró­pai szín­ház­tör­té­net ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tő gö­rög és ró­mai drá­ma­iro­dal­mat vá­lasz­tot­ta elem­zé­se tár­gyá­ul. Kü­lön­bö­ző meg­kö­ze­lí­té­sek­ben – tu­do­mány­tör­té­net, szö­veg­ha­gyo­má­nyo­zás, mí­tosz­ke­ze­lés, dra­ma­tur­gia, szín­pad­ra ál­lí­tás stb. – fog­lal­koz­nak a ki­vá­lasz­tott drá­ma­szö­veg­gel vagy szer­ző­vel vagy szín­há­zi mű­faj­jal.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Kül­lős Imo­la, szerk. Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek. B. P. 1800. Re­Tex­tum 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A Fel­vi­dé­ken 1800 tá­ján össze­ál­lí­tott kéz­ira­tos éne­kes­köny­vet a ki­vá­ló tex­to­ló­gus, Stoll Béla (1928–2011) fe­dez­te fel még az 1950-es évek­ben. Mint írta, azért kü­lön­le­ges a XVIII. szá­za­di kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mé­nyek kö­zött, mert „mint­egy 70 szá­za­lé­ka – ké­sei le­íra­tá­sa el­le­né­re – a XVIII. szá­zad első fe­lé­ből való”, s a ré­gió köl­tő­jé­nek, Ama­dé Lász­ló­nak és epi­gon­ja­i­nak igen sok szer­ze­mé­nye ta­lál­ha­tó ben­ne.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Gá­bo­ri Ko­vács Jó­zsef és Ma­jor Ág­nes, szerk. „…és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”: Aka­dé­mi­ai tu­do­má­nyos ülés­sza­kok a 200 éves Arany Já­nos­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder Já­nos köz­tár­sa­sá­gi el­nök nyi­tot­ta meg 2017. már­ci­us 2‑án Nagy­sza­lon­tán. Ez al­ka­lom­mal a MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont­já­nak Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te ülés­sza­kot ren­de­zett. Az In­té­zet Weö­res Sán­dor ver­sét idéz­ve „… és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”. A 200 éves Arany Já­nos cím­mel 2017. má­jus 15-én szin­tén tu­do­má­nyos ülés­sza­kot tar­tott a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia 188. köz­gyű­lé­sé­nek ke­re­té­ben. Ez a könyv a meg nem je­lent elő­adá­sok kö­zül mind­azo­kat tar­tal­maz­za, ame­lyek vál­to­zat­lan for­má­ban vagy ta­nul­mánnyá bő­vít­ve áll­tak ren­del­ke­zé­sünk­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Czin­tos Eme­se. Pél­dá­tól az ol­vas­má­nyig: A (szép)história a 16. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ban. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 179. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A könyv a his­tó­ri­ás ének­nek, ezen be­lül a szép­his­tó­ri­á­nak a 16. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pét ér­tel­me­zi két ol­va­sat met­szés­pont­ja­in: a mű­faj­tör­té­ne­ti, po­é­ti­kai, ol­vas­mány­tör­té­ne­ti, nyom­da­tör­té­ne­ti, esz­me­tör­té­ne­ti kér­de­zé­sek ré­vén le­von­ha­tó ta­nul­sá­go­kat egy szö­veg­köz­pon­tú ana­li­ti­kus, dis­kur­zív ol­va­sat­tal veti össze.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fó­rizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet Horn And­rás Grund­la­gen der Li­te­ra­turäst­he­tik (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1993) című né­met nyel­vű mun­ká­já­nak a szer­ző ál­tal ma­gyar­ra for­dí­tott és át­dol­go­zott vál­to­za­ta.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Dá­vid­há­zi Pé­ter és Ke­le­véz Ág­nes, szerk. A tu­dós el­ha­gyott te­re­pén: Ta­nul­má­nyok Posz­ler György em­lé­ké­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A kö­tet alap­já­ul szol­gált aka­dé­mi­ai kon­fe­ren­ci­án, 2016. áp­ri­lis 4‑én igye­kez­tünk be­jár­ni a Posz­ler György ér­dek­lő­dé­sét meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi tá­ja­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Bör­tön, exi­li­um és szen­ve­dés: Beth­len Mik­lós élet­tör­té­ne­té­nek kora új­ko­ri kon­tex­tu­sai, szerk. Fajt Ani­ta, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet a 2016-os Beth­len Miklós-emlékév ke­re­té­ben ké­szült, ame­lyet az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet  Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sai va­ló­sí­tot­tak meg a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap, a Re­for­má­ció Em­lék­bi­zott­ság és a REFO500 tu­do­má­nyos kon­zor­ci­um tá­mo­ga­tá­sa­i­nak kö­szön­he­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet, szerk. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A kö­tet szer­kesz­tői, az ELTE Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Ké­ső­ro­man­ti­kus és Kora Mo­dern Ma­gyar Iro­da­lom prog­ram­já­nak hall­ga­tói. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra szak­mai el­kö­te­le­zett­sé­ge és ügy­sze­re­te­te ré­vén szer­ve­ző­dött a ta­va­lyi kon­fe­ren­cia, mely­nek elő­adá­sa­i­ból je­len kö­tet lét­re jött. A kon­fe­ren­cia több szek­ci­ó­ban zaj­lott, mind­egyi­ket szo­kat­la­nul élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te. Az elő­adá­sok si­ke­re ter­mé­sze­te­sen nem füg­get­len a té­ma­vá­lasz­tás si­ke­ré­től, ami új­fent a ro­man­ti­ka ak­tu­a­li­tá­sá­nak – az értő kér­dé­sek­re vá­la­szo­ló, meg­szó­lí­tó ere­jé­nek – a bi­zo­nyí­té­ka.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

reciti könyv

Élet és ha­lál Shakes­peare élet­mű­vé­ben: 400 éves ju­bi­le­um, szerk. Al­má­si Zsolt, Fa­bi­ny Ti­bor, Pik­li Na­tá­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Wil­li­am Shakes­peare szem­pont­já­ból 2016 ki­vé­te­les év­nek bi­zo­nyult, hi­szen vi­lág­szer­te ün­ne­pel­ték a szer­ző ha­lá­lá­nak 400 éves év­for­du­ló­ját. Az ün­nep­lés­so­ro­za­tok­nak ter­mé­sze­te­sen a ha­lál 400. év­for­du­ló­ja nem a tár­gyát ké­pez­te, ha­nem csu­pán az al­kal­mat szol­gál­tat­ta hoz­zá, hi­szen sen­ki sem örül, örült an­nak, hogy a vi­lág­iro­da­lom egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú szer­ző­jé­nek éle­te 1616-ban vé­get ért.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «