2022. június 15. §
reciti könyv
Luis de Ávila y Zúñiga. A császár háborúja Németországban. Szerkesztette, fordította, a bevezető tanulmányokat írta Guitman Barnabás. Budapest: reciti, 2022.
1546–1547 folyamán zajlott a schmalkaldeni háború az V. Károly császár által vezetett európai összefogás és a német protestáns rendek együttműködése révén alapított schmalkaldeni szövetség között. A háborúban a Magyar Királyság I. Ferdinánd és az udvari huszárság révén hadviselő félként vett részt, érdemben támogatva a spanyol, itáliai, németalföldi, német, osztrák és cseh csapatokat is felvonultató császári hadsereget.
Kötetünk néhány rövidebb, kapcsolódó forrás kíséretében először közli magyar nyelven a háború történetét a császári oldal szemszögéből megörökítő Luis de Ávila művét. A könyv elején lévő történeti tanulmányokban a schmalkaldeni háború előzményeinek, lefolyásának és az utána következő évek történéseinek rövid összefoglalása kapott helyet egészen az augsburgi vallásbéke 1555-ös aláírásáig. Külön fejezetek szólnak a hadviselés különböző korabeli módozatairól, Ávila életéről, művének keletkezési körülményeiről. A tanulmányokat és a közölt forrásokat korabeli nyomtatványokból vett metszetek, rajzok, valamint a kötet összeállítója által készített térképvázlatok egészítik ki.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2022. február 8. §
reciti könyv
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2021.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. A tanácskozásoknak rendszeresen ad otthont a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke, mely még 2013-ban döntött úgy, hogy kétévente vendégül látja az értelmiségtörténet összetett kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, illetve alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A nemzetközi együttműködéssel létrejött, kétévente megtartott nagy sikerű rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont (korábban MTA) Irodalomtudományi Intézete volt.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2022. január 15. §
reciti könyv
Zoltán Csepregi und Julianna Orsós, hrsg. v. „…daß er uns einen Correspondenten in Wien ausmache“ Berichte, Briefe und Aufzeichnungen von dänischen und schwedischen Gesandtschaftspredigern in Wien (1705–1755). Budapest: reciti, 2021.
Der westfälische Friede regelte u. a. die Tätigkeit der Legationsprediger und Gesandtschaftskapellen – als systemfremder Elemente im Zeitalter der Konfessionalisierung.
Auf dieser Rechtsgrundlage kamen die dänischen (Paris, Madrid, Warschau, Wien), die schwedischen (Paris, Wien), die holländischen (Wien, Konstantinopel) evangelischen und die kaiserlich-katholischen Gesandtschaftskapellen zustande (Stockholm, Hamburg, Den Haag, London, Moskau). Die Gottesdienste in den Wiener Kapellen (die zwei lutherischen und den einen reformierten) durften außer dem Botschaftspersonal nur Protestanten besuchen, die sich von Amts wegen in der Haupt- und Residenzstadt aufhielten: am Hofe anwesende Reichsstände und deren hier akkreditierte Räte, Reichshofräte, Reichsagenten, kaiserlich privilegierte Niederleger (Großhändler) und Hoflieferanten. Die Behörden übten außerdem Nachsicht im Falle von in kaiserlichem Dienst stehenden Offizieren und dem übrig gebliebenen evangelischen Adel Niederösterreichs.
Eine illegale Gruppe unter den Gottesdienstbesuchern bildeten die gesellschaftlich niedrigeren Schichten: Handwerksgesellen, Studenten, Hauslehrer, Witwen und das Dienstpersonal der oben aufgezählten Evangelischen mit Sonderrechten.…
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 30. §
reciti könyv
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9. Budapest: reciti, 2021.
A közkultúra kutatása mindenképp a régészettel rokon. De vajon ki tudja, kik voltak otthon, és kik voltak vendégek Pompeji házaiban, akik sose jártak ott korábban? A tárgyaik, a csontjaik, az életük utolsó perce valami másnak lett a dokumentuma. A közkultúra emlékei is így szóródnak szét, gyakran teljesen más közegben, mint amiben valaha értelmük volt. Tengerből jön, csikóhal formájú, de mégse csikóhal. Ami mégis érdekessé teszi: hogyan, miért került a szállítmány a vízbe, s miként jut, miért juthat egyáltalán a partra.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 27. §
reciti könyv
Hajdu Péter, Rákai Orsolya és Z. Varga Zoltán, szerk. Az elbeszélt tér. Reciti konferenciakötetek 13. Budapest: reciti, 2021.
