Az ismeretlen klasszikus (ReKonf ‧ 1)

2018. szeptember 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3

2018. szeptember 19. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.

Im­má­ron a har­ma­dik kö­te­tét bo­csát­juk útra az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett konferencia-sorozatnak. A kon­fe­ren­ci­ák két­éven­te in­ter­disz­cip­li­ná­ris elő­adá­so­kat fog­nak át a meg­adott te­ma­ti­ká­ban az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem tá­mo­ga­tá­sá­val. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő cél­ja a kez­de­tek­től az volt, hogy pár­be­szé­det biz­to­sít­sa­nak az irodalom- és tár­sa­da­lom­tu­dó­sok kö­zött egy olyan te­ma­ti­ka kö­rül­já­rá­sá­val, amely az ér­tel­mi­sé­gi sze­rep­vál­la­lás tör­té­ne­ti kü­lönb­sé­ge­it is fi­gye­lem­be véve kér­dez rá a sze­rep adta le­he­tő­sé­gek­re és kor­lá­ta­i­ra, vál­to­zó tör­té­ne­ti for­má­i­ra, egyé­ni és cso­por­tos ki­ve­tü­lé­se­i­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek [ReTextum ‧ 8]

2018. július 7. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

2018. május 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kar­sai György, Kár­pá­ti And­rás és Vá­mos Kor­né­lia, szerk. Az an­tik drá­ma út­jai: Ta­nul­má­nyok a görög-római szín­ját­szás­ról és ha­tá­sá­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Nyolc ta­nul­mány, ame­lyek mind­egyi­ke az eu­ró­pai szín­ház­tör­té­net ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tő gö­rög és ró­mai drá­ma­iro­dal­mat vá­lasz­tot­ta elem­zé­se tár­gyá­ul. Kü­lön­bö­ző meg­kö­ze­lí­té­sek­ben – tu­do­mány­tör­té­net, szö­veg­ha­gyo­má­nyo­zás, mí­tosz­ke­ze­lés, dra­ma­tur­gia, szín­pad­ra ál­lí­tás stb. – fog­lal­koz­nak a ki­vá­lasz­tott drá­ma­szö­veg­gel vagy szer­ző­vel vagy szín­há­zi mű­faj­jal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Világi énekek és versek. B. P. 1800 [ReTextum ‧ 7]

2018. március 30. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Kül­lős Imo­la, szerk. Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek. B. P. 1800. Re­Tex­tum 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A Fel­vi­dé­ken 1800 tá­ján össze­ál­lí­tott kéz­ira­tos éne­kes­köny­vet a ki­vá­ló tex­to­ló­gus, Stoll Béla (1928–2011) fe­dez­te fel még az 1950-es évek­ben. Mint írta, azért kü­lön­le­ges a XVIII. szá­za­di kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mé­nyek kö­zött, mert „mint­egy 70 szá­za­lé­ka – ké­sei le­íra­tá­sa el­le­né­re – a XVIII. szá­zad első fe­lé­ből való”, s a ré­gió köl­tő­jé­nek, Ama­dé Lász­ló­nak és epi­gon­ja­i­nak igen sok szer­ze­mé­nye ta­lál­ha­tó ben­ne.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról

2018. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gá­bo­ri Ko­vács Jó­zsef és Ma­jor Ág­nes, szerk. „…és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”: Aka­dé­mi­ai tu­do­má­nyos ülés­sza­kok a 200 éves Arany Já­nos­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder Já­nos köz­tár­sa­sá­gi el­nök nyi­tot­ta meg 2017. már­ci­us 2‑án Nagy­sza­lon­tán. Ez al­ka­lom­mal a MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont­já­nak Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te ülés­sza­kot ren­de­zett. Az In­té­zet Weö­res Sán­dor ver­sét idéz­ve „… és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”. A 200 éves Arany Já­nos cím­mel 2017. má­jus 15-én szin­tén tu­do­má­nyos ülés­sza­kot tar­tott a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia 188. köz­gyű­lé­sé­nek ke­re­té­ben. Ez a könyv a meg nem je­lent elő­adá­sok kö­zül mind­azo­kat tar­tal­maz­za, ame­lyek vál­to­zat­lan for­má­ban vagy ta­nul­mánnyá bő­vít­ve áll­tak ren­del­ke­zé­sünk­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Czintos Emese: Példától az olvasmányig

