Kapitalizmus és irodalomtörténet (ReKonf ‧ 15)

2022. november 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet „A 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom po­li­ti­kai gaz­da­ság­ta­na” MTA Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port 2021 nya­rán Pé­csett tar­tott kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sa­i­ból szü­le­tett ta­nul­má­nyo­kat te­szi köz­zé. A szer­zők kö­zött ta­lál­ni iro­da­lom­tör­té­nészt, fi­lo­zó­fust, esz­té­tát, esz­me­tör­té­nészt és köz­gaz­dászt. Írá­sa­ik szer­te­ága­zó te­rü­le­te­ken és kor­sza­kok­ban vizs­gá­lód­nak, de egy­aránt amel­lett ér­vel­nek, hogy a ka­pi­ta­liz­mus meg­ke­rül­he­tet­len prob­lé­má­ja a mo­dern kul­tú­rá­ról való gon­dol­ko­dás­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára

2022. október 18. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Föl­des Györ­gyi, Ma­jor Ág­nes és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. Mű­for­dí­tás és más ext­rém spor­tok: Írá­sok Kap­pa­nyos And­rás 60. szü­le­tés­nap­já­ra. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Kap­pa­nyos And­rás nél­kül ez a könyv sem jö­he­tett vol­na lét­re, csak­úgy, mint sok má­sik. Meg az ő har­minc­öt éve ala­ku­ló és gya­ra­po­dó iro­da­lom­tu­dó­si és mű­for­dí­tói élet­mű­ve nél­kül, amely ki­te­kint a 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ra, egyik, nem­zet­kö­zi pers­pek­tí­vát is nyi­tó fó­kusz­pont­ja az avant­gárd, azon kí­vül pe­dig T. S. Eli­ot és James Joyce, újab­ban pe­dig a for­dí­tás­tu­do­mány­ban lát­szik ki­tel­je­sed­ni. És ne fe­led­kez­zünk el szer­kesz­tői mun­ká­i­ról, egye­te­mi ok­ta­tói, va­la­mint tu­do­mány­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­gé­ről sem, meg ar­ról, hogy neki nem „min­den egy­for­mán pop­ze­ne”. Hogy csak a fon­to­sab­ba­kat em­lít­sük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kisfaludy Sándor: Hazafiúi Szózat

2022. október 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kis­fa­lu­dy Sán­dor. Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez (1809). For­rás­ki­adás. Szer­kesz­tet­te Nagy Ágos­ton. Re­Tex­tum 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Je­len kri­ti­kai ki­adás, mely Kis­fa­lu­dy Sán­dor szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ra je­le­nik meg, Kis­fa­lu­dy Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez című, Jó­zsef ná­dor meg­bí­zá­sá­ra, az 1809. évi in­szur­rek­ció al­kal­má­ból ké­szí­tett fél­hi­va­ta­los buz­dí­tó mun­ká­já­nak au­to­gráf ma­gyar nyel­vű fo­gal­maz­vá­nyát, tisz­tá­za­tát, va­la­mint né­met ki­vo­na­tát köz­li kéz­irat­ból, az utób­bi két eset­ben a meg­bí­zó cen­zú­rá­já­val együtt, to­váb­bá a nyom­tat­vány alap­ján köz­re­ad­ja a mű Sche­di­us Lajos-féle né­met for­dí­tá­sát is. A ki­adás a tex­to­ló­gi­ai ap­pa­rá­tus mel­lett bő­sé­ges tár­gyi jegy­ze­te­ket és rész­le­tes be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600)

2022. szeptember 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de: Uta­zás és hír­név. Wit­ten­ber­gi ma­gyar di­á­kok la­tin nyel­vű bú­csúz­ta­tó­ver­sei (1560–1600). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 185. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Wit­ten­ber­gi Egye­tem szel­le­mi­sé­ge je­len­tős ha­tás­sal volt a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai, egy­há­zi és kulturális-oktatási fo­lya­ma­tok­ra. A ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok a Wit­ten­berg­ben ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok név­so­rá­nak össze­ál­lí­tá­sá­tól kezd­ve Phi­lipp Me­lanch­ton szel­le­mi ha­tá­sá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sén ke­resz­tül is­ko­la­tör­té­ne­ti és egy­ház­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­to­kig ter­jed­tek ki. Is­mert to­váb­bá, hogy a ma­gyar di­á­kok Wit­ten­berg­ben élénk pub­li­ká­ci­ós te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, nagy­részt ap­ró­nyom­tat­vá­nyo­kat je­len­tet­tek meg.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században (ReKonf ‧ 14 )

2022. július 29. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Olasz–magyar iro­dal­mi és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok a 18–19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 14. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 18. szá­zad má­so­dik fele és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei fon­tos fe­je­ze­tét je­len­tik az olasz–magyar mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­nek. A ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zi és vi­lá­gi ér­tel­mi­ség Itá­li­á­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­tai és olasz irá­nyult­sá­gú mű­velt­sé­ge je­len­tős ha­tást gya­ko­rol­tak a ha­zai kul­tu­rá­lis élet kü­lön­bö­ző szfé­rá­i­ra. A kö­tet ta­nul­má­nyai az itá­li­ai kul­tu­rá­lis be­fo­lyás főbb ha­zai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it vizs­gál­ják, az olasz–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak új ered­mé­nye­it ad­ják köz­re az iro­dal­mi ha­tá­sok, a színház- és ze­ne­tör­té­net, a po­pu­lá­ris kul­tú­rá­ban tet­ten ér­he­tő itá­li­ai ele­mek, az uta­zá­si iro­da­lom, a fő­pa­pi kul­tú­ra, va­la­mint a könyv- és könyv­tár­tör­té­net té­ma­kö­re­i­ből.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Luis de Ávila y Zúñiga: A császár háborúja Németországban

2022. június 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Luis de Ávi­la y Zúñi­ga. A csá­szár há­bo­rú­ja Né­met­or­szág­ban. Szer­kesz­tet­te, for­dí­tot­ta, a be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyo­kat írta Guit­man Bar­na­bás. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

1546–1547 fo­lya­mán zaj­lott a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú az V. Ká­roly csá­szár ál­tal ve­ze­tett eu­ró­pai össze­fo­gás és a né­met pro­tes­táns ren­dek együtt­mű­kö­dé­se ré­vén ala­pí­tott schm­al­kal­de­ni szö­vet­ség kö­zött. A há­bo­rú­ban a Ma­gyar Ki­rály­ság I. Fer­di­nánd és az ud­va­ri hu­szár­ság ré­vén had­vi­se­lő fél­ként vett részt, ér­dem­ben tá­mo­gat­va a spa­nyol, itá­li­ai, né­met­al­föl­di, né­met, oszt­rák és cseh csa­pa­to­kat is fel­vo­nul­ta­tó csá­szá­ri hadsereget.

