reciti könyv

Far­ma­ti Anna, Móré Tün­de, Tóth Zsom­bor és Vi­rág Csil­la, szerk.: Eru­di­tio et mag­na­ni­mit­as: Ta­nul­má­nyok Gá­bor Csil­la kö­szön­té­sé­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

letöltés

• tel­jes könyv vá­gó­je­lek nél­kül (mo­ni­tor­ra, e‑könyvolvasóra, nyom­ta­tó­ra), 6 MB;
• tel­jes könyv vá­gó­je­lek­kel (nyom­da­kész), 6 MB;
• bo­rí­tó vá­gó­je­lek­kel (nyom­da­kész), 1 MB.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Pap Ba­lázs: Sztem­mák: Kéz­ira­tok és nyom­tat­vá­nyok a 16. szá­za­di ma­gyar pro­tes­táns köl­té­szet­ben. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

A 16. szá­za­di köl­té­szet­ről al­ko­tott ké­pünk torz és esetleges.

Eny­héb­ben fo­gal­maz­va: ke­vés esély mu­tat­ko­zik arra, hogy re­á­lis­nak le­gyen mond­ha­tó. Az, hogy így van, könnyen be­lát­ha­tó: bi­zo­nyos tár­gyú és bi­zo­nyos mű­fa­jú szö­ve­ge­ket (lég­tor­ná­sza­ti ha­son­lat­tal élve) meg­men­tett a for­rá­sok ter­mé­sze­té­nek vé­dő­há­ló­ja, bi­zo­nyos tár­gyú és mű­fa­jú szö­ve­gek ször­nyet­hal­tak, és hogy egy­ál­ta­lán lé­tez­tek va­la­ha, arra csak ab­ból sze­re­tünk kö­vet­kez­tet­ni, hogy egy-két szö­veg túl­él­te a zu­ha­nást, és úgy hisszük, a ré­gi­ség­ben nem vol­tak annyi­ra társ­ta­la­nok, mint ami­lyen ma­gá­nyos­nak mu­tat­ja őket a ma is ku­tat­ha­tó vers­anyag. Ha a ránk ma­radt vers­kor­pusz­ra te­kin­tünk, azt lát­hat­juk, hogy az sem ok­vet­le­nül mu­tat­ja meg mé­ret­he­lye­sen a régi ma­gyar ver­sek va­la­mi­ko­ri ké­pét: min­den jel abba az irány­ba mu­tat, hogy igen ko­mo­lyan ero­dált ha­gya­ték a mi­énk.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ma­jor Ág­nes, Má­tyus Nor­bert és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. „Gon­dos el­me­rü­lés a rész­le­tek­ben”: Ta­nul­má­nyok a Ba­bits kri­ti­kai ki­adá­sok fi­lo­ló­gi­ai és tex­to­ló­gi­ai kér­dé­se­i­ről 2. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 20. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

Ta­nul­mány­kö­te­tünk a 2021. no­vem­ber 26–27-én Esz­ter­gom­ban meg­ren­de­zett, a Ba­bits kri­ti­kai ki­adá­sok fi­lo­ló­gi­ai és tex­to­ló­gi­ai kér­dé­se­i­vel fog­lal­ko­zó mű­hely­kon­fe­ren­cia anya­gát adja köz­re. Ba­bits Mi­hály kéz­ira­tos ha­gya­ték­ban őr­zött, va­la­mint nyom­ta­tás­ban át­örö­kí­tett élet­mű­ve rend­kí­vül gaz­dag, nem­csak az anyag­mennyi­sé­get te­kint­ve, ha­nem ab­ból a szem­pont­ból is, hogy szám­ta­lan olyan szö­veg­kri­ti­kai prob­lé­mát fel­vet, amely­nek meg­ol­dá­sa a tex­to­ló­gus szá­má­ra ko­moly ki­hí­vást, a vá­lasz­ke­re­sés pe­dig szel­le­mi iz­gal­mat is je­lent.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tasi Réka: Vana lu­dor ima­gi­ne: Az ima­gi­ná­ció kora új­ko­ri ka­to­li­kus kon­tex­tu­sai. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 187. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

Je­len kö­tet a phantasia-imaginatio fo­ga­lom 17. szá­za­di vo­nat­ko­zá­sa­it és kon­tex­tu­sa­it rend­sze­re­zi, hogy ez­zel szem­be­sít­ve tár­has­sa fel a ko­ra­be­li ka­to­li­kus pró­za szö­veg­pro­duk­ci­ó­ját meg­ha­tá­ro­zó teo­ló­gi­ai, re­to­ri­kai vo­nat­ko­zá­so­kat. A vizs­gá­la­tok ta­nú­sá­ga sze­rint a ka­to­li­kus ba­rokk pró­za alap­ja­it meg­ha­tá­ro­zó fi­lo­zó­fi­ai, kép­teo­ló­gi­ai és re­to­ri­kai dis­kur­zu­so­kat együt­te­sen jel­lem­zi a phantasia-imaginatio fo­gal­má­nak meg­le­he­tő­sen am­bi­va­lens stá­tu­sa, ugyan­ak­kor a konc­epi­ón be­lü­li fi­nom el­moz­du­lá­sok is: az ima­gi­na­tio mint ve­szé­lyes és ne­he­zen ural­ha­tó ké­pes­ség töb­bé már nem egy­ér­tel­mű­en és nem ki­zá­ró­lag fe­gyel­me­zés­re és meg­re­gu­lá­zás­ra szá­mot tar­tó erő.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Enyé­szet­nek ör­vénnyé­ből ki ra­gad­tam: Jan­ko­vich Mik­lós és kora. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 21. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

2022-ben em­lé­kez­tünk meg Jan­ko­vich Mik­lós, a leg­na­gyobb 19. szá­za­di ma­gyar könyv- és mű­gyűj­tő szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ról. A je­len kö­te­tet tisz­tel­gé­sünk je­le­ként, több szak­te­rü­le­tet érin­tő fel­ké­ré­sek nyo­mán ad­hat­juk köz­re. Hisszük és re­mél­jük, hogy ez nem az utol­só kö­tet Jan­ko­vich Mik­lós pá­rat­la­nul gaz­dag szel­le­mi és tár­gyi örök­sé­gé­ről. Se­géd­let­nek, öt­let­tár­nak szán­juk, amely be­te­kin­tést en­ged né­hány fon­tos alap­ku­ta­tás­ba, s más ku­ta­tó­kat is a ha­tal­mas élet­mű ku­ta­tá­sá­ra hív.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti book

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1534–1553. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 2. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19/2. Bu­da­pest: Re­ci­ti Ki­adó, 2022.