2018. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Czin­tos Eme­se. Pél­dá­tól az ol­vas­má­nyig: A (szép)história a 16. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ban. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 179. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A könyv a his­tó­ri­ás ének­nek, ezen be­lül a szép­his­tó­ri­á­nak a 16. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pét ér­tel­me­zi két ol­va­sat met­szés­pont­ja­in: a mű­faj­tör­té­ne­ti, po­é­ti­kai, ol­vas­mány­tör­té­ne­ti, nyom­da­tör­té­ne­ti, esz­me­tör­té­ne­ti kér­de­zé­sek ré­vén le­von­ha­tó ta­nul­sá­go­kat egy szö­veg­köz­pon­tú ana­li­ti­kus, dis­kur­zív ol­va­sat­tal veti össze.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Horn András: Az irodalomesztétika alapjai

2018. február 4. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fó­rizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet Horn And­rás Grund­la­gen der Li­te­ra­turäst­he­tik (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1993) című né­met nyel­vű mun­ká­já­nak a szer­ző ál­tal ma­gyar­ra for­dí­tott és át­dol­go­zott vál­to­za­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére

2018. február 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dá­vid­há­zi Pé­ter és Ke­le­véz Ág­nes, szerk. A tu­dós el­ha­gyott te­re­pén: Ta­nul­má­nyok Posz­ler György em­lé­ké­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A kö­tet alap­já­ul szol­gált aka­dé­mi­ai kon­fe­ren­ci­án, 2016. áp­ri­lis 4‑én igye­kez­tünk be­jár­ni a Posz­ler György ér­dek­lő­dé­sét meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi tá­ja­kat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bör­tön, exi­li­um és szen­ve­dés: Beth­len Mik­lós élet­tör­té­ne­té­nek kora új­ko­ri kon­tex­tu­sai, szerk. Fajt Ani­ta, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet a 2016-os Beth­len Miklós-emlékév ke­re­té­ben ké­szült, ame­lyet az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet  Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sai va­ló­sí­tot­tak meg a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap, a Re­for­má­ció Em­lék­bi­zott­ság és a REFO500 tu­do­má­nyos kon­zor­ci­um tá­mo­ga­tá­sa­i­nak kö­szön­he­tő­en.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet, szerk. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A kö­tet szer­kesz­tői, az ELTE Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Ké­ső­ro­man­ti­kus és Kora Mo­dern Ma­gyar Iro­da­lom prog­ram­já­nak hall­ga­tói. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra szak­mai el­kö­te­le­zett­sé­ge és ügy­sze­re­te­te ré­vén szer­ve­ző­dött a ta­va­lyi kon­fe­ren­cia, mely­nek elő­adá­sa­i­ból je­len kö­tet lét­re jött. A kon­fe­ren­cia több szek­ci­ó­ban zaj­lott, mind­egyi­ket szo­kat­la­nul élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te. Az elő­adá­sok si­ke­re ter­mé­sze­te­sen nem füg­get­len a té­ma­vá­lasz­tás si­ke­ré­től, ami új­fent a ro­man­ti­ka ak­tu­a­li­tá­sá­nak – az értő kér­dé­sek­re vá­la­szo­ló, meg­szó­lí­tó ere­jé­nek – a bi­zo­nyí­té­ka.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és ha­lál Shakes­peare élet­mű­vé­ben: 400 éves ju­bi­le­um, szerk. Al­má­si Zsolt, Fa­bi­ny Ti­bor, Pik­li Na­tá­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Wil­li­am Shakes­peare szem­pont­já­ból 2016 ki­vé­te­les év­nek bi­zo­nyult, hi­szen vi­lág­szer­te ün­ne­pel­ték a szer­ző ha­lá­lá­nak 400 éves év­for­du­ló­ját. Az ün­nep­lés­so­ro­za­tok­nak ter­mé­sze­te­sen a ha­lál 400. év­for­du­ló­ja nem a tár­gyát ké­pez­te, ha­nem csu­pán az al­kal­mat szol­gál­tat­ta hoz­zá, hi­szen sen­ki sem örül, örült an­nak, hogy a vi­lág­iro­da­lom egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú szer­ző­jé­nek éle­te 1616-ban vé­get ért.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Net­wor­king Guide: En­ligh­te­ned So­ci­eti­es, Li­te­ra­tu­re and Sci­en­ce in Cent­ral Euro­pe. In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce and Hum­boldt Kol­leg, Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces – Hun­ga­ri­an Na­ti­o­nal Mus­e­um, Bu­da­pest, 11–15 Oc­to­ber 2017, edi­ted by Réka Len­gyel, Gá­bor Tüs­kés, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Librum evolvo – Knapp Éva könyve a recitin