Kö­te­tünk né­hány rö­vi­debb, kap­cso­ló­dó for­rás kí­sé­re­té­ben elő­ször köz­li ma­gyar nyel­ven a há­bo­rú tör­té­ne­tét a csá­szá­ri ol­dal szem­szö­gé­ből meg­örö­kí­tő Luis de Ávi­la mű­vét. A könyv ele­jén lévő tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok­ban a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú előz­mé­nye­i­nek, le­fo­lyá­sá­nak és az utá­na kö­vet­ke­ző évek tör­té­né­se­i­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa ka­pott he­lyet egé­szen az augs­bur­gi val­lás­bé­ke 1555-ös alá­írá­sá­ig. Kü­lön fe­je­ze­tek szól­nak a had­vi­se­lés kü­lön­bö­ző ko­ra­be­li mó­do­za­ta­i­ról, Ávi­la éle­té­ről, mű­vé­nek ke­let­ke­zé­si kö­rül­mé­nye­i­ről. A ta­nul­má­nyo­kat és a kö­zölt for­rá­so­kat ko­ra­be­li nyom­tat­vá­nyok­ból vett met­sze­tek, raj­zok, va­la­mint a kö­tet össze­ál­lí­tó­ja ál­tal ké­szí­tett tér­kép­váz­la­tok egé­szí­tik ki.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Orosz Andrea: Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése (Vitae ‧ 4)

2022. március 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Orosz And­rea. Ko­váts Jó­zsef. Az élet­rajz és az élet­mű fel­tér­ké­pe­zé­se. Vi­tae 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A du­nán­tú­li szü­le­té­sű Ko­váts Jó­zsef (1780–1809) szá­má­ra na­gyon rö­vid élet­út és még en­nél is rö­vi­debb, mind­össze egy év­ti­zed­nyi köl­tői pá­lya­fu­tás ju­tott osz­tály­ré­szül. A ka­pos­vá­ri bör­tön­ben el­hunyt köl­tő ver­se­it en­nek elle­nére száz­nál is több kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mény őrzi. Ko­váts élet­mű­ve nem szá­mít nagy­nak, mind­össze fél­száz ver­set írt éle­te so­rán, ezek­nek azon­ban más­fél ezer­nél is több má­solatát őr­zik a ma fel­lel­he­tő kéz­ira­tok. Mind­ez meg­győ­ző bi­zo­nyí­ték­ként szol­gál Ko­váts egy­ko­ri nép­sze­rű­sé­gé­re, amely a 19. szá­zad első fe­lé­ben Cso­ko­na­i­é­val ve­te­ke­dett a re­for­má­tus kol­lé­gi­u­mi di­ák­ság és a kol­lé­gi­u­mok fa­lai kö­zül ki­ke­rü­lő ér­tel­mi­sé­gi­ek kö­ré­ben. A ké­sőb­bi kri­ti­ku­sok – a meg­vál­to­zott iro­dal­mi íz­lés­nek kö­szön­he­tő­en – elég mos­tohán bán­tak Ko­váts­csal, szi­go­rú sza­vak­kal il­let­ték költé­szetét és sze­mé­lyét egy­aránt, pusz­tán Csokonai-epigonként te­kin­tet­tek rá, ami nap­ja­ink­ban is ál­ta­lá­nos.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4

2022. február 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Ki­adó, 2021.

Az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett irodalom- és tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat ne­gye­dik kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A ta­nács­ko­zá­sok­nak rend­sze­re­sen ad ott­hont a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ke, mely még 2013-ban dön­tött úgy, hogy két­éven­te ven­dé­gül lát­ja az ér­tel­mi­ség­tör­té­net össze­tett kér­dés­kö­re­i­vel és kar­ri­er­le­he­tő­sé­ge­i­vel, a szel­lem min­den­ko­ri em­be­re­i­nek kap­cso­la­ti há­ló­i­val, il­let­ve al­ko­tói cso­por­to­su­lá­sok, írók, iro­dal­má­rok iz­gal­mas élet­tör­té­ne­te­i­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tó­kat. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés­sel lét­re­jött, két­éven­te meg­tar­tott nagy si­ke­rű ren­dez­vény társ­szervezője ez­út­tal is a bu­da­pes­ti Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont (ko­ráb­ban MTA) Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te volt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kéziratosság és nyomtatott kultúra a régiségben

2022. január 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ko­vács An­na­má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la, Vit­kai Nóra és Vra­bély Márk, szerk. Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2020. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ti­ze­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja (vir­tu­á­lis) ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy, a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2020. ok­tó­ber 15–16. kö­zött a pan­dé­mia mi­att az on­line tér­ben le­zaj­lott Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

…daß er uns einen Correspondenten in Wien ausmache“

2022. január 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Zol­tán Csep­re­gi und Ju­li­an­na Or­sós, hrsg. v. „…daß er uns ei­nen Cor­res­pon­den­ten in Wien aus­ma­che“ Be­rich­te, Bri­e­fe und Auf­ze­ich­nun­gen von dä­nis­c­hen und sch­we­dis­c­hen Ge­sandtschafts­pre­di­gern in Wien (1705­–1755). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Der westfä­lis­che Frie­de re­gel­te u. a. die Tä­tig­ke­it der Leg­a­ti­on­spre­di­ger und Ge­sandtschafts­kapel­len – als sys­tem­frem­der Ele­men­te im Zeital­ter der Konfessionalisierung.

Auf di­e­ser Rechtsg­rund­lage ka­men die dä­nis­c­hen (Pa­ris, Mad­rid, Warschau, Wien), die sch­we­dis­c­hen (Pa­ris, Wien), die hol­län­dis­c­hen (Wien, Kons­tan­tin­opel) evan­gelis­c­hen und die kaiserlich-katholischen Ge­sandtschafts­kapel­len zustan­de (Stock­holm, Ham­burg, Den Haag, Lon­don, Mos­kau). Die Got­tes­di­ens­te in den Wi­e­ner Kapel­len (die zwei lu­the­ris­c­hen und den ei­nen re­for­mi­er­ten) durf­ten außer dem Botschaftsper­so­nal nur Pro­tes­t­an­ten be­su­chen, die sich von Amts we­gen in der Haupt- und Res­idenz­stadt auf­hi­el­ten: am Hofe an­we­sen­de Re­ichs­stän­de und de­ren hier akk­re­di­ti­er­te Räte, Re­ichs­hofrä­te, Re­ich­sa­gen­ten, kaiser­lich pri­vi­le­gi­er­te Ni­e­der­leger (Großhänd­ler) und Hof­li­e­fe­r­an­ten. Die Be­hör­den üb­ten außer­dem Nach­sicht im Fal­le von in kaiser­li­chem Di­enst ste­hen­den Of­fi­zi­e­ren und dem übrig geb­li­ebe­nen evan­gelis­c­hen Adel Niederösterreichs.

