reciti könyv

Tüskés Anna, szerk. Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia. Budapest: reciti, 2018.

A bibliográfia dokumentálja Tüskés Tibor írói, kritikusi, irodalomtörténészi és tanári munkásságát, a róla szóló irodalmat, valamint a hatástörténet adatait. Regisztrálja az általa írt, életében és a halála után megjelent műveket, a rá vonatkozó szakirodalmat, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokat, a vele/róla készült filmeket. Esetenként rövid annotációval egészítettem ki a címleírásokat, s jeleztem az írásokra megjelent reakciókat.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Fórizs Gergely és Vaderna Gábor, szerk. Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok. Reciti konferenciakötetek 1. Budapest: reciti, 2018.

Berzsenyi Dániel életművét a magyar irodalomtörténet-írás ellentmondásos jelenségként könyvelte el, melynek egyes elemei rendre idegenszerűnek és kétséges értékűnek számítottak. A jelen kötetbe gyűjtött tanulmányok Berzsenyi munkásságának különböző, 19. századi költészet-, kritika- és eszmetörténeti kontextusait tárják fel és értelmezik. Olyan összefüggéseket mutatnak fel, amelyek nyomán lehetővé válik az egyszerre kanonikusnak és ismeretlennek tűnő klasszikus újfajta megközelítése. Az itt megfogalmazott kérdéseket immár nem az irodalmi kánon utólagos szempontjai diktálják, hanem az egykorú szellemi közegre összpontosító vizsgálatokból adódnak.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.

Immáron a harmadik kötetét bocsátjuk útra az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett konferencia-sorozatnak. A konferenciák kétévente interdiszciplináris előadásokat fognak át a megadott tematikában az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásával. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő célja a kezdetektől az volt, hogy párbeszédet biztosítsanak az irodalom- és társadalomtudósok között egy olyan tematika körüljárásával, amely az értelmiségi szerepvállalás történeti különbségeit is figyelembe véve kérdez rá a szerep adta lehetőségekre és korlátaira, változó történeti formáira, egyéni és csoportos kivetüléseire.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018.

Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Karsai György, Kárpáti András és Vámos Kornélia, szerk. Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról. Budapest: reciti, 2018.

Nyolc tanulmány, amelyek mindegyike az európai színháztörténet kiindulópontját jelentő görög és római drámairodalmat választotta elemzése tárgyául. Különböző megközelítésekben – tudománytörténet, szöveghagyományozás, mítoszkezelés, dramaturgia, színpadra állítás stb. – foglalkoznak a kiválasztott drámaszöveggel vagy szerzővel vagy színházi műfajjal.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Küllős Imola, szerk. Világi énekek és versek. B. P. 1800. ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928–2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert „mintegy 70 százaléka – kései leíratása ellenére – a XVIII. század első feléből való”, s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Gábori Kovács József és Major Ágnes, szerk. „…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról. Budapest: reciti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder János köztársasági elnök nyitotta meg 2017. március 2-án Nagyszalontán. Ez alkalommal a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete ülésszakot rendezett. Az Intézet Weöres Sándor versét idézve „… és palota épül a puszta beszédből”. A 200 éves Arany János címmel 2017. május 15-én szintén tudományos ülésszakot tartott a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének keretében. Ez a könyv a meg nem jelent előadások közül mindazokat tartalmazza, amelyek változatlan formában vagy tanulmánnyá bővítve álltak rendelkezésünkre.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Czintos Emese. Példától az olvasmányig: A (szép)história a 16. század magyar irodalmában. Irodalomtörténeti füzetek 179. Budapest: reciti, 2017.

A könyv a históriás éneknek, ezen belül a széphistóriának a 16. századi magyar irodalomban betöltött szerepét értelmezi két olvasat metszéspontjain: a műfajtörténeti, poétikai, olvasmánytörténeti, nyomdatörténeti, eszmetörténeti kérdezések révén levonható tanulságokat egy szövegközpontú analitikus, diskurzív olvasattal veti össze.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Horn András. Az irodalomesztétika alapjai. Szerkesztette Fórizs Gergely. Budapest: reciti, 2017.