2017. július 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Knapp Éva, Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

librum_boritofajl

A kö­tet ti­zen­öt ta­nul­mányt tar­tal­maz az el­múlt tíz év­ben ké­szült, a régi ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­té­hez és  in­ter­disz­cip­li­ná­ris szö­veg­kör­nye­ze­té­hez, min­de­nek­előtt a kora új­ko­ri esz­mék ala­ku­lá­sá­hoz szo­ro­san kö­tő­dő írá­sok kö­zül.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben

2017. július 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Az em­ber – kul­túr­tör­té­ne­ti és po­é­ti­kai meg­kö­ze­lí­tés­ben: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2016, szerk. Déri Esz­ter, Dó­bék Ág­nes, Gö­rög Dá­ni­el, Mar­kó Ani­ta, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Friedrich Schiller: A Naiv és Sentimentális kőlteményről [ReTextum ‧ 6]

2017. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler, A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r. La­bá­di Ger­gely, Simon-Szabó Ág­nes, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Re­Tex­tum, 6).

Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor neve mind a kor­tár­sak, mind a ké­sőb­bi ku­ta­tás szá­má­ra egy­be­forrt a szer­ző nagy si­ke­rű úti­nap­ló­i­val. Az egy­köny­ves szer­ző­vé vá­lás az ame­ri­kai uta­zás be­szá­mo­ló­in ala­pult. Az uta­zá­sok szö­ve­gé­re irá­nyu­ló vi­lá­gos fó­kusz, az egy­köny­ves ál­lan­dó jel­ző és a sze­rény, vissza­hú­zó­dó jel­lem­rajz ugyan­ak­kor ho­mály­ban hagy­ják a bi­zo­nyá­ra iro­dal­mi am­bí­ci­ók­kal is bíró er­dé­lyi ér­tel­mi­sé­gi teljes(ebb) pro­fil­ját. Ez a vak­folt egy­re töb­bek ér­dek­lő­dé­sét kel­ti fel, így az el­múlt évek­ben meg­kez­dő­dött a szer­ző ed­dig kéz­irat­ban ma­radt tör­té­net­írói, szép­iro­dal­mi for­dí­tá­sa­i­nak ki­adá­sa. Ebbe a sor­ba il­lesz­ke­dik je­len ki­ad­vány is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5.

2017. május 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 5, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A ha­gyo­mány at­tól ha­gyo­mány, hogy mű­kö­dik. For­mál­gat­ják, irá­nyí­ta­ni pró­bál­ják (pa­pok, esz­té­ták, po­li­ti­ku­sok), de vé­gül még­is sa­ját ar­cu­la­ta lesz. A sze­mé­lyes tu­dá­sok mint­ha egyen­ként is kü­lön­fé­le irány­ba húznák-vonnák ezt a kü­lön­le­ges szel­le­mi amő­bát, amely per­sze gyor­san és ru­gal­ma­san vál­toz­tat­ja alak­ját. A köz­köl­té­szet­ben ez a szép és ez a ré­misz­tő egy­szer­re. A mindenhez-hasonlóság és a fur­csa egye­di­sé­gek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton, For­rás­ér­ték és po­é­ti­ka. Ka­zin­czy Fe­renc: Fog­sá­gom nap­ló­ja, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 177).