Eine il­le­gale Grup­pe un­ter den Got­tes­di­enst­be­su­chern bil­de­ten die ges­ells­chaft­lich ni­ed­ri­ge­ren Schich­ten: Hand­werks­ges­el­len, Stu­den­ten, Ha­us­leh­rer, Wit­wen und das Di­enst­per­so­nal der oben auf­gezähl­ten Evan­gelis­c­hen mit Son­der­rech­ten.…
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9.

2021. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A köz­kul­tú­ra ku­ta­tá­sa min­den­képp a ré­gé­szet­tel ro­kon. De va­jon ki tud­ja, kik vol­tak ott­hon, és kik vol­tak ven­dé­gek Pom­pe­ji há­za­i­ban, akik sose jár­tak ott ko­ráb­ban? A tár­gya­ik, a csont­ja­ik, az éle­tük utol­só per­ce va­la­mi más­nak lett a do­ku­men­tu­ma. A köz­kul­tú­ra em­lé­kei is így szó­ród­nak szét, gyak­ran tel­je­sen más kö­zeg­ben, mint ami­ben va­la­ha ér­tel­mük volt. Ten­ger­ből jön, csi­kó­hal for­má­jú, de még­se csi­kó­hal. Ami még­is ér­de­kes­sé te­szi: ho­gyan, mi­ért ke­rült a szál­lít­mány a víz­be, s mi­ként jut, mi­ért jut­hat egy­ál­ta­lán a part­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az elbeszélt tér (ReKonf ‧ 13)

2021. december 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Rá­kai Or­so­lya és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Az el­be­szélt tér. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 13. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Alap­ve­tő­nek lát­szik, hogy az el­be­szé­lés di­men­zi­ó­ja az idő. És bár min­den cse­lek­vés, tör­té­nés ki­bon­ta­ko­zá­sá­hoz tér­re épp­úgy szük­ség van, mint idő­re, és az idő ér­zé­ke­lé­sé­hez el­mé­le­ti­leg is szük­sé­ges a (tér­ben tör­té­nő) moz­gás, a tér a nar­ra­to­ló­gi­á­nak so­ká­ig vi­szony­lag mel­lé­kes, el­ha­nya­gol­ha­tó ter­ré­nu­ma ma­radt. A „tér­be­li­ség for­du­la­ta” azon­ban a 20. szá­zad vége felé egy­re na­gyobb je­len­tő­ség­re tett szert: az iro­da­lom­tól és az el­be­szé­lés­el­mé­let­től ha­gyo­má­nyo­san tá­vo­lab­bi­ként el­gon­dolt disz­cip­lí­nák sora kezd­te be­emel­ni sa­ját esz­köz­tá­rá­ba a nar­ra­ti­vi­tás szá­mos fo­gal­mát, a le­írás, a sze­rep­lő, a né­ző­pont és az el­be­szélt idő mel­lett az el­be­szélt tér kon­cep­ci­ó­ját is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet” (Vitae ‧ 3)

2021. december 24. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton. Az író­vá vá­lás mik­ro­tör­té­ne­te a 19. szá­zad első fe­lé­ben. Lisz­nyai Kál­mán és az „iro­dal­mi gé­pe­zet.” Vi­tae 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Lisz­nyai Kál­mán (1823–1863) az 1840-es évek új iro­dal­mi nem­ze­dé­ké­nek rep­re­zen­táns alak­ja volt, Pe­tő­fi ba­rá­ti kö­réhez tar­to­zott, s az­tán az 1850-es évek egyik leg­na­gyobb iro­dal­mi si­ke­re fű­ző­dik a ne­vé­hez: Pa­lóc da­lok című verses­ kö­te­tét két ki­adás­ban, ál­lí­tó­lag hat­ezer pél­dány­ban jelen­tették meg. Ez a mo­nog­rá­fia nem írói mun­kás­sá­gá­nak új­raértelmezésére és eset­le­ges ha­tás­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gé­nek bi­zony­ga­tá­sá­ra vál­lal­ko­zik: Lisz­nyai köl­té­sze­te ezt nem is in­do­kol­ná. Az élet­pá­lya át­te­kin­té­sé­nek azon­ban ko­moly ér­de­kes­sé­get köl­csö­nöz a jól do­ku­men­tál­ha­tó élet­pá­lya, amely épp­úgy tá­masz­kod­hat a köl­tő sa­ját, bár rendezetle­nül hát­ra­ha­gyott ha­gya­té­ká­ra, mint ahogy le­vél­tá­ri forrá­sokra és egy­ko­rú saj­tó­hír­adá­sok­ra, s ezért szin­te fel­kí­nál­ja ma­gát egy olyan mik­ro­tör­té­ne­ti fó­ku­szú vizs­gá­lat­ra, amely kü­lön­bö­ző lép­té­kek fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel kí­ván­ja megra­gadni a ma­gyar iro­da­lom 19. szá­zad kö­ze­pi in­téz­mé­nye­i­nek ki­ala­ku­lá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában (ReKonf ‧ 12)

2021. december 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ko­vács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresztény Já­nos, Rédey-Keresztény Jú­lia, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet írá­sai szer­te­ága­zó té­má­kat bon­col­gat­nak, a kö­zép­ko­ri kó­dex­má­so­lás­tól kezd­ve egé­szen a 19. szá­zad for­du­ló­ján ki­ala­ku­ló or­vo­si szak­nyelv vizs­gá­la­tá­ig.­ A szer­zők egy­től egyig fi­a­tal ku­ta­tók, akik­nek írá­sa­it el­ső­sor­ban az moz­gat­ta, ho­gyan le­het a kul­tu­rá­lis transz­fe­rek je­len­sé­gét és vál­to­za­ta­it meg­ra­gad­ni, va­la­mint ho­gyan il­lesz­ked­nek a vizs­gált je­len­sé­gek a hosszú re­for­má­ció korszakalakzatába.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Drága Tanárnő!”

2021. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna és Tüs­kés Gá­bor, vá­lo­gat­ta, saj­tó alá ren­dez­te, szerk. „Drá­ga Ta­nár­nő!” Irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti for­rá­sok Tüs­kés Ti­bor­né ha­gya­té­ká­ból (1949–1997). Em­lé­ke­zé­sek (2019, 2021). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet vá­lo­ga­tást nyújt Tüs­kés Ti­bor­né Sze­mes Anna (1930–2020) kö­zép­is­ko­lai ma­gyar­ta­nár ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt for­rá­sok­ból, a neki aján­lott írá­sok­ból és a róla szó­ló em­lé­ke­zé­sek­ből. A gyűj­te­mény há­rom pé­csi köz­ok­ta­tá­si in­téz­mény, a Csé­ti Ottó Bá­nya­ipa­ri Tech­ni­kum, a Le­ő­wey Klá­ra Gim­ná­zi­um és a Ba­ra­nya Me­gyei Pe­da­gó­gi­ai In­té­zet tör­té­ne­té­hez kap­cso­ló­dik, mi­köz­ben fényt vet egy nem min­den­na­pi ta­nár­egyé­ni­ség éle­té­re, mun­ká­já­ra, a tan­órá­kon messze túl­mu­ta­tó ok­ta­tó, ne­ve­lő te­vé­keny­sé­gé­re. A for­rá­sok ál­tal fel­ölelt idő­szak az 1950-es évek­től a Kádár-korszakon át az 1989 utá­ni év­ti­zed vé­gé­ig ter­jed. A fi­lo­ló­gi­ai jegy­ze­tek­kel el­lá­tott do­ku­men­tu­mok szá­mos mű­fajt kép­vi­sel­nek: a sze­mé­lyi és hi­va­ta­los ira­to­kon, to­váb­bá egy ön­élet­raj­zi vissza­em­lé­ke­zé­sen kí­vül van­nak köz­tük ver­sek, az iro­dal­mi szak­kö­ri mun­ka for­rá­sai, be­szé­dek, új­ság­cik­kek, in­ter­júk és levelek.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kalmár György: Hexameteres magyar költemények

2021. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kal­már György. He­xa­me­te­res ma­gyar köl­te­mé­nyek: Va­ló­sá­gos Ma­gyar ABC – P. S. Utó­lí­rás – Má­ria The­réz­si­á­hoz buz­dúlt alá­za­tos éne­kem. Saj­tó alá ren­dez­te He­ge­düs Béla. Régi Ma­gyar Köl­tők Tára. XVIII. szá­zad 17. Bu­da­pest: Uni­ver­si­tas Ki­adó – re­ci­ti, 2020.

A po­li­hisz­tor Kal­már György (1726–?) hosszú he­xa­me­te­res köl­te­mé­nye­it, min­de­nek­előtt a Va­ló­sá­gos ma­gyar ABC-t és az ah­hoz tar­to­zó Post Scriptum–Utólírást szá­mon tar­tot­ta a ma­gyar irodalomtörténet-írás. Még­hoz­zá ol­va­sat­la­nul. E mű­vek va­ló­szí­nű­leg még szak­mai kö­rök­ben is is­me­ret­le­nek. En­nek nyil­ván leg­főbb oka, hogy a szö­ve­gek­nek mind­má­ig nem volt mo­dern ki­adá­sa. A má­sik ok már Kal­már kor­tár­sa­i­nak is sze­met szúrt: a szer­ző kü­lö­nös, bár meg­ma­gya­rá­zott hang­je­lö­lé­sei. A ma­gyar nyelv le­írá­sá­hoz nyolc­van kü­lön­bö­ző ka­rak­tert tar­tott szük­sé­ges­nek, ame­lyek elég­gé meg­ne­he­zí­tik a szö­ve­gek ol­va­sá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

EGYHÁZIRODALOMTUDOMÁNY: Kis János (1770–1846)

2021. december 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely, Ker­tész Bo­tond és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Egy­ház – iro­da­lom – tu­do­mány: Kis Já­nos (1770–1846). Evan­gé­li­kus Gyűj­te­mé­nyi Ki­ad­vá­nyok 3. Bu­da­pest: re­ci­ti – Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény, 2021.

A kö­tet Kis Já­nos (1770–1846) evan­gé­li­kus püs­pök, író, köl­tő és tu­do­mány­szer­ve­ző sok­ré­tű mun­kás­sá­gá­nak új­ra­fel­fe­de­zé­sé­re vál­lal­ko­zik. Olyan élet­mű­ről van szó, ame­lyet a pre­mo­dern, neo­hu­ma­nis­ta kö­zös­sé­gi irodalom- és tu­do­mány­esz­mény je­gyé­ben ke­vés­bé a mon­da­ni­va­ló ere­de­ti­sé­gé­re való tö­rek­vés, mint in­kább a meg­cél­zott kö­zön­ség ki­mű­ve­lé­sé­nek vá­gya jel­le­mez. Kis­nek a kor­társ ma­gyar mű­ve­lő­dés kü­lön­bö­ző szeg­men­se­i­re tett ha­tá­sa óri­á­si, ám rész­le­te­i­ben a mai na­pig fel­tá­rat­lan. Az itt kö­zölt ta­nul­má­nyok e hi­ány pót­lá­sá­ba fog­nak bele, az egy­há­zi és vi­lá­gi in­téz­mény­tör­té­net, va­la­mint az irodalom‑, a filozófia- és az esz­me­tör­té­net irá­nyá­ból kö­ze­lít­ve a vizs­gá­lat tár­gyá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Evangélikus lelkészek Magyarországon – Pastores evangelico-lutherani in Hungaria

2021. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csep­re­gi Zol­tán. Evan­gé­li­kus lel­ké­szek Ma­gyar­or­szá­gon (ELEM). A zsol­nai zsi­nat­tól (1610) a sop­ro­ni or­szág­gyű­lé­sig (1681): II/1: Nyugat-Magyarország (a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let). 2. ja­ví­tott és bő­ví­tett ki­adás. 2/1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az adat­tár má­so­dik kor­sza­ká­nak idő­ha­tá­rai, a zsol­nai zsi­nat (1610) és a sop­ro­ni or­szág­gyű­lés (1681) meg­ha­tá­ro­zó egy­ház­po­li­ti­kai ce­zú­ra­ként ke­re­te­zik a ha­zai evan­gé­li­kus egy­ház­tör­té­net „rö­vid 17. szá­za­dát”. Ez a röp­ke hét év­ti­zed a val­lás­sza­bad­ság tör­vény­be ik­ta­tá­sá­nak kö­szön­he­tő­en a pro­tes­táns egy­há­zi élet­nek, az is­ko­lá­zás­nak és a könyv­ki­adás­nak olyan fel­vi­rág­zá­sát hoz­ta, hogy rész­ben a lel­ké­szi kar szük­ség­sze­rű bő­vü­lé­se, rész­ben az ada­tok sű­rű­sö­dé­se mi­att a bi­og­ram­mok az adat­tár leg­vas­ko­sabb kö­te­te­it töl­tik meg. Az élet­raj­zi ada­to­kat ezek­ben te­rü­le­ti fel­osz­tás sze­rint kö­zöl­jük. Je­len kö­tet­ben há­rom nyugat-magyarországi evan­gé­li­kus egy­ház­ke­rü­let, a du­nán­tú­li, a baj­mó­ci és a felső-dunamelléki egy­ház­ke­rü­let pap­ja­it gyűj­töt­tük össze.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Lennék valakié” Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018 (ReKonf ‧ 11)

2021. június 29. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Kap­pa­nyos And­rás, szerk., Ma­jor Ág­nes, mun­ka­társ. „Len­nék va­la­kié” Az Ady-kultusz és ki­sa­já­tí­tá­si kí­sér­le­tei 1906–2018. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ady End­re ha­lá­lá­nak cen­te­ná­ri­u­ma a 20. szá­zad leg­na­gyobb sza­bá­sú iro­dal­mi kul­tu­szá­nak cen­te­ná­ri­u­ma – noha az Ady-kultusz már a köl­tő éle­té­ben je­len­tős (a 20. szá­zad­ban pá­rat­lan) mé­re­te­ket öl­tött. A ha­lá­la óta el­telt év­szá­zad­ban ka­no­ni­zá­ci­ós és de­ka­no­ni­zá­ci­ós kí­sér­le­tek kö­vet­ték egy­mást. Bár Ady ko­rai is­mert­sé­gé­ben min­den bi­zonnyal sze­rel­mi te­ma­ti­ká­jú ver­sei ját­szot­ták a leg­na­gyobb sze­re­pet, ha­lá­la után a szö­ve­gek új­bó­li ki­ak­ná­zá­si kí­sér­le­tei túl­nyo­mó rész­ben po­li­ti­kai cél­za­tú­ak vol­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az emlékező képzelőerő (RomKép 2021)

2021. június 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, szerk. Az em­lé­ke­ző kép­ze­lő­erő. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Rom­Kép má­so­dik kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sai a ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erőt az em­lé­ke­zés, a je­len­lét­hi­ány és a ti­tok fe­lől kö­ze­lí­tet­ték meg. Az eb­ből meg­szü­le­tett kö­tet ta­nul­má­nyai úgy szó­lít­ják meg a ro­man­ti­kus ha­gyo­má­nyo­kat, úgy em­lé­kez­nek rá, hogy köz­ben újra meg újra át is ala­kít­ják azo­kat. A ta­nul­má­nyok­ban ma­guk az ol­va­sa­tok és in­terp­re­tá­ci­ók is a múlt­idé­zés kü­lön­fé­le mó­do­za­tai, s rá­vi­lá­gí­ta­nak arra, hogy a ro­man­ti­kus iro­da­lom kép­ze­lő­erőt érin­tő kér­dé­sei egy­ben iro­da­lom­ér­té­sünk kér­dé­sei is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Nemesné Matus Zsanett: Bodroghy Papp István. Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon (Vitae ‧ 2)

2021. február 19. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett. Bod­ro­ghy Papp Ist­ván: Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon. Vi­tae 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Bod­ro­ghy Papp Ist­ván egy, a 19. szá­zad de­re­kán élt du­nán­tú­li evan­gé­li­kus kis­ne­mes, aki­nek meg­őr­ző­dött egy het­ven al­ko­tást tar­tal­ma­zó, Fa­ra­gó­szék cí­met vi­se­lő ver­ses­kö­te­te. A köl­te­mé­nye­ket vizs­gál­va egy­ér­tel­mű­en ki­je­lent­he­tő, hogy Bod­ro­ghy Papp Ist­ván nem ve­he­ti fel a ver­senyt kora je­len­tős al­ko­tó­i­val, de ku­ta­tá­sa még­is szá­mos ta­nul­sá­got rejt. A mo­nog­rá­fi­á­ban be­mu­ta­tott al­ko­tá­sok egy­részt bő­ví­tik Kis­fa­lu­dy Sán­dor, Cso­ko­nai Vi­téz Mi­hály, Ber­zse­nyi Dá­ni­el és Kis Já­nos re­cep­ció­tör­té­ne­tét, más­részt be­te­kin­tést en­ged­nek az evan­gé­li­kus kis­ne­me­si ér­tel­mi­ség mű­velt­sé­gi vi­szo­nya­i­ba és ol­va­sá­si kul­tú­rá­já­ba is. A szer­ző kí­sér­le­tet tesz arra is, hogy el­he­lyez­ze a köl­tőt a 19. szá­zad ele­jé­nek iro­dal­mi ha­gyo­má­nyá­ban is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Bódi Katalin: Látásgyakorlatok

2021. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bódi Ka­ta­lin. Lá­tás­gya­kor­la­tok: Kon­tex­tu­sok Ka­zin­czy Fe­renc kép­ző­mű­vé­sze­ti tár­gyú írá­sa­i­hoz. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 184. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ka­zin­czy Fe­renc és a kép­ző­mű­vé­sze­tek kap­cso­la­tát rég­óta ki­emelt szak­mai fi­gye­lem kí­sé­ri – az élet­mű nagy­sá­ga, a mű­fa­ji sok­fé­le­ség, il­let­ve a tö­re­dé­kes­ség ed­dig el­ső­sor­ban rész­te­rü­le­tek fel­dol­go­zá­sá­ra irá­nyí­tot­ta a ku­ta­tá­so­kat. A szö­veg­kor­pusz fo­lya­mat­ban lévő és tel­jes meg­is­me­rés­sel ke­cseg­te­tő fel­tá­rá­sá­val le­he­tő­ség mu­tat­ko­zik arra, hogy cso­mó­pon­tok­ba ren­dez­he­tők le­gye­nek Ka­zin­czy kép­ző­mű­vé­sze­tek­kel kap­cso­la­tos írá­sai, és meg­ítél­he­tő le­gyen azok je­len­tő­sé­ge a 19. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben. Ka­zin­czy fi­gyel­me a mű­al­ko­tá­sok iránt azok­hoz az év­ti­ze­dek­hez kö­tő­dik, ami­kor Eu­ró­pá­ban meg­szü­le­tik a mű­vé­szet mo­dern ér­te­lem­ben vett fo­gal­ma, ami­vel szo­ros össze­füg­gés­ben lét­re­jön a mú­ze­um in­téz­mé­nye.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve

2021. február 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Deb­rec­ze­ni At­ti­la. Szö­veg­há­lót fon az est­ve. Ta­nul­má­nyok. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet hu­szon­két ta­nul­mányt fog­lal ma­gá­ban az el­múlt ne­gyed­szá­zad­ból, zö­mé­ben a 2010-es évek­ből, így leg­in­kább az újabb ter­més rep­re­zen­ta­tív vá­lo­ga­tá­sát nyújt­ja, azon ta­nul­má­nyo­kat, me­lyek nem épül­tek be va­la­mely könyv­be vagy szö­veg­ki­adás­ba. Egy­más mel­lett ol­vas­va őket ér­zé­kel­he­tő­vé vá­lik össze­tar­to­zá­suk, ahogy azt a cím Ju­hász Gyula-parafrázisa is sej­te­ti. A ta­nul­má­nyok több­nyi­re a 18–19. szá­zad for­du­ló­já­val fog­lal­koz­nak, Az est­vét író Cso­ko­na­i­val és a töb­bi­ek­kel, fő­leg Ka­zin­czy­val. A klasszi­kus szá­zad­for­du­ló író­i­nak, köl­tő­i­nek mű­ve­i­ből fo­no­gat­nak szö­veg­há­lót, s fo­nód­nak ma­guk is szö­veg­há­ló­vá a kö­tet­ben. Egy­más mel­lé so­ro­lá­suk ugyan­is rej­tett kap­cso­la­to­kat hoz fel­szín­re, egyik szö­veg to­vább­ír­ja a má­si­kat. Lát­ha­tó lesz vi­szony­lag egy­sé­ges kö­ze­lí­tés­mód­juk, a szemléleti-módszertani jel­lem­zők együtt­ha­tá­sa a mi­ti­kus­ság és a to­po­szok, a mű­fa­ji­ság és az in­ter­tex­tu­a­li­tás, az em­lé­ke­zet és iden­ti­tás kér­dé­se­i­nek vizs­gá­la­ta so­rán.

» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Csehy Zoltán: Arctalanság, arcadás, arcrongálás

2020. december 23. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Csehy Zol­tán. Arc­ta­lan­ság, arc­adás, arc­ron­gá­lás: Ön­lát­ta­tá­si stra­té­gi­ák és disz­kur­zus­re­to­ri­kák ki­sebb­sé­gi kon­tex­tus­ban. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Csehy Zol­tán (Po­zsony, 1973) „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom­mal fog­lal­ko­zó köny­ve arra kí­váncsi, mi­ként, mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het be­szél­ni ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló, iro­da­lom­mal alá­dú­colt nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról. Fel­tér­ké­pe­zi, mi­lyen dis­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia, ol­va­sá­si stra­tégiákat ajánl Kas­sák La­jos, Kud­lák La­jos, Jar­nó Jó­zsef és Má­rai Sán­dor új­ra­ol­va­sá­sá­hoz. Az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, mi­köz­ben szám­ba­ve­szi egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai le­he­tő­sé­ge­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Fenntartható tudomány – Hagyomány és újrahasznosítás a felvilágosodás előtt

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bene Il­di­kó Má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Szűcs Kata Ág­nes, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Fenn­tart­ha­tó tu­do­mány – Ha­gyo­mány és új­ra­hasz­no­sí­tás a fel­vi­lá­go­so­dás előtt. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2019. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ki­len­ce­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2019. ok­tó­ber 24–25. kö­zött az MTA SZAB Szék­ház­ban le­zaj­lott Fenn­tart­ha­tó­ság című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 8.

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A Do­romb 8. kö­te­te nem há­rít­hat­ja el e fur­csa 2020. év han­gu­lat­vál­to­zá­sa­it, ön­fel­adá­sa­it és ön­meg­ta­lá­lá­sa­it. Min­den el­is­me­ré­sünk és kö­szö­ne­tünk a szer­ző­ké, akik a ku­ta­tás­ra alig al­kal­mas esz­ten­dő­ben jobb­nál jobb ta­nul­má­nyo­kat küld­tek. Ál­lan­dó szer­ző­ink mel­lett új kol­lé­gá­kat is üd­vö­zöl­he­tünk, akik sa­ját szak­te­rü­le­tük ered­mé­nye­i­vel kap­cso­lód­nak be a popularitás-történeti pár­be­széd­be. A kö­tet­ben össze­sen hu­szon­öt ta­nul­mány és há­rom re­cen­zió ol­vas­ha­tó, két fő fe­je­zet­re oszt­va a nem­zet­kö­zi és a ma­gyar­or­szá­gi po­pu­lá­ris kul­tú­ra gyűj­tő­kö­rei sze­rint, ám ez is csak for­má­lis ha­tárt je­lent. Va­ló­já­ban min­den té­ma­kör sa­já­tos mó­don össze­függ a kö­tet tá­vo­li pont­ján ol­vas­ha­tók­kal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A kis világbeli nagy világ: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról (ReKonf ‧ 10)

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván és Mé­szá­ros Gá­bor, szerk. A kis vi­lág­be­li nagy vi­lág: Ta­nul­má­nyok Pá­ló­czi Hor­váth Ádám­ról. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pá­ló­czi Hor­váth Ádám ha­lá­lá­nak 2020-ban volt a 200. év­for­du­ló­ja. A Len­dü­let Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 ku­ta­tó­cso­port ta­nul­mány­kö­te­te eb­ből az al­ka­lom­ból lá­tott nap­vi­lá­got. Az író ha­gya­té­ká­nak és élet­mű­vé­nek ku­ta­tá­sa meg­élén­kült az el­múlt év­ti­zed­ben, rész­ben a Ma­gyar Ar­ión című ta­nul­mány­kö­tet (2011), rész­ben az az­óta meg­je­lent kri­ti­kai ki­adás (2015) és a we­ben el­ér­he­tő elekt­ro­ni­kus kri­ti­kai ki­adás nyo­mán. Ez a kö­tet a téma foly­ta­tá­sá­ra és to­vább­gon­do­lá­sá­ra vál­lal­ko­zik. A ta­nul­má­nyok ki­tér­nek Hor­váth írói, köl­tői, tör­té­ne­ti, fi­lo­zó­fi­ai és pszi­cho­ló­gi­ai né­ze­te­i­re, köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sá­ra. Egy­út­tal új né­ző­pon­to­kat kí­nál­nak a 18–19. szá­zad for­du­ló­ján ki­bon­ta­ko­zó szel­le­mi és po­li­ti­kai moz­gal­mak, az ön­szer­ve­ző­dő irodalmi-kulturális élet vizs­gá­la­tá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920 (ReKonf ‧ 9)

