Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Ki volt Es­ter­há­zy Pál? Szim­pa­ti­kus fi­gu­ra volt‑e? Va­la­mi­ért a kö­tet egy ta­nul­má­nya sem tud ki­búj­ni po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­nak, me­ce­na­tú­rá­já­nak igé­nyes­sé­ge vagy ép­pen al­ko­tói te­vé­keny­sé­gé­nek meg­íté­lé­se alól. Több sze­mé­lyi­ség­kép tá­rul elénk a kö­tet­ben elő­re ha­lad­va: más-más disz­cip­lí­na meg­kö­ze­lí­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Az Es­ter­há­zy Pál ná­dor tisz­te­le­té­re ren­de­zett kon­fe­ren­cia (Kő­szeg, 2013. má­jus 22–25.) írá­sos anya­gá­ból ké­szült kö­tet leg­fon­to­sabb ho­za­dé­ka, hogy az élet­mű in­ter­disz­cip­li­ná­ris be­mu­ta­tá­sá­val, az élet­pá­lya kü­lön­fé­le te­rü­le­te­i­nek együt­tes vizs­gá­la­tá­val a ko­ráb­bi­nál sok­kal át­fo­góbb és mély­re­ha­tóbb ku­ta­tá­si ered­mé­nyek szü­let­tek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers – Review by Borbála Lovas

2016. december 22. § 0 hozzászólás

review

Fab­ri­zio Con­ti, Witchc­raft, Su­per­s­tit­ion, and Ob­ser­vant Fran­cis­can Pre­a­chers: Pas­tor­al App­ro­ach and In­tel­lec­tu­al De­ba­te in Re­na­is­sance Mi­lan, Turn­ho­ut, Bre­pols, 2015.

The new vo­lu­me of the Eu­ro­pa Sac­ra se­ri­es, pub­lis­hed in 2015, con­cent­ra­tes on late-medieval Italy, spe­ci­fi­cally Mi­lan. The name of the aut­hor is well-known to tho­se fa­mi­li­ar with the con­nec­tions bet­ween the Ob­ser­vant Fran­cis­cans and witchc­raft. Ha­v­ing pub­lis­hed and pre­sen­ted papers for se­ve­ral ye­ars, this vo­lu­me by Fab­ri­zio Con­ti is a wel­co­me re­vi­si­on of his PhD dis­ser­ta­ti­on that was de­fen­ded at Cent­ral Euro­pe­an Uni­ver­sity, Bu­da­pest in 2011.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Ko­wal­ská, Na ďa­lekých ces­tách, v cu­dzích kraji­nách: So­ci­álny, kul­túrny a po­li­tický roz­mer kon­fe­si­o­nál­ne­ho exi­lu z Uhors­ka v 17. sto­ročí (Tá­vo­li uta­kon, ide­gen or­szá­gok­ban: A Ma­gyar­or­szág­ról való 17. szá­za­di val­lá­si exu­lá­ció szo­ci­á­lis, kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai vo­nat­ko­zá­sai), Bra­tis­la­va, Veda, 2014.

Eva Ko­wal­ská a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Tör­té­ne­ti In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa; fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te Közép-Európa kora új­ko­ri egy­há­zi és kul­tu­rá­lis tör­té­ne­te. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2014-ben je­lent meg a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia könyv­ki­adó­já­nál. A szer­ző a be­ve­ze­tést kö­ve­tő­en ti­zen­egy fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a Wesselényi-összeesküvéssel kap­cso­lat­ba ho­zott, majd kon­cep­ci­ós pe­rek­ben el­ítélt pro­tes­táns pré­di­ká­to­rok és ér­tel­mi­sé­gi­ek há­nya­tott sor­sát (be­bör­tön­zé­sét, gá­lya­rab­sá­gát és exu­lá­ci­ó­ját).
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ne­künk még­is Mo­hács kell…” II. La­jos ki­rály rej­té­lyes ha­lá­la és kü­lön­bö­ző te­me­té­sei, szerk. Far­kas Gá­bor Far­kas, Sze­be­lé­di Zsolt, Var­ga Ber­na­dett, Bu­da­pest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ban ke­rült meg­ren­de­zés­re az a szim­pó­zi­um, mely­nek cél­ja az volt, hogy a mo­há­csi csa­ta egy sok vi­tát ki­vál­tó ese­mé­nyé­vel, ne­ve­ze­te­sen II. La­jos ki­rály ha­lá­lá­val kap­cso­la­tos je­len­le­gi is­me­re­te­in­ket in­ter­disz­cip­li­ná­ris mó­don át­te­kint­se. A ren­dez­vény nap­ja, au­gusz­tus 29.-e el­len­ke­ző elő­jel­lel ugyan, de a kora új­ko­ri ma­gyar és osz­mán tör­té­ne­lem­nek is ki­vé­te­les nap­ja, hi­szen amel­lett, hogy 489 év­vel ez­előtt ezen a na­pon volt a mo­há­csi csa­ta, 1521-ben Nán­dor­fe­hér­vár, 1541-ben pe­dig Buda is ek­kor ke­rült az osz­má­nok ke­zé­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nük­het Varlık, Pla­gue and Em­pire in the Early Mo­dern Me­di­ter­ra­ne­an World: The Ot­tom­an Ex­pe­ri­en­ce, 1347–1600, New York, Camb­ridge Uni­ver­sity Press, 2015

Nük­het Varlık köny­ve a szak­iro­da­lom azon fel­ka­pott irány­za­tá­ba tar­to­zik, amely az utób­bi évek­ben bi­zo­nyos ter­mé­sze­ti je­len­sé­gek és egy bi­ro­da­lom kap­cso­la­tát vizs­gál­ja. A ko­ra­be­li for­rá­sok­ból össze­gyűj­tött ada­tok rend­sze­re­zé­sé­vel azt mu­tat­ja be, hogy az ál­lam és a tár­sa­da­lom mi­lyen vá­la­szo­kat adott a ter­mé­sze­ti csa­pá­sok­ra.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Ha­tal­mi dis­kur­zu­sok: A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben, szerk. Bíró Csil­la, Visy Be­at­rix, Bib­li­ot­he­ca Na­ti­o­na­lis Hun­ga­riae – Gon­do­lat Ki­adó, Bu­da­pest, 2016.

A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói, ha­tal­mi dis­kur­zu­sok (A ha­ta­lom meg­je­le­ní­té­si for­mái a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben) cím­mel meg­ren­de­zett éves Tu­do­má­nyos Ülés­sza­kon az OSZK mun­ka­tár­sai, köz­tük a már a nem­ze­ti könyv­tár­hoz tar­to­zó 1956-os In­té­zet – Oral His­to­ry Ar­chí­vum tör­té­né­szei, to­váb­bá meg­hí­vott ven­dég­elő­adók vet­tek részt az­zal a cél­lal, hogy az (állam)hatalom és a tár­sa­dal­mi erők össze­füg­gé­se­it, il­let­ve a ha­ta­lom kul­tu­rá­lis rep­re­zen­tá­ci­ós for­má­it vizs­gál­ják. Fel­szó­la­lá­sa­ik meg­szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za a kö­tet.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2

2016. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 2., szerk. Biró An­na­má­ria, Boka Lász­ló, Nagyvárad–Budapest, Par­ti­um Ki­adó – re­ci­ti, 2016.

2015. szep­tem­ber 10–11-én zaj­lott le Nagy­vá­ra­don, a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ké­nek szer­ve­zé­sé­ben az az in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­fe­ren­cia, mely­nek vá­lo­ga­tott, szer­kesz­tett anya­gát tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2016. december 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.

A bé­csi ud­var szol­gá­la­tá­ban te­vé­keny­ke­dő olasz had­ve­zé­rek, mind gya­kor­la­ti te­vé­keny­sé­gük, mind pe­dig el­mé­le­ti írá­sa­ik ál­tal igen je­len­tős mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­tak ah­hoz, hogy I. Li­pót (1640–1705) csá­szár és ma­gyar ki­rály bi­ro­dal­ma, amely ural­ko­dá­sá­nak kez­de­tén az eu­ró­pai po­li­ti­kai sakk­táb­lán csu­pán kö­ze­pes ha­ta­lom­nak szá­mí­tott, vé­gé­re iga­zi nagy­ha­ta­lom­má nőt­te ki ma­gát.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Han­sá­gi Ág­nes, Tár­ca – re­gény – nyil­vá­nos­ság: Jó­kai Mór és a ma­gyar tár­ca­re­gény kez­de­tei, Bu­da­pest, Rá­ció, 2014 (Rá­ció – Tu­do­mány, 19).

Mik­száth Kál­mán Kí­sér­tet Lub­lón című kis­re­gé­nyét a kri­ti­kai szö­veg­ki­adá­sig (1958) – az első kö­tet­ki­adás nyo­mán – 1896-os szö­veg­ként tar­tot­ta szá­mon az iro­da­lom­tu­do­mány. Biszt­ray Gyu­la, a kri­ti­kai ki­adás saj­tó alá ren­de­ző­je hív­ta fel első íz­ben a fi­gyel­met arra, hogy a Pes­ti Hír­lap­ban való tár­ca­köz­lés mi­att a szö­veg ke­let­ke­zé­si ide­jét négy év­vel ko­rább­ra kell he­lyez­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

60 év (MTA BTK ITI)

