Major Ágnes – Szénási Zoltán – Visy Beatrix, szerk. „Nem drótosfüzérbe görbítve”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3. Reciti konferenciakötetek 29. Budapest: reciti, 2025.
2019-ben indult konferenciasorozatunk célja a Babits-filológia szűkebb határain túlmutató szakmai párbeszéd megindítása és életben tartása. Ennek érdekében minden alkalommal igyekszünk olyan kutatókat is bevonni az együtt gondolkodásba, akiknek elsődleges tudományos praxisuk nem a Babits-életműre irányul, ám éppen ezért saját nézőpontjukból megfogalmazott értelmezéseikkel a Babits-filológiát is gazdagítani tudják. A tanulmánykötet a 2023. november 6–7-én a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karával közösen Szekszárdon szervezett tudományos tanácskozáson el hangzott előadásokat közli.
„Nem drótos füzérbe görbítve” Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 3. ‧ Szerkesztette: Major Ágnes – Szénási Zoltán – Visy Beatrix ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 29 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Babits Mihály verseinek és műfordításainak kritikai kiadása című, K 138529 azonosítószámú pályázat keretében készült. ‧ A borítót Arany Imre tervének felhasználásával Szilágyi N. Zsuzsa készítette. ‧
Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 029 2 ISBN 978 963 672 030 8 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2025
Chikány Judit – Csörsz Rumen István, szerk. A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról. Reciti konferenciakötetek 28. Budapest: reciti, 2024.
Mi köti össze Árgirus királyfit, Toldi Miklóst, Sobri Jóskát, a búcsújárókat, a kézmosásra nevelő néptanítókat és a vőfélyeket? Egy sokat emlegetett, de gyakran lenézett forrástípus, ami a ponyva nevet viseli az utóbbi százötven év magyar szakirodalmában. Egyre világosabb azonban, mennyire félrevezető ez a gyűjtőnév. Az ilyen típusú népszerű nyomtatványok mind formátumukat, mind tartalmukat tekintve igen széles skálát alkottak, jelentős eltérésekkel a különböző népeknél.
Kötetünkben A magyar ponyva új tüköre címmel 2023. november 28–29-én a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézetben rendezett konferencia előadásainak anyagát adjuk közre néhány kiegészítő tanulmánnyal. A kétnapos tanácskozással egyrészt megemlékeztünk a magyar ponyvakutatás legjelentősebb 20. századi alakja, Pogány Péter (1923–1993) születésének centenáriumáról. Másrészt interdiszciplináris párbeszédet kezdeményeztünk a népszerű nyomtatványok hazai és nemzetközi kutatásmódszertanáról, a szakterületenként eltérő tartalommal használt terminológiáról és elemzési szempontokról.
A magyar ponyva új tüköre Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról ‧ Szerkesztette: Chikány Judit – Csörsz Rumen István ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 28 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet megjelenését „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport támogatta. ‧ Lektorálta: Chikány Judit ‧ A borítóterv 18–19. századi ponyvaillusztrációk nyomán készült. ‧
Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 021 6 ISBN 978 963 672 022 3 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézeténektartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés: Csörsz Rumen István Borítóterv, képszerkesztés: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Doncsecz Etelka – Lengyel Réka, szerk. In memoriam Verseghy Ferenc 8. Emlékkönyv a 2024. április 8-án Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából. Reciti konferenciakötetek 27. Budapest: reciti, 2024.
E kötet a 2024. április 8-án tartott, In memoriam Verseghy 8. című tudományos konferencia előadásainak tanulmányokká formált eredményeit teszi közzé. A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár több mint 50 éve teremtett hagyományt e konferenciasorozat elindításával. A tanácskozás apropóját e jubileumon túl Verseghy Ferenc születésének 265. és halálának 200. évfordulója adta. A tanulmánykötetben megjelent írások a legkülönfélébb módokon közelítenek a sokszínű életműhöz. Vizsgálják Verseghy nyelvészeti munkáit, Delille-fordítását, szövegeinek csillagászati vonatkozásait, s azt, miként hatottak verseire a közköltészeti szövegek és dallamok. Választ keresnek továbbá arra, milyen papi feladatokat láthatott el szabadulása után, s milyen lenyomatai vannak műveiben a férfiasságra vonatkozó korabeli eszményeknek.
In memoriam Verseghy Ferenc 8. Emlékkönyv a 2024. április 8-án, Szolnokon rendezett tudományos konferencia anyagából ‧ Szerkesztette: Doncsecz Etelka – Lengyel Réka ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 27 ‧ Sorozatszerkesztő: Major Ágnes Szabó-Reznek Eszter ‧ A könyv megjelenését a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta. ‧ A borítón Carl Gottlieb Guttenberg Joseph der 2. Römischer Kaiser befahl im Jahre 1782 die Abschaffung der Mönche und Nonnen Kloester in allen seinen Erblanden című metszetének részlete látható. ‧ A metszet lelőhelye és jelzete: Thorvaldsens Museum, Grafiksamlingen, E 616. Fotó: Helle Nanny Brendstrup. ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 017 9 ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
1900 körül a magyar szerzők, különböző jellegű írásaik nyilvánossá tétele, megjelentetése végett számtalan lehetőség között válogathattak. Ekkoriban egy rendkívül gazdag, országosan összesen – a legpesszimistább becslések szerint is – több száz csomóponttal rendelkező hírlapi és kiadói hálózat alkotta az irodalmi nyilvánosságteret, amely a legkülönbözőbb módjait kínálta fel a szerzők, szerkesztők és könyvkiadók közötti kooperációknak, megegyezéseknek és szerződéses viszonyoknak. Az írói pályák jelentős részének alakulását nagyban meghatározták ezen viszonyok intézményes és piaci sikerei, de egy bő évszázad távlatából a kevésbé gyümölcsöző mozzanatok is rendkívül beszédessé tehetők a századfordulós magyar irodalmi erőtér egyedi dinamikáinak tükrében. A kötet tanulmányai a beláthatatlan eseményhalmaz egyes epizódjait tárják fel szerzői oldalról Arany Jánostól Mikszáth Kálmánon át Eörsi Júliáig és Walleshausen Rolláig, hírlapi-kiadói oldalról pedig a 19. század nagy kiadóvállalataitól A Héten és a Politikai Hetiszemlén át a Babitsot is menedzselő Athenaeum Kiadóig.
Szerzők, lapok – kiadók ‧ Szerkesztette: Wirágh András ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 26 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A könyv megjelenését az NKFIH PD 139076-os számú pályázata, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta. ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 009 4 978 963 672 010 0 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Hites Sándor és Szabó-Reznek Eszter, szerk. Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban. Reciti konferenciakötetek 25. Budapest: reciti, 2024.
A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2023 áprilisában az Irodalomtudományi Intézetben rendezett Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban című konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők különböző monetáris eszközök, csereformák, gazdasági eszmék és intézmények narratív funkcióit vizsgálják 19. századi magyar és idegen nyelvű regényekben és novellákban.
Elbeszélni a pénzt Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban ‧ Szerkesztette: Hites Sándor Szabó-Reznek Eszter ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 25 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet megjelenését “A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A borítón Charles Alfred Meurer Trompe l’Oeil Still Life with Currency, Newspaper Clipping, and Lit Cigar (1891) című festménye (részlet) ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 007 0 978 963 672 008 7 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Gesztelyi Hermina és Móré Tünde, szerk. A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 24. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022-ben rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei című konferencia anyagának írásos változatát adja közre. A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.
A kora újkori női diskurzus lehetőségei Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában ‧ Szerkesztette: Gesztelyi Hermina Móré Tünde ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 24 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet Centre for Reformation Studies, Budapest munkatervének részeként készült, megjelenését a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatta. ‧ A borítón Jan Vermeer Levélíró és szobalány (1670) című festményének részlete látható ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978-615-6255-88-4 978-615-6255-89-1 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2023
Bajáki Rita és Szilágyi Emőke Rita, szerk. Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630). Reciti konferenciakötetek 23. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022. szeptember 7‒10. között Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450‒1630) címmel rendezett tudományos konferencia írásos anyagát adja közre.
