„Lennék valakié” Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018 (ReKonf ‧ 11)

2021. június 29. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Kappanyos András, szerk., Major Ágnes, munkatárs. „Lennék valakié” Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018. Reciti konferenciakötetek 11. Budapest: reciti, 2021.

Ady Endre halálának centenáriuma a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak.
» Tovább a teljes szövegre «

Az emlékező képzelőerő (RomKép 2021)

2021. június 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, szerk. Az emlékező képzelőerő. Konferenciakötet. Budapest: reciti, 2021.

A RomKép második konferenciájának előadásai a romantikus képzelőerőt az emlékezés, a jelenléthiány és a titok felől közelítették meg. Az ebből megszületett kötet tanulmányai úgy szólítják meg a romantikus hagyományokat, úgy emlékeznek rá, hogy közben újra meg újra át is alakítják azokat. A tanulmányokban maguk az olvasatok és interpretációk is a múltidézés különféle módozatai, s rávilágítanak arra, hogy a romantikus irodalom képzelőerőt érintő kérdései egyben irodalomértésünk kérdései is.
» Tovább a teljes szövegre «

Nemesné Matus Zsanett: Bodroghy Papp István. Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon (Vitae ‧ 2)

2021. február 19. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Nemesné Matus Zsanett. Bodroghy Papp István: Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Vitae 2. Budapest: reciti, 2020.

Bodroghy Papp István egy, a 19. század derekán élt dunántúli evangélikus kisnemes, akinek megőrződött egy hetven alkotást tartalmazó, Faragószék címet viselő verseskötete. A költeményeket vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy Bodroghy Papp István nem veheti fel a versenyt kora jelentős alkotóival, de kutatása mégis számos tanulságot rejt. A monográfiában bemutatott alkotások egyrészt bővítik Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Kis János recepciótörténetét, másrészt betekintést engednek az evangélikus kisnemesi értelmiség műveltségi viszonyaiba és olvasási kultúrájába is. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy elhelyezze a költőt a 19. század elejének irodalmi hagyományában is.
» Tovább a teljes szövegre «

Bódi Katalin: Látásgyakorlatok

2021. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bódi Katalin. Látásgyakorlatok: Kontextusok Kazinczy Ferenc képzőművészeti tárgyú írásaihoz. Irodalomtörténeti füzetek 184. Budapest: reciti, 2021.

Kazinczy Ferenc és a képzőművészetek kapcsolatát régóta kiemelt szakmai figyelem kíséri – az életmű nagysága, a műfaji sokféleség, illetve a töredékesség eddig elsősorban részterületek feldolgozására irányította a kutatásokat. A szövegkorpusz folyamatban lévő és teljes megismeréssel kecsegtető feltárásával lehetőség mutatkozik arra, hogy csomópontokba rendezhetők legyenek Kazinczy képzőművészetekkel kapcsolatos írásai, és megítélhető legyen azok jelentősége a 19. század első évtizedeiben. Kazinczy figyelme a műalkotások iránt azokhoz az évtizedekhez kötődik, amikor Európában megszületik a művészet modern értelemben vett fogalma, amivel szoros összefüggésben létrejön a múzeum intézménye.
» Tovább a teljes szövegre «

Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve

2021. február 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Debreczeni Attila. Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok. Budapest: reciti, 2020.

A kötet huszonkét tanulmányt foglal magában az elmúlt negyedszázadból, zömében a 2010-es évekből, így leginkább az újabb termés reprezentatív válogatását nyújtja, azon tanulmányokat, melyek nem épültek be valamely könyvbe vagy szövegkiadásba. Egymás mellett olvasva őket érzékelhetővé válik összetartozásuk, ahogy azt a cím Juhász Gyula-parafrázisa is sejteti. A tanulmányok többnyire a 18–19. század fordulójával foglalkoznak, Az estvét író Csokonaival és a többiekkel, főleg Kazinczyval. A klasszikus századforduló íróinak, költőinek műveiből fonogatnak szöveghálót, s fonódnak maguk is szöveghálóvá a kötetben. Egymás mellé sorolásuk ugyanis rejtett kapcsolatokat hoz felszínre, egyik szöveg továbbírja a másikat. Látható lesz viszonylag egységes közelítésmódjuk, a szemléleti-módszertani jellemzők együtthatása a mitikusság és a toposzok, a műfajiság és az intertextualitás, az emlékezet és identitás kérdéseinek vizsgálata során.

» Tovább a teljes szövegre «

Csehy Zoltán: Arctalanság, arcadás, arcrongálás

2020. december 23. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Csehy Zoltán. Arctalanság, arcadás, arcrongálás: Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban. Budapest: reciti, 2020.

Csehy Zoltán (Pozsony, 1973) „szlovenszkói” magyar irodalom­mal foglalkozó könyve arra kí­váncsi, miként, milyen beszéd­módokban volt szokás és lehet beszélni kisebbségi, regionális, transzkulturális esztétikáról, az etnicitás hangsúlyozásán alapu­ló, irodalommal aládúcolt nem­zeti(ségi) pedagógiáról, kisebb­ségi énformálásról. Feltérképezi, milyen diskurzusmezőket teremt egy-egy antológia, olvasási stra­tégiákat ajánl Kassák Lajos, Kud­lák Lajos, Jarnó József és Márai Sándor újraolvasásához. Az arc­talanság metaforikus vádjából ki­indulva az arcadási stratégiá­kon át jut el az arcrongálás poszt­modern esztétikájáig, miközben számbaveszi egy szinte állandó hiányként definiált paradigma kitölthetőségének egykori és mai lehetőségeit.
» Tovább a teljes szövegre «

Fenntartható tudomány – Hagyomány és újrahasznosítás a felvilágosodás előtt

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bene Ildikó Mária, Molnár Annamária, Szűcs Kata Ágnes, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. Fenntartható tudomány – Hagyomány és újrahasznosítás a felvilágosodás előtt. Fiatalok Konferenciája 2019. Budapest: reciti, 2020.

A Fiatalok Konferenciája kilencedik konferenciakötetét tartja kezében az olvasó. A FiKon becenevű hallgatói kezdeményezés célja egy a fiatal kutatók számára szervezett, szakmailag igényes, a régi magyar irodalommal foglalkozó évenkénti konferenciasorozat megrendezése. A 2019. október 24–25. között az MTA SZAB Székházban lezajlott Fenntarthatóság című konferencia is ebben a szellemben valósult meg. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változatát tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 8.

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 8. Budapest: reciti, 2020.

A Doromb 8. kötete nem háríthatja el e furcsa 2020. év hangulatváltozásait, önfeladásait és önmegtalálásait. Minden elismerésünk és köszönetünk a szerzőké, akik a kutatásra alig alkalmas esztendőben jobbnál jobb tanulmányokat küldtek. Állandó szerzőink mellett új kollégákat is üdvözölhetünk, akik saját szakterületük eredményeivel kapcsolódnak be a popularitás-történeti párbeszédbe. A kötetben összesen huszonöt tanulmány és három recenzió olvasható, két fő fejezetre osztva a nemzetközi és a magyarországi populáris kultúra gyűjtőkörei szerint, ám ez is csak formális határt jelent. Valójában minden témakör sajátos módon összefügg a kötet távoli pontján olvashatókkal.
» Tovább a teljes szövegre «

A kis világbeli nagy világ: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról (ReKonf ‧ 10)

2020. december 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István és Mészáros Gábor, szerk. A kis világbeli nagy világ: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Reciti konferenciakötetek 10. Budapest: reciti, 2020.

Pálóczi Horváth Ádám halálának 2020-ban volt a 200. évfordulója. A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport tanulmánykötete ebből az alkalomból látott napvilágot. Az író hagyatékának és életművének kutatása megélénkült az elmúlt évtizedben, részben a Magyar Arión című tanulmánykötet (2011), részben az azóta megjelent kritikai kiadás (2015) és a weben elérhető elektronikus kritikai kiadás nyomán. Ez a kötet a téma folytatására és továbbgondolására vállalkozik. A tanulmányok kitérnek Horváth írói, költői, történeti, filozófiai és pszichológiai nézeteire, közéleti szerepvállalására. Egyúttal új nézőpontokat kínálnak a 18–19. század fordulóján kibontakozó szellemi és politikai mozgalmak, az önszerveződő irodalmi-kulturális élet vizsgálatához.
» Tovább a teljes szövegre «

Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920 (ReKonf ‧ 9)

2020. december 9. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Török Zsuzsa, szerk. Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920. Reciti konferenciakötetek 9. Budapest: reciti, 2020.

