Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nükhet Varlık, Plague and Empire in the Early Modern Mediterranean World: The Ottoman Experience, 1347–1600, New York, Cambridge University Press, 2015

Nükhet Varlık könyve a szakirodalom azon felkapott irányzatába tartozik, amely az utóbbi években bizonyos természeti jelenségek és egy birodalom kapcsolatát vizsgálja. A korabeli forrásokból összegyűjtött adatok rendszerezésével azt mutatja be, hogy az állam és a társadalom milyen válaszokat adott a természeti csapásokra.
» Tovább a teljes szövegre «

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Hatalmi diskurzusok: A hatalom reprezentációi a tudományokban és művészetekben, szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.

A hatalom reprezentációi, hatalmi diskurzusok (A hatalom megjelenítési formái a tudományokban és művészetekben) címmel megrendezett éves Tudományos Ülésszakon az OSZK munkatársai, köztük a már a nemzeti könyvtárhoz tartozó 1956-os Intézet – Oral History Archívum történészei, továbbá meghívott vendégelőadók vettek részt azzal a céllal, hogy az (állam)hatalom és a társadalmi erők összefüggéseit, illetve a hatalom kulturális reprezentációs formáit vizsgálják. Felszólalásaik megszerkesztett változatát tartalmazza a kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2

2016. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2., szerk. Biró Annamária, Boka László, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó – reciti, 2016.

2015. szeptember 10–11-én zajlott le Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében az az interdiszciplináris konferencia, melynek válogatott, szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2016. december 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.

A bécsi udvar szolgálatában tevékenykedő olasz hadvezérek, mind gyakorlati tevékenységük, mind pedig elméleti írásaik által igen jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy I. Lipót (1640–1705) császár és magyar király birodalma, amely uralkodásának kezdetén az európai politikai sakktáblán csupán közepes hatalomnak számított, végére igazi nagyhatalommá nőtte ki magát.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Hansági Ágnes, Tárca – regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei, Budapest, Ráció, 2014 (Ráció – Tudomány, 19).

Mikszáth Kálmán Kísértet Lublón című kisregényét a kritikai szövegkiadásig (1958) – az első kötetkiadás nyomán – 1896-os szövegként tartotta számon az irodalomtudomány. Bisztray Gyula, a kritikai kiadás sajtó alá rendezője hívta fel első ízben a figyelmet arra, hogy a Pesti Hírlapban való tárcaközlés miatt a szöveg keletkezési idejét négy évvel korábbra kell helyezni.
» Tovább a teljes szövegre «

60 év (MTA BTK ITI)

2016. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek, írták és összeállították az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Markian Prokopovych, In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 1884–1918, Böhlau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Budapesti Napló 1903. május 5. számában G-ly álnevű újságíró a Filharmónia Operaházban megtartott koncertjén üresen maradó székekre magyarázatot keresve fogalmazta meg felvetését, amelyet minden bizonnyal az 1884-ben megnyitott Operára is sokan érvényesnek tartottak: „»A mívelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára« alapították nálunk a Filharmóniai Társulatot. Tehát nem belső szükségletből. A mívelt Nyugaton van, tehát legyen nálunk is. […] Vagyis a filharmóniával szakasztott úgy vagyunk, mint egynémely más intézménnyel, amelyet megcsináltunk, mert – bocsánat a barbarizmusért: – l’Occident oblige.”
» Tovább a teljes szövegre «

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia

2016. október 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, összeáll. és bev. Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi 460: Tanulmánykötet Enyedi György születésének 460. évfordulójára rendezett kamarakonferencia előadásaiból, szerk., K. Kaposi Krisztina, Lovas Borbála, Budapest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen termékenynek bizonyul az unitárius irodalom feltárásának tekintetében. A gondosan megszerkesztett, szakmai szempontból hiánypótló szövegkiadások mellett újabb, a munkákra vonatkozó, mély és széles körű kutatási eredmények is publikálásra kerültek.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából, vál., szerk., jegyz. Tüskés Tibor, s. a. r., a válogatást és a jegyzeteket kieg. Simon Zsuzsanna, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2014.

In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, tanulmányok, vál., szerk. Tüskés Gábor, reciti, Budapest, 2014.

1.

A Tükrök között nagyon találó cím, hiszen ez a vaskos kötet (437 oldal) 304 Tüskés Tiborhoz írott levelet tartalmaz, amelyek túlnyomó része eddig nem került nyilvánosságra. Tehát az olvasó nem ismerheti a levelek előzményeit, kontextusát. A címzett személyét, életének alakulását a levelek által lefedett majd hat évtized alatt csak „tükör által homályosan”, a levélírók nézőpontjából láthatjuk, noha a jegyzetek kétségtelenül sokat segítenek a tájékozódásban.
» Tovább a teljes szövegre «

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban

2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2015, szerk. Gesztelyi Hermina, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sándor, Apácaműveltség Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján: Az anyanyelvű irodalom kezdetei, Budapest, Balassi, 2016.

1.

Lázs Sándor monográfiája a szerző egy korábbi, a margitszigeti apácák olvasmányaival foglalkozó tanulmánya továbbgondolásának is tekinthető (A nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége = „Látjátok feleim…”: Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig, szerk. Madas Edit, Bp., 2009, 123–142.), hiszen a könyv a tanulmányban kidolgozott módszert követi: a jobban dokumentált német apácairodalom adatain keresztül próbálja értelmezni a magyar apácairodalmat.
» Tovább a teljes szövegre «

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek”: Válogatott tanulmányok, cikkek, kritikák a XVIII–XIX. század magyar irodalmáról, Budapest, Napkút kiadó, 2015 (Kútfő bibliotéka, 14).

Ratzky Rita tanulmánykötetének első szembeötlő vonása a terjedelme: 690 oldal. A kötet – ahogy a hátsó borítón a szerző hangsúlyozza – tulajdonképpen az életmű eddigi keresztmetszetét adja, s mivel a szövegek keletkezésük időrendjében sorakoznak (a legkorábbi szöveg 1976-ból, a legkésőbbi 2014-ből való), egyfajta kutatói fejlődéstörténet is, a pálya módszertani és tematikus fordulópontjainak tükre.
» Tovább a teljes szövegre «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Milbacher Róbert, Bábel Agoráján: Esszék, tanulmányok a nemzeti irodalomról, Pécs, Pro Pannonia, 2015.

Recenziómmal egy régi adósságot törlesztek, ugyanis pár éve Milbacher Róbert Arany-könyvéről készültem kritikát írni, de részben rajtam kívül álló okok miatt ezzel nem készültem el (Milbacher Róbert, Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Budapest, Ráció Kiadó, 2009; l. Török Zsuzsa recenzióját a régi rec.itin.). A korábbi könyvvel kapcsolatos meg nem írt észrevételeim megszorításokkal erre a könyvre is vonatkoztathatók, így talán megbocsátható e késlekedés. Milbacher metodológiailag, célkitűzéseiben és szóhasználatában egyaránt a korábbi kötetében kitaposott ösvényen halad tovább: a magyar irodalom kanonikus műveit igyekszik a megszokottól eltérő megvilágításban bemutatni, mindezt pedig új kontextusok hozzárendelésével, illetve a művek kontextuális és biografikus újraallegorizálásával próbálja elérni.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 4)

2016. május 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról, szerk. Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2016 (Hagyományfrissítés, 4).

Gyulai Pál Írónőink című, 1858-ban megjelent írása a magyar irodalomtörténeti hagyomány hatástörténetileg egyik legjelentősebb szövege. A vitairat saját korában is számos reflexiót szült, és máig az írónői életművek fogadtatásával kapcsolatos, gyakran kritikus beállítódás örök hivatkozási pontja.
» Tovább a teljes szövegre «

William Shakespeare: Leár. Lear király [ReTextum ‧ 5]

2016. április 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

William Shakespeare, Leár. Lear király, a kísérőtanulmányt írta és s. a. r. Kiss Zsuzsánna, Budapest, reciti, 2016 (ReTextum, 5).

Kötetünk a két legkorábbi magyar Lear király-fordítás szövegkönyveinek gondozott, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadását tartalmazza. Az első magyar Lear szövegkönyvét elveszettnek hitte a szakma – nálunk olvasható. A második fordításból készült egy súgópéldány, egy szerepkönyv és egy későbbi tisztázat is, ezek párhuzamos vizsgálatára elsőként vállalkoztunk.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4.

