Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

Denis Thouard, Geteilte Ideen. Philosophische Versuche, den Leser zum Verstehen zu bringen, aus dem Französischen von Ulrich Kunzmann, Matthes & Seitz, Berlin, 2016.

Das vorliegende äußerst inspirative Werk wurde zunächst 2007 auf Französisch publiziert und noch in demselben Jahr mit dem Prix Robert Blanché de l’ Académie des sciences morales et politiques ausgezeichnet. Es handelt sich hierbei um ein ungewöhnliches Unternehmen und zwar unter mehreren Gesichtspunkten. Im Mittelpunkt der Untersuchung stehen Texte der deutschen Philosophie von der Aufklärung bis zu Hegel, aber es wird in erster Linie nicht ihr Inhalt erörtert, sondern die Antworten, die sie „auf die Herausforderung der Form” (7.) gaben.
» Tovább a teljes szövegre «

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Roland Barthes à l’Est (Roland Barthes Keleten), Littérature, 186(2017/2, Juin), Paris, Larousse, Armand Colin.

A Littérature című folyóirat 2017 júniusi lapszámába belelapozva – minden rosszindulat nélkül – egy pillanatra Victor Hugo Les Orientales című kötete juthat az eszünkbe. Mit jelent az, hogy keleti, mi az, hogy Kelet? Vajon minden, ami Franciaországtól keletre esik, ideértve Kelet-Közép-Európát, s Ázsiát is? Vagy egyszerűen minden egzotikus, távoli? Vagy – és akkor persze már elszakadtunk Hugo keletkoncepciójától – jelen esetben a keleti jelző a volt szocialista blokkra vonatkozik?
» Tovább a teljes szövegre «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kisfaludy: Tanulmányok, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2016 (Tempevölgy Könyvek, 21).

Az azonos címmel megrendezett balatonfüredi konferencia előadásait összegyűjtő kötet arra a fontos feladatra vállalkozott, hogy két, az utóbbi időben elhanyagolt szerző – Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly – életművét értelmezze újra, ezáltal fölkeltve irántuk az irodalomtörténészek érdeklődését. Ez a szándék nagyon hasznos, hiszen a két Kisfaludy sok pályatársukhoz hasonlóan csak a másodhegedűs szerepét tölti be több irodalomtörténeti narratívában.
» Tovább a teljes szövegre «

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai, szerk. Fajt Anita, Szilágyi Emőke Rita, Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2017.

Jelen kötet a 2016-os Bethlen Miklós-emlékév keretében készült, amelyet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet  Reneszánsz Osztályának munkatársai valósítottak meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reformáció Emlékbizottság és a REFO500 tudományos konzorcium támogatásainak köszönhetően.
» Tovább a teljes szövegre «

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Kertész: „L’histoire de mes morts” (Essai biographique), Arles, Actes Sud, 2017.

A Kertész Imréről szóló könyv nem az első műve a magyar irodalomról a prágai CEFRES igazgatójának, Clara Royer-nak. Pár évvel ezelőtt jelent meg ugyancsak francia nyelven írt, de magyar témájú doktori dolgozata a két világháború közötti magyar zsidó írókról [Le royaume littéraire: quêtes d’identité d’une génération d’écrivains juifs de l’entre-deux guerres (Hongrie, Slovaquie, Transylvanie), Honoré Champion, 2011]. A szerző tehát jól ismeri a magyar irodalmat.
» Tovább a teljes szövegre «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csapody Miklós, A Magyar PEN Club története: 1926–2016 [The History of the Hungarian PEN Club: 1926–2016], 1–2, Budapest, Magyar PEN Club, 2016.

The publication of Csapody’s book coincides with the 90th anniversary of the foundation of the Hungarian PEN Club in the spring of 1926. The author, Miklós Csapody, is a Hungarian literary historian, journalist, politician and parliamentary representative (1990–2010). He wrote mainly about the graphic artist Gusztáv Cseh, the ethnographer and art historian Sándor Bálint, and the writer and politician Miklós Bánffy.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyöngyösi István, Levelei és iratai, s. a. r. Jankovics József, Nyerges Judit, Tusor Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 2017 (Régi Magyar Könyvtár, Források, 15).

