reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Rá­kai Or­so­lya és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Az el­be­szélt tér. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 13. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Alap­ve­tő­nek lát­szik, hogy az el­be­szé­lés di­men­zi­ó­ja az idő. És bár min­den cse­lek­vés, tör­té­nés ki­bon­ta­ko­zá­sá­hoz tér­re épp­úgy szük­ség van, mint idő­re, és az idő ér­zé­ke­lé­sé­hez el­mé­le­ti­leg is szük­sé­ges a (tér­ben tör­té­nő) moz­gás, a tér a nar­ra­to­ló­gi­á­nak so­ká­ig vi­szony­lag mel­lé­kes, el­ha­nya­gol­ha­tó ter­ré­nu­ma ma­radt. A „tér­be­li­ség for­du­la­ta” azon­ban a 20. szá­zad vége felé egy­re na­gyobb je­len­tő­ség­re tett szert: az iro­da­lom­tól és az el­be­szé­lés­el­mé­let­től ha­gyo­má­nyo­san tá­vo­lab­bi­ként el­gon­dolt disz­cip­lí­nák sora kezd­te be­emel­ni sa­ját esz­köz­tá­rá­ba a nar­ra­ti­vi­tás szá­mos fo­gal­mát, a le­írás, a sze­rep­lő, a né­ző­pont és az el­be­szélt idő mel­lett az el­be­szélt tér kon­cep­ci­ó­ját is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Ko­vács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresztény Já­nos, Rédey-Keresztény Jú­lia, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet írá­sai szer­te­ága­zó té­má­kat bon­col­gat­nak, a kö­zép­ko­ri kó­dex­má­so­lás­tól kezd­ve egé­szen a 19. szá­zad for­du­ló­ján ki­ala­ku­ló or­vo­si szak­nyelv vizs­gá­la­tá­ig.­ A szer­zők egy­től egyig fi­a­tal ku­ta­tók, akik­nek írá­sa­it el­ső­sor­ban az moz­gat­ta, ho­gyan le­het a kul­tu­rá­lis transz­fe­rek je­len­sé­gét és vál­to­za­ta­it meg­ra­gad­ni, va­la­mint ho­gyan il­lesz­ked­nek a vizs­gált je­len­sé­gek a hosszú re­for­má­ció korszakalakzatába.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kap­pa­nyos And­rás, szerk., Ma­jor Ág­nes, mun­ka­társ. „Len­nék va­la­kié” Az Ady-kultusz és ki­sa­já­tí­tá­si kí­sér­le­tei 1906–2018. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Ady End­re ha­lá­lá­nak cen­te­ná­ri­u­ma a 20. szá­zad leg­na­gyobb sza­bá­sú iro­dal­mi kul­tu­szá­nak cen­te­ná­ri­u­ma – noha az Ady-kultusz már a köl­tő éle­té­ben je­len­tős (a 20. szá­zad­ban pá­rat­lan) mé­re­te­ket öl­tött. A ha­lá­la óta el­telt év­szá­zad­ban ka­no­ni­zá­ci­ós és de­ka­no­ni­zá­ci­ós kí­sér­le­tek kö­vet­ték egy­mást. Bár Ady ko­rai is­mert­sé­gé­ben min­den bi­zonnyal sze­rel­mi te­ma­ti­ká­jú ver­sei ját­szot­ták a leg­na­gyobb sze­re­pet, ha­lá­la után a szö­ve­gek új­bó­li ki­ak­ná­zá­si kí­sér­le­tei túl­nyo­mó rész­ben po­li­ti­kai cél­za­tú­ak vol­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván és Mé­szá­ros Gá­bor, szerk. A kis vi­lág­be­li nagy vi­lág: Ta­nul­má­nyok Pá­ló­czi Hor­váth Ádám­ról. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pá­ló­czi Hor­váth Ádám ha­lá­lá­nak 2020-ban volt a 200. év­for­du­ló­ja. A Len­dü­let Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 ku­ta­tó­cso­port ta­nul­mány­kö­te­te eb­ből az al­ka­lom­ból lá­tott nap­vi­lá­got. Az író ha­gya­té­ká­nak és élet­mű­vé­nek ku­ta­tá­sa meg­élén­kült az el­múlt év­ti­zed­ben, rész­ben a Ma­gyar Ar­ión című ta­nul­mány­kö­tet (2011), rész­ben az az­óta meg­je­lent kri­ti­kai ki­adás (2015) és a we­ben el­ér­he­tő elekt­ro­ni­kus kri­ti­kai ki­adás nyo­mán. Ez a kö­tet a téma foly­ta­tá­sá­ra és to­vább­gon­do­lá­sá­ra vál­lal­ko­zik. A ta­nul­má­nyok ki­tér­nek Hor­váth