2016. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hat­van év az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­ben: Intézmény- és tu­do­mány­tör­té­ne­ti met­sze­tek, ír­ták és össze­ál­lí­tot­ták az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek mun­ka­tár­sai, szer­kesz­tet­te Kecs­ke­mé­ti Gá­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ki­an Pro­kop­ovych, In the Pub­lic Eye: The Bu­da­pest Ope­ra Hou­se, the Au­di­en­ce and the Press, 18841918, Böh­lau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Bu­da­pes­ti Nap­ló 1903. má­jus 5. szá­má­ban G‑ly ál­ne­vű új­ság­író a Fil­har­mó­nia Ope­ra­ház­ban meg­tar­tott kon­cert­jén üre­sen ma­ra­dó szé­kek­re ma­gya­rá­za­tot ke­res­ve fo­gal­maz­ta meg fel­ve­té­sét, ame­lyet min­den bi­zonnyal az 1884-ben meg­nyi­tott Ope­rá­ra is so­kan ér­vé­nyes­nek tar­tot­tak: „»A mí­velt vi­lág na­gyobb és kö­zép­sze­rű vá­ro­sa­i­nak pél­dá­já­ra« ala­pí­tot­ták ná­lunk a Fil­har­mó­ni­ai Tár­su­la­tot. Te­hát nem bel­ső szük­ség­let­ből. A mí­velt Nyu­ga­ton van, te­hát le­gyen ná­lunk is. […] Vagy­is a fil­har­mó­ni­á­val sza­kasz­tott úgy va­gyunk, mint egy­né­mely más in­téz­ménnyel, ame­lyet meg­csi­nál­tunk, mert – bo­csá­nat a bar­ba­riz­mu­sért: – l’Occident ob­lige.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia

2016. október 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Beth­len Mik­lós vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia, össze­áll. és bev. Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di 460: Ta­nul­mány­kö­tet Enye­di György szü­le­té­sé­nek 460. év­for­du­ló­já­ra ren­de­zett ka­ma­ra­kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­ból, szerk., K. Ka­po­si Krisz­ti­na, Lo­vas Bor­bá­la, Bu­da­pest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen ter­mé­keny­nek bi­zo­nyul az uni­tá­ri­us iro­da­lom fel­tá­rá­sá­nak te­kin­te­té­ben. A gon­do­san meg­szer­kesz­tett, szak­mai szem­pont­ból hi­ány­pót­ló szö­veg­ki­adá­sok mel­lett újabb, a mun­kák­ra vo­nat­ko­zó, mély és szé­les körű ku­ta­tá­si ered­mé­nyek is pub­li­ká­lás­ra ke­rül­tek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tük­rök kö­zött: Tüs­kés Ti­bor le­ve­les­lá­dá­já­ból, vál., szerk., jegyz. Tüs­kés Ti­bor, s. a. r., a vá­lo­ga­tást és a jegy­ze­te­ket kieg. Si­mon Zsu­zsan­na, Uni­ver­si­tas Ki­adó – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, Bu­da­pest, 2014.

In me­mo­riam Tüs­kés Ti­bor: Em­lé­ke­zé­sek, esszék, ta­nul­má­nyok, vál., szerk. Tüs­kés Gá­bor, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2014.

1.

A Tük­rök kö­zött na­gyon ta­lá­ló cím, hi­szen ez a vas­kos kö­tet (437 ol­dal) 304 Tüs­kés Ti­bor­hoz írott le­ve­let tar­tal­maz, ame­lyek túl­nyo­mó ré­sze ed­dig nem ke­rült nyil­vá­nos­ság­ra. Te­hát az ol­va­só nem is­mer­he­ti a le­ve­lek előz­mé­nye­it, kon­tex­tu­sát. A cím­zett sze­mé­lyét, éle­té­nek ala­ku­lá­sát a le­ve­lek ál­tal le­fe­dett majd hat év­ti­zed alatt csak „tü­kör ál­tal ho­má­lyo­san”, a le­vél­írók né­ző­pont­já­ból lát­hat­juk, noha a jegy­ze­tek két­ség­te­le­nül so­kat se­gí­te­nek a tá­jé­ko­zó­dás­ban.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban

2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szö­veg, hor­do­zó, kö­zös­ség – Ol­va­só­kö­zön­ség és kö­zös­sé­gi ol­vas­má­nyok a régi ma­gyar iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2015, szerk. Gesz­te­lyi Her­mi­na, Gö­rög Dá­ni­el, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sán­dor, Apá­ca­mű­velt­ség Ma­gyar­or­szá­gon a XVXVI. szá­zad for­du­ló­ján: Az anya­nyel­vű iro­da­lom kez­de­tei, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2016.

1.

Lázs Sán­dor mo­nog­rá­fi­á­ja a szer­ző egy ko­ráb­bi, a mar­git­szi­ge­ti apá­cák ol­vas­má­nya­i­val fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nya to­vább­gon­do­lá­sá­nak is te­kint­he­tő (A nyu­lak szi­ge­ti do­mon­kos apá­cák ol­vas­mányainak kor­sze­rű­sé­ge = „Lát­já­tok fe­le­im…”: Ma­gyar nyelv­em­lé­kek a kez­de­tek­től a 16. szá­zad ele­jé­ig, szerk. Ma­das Edit, Bp., 2009, 123–142.), hi­szen a könyv a ta­nul­mány­ban ki­dol­go­zott mód­szert kö­ve­ti: a job­ban do­ku­men­tált né­met apá­ca­iro­da­lom ada­ta­in ke­resz­tül pró­bál­ja ér­tel­mez­ni a ma­gyar apá­ca­iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratz­ky Rita: „Hal­hat­lan a lé­lek”: Vá­lo­ga­tott ta­nul­má­nyok, cik­kek, kri­ti­kák a XVIIIXIX. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ról, Bu­da­pest, Nap­kút ki­adó, 2015 (Kút­fő bib­li­o­té­ka, 14).

Ratz­ky Rita ta­nul­mány­kö­te­té­nek első szem­be­öt­lő vo­ná­sa a ter­je­del­me: 690 ol­dal. A kö­tet – ahogy a hát­só bo­rí­tón a szer­ző hang­sú­lyoz­za – tu­laj­don­kép­pen az élet­mű ed­di­gi ke­reszt­met­sze­tét adja, s mi­vel a szö­ve­gek ke­let­ke­zé­sük idő­rend­jé­ben so­ra­koz­nak (a leg­ko­ráb­bi szö­veg 1976-ból, a leg­ké­sőb­bi 2014-ből való), egy­faj­ta ku­ta­tói fej­lő­dés­tör­té­net is, a pá­lya mód­szer­ta­ni és te­ma­ti­kus for­du­ló­pont­ja­i­nak tük­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Mil­ba­cher Ró­bert, Bá­bel Ago­rá­ján: Esszék, ta­nul­má­nyok a nem­ze­ti iro­da­lom­ról, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2015.

Re­cen­zi­óm­mal egy régi adós­sá­got tör­lesz­tek, ugyan­is pár éve Mil­ba­cher Ró­bert Arany-könyvéről ké­szül­tem kri­ti­kát írni, de rész­ben raj­tam kí­vül álló okok mi­att ez­zel nem ké­szül­tem el (Mil­ba­cher Ró­bert, Arany Já­nos és az em­lé­ke­zet bal­zsa­ma: Az Arany-hagyomány a ma­gyar kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet­ben, Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2009; l. Tö­rök Zsu­zsa re­cen­zi­ó­ját a régi rec.itin.). A ko­ráb­bi könyv­vel kap­cso­la­tos meg nem írt ész­re­vé­te­le­im meg­szo­rí­tá­sok­kal erre a könyv­re is vo­nat­koz­tat­ha­tók, így ta­lán meg­bo­csát­ha­tó e kés­le­ke­dés. Mil­ba­cher me­to­do­ló­gi­a­i­lag, cél­ki­tű­zé­se­i­ben és szó­hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt a ko­ráb­bi kö­te­té­ben ki­ta­po­sott ös­vé­nyen ha­lad to­vább: a ma­gyar iro­da­lom ka­no­ni­kus mű­ve­it igyek­szik a meg­szo­kot­tól el­té­rő meg­vi­lá­gí­tás­ban be­mu­tat­ni, mind­ezt pe­dig új kon­tex­tu­sok hoz­zá­ren­de­lé­sé­vel, il­let­ve a mű­vek kon­tex­tu­á­lis és biogra­fi­kus új­ra­al­le­go­ri­zá­lá­sá­val pró­bál­ja el­ér­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 4)

2016. május 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

An­gyal vagy dé­mon: Ta­nul­má­nyok Gyu­lai Pál Író­nő­ink című írá­sá­ról, szerk. Tö­rök Zsu­zsa, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 4).

Gyu­lai Pál Író­nő­ink című, 1858-ban meg­je­lent írá­sa a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­ne­ti ha­gyo­mány ha­tás­tör­té­ne­ti­leg egyik leg­je­len­tő­sebb szö­ve­ge. A vi­ta­irat sa­ját ko­rá­ban is szá­mos ref­le­xi­ót szült, és máig az író­női élet­mű­vek fo­gad­ta­tá­sá­val kap­cso­la­tos, gyak­ran kri­ti­kus be­ál­lí­tó­dás örök hi­vat­ko­zá­si pont­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

William Shakespeare: Leár. Lear király [ReTextum ‧ 5]

2016. április 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wil­li­am Shakes­peare, Leár. Lear ki­rály, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta és s. a. r. Kiss Zsu­zsán­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Re­Tex­tum, 5).

Kö­te­tünk a két leg­ko­ráb­bi ma­gyar Lear király-fordítás szö­veg­köny­ve­i­nek gon­do­zott, kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott ki­adá­sát tar­tal­maz­za. Az első ma­gyar Lear szö­veg­köny­vét el­ve­szett­nek hit­te a szak­ma – ná­lunk ol­vas­ha­tó. A má­so­dik for­dí­tás­ból ké­szült egy sú­gó­pél­dány, egy sze­rep­könyv és egy ké­sőb­bi tisz­tá­zat is, ezek pár­hu­za­mos vizs­gá­la­tá­ra el­ső­ként vál­lal­koz­tunk.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4.

2016. március 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 4, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Doromb4_boritofajlVa­jon mit érez­tek, akik be­lül­ről is­mer­ték a régi po­pu­lá­ris kul­tú­rát? Szé­gyen­kez­tek avít­tas vagy csö­pö­gős ol­vas­má­nya­ik, tö­re­dé­ke­sen meg­jegy­zett da­la­ik mi­att? Megszólták‑e azo­kat, akik­nek a ke­zé­ben pony­vát vagy ver­ses kéz­ira­tot lát­tak, mi­köz­ben ma­guk is rej­te­get­tek ilyes­mit? Formálták‑e a ha­gyo­mányt, vagy csak kény­szer­ből köz­le­ked­tek a lit­te­rae ko­pott lép­cső­há­zá­ban? Ké­szen vet­ték a szö­ve­ge­ket, pi­a­ci pony­va­sá­tor­ban, avagy költői-írói ön­tu­dat­tal (eset­leg is­ko­lai kö­te­le­zett­ség­ként) fog­tak a vers­fa­ra­gás­hoz? Lehet‑e szel­le­mes egy an­tik re­mi­nisz­cen­cia egy bor­so­di vő­fély­vers­ben, vagy az ilyes­mit csak el­té­vedt, je­len­tés­vesz­tett kul­túr­mor­zsa­lék­nak tart­suk? Kul­tú­ra volt‑e egy­ál­ta­lán mind­ez, avagy el­len­kul­tú­ra, ál-kultúra? Ér­ték­men­tés vagy a szel­le­mi igény­te­len­ség jele?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Egy Mindenember magyarul – Isztray Simon írása

2016. február 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Far­kas Zol­tán, Vla­gyi­mir Szo­lov­jov, Bu­da­pest, Att­rak­tor, 2012.

Az Is­ten­em­ber­ség esz­mé­je az em­ber hu­ma­niz­mus­be­li ön­elé­gült­sé­gé­nek meg­ha­la­dá­sát je­len­ti, egy­út­tal az em­ber ak­ti­vi­tá­sá­nak, ma­ga­sabb ren­dű mél­tó­sá­gá­nak, az is­te­ni­nek az em­be­ri­ben való té­te­le­zé­sét”
(Nyi­k­olaj Bergy­a­je­vet idé­zi Far­kas Zol­tán, 186.)
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 3 hozzászólás

recenzió

Né­nyei Pál, Ne bántsd a Zri­nyit!, Bu­da­pest, Kor­társ Ki­adó, 2015.

1.

Mint arra Max We­ber A tu­do­mány mint hi­va­tás című elő­adá­sá­ban rá­mu­ta­tott, a tu­do­mány egyik alap­ve­tő jel­lem­ző­je, hogy ered­mé­nyei – szem­ben a mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok­kal – tíz, húsz, vagy öt­ven év alatt el­avul­nak. Ép­pen ezért a tu­do­má­nyos élet­ben „nem­csak va­la­mennyi­ünk sor­sa, ha­nem va­la­mennyi­ünk cél­ja is, hogy tu­do­má­nyo­san fe­lül­múl­ja­nak ben­nün­ket” (Max We­ber, A tu­do­mány és a po­li­ti­ka mint hi­va­tás, Bu­da­pest, Kos­suth, 1995, 136–137). Igaz ez az iro­da­lom­tör­té­net ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nye­i­re is, me­lyek ép­pen a szer­ző ál­tal meg­szer­zett szak­mai te­kin­tély okán hosszabb ide­ig is ked­vét szeg­he­tik a fe­lül­mú­lá­suk­ra irá­nyu­ló kí­sér­le­tek­nek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Pet­rar­cha Fe­renc, A jó sze­ren­csé­nek és a sze­ren­csét­len­ség­nek or­vos­sá­ga­i­ról. Szé­kely Lász­ló for­dí­tá­sa (1760–1762), s. a. r. és a jegy­ze­te­ket írta Bíró Csil­la, Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, ta­nul­mány Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, lek­to­rál­ta és az elő­szót írta Szö­ré­nyi Lász­ló, Sze­ged, Lazi Könyv­ki­adó, 2015 (Szö­ve­gek és ta­nul­má­nyok a neo­la­tin fi­lo­ló­gia kö­ré­ből).

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Klasszika-Filológiai és Neo­la­tin Tan­szé­ké­nek mű­he­lyé­ből olyan vas­kos kö­tet ke­rült ki, amely alatt le­sza­kad az asz­tal. A nem ta­gad­ha­tó fi­zi­kai tény rög­zí­té­sén túl a re­cen­zens fel­ada­ta an­nak meg­vizs­gá­lá­sa, va­ló­ban „kor­sza­kos, sú­lyos, je­len­tős, ne­héz” kiadvány‑e a leg­újabb, va­ló­já­ban azon­ban a leg­ré­gibb tel­jes ma­gyar Petrarca-prózafordítás?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lel­ki­ség és re­gi­o­na­li­tás a közép- és kora új­kor­ban: Elő­adá­sok a VII. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszu­son, szerk. Gá­bor Csil­la, Ko­ron­di Ág­nes, Lu­ffy Ka­ta­lin, Tóth Zsom­bor, Ba­logh F. And­rás, Ko­lozs­vár, Egye­te­mi Műhely–Bolyai Tár­sa­ság, 2013.

A be­mu­ta­tan­dó ta­nul­mány­kö­tet a Ko­lozs­vá­rott 2011 au­gusz­tu­sá­ban meg­ren­de­zett 7. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszus há­rom, iro­da­lom­tu­do­má­nyi te­ma­ti­ká­jú szek­ci­ó­já­nak elő­adá­sa­it tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A közköltészet mint kulturális praxis – Zákány Tóth Péter recenziója a Doromb 2. kötetéről

2015. december 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok 2, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2013.

A Do­romb 2. kö­te­tét al­ko­tó ti­zen­öt ta­nul­mány a köz­köl­té­sze­tet olyan faj­ta kul­tu­rá­lis pra­xis­ként ke­ze­li, amely – idő­be­li szó­ró­dá­sát (a 17. szá­zad leg­ele­jé­től a 20. szá­zad má­so­dik fe­lé­ig) vagy a kul­tú­ra egé­szén be­lül be­töl­tött he­lyét és funk­ci­ó­ját te­kint­ve – meg­le­he­tő­sen vál­to­za­tos je­len­ség, s ép­pen ezért na­gyon ne­he­zen be­ha­tá­rol­ha­tó.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek: Az em­be­ri test a 18–19. szá­za­di fi­lo­zó­fi­á­ban, me­di­ci­ná­ban és ant­ro­po­ló­gi­á­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2014.

Az Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek című ta­nul­mány­kö­tet a Gon­do­lat Ki­adó tu­do­mány­tör­té­ne­ti so­ro­za­tá­nak má­so­dik ré­sze­ként je­lent meg. Míg a so­ro­zat első tag­ja, a For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok (szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013. L. a re­cen­zi­ó­mat a re­ci­tin.) a geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom 18–19. szá­za­di köl­csön­ha­tá­sa­i­ra fó­kusz­ált, ad­dig e má­so­dik kö­tet az em­be­ri test­tel kap­cso­la­tos 18–19. szá­za­di tu­do­má­nyos dis­kur­zu­sok­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fórizs Gergely írása a Bölöni-féle Werther-fordítás forráskiadásáról

2015. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Jo­hann Wolf­gang Goe­the, Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei: For­rás­ki­adás, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, saj­tó alá ren­dez­te és a ta­nul­mányt írta Simon-Szabó Ág­nes, Bp., re­ci­ti, 2015 (Re­Tex­tum 4). So­ro­zat­szer­kesz­tők: He­ge­düs Béla, La­bá­di Ger­gely.

A re­ci­ti ki­adó Re­Tex­tum so­ro­za­ta im­már ne­gye­dik da­rab­já­hoz ér­ke­zett ez­zel a kö­tet­tel. Ma­gá­nak a so­ro­zat­nak a vál­lalt cél­ki­tű­zé­se­it – so­ro­zat­szer­kesz­tői elő­szó vagy más ef­fé­le pa­ra­tex­tus hí­ján – csak a so­ro­zat­cím­ből, il­let­ve a rö­vid­ke, min­den kö­tet­ben azo­nos for­má­ban is­mét­lő­dő fül­szö­veg­ből re­mél­he­ti meg­is­mer­ni az ol­va­só. Az utób­bi lé­nye­gé­ben egy tö­mör ma­ni­fesz­tum, egy la­pi­dá­ris stí­lus­ban meg­fo­gal­ma­zott sza­kí­tás a po­zi­ti­vis­ta szö­veg­kri­ti­ka ha­gyo­má­nyá­val.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok: A geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom köl­csön­ha­tá­sai a 18–19. szá­zad­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013.

Gur­ka De­zső a je­len ta­nul­mány­kö­tet­tel, va­la­mint az an­nak alap­ját je­len­tő, a 2012-ben a Szent Ist­ván Egye­tem szar­va­si Pe­da­gó­gia Ka­rán meg­ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val foly­tat­ja ko­ráb­bi, a ha­zai tu­do­má­nyos­ság ber­ke­in be­lül egye­dül­ál­ló­nak mond­ha­tó vál­lal­ko­zá­sát. Is­mét a tu­do­má­nyok mai rend­sze­re sze­rint egy­más­sal még csak nem is ha­tá­ros tu­do­mány­te­rü­le­tek pár­be­széd­be vo­ná­sá­ra tesz kí­sér­le­tet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 kö­zött négy kö­te­te­ben meg­je­lent, a ro­man­ti­kus tu­do­má­nyok és a göt­tin­gai pa­ra­dig­ma ku­ta­tá­si prog­ram­ja köré szer­ve­ző­dő könyv­so­ro­za­tá­val.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Egy esztéta barangolásai a 19. század második felében – Benda Mihály írása François Brunet könyvéről

2015. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Franço­is Bru­n­et, Thé­op­hi­le Gau­ti­er, éc­ri­va­in et voya­geur, Pa­ris, Ho­no­ré Cham­pi­on, 2014.

Franço­is Bru­n­et Thé­op­hi­le Gau­ti­er, éc­ri­va­in et voya­geur [Thé­op­hi­le Gau­ti­er, író és uta­zó] című köny­ve hi­ány­pót­ló. Mos­ta­ná­ig ugyan­is egyet­len mo­nog­rá­fia sem igye­ke­zett a köl­tő összes út­le­írá­sa is­me­re­té­ben a kö­zös jel­lem­ző­ket meg­ta­lál­ni. Sok szer­ző vá­lasz­tot­ta ugyan té­ma­ként Gau­ti­er ke­le­ti út­le­írá­sa­it vagy az Uta­zás Spa­nyol­or­szág­ban című mű­vét, de egyet­len iro­da­lom­tör­té­nész sem kí­sé­rel­te meg az összes úti­rajz rend­sze­re­zé­sét és jel­lem­zé­sét.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Mikos Éva a Doromb 3. kötetéről

2015. december 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 3, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014.