2020. december 9. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nők, idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok és nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság, 1820–1920. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok­ban pub­li­ká­lás ál­ta­lá­nos gya­kor­lat volt a 19. szá­zad­ban. A szö­ve­gek pe­ri­o­di­kák­ban való meg­jelentetése az író­nők ko­ra­be­li hír­ne­vé­nek ala­ku­lá­sá­hoz já­rult hoz­zá, és le­he­tő­vé tet­te szá­muk­ra, hogy ké­sőbb kötet­publi­ká­cióval je­lent­kez­ze­nek a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ban. A saj­tó­ter­mé­kek diffe­ren­­ciá­lódása ugyan­ak­kor vál­to­za­tos sze­re­pek meg­je­le­né­sé­hez ve­ze­tett: a szép­írói akti­vitás mel­lett a nők a ko­ra­be­li iro­dal­mi élet szín­te­re­in for­dí­tó­ként, új­ság­író­ként, lap- és ka­len­dá­ri­um­szer­kesz­tő­ként mű­köd­tek. Ol­va­sók­ként, a ki­ad­vá­nyok fo­gyasz­tó­i­ként pe­dig gaz­da­sá­gi szem­pont­ból vál­tak az in­téz­mény­rend­szer fon­tos sze­rep­lő­i­vé. A kö­tet a re­form­ko­ri almana­chok klasszi­ci­zá­ló nő­ké­pé­től és az 1840-es évek di­vat­lap­ja­i­nak még jó­részt passzív nő­ide­ál­já­tól a 19–20. szá­zad for­du­ló­já­nak ak­tív nő­ké­pé­ig te­kin­ti át ezt a fo­lya­ma­tot. A ta­nul­má­nyok amel­lett ér­vel­nek, hogy a női írás és a pe­ri­o­di­kák kap­cso­la­tá­nak vizs­gá­la­ta nem­csak a ko­ra­be­li ol­va­só­kö­zön­ség meg­is­me­ré­sé­hez, ha­nem e ki­ad­vá­nyok kul­tu­rá­lis ere­jé­nek és más pub­li­ká­ci­ós fó­ru­mok­kal való össze­füg­gé­sé­nek meg­ér­té­sé­hez is hoz­zá­já­rul.

» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, II.

2020. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Bene Sán­dor, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az an­to­ló­gia első kö­te­te ab­ból a po­li­ti­kai vi­tá­ból kö­zölt vá­lo­ga­tást, amely a ma­gyar­or­szá­gi kon­tex­tus­ban ad­dig tel­je­sen szo­kat­lan mó­don nyom­ta­tás­ban folyt 1619 és 1621 kö­zött. En­nek so­rán a kü­lön­bö­ző pamf­le­tek és trak­tá­tu­sok szer­zői – akik túl­nyo­mó­részt egy­há­zi kö­tő­dé­sű sze­mé­lyek vol­tak – szá­mos eset­ben pub­li­kál­ták írá­sa­i­kat ne­vük fel­tün­te­té­se nél­kül, vagy akár más sze­mé­lyi­sé­gek sze­re­pét játsz­va. A má­so­dik kö­tet szö­ve­ge­i­nek vá­lo­ga­tá­sa­kor a leg­fon­to­sabb szem­pont az volt, hogy az írá­sok­ban tény­le­ge­sen dön­tés­ho­zó po­zí­ci­ó­ban lévő po­li­ti­kai sze­rep­lők nyi­lat­koz­za­nak sa­ját ne­vük­ben, vagy kö­ve­te­ik út­ján az ál­ta­luk kép­vi­selt ál­lás­pont és eb­ből kö­vet­ke­ző­leg cse­le­ke­de­te­ik he­lyes vol­tá­ról.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Vaderna Gábor: Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány (Vitae ‧ 1)

2020. október 22. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Vad­er­na Gá­bor. Hon­nan és hová? Arany Já­nos és a nagy­sza­lon­tai ha­gyo­mány. Vi­tae 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Nagy­sza­lon­ta vi­har­ver­te te­le­pü­lés: a Tol­di­ak bir­to­ka a tö­rök dú­lás­kor, a haj­dúk be­te­le­pü­lé­sé­vel lett fon­tos erő­dít­mény, év­ti­ze­dek­re há­bo­rús hely­szín; a tö­rök ki­űzé­se után a he­lyi­ek év­szá­za­dos, a 19. szá­zad­ba mé­lyen be­nyú­ló per­be ke­ve­red­tek ki­vált­sá­ga­ik meg­tar­tá­sá­ért. Arany Já­nos szü­le­té­se­kor így a népi és tör­té­ne­ti ha­gyo­mány fo­lya­ma­tos fenn­tar­tá­sa és új­ra­mon­dá­sa konk­rét po­li­ti­kai cé­lo­kat szol­gált.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban (ReKonf ‧ 8)

2020. október 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de és Tasi Réka, szerk. In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás és iro­da­lom a kora új­kor­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás a kora új­kor­ban című kö­tet ti­zen­egy írá­sa 16‒18. szá­za­di kul­tu­rá­lis je­len­sé­ge­ket vizs­gál, kü­lön­bö­ző szö­ve­gek, mű­fa­jok, il­let­ve ese­mé­nyek vál­to­za­tos szem­pon­tú elem­zé­se ré­vén. Az in­ter­kon­fesszi­o­na­li­tást a ta­nul­má­nyok fe­le­ke­ze­tek kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis transz­fer ként ér­tik, és en­nek le­he­tő­sé­ge­it, vál­to­za­ta­it tár­ják fel, el­ső­sor­ban arra ref­lek­tál­va, ho­gyan vi­szo­nyul­tak a kora új­kor­ban a szö­ve­gek­hez és ha­gyo­má­nyok­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Critica

2020. szeptember 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Gá­bor, vál., szerk. és Tüs­kés Anna, s. a. r. Cri­ti­ca: For­rá­sok az irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­má­nyi szak­kritika tör­té­ne­té­hez 1986–2020.
Sour­ces for the His­to­ry of Cri­tic­ism of Li­ter­ary and Cul­t­u­ral Stu­di­es
1986–2020
. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

E kö­tet vá­lo­ga­tást tar­tal­maz az el­múlt há­rom és fél év­ti­zed­ben ál­ta­lam egye­dül vagy má­sok­kal – köz­tük el­ső­sor­ban fe­le­sé­gem­mel, Knapp Évá­val – kö­zö­sen írt, szer­kesz­tett, társ­szer­kesz­tett, saj­tó alá ren­de­zett, elő­szó­val vagy kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott köny­vek­ről és más szak­mai ki­ad­vá­nyok­ról ha­zai és nem­zet­kö­zi fo­lyó­ira­tok­ban meg­je­lent szakkritikákból.

A gyűj­te­mény alap­ja a fel­is­me­rés, hogy a tu­do­má­nyos mű­vek kri­ti­kai fo­gad­ta­tá­sa, ben­ne min­de­nek­előtt az is­mer­te­té­sek, re­cen­zi­ók és bí­rá­la­tok ter­mé­sze­tes ré­szét és tár­gyát al­kot­ják az iro­da­lom­tör­té­né­szi mun­ká­nak, s el­sőd­le­ges for­rá­sai a tudomány- és kritikatörténetnek.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet (ReKonf ‧ 7)

2020. augusztus 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Papp Ing­rid, szerk. Iro­da­lom­tör­té­net, tu­do­mány­tör­té­net, esz­me­tör­té­net: Ta­nul­má­nyok Tar­nai An­dor ha­lá­lá­nak 25. év­for­du­ló­já­ra. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet Tar­nai An­dor (1925–1994) aka­dé­mi­kus, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet egy­ko­ri fő­osz­tály­ve­ze­tő­je és az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem tanszék­vezető pro­fesszo­ra ha­lá­lá­nak 25. évfor­dulója al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak to­vább­fej­lesz­tett és tema­tikusan el­ren­de­zett ta­nul­má­nya­it tar­talmazza.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tüskés Anna: „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből

2020. augusztus 18. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna. „en-nemzetem kül­ho­ni híre-sorsa” Fe­je­ze­tek a 20. szá­za­di francia–magyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­ből. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 183. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A fran­cia iro­da­lom nem csu­pán fo­lya­ma­tos ih­le­tő­je, ha­nem köz­ve­tí­tő­je is a ma­gyar kul­tú­rá­nak, ami­vel erő­tel­je­sen ha­tott a ma­gyar­ság­ról al­ko­tott nyugat-európai kép­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet [ReTextum ‧ 11]

2020. július 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet. Re­Tex­tum 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Könyvek magántulajdonban (ReKonf ‧ 6)

2020. június 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Friedrich Schiller: Don Karlos [ReTextum ‧ 9]

2020. június 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler. Don Kar­los. Szer­kesz­tet­te Simon-Szabó Ág­nes. For­dí­tot­ta Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor. Re­Tex­tum 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Szö­veg­ki­adá­sunk Fried­rich Schil­ler drá­má­já­nak két­száz éve ké­szült ma­gyar vál­to­za­tát elő­ször te­szi el­ér­he­tő­vé a szé­le­sebb olva­sóközönség szá­má­ra. A szerző-fordító ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt mű­for­dí­tá­sai közt a Don Kar­los a leg­ko­ráb­bi át­ül­te­tés. Megjelené­sével Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor né­met mű­for­dí­tá­sa­i­nak utol­só da­rab­ja is hoz­zá­fér­he­tő­vé vá­lik Jo­hann Wolf­gang Goe­the Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei (2015) és Fried­rich Schil­ler A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről (2017) ki­adá­sa­it kö­ve­tő­en.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Molnár Péter: Garázda Péter sorsdöntő évei

2020. június 8. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Mol­nár Pé­ter. Ga­ráz­da Pé­ter sors­dön­tő évei. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 182. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Ga­ráz­da Pé­ter (†1490/2) élet­út­já­nak ér­tel­me­zé­sét kez­det­től fog­va egy­faj­ta már­tír­nar­ra­tí­va ural­ta. Esze­rint az Itá­li­á­ban is­ko­lá­zott, a leg­jobb mes­te­rek el­is­me­ré­sét el­nye­rő Ga­ráz­da pá­lyá­ját Má­tyás ha­rag­ja tör­te de­rék­ba, aki őt pat­ró­nu­sai, Zred­nai Já­nos és Csez­mi­cei Já­nos lá­za­dá­sa mi­att bün­tet­te. Az ifjú hu­ma­nis­ta sor­sa te­hát a po­li­ti­kai vi­har szűk éve so­rán vég­le­ge­sen el­dőlt. Ez az el­kép­ze­lés jól pél­dáz­za a ha­zai hu­ma­niz­mus első kor­sza­ká­nak le­zá­ru­lá­sá­ról adott, a po­li­ti­kai kro­no­ló­gi­á­hoz és lo­gi­ká­hoz iga­zo­dó ma­gya­rá­za­tot, mely azon­ban a kö­zel­múlt­ban épp­úgy meg­kér­dő­je­le­ző­dött, mint Ga­ráz­da ül­dö­zött­sé­gé­nek té­te­le.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Leírás: Elmélet, irodalom, kép (ReKonf ‧ 5)

2020. április 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán

2020. április 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. Po­li­ti­kai nyel­vek a 17. szá­zad első fe­lé­nek Ma­gyar­or­szá­gán. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A far­kas a sző­rét szok­ta vál­toz­tat­ni, nem az er­köl­csét. A régi la­tin köz­mon­dást 1619-ben a Que­re­la Hun­ga­riae című pamf­let idéz­te fel an­nak ér­zé­kel­te­té­sé­re, hogy az or­szág ba­ja­i­ért egye­dül fe­le­lős­sé tett ka­to­li­kus pap­ság bár­mit ígér is és bár­mi­lyen szín­ben akar­ja is ma­gát fel­tün­tet­ni, sem­mi jóra nem le­het tőle szá­mí­ta­ni. Az írás­ra vá­la­szul szü­le­tett Apo­lo­gia pro cle­ro ter­mé­sze­te­sen nem hagy­hat­ta ki a farkas-metafora ál­tal nyúj­tott ra­gyo­gó le­he­tő­sé­get: az ere­de­ti ki­ált­vány szá­mos meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz ha­son­ló­an ezt is gór­cső alá vet­te, meg­for­gat­ta, ízek­re szed­te és bő­sé­ges kom­men­tár­ral lát­ta el, amely­ből ter­mé­sze­te­sen az de­rült ki, hogy nem a ka­to­li­kus klé­rus, ha­nem an­nak kál­vi­nis­ta pré­di­ká­tor el­len­fe­lei szol­gál­tak rá a le­súj­tó íté­let­re. Noha a sző­rük­ről nem nyi­lat­ko­zott, de a Que­re­lával leg­alább érin­tő­le­ge­sen vi­tá­ba szál­ló má­sik írás, a Fal­sae ori­gi­nis mo­tuum Hun­ga­ri­co­rum suc­cin­ta re­fu­ta­tio sem hagy­ta érin­tet­le­nül a far­ka­so­kat: an­nak szer­ző­je is le­szö­gez­te, hogy el­len­fe­lei (Ai­szó­posz me­sé­je min­tá­já­ra) far­kas­ként fel­za­var­ják a vi­zet és utá­na a bá­rányt vá­dol­ják.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.