reciti könyv

Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán, szerk. Leírás: Elmélet, irodalom, kép. Reciti konferenciakötetek 5. Budapest: reciti, 2019.

2017 áprilisában, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata éves konferenciájának lehetséges témáján tanakodva, e kötet szerkesztőinek választása egyhangúlag és szinte vita nélkül esett a leírásra. A konferenciasorozatot szervező, az Irodalomtudományi Intézetben működő OTKA kutatócsoport tagjaiként mindannyian erős szállal kötődtünk a magyar komparatisták találkozójának abban az évben otthont adó Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti Tanszékéhez, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájához, ezért a két műhelyben évtizedekre visszamenően folyó elbeszéléselméleti kutatások magától értetődően adták a felvetést, hogy az összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás egyúttal narratológiai relevanciával bíró tárgyat járjon körül.

A Leírás: elmélet, irodalom, kép című kötet több mint harminc írása egyszerre elméleti és történeti kérdéseket érintve mutat be izgalmas elemzéseket a leírás változatos megjelenéseiből a modern magyar irodalomból, a világirodalomból, a színházból, a filmből, a képzőművészetből vett művek vizsgálatán keresztül. Kötetünkben nem a témakör teljességre törő bemutatására, és nem is a felvetődő elméleti keretek szintézisére törekedtünk, hanem igyekeztünk meghagyni azt a sokszínűséget, ahogyan a konferencia előadói és a kötet szerzői megközelítették a deskripció problémáját.

tartalom

• Előszó
• Leírás és irodalomelmélet
  • Mekis D. János
    Leírhatatlan
    Metaforikus és palinodikus leírásalakzatok romantika
    és modernség határán
  • Z. Varga Zoltán
    A leírás nulla foka és az irrealitás effektus
    Roland Barthes a leírásról
  • Fried István
    Egy lóverseny „arculatai” – Lukács György felől nézve…
  • Hajdu Péter
    A leírás jelentősége – a vicctől az utópiáig
  • Dobos István
    A gondolkodó emlékezet nyelve
    Elhangzó beszéd – tünékeny írás
• Ekphraszisz, tájak és képek
  
  • Fogarasi György
    A „festői”: tájleírás és tájkertészet a 18. században
  • Szántó F. István
    Ekphraszisz és (ön)értelmezés
  • Darab Ágnes
    „megpróbálom szemed elé tárni az egész villát”
    Ifjabb Plinius villaleírásai (Plin. Ep. 2. 17; 5. 6.)
  • Benda Mihály
    „a természet életre kel bennük a hangjával, az illatával,
    a fény és árnyék játékával”
    Diderot, Gautier, Baudelaire és Zola műbírálatainak ekphrasziszairól
• Lírai leírások
  
  • Burján Ágnes
    A leírás intermedialitása
    Rilke és Pilinszky arcképversei
  • Bókay Antal
    A késő modern leírás poétikája
    – a tárgyias költészet elméleti háttere
  • Szávai Dorottya
    „S körmölgetve vagy két hónapon át”
    Leírás és önarckép Szabó Lőrinc Baudelaire-olvasataiban
  • Berszán István
    Leírás versus költői kísérlet Philip Gross versgyakorlataiban
• Regény és leírás
  
  • Kálmán C. György
    Flaubert leírásai a Bovarynéban
  • Milián Orsolya
    A „kép titka” Julian Barnes A világ története 10 és ½ fejezetben
    című regényében
  • Sári B. László
    A leírás és a posztmodern „Amerika” revíziója
    Thomas Pynchon Beépített hiba című regényében
  • Hetényi Zsuzsa
    Vladimir Nabokov tárgyleírásai és az egzisztenciális emigráció
    Porcelánmalac és celluloidgyík
  • Berkes Tamás
    A tudathasadás leírása mint krizeológia
• Testleírások és karakterképzés
  
  • Osztroluczky Sarolta
    „A tarkója ismerős volt…”
    A test(rész)ek olvashatósága Ottlik Géza elbeszélő prózájában
  • Jéga-Szabó Krisztina
    A leírás és a női szubjektumalkotás összekapcsolódásának
    vizsgálata Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című művében
  • Földes Györgyi
    Transzszexualitás/transztextualitás
    Transz és inter testleírások, testreprezentációk
  • Kovács Gábor
    Alakmásképzés a regényben
• Leírás, szociopróza, társadalmi tér
  
  • Böhm Gábor
    Azon is túl…
    Tar Sándor „világa” és a leíró tekintet
  • Cserjés Katalin
    Új típusú leírás és kronotoposz
    Elméleti kategóriák a műelemzés szolgálatában
  • Káli Anita
    Leírható-e a szegénység?
  • Mayer Lisa
    A leírás „káosza”
    Krasznahorkai László: Sátántangó
  • Hovanec Zoltán
    A szolgálólány esete a valósággal
    A leíró ábrázolásmód mint az elbeszélés másikjának eseménye
    a Pontos történetek, útközben című regényben
• Színház, film, opera, mítosz
  • P. Müller Péter
    A leírások szerepe a dramatikus szövegek irodalmi
    emancipálódásában: jellemrajz, helyszínleírás,
    dialógus nélküli színdarabok
  • Major Ágnes
    Adaptálatlan leírás, kibillentett értelmezés
    Csáth Géza: Anyagyilkosság – Szász János: Witman fiúk
  • András Csaba
    Tájkép Ikarosz bukásával
    A leíró filmnyelv politikai funkciója Tarr Béla életművében
  • Mezősi Miklós
    Két variáció a Don Giovanni-mítoszra
    Faustizálás versus(?) érzéki zsenialitás: Hoffmann és Kierkegaard Mozart-értelmezései
  • Michal Kovář
    A leírás mint történet
• Függelék
  • Roland Barthes
    Valósághatás (Fordította: P. Simon Attila)
• Személynévmutató
• A kötet szerzői

letöltés

• teljes könyv vágójelek nélkül (monitorra, e-könyvolvasóra, nyomtatóra), 4 MB;
• borító vágójelekkel (nyomdakész), 1 MB.

impresszum

Leírás:
Elmélet, irodalom, kép
‧
Szerkesztette:
Hajdu Péter
Kálmán C. György
Mekis D. János
Z. Varga Zoltán
‧
Munkatárs:
Major Ágnes
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 5
‧
Sorozatszerkesztő:
Török Zsuzsa
‧
A kötet megjelenését a K11215 számú
Komparatisztikai kutatások Kelet-Európában:
regionalizmus, intertextualitás, történelmi tapasztalat
című OTKA-projekt támogatta.
Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧

HU ISSN 2630-953X
ISBN 978-615-5478-88-8
‧

Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja https://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Hegedüs Béla
‧
Budapest
2019