Az időszaki kiadványokban publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek periodikákban való meg­jelentetése az írónők korabeli hírnevének alakulásához járult hozzá, és lehetővé tette számukra, hogy később kötet­publi­ká­cióval jelentkezzenek a nyomtatott nyilvánosságban. A sajtótermékek diffe­ren­­ciá­lódása ugyanakkor változatos szerepek megjelenéséhez vezetett: a szépírói akti­vitás mellett a nők a korabeli irodalmi élet színterein fordítóként, újságíróként, lap- és kalendáriumszerkesztőként működtek. Olvasókként, a kiadványok fogyasztóiként pedig gazdasági szempontból váltak az intézményrendszer fontos szereplőivé. A kötet a reformkori almana­chok klasszicizáló nőképétől és az 1840-es évek divatlapjainak még jórészt passzív nőideáljától a 19–20. század fordulójának aktív nőképéig tekinti át ezt a folyamatot. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a női írás és a periodikák kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggésének megértéséhez is hozzájárul.

» Tovább a teljes szövegre «

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, II.

2020. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 2. Budapest: reciti, 2020.

Az antológia első kötete abból a politikai vitából közölt válogatást, amely a magyarországi kontextusban addig teljesen szokatlan módon nyomtatásban folyt 1619 és 1621 között. Ennek során a különböző pamfletek és traktátusok szerzői – akik túlnyomórészt egyházi kötődésű személyek voltak – számos esetben publikálták írásaikat nevük feltüntetése nélkül, vagy akár más személyiségek szerepét játszva. A második kötet szövegeinek válogatásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy az írásokban ténylegesen döntéshozó pozícióban lévő politikai szereplők nyilatkozzanak saját nevükben, vagy követeik útján az általuk képviselt álláspont és ebből következőleg cselekedeteik helyes voltáról.
» Tovább a teljes szövegre «

Vaderna Gábor: Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány (Vitae ‧ 1)

2020. október 22. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Vaderna Gábor. Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Vitae 1. Budapest: reciti, 2020.

Nagyszalonta viharverte település: a Toldiak birtoka a török dúláskor, a hajdúk betelepülésével lett fontos erődítmény, évtizedekre háborús helyszín; a török kiűzése után a helyiek évszázados, a 19. századba mélyen benyúló perbe keveredtek kiváltságaik megtartásáért. Arany János születésekor így a népi és történeti hagyomány folyamatos fenntartása és újramondása konkrét politikai célokat szolgált.
» Tovább a teljes szövegre «

Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban (ReKonf ‧ 8)

2020. október 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tünde és Tasi Réka, szerk. Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban. Reciti konferenciakötetek 8. Budapest: reciti, 2020.

Az Interkonfesszionalitás a kora újkorban című kötet tizenegy írása 16‒18. századi kulturális jelenségeket vizsgál, különböző szövegek, műfajok, illetve események változatos szempontú elemzése révén. Az interkonfesszionalitást a tanulmányok felekezetek közötti kulturális transzfer ként értik, és ennek lehetőségeit, változatait tárják fel, elsősorban arra reflektálva, hogyan viszonyultak a kora újkorban a szövegekhez és hagyományokhoz.
» Tovább a teljes szövegre «

Critica

2020. szeptember 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüskés Gábor, vál., szerk. és Tüskés Anna, s. a. r. Critica: Források az irodalom- és kultúratudományi szak­kritika történetéhez 1986–2020.
Sources for the History of Criticism of Literary and Cultural Studies
1986–2020
. Budapest: reciti, 2020.

E kötet válogatást tartalmaz az elmúlt három és fél évtizedben általam egyedül vagy másokkal – köztük elsősorban feleségemmel, Knapp Évával – közösen írt, szerkesztett, társszerkesztett, sajtó alá rendezett, előszóval vagy kísérőtanulmánnyal ellátott könyvekről és más szakmai kiadványokról hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent szakkritikákból.

A gyűjtemény alapja a felismerés, hogy a tudományos művek kritikai fogadtatása, benne mindenekelőtt az ismertetések, recenziók és bírálatok természetes részét és tárgyát alkotják az irodalomtörténészi munkának, s elsődleges forrásai a tudomány- és kritikatörténetnek.


» Tovább a teljes szövegre «

Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet (ReKonf ‧ 7)

2020. augusztus 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Papp Ingrid, szerk. Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet: Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára. Reciti konferenciakötetek 7. Budapest: reciti, 2020.

A kötet Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem tanszék­vezető professzora halálának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak továbbfejlesztett és tema­tikusan elrendezett tanulmányait tar­talmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Anna: „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből

2020. augusztus 18. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tüskés Anna. „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Irodalomtörténeti füzetek 183. Budapest: reciti, 2020.

A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre.
» Tovább a teljes szövegre «

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet [ReTextum ‧ 11]

2020. július 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet. ReTextum 11. Budapest: reciti, 2020.

Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «

Könyvek magántulajdonban (ReKonf ‧ 6)

2020. június 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dóbék Ágnes, szerk. Könyvek magántulajdonban (1770–1820). Reciti konferenciakötetek 6. Budapest: reciti, 2020.

A 18. század vége és a 19. század első évtizedei jelentős változásokat hoztak a könyvtörténetben, az olvasás és a könyvkiadás területén. A korabeli Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá váltak a könyvolvasás propagálásának, a könyvgyűjtésnek, illetve a könyvtárállításnak kulturális tapasztalatai.
» Tovább a teljes szövegre «

Friedrich Schiller: Don Karlos [ReTextum ‧ 9]

2020. június 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Friedrich Schiller. Don Karlos. Szerkesztette Simon-Szabó Ágnes. Fordította Bölöni Farkas Sándor. ReTextum 9. Budapest: reciti, 2019.

Szövegkiadásunk Friedrich Schil­ler drámájának kétszáz éve ké­szült magyar változatát először teszi elérhetővé a szélesebb olva­sóközönség számára. A szerző-fordító hagyatékában fennmaradt műfordításai közt a Don Karlos a legkorábbi átültetés. Megjelené­sével Bölöni Farkas Sándor német műfordításainak utolsó darabja is hozzáférhetővé válik Johann Wolfgang Goethe Az ifju Werther Gyötrelmei (2015) és Friedrich Schiller A Naiv és Sentimentális kőlteményről (2017) kiadásait követően.
» Tovább a teljes szövegre «

Molnár Péter: Garázda Péter sorsdöntő évei

2020. június 8. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Molnár Péter. Garázda Péter sorsdöntő évei. Irodalomtörténeti füzetek 182. Budapest: reciti, 2019.

Garázda Péter (†1490/2) életútjának értelmezését kezdettől fogva egyfajta mártírnarratíva uralta. Eszerint az Itáliában iskolázott, a legjobb mesterek elismerését elnyerő Garázda pályáját Mátyás haragja törte derékba, aki őt patrónusai, Zrednai János és Csezmicei János lázadása miatt büntette. Az ifjú humanista sorsa tehát a politikai vihar szűk éve során véglegesen eldőlt. Ez az elképzelés jól példázza a hazai humanizmus első korszakának lezárulásáról adott, a politikai kronológiához és logikához igazodó magyarázatot, mely azonban a közelmúltban éppúgy megkérdőjeleződött, mint Garázda üldözöttségének tétele.
» Tovább a teljes szövegre «

Leírás: Elmélet, irodalom, kép (ReKonf ‧ 5)

2020. április 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán, szerk. Leírás: Elmélet, irodalom, kép. Reciti konferenciakötetek 5. Budapest: reciti, 2019.

2017 áprilisában, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata éves konferenciájának lehetséges témáján tanakodva, e kötet szerkesztőinek választása egyhangúlag és szinte vita nélkül esett a leírásra. A konferenciasorozatot szervező, az Irodalomtudományi Intézetben működő OTKA kutatócsoport tagjaiként mindannyian erős szállal kötődtünk a magyar komparatisták találkozójának abban az évben otthont adó Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti Tanszékéhez, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájához, ezért a két műhelyben évtizedekre visszamenően folyó elbeszéléselméleti kutatások magától értetődően adták a felvetést, hogy az összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás egyúttal narratológiai relevanciával bíró tárgyat járjon körül.
» Tovább a teljes szövegre «

Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán

2020. április 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán. Budapest: reciti, 2019.

