recenzió

Közköltészet 3. A társadalmi élet költészete: 3/A, Történelem és társadalom, sajtó alá rendezte Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas–Editioprinceps, 2013 (Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század, 14).

Ha irodalom- vagy költészettörténész veszi a kezébe ezt az oly fontos kötetet, amely egyszerre szövegkiadás és adattár, két, egymással szorosan összefüggő kijelentést tehet. Felkiálthat: megint sokkal közelebb jutottunk A csittvári krónika verses anyagának filológiai hátteréhez (!), e régóta képzelt, de most már lehetséges tanulmányhoz. A másik kijelentése pedig: a Közköltészet 3. kötetének anyaga, az anyag jellege, sőt a kötet és a kutatás egész problematikája valami más (vagy nem ugyanaz), mint az eddig közköltészetként ismert közköltészet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

А. М. Гуревич, Сокровенные смыслы [Rejtett jelentések], Москва, Совпадение, 2011.

Alekszandr Mihajlovics Gurevics moszkvai irodalomtörténész közel ötven éve foglalkozik Puskin korának irodalmával. Legújabb, 2011-ben publikált tanulmánykötetébe– miként az az alcíméből is kiderül (Cikkek Puskinról, 1984–2011) – az elmúlt közel harminc évben e tárgykörben megjelent tanulmányait, írásait válogatta össze.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Danyiil Harmsz, Esetek: Válogatott írások, válogatta, fordította és az előszót írta Hetényi Zsuzsa, Budapest, Typotex, 2013.

Az életében betiltott, halála után is hosszú évtizedekig csak szamizdatban hozzáférhető tragikus sorsú orosz szerző, Danyiil Harmsz nevét ma már a 20. század olyan meghatározó művészeivel emlegeti egy sorban az értő kritika, mint Kafka, Beckett, Artaud, Malevics és Hlebnyikov. Ezért is számít fontos irodalmi eseménynek válogatott műveinek magyar nyelvű kiadása Hetényi Zsuzsa szerkesztésében, fordításában és rendkívül alapos és informatív előszavával.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc és az ortológusok: Árnyak és alakok az 1810-es évek nyelvújítási mozgalmában, Budapest, Ráció Kiadó, 2013.

Kazinczy Ferenc önképének remek illusztrációja az az eset, amikor Pethe Ferenctől, a Nemzeti Gazda szerkesztőjétől kap egy példányt az 1815-ös Lúdas Matyiból. A mű a mai napig széles mosolyt csal a gyermekek arcára. Kazinczy Ferencnek azonban egészen biztosan nem volt kedve mosolyogni a történeten. A széphalmi mester ugyanis Döbrögit önmagával, Matyit pedig Pethe Ferenccel azonosította.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Gnôthi seauton! Classics and Communism: The History of the Studies on Antiquity int he Context of the Local Classical Tradition in the Socialist Countries 1944/45–1989/90, ed. by György Karsai, Gábor Klaniczay, Budapest (Collegium Budapest Workshop Series, 19), 2012.

2009-ben a Collegium Budapest keretei közt szervezte meg Jerzy Axer, Karsai György és Klaniczay Gábor azt a kutatási programot, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a keleti blokk országaiban a kommunista diktatúra az ókortudományra, egészen pontosan a klasszika-filológiára, illetve a kutatókra, az intézményekre és az intézményrendszerre, a tudományszak nemzetközi kapcsolataira, a kutatási témák kiválasztására stb. Az előkészítés után 2010. június 24-e és 26-a közt került sor arra a konferenciára, amelyen hazai és külföldi kutatók tartottak különböző szempontú előadásokat a kérdésről, s részben ennek a konferenciának az előadásaiból (közel harminc hangzott el a program szerint), részben a tanácskozáson elő nem adott, de a témához kapcsolódó írásokból állt össze a szerkesztő Karsai György előszaván kívül tizenhét tanulmányt tartalmazó, s öt nagyobb fejezetre tagolt kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról, szerk. Mercs István, Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2013 (Modus Hodiernus, 6).

A Rákóczi-szabadságharc idején egy cseh kereskedő jött Magyarországra. Útközben egy kuruc csapattal találkozott. Megkérdik tőle a katonák:
– Mi vagy? Kuruc-e vagy labanc?
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Papp Ágnes Klára, Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról, Napkút, 2008.

Papp Ágnes Klára könyve nagyrészt a kortárs magyar irodalommal foglalkozó hosszabb-rövidebb tanulmányokat és kritikákat tartalmaz. Ezeket az önmagukban is megálló írásokat egy – mintegy elméleti hátterül szolgáló – hosszabb bevezető tanulmány előzi és alapozza meg.

Írásom e kitüntetett helyen álló nagytanulmányra összpontosít. Ezt és a rákövetkező öt fejezet egyes írásait a bahtyini karneválelmélet és dialógusfelfogásmélyreható körüljárása, majd következetes applikálása hozza közös nevezőre – mégpedig megkérdőjelezhetetlen döntések kényszere nélkül.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tüskés Gábor, Hagyomány és kritika: Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.

A kötet Tüskés Gábornak kereken hatvan könyvbírálatát tartalmazza, bő három évtized irodalomtudományi és kritikai munkásságának eredményét. Amennyire szokatlan a szakirodalmi munkák elemzésének újraközlése, annyira könnyű dolga van a kiadvány ismertetőjének. Éppen a vállalkozás újszerűségéből következik, hogy az alaposságáról és következetességéről ismert szerző tüzetesen végiggondolta a gyűjtemény összeállításának szempontjait, célját és értelmét.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Jókai Mór, Elbeszélések 1861–1862, 10, s. a. r. Tarjányi Eszter, Budapest, Ráció, 2012.

Jókai Mór elbeszéléseinek 10. kötete jelent meg kritikai kiadásban, de a korábbi arannyal metszett kék vászonkötés helyett halványsárga borítóval. Lehet, hogy ennek a változásnak egészen prózai okai vannak (például hogy a Ráció Kiadónak nem volt joga használni az Akadémiai által kialakított külsőt, vagy hogy a vászon túl drága), de mindenképpen jelzi, hogy az Eisemann György vezetésével működő csapat mintegy újrakezdeni, és nem folytatni akarja a korábbi sorozatot.
» Tovább a teljes szövegre «