Életrajzot vagy portrét írni sose könnyű, de két esetben igazán nehéz: ha túl sok, vagy ha éppenséggel túl kevés adat áll rendelkezésünkre a szerzőről. Jankovics József az elmúlt évtizedekben a korábbi szakirodalmi munkák és az általa készített szövegkiadások révén nyugodtan hihette, hogy már ismeri szeretett barokk költőjének, Gyöngyösi Istvánnak az életrajzát. Voltak ugyan problémáktól nem mentes részek ebben az életrajzban, voltak feloldhatatlannak tűnő ellentmondások, de valahogy mégis kibontakozni látszott a szerző profilja.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boccaccio e la nuova ars narrandi: Atti del Convegno internazionale di studi, Istituto di Filologia Classica, Università di Varsavia 10-11 ottobre, 2013, a cura di Włodimierz Olszaniec e Piotr Salwa, Warszawa, Instytut Filologii Klasycznej UW – Wydawnictwo Naukowe Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Varsóban négy intézmény (Varsói Egyetem, Lengyel Tudományos Akadémia, Instituto Italiano di Cultura a Varsavia, Centro Studi Famiglia Capponi) együttműködésével szerveztek nemzetközi emlékkonferenciát Giovanni Boccaccio születésének hétszázadik évfordulójára. E kétnapos rendezvény szerkesztett anyagait mutatja be a jelen ismertetés.
» Tovább a teljes szövegre «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Béres Judit, „Azért olvasok, hogy éljek”: Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig, Pécs, Kronosz, 2017.

Béres Judit a Pécsi Tudományegyetemen alakult biblioterápiás szakirányú továbbképzés kitalálója és megalapítója, jelenleg is a szak felelőse. Tudományos munkásságában helyet kap a kultuszkutatás, a nőiség megjelenítése, illetve a nőről alkotott képek a kortárs szépirodalmakban és elméletekben, továbbá a társadalmi nem kérdése is. Béres legújabb könyve ennek megfelelően olyan elméleti megalapozottsággal bír, melynek segítségével a szerző választott témáját, az olvasást, valamint a biblioterápiát is összetett szempontok szerint tudja vizsgálni.
» Tovább a teljes szövegre «

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, reciti, 2017 (Hagyományfrissítés, 5).

Vörösmarty Mihály Szózat című verse (1836) és Egressy Béni Szózat-dallama (1843) olyan irodalmi és multimediális alkotás, amelyet a kortársak szinte megszületése pillanatától nemzeti jelképpé avattak. A megzenésítést követően Vörösmarty sorai futótűz gyorsaságával terjedtek, a társadalom minden rétegéhez  eljutottak, nagyon rövid időn belül országosan ismert mű lett.
» Tovább a teljes szövegre «

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrínyi dicsfényében: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620–1664) korában, szerk. Bujdosné Pap Györgyi, Fejér Ingrid, H. Szilasi Ágota, Eger, 2017 (Studia Agriensia, 34).

A cím és a megjelenés éve alapján az olvasó rögtön azt feltételezhetné a szóban forgó tanulmánykötetről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szigetvári ostrom 450. évfordulója alkalmából megrendezésre került, Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév címet viselő, megemlékezés-sorozat egyik kiadványát tartja a kezében. S jóllehet az emlékév ilyen tekintetben is gazdag eredményeket hozott (összesen egy tucat különböző műfajú és formájú, de minden esetben Zrínyi Miklóshoz és az 1566-os esztendő eseményeihez kapcsolódó munka látott napvilágot), az itt bemutatásra kerülő könyv nem ehhez az eseménysorozathoz, hanem az immár több, mint harminc esztendeje az egri Vártörténeti Műhely által szervezett végvári konferenciák sorozatához kötődik.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boccaccio: A Critical Guide to the Complete Works, szerk. Victoria Kirkham, Michael Sherberg, Janet Levarie Smarr, Chicago, University of Chicago Press, 2013.