Min­de­nek­előtt örö­möm­nek kí­vá­nok han­got adni: ab­bé­li örö­möm­nek, hogy je­len kö­tet lét­re­jött. Át­ol­vas­va a har­ma­dik, min­den ed­di­gi­nél vas­ko­sabb gyűj­te­ményt, az a köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok be­ér­ke­zett­sé­gé­nek be­nyo­má­sát kel­ti, a téma irán­ti egy­re fo­ko­zó­dó, és egy­re szé­le­sebb körű ér­dek­lő­dés­ről ad szá­mot. Más­fél év­ti­ze­de fi­gye­lem fé­lig benn­fen­tes­ként, fé­lig kí­vül­ál­ló­ként Kül­lős Imo­la és Csör­sz Ru­men Ist­ván szö­veg­fel­tá­ró és ku­ta­tó vál­lal­ko­zá­sát, ki­tar­tá­suk, szin­te fa­na­ti­kus el­kö­te­le­zett­sé­gük min­dig is nagy tisz­te­le­tet éb­resz­tett ben­nem.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

He­gyi Klá­ra, Tö­rök for­rá­sok Pécs 16. szá­za­di tör­té­ne­té­hez, Pécs, Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány, 2010 (For­rá­sok Pécs tör­té­ne­té­ből, 3).

Ke­vés olyan vá­ro­sunk van, amely­nek tör­té­ne­té­ről annyi pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az utób­bi idő­ben, mint Pécs. Ez leg­in­kább az 1992-ben lét­re­ho­zott Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány mű­kö­dé­sé­nek kö­szön­he­tő. Az el­múlt több, mint 20 év­ben szá­mos ki­ad­vány meg­je­le­né­sét se­gí­tet­ték elő, cél­ként meg­je­löl­ve a vá­ros múlt­já­nak tu­do­má­nyos igé­nyű be­mu­ta­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai kritikai Puskin-kiadás „Drámai művek” című kötetéről

2015. december 11. § 1 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Драматические произведения, Том 7. Санкт-Петербург, «Наука», 2009 (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

1999-ben in­dí­tot­ta út­já­ra az Orosz Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia a tel­jes Puskin-életmű új kri­ti­kai ki­adá­sát. A két­száz éves Puskin-évfordulóra a szer­kesz­tői kol­lek­tí­va a húsz kö­te­tes­re ter­ve­zett so­ro­zat első kö­te­tét, az 1813–1817 kö­zött szü­le­tett köl­te­mé­nye­ket fel­vo­nul­ta­tó Lí­ce­u­mi ver­seket ren­dez­te saj­tó alá. Ezt kö­vet­te 2004-ben a má­so­dik kö­tet, a Ver­sek. Első könyv (Pe­tyer­burg. 18171820) cím­mel. A most re­cen­ze­á­lan­dó kö­tet, amely a drá­mai mű­ve­ket tar­tal­maz­za, an­nak el­le­né­re, hogy a so­ro­zat­ban a he­te­dik, 2009-ben – meg­előz­ve a 4–6. kö­te­te­ket – har­ma­dik­ként lá­tott nap­vi­lá­got.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Spenótevés, akupunktúra, satöbbi – Szilágyi Emőke Rita írása

2015. december 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kut­ro­vátz Gá­bor – Láng Be­ne­dek – Zemp­lén Gá­bor, A tu­do­mány ha­tá­rai, Bu­da­pest, Ty­po­tex Ki­adó, 20082.

Min­den­na­pi éle­tünk­ben gyak­ran kell dön­té­se­ket hoz­nunk és az ese­tek több­sé­gé­ben egy­ál­ta­lán nem tud­juk, mi a he­lyes dön­tés, sőt létezik‑e egy­ál­ta­lán jó vá­lasz­tás az adott szi­tu­á­ci­ó­ban. A tu­do­mány ha­tá­rai szer­zői saj­nos nem fog­nak (tud­ni) ab­ban el­iga­zí­tást adni az ol­va­só szá­má­ra, hogy veszélytelen‑e far­mer­zseb­ben hor­da­ni a mo­bil­te­le­font vagy hogy van‑e gyógy­ha­tá­suk a ho­meo­pá­ti­ás sze­rek­nek – ez a könyv sem­mi­fé­le­kép­pen sem gya­kor­la­ti út­mu­ta­tó, jól­le­het pél­dái mind­annyi­unk szá­má­ra is­me­rő­sen csen­ge­nek hét­köz­na­pi ta­pasz­ta­la­ta­ink­ból.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Széchenyi Ágnes recenziója Bíró-Balogh Tamás kötetéről

2015. december 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Bíró-Balogh Ta­más, Mint aki a sí­nek közé esett: Kosz­to­lá­nyi De­zső élet­raj­zá­hoz, Bu­da­pest, Equin­ter, 2014 (Műút-könyvek, 17).

Ké­nyel­met­len, hogy ne mond­juk, kí­nos té­mát vá­lasz­tott gyűj­te­mé­nyes kö­te­te té­má­já­ul Bíró-Balogh Ta­más. Kö­te­té­ben Kosz­to­lá­nyi De­zső élet- és esz­me­raj­zá­nak né­hány kér­dé­sét el­ső­sor­ban az Uj Nem­ze­dék kö­rü­li évek­re kon­cent­rál­va vizs­gál­ja. A szer­ző mes­te­re az igen ki­vá­ló sze­ge­di iro­da­lom­tör­té­nész, Len­gyel And­rás. Dön­tő­en az ő ösz­tön­zé­sét, ko­ráb­bi ku­ta­tá­sa­i­nak foly­ta­tá­sát lát­juk a könyv­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Galata-torony árnyékában – F. Molnár Mónika írása

2015. december 6. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

In­cont­ri di ci­viltà nel Me­di­ter­ra­neo. L’Impero Ot­tom­ano e l’Italia del Ri­nas­ci­men­to: Sto­ria, arte e arc­hi­tet­tu­ra [Ci­vi­li­zá­ci­ók ta­lál­ko­zá­sa a földközi-tengeri tér­ség­ben. Az Osz­mán Bi­ro­da­lom és a re­ne­szánsz Itá­lia: Tör­té­ne­lem, mű­vé­szet és épí­té­szet], ed. Ali­re­za Na­ser Es­la­mi, Fi­ren­ze, Leo S. Ols­c­hi, 2014 (Bib­lio­te­ca dell’»Archivum Ro­ma­ni­cum« – Se­rie I: Sto­ria, Let­te­ra­tu­ra, Pa­leogra­fia, 434).

Ge­no­va vá­ro­sa – a Ve­len­cei Köz­tár­sa­ság és a Pá­pai Ál­lam mel­lett – min­dig is fon­tos sze­re­pet ját­szott az Itáliai-félsziget és az Osz­mán Bi­ro­da­lom kap­cso­la­tá­ban. A ge­no­va­i­ak a mo­dern kori ko­lo­ni­zá­ció elő­ké­pét va­ló­sí­tot­ták meg a tér­ség­ben: gaz­da­sá­gi ter­jesz­ke­dé­sük szín­he­lye Hi­osz szi­ge­te és a Krím-félsziget mel­lett Isz­tam­bul és Iz­mir volt, vagy­is előbb a Bi­zán­ci, majd ké­sőbb az Osz­mán Bi­ro­da­lom ke­res­ke­del­mi­leg két leg­je­len­tő­sebb vá­ro­sa és ki­kö­tő­je.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában

2015. december 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Vá­lasz­tá­sok és kény­sze­rek: Zsi­dó ön­kép és kö­zös­ség­tu­dat Közép-Európában (Irodalom- és kul­túr­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok), szerk. Ba­logh Mag­dol­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Kö­te­tünk an­nak a 2011 no­vem­be­ré­ben ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­nak az anya­gá­ból nyújt vá­lo­ga­tást, ame­lyet a Vannak‑e közép-európai zsi­dó iro­dal­mak? mun­ka­cím alap­ján hir­det­tünk meg, s amely­re az MTA BtK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te (Ús­tav svet­ovej li­te­ra­túry SAV) együtt­mű­kö­dé­sé­nek ke­re­té­ben ke­rült sor.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Fóti Miklós írása Yaron Ayalon könyvéről

2015. december 2. § 1 hozzászólás

recenzió

Ya­ron Aya­lon, Na­tu­ral di­sas­ters in the Ot­tom­an Em­pire. Pla­gue, fa­mi­ne, and ot­her mis­for­tu­nes, Camb­ridge Uni­ver­sity Press, New York, 2015.

A tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyok fi­gyel­me az utób­bi év­ti­ze­dek­ben for­dult a ter­mé­sze­ti ka­taszt­ró­fák tör­té­ne­té­nek ku­ta­tá­sa felé. Az éle­tet ve­szé­lyez­te­tő ka­taszt­ró­fák­ra adott egyé­ni és kol­lek­tív vá­la­szok elem­zé­se ré­vén ugyan­is jól ta­nul­má­nyoz­ha­tók a kü­lön­bö­ző tár­sa­dal­mak. A ka­taszt­ró­fa­ku­ta­tá­sok a tár­sa­dal­mi struk­tú­rák, a gaz­da­sá­gi erő­for­rá­sok vagy a vallási-etnikai vo­nat­ko­zá­sok szem­pont­já­ból olyan fo­lya­ma­tok­ba en­ged­nek be­te­kin­tést, ame­lyek a min­den­na­pi, hét­köz­na­pi élet­ben nem tűn­nek ki, így rejt­ve ma­rad­nak a ku­ta­tók előtt. Ya­ron Aya­lon köny­ve az Osz­mán Bi­ro­da­lom­ban vizs­gál­ja a ter­mé­sze­ti vész­hely­ze­tek­re adott vá­la­szo­kat az egyén, a he­lyi kö­zös­sé­gek és az ál­lam szint­jén, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a 18. és 19. szá­za­dok­ra.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «