2024. december 30. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 12. Budapest: reciti, 2024.
Nem kérhetünk többet a dorombtól, mint hogy mormoljon valami egyszerűt és megfoghatatlant. Amitől van erőnk megalkotni az Egyszerűt és Megfoghatatlant. A morajból az égszínkéket.
2024. február 15. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 11. Budapest: reciti, 2023.
Ma azt is felnyitjuk digitálisan, amit nem nyitunk fel. A titkok meglesésének kényszere beszélgetni hívja a mulandóságot a jelennel, újra és újra. Egy szöveg az olvasótól nyer életet, akár ezerszer olvasták később, akár csak egyszer. De sose feledjük: nem betűkkel találkozunk, hanem egykori emberek tudásával, véleményével. Az életükből hagytak ránk valamit, amit tisztelettel kell forgatnunk.
» Tovább a teljes szövegre «
2023. január 18. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 10. Budapest: reciti, 2022.
(Tíz év) 2012-ben a saját házunk táján igyekeztünk tenni valamit a közköltészet népszerűsítéséért, építve az előzményekre, a nagy kutatónemzedékek, elsősorban Küllős Imola munkásságára. Egy közös OTKA-pályázat keretében, kísérletképpen indult meg a Doromb. Közköltészeti tanulmányok. E szerencsés pillanatban úgy tűnt, lesz évente néhány olyan kutató, akinek segítséget jelent, ha közköltészeti vagy oda kapcsolódó kutatásairól terjedelmi korlát nélkül értekezhet, akár forrásközléssel, táblázatokkal, statisztikákkal, kottákkal. A Reciti Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, elsősorban a XVIII. századi osztály mindenben támogatta a kissé rendhagyó vállalkozást. Az akkori bizalomnak és játékos kedvünknek köszönhető, hogy a sorozat ma már a tizedik kötetnél jár, a terjedelem is jelentősen megnőtt.
» Tovább a teljes szövegre «
2021. december 30. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9. Budapest: reciti, 2021.
A közkultúra kutatása mindenképp a régészettel rokon. De vajon ki tudja, kik voltak otthon, és kik voltak vendégek Pompeji házaiban, akik sose jártak ott korábban? A tárgyaik, a csontjaik, az életük utolsó perce valami másnak lett a dokumentuma. A közkultúra emlékei is így szóródnak szét, gyakran teljesen más közegben, mint amiben valaha értelmük volt. Tengerből jön, csikóhal formájú, de mégse csikóhal. Ami mégis érdekessé teszi: hogyan, miért került a szállítmány a vízbe, s miként jut, miért juthat egyáltalán a partra.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. december 20. § 0 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 8. Budapest: reciti, 2020.
A Doromb 8. kötete nem háríthatja el e furcsa 2020. év hangulatváltozásait, önfeladásait és önmegtalálásait. Minden elismerésünk és köszönetünk a szerzőké, akik a kutatásra alig alkalmas esztendőben jobbnál jobb tanulmányokat küldtek. Állandó szerzőink mellett új kollégákat is üdvözölhetünk, akik saját szakterületük eredményeivel kapcsolódnak be a popularitás-történeti párbeszédbe. A kötetben összesen huszonöt tanulmány és három recenzió olvasható, két fő fejezetre osztva a nemzetközi és a magyarországi populáris kultúra gyűjtőkörei szerint, ám ez is csak formális határt jelent. Valójában minden témakör sajátos módon összefügg a kötet távoli pontján olvashatókkal.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. március 17. § 1 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7. Budapest: reciti, 2019.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok a hetedik kötetéhez érkezett. Az előzményekhez híven továbbra is keressük az összefüggéseket a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (tág szóval: a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában. Természetesen a szövegek kutatóin túl az ide kapcsolódó társtudományok, főként a művészet- és a zenetörténet szempontjait is fontos képviselnünk, mert még mindig nem tanulunk eleget a más szakterületek módszereiből és eredményeiből. Látni fogjuk: maga a popularitás gondoskodik arról, hogy még ott is interdiszciplinárisan kelljen vizsgálódnunk, ahol nem terveztük.
» Tovább a teljes szövegre «
2019. március 14. § 1 hozzászólás
Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6. Budapest: reciti, 2018.
Aligha gondoltuk volna, amikor 2012-ben, egy OTKA-pályázat keretében megalapítottuk a Reciti Kiadó új sorozatát, a Doromb című közköltészeti „évkönyvet”, hogy nemcsak rendszeres megjelenését tudjuk majd biztosítani, de esetenként akár tematikus kötetek összeállítását is célul tűzhetjük ki. Hűséges szerzőinknek hála, 2018-ban ez a fordulat is bekövetkezett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anyagi és szellemi támogatásával most egy kicsit rendhagyó kötetet adhatunk az olvasók kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «
2017. május 25. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2017.
A hagyomány attól hagyomány, hogy működik. Formálgatják, irányítani próbálják (papok, esztéták, politikusok), de végül mégis saját arculata lesz. A személyes tudások mintha egyenként is különféle irányba húznák-vonnák ezt a különleges szellemi amőbát, amely persze gyorsan és rugalmasan változtatja alakját. A közköltészetben ez a szép és ez a rémisztő egyszerre. A mindenhez-hasonlóság és a furcsa egyediségek.
» Tovább a teljes szövegre «
2016. március 21. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.
Vajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 17. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.
A Doromb sorozat egyrészt katalizátora, másrészt hű tükre szeretne lenni a szakmai diskurzusnak, amely a magyar közköltészetet érinti, bármilyen irányból közelítsenek hozzá a kutatók. Így kerülhet egymás mellé forrásközlés és programtanulmány, tárgytörténeti és műfaji áttekintés, illetve a néprajz, történet- és zenetudomány ide vágó eredményeinek bemutatása. A szerkesztő legfőbb szándéka, hogy a közös megjelenés lehetőségével még ott is párbeszédet kezdeményezzen, ahol eredetileg erre nem volt esély, s a sokfelől érkező tudáselemeket engedje egy közös, de – a kutatott tárgyhoz méltó módon – heterogén, szerves, önszabályozó, akár önellentmondásoktól sem mentes kutatói iránnyá formálódni.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. február 10. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.
Évszázados tapasztalat, hogy a közköltészet végeláthatatlan svédasztalát (netán bolhapiacát?) egyaránt körülállják hivatásos és műkedvelő költők, de „szűrös-gubás emberek” is, s mindenki leemel róla valamit, ami megtetszik neki. Talán le is tesznek ide ezt-azt: a közköltészet új elemeket szívhat magába a szóbeliségből, népdalokból, mondákból, közmondásokból. E kapcsolatrendszer legalább akkora (ha nem nagyobb) értékek közvetítőjévé teszi, mint amikor a műköltészet „háztáji”, gyengécske visszfényeként viselkedik.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2. kötete az előzmények szellemében, mégis új irányokból keresi a választ a fentiekre. Ezúttal e hagyomány tág határvidékére kirándulunk: az alkalmi műköltészet, az epigonizmus, a propaganda világába.
» Tovább a teljes szövegre «
2012. december 18. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012.
A Doromb tanulmánykötet-sorozat a közköltészet, a populáris irodalom rejtelmes világába vezet. A címet a reformkori debreceni kéziratok hatására, önironikusan választottuk. Nem kétséges: bizony lantról lesz szó e kötetekben, amely csak látszólag „negatív”. Inkább: mezítlábas, fapados, furnértetős, filléres, egyhúrú, alkalmi… Aki lantot pendít, az képes dallamot játszani – aki dorombot, az a dallamnak csak árnyékát, kivonatát, ritmusát, illúzióját. Az egyikük létrehoz, a másikuk felidéz, helyettesít, re- vagy dekonstruál. Egyiküké a Mű, másikuké a szöveg.
A sorozat nyitó darabjának tanulmányai a középkortól a reformkorig sokféle közköltészeti érintkezésekről, háttértudásról, a populáris kultúra irodalmi kapcsolatairól tudósítanak. Talán ízelítőt adnak abból a körforgásból, amely szájhagyomány és írásbeliség, elit művészetek és a köznépi, falusi, mezővárosi, később polgári közösségi műveltség között figyelhető meg. S ne gondoljuk, hogy csak e régi korokban, hiszen napjainkig egészen hasonló folyamatok tartják ébren a populáris kultúrát.
You must be logged in to post a comment.