A tanácskozás fókuszpontját két kerek évforduló adta: 550. évfordulója volt Janus Pannonius és Vitéz János halálának, illetve 400 éve zajlott Heidelberg ostroma, amely alapjaiban változtatta meg a magyar peregrinus diákok és hitvitázó prédikátorok sorsát.
A konferencia előadásainak itt olvasható írásos változatai a két humanista munkásságát, a korabeli filológia kialakulását, illetve a külföldi peregrináció és a hazai egyetemalapítás kérdéseit tárgyalják. » Tovább a teljes szövegre «
Földes Györgyi, szerk. Avantgárd nőírók, női alkotók. Reciti konferenciakötetek 22. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022 novemberében megrendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. A tanulmánykötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
Major Ágnes, Mátyus Norbert és Szénási Zoltán, szerk. „Gondos elmerülés a részletekben”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 2. Reciti konferenciakötetek 20. Budapest: reciti, 2023.
Tanulmánykötetünk a 2021. november 26–27-én Esztergomban megrendezett, a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseivel foglalkozó műhelykonferencia anyagát adja közre. Babits Mihály kéziratos hagyatékban őrzött, valamint nyomtatásban átörökített életműve rendkívül gazdag, nemcsak az anyagmennyiséget tekintve, hanem abból a szempontból is, hogy számtalan olyan szövegkritikai problémát felvet, amelynek megoldása a textológus számára komoly kihívást, a válaszkeresés pedig szellemi izgalmat is jelent. » Tovább a teljes szövegre «
Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.
2022-ben emlékeztünk meg Jankovich Miklós, a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulójáról. A jelen kötetet tisztelgésünk jeleként, több szakterületet érintő felkérések nyomán adhatjuk közre. Hisszük és reméljük, hogy ez nem az utolsó kötet Jankovich Miklós páratlanul gazdag szellemi és tárgyi örökségéről. Segédletnek, ötlettárnak szánjuk, amely betekintést enged néhány fontos alapkutatásba, s más kutatókat is a hatalmas életmű kutatására hív. » Tovább a teljes szövegre «
Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tanulmányai a kora újkortól a 19. század végéig terjedő időszakban vizsgálják a kulturális mecenatúra egyéni és társadalmi gyakorlatait, ezek reflexióját, illetve támogatás és piac viszonyát a rendi és a polgári nyilvánosságban. » Tovább a teljes szövegre «
Török Zsuzsa, szerk. Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században. Reciti konferenciakötetek 18. Budapest: reciti, 2022.
A 19. századi irodalmi intézményrendszer működésében az időszaki kiadványok egyre gyarapodó száma révén a nyomtatás meghatározó jelentőséggel bíró nyilvánosságszerkezetet jelentett. E nyomtatási kultúra hátterében, vele egyidejűen azonban az íráshasználatnak a kéziratos kultúrára jellemző gyakorlatai a hosszú 19. században is tovább éltek, és bonyolult kapcsolatban álltak a könyvek és a periodikák nyomtatott médiumával. A tanulmánykötet írásai az egykorú női íráshasználókra összpontosítva ezt a folyamatot igyekeznek megragadni: a kéziratok létrejöttének, módosításának és megőrzésének folyamatairól, az e műveletek révén alakult közösségi hálózatokról, a kéziratosságban lehetővé váló önkifejezés szabadságáról és korlátairól szólnak. A tanulmányok a kéziratos és a nyomtatott nyilvánosságra nem egymás ellentéteiként, hanem a hosszú 19. században rendelkezésre álló mediális lehetőségek közül egyaránt választható, egymást kiegészítő lehetőségként tekintenek.
Bartha-Kovács Katalin és Fórizs Gergely, szerk. A rokokó arcai: Tanulmányok egy tünékeny fogalom történetéhez. Reciti konferenciakötetek 17. Budapest: reciti, 2022.