írói, köl­tői, tör­té­ne­ti, fi­lo­zó­fi­ai és pszi­cho­ló­gi­ai né­ze­te­i­re, köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sá­ra. Egy­út­tal új né­ző­pon­to­kat kí­nál­nak a 18–19. szá­zad for­du­ló­ján ki­bon­ta­ko­zó szel­le­mi és po­li­ti­kai moz­gal­mak, az ön­szer­ve­ző­dő irodalmi-kulturális élet vizs­gá­la­tá­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nők, idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok és nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság, 1820–1920. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok­ban pub­li­ká­lás ál­ta­lá­nos gya­kor­lat volt a 19. szá­zad­ban. A szö­ve­gek pe­ri­o­di­kák­ban való meg­jelentetése az író­nők ko­ra­be­li hír­ne­vé­nek ala­ku­lá­sá­hoz já­rult hoz­zá, és le­he­tő­vé tet­te szá­muk­ra, hogy ké­sőbb kötet­publi­ká­cióval je­lent­kez­ze­nek a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ban. A saj­tó­ter­mé­kek diffe­ren­­ciá­lódása ugyan­ak­kor vál­to­za­tos sze­re­pek meg­je­le­né­sé­hez ve­ze­tett: a szép­írói akti­vitás mel­lett a nők a ko­ra­be­li iro­dal­mi élet szín­te­re­in for­dí­tó­ként, új­ság­író­ként, lap- és ka­len­dá­ri­um­szer­kesz­tő­ként mű­köd­tek. Ol­va­sók­ként, a ki­ad­vá­nyok fo­gyasz­tó­i­ként pe­dig gaz­da­sá­gi szem­pont­ból vál­tak az in­téz­mény­rend­szer fon­tos sze­rep­lő­i­vé. A kö­tet a re­form­ko­ri almana­chok klasszi­ci­zá­ló nő­ké­pé­től és az 1840-es évek di­vat­lap­ja­i­nak még jó­részt passzív nő­ide­ál­já­tól a 19–20. szá­zad for­du­ló­já­nak ak­tív nő­ké­pé­ig te­kin­ti át ezt a fo­lya­ma­tot. A ta­nul­má­nyok amel­lett ér­vel­nek, hogy a női írás és a pe­ri­o­di­kák kap­cso­la­tá­nak vizs­gá­la­ta nem­csak a ko­ra­be­li ol­va­só­kö­zön­ség meg­is­me­ré­sé­hez, ha­nem e ki­ad­vá­nyok kul­tu­rá­lis ere­jé­nek és más pub­li­ká­ci­ós fó­ru­mok­kal való össze­füg­gé­sé­nek meg­ér­té­sé­hez is hoz­zá­já­rul.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Móré Tün­de és Tasi Réka, szerk. In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás és iro­da­lom a kora új­kor­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás a kora új­kor­ban című kö­tet ti­zen­egy írá­sa 16‒18. szá­za­di kul­tu­rá­lis je­len­sé­ge­ket vizs­gál, kü­lön­bö­ző szö­ve­gek, mű­fa­jok, il­let­ve ese­mé­nyek vál­to­za­tos szem­pon­tú elem­zé­se ré­vén. Az in­ter­kon­fesszi­o­na­li­tást a ta­nul­má­nyok fe­le­ke­ze­tek kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis transz­fer ként ér­tik, és en­nek le­he­tő­sé­ge­it, vál­to­za­ta­it tár­ják fel, el­ső­sor­ban arra ref­lek­tál­va, ho­gyan vi­szo­nyul­tak a kora új­kor­ban a szö­ve­gek­hez és ha­gyo­má­nyok­hoz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Papp Ing­rid, szerk. Iro­da­lom­tör­té­net, tu­do­mány­tör­té­net, esz­me­tör­té­net: Ta­nul­má­nyok Tar­nai An­dor ha­lá­lá­nak 25. év­for­du­ló­já­ra. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet Tar­nai An­dor (1925–1994) aka­dé­mi­kus, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet egy­ko­ri fő­osz­tály­ve­ze­tő­je és az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem tanszék­vezető pro­fesszo­ra ha­lá­lá­nak 25. évfor­dulója al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak to­vább­fej­lesz­tett és tema­tikusan el­ren­de­zett ta­nul­má­nya­it tar­talmazza.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti book

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «