A székely írás irodalmának bibliográfiája

július 26th, 2020 § 0 comments

Tu­bay Ti­zi­a­no, szerk. A szé­kely írás iro­dal­má­nak bib­li­og­rá­fi­á­ja, v. 1.0. Adat­bá­zi­sok és bib­li­og­rá­fi­ák 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Már a szé­kely írás ku­ta­tá­sá­nak tör­té­ne­tét be­mu­ta­tó mo­nog­rá­fia (2015) írá­sa­kor fel­me­rült, hogy hasz­nos vol­na az össze­gyűj­tött iro­da­lom di­gi­tá­lis for­má­ban tör­té­nő, ön­ál­ló pub­li­ká­lá­sa. Je­len bib­li­og­rá­fia az ak­ko­ri gyűj­tés ja­ví­tott és bő­ví­tett köz­lé­se, ki­egé­szít­ve egy­részt a kö­tet­ből ki­ma­radt, va­la­mint az az­óta meg­je­lent pri­mer és sze­kun­der iro­da­lom­mal. Azért, hogy a ver­zi­ók kö­vet­he­tők le­gye­nek, a bib­li­og­rá­fia hi­vat­koz­ha­tó vál­to­za­tai na­gyobb idő­kö­zön­ként az MTAK REAL re­po­zitóri­um­ban lesz­nek ar­chi­vál­va, míg a bib­li­og­rá­fia leg­fris­sebb ál­la­po­ta a zotero.org fe­lü­le­tén ér­he­tő el.

Letölthető formátumok:

Bib­Tex

Json

Ris

Zo­te­ro Rdf

Szerkesztési elvek

1. Tartalom

  • A bib­li­og­rá­fia a szé­kely írás­sal kap­cso­la­tos iro­dal­mi és szak­iro­dal­mi té­te­le­ket tar­tal­maz.
  • Az iro­da­lom gyűj­té­si köre a szak­iro­da­lom ál­tal fel­ve­tett leg­ko­ráb­bi em­lí­tés­től tar­tal­maz­za:
    • a tör­té­ne­ti for­rá­so­kat, úgy mint:
      • a kró­ni­kák kéz­ira­ta­it, azok kri­ti­kai ki­adá­sa­it és leg­fris­sebb for­dí­tá­sa­it;
      • a tör­té­net­írók kéz­ira­ta­it (az edi­tio prin­ceps meg­je­le­né­sé­ig gyűjt­ve) és nyom­ta­tás­ban meg­je­lent kö­te­te­it, azok kri­ti­kai ki­adá­sa­it és hoz­zá­fér­he­tő leg­fris­sebb for­dí­tá­sa­it;
      • a nyelv­tan­iro­da­lom azon té­te­le­it, ame­lyek a szé­kely írás kér­dé­sét érin­tik, ezek kri­ti­kai ki­adá­sa­it és leg­fris­sebb for­dí­tá­sa­it,
      • va­la­mint olyan kéz­ira­to­kat, ame­lye­ket bár a szak­iro­da­lom az írás­rend­szer em­lé­ké­nek te­kint, de egy­aránt iro­dal­mi for­rás­ként is fel­fog­ha­tók (pl. Ni­kols­bur­gi Ábé­cé, Te­leg­di Já­nos Ru­di­men­tája stb.).
    • A szak­iro­da­lom gyűj­té­si kö­rét
      • a böl­csé­szet­tu­do­mány (tör­té­net­tu­do­mány, nyelv­tu­do­mány, ré­gé­szet, mű­vé­szet­tör­té­net, iro­da­lom­tör­té­net stb.) szé­kely írás­sal kap­cso­la­tos köz­le­mé­nyei al­kot­ják;
      • il­let­ve be­ke­rül­tek olyan in­ter­disz­cip­li­ná­ris ta­nul­má­nyok is, ame­lyek
        1. jegy­zett böl­csé­szet­tu­do­má­nyi fo­lyó­irat­ban je­len­tek meg, vagy
        2. leg­alább egyik társ­szer­ző­jük va­la­mely böl­csé­sze­ti szak­tu­do­mány kép­vi­se­lő­je.
    • A bib­li­og­rá­fia nem tar­tal­maz­za a kü­lön­fé­le ha­gyo­mány­őr­ző cso­por­tok ki­adá­sá­ban meg­je­lent köny­ve­ket, rovásírás-tankönyveket és nép­sze­rű iro­dal­mat.

2. Forma

A bib­li­og­rá­fia egy sza­bad, nyílt for­rás­kó­dú hi­vat­ko­zás­ke­ze­lő szoft­ver, a Zo­te­ro fel­hasz­ná­lá­sá­val ké­szült, an­nak fel­épí­té­se ha­tá­roz­za meg a bib­li­og­rá­fia struk­tú­rá­ját (könyv, könyv­fe­je­zet, fo­lyó­irat­be­li köz­le­mény, kéz­irat stb.).

A bib­li­og­rá­fia el­sőd­le­ges cél­ja a kap­cso­ló­dó iro­da­lom össze­gyűj­té­se és ke­res­he­tő­vé té­te­le, en­nek szel­le­mé­ben:

  • a cí­mek ese­té­ben
    • a for­rá­son sze­rep­lő tel­jes cím­vál­to­zat sze­re­pel,
    • nor­ma­li­zált he­lyes­írás­sal (vagy­is a pa­le­og­rá­fi­ai és ti­pog­rá­fi­ai va­ri­án­sok egy­sze­rű­sít­ve sze­re­pel­nek (pl. Re­rum nem pe­dig Rervm);
    • an­nak ér­de­ké­ben, hogy a le­töl­tött té­te­lek hi­vat­ko­zás­ként is fel­hasz­nál­ha­tók le­gye­nek, szá­mos eset­ben a rö­vid cím (Short tit­le) is meg­adás­ra ke­rült;
  • a sze­mély­ne­vek
    • egy­sé­ges for­má­ban sze­re­pel­nek,
    • ma­gyar szer­zők ese­té­ben a ma­gyar név­vál­to­zat az irány­adó (te­hát Thu­róczy Já­nos, nem pe­dig Jo­han­nes de Thu­rocz),
    • kül­föl­di szer­zők ese­té­ben az anya­nyel­vük sze­rin­ti név­vál­to­zat (te­hát An­to­nio Bon­fi­ni, nem pe­dig An­to­ni­us de Bon­fi­ni­is),
    • míg a for­rá­so­kon fel­tün­te­tett név­ala­kok jegy­zet­ben hoz­zá­fér­he­tők;
  • a föld­raj­zi ne­vek ese­té­ben
    • a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág föld­raj­zi ne­vei ma­gyar vál­to­zat­ban sze­re­pel­nek (te­hát Ko­lozs­vár, nem pe­dig Cla­u­dio­po­lis vagy Cluj stb.),
    • a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág ha­tá­ra­in kí­vül eső föld­raj­zi ne­vek a je­len­le­gi köz­igaz­ga­tás sze­rin­ti hi­va­ta­los ne­vü­kön sze­re­pel­nek, az egy­sé­ges­ség ked­vé­ért ab­ban az eset­ben is, ha be­vett ma­gyar el­ne­ve­zé­sük is van (pl. Bécs he­lyett Wien, Ve­len­ce he­lyett Ve­ne­zia stb.),
    • a for­rá­sok­ban a bib­li­og­rá­fi­á­ban rög­zí­tett ada­tok­tól el­té­rő név­vál­to­za­to­kat jegy­zet­ben kö­zöl­jük;
  • a ke­let­ke­zés ide­je
    • ha van ilyen, ak­kor a kéz­ira­ton vagy nyom­tat­vá­nyon sze­rep­lő dá­tum lett rög­zít­ve,
    • ugyan­ak­kor szá­mos eset­ben a té­te­lek da­tá­lá­sa csak tá­gabb in­ter­val­lu­mok meg­adá­sá­val volt le­het­sé­ges (pl. XV. szá­za­di = 1401–1500, vagy­is post 1400, ante 1501).

3. Egyéb

Ahol csak le­het­sé­ges volt, a bib­li­og­rá­fia tar­tal­maz­za a té­te­lek di­gi­ta­li­zált vál­to­za­tá­nak link­jét,

  • ezek mind­egyi­ke sza­ba­don hoz­zá­fér­he­tő for­rás­ra mu­tat, és
  • idő­pe­csét­tel van el­lát­va.

Ho­gyan hi­vat­koz­zuk:

Tu­bay Ti­zi­a­no, szerk. A szé­kely írás iro­dal­má­nak bib­li­og­rá­fi­á­ja, v. 1.0. Adat­bá­zi­sok és bib­li­og­rá­fi­ák 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020, https://reciti.hu/

Impresszum

A szé­kely írás iro­dal­má­nak bib­li­og­rá­fi­á­ja v. 1.0 (2020. 07. 21.)

Össze­ál­lí­tot­ta: Tu­bay Ti­zi­a­no

Lek­to­rál­ta: Vá­sáry Ist­ván

Adat­bá­zi­sok és bib­li­og­rá­fi­ák 1.

So­ro­zat­szer­kesz­tő: Maró­thy Szil­via

by-nc-saKöny­vünk a Cre­a­tive Com­mons
Ne­vezd meg! – Ne add el! – Így add to­vább!
2.5 Ma­gyar­or­szág Li­cenc

fel­té­te­lei sze­rint sza­ba­don má­sol­ha­tó, idéz­he­tő, sok­szo­ro­sít­ha­tó.
Kö­te­te­ink a r e c i t i hon­lap­já­ról le­tölt­he­tők.
Él­jen jo­ga­i­val!


Ki­ad­ja a  r e c i t i,
az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek
tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja ▶ http://www.reciti.hu
WEB: He­ge­düs Béla

Bu­da­pest
2020

No tags for this post.

Vélemény, hozzászólás?