Ka­zin­czy Fe­renc élet­mű­vé­nek leg­is­mer­tebb és leg­na­gyobb ha­tá­sú da­rab­ja a Fog­sá­gom nap­ló­ja. Ezért is meg­le­pő, hogy ez a mo­nog­rá­fia mind ez idá­ig az első át­fo­gó, könyv ter­je­del­mű vál­lal­ko­zás az ér­tel­me­zé­sé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2

2016. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 2., szerk. Biró An­na­má­ria, Boka Lász­ló, Nagyvárad–Budapest, Par­ti­um Ki­adó – re­ci­ti, 2016.

2015. szep­tem­ber 10–11-én zaj­lott le Nagy­vá­ra­don, a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ké­nek szer­ve­zé­sé­ben az az in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­fe­ren­cia, mely­nek vá­lo­ga­tott, szer­kesz­tett anya­gát tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2016. december 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.

A bé­csi ud­var szol­gá­la­tá­ban te­vé­keny­ke­dő olasz had­ve­zé­rek, mind gya­kor­la­ti te­vé­keny­sé­gük, mind pe­dig el­mé­le­ti írá­sa­ik ál­tal igen je­len­tős mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­tak ah­hoz, hogy I. Li­pót (1640–1705) csá­szár és ma­gyar ki­rály bi­ro­dal­ma, amely ural­ko­dá­sá­nak kez­de­tén az eu­ró­pai po­li­ti­kai sakk­táb­lán csu­pán kö­ze­pes ha­ta­lom­nak szá­mí­tott, vé­gé­re iga­zi nagy­ha­ta­lom­má nőt­te ki ma­gát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

60 év (MTA BTK ITI)

2016. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hat­van év az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­ben: Intézmény- és tu­do­mány­tör­té­ne­ti met­sze­tek, ír­ták és össze­ál­lí­tot­ták az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek mun­ka­tár­sai, szer­kesz­tet­te Kecs­ke­mé­ti Gá­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia

2016. október 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Beth­len Mik­lós vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia, össze­áll. és bev. Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban

2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szö­veg, hor­do­zó, kö­zös­ség – Ol­va­só­kö­zön­ség és kö­zös­sé­gi ol­vas­má­nyok a régi ma­gyar iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2015, szerk. Gesz­te­lyi Her­mi­na, Gö­rög Dá­ni­el, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 4)

2016. május 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

An­gyal vagy dé­mon: Ta­nul­má­nyok Gyu­lai Pál Író­nő­ink című írá­sá­ról, szerk. Tö­rök Zsu­zsa, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 4).

Gyu­lai Pál Író­nő­ink című, 1858-ban meg­je­lent írá­sa a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­ne­ti ha­gyo­mány ha­tás­tör­té­ne­ti­leg egyik leg­je­len­tő­sebb szö­ve­ge. A vi­ta­irat sa­ját ko­rá­ban is szá­mos ref­le­xi­ót szült, és máig az író­női élet­mű­vek fo­gad­ta­tá­sá­val kap­cso­la­tos, gyak­ran kri­ti­kus be­ál­lí­tó­dás örök hi­vat­ko­zá­si pont­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

William Shakespeare: Leár. Lear király [ReTextum ‧ 5]

2016. április 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wil­li­am Shakes­peare, Leár. Lear ki­rály, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta és s. a. r. Kiss Zsu­zsán­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Re­Tex­tum, 5).

Kö­te­tünk a két leg­ko­ráb­bi ma­gyar Lear király-fordítás szö­veg­köny­ve­i­nek gon­do­zott, kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott ki­adá­sát tar­tal­maz­za. Az első ma­gyar Lear szö­veg­köny­vét el­ve­szett­nek hit­te a szak­ma – ná­lunk ol­vas­ha­tó. A má­so­dik for­dí­tás­ból ké­szült egy sú­gó­pél­dány, egy sze­rep­könyv és egy ké­sőb­bi tisz­tá­zat is, ezek pár­hu­za­mos vizs­gá­la­tá­ra el­ső­ként vál­lal­koz­tunk.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4.