Mik­lós Oláh (1493–1568) is one of the most pro­mi­nent hu­ma­nists of the 16th cent­ury. Apart from his li­ter­ary ac­ti­vity (book of let­ters, his­to­ri­cal works, and po­ems), his fame is bas­ed on his po­li­ti­cal and ecc­le­sia­s­ti­cal ca­re­er. He re­for­med the ope­ra­tions of the Hun­ga­ri­an Ro­yal Chan­cel­lery, and his pat­ron­age, book coll­ec­ti­on, and or­ga­ni­za­ti­o­nal ta­lent made him well-known far and wide. Af­ter the batt­le of Mo­hács, he left Hun­gary and spent the 1530s ye­ars in the Low Count­ri­es on the side of Qu­een Mary of Habs­burg, whe­re he groun­ded his lat­ter ca­re­er.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

(Tíz év) 2012-ben a sa­ját há­zunk tá­ján igye­kez­tünk ten­ni va­la­mit a köz­köl­té­szet nép­sze­rű­sí­té­sé­ért, épít­ve az előz­mé­nyek­re, a nagy ku­ta­tó­nem­ze­dé­kek, el­ső­sor­ban Kül­lős Imo­la mun­kás­sá­gá­ra. Egy kö­zös OTKA-pályázat ke­re­té­ben, kí­sér­let­kép­pen in­dult meg a Do­romb. Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok. E sze­ren­csés pil­la­nat­ban úgy tűnt, lesz éven­te né­hány olyan ku­ta­tó, aki­nek se­gít­sé­get je­lent, ha köz­köl­té­sze­ti vagy oda kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­sa­i­ról ter­je­del­mi kor­lát nél­kül ér­te­kez­het, akár for­rás­köz­lés­sel, táb­lá­za­tok­kal, sta­tisz­ti­kák­kal, kot­ták­kal. A Re­ci­ti Ki­adó és a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, el­ső­sor­ban a XVIII. szá­za­di osz­tály min­den­ben tá­mo­gat­ta a kis­sé rend­ha­gyó vál­lal­ko­zást. Az ak­ko­ri bi­za­lom­nak és já­té­kos ked­vünk­nek kö­szön­he­tő, hogy a so­ro­zat ma már a ti­ze­dik kö­tet­nél jár, a ter­je­de­lem is je­len­tő­sen meg­nőtt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Grimm-mesék ma­gyar pony­vá­kon (1850–1900). Szer­kesz­tet­te Do­mo­kos Ma­ri­ann. Re­Tex­tum 13. Bu­da­pest: re­ci­ti – Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Nép­rajz­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2022.

A Grimm test­vé­rek Kinder- und Ha­usmärchen című kö­te­te a szám­ta­lan for­dí­tás és át­dol­go­zás ré­vén Eu­ró­pa egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú me­se­gyűj­te­mé­nyé­vé vált. For­rás­köz­lé­sünk a Grimm-mesék ko­rai ma­gyar re­cep­ci­ó­já­ba nyújt be­te­kin­tést, s vá­lo­ga­tást ad a 19. szá­za­di ha­zai ver­ses és pró­zai pony­va­ki­adá­sok­ból, az összes ere­de­ti il­luszt­rá­ci­ó­val. A kí­sé­rő ta­nul­mány és a jegy­ze­tek a me­sék ván­dor­lá­sá­nak írás­be­li csa­tor­ná­i­ra, a Grimm-mesék ré­teg­zett ma­gyar nyel­vű szö­veg­ha­gyo­má­nyá­ra irá­nyít­ják a fi­gyel­met, va­la­mint arra a folk­lo­ri­zá­ci­ós fo­lya­mat­ra, amely­nek so­rán a ma­gyar (nép)mesekincs ré­szé­vé vál­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kol­lár Zsu­zsan­na és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ado­mány, díj, ju­ta­lom, se­gély: A me­ce­na­tú­ra szí­ne­vál­to­zá­sai az iro­da­lom­tör­té­net­ben. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet ta­nul­má­nyai a kora új­kor­tól a 19. szá­zad vé­gé­ig ter­je­dő idő­szak­ban vizs­gál­ják a kul­tu­rá­lis me­ce­na­tú­ra egyé­ni és tár­sa­dal­mi gya­kor­la­ta­it, ezek ref­le­xi­ó­ját, il­let­ve tá­mo­ga­tás és piac vi­szo­nyát a ren­di és a pol­gá­ri nyil­vá­nos­ság­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kiss Mar­git, szerk. „Nézzd a’ Ma­gyart!” Ta­nul­má­nyok Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­ről. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet szer­zői Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­nek több szem­pon­tú elem­zé­sé­vel ad­nak ma­gya­rá­za­tot azok­ra a kér­dé­sek­re, ame­lye­ket még nem vagy más, az ed­di­gi­ek­től el­té­rő pers­pek­tí­vá­ból vizs­gál­tak ko­ráb­ban. ­A ta­nul­mány­kö­tet ter­ve­zett mó­don tö­rek­szik azt a sa­já­to­san szé­les spekt­ru­mot lát­tat­ni, ame­lyet maga az írás­mű ki­raj­zol: en­nek ér­tel­mé­ben a szer­zők iro­da­lom­tör­té­ne­ti, iro­da­lom­el­mé­le­ti, fi­lo­ló­gi­ai, tör­té­né­szi, po­li­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti, nyel­vi jogi szem­pon­tok alap­ján elem­zik a pá­lya­írást és mind­azo­kat a kér­dé­se­ket, ame­lye­ket a mű és a kor­szak fel­vet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Női írás­hasz­ná­lat és kéz­ira­tos kul­tú­ra a hosszú 19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 18. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 19. szá­za­di iro­dal­mi in­téz­mény­rend­szer mű­kö­dé­sé­ben az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok egy­re gya­ra­po­dó szá­ma ré­vén a nyom­ta­tás meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bíró nyil­vá­nos­ság­szer­ke­ze­tet je­len­tett. E nyom­ta­tá­si kul­tú­ra hát­te­ré­ben, vele egy­ide­jű­en azon­ban az írás­hasz­ná­lat­nak a kéz­ira­tos kul­tú­rá­ra jel­lem­ző gya­kor­la­tai a hosszú 19. szá­zad­ban is to­vább él­tek, és bo­nyo­lult kap­cso­lat­ban áll­tak a köny­vek és a pe­ri­o­di­kák nyom­ta­tott mé­di­u­má­val. A ta­nul­mány­kö­tet írá­sai az egy­ko­rú női írás­hasz­ná­lók­ra össz­pon­to­sít­va ezt a fo­lya­ma­tot igye­kez­nek meg­ra­gad­ni: a kéz­ira­tok lét­re­jöt­té­nek, mó­do­sí­tá­sá­nak és meg­őr­zé­sé­nek fo­lya­ma­ta­i­ról, az e mű­ve­le­tek ré­vén ala­kult kö­zös­sé­gi há­ló­za­tok­ról, a kéz­ira­tos­ság­ban le­he­tő­vé váló ön­ki­fe­je­zés sza­bad­sá­gá­ról és kor­lá­ta­i­ról szól­nak. A ta­nul­má­nyok a kéz­ira­tos és a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ra nem egy­más el­len­té­te­i­ként, ha­nem a hosszú 19. szá­zad­ban ren­del­ke­zés­re álló me­di­á­lis le­he­tő­sé­gek kö­zül egy­aránt vá­laszt­ha­tó, egy­mást ki­egé­szí­tő le­he­tő­ség­ként tekintenek.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Gö­röz­di Ju­dit és Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Kül­or­szá­gi köny­ves­pol­co­kon: Ta­nul­má­nyok Es­ter­há­zy Pé­ter ide­gen nyel­vű re­cep­ci­ó­já­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Es­ter­há­zy Pé­ter a kor­társ ma­gyar iro­da­lom egyik leg­töb­bet for­dí­tott szer­ző­je, aki a mű­for­dí­tá­sok ré­vén a vi­lág­iro­da­lom vér­ára­má­ba is bekerült.

