Leírás: Elmélet, irodalom, kép (ReKonf ‧ 5)

2020. április 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820 (ReKonf ‧ 3)

2019. május 29. § 0 hozzászólás

reciti book

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

(B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén (ReKonf ‧ 2)

2019. április 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Az ismeretlen klasszikus (ReKonf ‧ 1)

2018. szeptember 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.