A Giovanni Boccaccio születésének 700. évfordulójára készült kötet a University of Chicago Press újabb enciklopédikus igényű vállalkozása. A könyv a 2009-ben publikált, Francesco Petrarca műveit tárgyaló „critical guide” után a toszkán nyelvű irodalom nagy hármasának legifjabb tagját mutatja be mint széles érdeklődési körű humanistát. 2021-ben esedékes a Boccaccio által is oly mélyen tisztelt Dante Alighieri halálának 700. évfordulója, így remélhetjük, hogy addigra a kiadó egy harmadik kötettel is jelentkezik, ezzel teljessé téve a firenzei „tre corone”-sorozatát.
» Tovább a teljes szövegre «

10

2017. december 5. § 0 hozzászólás

Kedves Barátaim,

ma 10 éves a reciti, leánykori nevén a rec.iti.
Köszönet szerzőinknek, olvasóinknak, támogatóinknak, de ma mindenki más előtt korábbi és jelenlegi szerkesztőinknek.

Üdvözlettel,
Hegedüs Béla.

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Domokos Mariann, Mese és filológia: Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből, Budapest, Akadémiai, 2015 (Néprajzi Tanulmányok).

Domokos Mariann monográfiája sokoldalú képet ad a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető, de teljességében még soha át nem tekintett területéről, a 19. századi magyar népmese-kutatásról. A reformkori népdal- és népmeseíró program mintaszerű összefoglalását Gulyás Judit már elvégezte (Gulyás Judit, „mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?”: A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában, Bp., Akadémiai, 2010 [Néprajzi Tanulmányok]), a század második felének tanulságait Domokos Mariann immár ennek fényében vizsgálhatta. A szerteágazó témakörök közül szerencsés kézzel választotta ki azokat, amelyek a kötet alapvető fejezeteit alkotják. Így letisztult szerkezetben tekinthetünk erre a részben napjainkig feltáratlan, ráadásul filológiai újdonságok tömegét rejtő anyagra.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsombor, A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 178).

A kódexként és nyomtatványként egyaránt felfogott kora újkori könyv antropológiája az írás és olvasás aktusainak vizsgálata révén, tehát az írás- és szöveghasználatból érthető meg. A két fő médium, a nyomtatott és a kéziratos szöveg és e szövegek nyilvánosságmodelljeinek distinkciója az egyéni használat (olvasás, írás, fordítás, másolás) rekonstrukcióját és értelmezését teszi lehetővé. Ily módon a kora újkori irodalom működéséhez adhat irodalomtörténeti szempontból is érvényes kereteket és támpontokat.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Benedek, Titkosírás a kora újkori Magyarországon, Budapest, Balassi, 2015.

Bölcsészekként sokszor arra kényszerülünk, hogy kutatási tárgyunkat olyan kontextusban igyekezzünk tálalni, hogy az a szélesebb közönség és/vagy a nagyobb tőke fölött operáló piac felé is eladható legyen. A kutató nyelvészt az érdekli, hogy képezünk hangot, hogyan mondunk ki teljes mondatokat, és aztán hogyan történik a hallott szöveg percepciója, ám könnyen belátható, hogy eredményeire akár a hadászat, a hadiipar is vevő lehet. A litteraevel foglalkozók egy kicsit nehezebb helyzetben vannak, portékájuk nehezebben adható el. Ám úgy tűnik, Láng Benedek azon kevesek egyike, aki sikeresen kapcsolja össze a régi szövegeket a katonai kódfejtéssel: a közös metszet a kriptográfia.
» Tovább a teljes szövegre «

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége. Konferenciakötet, szerk. Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, Budapest, reciti, 2017.