2016. március 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.

Doromb4_boritofajlVajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?
» Tovább a teljes szövegre «

Egy Mindenember magyarul – Isztray Simon írása

2016. február 8. § 1 hozzászólás

recenzió

Farkas Zoltán, Vlagyimir Szolovjov, Budapest, Attraktor, 2012.

„Az Istenemberség eszméje az ember humanizmusbeli önelégültségének meghaladását jelenti, egyúttal az ember aktivitásának, magasabb rendű méltóságának, az isteninek az emberiben való tételezését”
(Nyikolaj Bergyajevet idézi Farkas Zoltán, 186.)
» Tovább a teljes szövegre «

Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 3 hozzászólás

recenzió

Nényei Pál, Ne bántsd a Zrinyit!, Budapest, Kortárs Kiadó, 2015.

1.

Mint arra Max Weber A tudomány mint hivatás című előadásában rámutatott, a tudomány egyik alapvető jellemzője, hogy eredményei – szemben a művészeti alkotásokkal – tíz, húsz, vagy ötven év alatt elavulnak. Éppen ezért a tudományos életben „nemcsak valamennyiünk sorsa, hanem valamennyiünk célja is, hogy tudományosan felülmúljanak bennünket” (Max Weber, A tudomány és a politika mint hivatás, Budapest, Kossuth, 1995, 136–137). Igaz ez az irodalomtörténet kiemelkedő teljesítményeire is, melyek éppen a szerző által megszerzett szakmai tekintély okán hosszabb ideig is kedvét szeghetik a felülmúlásukra irányuló kísérleteknek.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Petrarcha Ferenc, A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól. Székely László fordítása (1760–1762), s. a. r. és a jegyzeteket írta Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes, tanulmány Lengyel Réka, Máté Ágnes, lektorálta és az előszót írta Szörényi László, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2015 (Szövegek és tanulmányok a neolatin filológia köréből).

A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének műhelyéből olyan vaskos kötet került ki, amely alatt leszakad az asztal. A nem tagadható fizikai tény rögzítésén túl a recenzens feladata annak megvizsgálása, valóban „korszakos, súlyos, jelentős, nehéz” kiadvány-e a legújabb, valójában azonban a legrégibb teljes magyar Petrarca-prózafordítás?
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, 2013.

A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

A közköltészet mint kulturális praxis – Zákány Tóth Péter recenziója a Doromb 2. kötetéről

2015. december 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.

A Doromb 2. kötetét alkotó tizenöt tanulmány a közköltészetet olyan fajta kulturális praxisként kezeli, amely – időbeli szóródását (a 17. század legelejétől a 20. század második feléig) vagy a kultúra egészén belül betöltött helyét és funkcióját tekintve – meglehetősen változatos jelenség, s éppen ezért nagyon nehezen behatárolható.
» Tovább a teljes szövegre «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18–19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2014.

Az Egymásba tükröződő emberképek című tanulmánykötet a Gondolat Kiadó tudománytörténeti sorozatának második részeként jelent meg. Míg a sorozat első tagja, a Formációk és metamorfózisok (szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013. L. a recenziómat a recitin.) a geológia, a filozófia és az irodalom 18–19. századi kölcsönhatásaira fókuszált, addig e második kötet az emberi testtel kapcsolatos 18–19. századi tudományos diskurzusokra irányítja a figyelmet.
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely írása a Bölöni-féle Werther-fordítás forráskiadásáról

2015. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei: Forráskiadás, ford. Bölöni Farkas Sándor, sajtó alá rendezte és a tanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Bp., reciti, 2015 (ReTextum 4). Sorozatszerkesztők: Hegedüs Béla, Labádi Gergely.

A reciti kiadó ReTextum sorozata immár negyedik darabjához érkezett ezzel a kötettel. Magának a sorozatnak a vállalt célkitűzéseit – sorozatszerkesztői előszó vagy más efféle paratextus híján – csak a sorozatcímből, illetve a rövidke, minden kötetben azonos formában ismétlődő fülszövegből remélheti megismerni az olvasó. Az utóbbi lényegében egy tömör manifesztum, egy lapidáris stílusban megfogalmazott szakítás a pozitivista szövegkritika hagyományával.
» Tovább a teljes szövegre «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

Formációk és metamorfózisok: A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013.

Gurka Dezső a jelen tanulmánykötettel, valamint az annak alapját jelentő, a 2012-ben a Szent István Egyetem szarvasi Pedagógia Karán megrendezett konferenciával folytatja korábbi, a hazai tudományosság berkein belül egyedülállónak mondható vállalkozását. Ismét a tudományok mai rendszere szerint egymással még csak nem is határos tudományterületek párbeszédbe vonására tesz kísérletet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 között négy köteteben megjelent, a romantikus tudományok és a göttingai paradigma kutatási programja köré szerveződő könyvsorozatával.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy esztéta barangolásai a 19. század második felében – Benda Mihály írása François Brunet könyvéről

2015. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

François Brunet, Théophile Gautier, écrivain et voyageur, Paris, Honoré Champion, 2014.

François Brunet Théophile Gautier, écrivain et voyageur [Théophile Gautier, író és utazó] című könyve hiánypótló. Mostanáig ugyanis egyetlen monográfia sem igyekezett a költő összes útleírása ismeretében a közös jellemzőket megtalálni. Sok szerző választotta ugyan témaként Gautier keleti útleírásait vagy az Utazás Spanyolországban című művét, de egyetlen irodalomtörténész sem kísérelte meg az összes útirajz rendszerezését és jellemzését.
» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva a Doromb 3. kötetéről

2015. december 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.

Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni: abbéli örömömnek, hogy jelen kötet létrejött. Átolvasva a harmadik, minden eddiginél vaskosabb gyűjteményt, az a közköltészeti kutatások beérkezettségének benyomását kelti, a téma iránti egyre fokozódó, és egyre szélesebb körű érdeklődésről ad számot. Másfél évtizede figyelem félig bennfentesként, félig kívülállóként Küllős Imola és Csörsz Rumen István szövegfeltáró és kutató vállalkozását, kitartásuk, szinte fanatikus elkötelezettségük mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Hegyi Klára, Török források Pécs 16. századi történetéhez, Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010 (Források Pécs történetéből, 3).

Kevés olyan városunk van, amelynek történetéről annyi publikáció látott napvilágot az utóbbi időben, mint Pécs. Ez leginkább az 1992-ben létrehozott Pécs Története Alapítvány működésének köszönhető. Az elmúlt több, mint 20 évben számos kiadvány megjelenését segítették elő, célként megjelölve a város múltjának tudományos igényű bemutatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai kritikai Puskin-kiadás „Drámai művek” című kötetéről

2015. december 11. § 1 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Драматические произведения, Том 7. Санкт-Петербург, «Наука», 2009 (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

1999-ben indította útjára az Orosz Tudományos Akadémia a teljes Puskin-életmű új kritikai kiadását. A kétszáz éves Puskin-évfordulóra a szerkesztői kollektíva a húsz kötetesre tervezett sorozat első kötetét, az 1813–1817 között született költeményeket felvonultató Líceumi verseket rendezte sajtó alá. Ezt követte 2004-ben a második kötet, a Versek. Első könyv (Petyerburg. 1817–1820) címmel. A most recenzeálandó kötet, amely a drámai műveket tartalmazza, annak ellenére, hogy a sorozatban a hetedik, 2009-ben – megelőzve a 4–6. köteteket – harmadikként látott napvilágot.
» Tovább a teljes szövegre «

Spenótevés, akupunktúra, satöbbi – Szilágyi Emőke Rita írása

2015. december 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor, A tudomány határai, Budapest, Typotex Kiadó, 20082.

Mindennapi életünkben gyakran kell döntéseket hoznunk és az esetek többségében egyáltalán nem tudjuk, mi a helyes döntés, sőt létezik-e egyáltalán jó választás az adott szituációban. A tudomány határai szerzői sajnos nem fognak (tudni) abban eligazítást adni az olvasó számára, hogy veszélytelen-e farmerzsebben hordani a mobiltelefont vagy hogy van-e gyógyhatásuk a homeopátiás szereknek – ez a könyv semmiféleképpen sem gyakorlati útmutató, jóllehet példái mindannyiunk számára ismerősen csengenek hétköznapi tapasztalatainkból.
» Tovább a teljes szövegre «

Széchenyi Ágnes recenziója Bíró-Balogh Tamás kötetéről

2015. december 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Bíró-Balogh Tamás, Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához, Budapest, Equinter, 2014 (Műút-könyvek, 17).

Kényelmetlen, hogy ne mondjuk, kínos témát választott gyűjteményes kötete témájául Bíró-Balogh Tamás. Kötetében Kosztolányi Dezső élet- és eszmerajzának néhány kérdését elsősorban az Uj Nemzedék körüli évekre koncentrálva vizsgálja. A szerző mestere az igen kiváló szegedi irodalomtörténész, Lengyel András. Döntően az ő ösztönzését, korábbi kutatásainak folytatását látjuk a könyvben.
» Tovább a teljes szövegre «

A Galata-torony árnyékában – F. Molnár Mónika írása

2015. december 6. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Incontri di civiltà nel Mediterraneo. L’Impero Ottomano e l’Italia del Rinascimento: Storia, arte e architettura [Civilizációk találkozása a földközi-tengeri térségben. Az Oszmán Birodalom és a reneszánsz Itália: Történelem, művészet és építészet], ed. Alireza Naser Eslami, Firenze, Leo S. Olschi, 2014 (Biblioteca dell’»Archivum Romanicum« – Serie I: Storia, Letteratura, Paleografia, 434).

Genova városa – a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam mellett – mindig is fontos szerepet játszott az Itáliai-félsziget és az Oszmán Birodalom kapcsolatában. A genovaiak a modern kori kolonizáció előképét valósították meg a térségben: gazdasági terjeszkedésük színhelye Hiosz szigete és a Krím-félsziget mellett Isztambul és Izmir volt, vagyis előbb a Bizánci, majd később az Oszmán Birodalom kereskedelmileg két legjelentősebb városa és kikötője.
» Tovább a teljes szövegre «

Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában

2015. december 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában (Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok), szerk. Balogh Magdolna, Budapest, reciti, 2015.

Kötetünk annak a 2011 novemberében rendezett nemzetközi konferenciának az anyagából nyújt válogatást, amelyet a Vannak-e közép-európai zsidó irodalmak? munkacím alapján hirdettünk meg, s amelyre az MTA BtK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (Ústav svetovej literatúry SAV) együttműködésének keretében került sor.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós írása Yaron Ayalon könyvéről

2015. december 2. § 1 hozzászólás

recenzió

Yaron Ayalon, Natural disasters in the Ottoman Empire. Plague, famine, and other misfortunes, Cambridge University Press, New York, 2015.

A társadalomtudományok figyelme az utóbbi évtizedekben fordult a természeti katasztrófák történetének kutatása felé. Az életet veszélyeztető katasztrófákra adott egyéni és kollektív válaszok elemzése révén ugyanis jól tanulmányozhatók a különböző társadalmak. A katasztrófakutatások a társadalmi struktúrák, a gazdasági erőforrások vagy a vallási-etnikai vonatkozások szempontjából olyan folyamatokba engednek betekintést, amelyek a mindennapi, hétköznapi életben nem tűnnek ki, így rejtve maradnak a kutatók előtt. Yaron Ayalon könyve az Oszmán Birodalomban vizsgálja a természeti vészhelyzetekre adott válaszokat az egyén, a helyi közösségek és az állam szintjén, különös tekintettel a 18. és 19. századokra.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes recenziója Kasza Péter kötetéről

2015. november 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja: Brodarics István pályaképe, Kronosz Kiadó–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Budapest, 2015.

2015-ben új életrajzi sorozatot indított a pécsi Kronosz Kiadó a Magyar Történelmi Társulattal együttműködésben Sziluett – Korszerű történelmi életrajzok címmel. A sorozat mindjárt öt kötettel jelentkezett, amelyek közül három kora újkori történeti személyiség életrajzával foglalkozik (Kövendi Székely Jakab, Várday Pál, Brodarics István), kettő pedig a huszadik századi Magyarország két fontos politikusának (Darányi Kálmán és Klebelsberg Kuno) arcképét szándékozik megrajzolni a legújabb kutatások fényében.
» Tovább a teljes szövegre «

Kis Orsolya recenziója Nonna Benyevolenszkaja monográfiájáról

2015. november 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Беневоленская, Н. П., Русский литературный постмодернизм: Истоки и предпосылки [Orosz irodalmi posztmodern: Eredet és előzmények], Спб., Факультет филологии и искусств СПбГУ, 2010 (Серия «Современный литературный процесс». Вып. 1.)

„Honnan bukkant elő az orosz irodalmi posztmodern?” – teszi fel a kérdést Nonna Benyevolenszkaja, a Szentpétervári Állami Egyetem 20. századi irodalom tanszékének professzora 2010-ben megjelent könyvében. Kötete egy olyan, A kortárs irodalmi folyamat címet viselő kötetsorozat nyitódarabja, amelynek középpontjában orosz posztmodern próza-, vers- és drámaszövegek elemzése és értelmezése áll.
» Tovább a teljes szövegre «

Maróthy Szilvia recenziója Pap Balázs könyvéről

2015. november 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Pap Balázs, Históriák és énekek, Pécs, Pro Pannonia, 2014.

A Históriák és énekek a többesszám szerénységével jelöli ki Pap Balázs kötetének tárgyát. A Fabula és história, A vers, vagy a Magyar versszak címek egyszerű nagyszerűségével szemben a szerző a teljesség helyett a részekre irányítja figyelmét (egy korábbi cikkét parafrazeálva: a részeg–ész helyett a rész-egészt helyezi előtérbe).
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely recenziója Tomáš Hlobil esztétikatörténeti monográfiájáról

2015. november 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Tomáš Hlobil, Geschmacksbildung im Nationalinteresse: Die Anfänge der Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1763–1805, übers. von Jürgen Ostmeyer, Michael Wögerbauer, Hannover, Wehrhahn Verlag, 2012 (Bochumer Quel­len und Forschungen zum 18. Jahrhundert, 2.)

A könyv sajátos nézőpontjai segítségével új megvilágításba helyezi a 18. század második felének és a 19. század elejének közép-európai esztétikatörténetét, ismeretlen összefüggések sorát tárja fel és látványos perspektívákat nyit a további kutatás előtt. Az új aspektusokat már a cím is megjelöli: az „egyetemi esztétika” mint vizsgálatra érdemes szövegcsoport kijelölése és egy egységes „közép-európai kultúrtér” feltételezése, amelyben a szövegek létrejöttek és a hatásukat kifejtették, mégpedig a „nemzeti érdekű ízlésképzés” eszközeiként.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása a Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kötetről

2015. november 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Sudár Balázs, Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak).

Örvendetes tény, hogy a magyar oszmanisták az utóbbi időben egyre többször jelentkeznek olyan publikációkkal, amelyekben a magyarországi török hódoltsággal foglalkozó különböző kutatási témáikat az összegzés igényével próbálják feldolgozni.
» Tovább a teljes szövegre «

Bódi Katalin recenziója az új Diderot-fordításkötetről

2015. október 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Denis Diderot, Esztétika – filozófia – politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, ford. Balázs Péter, Bartha-Kovács Katalin, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Székesi Dóra, Szűr Zsófia, Budapest, L’Harmattan Kiadó – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, 2013.

Diderot sajátos közhelye a magyar irodalomtörténeti tudásnak: úgy beszélünk róla, hogy jellemzően nem ismerjük az életmű szerteágazó gazdagságát, s jobbára csak olyan hívószavakhoz kapcsoljuk a francia felvilágosodás témaköréből, mint az Enciklopédia, az egyházkritika vagy a szabadgondolkodás. Az is nehezíti a Diderot-életműről való hazai párbeszédet, hogy a magyarul olvasható munkáinak száma igen szűkös: regényeit, színházelméleti írásait, illetve filozófiai munkáinak válogatott gyűjteményét tarthatjuk csak a kezünkben.
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »