Tóth Kálmán írása

2018. július 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Biró An­na­má­ria és Egyed Eme­se, szerk. Aran­ka György és a tu­do­mány meg­úju­ló alak­za­tai. Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Je­len kö­tet a Ko­lozs­várt 2017. má­jus 18−20-án A ma­gyar­or­szá­gi és er­dé­lyi tu­do­má­nyos­ság alak­za­tai a 18−19. szá­zad for­du­ló­ján. Aran­ka György-évfordulós ta­nács­ko­zás cím­mel meg­ren­de­zett tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok új­ra­gon­dolt, szer­kesz­tett vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za, ki­egé­szül­ve né­hány ott el nem hang­zott, de a ta­nács­ko­zás szer­ve­ző­i­nek fel­hí­vá­sá­ra szü­le­tett ta­nul­mánnyal (7).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tóth Kálmán recenziója

2018. június 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Balogh Pi­ros­ka és Len­gyel Réka, szerk. Ró­mai köl­tők a 1819. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi iro­da­lom­ban: Ver­gi­li­us, Ho­ra­ti­us, Ovi­di­us. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Az óko­ri gö­rög és ró­mai iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja a hu­ma­niz­mus késő kö­zép­ko­ri meg­je­le­né­sé­től kezd­ve meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bírt a ma­gyar­or­szá­gi ér­tel­mi­ség szá­má­ra is. Míg kez­det­ben ez csak egy szűk szel­le­mi elit­re kor­lá­to­zó­dott, a kora új­kor fo­lya­mán fo­ko­za­to­san bő­vült az is­ko­lai ok­ta­tás­ban részt ve­vők szá­ma. Az ok­ta­tás kö­zép­pont­já­ban 1844-ig alap­ve­tő­en a hi­va­ta­los nyelv stá­tu­sá­val ren­del­ke­ző la­tin nyelv el­sa­já­tí­tá­sa állt, eb­ben pe­dig fon­tos sze­re­pet töl­töt­tek be az an­tik auc­to­rok gram­ma­ti­kai, sti­lisz­ti­kai, re­to­ri­kai és po­é­ti­kai szem­pont­ból egy­aránt zsi­nór­mér­ték­nek te­kin­tett szö­ve­gei.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Len­gyel and Gá­bor Tüs­kés, eds. Lear­ned So­ci­eti­es, Fre­e­ma­sonry, Sci­en­ces and Li­te­ra­tu­re in 18th-Century Hun­gary: A Coll­ec­ti­on of Do­cu­ments and Sour­ces. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Di­e­ser anläss­lich der von der Un­ga­ris­c­hen Aka­de­mie der Wis­senschaf­ten or­gan­i­si­er­ten in­ter­na­ti­o­nalen Ta­gung „Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa“, mit Un­ter­st­üt­zung der Ale­xan­der von Hum­boldt Stif­tung erschi­e­ne­ne Band bi­e­tet ein Kom­pen­di­um grund­le­gen­der Tex­te zur Er­forschung der ge­lehr­ten Ges­ells­chaf­ten, die sich in Un­garn ab Mit­te des 18. Jahr­hun­derts verb­re­i­ten und de­ren Grün­dung mit der Ent­ste­hung von Fre­i­ma­u­rer­lo­gen ein­her­geht.
» To­vább a tel­jes szövegre «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ko Ču­dić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kí­sér­let – Krasz­na­hor­kai Lász­ló­ról (Belg­rád: Belg­rá­di Egye­tem, Fi­lo­ló­gi­ai Kar, 2016).

2018 áp­ri­li­sá­ban Szer­bia volt Ma­gyar­or­szág dísz­ven­dé­ge a XXV. Nem­zet­kö­zi Könyv­fesz­ti­vá­lon. Ez al­ka­lom­ból több szerb író mű­vét for­dí­tot­ták ma­gyar­ra, és szá­mos ren­dez­vé­nyen mu­tat­ták be a szerb iro­dal­mat. A kul­tu­rá­lis transz­fer ré­sze ugyan­ak­kor a ma­gyar iro­da­lom köz­ve­tí­té­se is a szom­széd or­szág ol­va­sói felé, mely fel­adat­nak szin­tén meg­van­nak a maga el­hi­va­tott szak­em­be­rei. Ezek közé tar­to­zik a Belg­rá­di Egye­tem Hun­ga­ro­ló­gia Tan­szé­ké­nek fi­a­tal ve­ze­tő­je, a zen­tai szü­le­té­sű Mar­ko Ču­dić is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Kiss Mar­git, Len­gyel Réka és Tüs­kés Gá­bor. Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában / Licht­su­cher: Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa. Bu­da­pest: Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um – MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, 2017.

2017. ok­tó­ber 11. és 14. kö­zött Bu­da­pes­ten nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át tar­tot­tak Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa cím­mel. E ren­dez­vény kí­sé­rő ren­dez­vé­nye volt a Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában című ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um­ban, mely 2018. feb­ru­ár 25-ig volt lá­to­gat­ha­tó. Az idő­sza­ki ki­ál­lí­tás kí­sé­rő­ki­ad­vá­nya­ként je­lent meg ha­son­ló cím­mel, bő két­száz ol­da­lon, ma­gyar és né­met nyel­ven egy kom­men­tált for­rás­gyűj­te­mény az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet XVIII. Szá­za­di Osz­tá­lyá­nak együt­tes erő­fe­szí­té­se ered­mé­nye­kép­pen.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból (Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017).

A 16–20. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi irodalom‑, könyv- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net ku­ta­tá­sá­nak a 2017-es év­hez köt­he­tő ered­mé­nyei kö­zött ki­emel­ke­dő he­lyet fog­lal el Knapp Évá­nak a szer­ző szí­ves köz­lé­se sze­rint Ci­ce­ró­tól köl­csön­zött, Li­brum evol­vo, azaz – az an­tik pa­pi­rusz­te­ker­csek hasz­ná­la­tá­ra uta­ló ki­fe­je­zést az újabb kori for­má­tum­ra al­kal­maz­va – „ki­nyi­tom a köny­vet”, vagy „ol­va­som a köny­vet” cím­mel meg­je­lent ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nye. A cím­vá­lasz­tás, de el­ső­sor­ban a köz­re­adott ta­nul­má­nyok te­ma­ti­ká­ja össze­kap­csol­ja a kö­te­tet a Li­bel­lus – Vá­lo­ga­tott könyv- és könyv­tár­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok (Bu­da­pest: Ba­las­si, 2007) című mun­ká­val, de – aho­gyan a szer­ző a Be­ve­ze­tés­ben fel­hív­ja rá a fi­gyel­met – az újab­ban ké­szült dol­go­za­tok­ban a té­mák ki­fej­té­se új meg­kö­ze­lí­té­sen és mód­sze­re­ken alap­szik, s a vizs­gá­ló­dá­sok hang­sú­lyo­san eszme- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti irá­nyult­sá­gú­ak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Németh S. Katalin recenziója

2018. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Lé­nárt, Or­so­lya. Der Un­ga­ris­che Kriegs-Roman: Me­di­en, Wis­sen und Fremd­wahr­neh­mung bei Eber­hard Wer­ner Hap­pel. Mit­te­le­uro­päis­che Ge­schich­te und Kul­tur, Stu­di­en­re­i­he Band 1. Wien: New Aca­de­mic Press, 2016.

Lé­nárt Or­so­lya a bu­da­pes­ti And­rássy Egye­te­men 2013-ban meg­vé­dett disszer­tá­ci­ó­já­nak át­dol­go­zott, ki­bő­ví­tett vál­to­za­ta az oszt­rák New Aca­de­mic Press közép-európai tör­té­nel­met és kul­tú­rát fel­dol­go­zó so­ro­za­tá­nak első kö­te­te­ként je­lent meg. A szer­ző té­ma­vá­lasz­tá­sa hi­ány­pót­ló új­don­ság a ba­rokk kor ger­ma­nisz­ti­ká­já­ban, a né­met és a ma­gyar mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben egy­aránt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Len­gyel Réka, szerk. Nun­qu­am au­to­res, sem­per in­terp­re­tes: A ma­gyar­or­szá­gi for­dí­tás­iro­da­lom a 18. szá­zad­ban. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2016.

A 18. szá­zad iro­da­lom­szem­lé­le­té­nek, a lit­te­rae mi­ben­lé­té­nek meg­ér­té­se szem­pont­já­ból kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­let, a for­dí­tás­iro­da­lom vizs­gá­la­tá­ra ed­dig je­len­tő­sé­gé­hez ké­pest meg­le­he­tő­sen cse­kély fi­gye­lem irá­nyult a ha­zai irodalomtörténet-írás ré­szé­ről. Eb­ben szin­te bi­zo­nyo­san köz­re­ját­szott az ere­de­ti­ség­nek mint a mű­al­ko­tá­sok leg­főbb ér­ték­mé­rő­jé­nek ro­man­ti­kus elve, amely az utó­kor szük­ség­sze­rű­en ret­ros­pek­tív és sze­lek­tív né­ző­pont­já­ból jó­részt ki­ta­kar­ta a nem ere­de­ti­nek te­kin­tett szö­ve­ge­ket.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

De­nis Tho­u­ard, Ge­teil­te Ideen. Phi­lo­sop­his­che Ver­su­che, den Le­ser zum Vers­te­hen zu brin­gen, aus dem Franz­ö­sis­c­hen von Ul­rich Kunz­mann, Matt­hes & Se­itz, Ber­lin, 2016.

Das vor­li­e­gen­de äußerst ins­p­ira­tive Werk wurde zunächst 2007 auf Franz­ö­sisch pub­li­zi­ert und noch in demsel­ben Jahr mit dem Prix Ro­bert Blanc­hé de l’ Aca­dé­mie des sci­en­ces mo­ra­les et po­li­ti­ques aus­ge­ze­ich­net. Es han­delt sich hi­er­bei um ein un­ge­wöhn­li­ches Un­ter­neh­men und zwar un­ter meh­re­ren Ge­sichts­punk­ten. Im Mit­tel­punkt der Un­ter­su­chung ste­hen Tex­te der deu­tsc­hen Phi­lo­sop­hie von der Aufklä­rung bis zu He­gel, aber es wird in ers­ter Li­nie nicht ihr In­halt er­ör­tert, son­dern die Ant­wor­ten, die sie „auf die Hera­us­for­de­rung der Form” (7.) ga­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kis­fa­lu­dy: Ta­nul­má­nyok, szerk. Han­sá­gi Ág­nes, Her­mann Zol­tán, Ba­la­ton­fü­red, Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2016 (Tem­pe­völgy Köny­vek, 21).

Az azo­nos cím­mel meg­ren­de­zett ba­la­ton­fü­re­di kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­it össze­gyűj­tő kö­tet arra a fon­tos fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, hogy két, az utób­bi idő­ben el­ha­nya­golt szer­ző – Kis­fa­lu­dy Sán­dor és Kis­fa­lu­dy Ká­roly – élet­mű­vét ér­tel­mez­ze újra, ez­ál­tal föl­kelt­ve irán­tuk az iro­da­lom­tör­té­né­szek ér­dek­lő­dé­sét. Ez a szán­dék na­gyon hasz­nos, hi­szen a két Kis­fa­lu­dy sok pá­lya­tár­suk­hoz ha­son­ló­an csak a má­sod­he­ge­dűs sze­re­pét töl­ti be több iro­da­lom­tör­té­ne­ti nar­ra­tí­vá­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Ker­tész: „L’histoire de mes morts” (Es­sai bio­gra­p­hi­que), Arles, Ac­tes Sud, 2017.

A Ker­tész Im­ré­ről szó­ló könyv nem az első műve a ma­gyar iro­da­lom­ról a prá­gai CEFRES igaz­ga­tó­já­nak, Clara Royer-nak. Pár év­vel ez­előtt je­lent meg ugyan­csak fran­cia nyel­ven írt, de ma­gyar té­má­jú dok­to­ri dol­go­za­ta a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar zsi­dó írók­ról [Le ro­ya­u­me lit­té­ra­ire: quê­tes diden­ti­té dune gé­né­r­ati­on déc­ri­va­ins ju­ifs de lentre-deux guerres (Hong­rie, Slo­va­quie, Transyl­va­nie), Ho­no­ré Cham­pi­on, 2011]. A szer­ző te­hát jól is­me­ri a ma­gyar iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyön­gyö­si Ist­ván, Le­ve­lei és ira­tai, s. a. r. Jan­ko­vics Jó­zsef, Nyer­ges Ju­dit, Tusor Pé­ter, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2017 (Régi Ma­gyar Könyv­tár, For­rá­sok, 15).

Élet­raj­zot vagy port­rét írni sose könnyű, de két eset­ben iga­zán ne­héz: ha túl sok, vagy ha ép­pen­ség­gel túl ke­vés adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re a szer­ző­ről. Jan­ko­vics Jó­zsef az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a ko­ráb­bi szak­iro­dal­mi mun­kák és az ál­ta­la ké­szí­tett szö­veg­ki­adá­sok ré­vén nyu­god­tan hi­het­te, hogy már is­me­ri sze­re­tett ba­rokk köl­tő­jé­nek, Gyön­gyö­si Ist­ván­nak az élet­raj­zát. Vol­tak ugyan prob­lé­mák­tól nem men­tes ré­szek eb­ben az élet­rajz­ban, vol­tak fel­old­ha­tat­lan­nak tűnő el­lent­mon­dá­sok, de va­la­hogy még­is ki­bon­ta­koz­ni lát­szott a szer­ző pro­fil­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Bé­res Ju­dit, „Azért ol­va­sok, hogy él­jek”: Az ol­va­sás­nép­sze­rű­sí­tés­től az iro­da­lom­te­rá­pi­á­ig, Pécs, Kro­nosz, 2017.

Bé­res Ju­dit a Pé­csi Tu­do­mány­egye­te­men ala­kult bib­lio­te­rá­pi­ás szak­irá­nyú to­vább­kép­zés ki­ta­lá­ló­ja és meg­ala­pí­tó­ja, je­len­leg is a szak fe­le­lő­se. Tu­do­má­nyos mun­kás­sá­gá­ban he­lyet kap a kul­tusz­ku­ta­tás, a nő­i­ség meg­je­le­ní­té­se, il­let­ve a nő­ről al­ko­tott ké­pek a kor­társ szép­iro­dal­mak­ban és el­mé­le­tek­ben, to­váb­bá a tár­sa­dal­mi nem kér­dé­se is. Bé­res leg­újabb köny­ve en­nek meg­fe­le­lő­en olyan el­mé­le­ti meg­ala­po­zott­ság­gal bír, mely­nek se­gít­sé­gé­vel a szer­ző vá­lasz­tott té­má­ját, az ol­va­sást, va­la­mint a bib­lio­te­rá­pi­át is össze­tett szem­pon­tok sze­rint tud­ja vizs­gál­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­mo­kos Ma­ri­ann, Mese és fi­lo­ló­gia: Fe­je­ze­tek a ma­gyar nép­me­se­szö­ve­gek gyűj­té­sé­nek és ki­adá­sá­nak 19. szá­za­di tör­té­ne­té­ből, Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai, 2015 (Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok).

Do­mo­kos Ma­ri­ann mo­nog­rá­fi­á­ja sok­ol­da­lú ké­pet ad a ha­zai tör­té­ne­ti folk­lo­risz­ti­ka egyik alap­ve­tő, de tel­jes­sé­gé­ben még soha át nem te­kin­tett te­rü­le­té­ről, a 19. szá­za­di ma­gyar népmese-kutatásról. A re­form­ko­ri népdal- és nép­me­se­író prog­ram min­ta­sze­rű össze­fog­la­lá­sát Gu­lyás Ju­dit már el­vé­gez­te (Gu­lyás Ju­dit, „mert ha irunk nép­dalt, mért ne nép­me­sét?”: A nép­me­se az 1840-es évek ma­gyar iro­dal­má­ban, Bp., Aka­dé­mi­ai, 2010 [Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok]), a szá­zad má­so­dik fe­lé­nek ta­nul­sá­ga­it Do­mo­kos Ma­ri­ann im­már en­nek fé­nyé­ben vizs­gál­hat­ta. A szer­te­ága­zó té­ma­kö­rök kö­zül sze­ren­csés kéz­zel vá­lasz­tot­ta ki azo­kat, ame­lyek a kö­tet alap­ve­tő fe­je­ze­te­it al­kot­ják. Így le­tisz­tult szer­ke­zet­ben te­kint­he­tünk erre a rész­ben nap­ja­in­kig fel­tá­rat­lan, rá­adá­sul fi­lo­ló­gi­ai új­don­sá­gok tö­me­gét rej­tő anyag­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIIIXIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» To­vább a tel­jes szövegre «

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, A ke­ser­gő nim­fá­tól a fo­nó­há­zi da­lo­kig: Köz­köl­té­sze­ti ha­tá­sok a ma­gyar iro­da­lom­ban (1700–1800), Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas, 2016 (Iro­da­lom­tu­do­mány és Kri­ti­ka. Tanulmányok).

A ma­gyar köz­köl­té­szet ku­ta­tá­sa az utób­bi két év­ti­zed­ben egy­sze­mé­lyes, majd két­sze­mé­lyes pro­jekt­ből je­len­tős, több tu­cat em­bert – kit tar­tó­sab­ban, kit csak al­kal­mi jel­leg­gel – fog­lal­koz­ta­tó vál­lal­ko­zás­sá nőtt, ami ter­mé­ke­nyí­tő­en hat az iro­da­lom­tör­té­net mel­lett a nép­rajz, a ze­ne­tu­do­mány és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net te­rü­le­te­i­re is. A ku­ta­tók e cso­port­ja a köz­köl­té­szet­nek az iro­da­lom­tör­té­net fo­lya­ma­tá­ban be­töl­tött sze­re­pén túl fel­tár­ja a 17–19. szá­zad mű­ve­lő­dé­sé­nek bo­nyo­lult tár­sa­dal­mi há­ló­ját is. Az iro­da­lom lét­mód­ja­i­nak be­mu­ta­tá­sá­val a tár­sa­da­lom szé­le­sebb ré­te­ge­i­nek mű­ve­lő­dé­sé­re, el­ső­sor­ban a vi­dé­ki kö­zép­ré­teg sa­já­tos kul­tu­rá­lis vi­szo­nya­i­ra vi­lá­gí­ta­nak rá.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szabadkőművesség – Kontler László recenziója

2017. augusztus 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Sza­bad­kő­mű­ves­ség, szerk. Pé­ter Ró­bert és Szent­pé­te­ri Már­ton = He­li­kon. Irodalom- és Kul­tú­ra­tu­do­má­nyi Szem­le, 62:4(2016).

A kül­föl­di szak­iro­da­lom szin­te ki­zá­ró­lag Aba­fi La­jos A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Magyarországon

A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Sch­midl H. Könyv­nyom­da, 1900.

és a Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn

Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn, I–V. Bu­da­pest, L. Aig­ner, 1889–1893.

mun­kái alap­ján tu­dó­sít a sza­bad­kő­mű­ves­ség­gel kap­cso­la­tos ma­gyar je­len­sé­gek­ről.” Ezt a meg­ál­la­pí­tást nem mos­ta­ná­ban tet­ték, pe­dig többé-kevésbé máig ér­vé­nyes. 1977-ben, ép­pen két­száz év­vel a Dras­ko­vich János-féle ma­gyar szabadkőműves-alkotmány meg­szü­le­té­se után nyi­lat­ko­zott így H. Ba­lázs Éva a Vi­lá­gos­ság lapjain.

H. Ba­lázs Éva, A sza­bad­kő­mű­ves­ség a 18. szá­zad­ban, Vi­lá­gos­ság, 1977/4. 216–223.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Benda Mihály írása

2017. május 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Émi­lie Piton-Foucault, Zola ou la fenêt­re con­dam­née: La cri­se de la rep­ré­s­en­ta­ti­on dans les Rougon-Macquart, Rennes, Pres­ses Uni­ver­si­tai­res de Rennes, 2015.

Émi­lie Piton-Foucault Zola ou la fenêt­re con­dam­née című köny­vé­ben Zola le­írá­sa­i­nak ér­vé­nyes­sé­gét, igaz­sá­gát és va­ló­sze­rű­sé­gét is meg­kér­dő­je­le­zi. A könyv szer­ző­je sze­rint Zola Rougon-Macquart cik­lu­sá­nak vissza­té­rő mo­tí­vu­ma, hogy a sze­rep­lők te­kin­te­tét ra­bul ejti egy ab­lak, amely azon­ban in­kább aka­dá­lyoz­za a lá­tá­su­kat, mint­sem ki­te­kin­tést en­ged­ne a kül­vi­lág­ra. Ez a meg­ol­dás kész­tet­te arra a könyv szer­ző­jét, hogy új­ra­gon­dol­ja a zo­lai le­írás ob­jek­ti­vi­tá­sá­nak el­kép­ze­lé­sét.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di György pré­di­ká­ci­ói, 1. [67–99. be­széd] 2. Ko­lozs­vá­ri Kó­dex, Ma­ros­vá­sár­he­lyi Kó­dex, Sá­ros­pa­ta­ki Kó­dex, Con­ci­o­nes ve­tus­tis­si­mae, s. a. r., az elő­szót és a jegy­ze­te­ket írta Lo­vas Bor­bá­la, Bp., MTA-ELTE HECE – Ma­gyar Uni­tá­ri­us Egy­ház, 2016.

Mint­egy két év­ti­zed­del az­után, hogy egy sze­mel­vé­nyes vá­lo­ga­tás be­te­kin­tést en­ge­dett az er­dé­lyi uni­tá­ri­us püs­pök, Enye­di György (1555–1597) ja­va­részt el­fe­le­dett mun­kás­sá­gá­ba (Enye­di György vá­lo­ga­tott mű­vei, vál. Ba­lázs Mi­hály, Kál­dos Já­nos, Kri­ter­ion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a kö­zel­múlt­ban nap­vi­lá­got lá­tott az Enyedi-életmű leg­na­gyobb há­nya­dát ki­te­vő pré­di­ká­ci­ók kri­ti­kai igénnyel ké­szült össz­ki­adá­sá­nak első kö­te­te.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom, szerk. Czif­ra Ma­ri­ann, Szi­lá­gyi Már­ton, Deb­re­cen, Deb­re­ce­ni Egye­te­mi Ki­adó, 2014 (Cso­ko­nai Könyv­tár: Bib­li­ot­he­ca Stu­dio­rum Lit­ter­ari­um, 55).

A Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom című kö­tet az azo­nos című 2013. má­jus 29–31-én meg­ren­de­zett mis­kol­ci kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­in ala­pul, ame­lyet az MTADE Tex­to­ló­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port­ja (a Deb­re­ce­ni Egye­tem, a Sze­ge­di Egye­tem és az ELTE klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó ku­ta­tói), a Mis­kol­ci Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja, va­la­mint az MTA I. Osz­tá­lyá­nak Tex­to­ló­gi­ai Mun­ka­bi­zott­sá­ga szer­ve­zett egy kon­fe­ren­cia­so­ro­zat har­ma­dik, záró ese­mé­nye­ként.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dá­vid Gá­bor Csa­ba, „Cé­lunk tö­ké­le­te­se­dé­sünk”: A nem­zet­ne­ve­lő Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., 2013., Ar­gu­men­tum (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 172).

Wes­se­lé­nyi Mi­kós­sal, az 1830–1840-es évek ne­me­si re­form­el­len­zé­ké­nek egyik pro­mi­nens sze­mé­lyi­sé­gé­vel kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink Tróc­sá­nyi Zsolt 1965-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­ja (Tróc­sá­nyi Zsolt, Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., Aka­dé­mi­ai, 1965.) óta csak ke­vés­sel gya­ra­pod­tak. Rá­adá­sul az er­dé­lyi po­li­ti­kus rend­kí­vül ter­je­del­mes és adat­gaz­dag le­ve­le­zé­sé­nek, nap­ló­já­nak, va­la­mint po­li­ti­kai be­szé­de­i­nek is csak el­enyé­sző ré­szét ren­dez­ték ed­dig saj­tó alá.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Ki volt Es­ter­há­zy Pál? Szim­pa­ti­kus fi­gu­ra volt‑e? Va­la­mi­ért a kö­tet egy ta­nul­má­nya sem tud ki­búj­ni po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­nak, me­ce­na­tú­rá­já­nak igé­nyes­sé­ge vagy ép­pen al­ko­tói te­vé­keny­sé­gé­nek meg­íté­lé­se alól. Több sze­mé­lyi­ség­kép tá­rul elénk a kö­tet­ben elő­re ha­lad­va: más-más disz­cip­lí­na meg­kö­ze­lí­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Az Es­ter­há­zy Pál ná­dor tisz­te­le­té­re ren­de­zett kon­fe­ren­cia (Kő­szeg, 2013. má­jus 22–25.) írá­sos anya­gá­ból ké­szült kö­tet leg­fon­to­sabb ho­za­dé­ka, hogy az élet­mű in­ter­disz­cip­li­ná­ris be­mu­ta­tá­sá­val, az élet­pá­lya kü­lön­fé­le te­rü­le­te­i­nek együt­tes vizs­gá­la­tá­val a ko­ráb­bi­nál sok­kal át­fo­góbb és mély­re­ha­tóbb ku­ta­tá­si ered­mé­nyek szü­let­tek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers – Review by Borbála Lovas

2016. december 22. § 0 hozzászólás

review

Fab­ri­zio Con­ti, Witchc­raft, Su­per­s­tit­ion, and Ob­ser­vant Fran­cis­can Pre­a­chers: Pas­tor­al App­ro­ach and In­tel­lec­tu­al De­ba­te in Re­na­is­sance Mi­lan, Turn­ho­ut, Bre­pols, 2015.

The new vo­lu­me of the Eu­ro­pa Sac­ra se­ri­es, pub­lis­hed in 2015, con­cent­ra­tes on late-medieval Italy, spe­ci­fi­cally Mi­lan. The name of the aut­hor is well-known to tho­se fa­mi­li­ar with the con­nec­tions bet­ween the Ob­ser­vant Fran­cis­cans and witchc­raft. Ha­v­ing pub­lis­hed and pre­sen­ted papers for se­ve­ral ye­ars, this vo­lu­me by Fab­ri­zio Con­ti is a wel­co­me re­vi­si­on of his PhD dis­ser­ta­ti­on that was de­fen­ded at Cent­ral Euro­pe­an Uni­ver­sity, Bu­da­pest in 2011.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Ko­wal­ská, Na ďa­lekých ces­tách, v cu­dzích kraji­nách: So­ci­álny, kul­túrny a po­li­tický roz­mer kon­fe­si­o­nál­ne­ho exi­lu z Uhors­ka v 17. sto­ročí (Tá­vo­li uta­kon, ide­gen or­szá­gok­ban: A Ma­gyar­or­szág­ról való 17. szá­za­di val­lá­si exu­lá­ció szo­ci­á­lis, kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai vo­nat­ko­zá­sai), Bra­tis­la­va, Veda, 2014.