A kö­tet alap­já­ul az Es­ter­há­zy Pé­ter mű­ve­i­nek kül­föl­di re­cep­ci­ó­ja című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia anya­ga szol­gál, ame­lyet 2021. szep­tem­ber 9–10-én ren­de­zett meg Po­zsony­ban a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te. A kon­fe­ren­ci­án a né­met, észak-amerikai, fran­cia, spa­nyol, orosz be­fo­ga­dás át­te­kin­té­se mel­lett több elő­adás fog­lal­ko­zott a (he­lyi) szlo­vák re­cep­ci­ó­val, va­la­mint a cseh­vel, len­gyel­lel, ro­mán­nal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Imre Lász­ló: Fél­éves fo­lyó­irat – év­szá­za­dos ta­nul­sá­gok­kal. Szép­iro­dal­mi La­pok (1853). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 186. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Az 1853-ben mind­össze fél éven át meg­je­lent Szép­iro­dal­mi La­pok a Bach-korszak leg­igé­nye­sebb ha­zai iro­dal­mi fo­lyó­ira­ta volt. Pákh Al­bert és Gyu­lai Pál szer­kesz­tő­ként ki­vá­ló szer­ző­gár­dát vo­nul­tat­tak fel, mely­hez oda­tar­to­zott pél­dá­ul Ke­mény Zsig­mond, Arany Já­nos vagy Er­dé­lyi Já­nos is.

Je­len kö­tet ér­ve­lé­se sze­rint a pe­ri­o­di­ka olyan iro­dal­mi és nem­zet­po­li­ti­kai tö­rek­vé­se­ket szó­lal­ta­tott meg, ame­lyek (mi­u­tán ezen nem­zet­fél­tő ag­go­dal­ma­kat a ki­egye­zé­ses kor­szak­ban ke­vés­sé vet­ték szá­mí­tás­ba), csak Tri­a­non után vál­tak ak­tu­á­lis­sá a nemzeti-erkölcsi meg­új­ho­dás vo­nat­ko­zá­sá­ban. E cél­ki­tű­zé­sek azon­ban máig sem ve­szí­tet­ték el ér­vé­nyes­sé­gü­ket, s az új és új ki­hí­vá­sok, vál­sá­gok kö­ze­pet­te örök ér­vé­nyű ma­ga­tar­tá­si és al­ko­tói mo­del­lek ana­ló­gi­á­it idé­zik fel. Így szol­gál­tat­va szá­munk­ra to­vább­ra is tör­té­ne­ti és egy­ben eti­kai ve­zér­el­ve­ket szo­ron­ga­tott hely­ze­tek­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bartha-Kovács Ka­ta­lin és Fó­rizs Ger­gely, szerk. A ro­ko­kó ar­cai: Ta­nul­má­nyok egy tü­né­keny fo­ga­lom tör­té­ne­té­hez. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 17. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A ro­ko­kó kép­ző­mű­vé­sze­ti zsar­gon­ból vált – tá­gabb ér­te­lem­ben és vissza­te­kin­tő­leg – művészet- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti stí­lust je­len­tő ka­te­gó­ri­á­vá, de iro­dal­mi vagy ze­nei al­kal­ma­zá­sa mind a mai na­pig prob­le­ma­ti­kus. Azt il­le­tő­en sem ala­kult ki kon­szen­zus, hogy a 18. szá­za­di ro­ko­kó ön­ál­ló kor­stí­lust vagy csu­pán de­ko­ra­tív for­má­kat és stí­lus­irány­za­tot jelentett‑e. Ugyan­ak­kor erő­sen tart­ja ma­gát a né­zet, hogy a ro­ko­kó mű­vé­szet al­ko­tá­sai esz­té­ti­ka­i­lag és er­köl­csi­leg nor­ma­sér­tő, ala­cso­nyabb ren­dű mi­nő­sé­get kép­vi­sel­nek. Je­len in­ter­disz­cip­li­ná­ris kö­tet ta­nul­má­nyai – ez utób­bi ér­tel­me­zé­si ha­gyo­mánnyal szá­mot vet­ve – az iro­da­lom, a fes­té­szet és a zene tör­té­ne­té­nek te­rü­le­tén ke­res­nek új uta­kat en­nek a ter­mé­sze­té­nél fog­va tü­né­keny fo­ga­lom­nak a meg­ra­ga­dá­sá­hoz. A tár­gyalt szer­zők, il­let­ve al­ko­tók: Ch­ri­stoph Mar­tin Wi­e­land, Cso­ko­nai ­Vi­téz Mi­hály, Vö­rös­mar­ty ­Mi­hály, Wil­li­am Jo­nes, Mon­tes­quieu, ­ Pier­re Loti, Ador­ján An­dor, va­la­mint Jean-Antoine Wat­teau, Jean-Honoré Fra­go­nard, Wil­li­am Ho­garth és Pjotr Il­jics Csajkovszkij.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dras­kó­czy Esz­ter és Etl­in­ger Mi­hály, szerk. Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 16. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760) című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia 2021. szep­tem­ber 8–11. kö­zött zaj­lott le a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak szer­ve­zé­sé­ben, az­zal a cél­lal, hogy a be­teg­ség, a tes­ti és lel­ki szen­ve­dés, il­let­ve (el­vá­laszt­ha­tat­lan  po­zi­tív komp­le­men­ter hal­maz­ként) a gyó­gyu­lás és gyó­gyí­tás kér­dés­kö­rét több szem­pont­ból, több tu­do­mány­ág fogalom- és esz­köz­kész­le­té­vel vizs­gál­juk a kora új­kor ma­gyar­or­szá­gi irodalmában.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet „A 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom po­li­ti­kai gaz­da­ság­ta­na” MTA Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port 2021 nya­rán Pé­csett tar­tott kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sa­i­ból szü­le­tett ta­nul­má­nyo­kat te­szi köz­zé. A szer­zők kö­zött ta­lál­ni iro­da­lom­tör­té­nészt, fi­lo­zó­fust, esz­té­tát, esz­me­tör­té­nészt és köz­gaz­dászt. Írá­sa­ik szer­te­ága­zó te­rü­le­te­ken és kor­sza­kok­ban vizs­gá­lód­nak, de egy­aránt amel­lett ér­vel­nek, hogy a ka­pi­ta­liz­mus meg­ke­rül­he­tet­len prob­lé­má­ja a mo­dern kul­tú­rá­ról való gon­dol­ko­dás­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Föl­des Györ­gyi, Ma­jor Ág­nes és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. Mű­for­dí­tás és más ext­rém spor­tok: Írá­sok Kap­pa­nyos And­rás 60. szü­le­tés­nap­já­ra. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Kap­pa­nyos And­rás nél­kül ez a könyv sem jö­he­tett vol­na lét­re, csak­úgy, mint sok má­sik. Meg az ő har­minc­öt éve ala­ku­ló és gya­ra­po­dó iro­da­lom­tu­dó­si és mű­for­dí­tói élet­mű­ve nél­kül, amely ki­te­kint a 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ra, egyik, nem­zet­kö­zi pers­pek­tí­vát is nyi­tó fó­kusz­pont­ja az avant­gárd, azon kí­vül pe­dig T. S. Eli­ot és James Joyce, újab­ban pe­dig a for­dí­tás­tu­do­mány­ban lát­szik ki­tel­je­sed­ni. És ne fe­led­kez­zünk el szer­kesz­tői mun­ká­i­ról, egye­te­mi ok­ta­tói, va­la­mint tu­do­mány­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­gé­ről sem, meg ar­ról, hogy neki nem „min­den egy­for­mán pop­ze­ne”. Hogy csak a fon­to­sab­ba­kat em­lít­sük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kis­fa­lu­dy Sán­dor. Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez (1809). For­rás­ki­adás. Szer­kesz­tet­te Nagy Ágos­ton. Re­Tex­tum 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Je­len kri­ti­kai ki­adás, mely Kis­fa­lu­dy Sán­dor szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ra je­le­nik meg, Kis­fa­lu­dy Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez című, Jó­zsef ná­dor meg­bí­zá­sá­ra, az 1809. évi in­szur­rek­ció al­kal­má­ból ké­szí­tett fél­hi­va­ta­los buz­dí­tó mun­ká­já­nak au­to­gráf ma­gyar nyel­vű fo­gal­maz­vá­nyát, tisz­tá­za­tát, va­la­mint né­met ki­vo­na­tát köz­li kéz­irat­ból, az utób­bi két eset­ben a meg­bí­zó cen­zú­rá­já­val együtt, to­váb­bá a nyom­tat­vány alap­ján köz­re­ad­ja a mű Sche­di­us Lajos-féle né­met for­dí­tá­sát is. A ki­adás a tex­to­ló­gi­ai ap­pa­rá­tus mel­lett bő­sé­ges tár­gyi jegy­ze­te­ket és rész­le­tes be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Móré Tün­de: Uta­zás és hír­név. Wit­ten­ber­gi ma­gyar di­á­kok la­tin nyel­vű bú­csúz­ta­tó­ver­sei (1560–1600). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 185. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Wit­ten­ber­gi Egye­tem szel­le­mi­sé­ge je­len­tős ha­tás­sal volt a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai, egy­há­zi és kulturális-oktatási fo­lya­ma­tok­ra. A ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok a Wit­ten­berg­ben ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok név­so­rá­nak össze­ál­lí­tá­sá­tól kezd­ve Phi­lipp Me­lanch­ton szel­le­mi ha­tá­sá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sén ke­resz­tül is­ko­la­tör­té­ne­ti és egy­ház­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­to­kig ter­jed­tek ki. Is­mert to­váb­bá, hogy a ma­gyar di­á­kok Wit­ten­berg­ben élénk pub­li­ká­ci­ós te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, nagy­részt ap­ró­nyom­tat­vá­nyo­kat je­len­tet­tek meg.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Olasz–magyar iro­dal­mi és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok a 18–19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 14. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 18. szá­zad má­so­dik fele és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei fon­tos fe­je­ze­tét je­len­tik az olasz–magyar mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­nek. A ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zi és vi­lá­gi ér­tel­mi­ség Itá­li­á­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­tai és olasz irá­nyult­sá­gú mű­velt­sé­ge je­len­tős ha­tást gya­ko­rol­tak a ha­zai kul­tu­rá­lis élet kü­lön­bö­ző szfé­rá­i­ra. A kö­tet ta­nul­má­nyai az itá­li­ai kul­tu­rá­lis be­fo­lyás főbb ha­zai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it vizs­gál­ják, az olasz–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak új ered­mé­nye­it ad­ják köz­re az iro­dal­mi ha­tá­sok, a színház- és ze­ne­tör­té­net, a po­pu­lá­ris kul­tú­rá­ban tet­ten ér­he­tő itá­li­ai ele­mek, az uta­zá­si iro­da­lom, a fő­pa­pi kul­tú­ra, va­la­mint a könyv- és könyv­tár­tör­té­net té­ma­kö­re­i­ből.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Luis de Ávi­la y Zúñi­ga. A csá­szár há­bo­rú­ja Né­met­or­szág­ban. Szer­kesz­tet­te, for­dí­tot­ta, a be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyo­kat írta Guit­man Bar­na­bás. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

1546–1547 fo­lya­mán zaj­lott a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú az V. Ká­roly csá­szár ál­tal ve­ze­tett eu­ró­pai össze­fo­gás és a né­met pro­tes­táns ren­dek együtt­mű­kö­dé­se ré­vén ala­pí­tott schm­al­kal­de­ni szö­vet­ség kö­zött. A há­bo­rú­ban a Ma­gyar Ki­rály­ság I. Fer­di­nánd és az ud­va­ri hu­szár­ság ré­vén had­vi­se­lő fél­ként vett részt, ér­dem­ben tá­mo­gat­va a spa­nyol, itá­li­ai, né­met­al­föl­di, né­met, oszt­rák és cseh csa­pa­to­kat is fel­vo­nul­ta­tó csá­szá­ri hadsereget.

Kö­te­tünk né­hány rö­vi­debb, kap­cso­ló­dó for­rás kí­sé­re­té­ben elő­ször köz­li ma­gyar nyel­ven a há­bo­rú tör­té­ne­tét a csá­szá­ri ol­dal szem­szö­gé­ből meg­örö­kí­tő Luis de Ávi­la mű­vét. A könyv ele­jén lévő tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok­ban a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú előz­mé­nye­i­nek, le­fo­lyá­sá­nak és az utá­na kö­vet­ke­ző évek tör­té­né­se­i­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa ka­pott he­lyet egé­szen az augs­bur­gi val­lás­bé­ke 1555-ös alá­írá­sá­ig. Kü­lön fe­je­ze­tek szól­nak a had­vi­se­lés kü­lön­bö­ző ko­ra­be­li mó­do­za­ta­i­ról, Ávi­la éle­té­ről, mű­vé­nek ke­let­ke­zé­si kö­rül­mé­nye­i­ről. A ta­nul­má­nyo­kat és a kö­zölt for­rá­so­kat ko­ra­be­li nyom­tat­vá­nyok­ból vett met­sze­tek, raj­zok, va­la­mint a kö­tet össze­ál­lí­tó­ja ál­tal ké­szí­tett tér­kép­váz­la­tok egé­szí­tik ki.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Orosz And­rea. Ko­váts Jó­zsef. Az élet­rajz és az élet­mű fel­tér­ké­pe­zé­se. Vi­tae 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A du­nán­tú­li szü­le­té­sű Ko­váts Jó­zsef (1780–1809) szá­má­ra na­gyon rö­vid élet­út és még en­nél is rö­vi­debb, mind­össze egy év­ti­zed­nyi köl­tői pá­lya­fu­tás ju­tott osz­tály­ré­szül. A ka­pos­vá­ri bör­tön­ben el­hunyt köl­tő ver­se­it en­nek elle­nére száz­nál is több kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mény őrzi. Ko­váts élet­mű­ve nem szá­mít nagy­nak, mind­össze fél­száz ver­set írt éle­te so­rán, ezek­nek azon­ban más­fél ezer­nél is több má­solatát őr­zik a ma fel­lel­he­tő kéz­ira­tok. Mind­ez meg­győ­ző bi­zo­nyí­ték­ként szol­gál Ko­váts egy­ko­ri nép­sze­rű­sé­gé­re, amely a 19. szá­zad első fe­lé­ben Cso­ko­na­i­é­val ve­te­ke­dett a re­for­má­tus kol­lé­gi­u­mi di­ák­ság és a kol­lé­gi­u­mok fa­lai kö­zül ki­ke­rü­lő ér­tel­mi­sé­gi­ek kö­ré­ben. A ké­sőb­bi kri­ti­ku­sok – a meg­vál­to­zott iro­dal­mi íz­lés­nek kö­szön­he­tő­en – elég mos­tohán bán­tak Ko­váts­csal, szi­go­rú sza­vak­kal il­let­ték költé­szetét és sze­mé­lyét egy­aránt, pusz­tán Csokonai-epigonként te­kin­tet­tek rá, ami nap­ja­ink­ban is ál­ta­lá­nos.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Ki­adó, 2021.

Az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett irodalom- és tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat ne­gye­dik kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A ta­nács­ko­zá­sok­nak rend­sze­re­sen ad ott­hont a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ke, mely még 2013-ban dön­tött úgy, hogy két­éven­te ven­dé­gül lát­ja az ér­tel­mi­ség­tör­té­net össze­tett kér­dés­kö­re­i­vel és kar­ri­er­le­he­tő­sé­ge­i­vel, a szel­lem min­den­ko­ri em­be­re­i­nek kap­cso­la­ti há­ló­i­val, il­let­ve al­ko­tói cso­por­to­su­lá­sok, írók, iro­dal­má­rok iz­gal­mas élet­tör­té­ne­te­i­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tó­kat. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés­sel lét­re­jött, két­éven­te meg­tar­tott nagy si­ke­rű ren­dez­vény társ­szervezője ez­út­tal is a bu­da­pes­ti Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont (ko­ráb­ban MTA) Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te volt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ko­vács An­na­má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la, Vit­kai Nóra és Vra­bély Márk, szerk. Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2020. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ti­ze­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja (vir­tu­á­lis) ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy, a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2020. ok­tó­ber 15–16. kö­zött a pan­dé­mia mi­att az on­line tér­ben le­zaj­lott Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Zol­tán Csep­re­gi und Ju­li­an­na Or­sós, hrsg. v. „…daß er uns ei­nen Cor­res­pon­den­ten in Wien aus­ma­che“ Be­rich­te, Bri­e­fe und Auf­ze­ich­nun­gen von dä­nis­c­hen und sch­we­dis­c­hen Ge­sandtschafts­pre­di­gern in Wien (1705­–1755). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Der westfä­lis­che Frie­de re­gel­te u. a. die Tä­tig­ke­it der Leg­a­ti­on­spre­di­ger und Ge­sandtschafts­kapel­len – als sys­tem­frem­der Ele­men­te im Zeital­ter der Konfessionalisierung.

Auf di­e­ser Rechtsg­rund­lage ka­men die dä­nis­c­hen (Pa­ris, Mad­rid, Warschau, Wien), die sch­we­dis­c­hen (Pa­ris, Wien), die hol­län­dis­c­hen (Wien, Kons­tan­tin­opel) evan­gelis­c­hen und die kaiserlich-katholischen Ge­sandtschafts­kapel­len zustan­de (Stock­holm, Ham­burg, Den Haag, Lon­don, Mos­kau). Die Got­tes­di­ens­te in den Wi­e­ner Kapel­len (die zwei lu­the­ris­c­hen und den ei­nen re­for­mi­er­ten) durf­ten außer dem Botschaftsper­so­nal nur Pro­tes­t­an­ten be­su­chen, die sich von Amts we­gen in der Haupt- und Res­idenz­stadt auf­hi­el­ten: am Hofe an­we­sen­de Re­ichs­stän­de und de­ren hier akk­re­di­ti­er­te Räte, Re­ichs­hofrä­te, Re­ich­sa­gen­ten, kaiser­lich pri­vi­le­gi­er­te Ni­e­der­leger (Großhänd­ler) und Hof­li­e­fe­r­an­ten. Die Be­hör­den üb­ten außer­dem Nach­sicht im Fal­le von in kaiser­li­chem Di­enst ste­hen­den Of­fi­zi­e­ren und dem übrig geb­li­ebe­nen evan­gelis­c­hen Adel Niederösterreichs.

Eine il­le­gale Grup­pe un­ter den Got­tes­di­enst­be­su­chern bil­de­ten die ges­ells­chaft­lich ni­ed­ri­ge­ren Schich­ten: Hand­werks­ges­el­len, Stu­den­ten, Ha­us­leh­rer, Wit­wen und das Di­enst­per­so­nal der oben auf­gezähl­ten Evan­gelis­c­hen mit Son­der­rech­ten.…
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A köz­kul­tú­ra ku­ta­tá­sa min­den­képp a ré­gé­szet­tel ro­kon. De va­jon ki tud­ja, kik vol­tak ott­hon, és kik vol­tak ven­dé­gek Pom­pe­ji há­za­i­ban, akik sose jár­tak ott ko­ráb­ban? A tár­gya­ik, a csont­ja­ik, az éle­tük utol­só per­ce va­la­mi más­nak lett a do­ku­men­tu­ma. A köz­kul­tú­ra em­lé­kei is így szó­ród­nak szét, gyak­ran tel­je­sen más kö­zeg­ben, mint ami­ben va­la­ha ér­tel­mük volt. Ten­ger­ből jön, csi­kó­hal for­má­jú, de még­se csi­kó­hal. Ami még­is ér­de­kes­sé te­szi: ho­gyan, mi­ért ke­rült a szál­lít­mány a víz­be, s mi­ként jut, mi­ért jut­hat egy­ál­ta­lán a part­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Rá­kai Or­so­lya és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Az el­be­szélt tér. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 13. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Alap­ve­tő­nek lát­szik, hogy az el­be­szé­lés di­men­zi­ó­ja az idő. És bár min­den cse­lek­vés, tör­té­nés ki­bon­ta­ko­zá­sá­hoz tér­re épp­úgy szük­ség van, mint idő­re, és az idő ér­zé­ke­lé­sé­hez el­mé­le­ti­leg is szük­sé­ges a (tér­ben tör­té­nő) moz­gás, a tér a nar­ra­to­ló­gi­á­nak so­ká­ig vi­szony­lag mel­lé­kes, el­ha­nya­gol­ha­tó ter­ré­nu­ma ma­radt. A „tér­be­li­ség for­du­la­ta” azon­ban a 20. szá­zad vége felé egy­re na­gyobb je­len­tő­ség­re tett szert: az iro­da­lom­tól és az el­be­szé­lés­el­mé­let­től ha­gyo­má­nyo­san tá­vo­lab­bi­ként el­gon­dolt disz­cip­lí­nák sora kezd­te be­emel­ni sa­ját esz­köz­tá­rá­ba a nar­ra­ti­vi­tás szá­mos fo­gal­mát, a le­írás, a sze­rep­lő, a né­ző­pont és az el­be­szélt idő mel­lett az el­be­szélt tér kon­cep­ci­ó­ját is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton. Az író­vá vá­lás mik­ro­tör­té­ne­te a 19. szá­zad első fe­lé­ben. Lisz­nyai Kál­mán és az „iro­dal­mi gé­pe­zet.” Vi­tae 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Lisz­nyai Kál­mán (1823–1863) az 1840-es évek új iro­dal­mi nem­ze­dé­ké­nek rep­re­zen­táns alak­ja volt, Pe­tő­fi ba­rá­ti kö­réhez tar­to­zott, s az­tán az 1850-es évek egyik leg­na­gyobb iro­dal­mi si­ke­re fű­ző­dik a ne­vé­hez: Pa­lóc da­lok című verses­ kö­te­tét két ki­adás­ban, ál­lí­tó­lag hat­ezer pél­dány­ban jelen­tették meg. Ez a mo­nog­rá­fia nem írói mun­kás­sá­gá­nak új­raértelmezésére és eset­le­ges ha­tás­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gé­nek bi­zony­ga­tá­sá­ra vál­lal­ko­zik: Lisz­nyai köl­té­sze­te ezt nem is in­do­kol­ná. Az élet­pá­lya át­te­kin­té­sé­nek azon­ban ko­moly ér­de­kes­sé­get köl­csö­nöz a jól do­ku­men­tál­ha­tó élet­pá­lya, amely épp­úgy tá­masz­kod­hat a köl­tő sa­ját, bár rendezetle­nül hát­ra­ha­gyott ha­gya­té­ká­ra, mint ahogy le­vél­tá­ri forrá­sokra és egy­ko­rú saj­tó­hír­adá­sok­ra, s ezért szin­te fel­kí­nál­ja ma­gát egy olyan mik­ro­tör­té­ne­ti fó­ku­szú vizs­gá­lat­ra, amely kü­lön­bö­ző lép­té­kek fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel kí­ván­ja megra­gadni a ma­gyar iro­da­lom 19. szá­zad kö­ze­pi in­téz­mé­nye­i­nek ki­ala­ku­lá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ko­vács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresztény Já­nos, Rédey-Keresztény Jú­lia, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet írá­sai szer­te­ága­zó té­má­kat bon­col­gat­nak, a kö­zép­ko­ri kó­dex­má­so­lás­tól kezd­ve egé­szen a 19. szá­zad for­du­ló­ján ki­ala­ku­ló or­vo­si szak­nyelv vizs­gá­la­tá­ig.­ A szer­zők egy­től egyig fi­a­tal ku­ta­tók, akik­nek írá­sa­it el­ső­sor­ban az moz­gat­ta, ho­gyan le­het a kul­tu­rá­lis transz­fe­rek je­len­sé­gét és vál­to­za­ta­it meg­ra­gad­ni, va­la­mint ho­gyan il­lesz­ked­nek a vizs­gált je­len­sé­gek a hosszú re­for­má­ció korszakalakzatába.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tüs­kés Anna és Tüs­kés Gá­bor, vá­lo­gat­ta, saj­tó alá ren­dez­te, szerk. „Drá­ga Ta­nár­nő!” Irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti for­rá­sok Tüs­kés Ti­bor­né ha­gya­té­ká­ból (1949–1997). Em­lé­ke­zé­sek (2019, 2021). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet vá­lo­ga­tást nyújt Tüs­kés Ti­bor­né Sze­mes Anna (1930–2020) kö­zép­is­ko­lai ma­gyar­ta­nár ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt for­rá­sok­ból, a neki aján­lott írá­sok­ból és a róla szó­ló em­lé­ke­zé­sek­ből. A gyűj­te­mény há­rom pé­csi köz­ok­ta­tá­si in­téz­mény, a Csé­ti Ottó Bá­nya­ipa­ri Tech­ni­kum, a Le­ő­wey Klá­ra Gim­ná­zi­um és a Ba­ra­nya Me­gyei Pe­da­gó­gi­ai In­té­zet tör­té­ne­té­hez kap­cso­ló­dik, mi­köz­ben fényt vet egy nem min­den­na­pi ta­nár­egyé­ni­ség éle­té­re, mun­ká­já­ra, a tan­órá­kon messze túl­mu­ta­tó ok­ta­tó, ne­ve­lő te­vé­keny­sé­gé­re. A for­rá­sok ál­tal fel­ölelt idő­szak az 1950-es évek­től a Kádár-korszakon át az 1989 utá­ni év­ti­zed vé­gé­ig ter­jed. A fi­lo­ló­gi­ai jegy­ze­tek­kel el­lá­tott do­ku­men­tu­mok szá­mos mű­fajt kép­vi­sel­nek: a sze­mé­lyi és hi­va­ta­los ira­to­kon, to­váb­bá egy ön­élet­raj­zi vissza­em­lé­ke­zé­sen kí­vül van­nak köz­tük ver­sek, az iro­dal­mi szak­kö­ri mun­ka for­rá­sai, be­szé­dek, új­ság­cik­kek, in­ter­júk és levelek.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kal­már György. He­xa­me­te­res ma­gyar köl­te­mé­nyek: Va­ló­sá­gos Ma­gyar ABC – P. S. Utó­lí­rás – Má­ria The­réz­si­á­hoz buz­dúlt alá­za­tos éne­kem. Saj­tó alá ren­dez­te He­ge­düs Béla. Régi Ma­gyar Köl­tők Tára. XVIII. szá­zad 17. Bu­da­pest: Uni­ver­si­tas Ki­adó – re­ci­ti, 2020.

A po­li­hisz­tor Kal­már György (1726–?) hosszú he­xa­me­te­res köl­te­mé­nye­it, min­de­nek­előtt a Va­ló­sá­gos ma­gyar ABC-t és az ah­hoz tar­to­zó Post Scriptum–Utólírást szá­mon tar­tot­ta a ma­gyar irodalomtörténet-írás. Még­hoz­zá ol­va­sat­la­nul. E mű­vek va­ló­szí­nű­leg még szak­mai kö­rök­ben is is­me­ret­le­nek. En­nek nyil­ván leg­főbb oka, hogy a szö­ve­gek­nek mind­má­ig nem volt mo­dern ki­adá­sa. A má­sik ok már Kal­már kor­tár­sa­i­nak is sze­met szúrt: a szer­ző kü­lö­nös, bár meg­ma­gya­rá­zott hang­je­lö­lé­sei. A ma­gyar nyelv le­írá­sá­hoz nyolc­van kü­lön­bö­ző ka­rak­tert tar­tott szük­sé­ges­nek, ame­lyek elég­gé meg­ne­he­zí­tik a szö­ve­gek ol­va­sá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely, Ker­tész Bo­tond és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Egy­ház – iro­da­lom – tu­do­mány: Kis Já­nos (1770–1846). Evan­gé­li­kus Gyűj­te­mé­nyi Ki­ad­vá­nyok 3. Bu­da­pest: re­ci­ti – Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény, 2021.

A kö­tet Kis Já­nos (1770–1846) evan­gé­li­kus püs­pök, író, köl­tő és tu­do­mány­szer­ve­ző sok­ré­tű mun­kás­sá­gá­nak új­ra­fel­fe­de­zé­sé­re vál­lal­ko­zik. Olyan élet­mű­ről van szó, ame­lyet a pre­mo­dern, neo­hu­ma­nis­ta kö­zös­sé­gi irodalom- és tu­do­mány­esz­mény je­gyé­ben ke­vés­bé a mon­da­ni­va­ló ere­de­ti­sé­gé­re való tö­rek­vés, mint in­kább a meg­cél­zott kö­zön­ség ki­mű­ve­lé­sé­nek vá­gya jel­le­mez. Kis­nek a kor­társ ma­gyar mű­ve­lő­dés kü­lön­bö­ző szeg­men­se­i­re tett ha­tá­sa óri­á­si, ám rész­le­te­i­ben a mai na­pig fel­tá­rat­lan. Az itt kö­zölt ta­nul­má­nyok e hi­ány pót­lá­sá­ba fog­nak bele, az egy­há­zi és vi­lá­gi in­téz­mény­tör­té­net, va­la­mint az irodalom‑, a filozófia- és az esz­me­tör­té­net irá­nyá­ból kö­ze­lít­ve a vizs­gá­lat tár­gyá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csep­re­gi Zol­tán. Evan­gé­li­kus lel­ké­szek Ma­gyar­or­szá­gon (ELEM). A zsol­nai zsi­nat­tól (1610) a sop­ro­ni or­szág­gyű­lé­sig (1681): II/1: Nyugat-Magyarország (a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let). 2. ja­ví­tott és bő­ví­tett ki­adás. 2/1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az adat­tár má­so­dik kor­sza­ká­nak idő­ha­tá­rai, a zsol­nai zsi­nat (1610) és a sop­ro­ni or­szág­gyű­lés (1681) meg­ha­tá­ro­zó egy­ház­po­li­ti­kai ce­zú­ra­ként ke­re­te­zik a ha­zai evan­gé­li­kus egy­ház­tör­té­net „rö­vid 17. szá­za­dát”. Ez a röp­ke hét év­ti­zed a val­lás­sza­bad­ság tör­vény­be ik­ta­tá­sá­nak kö­szön­he­tő­en a pro­tes­táns egy­há­zi élet­nek, az is­ko­lá­zás­nak és a könyv­ki­adás­nak olyan fel­vi­rág­zá­sát hoz­ta, hogy rész­ben a lel­ké­szi kar szük­ség­sze­rű bő­vü­lé­se, rész­ben az ada­tok sű­rű­sö­dé­se mi­att a bi­og­ram­mok az adat­tár leg­vas­ko­sabb kö­te­te­it töl­tik meg. Az élet­raj­zi ada­to­kat ezek­ben te­rü­le­ti fel­osz­tás sze­rint kö­zöl­jük. Je­len kö­tet­ben há­rom nyugat-magyarországi evan­gé­li­kus egy­ház­ke­rü­let, a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let pap­ja­it gyűj­töt­tük össze.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kap­pa­nyos And­rás, szerk., Ma­jor Ág­nes, mun­ka­társ. „Len­nék va­la­kié” Az Ady-kultusz és ki­sa­já­tí­tá­si kí­sér­le­tei 1906–2018. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ady End­re ha­lá­lá­nak cen­te­ná­ri­u­ma a 20. szá­zad leg­na­gyobb sza­bá­sú iro­dal­mi kul­tu­szá­nak cen­te­ná­ri­u­ma – noha az Ady-kultusz már a köl­tő éle­té­ben je­len­tős (a 20. szá­zad­ban pá­rat­lan) mé­re­te­ket öl­tött. A ha­lá­la óta el­telt év­szá­zad­ban ka­no­ni­zá­ci­ós és de­ka­no­ni­zá­ci­ós kí­sér­le­tek kö­vet­ték egy­mást. Bár Ady ko­rai is­mert­sé­gé­ben min­den bi­zonnyal sze­rel­mi te­ma­ti­ká­jú ver­sei ját­szot­ták a leg­na­gyobb sze­re­pet, ha­lá­la után a szö­ve­gek új­bó­li ki­ak­ná­zá­si kí­sér­le­tei túl­nyo­mó rész­ben po­li­ti­kai cél­za­tú­ak vol­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, szerk. Az em­lé­ke­ző kép­ze­lő­erő. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Rom­Kép má­so­dik kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sai a ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erőt az em­lé­ke­zés, a je­len­lét­hi­ány és a ti­tok fe­lől kö­ze­lí­tet­ték meg. Az eb­ből meg­szü­le­tett kö­tet ta­nul­má­nyai úgy szó­lít­ják meg a ro­man­ti­kus ha­gyo­má­nyo­kat, úgy em­lé­kez­nek rá, hogy köz­ben újra meg újra át is ala­kít­ják azo­kat. A ta­nul­má­nyok­ban ma­guk az ol­va­sa­tok és in­terp­re­tá­ci­ók is a múlt­idé­zés kü­lön­fé­le mó­do­za­tai, s rá­vi­lá­gí­ta­nak arra, hogy a ro­man­ti­kus iro­da­lom kép­ze­lő­erőt érin­tő kér­dé­sei egy­ben iro­da­lom­ér­té­sünk kér­dé­sei is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett. Bod­ro­ghy Papp Ist­ván: Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon. Vi­tae 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Bod­ro­ghy Papp Ist­ván egy, a 19. szá­zad de­re­kán élt du­nán­tú­li evan­gé­li­kus kis­ne­mes, aki­nek meg­őr­ző­dött egy het­ven al­ko­tást tar­tal­ma­zó, Fa­ra­gó­szék cí­met vi­se­lő ver­ses­kö­te­te. A köl­te­mé­nye­ket vizs­gál­va egy­ér­tel­mű­en ki­je­lent­he­tő, hogy Bod­ro­ghy Papp Ist­ván nem ve­he­ti fel a ver­senyt kora je­len­tős al­ko­tó­i­val, de ku­ta­tá­sa még­is szá­mos ta­nul­sá­got rejt. A mo­nog­rá­fi­á­ban be­mu­ta­tott al­ko­tá­sok egy­részt bő­ví­tik Kis­fa­lu­dy Sán­dor, Cso­ko­nai Vi­téz Mi­hály, Ber­zse­nyi Dá­ni­el és Kis Já­nos re­cep­ció­tör­té­ne­tét, más­részt be­te­kin­tést en­ged­nek az evan­gé­li­kus kis­ne­me­si ér­tel­mi­ség mű­velt­sé­gi vi­szo­nya­i­ba és ol­va­sá­si kul­tú­rá­já­ba is. A szer­ző kí­sér­le­tet tesz arra is, hogy el­he­lyez­ze a köl­tőt a 19. szá­zad ele­jé­nek iro­dal­mi ha­gyo­má­nyá­ban is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bódi Ka­ta­lin. Lá­tás­gya­kor­la­tok: Kon­tex­tu­sok Ka­zin­czy Fe­renc kép­ző­mű­vé­sze­ti tár­gyú írá­sa­i­hoz. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 184. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ka­zin­czy Fe­renc és a kép­ző­mű­vé­sze­tek kap­cso­la­tát rég­óta ki­emelt szak­mai fi­gye­lem kí­sé­ri – az élet­mű nagy­sá­ga, a mű­fa­ji sok­fé­le­ség, il­let­ve a tö­re­dé­kes­ség ed­dig el­ső­sor­ban rész­te­rü­le­tek fel­dol­go­zá­sá­ra irá­nyí­tot­ta a ku­ta­tá­so­kat. A szö­veg­kor­pusz fo­lya­mat­ban lévő és tel­jes meg­is­me­rés­sel ke­cseg­te­tő fel­tá­rá­sá­val le­he­tő­ség mu­tat­ko­zik arra, hogy cso­mó­pon­tok­ba ren­dez­he­tők le­gye­nek Ka­zin­czy kép­ző­mű­vé­sze­tek­kel kap­cso­la­tos írá­sai, és meg­ítél­he­tő le­gyen azok je­len­tő­sé­ge a 19. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben. Ka­zin­czy fi­gyel­me a mű­al­ko­tá­sok iránt azok­hoz az év­ti­ze­dek­hez kö­tő­dik, ami­kor Eu­ró­pá­ban meg­szü­le­tik a mű­vé­szet mo­dern ér­te­lem­ben vett fo­gal­ma, ami­vel szo­ros össze­füg­gés­ben lét­re­jön a mú­ze­um in­téz­mé­nye.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Deb­rec­ze­ni At­ti­la. Szö­veg­há­lót fon az est­ve. Ta­nul­má­nyok. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet hu­szon­két ta­nul­mányt fog­lal ma­gá­ban az el­múlt ne­gyed­szá­zad­ból, zö­mé­ben a 2010-es évek­ből, így leg­in­kább az újabb ter­més rep­re­zen­ta­tív vá­lo­ga­tá­sát nyújt­ja, azon ta­nul­má­nyo­kat, me­lyek nem épül­tek be va­la­mely könyv­be vagy szö­veg­ki­adás­ba. Egy­más mel­lett ol­vas­va őket ér­zé­kel­he­tő­vé vá­lik össze­tar­to­zá­suk, ahogy azt a cím Ju­hász Gyula-parafrázisa is sej­te­ti. A ta­nul­má­nyok több­nyi­re a 18–19. szá­zad for­du­ló­já­val fog­lal­koz­nak, Az est­vét író Cso­ko­na­i­val és a töb­bi­ek­kel, fő­leg Ka­zin­czy­val. A klasszi­kus szá­zad­for­du­ló író­i­nak, köl­tő­i­nek mű­ve­i­ből fo­no­gat­nak szö­veg­há­lót, s fo­nód­nak ma­guk is szö­veg­há­ló­vá a kö­tet­ben. Egy­más mel­lé so­ro­lá­suk ugyan­is rej­tett kap­cso­la­to­kat hoz fel­szín­re, egyik szö­veg to­vább­ír­ja a má­si­kat. Lát­ha­tó lesz vi­szony­lag egy­sé­ges kö­ze­lí­tés­mód­juk, a szemléleti-módszertani jel­lem­zők együtt­ha­tá­sa a mi­ti­kus­ság és a to­po­szok, a mű­fa­ji­ság és az in­ter­tex­tu­a­li­tás, az em­lé­ke­zet és iden­ti­tás kér­dé­se­i­nek vizs­gá­la­ta so­rán.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csehy Zol­tán. Arc­ta­lan­ság, arc­adás, arc­ron­gá­lás: Ön­lát­ta­tá­si stra­té­gi­ák és disz­kur­zus­re­to­ri­kák ki­sebb­sé­gi kon­tex­tus­ban. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Csehy Zol­tán (Po­zsony, 1973) „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom­mal fog­lal­ko­zó köny­ve arra kí­váncsi, mi­ként, mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het be­szél­ni ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló, iro­da­lom­mal alá­dú­colt nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról. Fel­tér­ké­pe­zi, mi­lyen dis­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia, ol­va­sá­si stra­tégiákat ajánl Kas­sák La­jos, Kud­lák La­jos, Jar­nó Jó­zsef és Má­rai Sán­dor új­ra­ol­va­sá­sá­hoz. Az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, mi­köz­ben szám­ba­ve­szi egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai le­he­tő­sé­ge­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bene Il­di­kó Má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Szűcs Kata Ág­nes, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Fenn­tart­ha­tó tu­do­mány – Ha­gyo­mány és új­ra­hasz­no­sí­tás a fel­vi­lá­go­so­dás előtt. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2019. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ki­len­ce­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2019. ok­tó­ber 24–25. kö­zött az MTA SZAB Szék­ház­ban le­zaj­lott Fenn­tart­ha­tó­ság című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «