reciti könyv

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, szerk. Az em­lé­ke­ző kép­ze­lő­erő. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Rom­Kép má­so­dik kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sai a ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erőt az em­lé­ke­zés, a je­len­lét­hi­ány és a ti­tok fe­lől kö­ze­lí­tet­ték meg. Az eb­ből meg­szü­le­tett kö­tet ta­nul­má­nyai úgy szó­lít­ják meg a ro­man­ti­kus ha­gyo­má­nyo­kat, úgy em­lé­kez­nek rá, hogy köz­ben újra meg újra át is ala­kít­ják azo­kat. A ta­nul­má­nyok­ban ma­guk az ol­va­sa­tok és in­terp­re­tá­ci­ók is a múlt­idé­zés kü­lön­fé­le mó­do­za­tai, s rá­vi­lá­gí­ta­nak arra, hogy a ro­man­ti­kus iro­da­lom kép­ze­lő­erőt érin­tő kér­dé­sei egy­ben iro­da­lom­ér­té­sünk kér­dé­sei is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett. Bod­ro­ghy Papp Ist­ván: Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon. Vi­tae 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Bod­ro­ghy Papp Ist­ván egy, a 19. szá­zad de­re­kán élt du­nán­tú­li evan­gé­li­kus kis­ne­mes, aki­nek meg­őr­ző­dött egy het­ven al­ko­tást tar­tal­ma­zó, Fa­ra­gó­szék cí­met vi­se­lő ver­ses­kö­te­te. A köl­te­mé­nye­ket vizs­gál­va egy­ér­tel­mű­en ki­je­lent­he­tő, hogy Bod­ro­ghy Papp Ist­ván nem ve­he­ti fel a ver­senyt kora je­len­tős al­ko­tó­i­val, de ku­ta­tá­sa még­is szá­mos ta­nul­sá­got rejt. A mo­nog­rá­fi­á­ban be­mu­ta­tott al­ko­tá­sok egy­részt bő­ví­tik Kis­fa­lu­dy Sán­dor, Cso­ko­nai Vi­téz Mi­hály, Ber­zse­nyi Dá­ni­el és Kis Já­nos re­cep­ció­tör­té­ne­tét, más­részt be­te­kin­tést en­ged­nek az evan­gé­li­kus kis­ne­me­si ér­tel­mi­ség mű­velt­sé­gi vi­szo­nya­i­ba és ol­va­sá­si kul­tú­rá­já­ba is. A szer­ző kí­sér­le­tet tesz arra is, hogy el­he­lyez­ze a köl­tőt a 19. szá­zad ele­jé­nek iro­dal­mi ha­gyo­má­nyá­ban is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bódi Ka­ta­lin. Lá­tás­gya­kor­la­tok: Kon­tex­tu­sok Ka­zin­czy Fe­renc kép­ző­mű­vé­sze­ti tár­gyú írá­sa­i­hoz. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 184. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ka­zin­czy Fe­renc és a kép­ző­mű­vé­sze­tek kap­cso­la­tát rég­óta ki­emelt szak­mai fi­gye­lem kí­sé­ri – az élet­mű nagy­sá­ga, a mű­fa­ji sok­fé­le­ség, il­let­ve a tö­re­dé­kes­ség ed­dig el­ső­sor­ban rész­te­rü­le­tek fel­dol­go­zá­sá­ra irá­nyí­tot­ta a ku­ta­tá­so­kat. A szö­veg­kor­pusz fo­lya­mat­ban lévő és tel­jes meg­is­me­rés­sel ke­cseg­te­tő fel­tá­rá­sá­val le­he­tő­ség mu­tat­ko­zik arra, hogy cso­mó­pon­tok­ba ren­dez­he­tők le­gye­nek Ka­zin­czy kép­ző­mű­vé­sze­tek­kel kap­cso­la­tos írá­sai, és meg­ítél­he­tő le­gyen azok je­len­tő­sé­ge a 19. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben. Ka­zin­czy fi­gyel­me a mű­al­ko­tá­sok iránt azok­hoz az év­ti­ze­dek­hez kö­tő­dik, ami­kor Eu­ró­pá­ban meg­szü­le­tik a mű­vé­szet mo­dern ér­te­lem­ben vett fo­gal­ma, ami­vel szo­ros össze­füg­gés­ben lét­re­jön a mú­ze­um in­téz­mé­nye.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Deb­rec­ze­ni At­ti­la. Szö­veg­há­lót fon az est­ve. Ta­nul­má­nyok. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet hu­szon­két ta­nul­mányt fog­lal ma­gá­ban az el­múlt ne­gyed­szá­zad­ból, zö­mé­ben a 2010-es évek­ből, így leg­in­kább az újabb ter­més rep­re­zen­ta­tív vá­lo­ga­tá­sát nyújt­ja, azon ta­nul­má­nyo­kat, me­lyek nem épül­tek be va­la­mely könyv­be vagy szö­veg­ki­adás­ba. Egy­más mel­lett ol­vas­va őket ér­zé­kel­he­tő­vé vá­lik össze­tar­to­zá­suk, ahogy azt a cím Ju­hász Gyula-parafrázisa is sej­te­ti. A ta­nul­má­nyok több­nyi­re a 18–19. szá­zad for­du­ló­já­val fog­lal­koz­nak, Az est­vét író Cso­ko­na­i­val és a töb­bi­ek­kel, fő­leg Ka­zin­czy­val. A klasszi­kus szá­zad­for­du­ló író­i­nak, köl­tő­i­nek mű­ve­i­ből fo­no­gat­nak szö­veg­há­lót, s fo­nód­nak ma­guk is szö­veg­há­ló­vá a kö­tet­ben. Egy­más mel­lé so­ro­lá­suk ugyan­is rej­tett kap­cso­la­to­kat hoz fel­szín­re, egyik szö­veg to­vább­ír­ja a má­si­kat. Lát­ha­tó lesz vi­szony­lag egy­sé­ges kö­ze­lí­tés­mód­juk, a szemléleti-módszertani jel­lem­zők együtt­ha­tá­sa a mi­ti­kus­ság és a to­po­szok, a mű­fa­ji­ság és az in­ter­tex­tu­a­li­tás, az em­lé­ke­zet és iden­ti­tás kér­dé­se­i­nek vizs­gá­la­ta so­rán.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csehy Zol­tán. Arc­ta­lan­ság, arc­adás, arc­ron­gá­lás: Ön­lát­ta­tá­si stra­té­gi­ák és disz­kur­zus­re­to­ri­kák ki­sebb­sé­gi kon­tex­tus­ban. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Csehy Zol­tán (Po­zsony, 1973) „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom­mal fog­lal­ko­zó köny­ve arra kí­váncsi, mi­ként, mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het be­szél­ni ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló, iro­da­lom­mal alá­dú­colt nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról. Fel­tér­ké­pe­zi, mi­lyen dis­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia, ol­va­sá­si stra­tégiákat ajánl Kas­sák La­jos, Kud­lák La­jos, Jar­nó Jó­zsef és Má­rai Sán­dor új­ra­ol­va­sá­sá­hoz. Az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, mi­köz­ben szám­ba­ve­szi egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai le­he­tő­sé­ge­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bene Il­di­kó Má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Szűcs Kata Ág­nes, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Fenn­tart­ha­tó tu­do­mány – Ha­gyo­mány és új­ra­hasz­no­sí­tás a fel­vi­lá­go­so­dás előtt. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2019. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ki­len­ce­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2019. ok­tó­ber 24–25. kö­zött az MTA SZAB Szék­ház­ban le­zaj­lott Fenn­tart­ha­tó­ság című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A Do­romb 8. kö­te­te nem há­rít­hat­ja el e fur­csa 2020. év han­gu­lat­vál­to­zá­sa­it, ön­fel­adá­sa­it és ön­meg­ta­lá­lá­sa­it. Min­den el­is­me­ré­sünk és kö­szö­ne­tünk a szer­ző­ké, akik a ku­ta­tás­ra alig al­kal­mas esz­ten­dő­ben jobb­nál jobb ta­nul­má­nyo­kat küld­tek. Ál­lan­dó szer­ző­ink mel­lett új kol­lé­gá­kat is üd­vö­zöl­he­tünk, akik sa­ját szak­te­rü­le­tük ered­mé­nye­i­vel kap­cso­lód­nak be a popularitás-történeti pár­be­széd­be. A kö­tet­ben össze­sen hu­szon­öt ta­nul­mány és há­rom re­cen­zió ol­vas­ha­tó, két fő fe­je­zet­re oszt­va a nem­zet­kö­zi és a ma­gyar­or­szá­gi po­pu­lá­ris kul­tú­ra gyűj­tő­kö­rei sze­rint, ám ez is csak for­má­lis ha­tárt je­lent. Va­ló­já­ban min­den té­ma­kör sa­já­tos mó­don össze­függ a kö­tet tá­vo­li pont­ján ol­vas­ha­tók­kal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván és Mé­szá­ros Gá­bor, szerk. A kis vi­lág­be­li nagy vi­lág: Ta­nul­má­nyok Pá­ló­czi Hor­váth Ádám­ról. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pá­ló­czi Hor­váth Ádám ha­lá­lá­nak 2020-ban volt a 200. év­for­du­ló­ja. A Len­dü­let Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 ku­ta­tó­cso­port ta­nul­mány­kö­te­te eb­ből az al­ka­lom­ból lá­tott nap­vi­lá­got. Az író ha­gya­té­ká­nak és élet­mű­vé­nek ku­ta­tá­sa meg­élén­kült az el­múlt év­ti­zed­ben, rész­ben a Ma­gyar Ar­ión című ta­nul­mány­kö­tet (2011), rész­ben az az­óta meg­je­lent kri­ti­kai ki­adás (2015) és a we­ben el­ér­he­tő elekt­ro­ni­kus kri­ti­kai ki­adás nyo­mán. Ez a kö­tet a téma foly­ta­tá­sá­ra és to­vább­gon­do­lá­sá­ra vál­lal­ko­zik. A ta­nul­má­nyok ki­tér­nek Hor­váth írói, köl­tői, tör­té­ne­ti, fi­lo­zó­fi­ai és pszi­cho­ló­gi­ai né­ze­te­i­re, köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sá­ra. Egy­út­tal új né­ző­pon­to­kat kí­nál­nak a 18–19. szá­zad for­du­ló­ján ki­bon­ta­ko­zó szel­le­mi és po­li­ti­kai moz­gal­mak, az ön­szer­ve­ző­dő irodalmi-kulturális élet vizs­gá­la­tá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nők, idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok és nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság, 1820–1920. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok­ban pub­li­ká­lás ál­ta­lá­nos gya­kor­lat volt a 19. szá­zad­ban. A szö­ve­gek pe­ri­o­di­kák­ban való meg­jelentetése az író­nők ko­ra­be­li hír­ne­vé­nek ala­ku­lá­sá­hoz já­rult hoz­zá, és le­he­tő­vé tet­te szá­muk­ra, hogy ké­sőbb kötet­publi­ká­cióval je­lent­kez­ze­nek a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ban. A saj­tó­ter­mé­kek diffe­ren­­ciá­lódása ugyan­ak­kor vál­to­za­tos sze­re­pek meg­je­le­né­sé­hez ve­ze­tett: a szép­írói akti­vitás mel­lett a nők a ko­ra­be­li iro­dal­mi élet szín­te­re­in for­dí­tó­ként, új­ság­író­ként, lap- és ka­len­dá­ri­um­szer­kesz­tő­ként mű­köd­tek. Ol­va­sók­ként, a ki­ad­vá­nyok fo­gyasz­tó­i­ként pe­dig gaz­da­sá­gi szem­pont­ból vál­tak az in­téz­mény­rend­szer fon­tos sze­rep­lő­i­vé. A kö­tet a re­form­ko­ri almana­chok klasszi­ci­zá­ló nő­ké­pé­től és az 1840-es évek di­vat­lap­ja­i­nak még jó­részt passzív nő­ide­ál­já­tól a 19–20. szá­zad for­du­ló­já­nak ak­tív nő­ké­pé­ig te­kin­ti át ezt a fo­lya­ma­tot. A ta­nul­má­nyok amel­lett ér­vel­nek, hogy a női írás és a pe­ri­o­di­kák kap­cso­la­tá­nak vizs­gá­la­ta nem­csak a ko­ra­be­li ol­va­só­kö­zön­ség meg­is­me­ré­sé­hez, ha­nem e ki­ad­vá­nyok kul­tu­rá­lis ere­jé­nek és más pub­li­ká­ci­ós fó­ru­mok­kal való össze­füg­gé­sé­nek meg­ér­té­sé­hez is hoz­zá­já­rul.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Bene Sán­dor, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az an­to­ló­gia első kö­te­te ab­ból a po­li­ti­kai vi­tá­ból kö­zölt vá­lo­ga­tást, amely a ma­gyar­or­szá­gi kon­tex­tus­ban ad­dig tel­je­sen szo­kat­lan mó­don nyom­ta­tás­ban folyt 1619 és 1621 kö­zött. En­nek so­rán a kü­lön­bö­ző pamf­le­tek és trak­tá­tu­sok szer­zői – akik túl­nyo­mó­részt egy­há­zi kö­tő­dé­sű sze­mé­lyek vol­tak – szá­mos eset­ben pub­li­kál­ták írá­sa­i­kat ne­vük fel­tün­te­té­se nél­kül, vagy akár más sze­mé­lyi­sé­gek sze­re­pét játsz­va. A má­so­dik kö­tet szö­ve­ge­i­nek vá­lo­ga­tá­sa­kor a leg­fon­to­sabb szem­pont az volt, hogy az írá­sok­ban tény­le­ge­sen dön­tés­ho­zó po­zí­ci­ó­ban lévő po­li­ti­kai sze­rep­lők nyi­lat­koz­za­nak sa­ját ne­vük­ben, vagy kö­ve­te­ik út­ján az ál­ta­luk kép­vi­selt ál­lás­pont és eb­ből kö­vet­ke­ző­leg cse­le­ke­de­te­ik he­lyes vol­tá­ról.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Vad­er­na Gá­bor. Hon­nan és hová? Arany Já­nos és a nagy­sza­lon­tai ha­gyo­mány. Vi­tae 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Nagy­sza­lon­ta vi­har­ver­te te­le­pü­lés: a Tol­di­ak bir­to­ka a tö­rök dú­lás­kor, a haj­dúk be­te­le­pü­lé­sé­vel lett fon­tos erő­dít­mény, év­ti­ze­dek­re há­bo­rús hely­szín; a tö­rök ki­űzé­se után a he­lyi­ek év­szá­za­dos, a 19. szá­zad­ba mé­lyen be­nyú­ló per­be ke­ve­red­tek ki­vált­sá­ga­ik meg­tar­tá­sá­ért. Arany Já­nos szü­le­té­se­kor így a népi és tör­té­ne­ti ha­gyo­mány fo­lya­ma­tos fenn­tar­tá­sa és új­ra­mon­dá­sa konk­rét po­li­ti­kai cé­lo­kat szol­gált.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Móré Tün­de és Tasi Réka, szerk. In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás és iro­da­lom a kora új­kor­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás a kora új­kor­ban című kö­tet ti­zen­egy írá­sa 16‒18. szá­za­di kul­tu­rá­lis je­len­sé­ge­ket vizs­gál, kü­lön­bö­ző szö­ve­gek, mű­fa­jok, il­let­ve ese­mé­nyek vál­to­za­tos szem­pon­tú elem­zé­se ré­vén. Az in­ter­kon­fesszi­o­na­li­tást a ta­nul­má­nyok fe­le­ke­ze­tek kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis transz­fer ként ér­tik, és en­nek le­he­tő­sé­ge­it, vál­to­za­ta­it tár­ják fel, el­ső­sor­ban arra ref­lek­tál­va, ho­gyan vi­szo­nyul­tak a kora új­kor­ban a szö­ve­gek­hez és ha­gyo­má­nyok­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tüs­kés Gá­bor, vál., szerk. és Tüs­kés Anna, s. a. r. Cri­ti­ca: For­rá­sok az irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­má­nyi szak­kritika tör­té­ne­té­hez 1986–2020.
Sour­ces for the His­to­ry of Cri­tic­ism of Li­ter­ary and Cul­t­u­ral Stu­di­es
1986–2020. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

E kö­tet vá­lo­ga­tást tar­tal­maz az el­múlt há­rom és fél év­ti­zed­ben ál­ta­lam egye­dül vagy má­sok­kal – köz­tük el­ső­sor­ban fe­le­sé­gem­mel, Knapp Évá­val – kö­zö­sen írt, szer­kesz­tett, társ­szer­kesz­tett, saj­tó alá ren­de­zett, elő­szó­val vagy kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott köny­vek­ről és más szak­mai ki­ad­vá­nyok­ról ha­zai és nem­zet­kö­zi fo­lyó­ira­tok­ban meg­je­lent szakkritikákból.

A gyűj­te­mény alap­ja a fel­is­me­rés, hogy a tu­do­má­nyos mű­vek kri­ti­kai fo­gad­ta­tá­sa, ben­ne min­de­nek­előtt az is­mer­te­té­sek, re­cen­zi­ók és bí­rá­la­tok ter­mé­sze­tes ré­szét és tár­gyát al­kot­ják az iro­da­lom­tör­té­né­szi mun­ká­nak, s el­sőd­le­ges for­rá­sai a tudomány- és kritikatörténetnek.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Papp Ing­rid, szerk. Iro­da­lom­tör­té­net, tu­do­mány­tör­té­net, esz­me­tör­té­net: Ta­nul­má­nyok Tar­nai An­dor ha­lá­lá­nak 25. év­for­du­ló­já­ra. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet Tar­nai An­dor (1925–1994) aka­dé­mi­kus, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet egy­ko­ri fő­osz­tály­ve­ze­tő­je és az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem tanszék­vezető pro­fesszo­ra ha­lá­lá­nak 25. évfor­dulója al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak to­vább­fej­lesz­tett és tema­tikusan el­ren­de­zett ta­nul­má­nya­it tar­talmazza.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tüs­kés Anna. „en-nemzetem kül­ho­ni híre-sorsa” Fe­je­ze­tek a 20. szá­za­di francia–magyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­ből. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 183. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A fran­cia iro­da­lom nem csu­pán fo­lya­ma­tos ih­le­tő­je, ha­nem köz­ve­tí­tő­je is a ma­gyar kul­tú­rá­nak, ami­vel erő­tel­je­sen ha­tott a ma­gyar­ság­ról al­ko­tott nyugat-európai kép­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet. Re­Tex­tum 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIII–XIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler. Don Kar­los. Szer­kesz­tet­te Simon-Szabó Ág­nes. For­dí­tot­ta Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor. Re­Tex­tum 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Szö­veg­ki­adá­sunk Fried­rich Schil­ler drá­má­já­nak két­száz éve ké­szült ma­gyar vál­to­za­tát elő­ször te­szi el­ér­he­tő­vé a szé­le­sebb olva­sóközönség szá­má­ra. A szerző-fordító ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt mű­for­dí­tá­sai közt a Don Kar­los a leg­ko­ráb­bi át­ül­te­tés. Megjelené­sével Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor né­met mű­for­dí­tá­sa­i­nak utol­só da­rab­ja is hoz­zá­fér­he­tő­vé vá­lik Jo­hann Wolf­gang Goe­the Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei (2015) és Fried­rich Schil­ler A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről (2017) ki­adá­sa­it kö­ve­tő­en.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Mol­nár Pé­ter. Ga­ráz­da Pé­ter sors­dön­tő évei. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 182. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Ga­ráz­da Pé­ter (†1490/2) élet­út­já­nak ér­tel­me­zé­sét kez­det­től fog­va egy­faj­ta már­tír­nar­ra­tí­va ural­ta. Esze­rint az Itá­li­á­ban is­ko­lá­zott, a leg­jobb mes­te­rek el­is­me­ré­sét el­nye­rő Ga­ráz­da pá­lyá­ját Má­tyás ha­rag­ja tör­te de­rék­ba, aki őt pat­ró­nu­sai, Zred­nai Já­nos és Csez­mi­cei Já­nos lá­za­dá­sa mi­att bün­tet­te. Az ifjú hu­ma­nis­ta sor­sa te­hát a po­li­ti­kai vi­har szűk éve so­rán vég­le­ge­sen el­dőlt. Ez az el­kép­ze­lés jól pél­dáz­za a ha­zai hu­ma­niz­mus első kor­sza­ká­nak le­zá­ru­lá­sá­ról adott, a po­li­ti­kai kro­no­ló­gi­á­hoz és lo­gi­ká­hoz iga­zo­dó ma­gya­rá­za­tot, mely azon­ban a kö­zel­múlt­ban épp­úgy meg­kér­dő­je­le­ző­dött, mint Ga­ráz­da ül­dö­zött­sé­gé­nek té­te­le.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. Po­li­ti­kai nyel­vek a 17. szá­zad első fe­lé­nek Ma­gyar­or­szá­gán. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A far­kas a sző­rét szok­ta vál­toz­tat­ni, nem az er­köl­csét. A régi la­tin köz­mon­dást 1619-ben a Que­re­la Hun­ga­riae című pamf­let idéz­te fel an­nak ér­zé­kel­te­té­sé­re, hogy az or­szág ba­ja­i­ért egye­dül fe­le­lős­sé tett ka­to­li­kus pap­ság bár­mit ígér is és bár­mi­lyen szín­ben akar­ja is ma­gát fel­tün­tet­ni, sem­mi jóra nem le­het tőle szá­mí­ta­ni. Az írás­ra vá­la­szul szü­le­tett Apo­lo­gia pro cle­ro ter­mé­sze­te­sen nem hagy­hat­ta ki a farkas-metafora ál­tal nyúj­tott ra­gyo­gó le­he­tő­sé­get: az ere­de­ti ki­ált­vány szá­mos meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz ha­son­ló­an ezt is gór­cső alá vet­te, meg­for­gat­ta, ízek­re szed­te és bő­sé­ges kom­men­tár­ral lát­ta el, amely­ből ter­mé­sze­te­sen az de­rült ki, hogy nem a ka­to­li­kus klé­rus, ha­nem an­nak kál­vi­nis­ta pré­di­ká­tor el­len­fe­lei szol­gál­tak rá a le­súj­tó íté­let­re. Noha a sző­rük­ről nem nyi­lat­ko­zott, de a Que­re­lával leg­alább érin­tő­le­ge­sen vi­tá­ba szál­ló má­sik írás, a Fal­sae ori­gi­nis mo­tuum Hun­ga­ri­co­rum suc­cin­ta re­fu­ta­tio sem hagy­ta érin­tet­le­nül a far­ka­so­kat: an­nak szer­ző­je is le­szö­gez­te, hogy el­len­fe­lei (Ai­szó­posz me­sé­je min­tá­já­ra) far­kas­ként fel­za­var­ják a vi­zet és utá­na a bá­rányt vá­dol­ják.


» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Er­dő­di Ale­xand­ra Ani­ta, Fin­ta Má­ria Anna, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kap­cso­lat, háló(zat) és kö­zös­ség az 1800 előt­ti Eu­ró­pá­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2018. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az 1619 és 1621 kö­zöt­ti idő­szak tel­je­sen új je­len­sé­ge­ket ho­zott a po­li­ti­ká­ról foly­ta­tott, vagy ki­fe­je­zet­ten po­li­ti­zá­ló köz­éle­ti dis­kur­zu­sok ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­té­ben. A Bocskai-féle fel­ke­lés po­li­ti­kai lé­pé­se­i­nek le­gi­ti­má­ci­ó­ja nagy­részt kéz­ira­tos for­má­ban ter­jedt, terv­sze­rű nyom­ta­tás­ban való ter­jesz­té­sük­ről nem tu­dunk, a ki­ált­vány jel­le­gű szö­ve­gek csak vé­let­len­sze­rű­en lát­hat­tak nap­vi­lá­got, ha a kor­szak hír­köz­pont­ja­i­ban egyes ma­gán­vál­lal­ko­zók hoz­zá­ju­tot­tak egyik vagy má­sik irat­hoz, és a pi­a­ci ke­res­let szem­pont­ja­it fi­gye­lem­be véve, sa­ját kez­de­mé­nye­zé­sük­ből saj­tó alá ren­dez­ték őket.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok a he­te­dik kö­te­té­hez ér­ke­zett. Az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­res­sük az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (tág szó­val: a köz­köl­té­szet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban. Ter­mé­sze­te­sen a szö­ve­gek ku­ta­tó­in túl az ide kap­cso­ló­dó társ­tu­do­má­nyok, fő­ként a művészet- és a ze­ne­tör­té­net szem­pont­ja­it is fon­tos kép­vi­sel­nünk, mert még min­dig nem ta­nu­lunk ele­get a más szak­te­rü­le­tek mód­sze­re­i­ből és ered­mé­nye­i­ből. Lát­ni fog­juk: maga a po­pu­la­ri­tás gon­dos­ko­dik ar­ról, hogy még ott is in­ter­disz­cip­li­ná­ri­san kell­jen vizs­gá­lód­nunk, ahol nem ter­vez­tük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Krupp Jó­zsef, szerk. Vi­lá­gok kö­zött: Ta­nul­má­nyok Ovi­di­us élet­mű­vé­ről. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pub­li­us Ovi­di­us Naso ha­lá­lá­nak két­ez­re­dik év­for­du­ló­ja vi­lág­szer­te al­kal­mat adott a ko­run­kat ta­lán leg­in­kább meg­szó­lí­tó ró­mai köl­tő élet­mű­ve előt­ti tisz­tel­gés­re. Bu­da­pes­ten 2017 no­vem­be­ré­ben ke­rült sor az Ovi­di­us 2000 című kon­fe­ren­ci­á­ra, ame­lyen a je­len kö­tet ala­pul. A négy egy­ség­be fog­lalt ti­zen­hat ta­nul­mány Ovi­di­us élet­mű­vé­nek ma leg­iz­gal­ma­sabb­nak lát­szó össze­füg­gé­se­it tár­gyal­ja. A kö­tet te­ma­ti­kus egy­sé­gei a fő­mű­nek te­kin­tett Me­ta­mor­p­hos­es po­é­ti­ká­já­val és mo­dern vi­lág­iro­dal­mi vissz­hang­ja­i­val, az élet­mű hang­sú­lyo­san ró­mai (Ars ama­to­ria, Fa­sti) és nem ró­mai (Tris­tia, Ibis) te­re­i­vel, az elé­gia mű­fa­ji le­he­tő­sé­ge­i­nek sok­ol­da­lú ovi­di­u­si ki­ak­ná­zá­sá­val (He­ro­id­es, Fa­sti, Tris­tia), vé­gül pe­dig a köl­tő sok­ré­tű ha­zai be­fo­ga­dás­tör­té­ne­té­vel fog­lal­koz­nak. Az itt so­ra­ko­zó írá­sok fé­nyé­ben úgy tű­nik, a 21. szá­zad ele­ji ol­va­só­nak a ró­mai köl­tő mű­vei azok­ról a szfé­rák kö­zöt­ti, meg­szi­lár­dít­ha­tat­lan, át­me­ne­ti te­rek­ről ad­nak hírt, ame­lyek em­be­ri és ál­la­ti, művi és ter­mé­sze­ti, va­ló­sá­gos és il­lu­zó­ri­kus, vagy ép­pen fér­fi és női, ró­mai és nem ró­mai, nyil­vá­nos és pri­vát vi­lá­gok kö­zött húzódnak.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Du­dit­hi­us, And­re­as. Epis­tu­lae: 1581–1589. Edi­de­runt Nic­o­laus Szy­mańs­ki et Ida Ra­dzi­e­jows­ka. 7. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 13/7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

And­re­as Du­dith (1533–1589), célèb­re hu­ma­nis­te du 16 e sièc­le, nous a la­is­sé, out­re ses tra­i­tés et tra­duc­tions, une vas­te cor­res­pon­dance dont la plu­part n’a ja­ma­is été pub­li­ée. Par­mi des cor­res­pon­dants de Du­dith on relè­ve les plus il­lus­tres per­son­na­ges de la vie cul­tu­rel­le et po­li­ti­que de l’époque et les lett­res s’étendent sur les su­jets les plus va­ri­és, ce qui prê­te à cet­te cor­res­pon­dance une va­leur do­cu­men­taire.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Horn And­rás. Mi­ti­kus gon­dol­ko­dás és iro­da­lom. Iro­dal­mi mo­da­li­tás. Szer­kesz­tet­te He­ge­düs Béla. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Horn And­rás má­so­dik kö­te­te a re­ci­ti gon­do­zá­sá­ban a Svájc­ban élő tu­dós két ön­ál­ló­an meg­je­lent mű­vét, a Myt­his­ches Den­ken und Li­te­ra­turt (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1995) és a Li­ter­aris­che Mo­da­lität: Das Er­le­ben von Wirk­lich­ke­it, Mög­lich­ke­it und Not­wen­dig­ke­it in der Li­te­ra­turt (Hei­del­berg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tar­tal­maz­za a szer­ző for­dí­tá­sá­ban és át­dol­go­zá­sá­ban. A két mű szá­mos pon­ton kap­cso­ló­dik a ki­adónk­nál 2017-ben meg­je­lent Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai című kö­tet­hez.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Husz­ti Lász­ló. Cal­vi­nus Já­nos éle­te. Szer­kesz­tet­te Tóth Zsom­bor. Re­Tex­tum 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Husz­ti Lász­ló, a ko­lozs­vá­ri Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um se­ni­ora, 1758-ban for­dí­tot­ta le Kál­vin Já­nos The­o­dor de Bèze ál­tal írt la­tin nyel­vű élet­raj­zát. A mind­ed­dig is­me­ret­len kéz­irat a leg­el­ső ma­gyar nyel­vű for­dí­tá­sa de Bèze szö­ve­gé­nek, mely száz­öt­ven év­vel elő­zi meg Rácz Kál­mán 1908-ban ké­szült át­ül­te­té­sét. A Husz­ti tol­lán ma­gya­rul is meg­szó­la­ló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan app­li­kált és ak­ko­mo­dált tör­té­ne­ti tu­dás le­nyo­ma­tát őrzi, amely a val­lá­sos per­ze­kú­ció ta­pasz­ta­la­tá­nak iro­dal­mi és tör­té­ne­ti bi­zo­nyí­té­ka egy­szer­s­mind. A Huszti-féle ma­gyar szö­veg ér­tel­mé­ben 1758-ban még tart a re­for­má­ció. A for­dí­tás, az élet­tör­té­net meg­je­le­ní­té­sén túl te­hát új­faj­ta, hosszú re­for­má­cióként meg­ha­tá­roz­ha­tó kor­szak­fel­fo­gást is ja­va­sol.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti book

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha gon­dol­tuk vol­na, ami­kor 2012-ben, egy OTKA-pályázat ke­re­té­ben meg­alapítottuk a Re­ci­ti Ki­adó új so­ro­za­tát, a Do­romb című köz­köl­té­sze­ti „év­köny­vet”, hogy nem­csak rend­sze­res meg­je­le­né­sét tud­juk majd biz­to­sí­ta­ni, de ese­ten­ként akár te­ma­ti­kus kö­te­tek össze­ál­lí­tá­sát is cé­lul tűz­het­jük ki. Hű­sé­ges szer­ző­ink­nek hála, 2018-ban ez a for­du­lat is be­kö­vet­ke­zett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val most egy ki­csit rend­ha­gyó kö­te­tet ad­ha­tunk az ol­va­sók ke­zé­be.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Etl­in­ger Mi­hály, Mar­kó Ani­ta, Pál­fy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. tév/hit – Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a régi iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Pir­nát An­tal. Ki­adat­lan ta­nul­má­nyok. Szer­kesz­tet­te Ács Pál. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A je­len kö­tet Pir­nát An­tal­nak a Sze­ge­di Egye­tem Régi Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­net Tan­szé­kén őr­zött ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt ki­adat­lan ta­nul­má­nya­i­ból kö­zöl vá­lo­ga­tást. A szer­ző ki­vá­ló tu­dós, rend­kí­vül sok­ol­da­lú iro­da­lom­tör­té­nész, esz­me­tör­té­nész, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak egyik ne­ve­ze­tes alak­ja, nagy ha­tá­sú ta­nár­egyé­ni­ség volt. A 16. szá­za­di er­dé­lyi an­ti­tri­ni­tá­ri­us moz­gal­mak ku­ta­tó­ja­ként vált nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té. Még­sem sze­ret­te, ha csak a ra­di­ká­lis re­for­má­ció ku­ta­tó­já­nak tar­tot­ták. Jog­gal, hi­szen ér­dek­lő­dé­si köre ki­ter­jedt a re­ne­szánsz kori irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net, val­lás­tör­té­net szin­te va­la­mennyi te­rü­le­té­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1523–1533. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 1. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Mik­lós Oláh (1493–1568) is one of the most pro­mi­nent hu­ma­nists of the 16^th cent­ury. Apart from his li­ter­ary ac­ti­vity (book of let­ters, his­to­ri­cal works, and po­ems), his fame is bas­ed on his po­li­ti­cal and ecc­le­sia­s­ti­cal ca­re­er. He re­for­med the ope­ra­tions of the Hun­ga­ri­an Ro­yal Chan­cel­lery, and his pat­ron­age, book coll­ec­ti­on, and or­ga­ni­za­ti­o­nal ta­lent made him well-known far and wide.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Cson­ki Ár­pád, szerk. Rej­tőz­kö­dő Kal­li­o­pé: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Naiv epo­szunk című írá­sá­ról. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Je­len kö­tet ta­nul­má­nyai Arany Já­nos Naiv epo­szunk című 1860-as ta­nul­má­nyá­nak tu­do­má­nyos ha­tá­sá­val vet­nek szá­mot. Arany írá­sa nem­csak a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net­ről való gon­dol­ko­dás­ra volt nagy be­fo­lyás­sal, ha­nem más tu­do­mány­ágak­nak a kér­dés­fel­te­vé­se­it is hosszú idő­re meg­ha­tá­roz­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Szom­szé­dok a ki­ra­kat­ban: A szlo­vák iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja Ma­gyar­or­szá­gon 1990 után. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te két­ol­da­lú együtt­mű­kö­dés ke­re­té­ben több cik­lus óta ku­tat­ja a ma­gyar és a szlo­vák iro­da­lom­ban zaj­ló fo­lya­ma­to­kat, mű­fa­ji és nar­ra­tív jel­leg­ze­tes­sé­ge­ket, meg­ha­tá­ro­zó mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti tren­de­ket, a két iro­da­lom kap­cso­la­ta­it, kul­tu­rá­lis cse­re­fo­lya­ma­ta­it, el­he­lyez­ke­dé­sét a közép-európai kul­tu­rá­lis tér­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Wi­rágh And­rás. Fan­tasz­ti­kum és me­dia­li­tás: Kí­sér­te­tek és írás­nyo­mok a ma­gyar pró­zá­ban Nagy Ig­nác­tól Szerb An­ta­lig. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 180. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Min­dig is ked­vel­tem azo­kat a re­gé­nye­ket, ame­lyek nyo­mo­zás­ra kész­tet­tek és ko­mo­lyan meg­dol­goz­tat­tak, az­tán egy vá­rat­lan csa­var­ral alá­ás­ták gon­do­san ki­mun­kált cse­lek­mé­nyü­ket, vagy eset­leg kér­dő­je­lek kö­ze­pet­te hagy­tak. Eb­ből az él­mény­ből szü­let­he­tett az öt­let, hogy az ol­va­sót el­bi­zony­ta­la­ní­tó szö­ve­gek­kel fog­lal­koz­zam ko­mo­lyab­ban. Mi­köz­ben az is egy­re vi­lá­go­sab­bá vált szá­mom­ra, hogy a szö­ve­gek te­ma­ti­kai je­gye­ik­től füg­get­le­nül hor­doz­zák eze­ket a sa­ját­sá­go­kat, ol­va­sás és nyo­mo­zás pe­dig a ko­ráb­ban gon­dolt­nál sok­kal szo­ro­sabb vi­szony­ban áll­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Máté Ág­nes. Egy kora új­ko­ri si­ker­könyv tör­té­ne­te: 15–16. szá­za­di szö­veg­va­ri­án­sok és for­dí­tá­sok Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni His­to­ria de du­o­bus aman­ti­bus című sze­rel­mes re­gé­nyé­ből. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Alig­ha van ér­de­ke­sebb téma a sze­re­lem­nél. Eb­ben a kö­tet­ben egy sze­rel­mes­pár, Eu­rialus és Luc­re­tia ér­zel­mei mel­lett szó van az őket meg­al­ko­tó hu­ma­nis­ta, Ene­as Sil­vi­us Picc­o­lo­mi­ni la­tin klasszi­kus szer­zők irán­ti szen­ve­dé­lyé­ről, va­la­mint szá­mos ne­ves és név­te­len má­so­ló, nyom­dász és for­dí­tó mun­ká­já­ról, ame­lye­ket az előb­bi két szen­ve­dély ih­le­tett.
» To­vább a tel­jes szövegre «