Eva Ko­wal­ská a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Tör­té­ne­ti In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa; fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te Közép-Európa kora új­ko­ri egy­há­zi és kul­tu­rá­lis tör­té­ne­te. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2014-ben je­lent meg a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia könyv­ki­adó­já­nál. A szer­ző a be­ve­ze­tést kö­ve­tő­en ti­zen­egy fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a Wesselényi-összeesküvéssel kap­cso­lat­ba ho­zott, majd kon­cep­ci­ós pe­rek­ben el­ítélt pro­tes­táns pré­di­ká­to­rok és ér­tel­mi­sé­gi­ek há­nya­tott sor­sát (be­bör­tön­zé­sét, gá­lya­rab­sá­gát és exu­lá­ci­ó­ját).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ne­künk még­is Mo­hács kell…” II. La­jos ki­rály rej­té­lyes ha­lá­la és kü­lön­bö­ző te­me­té­sei, szerk. Far­kas Gá­bor Far­kas, Sze­be­lé­di Zsolt, Var­ga Ber­na­dett, Bu­da­pest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ban ke­rült meg­ren­de­zés­re az a szim­pó­zi­um, mely­nek cél­ja az volt, hogy a mo­há­csi csa­ta egy sok vi­tát ki­vál­tó ese­mé­nyé­vel, ne­ve­ze­te­sen II. La­jos ki­rály ha­lá­lá­val kap­cso­la­tos je­len­le­gi is­me­re­te­in­ket in­ter­disz­cip­li­ná­ris mó­don át­te­kint­se. A ren­dez­vény nap­ja, au­gusz­tus 29.-e el­len­ke­ző elő­jel­lel ugyan, de a kora új­ko­ri ma­gyar és osz­mán tör­té­ne­lem­nek is ki­vé­te­les nap­ja, hi­szen amel­lett, hogy 489 év­vel ez­előtt ezen a na­pon volt a mo­há­csi csa­ta, 1521-ben Nán­dor­fe­hér­vár, 1541-ben pe­dig Buda is ek­kor ke­rült az osz­má­nok ke­zé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nük­het Varlık, Pla­gue and Em­pire in the Early Mo­dern Me­di­ter­ra­ne­an World: The Ot­tom­an Ex­pe­ri­en­ce, 1347–1600, New York, Camb­ridge Uni­ver­sity Press, 2015

Nük­het Varlık köny­ve a szak­iro­da­lom azon fel­ka­pott irány­za­tá­ba tar­to­zik, amely az utób­bi évek­ben bi­zo­nyos ter­mé­sze­ti je­len­sé­gek és egy bi­ro­da­lom kap­cso­la­tát vizs­gál­ja. A ko­ra­be­li for­rá­sok­ból össze­gyűj­tött ada­tok rend­sze­re­zé­sé­vel azt mu­tat­ja be, hogy az ál­lam és a tár­sa­da­lom mi­lyen vá­la­szo­kat adott a ter­mé­sze­ti csa­pá­sok­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Ha­tal­mi dis­kur­zu­sok: A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben, szerk. Bíró Csil­la, Visy Be­at­rix, Bib­li­ot­he­ca Na­ti­o­na­lis Hun­ga­riae – Gon­do­lat Ki­adó, Bu­da­pest, 2016.

A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói, ha­tal­mi dis­kur­zu­sok (A ha­ta­lom meg­je­le­ní­té­si for­mái a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben) cím­mel meg­ren­de­zett éves Tu­do­má­nyos Ülés­sza­kon az OSZK mun­ka­tár­sai, köz­tük a már a nem­ze­ti könyv­tár­hoz tar­to­zó 1956-os In­té­zet – Oral His­to­ry Ar­chí­vum tör­té­né­szei, to­váb­bá meg­hí­vott ven­dég­elő­adók vet­tek részt az­zal a cél­lal, hogy az (állam)hatalom és a tár­sa­dal­mi erők össze­füg­gé­se­it, il­let­ve a ha­ta­lom kul­tu­rá­lis rep­re­zen­tá­ci­ós for­má­it vizs­gál­ják. Fel­szó­la­lá­sa­ik meg­szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za a kö­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Han­sá­gi Ág­nes, Tár­ca – re­gény – nyil­vá­nos­ság: Jó­kai Mór és a ma­gyar tár­ca­re­gény kez­de­tei, Bu­da­pest, Rá­ció, 2014 (Rá­ció – Tu­do­mány, 19).

Mik­száth Kál­mán Kí­sér­tet Lub­lón című kis­re­gé­nyét a kri­ti­kai szö­veg­ki­adá­sig (1958) – az első kö­tet­ki­adás nyo­mán – 1896-os szö­veg­ként tar­tot­ta szá­mon az iro­da­lom­tu­do­mány. Biszt­ray Gyu­la, a kri­ti­kai ki­adás saj­tó alá ren­de­ző­je hív­ta fel első íz­ben a fi­gyel­met arra, hogy a Pes­ti Hír­lap­ban való tár­ca­köz­lés mi­att a szö­veg ke­let­ke­zé­si ide­jét négy év­vel ko­rább­ra kell he­lyez­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ki­an Pro­kop­ovych, In the Pub­lic Eye: The Bu­da­pest Ope­ra Hou­se, the Au­di­en­ce and the Press, 18841918, Böh­lau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Bu­da­pes­ti Nap­ló 1903. má­jus 5. szá­má­ban G‑ly ál­ne­vű új­ság­író a Fil­har­mó­nia Ope­ra­ház­ban meg­tar­tott kon­cert­jén üre­sen ma­ra­dó szé­kek­re ma­gya­rá­za­tot ke­res­ve fo­gal­maz­ta meg fel­ve­té­sét, ame­lyet min­den bi­zonnyal az 1884-ben meg­nyi­tott Ope­rá­ra is so­kan ér­vé­nyes­nek tar­tot­tak: „»A mí­velt vi­lág na­gyobb és kö­zép­sze­rű vá­ro­sa­i­nak pél­dá­já­ra« ala­pí­tot­ták ná­lunk a Fil­har­mó­ni­ai Tár­su­la­tot. Te­hát nem bel­ső szük­ség­let­ből. A mí­velt Nyu­ga­ton van, te­hát le­gyen ná­lunk is. […] Vagy­is a fil­har­mó­ni­á­val sza­kasz­tott úgy va­gyunk, mint egy­né­mely más in­téz­ménnyel, ame­lyet meg­csi­nál­tunk, mert – bo­csá­nat a bar­ba­riz­mu­sért: – l’Occident ob­lige.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di 460: Ta­nul­mány­kö­tet Enye­di György szü­le­té­sé­nek 460. év­for­du­ló­já­ra ren­de­zett ka­ma­ra­kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­ból, szerk., K. Ka­po­si Krisz­ti­na, Lo­vas Bor­bá­la, Bu­da­pest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen ter­mé­keny­nek bi­zo­nyul az uni­tá­ri­us iro­da­lom fel­tá­rá­sá­nak te­kin­te­té­ben. A gon­do­san meg­szer­kesz­tett, szak­mai szem­pont­ból hi­ány­pót­ló szö­veg­ki­adá­sok mel­lett újabb, a mun­kák­ra vo­nat­ko­zó, mély és szé­les körű ku­ta­tá­si ered­mé­nyek is pub­li­ká­lás­ra ke­rül­tek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tük­rök kö­zött: Tüs­kés Ti­bor le­ve­les­lá­dá­já­ból, vál., szerk., jegyz. Tüs­kés Ti­bor, s. a. r., a vá­lo­ga­tást és a jegy­ze­te­ket kieg. Si­mon Zsu­zsan­na, Uni­ver­si­tas Ki­adó – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, Bu­da­pest, 2014.

In me­mo­riam Tüs­kés Ti­bor: Em­lé­ke­zé­sek, esszék, ta­nul­má­nyok, vál., szerk. Tüs­kés Gá­bor, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2014.

1.

A Tük­rök kö­zött na­gyon ta­lá­ló cím, hi­szen ez a vas­kos kö­tet (437 ol­dal) 304 Tüs­kés Ti­bor­hoz írott le­ve­let tar­tal­maz, ame­lyek túl­nyo­mó ré­sze ed­dig nem ke­rült nyil­vá­nos­ság­ra. Te­hát az ol­va­só nem is­mer­he­ti a le­ve­lek előz­mé­nye­it, kon­tex­tu­sát. A cím­zett sze­mé­lyét, éle­té­nek ala­ku­lá­sát a le­ve­lek ál­tal le­fe­dett majd hat év­ti­zed alatt csak „tü­kör ál­tal ho­má­lyo­san”, a le­vél­írók né­ző­pont­já­ból lát­hat­juk, noha a jegy­ze­tek két­ség­te­le­nül so­kat se­gí­te­nek a tá­jé­ko­zó­dás­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sán­dor, Apá­ca­mű­velt­ség Ma­gyar­or­szá­gon a XVXVI. szá­zad for­du­ló­ján: Az anya­nyel­vű iro­da­lom kez­de­tei, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2016.

1.

Lázs Sán­dor mo­nog­rá­fi­á­ja a szer­ző egy ko­ráb­bi, a mar­git­szi­ge­ti apá­cák ol­vas­má­nya­i­val fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nya to­vább­gon­do­lá­sá­nak is te­kint­he­tő (A nyu­lak szi­ge­ti do­mon­kos apá­cák ol­vas­mányainak kor­sze­rű­sé­ge = „Lát­já­tok fe­le­im…”: Ma­gyar nyelv­em­lé­kek a kez­de­tek­től a 16. szá­zad ele­jé­ig, szerk. Ma­das Edit, Bp., 2009, 123–142.), hi­szen a könyv a ta­nul­mány­ban ki­dol­go­zott mód­szert kö­ve­ti: a job­ban do­ku­men­tált né­met apá­ca­iro­da­lom ada­ta­in ke­resz­tül pró­bál­ja ér­tel­mez­ni a ma­gyar apá­ca­iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratz­ky Rita: „Hal­hat­lan a lé­lek”: Vá­lo­ga­tott ta­nul­má­nyok, cik­kek, kri­ti­kák a XVIIIXIX. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ról, Bu­da­pest, Nap­kút ki­adó, 2015 (Kút­fő bib­li­o­té­ka, 14).

Ratz­ky Rita ta­nul­mány­kö­te­té­nek első szem­be­öt­lő vo­ná­sa a ter­je­del­me: 690 ol­dal. A kö­tet – ahogy a hát­só bo­rí­tón a szer­ző hang­sú­lyoz­za – tu­laj­don­kép­pen az élet­mű ed­di­gi ke­reszt­met­sze­tét adja, s mi­vel a szö­ve­gek ke­let­ke­zé­sük idő­rend­jé­ben so­ra­koz­nak (a leg­ko­ráb­bi szö­veg 1976-ból, a leg­ké­sőb­bi 2014-ből való), egy­faj­ta ku­ta­tói fej­lő­dés­tör­té­net is, a pá­lya mód­szer­ta­ni és te­ma­ti­kus for­du­ló­pont­ja­i­nak tük­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Mil­ba­cher Ró­bert, Bá­bel Ago­rá­ján: Esszék, ta­nul­má­nyok a nem­ze­ti iro­da­lom­ról, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2015.

Re­cen­zi­óm­mal egy régi adós­sá­got tör­lesz­tek, ugyan­is pár éve Mil­ba­cher Ró­bert Arany-könyvéről ké­szül­tem kri­ti­kát írni, de rész­ben raj­tam kí­vül álló okok mi­att ez­zel nem ké­szül­tem el (Mil­ba­cher Ró­bert, Arany Já­nos és az em­lé­ke­zet bal­zsa­ma: Az Arany-hagyomány a ma­gyar kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet­ben, Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2009; l. Tö­rök Zsu­zsa re­cen­zi­ó­ját a régi rec.itin.). A ko­ráb­bi könyv­vel kap­cso­la­tos meg nem írt ész­re­vé­te­le­im meg­szo­rí­tá­sok­kal erre a könyv­re is vo­nat­koz­tat­ha­tók, így ta­lán meg­bo­csát­ha­tó e kés­le­ke­dés. Mil­ba­cher me­to­do­ló­gi­a­i­lag, cél­ki­tű­zé­se­i­ben és szó­hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt a ko­ráb­bi kö­te­té­ben ki­ta­po­sott ös­vé­nyen ha­lad to­vább: a ma­gyar iro­da­lom ka­no­ni­kus mű­ve­it igyek­szik a meg­szo­kot­tól el­té­rő meg­vi­lá­gí­tás­ban be­mu­tat­ni, mind­ezt pe­dig új kon­tex­tu­sok hoz­zá­ren­de­lé­sé­vel, il­let­ve a mű­vek kon­tex­tu­á­lis és biogra­fi­kus új­ra­al­le­go­ri­zá­lá­sá­val pró­bál­ja el­ér­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Egy Mindenember magyarul – Isztray Simon írása

2016. február 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Far­kas Zol­tán, Vla­gyi­mir Szo­lov­jov, Bu­da­pest, Att­rak­tor, 2012.

Az Is­ten­em­ber­ség esz­mé­je az em­ber hu­ma­niz­mus­be­li ön­elé­gült­sé­gé­nek meg­ha­la­dá­sát je­len­ti, egy­út­tal az em­ber ak­ti­vi­tá­sá­nak, ma­ga­sabb ren­dű mél­tó­sá­gá­nak, az is­te­ni­nek az em­be­ri­ben való tételezését”
(Nyi­k­olaj Bergy­a­je­vet idé­zi Far­kas Zol­tán, 186.)
» To­vább a tel­jes szövegre «

Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 3 hozzászólás

recenzió

Né­nyei Pál, Ne bántsd a Zri­nyit!, Bu­da­pest, Kor­társ Ki­adó, 2015.

1.

Mint arra Max We­ber A tu­do­mány mint hi­va­tás című elő­adá­sá­ban rá­mu­ta­tott, a tu­do­mány egyik alap­ve­tő jel­lem­ző­je, hogy ered­mé­nyei – szem­ben a mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok­kal – tíz, húsz, vagy öt­ven év alatt el­avul­nak. Ép­pen ezért a tu­do­má­nyos élet­ben „nem­csak va­la­mennyi­ünk sor­sa, ha­nem va­la­mennyi­ünk cél­ja is, hogy tu­do­má­nyo­san fe­lül­múl­ja­nak ben­nün­ket” (Max We­ber, A tu­do­mány és a po­li­ti­ka mint hi­va­tás, Bu­da­pest, Kos­suth, 1995, 136–137). Igaz ez az iro­da­lom­tör­té­net ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nye­i­re is, me­lyek ép­pen a szer­ző ál­tal meg­szer­zett szak­mai te­kin­tély okán hosszabb ide­ig is ked­vét szeg­he­tik a fe­lül­mú­lá­suk­ra irá­nyu­ló kí­sér­le­tek­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Pet­rar­cha Fe­renc, A jó sze­ren­csé­nek és a sze­ren­csét­len­ség­nek or­vos­sá­ga­i­ról. Szé­kely Lász­ló for­dí­tá­sa (1760–1762), s. a. r. és a jegy­ze­te­ket írta Bíró Csil­la, Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, ta­nul­mány Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, lek­to­rál­ta és az elő­szót írta Szö­ré­nyi Lász­ló, Sze­ged, Lazi Könyv­ki­adó, 2015 (Szö­ve­gek és ta­nul­má­nyok a neo­la­tin fi­lo­ló­gia köréből).

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Klasszika-Filológiai és Neo­la­tin Tan­szé­ké­nek mű­he­lyé­ből olyan vas­kos kö­tet ke­rült ki, amely alatt le­sza­kad az asz­tal. A nem ta­gad­ha­tó fi­zi­kai tény rög­zí­té­sén túl a re­cen­zens fel­ada­ta an­nak meg­vizs­gá­lá­sa, va­ló­ban „kor­sza­kos, sú­lyos, je­len­tős, ne­héz” kiadvány‑e a leg­újabb, va­ló­já­ban azon­ban a leg­ré­gibb tel­jes ma­gyar Petrarca-prózafordítás?
» To­vább a tel­jes szövegre «