A kötet szerkesztői, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája Későromantikus és Kora Modern Magyar Irodalom programjának hallgatói. Nagy Beáta, Surányi Beáta és Ujvári Nóra szakmai elkötelezettsége és ügyszeretete révén szerveződött a tavalyi konferencia, melynek előadásaiból jelen kötet létre jött. A konferencia több szekcióban zajlott, mindegyiket szokatlanul élénk érdeklődés kísérte. Az előadások sikere természetesen nem független a témaválasztás sikerétől, ami újfent a romantika aktualitásának – az értő kérdésekre válaszoló, megszólító erejének – a bizonyítéka.
» Tovább a teljes szövegre «

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIII–XIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» Tovább a teljes szövegre «

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum, szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália, Budapest, reciti, 2017.

William Shakespeare szempontjából 2016 kivételes évnek bizonyult, hiszen világszerte ünnepelték a szerző halálának 400 éves évfordulóját. Az ünnepléssorozatoknak természetesen a halál 400. évfordulója nem a tárgyát képezte, hanem csupán az alkalmat szolgáltatta hozzá, hiszen senki sem örül, örült annak, hogy a világirodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének élete 1616-ban véget ért.
» Tovább a teljes szövegre «

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Networking Guide: Enlightened Societies, Literature and Science in Central Europe. International Conference and Humboldt Kolleg, Hungarian Academy of Sciences – Hungarian National Museum, Budapest, 11-15 October 2017, edited by Réka Lengyel, Gábor Tüskés, Budapest, reciti, 2017.


» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800), Budapest, Universitas, 2016 (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok).

A magyar közköltészet kutatása az utóbbi két évtizedben egyszemélyes, majd kétszemélyes projektből jelentős, több tucat embert – kit tartósabban, kit csak alkalmi jelleggel – foglalkoztató vállalkozássá nőtt, ami termékenyítően hat az irodalomtörténet mellett a néprajz, a zenetudomány és a művelődéstörténet területeire is. A kutatók e csoportja a közköltészetnek az irodalomtörténet folyamatában betöltött szerepén túl feltárja a 17–19. század művelődésének bonyolult társadalmi hálóját is. Az irodalom létmódjainak bemutatásával a társadalom szélesebb rétegeinek művelődésére, elsősorban a vidéki középréteg sajátos kulturális viszonyaira világítanak rá.
» Tovább a teljes szövegre «

Labádi Gergely (1975–2017)

2017. szeptember 20. § 0 hozzászólás

Mély szomorúsággal búcsúzunk Labádi Gergő barátunktól, kollégánktól, szerkesztőtársunktól.

reciti

Szabadkőművesség – Kontler László recenziója

2017. augusztus 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Szabadkőművesség, szerk. Péter Róbert és Szentpéteri Márton = Helikon. Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, 62:4(2016).

“A külföldi szakirodalom szinte kizárólag Abafi Lajos A szabadkőművesség története Magyarországon

A szabadkőművesség története Magyarországon, Budapest, Schmidl H. Könyvnyomda, 1900.

és a Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn

Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn, I–V. Budapest, L. Aigner, 1889–1893.

munkái alapján tudósít a szabadkőművességgel kapcsolatos magyar jelenségekről.” Ezt a megállapítást nem mostanában tették, pedig többé-kevésbé máig érvényes. 1977-ben, éppen kétszáz évvel a Draskovich János-féle magyar szabadkőműves-alkotmány megszületése után nyilatkozott így H. Balázs Éva a Világosság lapjain.

H. Balázs Éva, A szabadkőművesség a 18. században, Világosság, 1977/4. 216–223.


» Tovább a teljes szövegre «

Librum evolvo – Knapp Éva könyve a recitin

2017. július 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Knapp Éva, Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, Budapest, reciti, 2017.

librum_boritofajl

A kötet tizenöt tanulmányt tartalmaz az elmúlt tíz évben készült, a régi magyar irodalom történetéhez és  interdiszciplináris szövegkörnyezetéhez, mindenekelőtt a kora újkori eszmék alakulásához szorosan kötődő írások közül.
» Tovább a teljes szövegre «

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben

2017. július 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben: Fiatalok Konferenciája 2016, szerk. Déri Eszter, Dóbék Ágnes, Görög Dániel, Markó Anita, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2017.


» Tovább a teljes szövegre «

Friedrich Schiller: A Naiv és Sentimentális kőlteményről [ReTextum ‧ 6]

2017. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Friedrich Schiller, A Naiv és Sentimentális kőlteményről, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r. Labádi Gergely, Simon-Szabó Ágnes, a kísérőtanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2017 (ReTextum, 6).

Bölöni Farkas Sándor neve mind a kortársak, mind a későbbi kutatás számára egybeforrt a szerző nagy sikerű útinaplóival. Az egykönyves szerzővé válás az amerikai utazás beszámolóin alapult. Az utazások szövegére irányuló világos fókusz, az egykönyves állandó jelző és a szerény, visszahúzódó jellemrajz ugyanakkor homályban hagyják a bizonyára irodalmi ambíciókkal is bíró erdélyi értelmiségi teljes(ebb) profilját. Ez a vakfolt egyre többek érdeklődését kelti fel, így az elmúlt években megkezdődött a szerző eddig kéziratban maradt történetírói, szépirodalmi fordításainak kiadása. Ebbe a sorba illeszkedik jelen kiadvány is.
» Tovább a teljes szövegre «

Benda Mihály írása

2017. május 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Émilie Piton-Foucault, Zola ou la fenêtre condamnée: La crise de la représentation dans les Rougon-Macquart, Rennes, Presses Universitaires de Rennes, 2015.

Émilie Piton-Foucault Zola ou la fenêtre condamnée című könyvében Zola leírásainak érvényességét, igazságát és valószerűségét is megkérdőjelezi. A könyv szerzője szerint Zola Rougon-Macquart ciklusának visszatérő motívuma, hogy a szereplők tekintetét rabul ejti egy ablak, amely azonban inkább akadályozza a látásukat, mintsem kitekintést engedne a külvilágra. Ez a megoldás késztette arra a könyv szerzőjét, hogy újragondolja a zolai leírás objektivitásának elképzelését.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5.

2017. május 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2017.

A hagyomány attól hagyomány, hogy működik. Formálgatják, irányítani próbálják (papok, esztéták, politikusok), de végül mégis saját arculata lesz. A személyes tudások mintha egyenként is különféle irányba húznák-vonnák ezt a különleges szellemi amőbát, amely persze gyorsan és rugalmasan változtatja alakját. A közköltészetben ez a szép és ez a rémisztő egyszerre. A mindenhez-hasonlóság és a furcsa egyediségek.
» Tovább a teljes szövegre «

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi György prédikációi, 1. [67–99. beszéd] 2. Kolozsvári Kódex, Marosvásárhelyi Kódex, Sárospataki Kódex, Conciones vetustissimae, s. a. r., az előszót és a jegyzeteket írta Lovas Borbála, Bp., MTA-ELTE HECE – Magyar Unitárius Egyház, 2016.

Mintegy két évtizeddel azután, hogy egy szemelvényes válogatás betekintést engedett az erdélyi unitárius püspök, Enyedi György (1555–1597) javarészt elfeledett munkásságába (Enyedi György válogatott művei, vál. Balázs Mihály, Káldos János, Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a közelmúltban napvilágot látott az Enyedi-életmű legnagyobb hányadát kitevő prédikációk kritikai igénnyel készült összkiadásának első kötete.
» Tovább a teljes szövegre «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Textológia – filológia – értelmezés: Klasszikus magyar irodalom, szerk. Czifra Mariann, Szilágyi Márton, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014 (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium, 55).

A Textológia – filológia – értelmezés: Klasszikus magyar irodalom című kötet az azonos című 2013. május 29–31-én megrendezett miskolci konferencia előadásain alapul, amelyet az MTA–DE Textológiai Kutatócsoportja (a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem és az ELTE klasszikus magyar irodalommal foglalkozó kutatói), a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA I. Osztályának Textológiai Munkabizottsága szervezett egy konferenciasorozat harmadik, záró eseményeként.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szilágyi Márton, Forrásérték és poétika. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 177).

