Leírás: Elmélet, irodalom, kép (ReKonf ‧ 5)

április 28th, 2020 § 0 comments

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.

A Le­írás: el­mé­let, iro­da­lom, kép című kö­tet több mint har­minc írá­sa egy­szer­re el­mé­le­ti és tör­té­ne­ti kér­dé­se­ket érint­ve mu­tat be iz­gal­mas elem­zé­se­ket a le­írás vál­to­za­tos meg­je­le­né­se­i­ből a mo­dern ma­gyar iro­da­lom­ból, a vi­lág­iro­da­lom­ból, a szín­ház­ból, a film­ből, a kép­ző­mű­vé­szet­ből vett mű­vek vizs­gá­la­tán ke­resz­tül. Kö­te­tünk­ben nem a té­ma­kör tel­jes­ség­re törő be­mu­ta­tá­sá­ra, és nem is a fel­ve­tő­dő el­mé­le­ti ke­re­tek szin­té­zi­sé­re tö­re­ked­tünk, ha­nem igye­kez­tünk meg­hagy­ni azt a sok­szí­nű­sé­get, aho­gyan a kon­fe­ren­cia elő­adói és a kö­tet szer­zői meg­kö­ze­lí­tet­ték a desk­rip­ció prob­lé­má­ját.

tartalom

  • Elő­szó
  • Le­írás és iro­da­lom­el­mé­let
    • Me­kis D. Já­nos
      Le­ír­ha­tat­lan
      Me­ta­fo­ri­kus és pa­li­no­di­kus le­írás­alak­za­tok ro­man­ti­ka
      és mo­dern­ség ha­tá­rán
    • Z. Var­ga Zol­tán
      A le­írás nul­la foka és az ir­re­a­li­tás ef­fek­tus
      Ro­land Bart­hes a le­írás­ról
    • Fried Ist­ván
      Egy ló­ver­seny „ar­cu­la­tai” – Lu­kács György fe­lől néz­ve…
    • Haj­du Pé­ter
      A le­írás je­len­tő­sé­ge – a vicc­től az utó­pi­á­ig
    • Do­bos Ist­ván
      A gon­dol­ko­dó em­lé­ke­zet nyel­ve
      El­hang­zó be­széd – tü­né­keny írás
  • Ekph­ra­szisz, tá­jak és ké­pek
    • Fo­ga­ra­si György
      A „fes­tői”: táj­le­írás és táj­ker­té­szet a 18. szá­zad­ban
    • Szán­tó F. Ist­ván
      Ekph­ra­szisz és (ön)értelmezés
    • Da­rab Ág­nes
      „meg­pró­bá­lom sze­med elé tár­ni az egész vil­lát”
      If­jabb Pli­ni­us vil­la­le­írá­sai (Plin. Ep. 2. 17; 5. 6.)
    • Ben­da Mi­hály
      „a ter­mé­szet élet­re kel ben­nük a hang­já­val, az il­la­tá­val,
      a fény és ár­nyék já­té­ká­val”
      Dide­rot, Gau­ti­er, Baude­laire és Zola mű­bí­rá­la­ta­i­nak ekph­rasz­isza­i­ról
  • Lí­rai le­írá­sok
    • Bur­ján Ág­nes
      A le­írás in­ter­me­dia­li­tá­sa
      Ril­ke és Pi­linsz­ky arc­kép­ver­sei
    • Bó­kay An­tal
      A késő mo­dern le­írás po­é­ti­ká­ja
      – a tár­gyi­as köl­té­szet el­mé­le­ti hát­te­re
    • Szá­vai Do­rottya
      „S kör­möl­get­ve vagy két hó­na­pon át”
      Le­írás és ön­arc­kép Sza­bó Lő­rinc Baudelaire-olvasataiban
    • Ber­szán Ist­ván
      Le­írás ver­sus köl­tői kí­sér­let Phi­lip Gross vers­gya­kor­la­ta­i­ban
  • Re­gény és le­írás
    • Kál­mán C. György
      Flau­bert le­írá­sai a Bo­vary­néban
    • Mi­li­án Or­so­lya
      A „kép tit­ka” Ju­li­an Bar­nes A vi­lág tör­té­ne­te 10 és ½ fe­je­zet­ben
      című re­gé­nyé­ben
    • Sári B. Lász­ló
      A le­írás és a poszt­mo­dern „Ame­ri­ka” re­ví­zi­ó­ja
      Tho­mas Pyn­c­hon Be­épí­tett hiba című re­gé­nyé­ben
    • He­té­nyi Zsu­zsa
      Vla­di­mir Na­bo­kov tárgy­le­írá­sai és az eg­zisz­ten­ci­á­lis emig­rá­ció
      Por­ce­lán­ma­lac és cel­lu­lo­id­gyík
    • Ber­kes Ta­más
      A tu­dat­ha­sa­dás le­írá­sa mint kri­zeo­ló­gia
  • Test­le­írá­sok és ka­rak­ter­kép­zés
    • Oszt­ro­lucz­ky Sa­rol­ta
      „A tar­kó­ja is­me­rős volt…”
      A test(rész)ek ol­vas­ha­tó­sá­ga Ott­lik Géza el­be­szé­lő pró­zá­já­ban
    • Jéga-Szabó Krisz­ti­na
      A le­írás és a női szub­jek­tum­al­ko­tás össze­kap­cso­ló­dá­sá­nak
      vizs­gá­la­ta Lesz­nai Anna Kez­det­ben volt a kert című mű­vé­ben
    • Föl­des Györ­gyi
      Transzszexualitás/transztextualitás
      Transz és in­ter test­le­írá­sok, test­rep­re­zen­tá­ci­ók
    • Ko­vács Gá­bor
      Alak­más­kép­zés a re­gény­ben
  • Le­írás, szo­cio­pró­za, tár­sa­dal­mi tér
    • Böhm Gá­bor
      Azon is túl…
      Tar Sán­dor „vi­lá­ga” és a le­író te­kin­tet
    • Cser­jés Ka­ta­lin
      Új tí­pu­sú le­írás és kro­no­to­posz
      El­mé­le­ti ka­te­gó­ri­ák a mű­elem­zés szol­gá­la­tá­ban
    • Káli Ani­ta
      Leírható‑e a sze­gény­ség?
    • Mayer Lisa
      A le­írás „ká­o­sza”
      Krasz­na­hor­kai Lász­ló: Sá­tán­tan­gó
    • Ho­va­nec Zol­tán
      A szol­gá­ló­lány ese­te a va­ló­ság­gal
      A le­író áb­rá­zo­lás­mód mint az el­be­szé­lés má­sik­já­nak ese­mé­nye
      a Pon­tos tör­té­ne­tek, út­köz­ben című re­gény­ben
  • Szín­ház, film, ope­ra, mí­tosz
    • P. Mül­ler Pé­ter
      A le­írá­sok sze­re­pe a dra­ma­ti­kus szö­ve­gek iro­dal­mi
      eman­ci­pá­ló­dá­sá­ban: jel­lem­rajz, hely­szín­le­írás,
      dia­ló­gus nél­kü­li szín­da­ra­bok
    • Ma­jor Ág­nes
      Adap­tá­lat­lan le­írás, ki­bil­len­tett ér­tel­me­zés
      Csáth Géza: Anya­gyil­kos­ság – Szász Já­nos: Wit­man fiúk
    • And­rás Csa­ba
      Táj­kép Ika­rosz bu­ká­sá­val
      A le­író film­nyelv po­li­ti­kai funk­ci­ó­ja Tarr Béla élet­mű­vé­ben
    • Me­ző­si Mik­lós
      Két va­ri­á­ció a Don Giovanni-mítoszra
      Fa­us­ti­zá­lás ver­sus(?) ér­zé­ki zse­ni­a­li­tás: Hoff­mann és Ki­er­ke­ga­ard Mozart-értelmezései
    • Mi­chal Ko­vář
      A le­írás mint tör­té­net
  • Füg­ge­lék
    • Ro­land Bart­hes
      Va­ló­ság­ha­tás (For­dí­tot­ta: P. Si­mon At­ti­la)
  • Sze­mély­név­mu­ta­tó
  • A kö­tet szer­zői

letöltés

impresszum

Le­írás:
El­mé­let, iro­da­lom, kép


Szer­kesz­tet­te:
Haj­du Pé­ter
Kál­mán C. György
Me­kis D. Já­nos
Z. Var­ga Zol­tán

Mun­ka­társ:
Ma­jor Ág­nes

Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek ‧ 5

So­ro­zat­szer­kesz­tő:
Tö­rök Zsu­zsa

A kö­tet meg­je­le­né­sét a K11215 szá­mú
Kom­pa­ra­tisz­ti­kai ku­ta­tá­sok Kelet-Európában:
re­gi­o­na­liz­mus,
in­ter­tex­tu­a­li­tás, tör­té­nel­mi ta­pasz­ta­lat
című OTKA-projekt tá­mo­gat­ta.
by-nc-saKöny­vünk a Cre­a­tive Com­mons
Ne­vezd meg! – Ne add el! – Így add to­vább!
2.5 Ma­gyar­or­szág Li­cenc

fel­té­te­lei sze­rint sza­ba­don má­sol­ha­tó, idéz­he­tő, sok­szo­ro­sít­ha­tó.
Kö­te­te­ink a r e c i t i hon­lap­já­ról le­tölt­he­tők.
Él­jen jo­ga­i­val!

HU ISSN 2630–953X
ISBN 978–615-5478–88‑8

Ki­ad­ja a r e c i t i,
a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek
tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja ▶ https://www.reciti.hu
Tör­de­lés, bo­rí­tó: Szi­lá­gyi N. Zsu­zsa
Web: He­ge­düs Béla

Bu­da­pest
2019

No tags for this post.

Vélemény, hozzászólás?