A rokokó képzőművészeti zsargonból vált – tágabb értelemben és visszatekintőleg – művészet- és irodalomtörténeti stílust jelentő kategóriává, de irodalmi vagy zenei alkalmazása mind a mai napig problematikus. Azt illetően sem alakult ki konszenzus, hogy a 18. századi rokokó önálló korstílust vagy csupán dekoratív formákat és stílusirányzatot jelentett-e. Ugyanakkor erősen tartja magát a nézet, hogy a rokokó művészet alkotásai esztétikailag és erkölcsileg normasértő, alacsonyabb rendű minőséget képviselnek. Jelen interdiszciplináris kötet tanulmányai – ez utóbbi értelmezési hagyománnyal számot vetve – az irodalom, a festészet és a zene történetének területén keresnek új utakat ennek a természeténél fogva tünékeny fogalomnak a megragadásához. A tárgyalt szerzők, illetve alkotók: Christoph Martin Wieland, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, William Jones, Montesquieu, Pierre Loti, Adorján Andor, valamint Jean-Antoine Watteau, Jean-Honoré Fragonard, William Hogarth és Pjotr Iljics Csajkovszkij.
Draskóczy Eszter és Etlinger Mihály, szerk. Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760). Reciti konferenciakötetek 16. Budapest: reciti, 2022.
A Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760) című tudományos konferencia 2021. szeptember 8–11. között zajlott le a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának szervezésében, azzal a céllal, hogy a betegség, a testi és lelki szenvedés, illetve (elválaszthatatlan pozitív komplementer halmazként) a gyógyulás és gyógyítás kérdéskörét több szempontból, több tudományág fogalom- és eszközkészletével vizsgáljuk a kora újkor magyarországi irodalmában.
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2021 nyarán Pécsett tartott konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők között találni irodalomtörténészt, filozófust, esztétát, eszmetörténészt és közgazdászt. Írásaik szerteágazó területeken és korszakokban vizsgálódnak, de egyaránt amellett érvelnek, hogy a kapitalizmus megkerülhetetlen problémája a modern kultúráról való gondolkodásnak. » Tovább a teljes szövegre «
Dóbék Ágnes, szerk. Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században. Reciti konferenciakötetek 14. Budapest: reciti, 2022.
A 18. század második fele és a 19. század első évtizedei fontos fejezetét jelentik az olasz–magyar művelődési kapcsolatok történetének. A magyarországi egyházi és világi értelmiség Itáliában szerzett tapasztalatai és olasz irányultságú műveltsége jelentős hatást gyakoroltak a hazai kulturális élet különböző szféráira. A kötet tanulmányai az itáliai kulturális befolyás főbb hazai megnyilvánulásait vizsgálják, az olasz–magyar kapcsolatok kutatásának új eredményeit adják közre az irodalmi hatások, a színház- és zenetörténet, a populáris kultúrában tetten érhető itáliai elemek, az utazási irodalom, a főpapi kultúra, valamint a könyv- és könyvtártörténet témaköreiből. » Tovább a teljes szövegre «
Hajdu Péter, Rákai Orsolya és Z. Varga Zoltán, szerk. Az elbeszélt tér. Reciti konferenciakötetek 13. Budapest: reciti, 2021.
Alapvetőnek látszik, hogy az elbeszélés dimenziója az idő. És bár minden cselekvés, történés kibontakozásához térre éppúgy szükség van, mint időre, és az idő érzékeléséhez elméletileg is szükséges a (térben történő) mozgás, a tér a narratológiának sokáig viszonylag mellékes, elhanyagolható terrénuma maradt. A „térbeliség fordulata” azonban a 20. század vége felé egyre nagyobb jelentőségre tett szert: az irodalomtól és az elbeszéléselmélettől hagyományosan távolabbiként elgondolt diszciplínák sora kezdte beemelni saját eszköztárába a narrativitás számos fogalmát, a leírás, a szereplő, a nézőpont és az elbeszélt idő mellett az elbeszélt tér koncepcióját is. » Tovább a teljes szövegre «
Kovács Janka, Móré Tünde, Rédey-Keresztény János, Rédey-Keresztény Júlia, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.
A kötet írásai szerteágazó témákat boncolgatnak, a középkori kódexmásolástól kezdve egészen a 19. század fordulóján kialakuló orvosi szaknyelv vizsgálatáig. A szerzők egytől egyig fiatal kutatók, akiknek írásait elsősorban az mozgatta, hogyan lehet a kulturális transzferek jelenségét és változatait megragadni, valamint hogyan illeszkednek a vizsgált jelenségek a hosszú reformáció korszakalakzatába.
Kappanyos András, szerk., Major Ágnes, munkatárs. „Lennék valakié” Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018. Reciti konferenciakötetek 11. Budapest: reciti, 2021.
Ady Endre halálának centenáriuma a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. » Tovább a teljes szövegre «
Csörsz Rumen István és Mészáros Gábor, szerk. A kis világbeli nagy világ: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Reciti konferenciakötetek 10. Budapest: reciti, 2020.
Pálóczi Horváth Ádám halálának 2020-ban volt a 200. évfordulója. A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport tanulmánykötete ebből az alkalomból látott napvilágot. Az író hagyatékának és életművének kutatása megélénkült az elmúlt évtizedben, részben a Magyar Arión című tanulmánykötet (2011), részben az azóta megjelent kritikai kiadás (2015) és a weben elérhető elektronikus kritikai kiadás nyomán. Ez a kötet a téma folytatására és továbbgondolására vállalkozik. A tanulmányok kitérnek Horváth írói, költői, történeti, filozófiai és pszichológiai nézeteire, közéleti szerepvállalására. Egyúttal új nézőpontokat kínálnak a 18–19. század fordulóján kibontakozó szellemi és politikai mozgalmak, az önszerveződő irodalmi-kulturális élet vizsgálatához. » Tovább a teljes szövegre «
Török Zsuzsa, szerk. Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920. Reciti konferenciakötetek 9. Budapest: reciti, 2020.
Az időszaki kiadványokban publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek periodikákban való megjelentetése az írónők korabeli hírnevének alakulásához járult hozzá, és lehetővé tette számukra, hogy később kötetpublikációval jelentkezzenek a nyomtatott nyilvánosságban. A sajtótermékek differenciálódása ugyanakkor változatos szerepek megjelenéséhez vezetett: a szépírói aktivitás mellett a nők a korabeli irodalmi élet színterein fordítóként, újságíróként, lap- és kalendáriumszerkesztőként működtek. Olvasókként, a kiadványok fogyasztóiként pedig gazdasági szempontból váltak az intézményrendszer fontos szereplőivé. A kötet a reformkori almanachok klasszicizáló nőképétől és az 1840-es évek divatlapjainak még jórészt passzív nőideáljától a 19–20. század fordulójának aktív nőképéig tekinti át ezt a folyamatot. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a női írás és a periodikák kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggésének megértéséhez is hozzájárul. » Tovább a teljes szövegre «
Móré Tünde és Tasi Réka, szerk. Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban. Reciti konferenciakötetek 8. Budapest: reciti, 2020.
Az Interkonfesszionalitás a kora újkorban című kötet tizenegy írása 16‒18. századi kulturális jelenségeket vizsgál, különböző szövegek, műfajok, illetve események változatos szempontú elemzése révén. Az interkonfesszionalitást a tanulmányok felekezetek közötti kulturális transzfer ként értik, és ennek lehetőségeit, változatait tárják fel, elsősorban arra reflektálva, hogyan viszonyultak a kora újkorban a szövegekhez és hagyományokhoz. » Tovább a teljes szövegre «
A kötet Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak továbbfejlesztett és tematikusan elrendezett tanulmányait tartalmazza. » Tovább a teljes szövegre «
A 18. század vége és a 19. század első évtizedei jelentős változásokat hoztak a könyvtörténetben, az olvasás és a könyvkiadás területén. A korabeli Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá váltak a könyvolvasás propagálásának, a könyvgyűjtésnek, illetve a könyvtárállításnak kulturális tapasztalatai. » Tovább a teljes szövegre «
Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán, szerk. Leírás: Elmélet, irodalom, kép. Reciti konferenciakötetek 5. Budapest: reciti, 2019.