Jelen kötet Horn András Grundlagen der Literaturästhetik (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1993) című német nyelvű munkájának a szerző által magyarra fordított és átdolgozott változata.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Dávidházi Péter és Kelevéz Ágnes, szerk. A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére. Budapest: reciti, 2017.

A kötet alapjául szolgált akadémiai konferencián, 2016. április 4-én igyekeztünk bejárni a Poszler György érdeklődését meghatározó szellemi tájakat.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai, szerk. Fajt Anita, Szilágyi Emőke Rita, Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2017.

Jelen kötet a 2016-os Bethlen Miklós-emlékév keretében készült, amelyet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet  Reneszánsz Osztályának munkatársai valósítottak meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reformáció Emlékbizottság és a REFO500 tudományos konzorcium támogatásainak köszönhetően.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, reciti, 2017 (Hagyományfrissítés, 5).

Vörösmarty Mihály Szózat című verse (1836) és Egressy Béni Szózat-dallama (1843) olyan irodalmi és multimediális alkotás, amelyet a kortársak szinte megszületése pillanatától nemzeti jelképpé avattak. A megzenésítést követően Vörösmarty sorai futótűz gyorsaságával terjedtek, a társadalom minden rétegéhez  eljutottak, nagyon rövid időn belül országosan ismert mű lett.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Tóth Zsombor, A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 178).

A kódexként és nyomtatványként egyaránt felfogott kora újkori könyv antropológiája az írás és olvasás aktusainak vizsgálata révén, tehát az írás- és szöveghasználatból érthető meg. A két fő médium, a nyomtatott és a kéziratos szöveg és e szövegek nyilvánosságmodelljeinek distinkciója az egyéni használat (olvasás, írás, fordítás, másolás) rekonstrukcióját és értelmezését teszi lehetővé. Ily módon a kora újkori irodalom működéséhez adhat irodalomtörténeti szempontból is érvényes kereteket és támpontokat.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége. Konferenciakötet, szerk. Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, Budapest, reciti, 2017.

A kötet szerkesztői, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája Későromantikus és Kora Modern Magyar Irodalom programjának hallgatói. Nagy Beáta, Surányi Beáta és Ujvári Nóra szakmai elkötelezettsége és ügyszeretete révén szerveződött a tavalyi konferencia, melynek előadásaiból jelen kötet létre jött. A konferencia több szekcióban zajlott, mindegyiket szokatlanul élénk érdeklődés kísérte. Az előadások sikere természetesen nem független a témaválasztás sikerétől, ami újfent a romantika aktualitásának – az értő kérdésekre válaszoló, megszólító erejének – a bizonyítéka.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum, szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália, Budapest, reciti, 2017.

William Shakespeare szempontjából 2016 kivételes évnek bizonyult, hiszen világszerte ünnepelték a szerző halálának 400 éves évfordulóját. Az ünnepléssorozatoknak természetesen a halál 400. évfordulója nem a tárgyát képezte, hanem csupán az alkalmat szolgáltatta hozzá, hiszen senki sem örül, örült annak, hogy a világirodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének élete 1616-ban véget ért.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Networking Guide: Enlightened Societies, Literature and Science in Central Europe. International Conference and Humboldt Kolleg, Hungarian Academy of Sciences – Hungarian National Museum, Budapest, 11-15 October 2017, edited by Réka Lengyel, Gábor Tüskés, Budapest, reciti, 2017.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Knapp Éva, Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, Budapest, reciti, 2017.

A kötet tizenöt tanulmányt tartalmaz az elmúlt tíz évben készült, a régi magyar irodalom történetéhez és  interdiszciplináris szövegkörnyezetéhez, mindenekelőtt a kora újkori eszmék alakulásához szorosan kötődő írások közül.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben: Fiatalok Konferenciája 2016, szerk. Déri Eszter, Dóbék Ágnes, Görög Dániel, Markó Anita, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2017.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Friedrich Schiller, A Naiv és Sentimentális kőlteményről, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r. Labádi Gergely, Simon-Szabó Ágnes, a kísérőtanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2017 (ReTextum, 6).