Alapvetőnek látszik, hogy az elbeszélés dimenziója az idő. És bár minden cselekvés, történés kibontakozásához térre éppúgy szükség van, mint időre, és az idő érzékeléséhez elméletileg is szükséges a (térben történő) mozgás, a tér a narratológiának sokáig viszonylag mellékes, elhanyagolható terrénuma maradt. A „térbeliség fordulata” azonban a 20. század vége felé egyre nagyobb jelentőségre tett szert: az irodalomtól és az elbeszéléselmélettől hagyományosan távolabbiként elgondolt diszciplínák sora kezdte beemelni saját eszköztárába a narrativitás számos fogalmát, a leírás, a szereplő, a nézőpont és az elbeszélt idő mellett az elbeszélt tér koncepcióját is.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 24. §
reciti könyv
Szilágyi Márton. Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet.” Vitae 3. Budapest: reciti, 2021.
Lisznyai Kálmán (1823–1863) az 1840-es évek új irodalmi nemzedékének reprezentáns alakja volt, Petőfi baráti köréhez tartozott, s aztán az 1850-es évek egyik legnagyobb irodalmi sikere fűződik a nevéhez: Palóc dalok című verses kötetét két kiadásban, állítólag hatezer példányban jelentették meg. Ez a monográfia nem írói munkásságának újraértelmezésére és esetleges hatástörténeti jelentőségének bizonygatására vállalkozik: Lisznyai költészete ezt nem is indokolná. Az életpálya áttekintésének azonban komoly érdekességet kölcsönöz a jól dokumentálható életpálya, amely éppúgy támaszkodhat a költő saját, bár rendezetlenül hátrahagyott hagyatékára, mint ahogy levéltári forrásokra és egykorú sajtóhíradásokra, s ezért szinte felkínálja magát egy olyan mikrotörténeti fókuszú vizsgálatra, amely különböző léptékek figyelembe vételével kívánja megragadni a magyar irodalom 19. század közepi intézményeinek kialakulását.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 21. §
reciti könyv
Kovács Janka, Móré Tünde, Rédey-Keresztény János, Rédey-Keresztény Júlia, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.
A kötet írásai szerteágazó témákat boncolgatnak, a középkori kódexmásolástól kezdve egészen a 19. század fordulóján kialakuló orvosi szaknyelv vizsgálatáig. A szerzők egytől egyig fiatal kutatók, akiknek írásait elsősorban az mozgatta, hogyan lehet a kulturális transzferek jelenségét és változatait megragadni, valamint hogyan illeszkednek a vizsgált jelenségek a hosszú reformáció korszakalakzatába.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 15. §
reciti könyv
Tüskés Anna és Tüskés Gábor, válogatta, sajtó alá rendezte, szerk. „Drága Tanárnő!” Irodalom- és művelődéstörténeti források Tüskés Tiborné hagyatékából (1949–1997). Emlékezések (2019, 2021). Budapest: reciti, 2021.
A kötet válogatást nyújt Tüskés Tiborné Szemes Anna (1930–2020) középiskolai magyartanár hagyatékában fennmaradt forrásokból, a neki ajánlott írásokból és a róla szóló emlékezésekből. A gyűjtemény három pécsi közoktatási intézmény, a Cséti Ottó Bányaipari Technikum, a Leőwey Klára Gimnázium és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet történetéhez kapcsolódik, miközben fényt vet egy nem mindennapi tanáregyéniség életére, munkájára, a tanórákon messze túlmutató oktató, nevelő tevékenységére. A források által felölelt időszak az 1950-es évektől a Kádár-korszakon át az 1989 utáni évtized végéig terjed. A filológiai jegyzetekkel ellátott dokumentumok számos műfajt képviselnek: a személyi és hivatalos iratokon, továbbá egy önéletrajzi visszaemlékezésen kívül vannak köztük versek, az irodalmi szakköri munka forrásai, beszédek, újságcikkek, interjúk és levelek.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 13. §
reciti könyv
Kalmár György. Hexameteres magyar költemények: Valóságos Magyar ABC – P. S. Utólírás – Mária Therézsiához buzdúlt alázatos énekem. Sajtó alá rendezte Hegedüs Béla. Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század 17. Budapest: Universitas Kiadó – reciti, 2020.
A polihisztor Kalmár György (1726–?) hosszú hexameteres költeményeit, mindenekelőtt a Valóságos magyar ABC-t és az ahhoz tartozó Post Scriptum–Utólírást számon tartotta a magyar irodalomtörténet-írás. Méghozzá olvasatlanul. E művek valószínűleg még szakmai körökben is ismeretlenek. Ennek nyilván legfőbb oka, hogy a szövegeknek mindmáig nem volt modern kiadása. A másik ok már Kalmár kortársainak is szemet szúrt: a szerző különös, bár megmagyarázott hangjelölései. A magyar nyelv leírásához nyolcvan különböző karaktert tartott szükségesnek, amelyek eléggé megnehezítik a szövegek olvasását.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. december 1. §
reciti könyv
Fórizs Gergely, Kertész Botond és Vaderna Gábor, szerk. Egyház – irodalom – tudomány: Kis János (1770–1846). Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok 3. Budapest: reciti – Evangélikus Országos Gyűjtemény, 2021.
A kötet Kis János (1770–1846) evangélikus püspök, író, költő és tudományszervező sokrétű munkásságának újrafelfedezésére vállalkozik. Olyan életműről van szó, amelyet a premodern, neohumanista közösségi irodalom- és tudományeszmény jegyében kevésbé a mondanivaló eredetiségére való törekvés, mint inkább a megcélzott közönség kiművelésének vágya jellemez. Kisnek a kortárs magyar művelődés különböző szegmenseire tett hatása óriási, ám részleteiben a mai napig feltáratlan. Az itt közölt tanulmányok e hiány pótlásába fognak bele, az egyházi és világi intézménytörténet, valamint az irodalom‑, a filozófia- és az eszmetörténet irányából közelítve a vizsgálat tárgyához.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. november 24. §
reciti könyv
Csepregi Zoltán. Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM). A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681): II/1: Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci és a felső-dunamelléki egyházkerület). 2. javított és bővített kiadás. 2/1. Budapest: reciti, 2020.
Az adattár második korszakának időhatárai, a zsolnai zsinat (1610) és a soproni országgyűlés (1681) meghatározó egyházpolitikai cezúraként keretezik a hazai evangélikus egyháztörténet „rövid 17. századát”. Ez a röpke hét évtized a vallásszabadság törvénybe iktatásának köszönhetően a protestáns egyházi életnek, az iskolázásnak és a könyvkiadásnak olyan felvirágzását hozta, hogy részben a lelkészi kar szükségszerű bővülése, részben az adatok sűrűsödése miatt a biogrammok az adattár legvaskosabb köteteit töltik meg. Az életrajzi adatokat ezekben területi felosztás szerint közöljük. Jelen kötetben három nyugat-magyarországi evangélikus egyházkerület, a dunántúli, a bajmóci és a felső-dunamelléki egyházkerület papjait gyűjtöttük össze.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. június 29. §
reciti könyv
Kappanyos András, szerk., Major Ágnes, munkatárs. „Lennék valakié” Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018. Reciti konferenciakötetek 11. Budapest: reciti, 2021.
Ady Endre halálának centenáriuma a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. június 3. §
reciti könyv
Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, szerk. Az emlékező képzelőerő. Konferenciakötet. Budapest: reciti, 2021.
A RomKép második konferenciájának előadásai a romantikus képzelőerőt az emlékezés, a jelenléthiány és a titok felől közelítették meg. Az ebből megszületett kötet tanulmányai úgy szólítják meg a romantikus hagyományokat, úgy emlékeznek rá, hogy közben újra meg újra át is alakítják azokat. A tanulmányokban maguk az olvasatok és interpretációk is a múltidézés különféle módozatai, s rávilágítanak arra, hogy a romantikus irodalom képzelőerőt érintő kérdései egyben irodalomértésünk kérdései is.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. február 19. §
reciti könyv
Nemesné Matus Zsanett. Bodroghy Papp István: Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Vitae 2. Budapest: reciti, 2020.
Bodroghy Papp István egy, a 19. század derekán élt dunántúli evangélikus kisnemes, akinek megőrződött egy hetven alkotást tartalmazó, Faragószék címet viselő verseskötete. A költeményeket vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy Bodroghy Papp István nem veheti fel a versenyt kora jelentős alkotóival, de kutatása mégis számos tanulságot rejt. A monográfiában bemutatott alkotások egyrészt bővítik Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Kis János recepciótörténetét, másrészt betekintést engednek az evangélikus kisnemesi értelmiség műveltségi viszonyaiba és olvasási kultúrájába is. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy elhelyezze a költőt a 19. század elejének irodalmi hagyományában is.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. február 16. §
reciti könyv
Bódi Katalin. Látásgyakorlatok: Kontextusok Kazinczy Ferenc képzőművészeti tárgyú írásaihoz. Irodalomtörténeti füzetek 184. Budapest: reciti, 2021.
Kazinczy Ferenc és a képzőművészetek kapcsolatát régóta kiemelt szakmai figyelem kíséri – az életmű nagysága, a műfaji sokféleség, illetve a töredékesség eddig elsősorban részterületek feldolgozására irányította a kutatásokat. A szövegkorpusz folyamatban lévő és teljes megismeréssel kecsegtető feltárásával lehetőség mutatkozik arra, hogy csomópontokba rendezhetők legyenek Kazinczy képzőművészetekkel kapcsolatos írásai, és megítélhető legyen azok jelentősége a 19. század első évtizedeiben. Kazinczy figyelme a műalkotások iránt azokhoz az évtizedekhez kötődik, amikor Európában megszületik a művészet modern értelemben vett fogalma, amivel szoros összefüggésben létrejön a múzeum intézménye.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2021. február 5. §
reciti könyv
Debreczeni Attila. Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok. Budapest: reciti, 2020.
A kötet huszonkét tanulmányt foglal magában az elmúlt negyedszázadból, zömében a 2010-es évekből, így leginkább az újabb termés reprezentatív válogatását nyújtja, azon tanulmányokat, melyek nem épültek be valamely könyvbe vagy szövegkiadásba. Egymás mellett olvasva őket érzékelhetővé válik összetartozásuk, ahogy azt a cím Juhász Gyula-parafrázisa is sejteti. A tanulmányok többnyire a 18–19. század fordulójával foglalkoznak, Az estvét író Csokonaival és a többiekkel, főleg Kazinczyval. A klasszikus századforduló íróinak, költőinek műveiből fonogatnak szöveghálót, s fonódnak maguk is szöveghálóvá a kötetben. Egymás mellé sorolásuk ugyanis rejtett kapcsolatokat hoz felszínre, egyik szöveg továbbírja a másikat. Látható lesz viszonylag egységes közelítésmódjuk, a szemléleti-módszertani jellemzők együtthatása a mitikusság és a toposzok, a műfajiság és az intertextualitás, az emlékezet és identitás kérdéseinek vizsgálata során.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 23. §
reciti könyv
Csehy Zoltán. Arctalanság, arcadás, arcrongálás: Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban. Budapest: reciti, 2020.
Csehy Zoltán (Pozsony, 1973) „szlovenszkói” magyar irodalommal foglalkozó könyve arra kíváncsi, miként, milyen beszédmódokban volt szokás és lehet beszélni kisebbségi, regionális, transzkulturális esztétikáról, az etnicitás hangsúlyozásán alapuló, irodalommal aládúcolt nemzeti(ségi) pedagógiáról, kisebbségi énformálásról. Feltérképezi, milyen diskurzusmezőket teremt egy-egy antológia, olvasási stratégiákat ajánl Kassák Lajos, Kudlák Lajos, Jarnó József és Márai Sándor újraolvasásához. Az arctalanság metaforikus vádjából kiindulva az arcadási stratégiákon át jut el az arcrongálás posztmodern esztétikájáig, miközben számbaveszi egy szinte állandó hiányként definiált paradigma kitölthetőségének egykori és mai lehetőségeit.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 20. §
reciti könyv
Bene Ildikó Mária, Molnár Annamária, Szűcs Kata Ágnes, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. Fenntartható tudomány – Hagyomány és újrahasznosítás a felvilágosodás előtt. Fiatalok Konferenciája 2019. Budapest: reciti, 2020.
A Fiatalok Konferenciája kilencedik konferenciakötetét tartja kezében az olvasó. A FiKon becenevű hallgatói kezdeményezés célja egy a fiatal kutatók számára szervezett, szakmailag igényes, a régi magyar irodalommal foglalkozó évenkénti konferenciasorozat megrendezése. A 2019. október 24–25. között az MTA SZAB Székházban lezajlott Fenntarthatóság című konferencia is ebben a szellemben valósult meg. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változatát tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 20. §
reciti könyv
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 8. Budapest: reciti, 2020.
A Doromb 8. kötete nem háríthatja el e furcsa 2020. év hangulatváltozásait, önfeladásait és önmegtalálásait. Minden elismerésünk és köszönetünk a szerzőké, akik a kutatásra alig alkalmas esztendőben jobbnál jobb tanulmányokat küldtek. Állandó szerzőink mellett új kollégákat is üdvözölhetünk, akik saját szakterületük eredményeivel kapcsolódnak be a popularitás-történeti párbeszédbe. A kötetben összesen huszonöt tanulmány és három recenzió olvasható, két fő fejezetre osztva a nemzetközi és a magyarországi populáris kultúra gyűjtőkörei szerint, ám ez is csak formális határt jelent. Valójában minden témakör sajátos módon összefügg a kötet távoli pontján olvashatókkal.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 20. §
reciti könyv
Csörsz Rumen István és Mészáros Gábor, szerk. A kis világbeli nagy világ: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Reciti konferenciakötetek 10. Budapest: reciti, 2020.
Pálóczi Horváth Ádám halálának 2020-ban volt a 200. évfordulója. A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport tanulmánykötete ebből az alkalomból látott napvilágot. Az író hagyatékának és életművének kutatása megélénkült az elmúlt évtizedben, részben a Magyar Arión című tanulmánykötet (2011), részben az azóta megjelent kritikai kiadás (2015) és a weben elérhető elektronikus kritikai kiadás nyomán. Ez a kötet a téma folytatására és továbbgondolására vállalkozik. A tanulmányok kitérnek Horváth írói, költői, történeti, filozófiai és pszichológiai nézeteire, közéleti szerepvállalására. Egyúttal új nézőpontokat kínálnak a 18–19. század fordulóján kibontakozó szellemi és politikai mozgalmak, az önszerveződő irodalmi-kulturális élet vizsgálatához.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 9. §
reciti könyv
Török Zsuzsa, szerk. Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920. Reciti konferenciakötetek 9. Budapest: reciti, 2020.
Az időszaki kiadványokban publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek periodikákban való megjelentetése az írónők korabeli hírnevének alakulásához járult hozzá, és lehetővé tette számukra, hogy később kötetpublikációval jelentkezzenek a nyomtatott nyilvánosságban. A sajtótermékek differenciálódása ugyanakkor változatos szerepek megjelenéséhez vezetett: a szépírói aktivitás mellett a nők a korabeli irodalmi élet színterein fordítóként, újságíróként, lap- és kalendáriumszerkesztőként működtek. Olvasókként, a kiadványok fogyasztóiként pedig gazdasági szempontból váltak az intézményrendszer fontos szereplőivé. A kötet a reformkori almanachok klasszicizáló nőképétől és az 1840-es évek divatlapjainak még jórészt passzív nőideáljától a 19–20. század fordulójának aktív nőképéig tekinti át ezt a folyamatot. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a női írás és a periodikák kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggésének megértéséhez is hozzájárul.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. december 5. §
reciti könyv
Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 2. Budapest: reciti, 2020.
Az antológia első kötete abból a politikai vitából közölt válogatást, amely a magyarországi kontextusban addig teljesen szokatlan módon nyomtatásban folyt 1619 és 1621 között. Ennek során a különböző pamfletek és traktátusok szerzői – akik túlnyomórészt egyházi kötődésű személyek voltak – számos esetben publikálták írásaikat nevük feltüntetése nélkül, vagy akár más személyiségek szerepét játszva. A második kötet szövegeinek válogatásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy az írásokban ténylegesen döntéshozó pozícióban lévő politikai szereplők nyilatkozzanak saját nevükben, vagy követeik útján az általuk képviselt álláspont és ebből következőleg cselekedeteik helyes voltáról.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. október 22. §
reciti könyv
Vaderna Gábor. Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Vitae 1. Budapest: reciti, 2020.
Nagyszalonta viharverte település: a Toldiak birtoka a török dúláskor, a hajdúk betelepülésével lett fontos erődítmény, évtizedekre háborús helyszín; a török kiűzése után a helyiek évszázados, a 19. századba mélyen benyúló perbe keveredtek kiváltságaik megtartásáért. Arany János születésekor így a népi és történeti hagyomány folyamatos fenntartása és újramondása konkrét politikai célokat szolgált.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. október 7. §
reciti könyv
Móré Tünde és Tasi Réka, szerk. Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban. Reciti konferenciakötetek 8. Budapest: reciti, 2020.
Az Interkonfesszionalitás a kora újkorban című kötet tizenegy írása 16‒18. századi kulturális jelenségeket vizsgál, különböző szövegek, műfajok, illetve események változatos szempontú elemzése révén. Az interkonfesszionalitást a tanulmányok felekezetek közötti kulturális transzfer ként értik, és ennek lehetőségeit, változatait tárják fel, elsősorban arra reflektálva, hogyan viszonyultak a kora újkorban a szövegekhez és hagyományokhoz.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. szeptember 13. §
reciti könyv
Tüskés Gábor, vál., szerk. és Tüskés Anna, s. a. r. Critica: Források az irodalom- és kultúratudományi szakkritika történetéhez 1986–2020.
Sources for the History of Criticism of Literary and Cultural Studies
1986–2020. Budapest: reciti, 2020.
E kötet válogatást tartalmaz az elmúlt három és fél évtizedben általam egyedül vagy másokkal – köztük elsősorban feleségemmel, Knapp Évával – közösen írt, szerkesztett, társszerkesztett, sajtó alá rendezett, előszóval vagy kísérőtanulmánnyal ellátott könyvekről és más szakmai kiadványokról hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent szakkritikákból.
A gyűjtemény alapja a felismerés, hogy a tudományos művek kritikai fogadtatása, benne mindenekelőtt az ismertetések, recenziók és bírálatok természetes részét és tárgyát alkotják az irodalomtörténészi munkának, s elsődleges forrásai a tudomány- és kritikatörténetnek.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. augusztus 24. §
reciti könyv
Papp Ingrid, szerk. Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet: Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára. Reciti konferenciakötetek 7. Budapest: reciti, 2020.
A kötet Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak továbbfejlesztett és tematikusan elrendezett tanulmányait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. augusztus 18. §
reciti könyv
Tüskés Anna. „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Irodalomtörténeti füzetek 183. Budapest: reciti, 2020.
A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. július 13. §
reciti könyv
Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet. ReTextum 11. Budapest: reciti, 2020.
Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. június 30. §
reciti könyv
Dóbék Ágnes, szerk. Könyvek magántulajdonban (1770–1820). Reciti konferenciakötetek 6. Budapest: reciti, 2020.
A 18. század vége és a 19. század első évtizedei jelentős változásokat hoztak a könyvtörténetben, az olvasás és a könyvkiadás területén. A korabeli Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá váltak a könyvolvasás propagálásának, a könyvgyűjtésnek, illetve a könyvtárállításnak kulturális tapasztalatai.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. június 18. §
reciti könyv
Friedrich Schiller. Don Karlos. Szerkesztette Simon-Szabó Ágnes. Fordította Bölöni Farkas Sándor. ReTextum 9. Budapest: reciti, 2019.
Szövegkiadásunk Friedrich Schiller drámájának kétszáz éve készült magyar változatát először teszi elérhetővé a szélesebb olvasóközönség számára. A szerző-fordító hagyatékában fennmaradt műfordításai közt a Don Karlos a legkorábbi átültetés. Megjelenésével Bölöni Farkas Sándor német műfordításainak utolsó darabja is hozzáférhetővé válik Johann Wolfgang Goethe Az ifju Werther Gyötrelmei (2015) és Friedrich Schiller A Naiv és Sentimentális kőlteményről (2017) kiadásait követően.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. június 8. §
reciti könyv
Molnár Péter. Garázda Péter sorsdöntő évei. Irodalomtörténeti füzetek 182. Budapest: reciti, 2019.
Garázda Péter (†1490/2) életútjának értelmezését kezdettől fogva egyfajta mártírnarratíva uralta. Eszerint az Itáliában iskolázott, a legjobb mesterek elismerését elnyerő Garázda pályáját Mátyás haragja törte derékba, aki őt patrónusai, Zrednai János és Csezmicei János lázadása miatt büntette. Az ifjú humanista sorsa tehát a politikai vihar szűk éve során véglegesen eldőlt. Ez az elképzelés jól példázza a hazai humanizmus első korszakának lezárulásáról adott, a politikai kronológiához és logikához igazodó magyarázatot, mely azonban a közelmúltban éppúgy megkérdőjeleződött, mint Garázda üldözöttségének tétele.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. április 28. §
reciti könyv
Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán, szerk. Leírás: Elmélet, irodalom, kép. Reciti konferenciakötetek 5. Budapest: reciti, 2019.
2017 áprilisában, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata éves konferenciájának lehetséges témáján tanakodva, e kötet szerkesztőinek választása egyhangúlag és szinte vita nélkül esett a leírásra. A konferenciasorozatot szervező, az Irodalomtudományi Intézetben működő OTKA kutatócsoport tagjaiként mindannyian erős szállal kötődtünk a magyar komparatisták találkozójának abban az évben otthont adó Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti Tanszékéhez, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájához, ezért a két műhelyben évtizedekre visszamenően folyó elbeszéléselméleti kutatások magától értetődően adták a felvetést, hogy az összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás egyúttal narratológiai relevanciával bíró tárgyat járjon körül.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. április 15. §
reciti könyv
Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán. Budapest: reciti, 2019.
A farkas a szőrét szokta változtatni, nem az erkölcsét. A régi latin közmondást 1619-ben a Querela Hungariae című pamflet idézte fel annak érzékeltetésére, hogy az ország bajaiért egyedül felelőssé tett katolikus papság bármit ígér is és bármilyen színben akarja is magát feltüntetni, semmi jóra nem lehet tőle számítani. Az írásra válaszul született Apologia pro clero természetesen nem hagyhatta ki a farkas-metafora által nyújtott ragyogó lehetőséget: az eredeti kiáltvány számos megállapításához hasonlóan ezt is górcső alá vette, megforgatta, ízekre szedte és bőséges kommentárral látta el, amelyből természetesen az derült ki, hogy nem a katolikus klérus, hanem annak kálvinista prédikátor ellenfelei szolgáltak rá a lesújtó ítéletre. Noha a szőrükről nem nyilatkozott, de a Querelával legalább érintőlegesen vitába szálló másik írás, a Falsae originis motuum Hungaricorum succinta refutatio sem hagyta érintetlenül a farkasokat: annak szerzője is leszögezte, hogy ellenfelei (Aiszóposz meséje mintájára) farkasként felzavarják a vizet és utána a bárányt vádolják.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. március 23. §
reciti könyv
Erdődi Alexandra Anita, Finta Mária Anna, Molnár Annamária, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kapcsolat, háló(zat) és közösség az 1800 előtti Európában. Fiatalok Konferenciája 2018. Budapest: reciti, 2019.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. március 20. §
reciti könyv
Báthory Orsolya, Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 1. Budapest: reciti, 2019.
Az 1619 és 1621 közötti időszak teljesen új jelenségeket hozott a politikáról folytatott, vagy kifejezetten politizáló közéleti diskurzusok magyarországi történetében. A Bocskai-féle felkelés politikai lépéseinek legitimációja nagyrészt kéziratos formában terjedt, tervszerű nyomtatásban való terjesztésükről nem tudunk, a kiáltvány jellegű szövegek csak véletlenszerűen láthattak napvilágot, ha a korszak hírközpontjaiban egyes magánvállalkozók hozzájutottak egyik vagy másik irathoz, és a piaci kereslet szempontjait figyelembe véve, saját kezdeményezésükből sajtó alá rendezték őket.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. március 17. §
reciti könyv
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7. Budapest: reciti, 2019.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok a hetedik kötetéhez érkezett. Az előzményekhez híven továbbra is keressük az összefüggéseket a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (tág szóval: a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában. Természetesen a szövegek kutatóin túl az ide kapcsolódó társtudományok, főként a művészet- és a zenetörténet szempontjait is fontos képviselnünk, mert még mindig nem tanulunk eleget a más szakterületek módszereiből és eredményeiből. Látni fogjuk: maga a popularitás gondoskodik arról, hogy még ott is interdiszciplinárisan kelljen vizsgálódnunk, ahol nem terveztük.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2020. február 17. §
reciti könyv
Krupp József, szerk. Világok között: Tanulmányok Ovidius életművéről. Budapest: reciti, 2020.
Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat adott a korunkat talán leginkább megszólító római költő életműve előtti tisztelgésre. Budapesten 2017 novemberében került sor az Ovidius 2000 című konferenciára, amelyen a jelen kötet alapul. A négy egységbe foglalt tizenhat tanulmány Ovidius életművének ma legizgalmasabbnak látszó összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei a főműnek tekintett Metamorphoses poétikájával és modern világirodalmi visszhangjaival, az életmű hangsúlyosan római (Ars amatoria, Fasti) és nem római (Tristia, Ibis) tereivel, az elégia műfaji lehetőségeinek sokoldalú ovidiusi kiaknázásával (Heroides, Fasti, Tristia), végül pedig a költő sokrétű hazai befogadástörténetével foglalkoznak. Az itt sorakozó írások fényében úgy tűnik, a 21. század eleji olvasónak a római költő művei azokról a szférák közötti, megszilárdíthatatlan, átmeneti terekről adnak hírt, amelyek emberi és állati, művi és természeti, valóságos és illuzórikus, vagy éppen férfi és női, római és nem római, nyilvános és privát világok között húzódnak.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2019. december 13. §
reciti könyv
Balázs-Hajdu Péter. Zsengék, töredékek, kétes hitelűek: A Madách–Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga. Irodalomtörténeti füzetek 181. Budapest: reciti, 2019.
A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách–Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi‑, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2019. szeptember 27. §
reciti könyv
Dudithius, Andreas. Epistulae: 1581–1589. Ediderunt Nicolaus Szymański et Ida Radziejowska. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 13/7. Budapest: reciti, 2019.
Andreas Dudith (1533–1589), célèbre humaniste du 16 e siècle, nous a laissé, outre ses traités et traductions, une vaste correspondance dont la plupart n’a jamais été publiée. Parmi des correspondants de Dudith on relève les plus illustres personnages de la vie culturelle et politique de l’époque et les lettres s’étendent sur les sujets les plus variés, ce qui prête à cette correspondance une valeur documentaire.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
2019. augusztus 26. §
reciti könyv
Török Zsuzsa, szerk. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest: reciti, 2019.
Az első professzionális írónők, akik megélhetési forrásként tekintettek az írásra, a 19. század második felében jelennek meg, és különülnek el a nem egzisztenciális szükségletből alkotó női szerzőktől. A kötet olyan társadalmi-kulturális folyamatokat tár fel, amelyekben hivatásos írónők és változatos célokkal és motivációkkal ténykedő más íráshasználók vettek részt. A tanulmányok a női szerzőségnek a 19. századi irodalom‑, sajtó- és társadalomtörténettel való szoros összefüggéseit vizsgálják, és korabeli funkcióinak, illetve változatainak összetett kontextualizáló feltárására törekednek.
» Tovább a teljes szövegre «
No tags for this post.
You must be logged in to post a comment.