Kovács Ilona írása

2024. január 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Tüskés Gábor ‒ Knapp Éva. A textualizált Rákóczi. Budapest: Balassi Kiadó, 2023.

A Rákóczi-filológia történetében mérföldkő a fenti kötet megjelenése, amely – a teljesség igénye nélkül ugyan –, de rendkívül részletes összefoglalót és elemzéseket tartalmaz Rákóczi írói életművének legjelentősebb szövegeiről, ezek kiadásairól és hatástörténetéről. A könyv ugyanakkor a szerzők életművének is nagyigényű (488 oldal terjedelmű) összegzése, mert a fejezetek korábbi tanulmányaik összegyűjtéséből álltak össze, illetve a korábban csak idegen nyelven megjelent szövegek magyar változatával egészítették ki a kötetet. Az utóbbi szövegek közlésével Rákóczi-művekre vonatkozó elemzéseik magyar befogadását könnyítették meg, mivel ezek itt egy helyen, magyarul elérhetőek lettek.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2023. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Gürkan, Emrah Safa. A szultán kémei. Oszmán hírszerzési módszerek és ügynökhálózatok a 16. században. Budapest: Gondolat Kiadó, 2020.

A hírszerzés, kémkedés vagy kevésbé negatív értelműen fogalmazva az információkhoz való hozzájutás minden állam számára alapvető fontosságú. Így van ez manapság is, de így volt a történelem során bármikor. Annak kibogozása, hogy több száz évvel ezelőtt miként folytatták e tevékenységet, korántsem egyszerű feladat, hiszen a kémkedés fő jellemzője, hogy többnyire titokban végezték. Abban az esetben, ha az Oszmán Birodalom 16. századi hírszerzése a kutatási téma, a nehézségek még nagyobbak. Az oszmánok is fontosnak tartották, hogy megbízható ismeretekkel, információkkal rendelkezzenek ellenfeleikről, a körülöttük lévő világról. Ennek ellenére ebben az időben még nem rendelkeztek központi hírszerző szervezettel, mint ahogy számos európai állam már igen. További nehézséget jelent, hogy a hírszerzés bázisaiként is működő állandó követségeket sem létesítettek. Így az oszmán kori államigazgatás iratait őrző levéltárakban szerényebb mennyiségű és eléggé egyoldalú források találhatóak.
» Tovább a teljes szövegre «

Major Ágnes írása

2023. november 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Ludmán Katalin és Radnai Dániel Szabolcs, szerk. „A rejtelem volt az írósága…”: A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig. Miskolc: Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2022.

A 2022 márciusában a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett irodalomtudományi tanácskozás előadásainak szerkesztett változatait közlő tanulmánygyűjtemény azon konferenciakiadványok sorába tartozik, melyek jól átgondolt, koherens koncepcióval rendelkeznek, eredeti kérdésfeltevésekre eredeti válaszlehetőségeket kínálnak, s egyúttal bennük rejlik a potenciál, hogy a középpontba emelt problémakört vizsgáló kutatók fontos és iránymutató referenciaműve legyen. A ködlovag-terminust irodalom- és befogadástörténeti, poétikai vagy épp életrajzi keretben körüljáró kötetben tapasztalt tudósok és fiatal, pályájuk elején álló kutatók írásai, összefoglaló, áttekintő jellegű szövegek, illetve esettanulmányok váltják egymást.
» Tovább a teljes szövegre «

Major Ágnes írása

2023. szeptember 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Szénási Zoltán. Textológia és interpretáció: Filológiai és szövegkritikai vizsgálódások Babits Mihály 1916 és 1920 között keletkezett versei kapcsán. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2022.

A Babits-versek kritikai kiadásainak munkálatai az utóbbi néhány évben új lendületet kaptak. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében zajló filológiai-textológiai műhelymunka már számos eredményt tudhat magáénak, a sajtó alá rendezést érintő, a Babits-életmű rétegeit feltáró vizsgálatok pedig jelenleg is folynak. Szénási Zoltán tanulmánykötete ennek a kutatásnak a figyelemreméltó eredményeit közli, elsősorban Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseinek vizsgálatán keresztül, ám módszerei és meglátásai a teljes Babits-filológia művelői, sőt más költői vagy írói életművekkel foglalkozó filológusok és textológusok számára is hasznosak lehetnek.
» Tovább a teljes szövegre «

Review by Magdalena Garbacik-Balakowicz

2023. augusztus 24. § 0 hozzászólás

review

Briedis, Laimonas. Vilnius: City of Strangers. Vilnius: Baltos lankos, 2021.