2017 áprilisában, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata éves konferenciájának lehetséges témáján tanakodva, e kötet szerkesztőinek választása egyhangúlag és szinte vita nélkül esett a leírásra. A konferenciasorozatot szervező, az Irodalomtudományi Intézetben működő OTKA kutatócsoport tagjaiként mindannyian erős szállal kötődtünk a magyar komparatisták találkozójának abban az évben otthont adó Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti Tanszékéhez, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájához, ezért a két műhelyben évtizedekre visszamenően folyó elbeszéléselméleti kutatások magától értetődően adták a felvetést, hogy az összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás egyúttal narratológiai relevanciával bíró tárgyat járjon körül. » Tovább a teljes szövegre «
Török Zsuzsa, szerk. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest: reciti, 2019.
Az első professzionális írónők, akik megélhetési forrásként tekintettek az írásra, a 19. század második felében jelennek meg, és különülnek el a nem egzisztenciális szükségletből alkotó női szerzőktől. A kötet olyan társadalmi-kulturális folyamatokat tár fel, amelyekben hivatásos írónők és változatos célokkal és motivációkkal ténykedő más íráshasználók vettek részt. A tanulmányok a női szerzőségnek a 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténettel való szoros összefüggéseit vizsgálják, és korabeli funkcióinak, illetve változatainak összetett kontextualizáló feltárására törekednek. » Tovább a teljes szövegre «
Ágnes Dóbék, Gábor Mészáros and Gábor Vaderna, eds. Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Reciti Konferenciakötetek 3. Budapest: reciti, 2019.
The period covered in this volume was particularly important in Hungarian cultural history regarding the interactions of print media with other social and cultural formations. The expansion of the market of media products was accompanied by the acceleration of social communication and the broadening of its participant base. Weekly newspapers and periodicals published only a few times a year followed international patterns. As new reading habits and editorial-authorial roles emerged, an increasing number of people took advantage of the new opportunities to publish. » Tovább a teljes szövegre «
Ajkay Alinka és Császtvay Tünde, szerk. (B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén. Reciti konferenciakötetek 2. Budapest: reciti, 2018.
Gyulai Pál több évtizedes munkásságának értelmezése, értékelése nagyon különböző, és személyének, ténykedésének, befolyásának, eredményeinek megítélése roppant eltérő. Óriási – nemegyszer heves indulatokat is keltő – vitákat kavar, hogy jelentőségét szépírói tevékenysége, a kortárs kritika tudománnyá emelése, irodalomszervezői tevékenysége vagy tanári, esetleg szerkesztői munkássága nézőpontjából elemezzük, és azokat milyen elsődlegességi sorba állítva, hogyan értékeljük. » Tovább a teljes szövegre «
Fórizs Gergely és Vaderna Gábor, szerk. Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok. Reciti konferenciakötetek 1. Budapest: reciti, 2018.
Berzsenyi Dániel életművét a magyar irodalomtörténet-írás ellentmondásos jelenségként könyvelte el, melynek egyes elemei rendre idegenszerűnek és kétséges értékűnek számítottak. A jelen kötetbe gyűjtött tanulmányok Berzsenyi munkásságának különböző, 19. századi költészet-, kritika- és eszmetörténeti kontextusait tárják fel és értelmezik. Olyan összefüggéseket mutatnak fel, amelyek nyomán lehetővé válik az egyszerre kanonikusnak és ismeretlennek tűnő klasszikus újfajta megközelítése. Az itt megfogalmazott kérdéseket immár nem az irodalmi kánon utólagos szempontjai diktálják, hanem az egykorú szellemi közegre összpontosító vizsgálatokból adódnak. » Tovább a teljes szövegre «
Where Am I?
You are currently browsing the ReKonf category at
‧ r e c i t i ‧.
http://www.reciti.hu 
You must be logged in to post a comment.