2016. március 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 4, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Doromb4_boritofajlVa­jon mit érez­tek, akik be­lül­ről is­mer­ték a régi po­pu­lá­ris kul­tú­rát? Szé­gyen­kez­tek avít­tas vagy csö­pö­gős ol­vas­má­nya­ik, tö­re­dé­ke­sen meg­jegy­zett da­la­ik mi­att? Megszólták‑e azo­kat, akik­nek a ke­zé­ben pony­vát vagy ver­ses kéz­ira­tot lát­tak, mi­köz­ben ma­guk is rej­te­get­tek ilyes­mit? Formálták‑e a ha­gyo­mányt, vagy csak kény­szer­ből köz­le­ked­tek a lit­te­rae ko­pott lép­cső­há­zá­ban? Ké­szen vet­ték a szö­ve­ge­ket, pi­a­ci pony­va­sá­tor­ban, avagy költői-írói ön­tu­dat­tal (eset­leg is­ko­lai kö­te­le­zett­ség­ként) fog­tak a vers­fa­ra­gás­hoz? Lehet‑e szel­le­mes egy an­tik re­mi­nisz­cen­cia egy bor­so­di vő­fély­vers­ben, vagy az ilyes­mit csak el­té­vedt, je­len­tés­vesz­tett kul­túr­mor­zsa­lék­nak tart­suk? Kul­tú­ra volt‑e egy­ál­ta­lán mind­ez, avagy el­len­kul­tú­ra, ál-kultúra? Ér­ték­men­tés vagy a szel­le­mi igény­te­len­ség jele?
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában

2015. december 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Vá­lasz­tá­sok és kény­sze­rek: Zsi­dó ön­kép és kö­zös­ség­tu­dat Közép-Európában (Irodalom- és kul­túr­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok), szerk. Ba­logh Mag­dol­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Kö­te­tünk an­nak a 2011 no­vem­be­ré­ben ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­nak az anya­gá­ból nyújt vá­lo­ga­tást, ame­lyet a Vannak‑e közép-európai zsi­dó iro­dal­mak? mun­ka­cím alap­ján hir­det­tünk meg, s amely­re az MTA BtK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te (Ús­tav svet­ovej li­te­ra­túry SAV) együtt­mű­kö­dé­sé­nek ke­re­té­ben ke­rült sor.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról (Hagyományfrissítés ‧ 3)

2015. október 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Eszed­be jus­sak”: Ta­nul­má­nyok Arany Já­nos Ham­let-for­dí­tá­sá­ról, szerk. Pa­ra­izs Jú­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 3).

Wil­li­am Shakes­peare Ham­letje Arany Já­nos for­dí­tá­sá­ban nem­ze­ti kul­tú­ránk és iden­ti­tá­sunk egyik sa­rok­kö­ve. Je­len ta­nul­mány­kö­tet szer­zői arra vál­lal­koz­nak, hogy a da­ra­bot mint „ön­ér­té­kű” iro­dal­mi al­ko­tást ol­vas­sák újra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés

2015. szeptember 16. § 0 hozzászólás

reciti
könyv / Buch

Ami­ci­tia: Ta­nul­má­nyok Tüs­kés Gá­bor 60. szü­le­tés­nap­já­ra / Bei­träge zum 60. Ge­burt­stag von Gá­bor Tüs­kés, fő­szerk. / Ha­up­tedi­to­rin Len­gyel Réka, szerk. / Hera­us­ge­ber Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Kiss Mar­git, Lé­nárt Or­so­lya, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2015.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva

2015. augusztus 1. § 0 hozzászólás

reciti könyv

kul­túr­jav. Írás­be­li­ség és szó­be­li­ség iro­dal­ma – új­ra­hasz­no­sít­va: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2014, szerk. Bar­tók Zsó­fia Ág­nes, Fajt Ani­ta, Gö­rög Dá­ni­el, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Ari­an­na köny­vek, 9).


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Johann Wolfgang Goethe: Az ifju Werther Gyötrelmei [ReTextum ‧ 4]

2015. július 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Jo­hann Wolf­gang Goe­the, Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Re­Tex­tum, 4).

Mit je­lent az 1810-es évek Ko­lozs­vár­ján Wert­hert ol­vas­ni? Ho­gyan ér­tel­mez­he­ti Goe­the ed­dig­re majd fél év­szá­za­dos mű­vét egy am­bi­ci­ó­zus fi­a­tal­em­ber? Mit ol­vas még tár­sa­i­val, és mit gon­dol­nak Eu­ró­pa kö­zel­múlt­já­nak klasszi­ku­sa­i­ról, mi­ért tart­ják fon­tos­nak for­dí­tá­su­kat? Tény­leg Bö­lö­ni Far­ka­sé az első tel­jes Werther-fordítás? Sza­ba­don bánt Goe­the művével?

Je­len ki­ad­vány a Bö­lö­ni Farkas-fordítás és for­rá­sa pár­hu­za­mos ki­adá­sá­val, va­la­mint a kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal e kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sá­ra tesz kí­sér­le­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára

2015. július 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Step­ha­nus nos­ter: Ta­nul­má­nyok Bar­tók Ist­ván 60. szü­le­tés­nap­já­ra, szerk. Jan­ko­vics Jó­zsef, Jan­ko­vits Lász­ló, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Zász­ka­licz­ky Már­ton, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

A fi­no­man szőtt bar­tó­ki elő­adás­mód a tu­do­mány mel­lett min­dig tar­to­gat va­la­mi­lyen meg­le­pe­tést, at­ti­kai sót. Ez a stí­lus imi­tá­ci­ó­ra csá­bít: bevallva-bevallatlanul szá­mos pá­lya­társ pró­bál­ja utá­noz­ni.”
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén

2015. június 12. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisztokrata-életpálya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, mun­ka­társ Bu­zá­si Eni­kő, ol­va­só­szerk. Szé­kely Jú­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Inkább figyeld talán az irodalmat” – Írások Veres András 70. születésnapjára

2015. május 19. § 1 hozzászólás

reciti könyv

In­kább fi­gyeld ta­lán az iro­dal­mat”: Írá­sok Ve­res And­rás 70. szü­le­tés­nap­já­ra, szerk. Je­ney Éva, Kál­mán C. György, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2015.

Na, most ezt még­is hogy kép­ze­li­tek, édes bo­ga­ra­im? Még­is, mi ez? Ugye, ezt ti sem gon­dol­tá­tok ko­mo­lyan ? Hát, ez egy vicc. Egy vicc. Egy­sze­rű­en el-ké-pesz-tő.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal

2015. május 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pár­be­széd­ben Rutt­kay Kál­mán­nal: Egy rej­tőz­kö­dő élet­mű új­ra­ol­va­sá­sa, szerk. Dá­vid­há­zi Pé­ter, Ko­má­romy Zsolt, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2015.

Rutt­kay Kál­mán (1922–2010), a mo­dern ma­gyar ang­lisz­ti­ka ala­pí­tó­i­nak utol­só­ként el­tá­vo­zott kép­vi­se­lő­je 1947-ben kez­dett pub­li­kál­ni, majd 1963-tól 1995-ig az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem, 1996-tól 2008-ig a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem nagy ha­tá­sú ok­ta­tó­ja­ként ta­nít­vá­nyok szá­mos nem­ze­dé­két ins­pi­rál­ta. E kö­tet szer­zői arra vál­lal­koz­tak, hogy az ő an­gol és ma­gyar nyel­vű írá­sa­it új­ra­ol­vas­va meg­vizs­gál­ják, mit üzen ez a csönd­ben lét­re­ho­zott, so­ká­ig csak fo­lyó­ira­tok­ban szét­szór­va lap­pan­gott, 2002 óta nagy­részt össze­gyűj­tött élet­mű a mai ang­lisz­ti­ká­nak és a ha­zai iro­da­lom­tu­do­mány egészének.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Petelei István: Egy asszonyért [ReTextum ‧ 3]

2015. március 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pe­te­lei Ist­ván, Egy asszo­nyért (Re­gény), saj­tó alá ren­dez­te és a be­ve­ze­tőt írta Tö­rök Zsu­zsa, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Re­Tex­tum, 3).

Ke­ve­sen tud­ják, hogy a fő­ként no­vel­lis­ta­ként és hír­lap­író­ként is­mert Pe­te­lei Ist­ván­nak van egy kis­re­gé­nye is. A For­gách Zsu­zsán­na tör­té­ne­tét fel­dol­go­zó, 17. szá­zad­ban ját­szó­dó re­gény a szer­ző éle­té­ben nem je­lent meg kö­tet­ben. 1887-ben a Ko­lozs­vár című na­pi­lap kö­zöl­te foly­ta­tá­sok­ban, 1924-ben posz­tu­musz tet­ték köz­zé nép­sze­rű ki­adás­ban. Je­len ki­adás az Egy asszo­nyért című tör­té­nel­mi re­gény be­ve­ze­tő­vel és ap­pa­rá­tus­sal el­lá­tott tu­do­má­nyos igé­nyű forrásközlése.

» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3.

2015. február 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­szeti ta­nul­má­nyok, 3, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­citi, 2014.

Doromb3_boritokep

A Do­romb so­ro­zat egy­részt ka­ta­li­zá­to­ra, más­részt hű tük­re sze­ret­ne len­ni a szak­mai dis­kur­zus­nak, amely a ma­gyar köz­köl­té­sze­tet érin­ti, bár­mi­lyen irány­ból kö­ze­lít­se­nek hoz­zá a ku­ta­tók. Így ke­rül­het egy­más mel­lé for­rás­köz­lés és prog­ram­ta­nul­mány, tárgy­tör­té­ne­ti és mű­fa­ji át­te­kin­tés, il­let­ve a nép­rajz, történet- és ze­ne­tu­do­mány ide vágó ered­mé­nye­i­nek be­mu­ta­tá­sa. A szer­kesz­tő leg­főbb szán­dé­ka, hogy a kö­zös meg­je­le­nés le­he­tő­sé­gé­vel még ott is pár­be­szé­det kez­de­mé­nyez­zen, ahol ere­de­ti­leg erre nem volt esély, s a sok­fe­lől ér­ke­ző tu­dás­ele­me­ket en­ged­je egy kö­zös, de – a ku­ta­tott tárgy­hoz mél­tó mó­don – he­te­ro­gén, szer­ves, ön­sza­bá­lyo­zó, akár ön­el­lent­mon­dá­sok­tól sem men­tes ku­ta­tói iránnyá for­má­lód­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Apafi Mihály fejedelem temetése [ReTextum ‧ 2]

2015. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Apa­fi Mi­hály fe­je­de­lem te­me­té­se, s. a. r. Csor­ba Dá­vid, Mikó Gyu­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014 (Re­Tex­tum, 2).

Az Apa­fi Mi­hály ha­lá­lát kö­ve­tő ural­mi vál­ság­ból vissza­te­kint­ve akár po­zi­tív­vá is for­má­lód­ha­tott vol­na az utol­só er­dé­lyi fe­je­de­lem meg­íté­lé­se, de úgy tű­nik, Er­dély meg­ha­tá­ro­zó fe­je­del­mi sze­mé­lyi­sé­gei mel­lett Apa­fi alak­ja el­tör­pül. En­nek a ma már egy­ön­te­tű ar­cu­lat­nak a má­sik ol­da­lát, egy­ko­rú sok­szí­nű­sé­gét je­le­ní­ti meg az itt köz­zé­tett szö­veg­együt­tes, mely a fe­je­de­lem te­me­té­sé­hez kap­cso­lód­va a ki­ala­kult, ki­ala­kí­tan­dó­nak vélt egy­ko­rú ér­tel­me­zé­se­ket, er­dé­lyi pro­tes­táns tu­dó­sok, ta­ná­rok és lel­ké­szek kü­lön­bö­ző mű­fa­jú kéz­ira­ta­it, ki­ad­vá­nya­it tár­ja a nyil­vá­nos­ság elé.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.