Bölöni Farkas Sándor neve mind a kortársak, mind a későbbi kutatás számára egybeforrt a szerző nagy sikerű útinaplóival. Az egykönyves szerzővé válás az amerikai utazás beszámolóin alapult. Az utazások szövegére irányuló világos fókusz, az egykönyves állandó jelző és a szerény, visszahúzódó jellemrajz ugyanakkor homályban hagyják a bizonyára irodalmi ambíciókkal is bíró erdélyi értelmiségi teljes(ebb) profilját. Ez a vakfolt egyre többek érdeklődését kelti fel, így az elmúlt években megkezdődött a szerző eddig kéziratban maradt történetírói, szépirodalmi fordításainak kiadása. Ebbe a sorba illeszkedik jelen kiadvány is.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2017.

A hagyomány attól hagyomány, hogy működik. Formálgatják, irányítani próbálják (papok, esztéták, politikusok), de végül mégis saját arculata lesz. A személyes tudások mintha egyenként is különféle irányba húznák-vonnák ezt a különleges szellemi amőbát, amely persze gyorsan és rugalmasan változtatja alakját. A közköltészetben ez a szép és ez a rémisztő egyszerre. A mindenhez-hasonlóság és a furcsa egyediségek.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Szilágyi Márton, Forrásérték és poétika. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 177).

Kazinczy Ferenc életművének legismertebb és legnagyobb hatású darabja a Fogságom naplója. Ezért is meglepő, hogy ez a monográfia mind ez idáig az első átfogó, könyv terjedelmű vállalkozás az értelmezésére.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2., szerk. Biró Annamária, Boka László, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó – reciti, 2016.

2015. szeptember 10–11-én zajlott le Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében az az interdiszciplináris konferencia, melynek válogatott, szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.

A bécsi udvar szolgálatában tevékenykedő olasz hadvezérek, mind gyakorlati tevékenységük, mind pedig elméleti írásaik által igen jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy I. Lipót (1640–1705) császár és magyar király birodalma, amely uralkodásának kezdetén az európai politikai sakktáblán csupán közepes hatalomnak számított, végére igazi nagyhatalommá nőtte ki magát.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek, írták és összeállították az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2016.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, összeáll. és bev. Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2016.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2015, szerk. Gesztelyi Hermina, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2016.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról, szerk. Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2016 (Hagyományfrissítés, 4).

Gyulai Pál Írónőink című, 1858-ban megjelent írása a magyar irodalomtörténeti hagyomány hatástörténetileg egyik legjelentősebb szövege. A vitairat saját korában is számos reflexiót szült, és máig az írónői életművek fogadtatásával kapcsolatos, gyakran kritikus beállítódás örök hivatkozási pontja.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

William Shakespeare, Leár. Lear király, a kísérőtanulmányt írta és s. a. r. Kiss Zsuzsánna, Budapest, reciti, 2016 (ReTextum, 5).

Kötetünk a két legkorábbi magyar Lear király-fordítás szövegkönyveinek gondozott, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadását tartalmazza. Az első magyar Lear szövegkönyvét elveszettnek hitte a szakma – nálunk olvasható. A második fordításból készült egy súgópéldány, egy szerepkönyv és egy későbbi tisztázat is, ezek párhuzamos vizsgálatára elsőként vállalkoztunk.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.

Vajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában (Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok), szerk. Balogh Magdolna, Budapest, reciti, 2015.

Kötetünk annak a 2011 novemberében rendezett nemzetközi konferenciának az anyagából nyújt válogatást, amelyet a Vannak-e közép-európai zsidó irodalmak? munkacím alapján hirdettünk meg, s amelyre az MTA BtK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (Ústav svetovej literatúry SAV) együttműködésének keretében került sor.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

„Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, Budapest, reciti, 2015 (Hagyományfrissítés, 3).

William Shakespeare Hamletje Arany János fordításában nemzeti kultúránk és identitásunk egyik sarokköve. Jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoznak, hogy a darabot mint „önértékű” irodalmi alkotást olvassák újra.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti
könyv / Buch

Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Bei­träge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, főszerk. / Haupteditorin Lengyel Réka, szerk. / Herausgeber Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lénárt Orsolya, reciti, Budapest, 2015.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva: Fiatalok Konferenciája 2014, szerk. Bartók Zsófia Ágnes, Fajt Anita, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2015 (Arianna könyvek, 9).

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 4).

Mit jelent az 1810-es évek Kolozsvárján Werthert olvasni? Hogyan értelmezheti Goethe eddigre majd fél évszázados művét egy ambiciózus fiatalember? Mit olvas még társaival, és mit gondolnak Európa közelmúltjának klasszikusairól, miért tartják fontosnak fordításukat? Tényleg Bölöni Farkasé az első teljes Werther-fordítás? Szabadon bánt Goethe művével?

Jelen kiadvány a Bölöni Farkas-fordítás és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a kísérőtanulmánnyal e kérdések megválaszolására tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita, Zászkaliczky Márton, Budapest, reciti, 2015.

„A finoman szőtt bartóki előadásmód a tudomány mellett mindig tartogat valamilyen meglepetést, attikai sót. Ez a stílus imitációra csábít: bevallva-bevallatlanul számos pályatárs próbálja utánozni.”
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, munkatárs Buzási Enikő, olvasószerk. Székely Júlia, Budapest, reciti, 2015.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

„Inkább figyeld talán az irodalmat”: Írások Veres András 70. születésnapjára, szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György, reciti, Budapest, 2015.

Na, most ezt mégis hogy képzelitek, édes bogaraim? Mégis, mi ez? Ugye, ezt ti sem gondoltátok komolyan ? Hát, ez egy vicc. Egy vicc. Egyszerűen el-ké-pesz-tő.
» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal: Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, szerk. Dávidházi Péter, Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015.

Ruttkay Kálmán (1922–2010), a modern magyar anglisztika alapítóinak utolsóként eltávozott képviselője 1947-ben kezdett publikálni, majd 1963-tól 1995-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1996-tól 2008-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagy hatású oktatójaként tanítványok számos nemzedékét inspirálta. E kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy az ő angol és magyar nyelvű írásait újraolvasva megvizsgálják, mit üzen ez a csöndben létrehozott, sokáig csak folyóiratokban szétszórva lappangott, 2002 óta nagyrészt összegyűjtött életmű a mai anglisztikának és a hazai irodalomtudomány egészének.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Petelei István, Egy asszonyért (Regény), sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 3).

Kevesen tudják, hogy a főként novellistaként és hírlapíróként ismert Petelei Istvánnak van egy kisregénye is. A Forgách Zsuzsánna történetét feldolgozó, 17. században játszódó regény a szerző életében nem jelent meg kötetben. 1887-ben a Kolozsvár című napilap közölte folytatásokban, 1924-ben posztumusz tették közzé népszerű kiadásban. Jelen kiadás az Egy asszonyért című történelmi regény bevezetővel és apparátussal ellátott tudományos igényű forrásközlése.

» Tovább a teljes szövegre «

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­szeti ta­nul­má­nyok, 3, szerk. Csörsz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­citi, 2014.

A Doromb sorozat egyrészt katalizátora, másrészt hű tükre szeretne lenni a szakmai diskurzusnak, amely a magyar közköltészetet érinti, bármilyen irányból közelítsenek hozzá a kutatók. Így kerülhet egymás mellé forrásközlés és programtanulmány, tárgytörténeti és műfaji áttekintés, illetve a néprajz, történet- és zenetudomány ide vágó eredményeinek bemutatása. A szerkesztő legfőbb szándéka, hogy a közös megjelenés lehetőségével még ott is párbeszédet kezdeményezzen, ahol eredetileg erre nem volt esély, s a sokfelől érkező tudáselemeket engedje egy közös, de – a kutatott tárgyhoz méltó módon – heterogén, szerves, önszabályozó, akár önellentmondásoktól sem mentes kutatói iránnyá formálódni.
» Tovább a teljes szövegre «