Vilnius: City of Strangers was first published in 2009, with translations into Lithuanian, German, Russian, and Portuguese published to date. The English edition was re-published in 2021. The year 2023, when Vilnius, one of Europe’s most culturally complex capitals, celebrates the 700th anniversary of the city’s founding, is a good occasion to return to Briedis’s book. Although Vilnius: City of Strangers focuses on historical documents, one should not think of this book as research discussing the history of Vilnius in a traditional way. The book is a contribution to the field of cultural geography. Briedis chose to tell the story of Vilnius from the perspective of strangers, those who came to Vilnius knowing little or nothing about it, more out of forced circumstances than of their own curiosity. Vilnius: City of Strangers researches travelogues on Vilnius written over the last seven centuries. Their authors are scholars, politicians, writers, and soldiers, who spent a longer or shorter period of time, sometimes literally only a few days, in Vilnius. The authors of these travelogues differ in the languages they speak, their background, and social status. They also differ in how they experienced Vilnius. For some, it was a positive contact, for others a negative one.
» Tovább a teljes szövegre «

Szarka Szilvia írása

2023. augusztus 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Jozef Tancer, A soknyelvű Pozsony nyomában – Beszélgetések a régi város lakóival. Ford. Balogh Magdolna. Budapest: Lábnyom Könyvkiadó, 2022.

Jozef Tancer, pozsonyi germanista Rozviazané jazyky – Ako sme hovorili v starej Bratislave című, a pozsonyi Slovart Kiadó gondozásában 2017-ben megjelent interjúkötete azzal a célkitűzéssel készült, hogy bemutassa a két világháború közötti Pressburg-Pozsony-Bratislava mindennapjainak nyelvi sajátosságait, egy olyan letűnt világot, amelyben természetesnek számított a többnyelvűség és a nyelvek keveredése a hétköznapi társalgásban. A könyv egy tíz évet felölelő szociolingvisztikai-kultúrtörténeti kutatómunka eredményeinek és belátásainak összegzése, amely a tudományos érdeklődés inspirálta megállapításokat közérthető stílusban a lehető legszélesebb olvasóközönséghez kívánja eljuttatni. Az egykori jellegzetesen multikulturális közép-európai város többnyelvű életébe a magyar olvasó is betekintést kaphat a kötet A soknyelvű Pozsony nyomában – Beszélgetések a régi város lakóival címmel megjelent magyar fordításának köszönhetően, amelyet 2022-ben a Lábnyom Könyvkiadó adott ki Balogh Magdolna tolmácsolásában.
» Tovább a teljes szövegre «

Raphaël Fendrich über den Tagungsband „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa”

2023. június 14. § 0 hozzászólás

Rezension

Dieter Breuer / Gábor Tüskés (Hrsg.): Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Berlin, Boston 2019: Walter de Gruyter (Frühe Neuzeit 229). 567 Seiten. ISBN: 978-3-11-063375-7

Es empfiehlt sich den umfangreichen Tagungsband mit dem Vorwort Gábor Tüskés’ und dem einleitenden Beitrag Helmut Reinalters zur Bedeutung aufgeklärter Sozietäten zu beginnen. Die sich anschließenden Beiträge sind in drei Abschnitten gegliedert: I Akademische Bewegung und aufgeklärte Sozietäten in ihren Regionen; II Geheime Gesellschaften; III Autoren, Sammler, Wissenschaftsorganisatoren und die Freimaurerei. Wer als Fachfremder das ganze Buch liest, kann auf Grund der großen Zahl an Studien leicht den Überblick verlieren: Der Band enthält 31 Beiträge in deutscher (22), englischer (5) und französischer (4) Sprache mit Fragestellungen zur akademischen Bewegung, zu einzelnen Personen, zu verschiedenen Gesellschaften oder auch zu Gelehrtennetzwerken und einzelnen Quellen/Werken mit Bezug zur Freimaurerei und zu anderen Sozietäten. Mit dem Schwerpunkt auf den Habsburgischen Erbländern wird die Aufmerksamkeit auf eine in Hinblick auf die Thematik in der Forschung bisher stark vernachlässigte Region gelenkt. Die Beschränkung auf drei Veröffentlichungssprachen macht die Ergebnisse verschiedener Disziplinen ‒ darunter Literatur- und Sprachwissenschaft, Philosophie, Historiographie, Rechtswissenschaften ‒ einer breiteren Leserschaft zugänglich.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Pilinszky János színházi és filmes víziója ma – Bainé Tóth Renáta írása

2023. június 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Sepsi Enikő és Maczák Ibolya, szerk. Pilinszky János színházi és filmes víziója ma. Károli Könyvek tanulmánykötet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2022.

Pilinszky János drámaírói tevékenységéről, színpadra szánt alkotásairól hiánypótló tanulmánykötet jelent meg 2022-ben, egy évvel Pilinszky János születésének századik, halálának negyvenedik évfordulóját követően. A centenárium számtalan lehetőséget nyújtott a költő œuvre-je iránt érdeklődők számára, többek között a Károli Gáspár Református Egyetem is megemlékezett a kettős évfordulóról – együttműködésben a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Nemzeti Színházzal, a Csokonai Színházzal, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel – a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával.
» Tovább a teljes szövegre «

Újraragasztott gumitalpak – Smid Bernadett írása

2023. május 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A közköltészet metaforái a Doromb szerkesztőjének köszönhetően az elmúlt évtized leforgása alatt kitörtek a kémiaszertárból. Már nemcsak a közlekedőedények ágai, a rendező-pályaudvarokra befutó és ott új szerelvényeket alkotva láncszerűen összekapcsolódó tehervagonok miatt, vagy a mementóként megkövesedett pompeji házak zárványai láttán, hanem a cornwalli partszakasznál szárazra vetődő LEGO-darabok kapcsán is a közköltészet juthat eszünkbe, hála Csörsz Rumen István kreativitásának és analitikus elméjének.
» Tovább a teljes szövegre «

„A lehető legkevesebbet vágyom megmutatni a művön túl az emberből” – Benda Mihály írása

2023. április 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Henri Michaux, Tehát nem. Ford. Juhász Katalin. Budapest: Bozóthegyi Kiadó, 2020.

Jean-Luc Outers, a Francia Akadémia tagja és a Magyarországon is megjelent Vízművek írója Tehát nem cím alatt 91 levelet válogatott össze Henri Michaux (1899–1984) életművéből, amelyek tárgya a szerzőre oly jellemző kategorikus elutasítás. Jelen kötet kiadása sem ment gördülékenyen, mert az utolsó levél tanúsága szerint Michaux Jean-Luc Outers-nek azt is megtiltotta, hogy ez a levélgyűjteménye megjelenjen. Outers viszont ahelyett, hogy ezer darabra tépte és elégette volna a leveleket, amint azt Michaux kérte, annak halála után Michaux élettársa, Micheline Phankim „baráti hozzájárulása” és „támogatása nélkül” megjelentette (181).
» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Janka írása

2023. április 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Bartha-Kovács Katalin, Hét arabeszk. Watteau-olvasatok. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2021.

Bartha-Kovács Katalin Hét arabeszk. Watteau-olvasatok címmel 2021 végén a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált kötetének témaválasztását az a meggyőződés sugallta, hogy a Watteau-jelenségben a mai napig „van valami nyugtalanító”, művészetét pedig olyan feszültség hatja át, amely a 18. század első évtizedeiben alkotó festő képeit a 21. századi szemlélő számára is befogadhatóvá és bizonyos szempontból „olvashatóvá” is teszi. A szerző ehhez a kulcsot egy olyan fogalmi háló megalkotásában találja meg, amelynek segítségével a 17–18. század fordulójának művelődéstörténeti kontextusába ágyazva tudja felvázolni a Watteau művészete kapcsán gyakran felmerülő, a kötet egyes fejezeteiben részletesen kibontott, egymással különböző módokon (a kötet címében használt metaforát megidézve „arabeszkszerűen”) összefonódó, kölcsönhatásban álló művelődéstörténeti kategóriákat (kellem, báj, könnyedség, tudom-is-én-micsoda, melankólia stb.).
» Tovább a teljes szövegre «

The difficulty of reading “drawings of light” and images. An unusual review – by Balázs Devescovi

2023. március 25. § 0 hozzászólás

review

Rosti., ed. Éva Fisli – Beatrix Lengyel. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2021.

In 1858, Gusztáv Kelety (called Klette at the time) created an oil painting of his ten-year-old student, Loránd Eötvös, who later became a famous physicist. Presumably during the 1850s or 1860s, and possibly at the request of his student’s father, József Eötvös, he created a whole series of watercolours depicting Baron Eötvös’s villa in Svábhegy (Swabian Hill) and its surrounding area. The Eötvös family, as well as Ágoston Trefort’s family, used to spend the warmer part of the year here between May and October.
» Tovább a teljes szövegre «

Fekete Norbert írása

2023. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nemesné Matus Zsanett. Bodroghy Papp István: Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Vitae 2. Budapest: Reciti Kiadó, 2021.

Nemesné Matus Zsanettnek, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának egy revízió során akadt a kezébe Bodroghy Papp István Faragószék című kéziratos verseskötete (15). A kötet szövegei elsősorban nem esztétikai minőségük miatt érdemelnek figyelmet, hiszen Bodroghy Papp másod- vagy harmadrangú költői tehetségnek számított korában, és gyakorlatilag teljesen ismeretlennek mondható a magyar irodalomtörténet-írás számára. Matus Zsanett a szerző családi hátterének, mobilitási stratégiáinak, műveltségének és a korabeli irodalmi élethez való viszonyának feltárásával rámutatott az irodalom társadalmi használatára a reformkori Dunántúl egy jól körülhatárolható, evangélikus, értelmiségi körében.
» Tovább a teljes szövegre «

L’Autobiographie d’un prince chrétien – par Gilles Baumont

2023. január 24. § 0 hozzászólás

compte rendu

François II Rákóczi : Confession d’un pécheur. Traduite du latin par Chrysostome Jourdain. Édition critique avec introductions et notes établies sous la direction de Gábor Tüskés. Avant-propos de Jean Garapon. Avec la collaboration de Csenge E. Aradi, Ildikó Gausz, Zsuzsanna Hámori-Nagy, Réka Lengyel, Zsolt Szebelédi, Ferenc Tóth et Anna Tüskés. Édition revue et préparée par Michel Marty. Paris, Honoré Champion, 2020 (Bibliothèque d’études de l’Europe centrale, Série « Littérature », No 25), 777 p.

L’ouvrage offre le premier accès intégral à l’un des textes les plus personnels de François II Rákóczi, prince de Transylvanie : sa Confessio peccatoris. L’édition critique s’inscrit dans les récents travaux menés par des chercheurs hongrois et français permettant de redécouvrir et de faire connaître des aspects jusqu’alors peu étudiés de la vie de ce prince et de ses écrits ‒ notamment un colloque organisé à Budapest en mai 2022,[1] qui a réuni près d’une vingtaine de spécialistes, autour de Gábor Tüskés.[2] Leurs communications ont révélé en particulier le lettré qu’était Rákóczi, au fil de recherches sur les courants jansénistes et leur diffusion dans la littérature en Europe.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Magdalena Garbacik-Balakowicz írása

2022. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Piotrowiak-Junkiert, Kinga. Od idylli do ironii: Literatura węgierska wobec Zagłady w latach 1944–1948. Poznań: Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, 2020.

Kinga Piotrowiak-Junkiert Od idylli do ironii: Literatura węgierska wobec Zagłady w latach 1944–1948 [Idilltől iróniáig: A holokauszt magyar irodalma 1944–1948] című tanulmánykötetének célkitűzése a holokauszt tapasztalatának feltárása és bemutatása az első generációs magyar irodalomban. Piotrowiak-Junkiert korábban Kertész Imre munkásságáról is közzétett egy monográfiát (Świadomość zwrócona przeciwko sobie samej: Imre Kertész wobec Zagłady [Az önmagával szembefordult tudat: Kertész Imre a holokausztról], Warszawa 2014), és évek óta foglalkozik zsidó irodalommal és holokausztkutatással.
» Tovább a teljes szövegre «

Tasi Réka írása

2022. december 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Janka, Móré Tünde, Rédey-Keresztény János, Rédey-Keresztény Júlia, Virág Csilla, Vrabély Márk, szerk. Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában. Reciti Konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.

A reciti konferenciakötetek sorozatának 12. darabjaként napvilágot látott kiadvány a hosszú reformáció és a kulturális transzfer fogalmai köré rendeződő tanulmányokat ígér az olvasó számára: a 2020. szeptemberében megrendezett, azonos című tudományos tanácskozáson elhangzott előadások írásos változatait tartalmazza. Amint a kötet előszavát jegyző Tóth Zsombor felhívja rá a figyelmet, a konferencia első kontextusa Az értelmezés hatalma című konferenciasorozat volt, mely az irodalomtörténeti megértésaktusok értelmezésére vállalkozott, hangsúlyozva, hogy az irodalomtörténeti interpretáció nem mondhat le a kora újkori szövegek kulturális kontextusainak megértéséről – melynek eszköze lehet az ún. kulturális transzferek vizsgálata.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2022. november 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Fóti Miklós ‒ Pánya István. Bodrog vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A zombori és a bajai náhije települései 1578-ban.  Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak. Budapest‒Kecskemét: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet‒Kecskeméti Katona József Múzeum, 2022.

A tudomány folytonos fejlődése szükségszerűen szembesít minket annak követelményével, hogy időről időre átgondoljuk a különféle tudományterületeken folyó kutatásokkal kapcsolatban az újonnan adódó lehetőségeket, melyeket munkánk során hasznosítva a korábbiakhoz képest újabb, pontosabb, korszerűbb eredményeket tudunk elérni. Az utóbbi években a bölcsészettudományok területén is megjelent számos új kutatási módszer, amely több tudományág segítségét is igénybe veszi a múlt eredményeinek felülvizsgálata és újak létrehozása során. Fóti Miklós és Pánya István könyve is e szellemiség jegyében született. A korábbi történeti földrajzi munkákhoz képest komplexebb módon igyekeztek rekonstruálni az egykori Bodrog vármegye középkori településhálózatát.
» Tovább a teljes szövegre «

Dóbék Ágnes írása

2022. november 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Vogel Zsuzsa. Az olvasás útjain, a biográfiától a közköltészetig: Faludi Ferenc műveinek fogadtatása. Erdélyi Tudományos Füzetek 292. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020.

Vogel Zsuzsa 2020-ban megjelent kötete Faludi Ferenc műveinek recepcióját vizsgálva új szempontokat, módszereket és forrásokat von a Faludi-kutatásba. A monográfia alapját a szerző 2013-ban megvédett PhD-dolgozata képezi, amelyet jelen formában az újabb szakirodalom eredményeit felhasználva dolgozott át és tett közzé.
» Tovább a teljes szövegre «

Körömi Gabriella írása

2022. október 15. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Herédi Rebeka − Kispál Dániel − Kusper Judit, szerk., IrKa−Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Irka Könyvek 1. Eger: Líceum Kiadó, 2022. (186 p.)

A Líceum Kiadó gondozásában 2022 tavaszán megjelent IrKa − Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól című tanulmánykötetnek már a borítója is felkelti a potenciális olvasók érdeklődését, hiszen megidézi a régi iskolai füzetek, azaz irkák külső megjelenését: a formavilág azt sugallja, hogy a könyv szorosan kapcsolódik a tanításhoz és a gyakorlati tudáshoz. A kötet tanulmányait elolvasva ez az előfeltevésünk be is igazolódik.
» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Krisztina írása

2022. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Füzi Izabella. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (18961914). Apertúra könyvek 8. Szeged: Pompeji Kiadó, 2022. 288 l.

Füzi Izabella könyve deklarált szándéka szerint is hiánypótló monografikus feldolgozása a magyar vizuális kultúra születésének. Ezt a célt a szerző kötetének második egységében (Vizuális nyilvánosság és a korai mozgókép), még pontosabban annak bevezető fejezetében (A korai mozi kutatása és a vizuális nyilvánosság) meg is indokolja, amikor így fogalmaz: „Magyar Bálint monográfiája az 1896 és 1901 közötti időszakot 13 oldalban tárgyalja, Kőháti Zsolt könyve nyolc és fél oldalt szánt ennek a korai időszaknak, és ebbe beletartozik a társadalmi, történelmi kontextus vázlatos áttekintése is.” (76)
» Tovább a teljes szövegre «

Kónya Franciska írása

2022. szeptember 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Maczák Ibolya: Kölcsönzés és kompozíció: Szövegalkotás 17–18. századi szerzők prédikációiban, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2019 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 23.)

Maczák Ibolya nevével valószínűleg mindenki találkozott már, aki a régi magyar prédikációirodalommal kicsit is foglalkozott. Doktori disszertációjában, majd azt követő publikációiban a jelöletlen szövegátvételek nyomába eredt: számtalan esetben rekonstruálva a lehetséges szövegalkotási munkafolyamatot az egyes prédikátoroknál. Korábbi kutatásaihoz szorosan kapcsolódik, azokat újabb felvetésekkel egészíti ki a Kölcsönzés és kompozíció című kötete, amely a Bolyai-ösztöndíj támogatásának eredményeképp jelent meg a Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok sorozatának 23. darabjaként.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2022. június 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Ötvös Péter. Az otthon elhagyása, félelem és reménység: „Elég nehéz, hogy egyedül vagyok”. Kulturális örökség. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó–Eszterházy Károly Egyetem–MTA Könyvtár és Információs Központ, 2021, 414 l.

Ötvös Péter legújabb kötete a több egyetemi és kutatóintézmény együttműködését megtestesítő – és a sorozatszerkesztői előszó alapján: most lezáródó vagy eddigi formájában lezáródó – Kulturális örökség című sorozatban jelent meg 2021-ben. A szerző a bevezetést követően öt nagy fejezetben írja le a kora újkori ember – mint fogalmaz – „egyik legnyomasztóbb problémáját”, az otthoni fenyegetések következtében kialakuló félelmet, az elmenekülés következményeit, az emigrációval való megküzdés egyéni stratégiáit és nyelvi kifejezéseit a 16. század végi és 17. század eleji Habsburg Monarchiában. Az így kialakuló a kultúrantropológiai létállapotnak lenyomataként létrejövő szövegkorpuszra (vizitációkra, könyvjegyzékekre, versekre, levelekre, énekekre és autobiográfiai művekre) fókuszálva mutatja be a szerző mind a közösség, mind pedig az egyén egzisztenciális válságát és annak különféle kifejeződési módjait.
» Tovább a teljes szövegre «

Koósz István írása

2022. március 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig. Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból. Fordította, a képleírásokat, az értelmezéseket, a jegyzeteket, valamint A kibjósi helye az edói kultúrában című tanulmányt írta Csendom Andrea. Szerkesztette, A Meidzsi előtti japán irodalom magyar fordításai című tanulmányt írta Buda Attila. Budapest, Ráció, 2021 (Pagoda és krizantém).

A Ráció Kiadó Pagoda és Krizantém című sorozatában már eddig is igazi különlegességek jelentek meg, a legutóbbi, hatodik kötetre pedig valóban ráillik, hogy korszakos a magyarországi japanológiában. Nemcsak a fordítás okán, hanem annak a tudományos háttérnek a közzétételével is, mely a fordítónak a jegyzeteiből, magyarázataiból, tanulmányából és a kötet szerkesztőjének, Buda Attilának a kötetben megjelent tanulmányából (A Meidzsi előtti japán irodalom magyar fordításai) megismerhető. A kötet címe: Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig. Alcíme szerint: Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból. Ezt az alcímet azonban részletesebben meg kell magyarázni, hiszen még a japán irodalom iránt érdeklődők sem biztos, hogy pontosan tudják mit takar.
» Tovább a teljes szövegre «

Mészáros Gábor írása

2021. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok. Budapest, Ráció Kiadó, 2021 (Ligatura), 295 l.

Gyimesi Emese láthatóan már monográfiája megjelenése előtt igyekezett változtatni azon a tényen, hogy a 19. századi női szerzők szövegei javarészt csak a korabeli forrásokból hozzáférhetők. Miközben a női írók újraértelmezése egészen népszerű kutatási terület, a 19. századi női szerzők szépirodalmi és más típusú szövegeinek kiadása várat magára. 2018-ban Gyimesi Emese sajtó alá rendezésében jelent meg Szendrey Júlia összes költeményeinek kiadása, majd 2019-ben Szendrey Júlia gyermekkorának és Petőfi utáni házasságának és családjának eddig jórészt kiadatlan forrásai.
» Tovább a teljes szövegre «

Maróthy Szilvia írása

2021. december 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Gaálné Kalydy Dóra, szerk. Open Science: Nyílt tudomány magyar szemmel. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat, 45. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, 2021.

Bár nem ritka a fenntartók, a piaci szereplők, vagy akár a tudományos intézmények részéről a transzparencia relativizálása, a nyílt kutatás szempontjából könnyen megragadható a szó jelentése. A nyílt tudományban az átláthatóság annyit tesz, hogy a kutatási eredmény, tudományos állítás legyen ellenőrizhető, reprodukálható. Ez pedig akkor tud megvalósulni, ha a közösség hozzáfér a tudományos eredményhez és az alapjául szolgáló forrásokhoz együttesen. Ha a források (a hagyományos forrásokon túl pl. adatsorok, számítógépes kódok, képi és audiovizuális tartalmak) egészének hozzáférhetővé tétele adatvédelmi akadályba ütközik, törekedni kell a nyílt tudomány alapelvére: „a kutatásnak oly mértékben nyitottnak kell lennie, amennyire lehetséges, és annyira zártnak, amennyire szükséges”.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2021. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Hegyi Klára, A füleki szandzsák. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2019.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai között 2014-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával kezdődött az az együttműködés (NKFI K 108919, 132475 és 132609), amelynek fő célkitűzése, hogy összegyűjtve a Magyarország területére vonatkozó összes fennmaradt 16‒17. századi oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodási iratot, feldolgozásukat követően a résztvevő kutatók a levéltár honlapján létrehozzanak egy online elérhető adatbázist, a vizuális megjelenítést is biztosítva egy kapcsolt térinformatikai adatbázis segítségével.
» Tovább a teljes szövegre «

Bárth Dániel írása

2021. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 21. századi humántudományi interdiszciplinaritásnak van legalább két, egy külső és egy belső nézőpontja. A kívülállók részéről – évtizedek óta hangoztatott, pontosabban jobbára pályázati értékelésekben, kutatásfinanszírozási döntések kapcsán elmorgott – sztereotip kritikai fordulatnak számít, hogy – főként természettudományos és/vagy élettudományos perspektívából – a bölcsészettudományok saját, belső összefogódzásai nélkülözik a tudományköziség emelkedett többletjelentését, és az abban résztvevő kutatók korántsem nyerik el a tudományos határátlépéssekkel más esetben együtt járó, néha heroizált, de mindig ünnepelt, megdicsért státust és visszhangot.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása

2021. október 22. § 0 hozzászólás

recenzió

V. László Zsófia, Példás asszonyok. Női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711–1825). Budapest: Ráció Kiadó, 2020.

V. László Zsófia, Budapest Főváros Levéltárának munkatársa 2012-ben védte meg doktori disszertációját, amely alapját képezte most megjelent monografikus megközelítésű munkájának. Mivel a disszertáció az ELTE Művelődéstörténeti Doktori Programja keretében készült, az interdiszciplinaritás jegyében az irodalomtörténész témavezető (Fábri Anna) mellett, a bírálók és a konzulensek a történettudomány, a néprajz, az egyháztörténet, a könyv- és levéltártörténet legkiválóbb kutatói közül kerültek ki. A kibővített disszertáció az említett tudományterületek képviselőinek egyaránt nyújthat újdonságot és szélesre tárt nézőpontjával a további kutatásoknak is inspirációt.
» Tovább a teljes szövegre «

Az allegorikus istennőktől a nőmozgalmakig – Pálfy Eszter írása

2021. szeptember 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Török Zsuzsa, szerk., Nők, idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok és nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság, 1820–1920. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az utóbbi években nemcsak a kortárs magyar irodalom közegében indult élénk diskurzus a női írók szerepéről és az irodalmi művekben megjelenő speciálisan női tapasztalatokról, de a történeti kutatásokban is előtérbe kerültek a nőket középpontba állító megközelítések. A Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság 1820–1920 közvetlen előzménye az a 2019-ben megjelent tanulmánygyűjtemény volt, amely általános célként a 19. századi nőírók tevékenységének vizsgálatát tűzte ki (Török Zsuzsa, szerk., Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok, Budapest: Reciti, 2019). A legújabb, szintén Török Zsuzsa szerkesztésében megjelent kötet konkrétabban jelölte ki tárgyát: a 19. századon belül a nők és a folyóiratok kapcsolatára koncentrál.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy „fejetlen” év krónikája – Wirágh András írása

2021. július 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Bányai Elemér, Eötvös Leó, Szabados Sándor, szerk. Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja 1912. Budapest: BÚE, 1912.

(Az írás az almanach hasonmás-kiadványának egyik utószavaként szerepelt volna, de a kötet kiadása időközben meghiúsult. Az almanach megtalálható az Arcanum adatbázisában.)

A Budapesti Újságírók Egyesülete első, az 1905-ös évre szóló almanachja már 1904 őszén megjelent. Az egyesület ezzel a korabeli szokásjogot követte: a napilapok jelentős része azért időzítette az adott naptári év végére a (jövő évi) díszes album vagy évkönyv megjelenését, hogy ezzel egyszerre kedveskedhessen már meglévő előfizetőinek, és egyúttal ennek segítségével toborozzon új, rendszeres olvasókat.


» Tovább a teljes szövegre «

Szénási Zoltán írása

2021. június 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Szőke Mária, A Halálfiai első állomásán: Babits Mihály világa 1921 eleje és 1923 augusztusa között, Budapest: Argumentum Kiadó, 2019.

„Adathalmaz”, „melléktermék”, „egyszerre analízis és szintézis” (9): ezek Szőke Mária A Halálfiai első állomásán című könyvének rövid Bevezető helyett című előszavában olvasható önmeghatározásai. Adathalmaz: abban az értelemben, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokból (Tanner Ilona naplójegyzetei, levelek, korabeli iratok, napilapok, folyóiratok és önálló kiadványok) alapján a szerző összegyűjtötte a Babits Mihály életének 1921 és 1923 közötti periódusához kötődő és jelenleg tudható tényeket.
» Tovább a teljes szövegre «

Tamássy-Lénárt Orsolya írása

2021. április 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Wilhelm Kühlmann, Gábor Tüskés, Hg., Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000), Beihefte zum Euphorion: Zeitschrift für Literaturgeschichte 112 (Heidelberg: Universitätsverlag Winter, 2021).

A bemutatandó kötet, mely idén év elején jelent meg Wilhelm Kühlmann, Tüskés Gábor szerkesztésében, Lengyel Réka és Ladislaus Ludescher gondozásában a heidelbergi Winter Egyetemi Kiadónál, az Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur [Magyarország mint a fikcionális irodalom témája és problémája] című, 2019 októberében a Heidelbergi Egyetemmel közösen megrendezésre került nemzetközi konferencián elhangzott előadások írásbeli változatait fogja össze, és egészíti ki néhány, a témához szorosan kötődő egyéb tanulmánnyal.
» Tovább a teljes szövegre «

Ludmán Katalin írása

2021. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Angyalosi Gergely. Az állandó és a változó: Tanulmányok és kritikák. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2020.

„Jelen kötet 2015 és 2018 között született írásokat tartalmaz. Ezek többsége irodalomtörténeti tanulmány, főleg a 20. századi magyar irodalomtörténet tárgyköréből.” – kezdi új könyvének mértéktartó önmeghatározását Angyalosi Gergely, majd azon meggyőződését hangsúlyozza, mely szerint a modernség mint egységes irodalomtörténeti fogalom nehezen lehatárolható, így az olvasó ne is számítson efféle törekvésre a kötet olvasásakor.
» Tovább a teljes szövegre «

A magyar felvilágosodás filozófiai profiljának hiányai 1. – Hegedüs Béla írása

2020. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Ibn Ṭufail, Abū Bakr. Der Philosoph als Autodidakt: Ḥayy ibn Yaqẓān. Ein philosophischer Inselroman. Hrsg. und übers. von Patric O. Schaerer. 2. Ausg. Philosophische Bibliothek 558. Hamburg: Felix Meiner Verlag, 2019.

1. kétezer-húsz

Írásom szándéka szerint recenziónak álcázott figyelemfelhívás. Egyúttal egy sorozat kezdete, amire a címben található sorszám is utal. Olyan műveket fogok vizsgálni, amelyek befogadástörténete része és alapja annak a kora újkori, az élet minden területét átható paradigmaváltásnak, amelynek utólag a felvilágosodás projektje elnevezést adhatjuk. A kifejezés definícióját most mellőzöm, de a tervbe vett – recenziónak álcázott – sorozat minden egyes darabja azt fogja bizonyítani, hogy ez a projekt teljességében sosem tudott hatást gyakorolni a mindenkori Magyarország művelődési, mentális és politikai állapotára, viszont arról, hogy ennek máig ható és érezhető következményei vannak, itt nem tisztem szólni.

A műfaját tekintve persze recenzió ez az írás, ismertetése az eredetileg a főhőséről címet kapó (Hajj ibn Jakzán – Eleven, éber fia) arab filozófiai regény modern német fordításának. Kis – évezredes – ugrásokkal.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása

2020. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

„A magyar történet folytatója”. Tanulmányok Istvánffy Miklósról. Szerk. Ács Pál és Tóth Gergely. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018 (Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések).

A történeti diszciplínákkal foglalkozó kutatókban rendre felmerül az igény, hogy a tudományterületük kánonját felülvizsgálják, annak kialakulását és rögzülését megértsék, illetve az abból kimaradtakat – amennyiben indokolt – abba beemeljék. Vajon a historiográfia szempontjából releváns szövegek maradtak fent, vagy valamely más, esetleg politikai szándék fedezhető fel bizonyos szövegek kiemelkedésében, illetve mások eltűnésében? Létezett-e magyar történetírás, vagy csupán udvari, Habsburg- és Szapolyai-párti történetírói narratívákról beszélhetünk? Ki számít udvari, aulikus történetírónak, mit tudunk e szerzők politikai szerepvállalásáról, és egyáltalán: hogy állunk a forrásaink ismeretével?
» Tovább a teljes szövegre «

Korompay H. János írása

2020. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Hász-Fehér Katalin. „…hogy Kegyed észre nem vette, csodálom…”: Arany János és a filológiai perspektíva. Budapest, Kortárs, 2019.

Ez a recenzió a 2020 májusára tervezett, de a járvány miatt elmaradt könyvbemutatón hangzott volna el.

A szerző tudományos pályafutásának és a kötet létrejöttének kapcsolata egyszerre éntörténet és műtörténet, hiszen a A kulturális tájékozódás természetrajza és a Plevna nemzetiségi kontextusa című utolsó rész szorosan kötődik a vajdasági származáshoz, az Újvidéki Egyetemen végzett tanulmányokhoz és tanításhoz, az Arany János életművével foglalkozó elemzések szorosan összefüggnek a szegedi egyetemi oktatással és a kritikai kiadás munkájában való részvétellel.
» Tovább a teljes szövegre «

A Vidám srácok, Harmsz és a késő szovjet szamizdat – Kalavszky Zsófia recenziója

2020. november 27. § 0 hozzászólás

Наталья Доброхотова-Майкова и Владимир Пятницкий. „Лев Толстой очень любил детей…”: Анекдоты о писателях, приписываемые Хармсу. Pед. Софья Багдасарова. Москва: Бомбора, 2020.

2020 nyarának végén a művészettörténész Szofja Bagdaszarova kezdeményezésére és szerkesztésében jelent meg Moszkvában a „Lev Tolsztoj nagyon szerette a gyerekeket…”: Írókról szóló anekdoták, amelyeket Harmsznak tulajdonítottak című kötet. A kiadvány számos célja közül az egyik az volt, hogy a nagyközönség végre a valódi szerzők neve alatt, fakszimile kiadásban – az eredeti kézírásos szöveget a hozzátartozó illusztrációkkal együtt bemutatva –, részletes kommentárokkal felszerelve ismerhesse meg azokat az irodalmi anekdotákat, amelyek az 1970-es évek közepétől a késő szovjet szamizdatban hatalmas népszerűségnek örvendve kezdtek el terjedni, és amelyek a internet korai időszakában – immár nem tiltott, de nyomtatásban nem hozzáférhető szövegként – különböző, irodalmi magánoldalakon, online könyvtárakban váltak ilyen-olyan formában elérhetővé.
» Tovább a teljes szövegre «

Józsa György Zoltán írása a Törökországi levelek orosz fordításáról

2020. november 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Келемен Микеш. Турецкие письма. Ford. Ю П Гусев. Szerk. Ю П Гусев, Г. Тюшкеш, О. В. Хаванова (Moszkva: Nauka, 2017).

A Törökországi levelek orosz nyelvű kiadása a magyar–orosz irodalmi kapcsolatokban túlzás nélkül mérföldkő. A Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett fordító, Jurij Pavlovics Guszev, a moszkvai Lomonoszov Egyetem professzora, számos klasszikus és modern magyar alkotás kiváló átültetője; neki köszönhető egyebek mellett Németh László, Szabó Magda, Hamvas Béla, Konrád György, Kertész Imre, Kerényi Károly műveinek orosz kiadása, de Madáchot is fordított.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Anna írása

2020. november 13. § 0 hozzászólás

review

Gyorgyevics Tamás. Széchenyi Zsigmond élete. Budapest: Amicus, 2018.

Anniversary dates are traditionally occasions to celebrate a person or event. The biography of Zsigmond Széchenyi by Tamás Gyorgyevics meets the criterion in two ways: 2018 marked the 120th anniversary of the birth of Széchenyi and, furthermore, the year coincided with the 90th anniversary of his second, and at the same time his longest, half-year-long journey to Kenya in 1928.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2020. november 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Rab Gusztáv. Utazás az ismeretlenbe. Kiad., utószó Tüskés Anna. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.

A magyar irodalomtörténet mostanáig Rab Gusztáv (1901–1963) munkásságának első szakaszára, a második világháború végéig tartó időszakra látott rá valamelyest. Regényíróként 1922-től kezdve teljesedett ki, a Nyugatnak is visszatérő szerzője volt, akiről Schöpflin Aladár és Kardos László jelentetett meg ugyanott egy-egy műkritikát. Nem nagyon hízelgőeket.
» Tovább a teljes szövegre «