2020. március 23. § 0 hozzászólás
No tags for this post.Erdődi Alexandra Anita, Finta Mária Anna, Molnár Annamária, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kapcsolat, háló(zat) és közösség az 1800 előtti Európában. Fiatalok Konferenciája 2018. Budapest: reciti, 2019.
2020. március 20. § 0 hozzászólás
Báthory Orsolya, Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 1. Budapest: reciti, 2019.
Az 1619 és 1621 közötti időszak teljesen új jelenségeket hozott a politikáról folytatott, vagy kifejezetten politizáló közéleti diskurzusok magyarországi történetében. A Bocskai-féle felkelés politikai lépéseinek legitimációja nagyrészt kéziratos formában terjedt, tervszerű nyomtatásban való terjesztésükről nem tudunk, a kiáltvány jellegű szövegek csak véletlenszerűen láthattak napvilágot, ha a korszak hírközpontjaiban egyes magánvállalkozók hozzájutottak egyik vagy másik irathoz, és a piaci kereslet szempontjait figyelembe véve, saját kezdeményezésükből sajtó alá rendezték őket.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. március 17. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7. Budapest: reciti, 2019.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok a hetedik kötetéhez érkezett. Az előzményekhez híven továbbra is keressük az összefüggéseket a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (tág szóval: a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában. Természetesen a szövegek kutatóin túl az ide kapcsolódó társtudományok, főként a művészet- és a zenetörténet szempontjait is fontos képviselnünk, mert még mindig nem tanulunk eleget a más szakterületek módszereiből és eredményeiből. Látni fogjuk: maga a popularitás gondoskodik arról, hogy még ott is interdiszciplinárisan kelljen vizsgálódnunk, ahol nem terveztük.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. február 17. § 0 hozzászólás
Krupp József, szerk. Világok között: Tanulmányok Ovidius életművéről. Budapest: reciti, 2020.
Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat adott a korunkat talán leginkább megszólító római költő életműve előtti tisztelgésre. Budapesten 2017 novemberében került sor az Ovidius 2000 című konferenciára, amelyen a jelen kötet alapul. A négy egységbe foglalt tizenhat tanulmány Ovidius életművének ma legizgalmasabbnak látszó összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei a főműnek tekintett Metamorphoses poétikájával és modern világirodalmi visszhangjaival, az életmű hangsúlyosan római (Ars amatoria, Fasti) és nem római (Tristia, Ibis) tereivel, az elégia műfaji lehetőségeinek sokoldalú ovidiusi kiaknázásával (Heroides, Fasti, Tristia), végül pedig a költő sokrétű hazai befogadástörténetével foglalkoznak. Az itt sorakozó írások fényében úgy tűnik, a 21. század eleji olvasónak a római költő művei azokról a szférák közötti, megszilárdíthatatlan, átmeneti terekről adnak hírt, amelyek emberi és állati, művi és természeti, valóságos és illuzórikus, vagy éppen férfi és női, római és nem római, nyilvános és privát világok között húzódnak.
No tags for this post.2019. december 13. § 0 hozzászólás
Balázs-Hajdu Péter. Zsengék, töredékek, kétes hitelűek: A Madách–Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga. Irodalomtörténeti füzetek 181. Budapest: reciti, 2019.
A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách–Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi‑, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. szeptember 27. § 0 hozzászólás
Dudithius, Andreas. Epistulae: 1581–1589. Ediderunt Nicolaus Szymański et Ida Radziejowska. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 13/7. Budapest: reciti, 2019.
Andreas Dudith (1533–1589), célèbre humaniste du 16 e siècle, nous a laissé, outre ses traités et traductions, une vaste correspondance dont la plupart n’a jamais été publiée. Parmi des correspondants de Dudith on relève les plus illustres personnages de la vie culturelle et politique de l’époque et les lettres s’étendent sur les sujets les plus variés, ce qui prête à cette correspondance une valeur documentaire.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás
Török Zsuzsa, szerk. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest: reciti, 2019.
Az első professzionális írónők, akik megélhetési forrásként tekintettek az írásra, a 19. század második felében jelennek meg, és különülnek el a nem egzisztenciális szükségletből alkotó női szerzőktől. A kötet olyan társadalmi-kulturális folyamatokat tár fel, amelyekben hivatásos írónők és változatos célokkal és motivációkkal ténykedő más íráshasználók vettek részt. A tanulmányok a női szerzőségnek a 19. századi irodalom‑, sajtó- és társadalomtörténettel való szoros összefüggéseit vizsgálják, és korabeli funkcióinak, illetve változatainak összetett kontextualizáló feltárására törekednek.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. augusztus 23. § 1 hozzászólás
Horn András. Mitikus gondolkodás és irodalom. Irodalmi modalitás. Szerkesztette Hegedüs Béla. Budapest: reciti, 2018.
Horn András második kötete a reciti gondozásában a Svájcban élő tudós két önállóan megjelent művét, a Mythisches Denken und Literaturt (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1995) és a Literarische Modalität: Das Erleben von Wirklichkeit, Möglichkeit und Notwendigkeit in der Literaturt (Heidelberg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tartalmazza a szerző fordításában és átdolgozásában. A két mű számos ponton kapcsolódik a kiadónknál 2017-ben megjelent Az irodalomesztétika alapjai című kötethez.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. június 24. § 0 hozzászólás
Huszti László. Calvinus János élete. Szerkesztette Tóth Zsombor. ReTextum 10. Budapest: reciti, 2019.
Huszti László, a kolozsvári Református Kollégium seniora, 1758-ban fordította le Kálvin János Theodor de Bèze által írt latin nyelvű életrajzát. A mindeddig ismeretlen kézirat a legelső magyar nyelvű fordítása de Bèze szövegének, mely százötven évvel előzi meg Rácz Kálmán 1908-ban készült átültetését. A Huszti tollán magyarul is megszólaló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan applikált és akkomodált történeti tudás lenyomatát őrzi, amely a vallásos perzekúció tapasztalatának irodalmi és történeti bizonyítéka egyszersmind. A Huszti-féle magyar szöveg értelmében 1758-ban még tart a reformáció. A fordítás, az élettörténet megjelenítésén túl tehát újfajta, hosszú reformációként meghatározható korszakfelfogást is javasol.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. május 29. § 0 hozzászólás
Ágnes Dóbék, Gábor Mészáros and Gábor Vaderna, eds. Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Reciti Konferenciakötetek 3. Budapest: reciti, 2019.
The period covered in this volume was particularly important in Hungarian cultural history regarding the interactions of print media with other social and cultural formations. The expansion of the market of media products was accompanied by the acceleration of social communication and the broadening of its participant base. Weekly newspapers and periodicals published only a few times a year followed international patterns. As new reading habits and editorial-authorial roles emerged, an increasing number of people took advantage of the new opportunities to publish.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. április 11. § 0 hozzászólás
Ajkay Alinka és Császtvay Tünde, szerk. (B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén. Reciti konferenciakötetek 2. Budapest: reciti, 2018.
Gyulai Pál több évtizedes munkásságának értelmezése, értékelése nagyon különböző, és személyének, ténykedésének, befolyásának, eredményeinek megítélése roppant eltérő. Óriási – nemegyszer heves indulatokat is keltő – vitákat kavar, hogy jelentőségét szépírói tevékenysége, a kortárs kritika tudománnyá emelése, irodalomszervezői tevékenysége vagy tanári, esetleg szerkesztői munkássága nézőpontjából elemezzük, és azokat milyen elsődlegességi sorba állítva, hogyan értékeljük.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. március 14. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6. Budapest: reciti, 2018.
Aligha gondoltuk volna, amikor 2012-ben, egy OTKA-pályázat keretében megalapítottuk a Reciti Kiadó új sorozatát, a Doromb című közköltészeti „évkönyvet”, hogy nemcsak rendszeres megjelenését tudjuk majd biztosítani, de esetenként akár tematikus kötetek összeállítását is célul tűzhetjük ki. Hűséges szerzőinknek hála, 2018-ban ez a fordulat is bekövetkezett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anyagi és szellemi támogatásával most egy kicsit rendhagyó kötetet adhatunk az olvasók kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. március 13. § 0 hozzászólás
No tags for this post.Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018.
2019. január 25. § 0 hozzászólás
Pirnát Antal. Kiadatlan tanulmányok. Szerkesztette Ács Pál. Budapest: reciti, 2018.
A jelen kötet Pirnát Antalnak a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténet Tanszékén őrzött hagyatékában fennmaradt kiadatlan tanulmányaiból közöl válogatást. A szerző kiváló tudós, rendkívül sokoldalú irodalomtörténész, eszmetörténész, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egyik nevezetes alakja, nagy hatású tanáregyéniség volt. A 16. századi erdélyi antitrinitárius mozgalmak kutatójaként vált nemzetközileg is ismertté. Mégsem szerette, ha csak a radikális reformáció kutatójának tartották. Joggal, hiszen érdeklődési köre kiterjedt a reneszánsz kori irodalom- és művelődéstörténet, vallástörténet szinte valamennyi területére.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. január 15. § 1 hozzászólás
Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018.
Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. december 31. § 0 hozzászólás
Csonki Árpád, szerk. Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról. Hagyományfrissítés 6. Budapest: reciti, 2018.
Jelen kötet tanulmányai Arany János Naiv eposzunk című 1860-as tanulmányának tudományos hatásával vetnek számot. Arany írása nemcsak a magyar irodalomtörténetről való gondolkodásra volt nagy befolyással, hanem más tudományágaknak a kérdésfeltevéseit is hosszú időre meghatározta.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. december 30. § 0 hozzászólás
Balogh Magdolna, szerk. Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest: reciti, 2018.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete kétoldalú együttműködés keretében több ciklus óta kutatja a magyar és a szlovák irodalomban zajló folyamatokat, műfaji és narratív jellegzetességeket, meghatározó művelődéstörténeti trendeket, a két irodalom kapcsolatait, kulturális cserefolyamatait, elhelyezkedését a közép-európai kulturális térben.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. december 24. § 0 hozzászólás
Wirágh András. Fantasztikum és medialitás: Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig. Irodalomtörténeti füzetek 180. Budapest: reciti, 2018.
Mindig is kedveltem azokat a regényeket, amelyek nyomozásra késztettek és komolyan megdolgoztattak, aztán egy váratlan csavarral aláásták gondosan kimunkált cselekményüket, vagy esetleg kérdőjelek közepette hagytak. Ebből az élményből születhetett az ötlet, hogy az olvasót elbizonytalanító szövegekkel foglalkozzam komolyabban. Miközben az is egyre világosabbá vált számomra, hogy a szövegek tematikai jegyeiktől függetlenül hordozzák ezeket a sajátságokat, olvasás és nyomozás pedig a korábban gondoltnál sokkal szorosabb viszonyban állnak.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. november 26. § 0 hozzászólás
Máté Ágnes. Egy kora újkori sikerkönyv története: 15–16. századi szövegvariánsok és fordítások Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibus című szerelmes regényéből. Budapest: reciti, 2018.
Aligha van érdekesebb téma a szerelemnél. Ebben a kötetben egy szerelmespár, Eurialus és Lucretia érzelmei mellett szó van az őket megalkotó humanista, Eneas Silvius Piccolomini latin klasszikus szerzők iránti szenvedélyéről, valamint számos neves és névtelen másoló, nyomdász és fordító munkájáról, amelyeket az előbbi két szenvedély ihletett.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. november 5. § 0 hozzászólás
Tüskés Anna, szerk. Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia. Budapest: reciti, 2018.
A bibliográfia dokumentálja Tüskés Tibor írói, kritikusi, irodalomtörténészi és tanári munkásságát, a róla szóló irodalmat, valamint a hatástörténet adatait. Regisztrálja az általa írt, életében és a halála után megjelent műveket, a rá vonatkozó szakirodalmat, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokat, a vele/róla készült filmeket. Esetenként rövid annotációval egészítettem ki a címleírásokat, s jeleztem az írásokra megjelent reakciókat.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. szeptember 26. § 0 hozzászólás
Fórizs Gergely és Vaderna Gábor, szerk. Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok. Reciti konferenciakötetek 1. Budapest: reciti, 2018.
Berzsenyi Dániel életművét a magyar irodalomtörténet-írás ellentmondásos jelenségként könyvelte el, melynek egyes elemei rendre idegenszerűnek és kétséges értékűnek számítottak. A jelen kötetbe gyűjtött tanulmányok Berzsenyi munkásságának különböző, 19. századi költészet‑, kritika- és eszmetörténeti kontextusait tárják fel és értelmezik. Olyan összefüggéseket mutatnak fel, amelyek nyomán lehetővé válik az egyszerre kanonikusnak és ismeretlennek tűnő klasszikus újfajta megközelítése. Az itt megfogalmazott kérdéseket immár nem az irodalmi kánon utólagos szempontjai diktálják, hanem az egykorú szellemi közegre összpontosító vizsgálatokból adódnak.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. szeptember 19. § 0 hozzászólás
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.
Immáron a harmadik kötetét bocsátjuk útra az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett konferencia-sorozatnak. A konferenciák kétévente interdiszciplináris előadásokat fognak át a megadott tematikában az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásával. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő célja a kezdetektől az volt, hogy párbeszédet biztosítsanak az irodalom- és társadalomtudósok között egy olyan tematika körüljárásával, amely az értelmiségi szerepvállalás történeti különbségeit is figyelembe véve kérdez rá a szerep adta lehetőségekre és korlátaira, változó történeti formáira, egyéni és csoportos kivetüléseire.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. július 7. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018.
Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. május 2. § 0 hozzászólás
Karsai György, Kárpáti András és Vámos Kornélia, szerk. Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról. Budapest: reciti, 2018.
Nyolc tanulmány, amelyek mindegyike az európai színháztörténet kiindulópontját jelentő görög és római drámairodalmat választotta elemzése tárgyául. Különböző megközelítésekben – tudománytörténet, szöveghagyományozás, mítoszkezelés, dramaturgia, színpadra állítás stb. – foglalkoznak a kiválasztott drámaszöveggel vagy szerzővel vagy színházi műfajjal.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. március 30. § 0 hozzászólás
Küllős Imola, szerk. Világi énekek és versek. B. P. 1800. ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.
A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928–2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert „mintegy 70 százaléka – kései leíratása ellenére – a XVIII. század első feléből való”, s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. február 16. § 0 hozzászólás
Gábori Kovács József és Major Ágnes, szerk. „…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról. Budapest: reciti, 2017.
Az Arany János-emlékévet Áder János köztársasági elnök nyitotta meg 2017. március 2‑án Nagyszalontán. Ez alkalommal a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete ülésszakot rendezett. Az Intézet Weöres Sándor versét idézve „… és palota épül a puszta beszédből”. A 200 éves Arany János címmel 2017. május 15-én szintén tudományos ülésszakot tartott a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének keretében. Ez a könyv a meg nem jelent előadások közül mindazokat tartalmazza, amelyek változatlan formában vagy tanulmánnyá bővítve álltak rendelkezésünkre.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. február 9. § 0 hozzászólás
Czintos Emese. Példától az olvasmányig: A (szép)história a 16. század magyar irodalmában. Irodalomtörténeti füzetek 179. Budapest: reciti, 2017.
A könyv a históriás éneknek, ezen belül a széphistóriának a 16. századi magyar irodalomban betöltött szerepét értelmezi két olvasat metszéspontjain: a műfajtörténeti, poétikai, olvasmánytörténeti, nyomdatörténeti, eszmetörténeti kérdezések révén levonható tanulságokat egy szövegközpontú analitikus, diskurzív olvasattal veti össze.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. február 4. § 1 hozzászólás
Horn András. Az irodalomesztétika alapjai. Szerkesztette Fórizs Gergely. Budapest: reciti, 2017.
Jelen kötet Horn András Grundlagen der Literaturästhetik (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1993) című német nyelvű munkájának a szerző által magyarra fordított és átdolgozott változata.
» Tovább a teljes szövegre «
2018. február 2. § 0 hozzászólás
Dávidházi Péter és Kelevéz Ágnes, szerk. A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére. Budapest: reciti, 2017.
A kötet alapjául szolgált akadémiai konferencián, 2016. április 4‑én igyekeztünk bejárni a Poszler György érdeklődését meghatározó szellemi tájakat.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. december 26. § 0 hozzászólás
Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai, szerk. Fajt Anita, Szilágyi Emőke Rita, Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2017.
Jelen kötet a 2016-os Bethlen Miklós-emlékév keretében készült, amelyet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársai valósítottak meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reformáció Emlékbizottság és a REFO500 tudományos konzorcium támogatásainak köszönhetően.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. december 13. § 0 hozzászólás
Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, reciti, 2017 (Hagyományfrissítés, 5).
Vörösmarty Mihály Szózat című verse (1836) és Egressy Béni Szózat-dallama (1843) olyan irodalmi és multimediális alkotás, amelyet a kortársak szinte megszületése pillanatától nemzeti jelképpé avattak. A megzenésítést követően Vörösmarty sorai futótűz gyorsaságával terjedtek, a társadalom minden rétegéhez eljutottak, nagyon rövid időn belül országosan ismert mű lett.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. november 24. § 0 hozzászólás
Tóth Zsombor, A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 178).
A kódexként és nyomtatványként egyaránt felfogott kora újkori könyv antropológiája az írás és olvasás aktusainak vizsgálata révén, tehát az írás- és szöveghasználatból érthető meg. A két fő médium, a nyomtatott és a kéziratos szöveg és e szövegek nyilvánosságmodelljeinek distinkciója az egyéni használat (olvasás, írás, fordítás, másolás) rekonstrukcióját és értelmezését teszi lehetővé. Ily módon a kora újkori irodalom működéséhez adhat irodalomtörténeti szempontból is érvényes kereteket és támpontokat.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. november 2. § 0 hozzászólás
A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége. Konferenciakötet, szerk. Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, Budapest, reciti, 2017.
A kötet szerkesztői, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája Későromantikus és Kora Modern Magyar Irodalom programjának hallgatói. Nagy Beáta, Surányi Beáta és Ujvári Nóra szakmai elkötelezettsége és ügyszeretete révén szerveződött a tavalyi konferencia, melynek előadásaiból jelen kötet létre jött. A konferencia több szekcióban zajlott, mindegyiket szokatlanul élénk érdeklődés kísérte. Az előadások sikere természetesen nem független a témaválasztás sikerétől, ami újfent a romantika aktualitásának – az értő kérdésekre válaszoló, megszólító erejének – a bizonyítéka.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. október 27. § 0 hozzászólás
Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum, szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália, Budapest, reciti, 2017.
William Shakespeare szempontjából 2016 kivételes évnek bizonyult, hiszen világszerte ünnepelték a szerző halálának 400 éves évfordulóját. Az ünnepléssorozatoknak természetesen a halál 400. évfordulója nem a tárgyát képezte, hanem csupán az alkalmat szolgáltatta hozzá, hiszen senki sem örül, örült annak, hogy a világirodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének élete 1616-ban véget ért.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. október 3. § 0 hozzászólás
No tags for this post.Networking Guide: Enlightened Societies, Literature and Science in Central Europe. International Conference and Humboldt Kolleg, Hungarian Academy of Sciences – Hungarian National Museum, Budapest, 11–15 October 2017, edited by Réka Lengyel, Gábor Tüskés, Budapest, reciti, 2017.
2017. július 31. § 0 hozzászólás
Knapp Éva, Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, Budapest, reciti, 2017.
A kötet tizenöt tanulmányt tartalmaz az elmúlt tíz évben készült, a régi magyar irodalom történetéhez és interdiszciplináris szövegkörnyezetéhez, mindenekelőtt a kora újkori eszmék alakulásához szorosan kötődő írások közül.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. július 24. § 0 hozzászólás
No tags for this post.Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben: Fiatalok Konferenciája 2016, szerk. Déri Eszter, Dóbék Ágnes, Görög Dániel, Markó Anita, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2017.
2017. július 7. § 0 hozzászólás
Friedrich Schiller, A Naiv és Sentimentális kőlteményről, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r. Labádi Gergely, Simon-Szabó Ágnes, a kísérőtanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2017 (ReTextum, 6).
Bölöni Farkas Sándor neve mind a kortársak, mind a későbbi kutatás számára egybeforrt a szerző nagy sikerű útinaplóival. Az egykönyves szerzővé válás az amerikai utazás beszámolóin alapult. Az utazások szövegére irányuló világos fókusz, az egykönyves állandó jelző és a szerény, visszahúzódó jellemrajz ugyanakkor homályban hagyják a bizonyára irodalmi ambíciókkal is bíró erdélyi értelmiségi teljes(ebb) profilját. Ez a vakfolt egyre többek érdeklődését kelti fel, így az elmúlt években megkezdődött a szerző eddig kéziratban maradt történetírói, szépirodalmi fordításainak kiadása. Ebbe a sorba illeszkedik jelen kiadvány is.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. május 25. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2017.
A hagyomány attól hagyomány, hogy működik. Formálgatják, irányítani próbálják (papok, esztéták, politikusok), de végül mégis saját arculata lesz. A személyes tudások mintha egyenként is különféle irányba húznák-vonnák ezt a különleges szellemi amőbát, amely persze gyorsan és rugalmasan változtatja alakját. A közköltészetben ez a szép és ez a rémisztő egyszerre. A mindenhez-hasonlóság és a furcsa egyediségek.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. március 14. § 0 hozzászólás
Szilágyi Márton, Forrásérték és poétika. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 177).
Kazinczy Ferenc életművének legismertebb és legnagyobb hatású darabja a Fogságom naplója. Ezért is meglepő, hogy ez a monográfia mind ez idáig az első átfogó, könyv terjedelmű vállalkozás az értelmezésére.
» Tovább a teljes szövegre «