A farkas a szőrét szokta változtatni, nem az erkölcsét. A régi latin közmondást 1619-ben a Querela Hungariae című pamflet idézte fel annak érzékeltetésére, hogy az ország bajaiért egyedül felelőssé tett katolikus papság bármit ígér is és bármilyen színben akarja is magát feltüntetni, semmi jóra nem lehet tőle számítani. Az írásra válaszul született Apologia pro clero természetesen nem hagyhatta ki a farkas-metafora által nyújtott ragyogó lehetőséget: az eredeti kiáltvány számos megállapításához hasonlóan ezt is górcső alá vette, megforgatta, ízekre szedte és bőséges kommentárral látta el, amelyből természetesen az derült ki, hogy nem a katolikus klérus, hanem annak kálvinista prédikátor ellenfelei szolgáltak rá a lesújtó ítéletre. Noha a szőrükről nem nyilatkozott, de a Querelával legalább érintőlegesen vitába szálló másik írás, a Falsae originis motuum Hungaricorum succinta refutatio sem hagyta érintetlenül a farkasokat: annak szerzője is leszögezte, hogy ellenfelei (Aiszóposz meséje mintájára) farkasként felzavarják a vizet és utána a bárányt vádolják.


» Tovább a teljes szövegre «

KOR/TÁRS – Kapcsolat, háló(zat) és közösség az 1800 előtti Európában

2020. március 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Erdődi Alexandra Anita, Finta Mária Anna, Molnár Annamária, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kapcsolat, háló(zat) és közösség az 1800 előtti Európában. Fiatalok Konferenciája 2018. Budapest: reciti, 2019.


» Tovább a teljes szövegre «

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, I.

2020. március 20. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Báthory Orsolya, Kármán Gábor és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 1. Budapest: reciti, 2019.

Az 1619 és 1621 közötti időszak teljesen új jelenségeket hozott a politikáról folytatott, vagy kifejezetten politizáló közéleti diskurzusok magyarországi történetében. A Bocskai-féle felkelés politikai lépéseinek legitimációja nagyrészt kéziratos formában terjedt, tervszerű nyomtatásban való terjesztésükről nem tudunk, a kiáltvány jellegű szövegek csak véletlenszerűen láthattak napvilágot, ha a korszak hírközpontjaiban egyes magánvállalkozók hozzájutottak egyik vagy másik irathoz, és a piaci kereslet szempontjait figyelembe véve, saját kezdeményezésükből sajtó alá rendezték őket.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7.

2020. március 17. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7. Budapest: reciti, 2019.

A Doromb: Közköltészeti tanulmányok a hetedik kötetéhez érkezett. Az előzményekhez híven továbbra is keressük az összefüggéseket a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (tág szóval: a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában. Természetesen a szövegek kutatóin túl az ide kapcsolódó társtudományok, főként a művészet- és a zenetörténet szempontjait is fontos képviselnünk, mert még mindig nem tanulunk eleget a más szakterületek módszereiből és eredményeiből. Látni fogjuk: maga a popularitás gondoskodik arról, hogy még ott is interdiszciplinárisan kelljen vizsgálódnunk, ahol nem terveztük.
» Tovább a teljes szövegre «

Világok között: Tanulmányok Ovidius életművéről

2020. február 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Krupp József, szerk. Világok között: Tanulmányok Ovidius életművéről. Budapest: reciti, 2020.

Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat adott a korunkat talán leginkább megszólító római költő életműve előtti tisztelgésre. Budapesten 2017 novemberében került sor az Ovidius 2000 című konferenciára, amelyen a jelen kötet alapul. A négy egységbe foglalt tizenhat tanulmány Ovidius életművének ma legizgalmasabbnak látszó összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei a főműnek tekintett Metamorphoses poétikájával és modern világirodalmi visszhangjaival, az életmű hangsúlyosan római (Ars amatoria, Fasti) és nem római (Tristia, Ibis) tereivel, az elégia műfaji lehetőségeinek sokoldalú ovidiusi kiaknázásával (Heroides, Fasti, Tristia), végül pedig a költő sokrétű hazai befogadástörténetével foglalkoznak. Az itt sorakozó írások fényében úgy tűnik, a 21. század eleji olvasónak a római költő művei azokról a szférák közötti, megszilárdíthatatlan, átmeneti terekről adnak hírt, amelyek emberi és állati, művi és természeti, valóságos és illuzórikus, vagy éppen férfi és női, római és nem római, nyilvános és privát világok között húzódnak.


» Tovább a teljes szövegre «

Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek

2019. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balázs-Hajdu Péter. Zsengék, töredékek, kétes hitelűek:  A Madách–Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga. Irodalomtörténeti füzetek 181. Budapest: reciti, 2019.

A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách–Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi-, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot.
» Tovább a teljes szövegre «

Andreas Dudithius Epistulae. Pars VII. 1581–1589

2019. szeptember 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dudithius, Andreas. Epistulae: 1581–1589. Ediderunt Nicolaus Szymański et Ida Radziejowska. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 13/7. Budapest: reciti, 2019.

Andreas Dudith (1533–1589), célèbre humaniste du 16 e siècle, nous a laissé, outre ses traités et traductions, une vaste correspondance dont la plupart n’a jamais été publiée. Parmi des correspondants de Dudith on relève les plus illustres personnages de la vie culturelle et politique de l’époque et les lettres s’étendent sur les sujets les plus variés, ce qui prête à cette correspondance une valeur documentaire.
» Tovább a teljes szövegre «

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Török Zsuzsa, szerk. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest: reciti, 2019.

Az első professzionális írónők, akik meg­élhetési forrásként tekintettek az írásra, a 19. század második felében jelennek meg, és különülnek el a nem egziszten­ciális szükségletből alkotó női szerzőktől. A kötet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, amelyekben hivatásos írónők és változatos célokkal és motivá­ciókkal ténykedő más íráshasználók vet­tek részt. A tanulmányok a női szerző­ségnek a 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténettel való szoros össze­függéseit vizsgálják, és korabeli funk­cióinak, illetve változatainak összetett kontextualizáló feltárására törekednek.
» Tovább a teljes szövegre «

Horn András: Mitikus gondolkodás és irodalom □ Irodalom és modalitás

2019. augusztus 23. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn András. Mitikus gondolkodás és irodalom. Irodalmi modalitás. Szerkesztette Hegedüs Béla. Budapest: reciti, 2018.

Horn András második kötete a reciti gondozásában a Svájcban élő tudós két önállóan megjelent művét, a Mythisches Denken und Literaturt (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1995) és a Literarische Modalität: Das Erleben von Wirklichkeit, Möglichkeit und Notwendigkeit in der Literaturt (Heidelberg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tartalmazza a szerző fordításában és átdolgozásában. A két mű számos ponton kapcsolódik a kiadónknál 2017-ben megjelent Az irodalomesztétika alapjai című kötethez.
» Tovább a teljes szövegre «

Huszti Lászó: Calvinus János élete

2019. június 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Huszti László. Calvinus János élete. Szerkesztette Tóth Zsombor. ReTextum 10. Budapest: reciti, 2019.

Huszti László, a kolozsvári Református Kollégium seniora, 1758-ban fordította le Kálvin János Theodor de Bèze által írt latin nyelvű életrajzát. A mindeddig ismeretlen kézirat a legelső magyar nyelvű fordítása de Bèze szövegének, mely százötven évvel előzi meg Rácz Kálmán 1908-ban készült átültetését. A Huszti tollán magyarul is megszólaló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan applikált és akkomodált történeti tudás lenyomatát őrzi, amely a vallásos perzekúció tapasztalatának irodalmi és történeti bizonyítéka egyszersmind. A Huszti-féle magyar szöveg értelmében 1758-ban még tart a reformáció. A fordítás, az élettörténet megjelenítésén túl tehát újfajta, hosszú reformációként meghatározható korszakfelfogást is javasol.
» Tovább a teljes szövegre «

Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820 (ReKonf ‧ 3)

2019. május 29. § 0 hozzászólás

reciti book

Ágnes Dóbék, Gábor Mészáros and Gábor Vaderna, eds. Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Reciti Konferenciakötetek 3. Budapest: reciti, 2019.

The period covered in this volume was particularly important in Hungarian cultural history regarding the interactions of print media with other social and cultural formations. The expansion of the market of media products was accompanied by the acceleration of social communication and the broadening of its participant base. Weekly newspapers and periodicals published only a few times a year followed international patterns. As new reading habits and editorial-authorial roles emerged, an increasing number of people took advantage of the new opportunities to publish.
» Tovább a teljes szövegre «

(B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén (ReKonf ‧ 2)

2019. április 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ajkay Alinka és Császtvay Tünde, szerk. (B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén. Reciti konferenciakötetek 2. Budapest: reciti, 2018.

Gyulai Pál több évtizedes munkásságának értelmezése, értékelése nagyon különböző, és személyének, ténykedésének, befolyásának, eredményeinek megítélése roppant eltérő. Óriási –  nemegyszer heves indulatokat is keltő – vitákat kavar, hogy jelentőségét szépírói tevékenysége, a kortárs kritika tudománnyá emelése, irodalomszervezői tevékenysége vagy tanári, esetleg  szerkesztői munkássága nézőpontjából elemezzük, és azokat milyen elsődlegességi sorba állítva, hogyan értékeljük.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6.

2019. március 14. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6. Budapest: reciti, 2018.

Aligha gondoltuk volna, amikor 2012-ben, egy OTKA-pályázat keretében meg­alapítottuk a Reciti Kiadó új sorozatát, a Doromb című közköltészeti „évkönyvet”, hogy nemcsak rendszeres megjelenését tudjuk majd biztosítani, de esetenként akár tematikus kötetek összeállítását is célul tűzhetjük ki. Hűséges szerzőinknek hála, 2018-ban ez a fordulat is bekövetkezett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anyagi és szellemi támogatásával most egy kicsit rendhagyó kötetet adhatunk az olvasók kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «

tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban

2019. március 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018.


» Tovább a teljes szövegre «

Pirnát Antal: Kiadatlan tanulmányok

2019. január 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pirnát Antal. Kiadatlan tanulmányok. Szerkesztette Ács Pál. Budapest: reciti, 2018.

A jelen kötet Pirnát Antalnak a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténet Tanszékén őrzött hagyatékában fennmaradt kiadatlan tanulmányaiból közöl válogatást. A szerző kiváló tudós, rendkívül sokoldalú irodalomtörténész, eszmetörténész, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egyik nevezetes alakja, nagy hatású tanáregyéniség volt. A 16. századi erdélyi antitrinitárius mozgalmak kutatójaként vált nemzetközileg is ismertté. Mégsem szerette, ha csak a radikális reformáció kutatójának tartották. Joggal, hiszen érdeklődési köre kiterjedt a reneszánsz kori irodalom- és művelődéstörténet, vallástörténet szinte valamennyi területére.
» Tovább a teljes szövegre «

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars Ⅰ. 1523–1533

2019. január 15. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018.

Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide.
» Tovább a teljes szövegre «

Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 6)

2018. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csonki Árpád, szerk. Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról. Hagyományfrissítés 6. Budapest: reciti, 2018.

Jelen kötet tanulmányai Arany János Naiv eposzunk című 1860-as tanulmányának tudományos hatásával vetnek számot. Arany írása nemcsak a magyar irodalomtörténetről való gondolkodásra volt nagy befolyással, hanem más tudományágaknak a kérdésfeltevéseit is hosszú időre meghatározta.
» Tovább a teljes szövegre «

Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után

2018. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balogh Magdolna, szerk. Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest: reciti, 2018.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete kétoldalú együttműködés keretében több ciklus óta kutatja a magyar és a szlovák irodalomban zajló folyamatokat, műfaji és narratív jellegzetességeket, meghatározó művelődéstörténeti trendeket, a két irodalom kapcsolatait, kulturális cserefolyamatait, elhelyezkedését a közép-európai kulturális térben.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András: Fantasztikum és medialitás

2018. december 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wirágh András. Fantasztikum és medialitás: Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig. Irodalomtörténeti füzetek 180. Budapest: reciti, 2018.

Mindig is kedveltem azokat a regényeket, amelyek nyomozásra késztettek és komolyan megdolgoztattak, aztán egy váratlan csavarral aláásták gondosan kimunkált cselekményüket, vagy esetleg kérdőjelek közepette hagytak. Ebből az élményből születhetett az ötlet, hogy az olvasót elbizonytalanító szövegekkel foglalkozzam komolyabban. Miközben az is egyre világosabbá vált számomra, hogy a szövegek tematikai jegyeiktől függetlenül hordozzák ezeket a sajátságokat, olvasás és nyomozás pedig a korábban gondoltnál sokkal szorosabb viszonyban állnak.
» Tovább a teljes szövegre «