Kazinczy Ferenc életművének legismertebb és legnagyobb hatású darabja a Fogságom naplója. Ezért is meglepő, hogy ez a monográfia mind ez idáig az első átfogó, könyv terjedelmű vállalkozás az értelmezésére.
» Tovább a teljes szövegre «

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dávid Gábor Csaba, „Célunk tökéletesedésünk”: A nemzetnevelő Wesselényi Miklós, Bp., 2013., Argumentum (Irodalomtörténeti füzetek, 172).

Wesselényi Mikóssal, az 1830–1840-es évek nemesi reformellenzékének egyik prominens személyiségével kapcsolatos ismereteink Trócsányi Zsolt 1965-ben megjelent monográfiája (Trócsányi Zsolt, Wesselényi Miklós, Bp., Akadémiai, 1965.) óta csak kevéssel gyarapodtak. Ráadásul az erdélyi politikus rendkívül terjedelmes és adatgazdag levelezésének, naplójának, valamint politikai beszédeinek is csak elenyésző részét rendezték eddig sajtó alá.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Budapest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Kovács Eszter 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot a Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) 1773-ig című doktori értekezésével, ettől az évtől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Kutatási területe a cseh–magyar kapcsolatok a 16–18. században. Monográfiája 2015-ben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. A szerző az előszót követően három nagyobb fejezetben mutatja be a cseh–magyar történelmi kapcsolatokat és azok művelődésre gyakorolt hatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Özlem Kumrular, Kösem Sultan: İktidar, hırs, entrika [Köszem szultána. Hatalom, becsvágy, intrika], İstanbul, Doğan Kitap, 2015, 329 p.

Törökországban számos publikáció látott napvilágot az oszmán történelem Köszem szultána néven ismert nőalakjáról, azzal egyidőben, hogy a televízióban sugározni kezdték a szultána életét feldolgozó filmsorozatot. Az ismeretterjesztő kötetek mellett megjelentek tudományos igényű közlemények is, amelyek egyike Özlem Kumrular történész, egyetemi tanár munkája. Ahogy azt a szerző bevezetőjéből megtudhatjuk, a szultána alakjának érdekességére Halil İnalcık, az egyik legelismertebb török történész hívta fel a figyelmét. (İnalcık 2016 nyarán, száz esztendős korában hunyt el).
» Tovább a teljes szövegre «

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, Budapest, reciti, 2015.

Ki volt Esterházy Pál? Szimpatikus figura volt-e? Valamiért a kötet egy tanulmánya sem tud kibújni politikai szerepvállalásának, mecenatúrájának igényessége vagy éppen alkotói tevékenységének megítélése alól. Több személyiségkép tárul elénk a kötetben előre haladva: más-más diszciplína megközelítésében.
» Tovább a teljes szövegre «

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, Budapest, reciti, 2015.

Az Esterházy Pál nádor tiszteletére rendezett konferencia (Kőszeg, 2013. május 22–25.) írásos anyagából készült kötet legfontosabb hozadéka, hogy az életmű interdiszciplináris bemutatásával, az életpálya különféle területeinek együttes vizsgálatával a korábbinál sokkal átfogóbb és mélyrehatóbb kutatási eredmények születtek.
» Tovább a teljes szövegre «

Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers – Review by Borbála Lovas

2016. december 22. § 0 hozzászólás

review

Fabrizio Conti, Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers: Pastoral Approach and Intellectual Debate in Renaissance Milan, Turnhout, Brepols, 2015.

The new volume of the Europa Sacra series, published in 2015, concentrates on late-medieval Italy, specifically Milan. The name of the author is well-known to those familiar with the connections between the Observant Franciscans and witchcraft. Having published and presented papers for several years, this volume by Fabrizio Conti is a welcome revision of his PhD dissertation that was defended at Central European University, Budapest in 2011.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Kowalská, Na ďalekých cestách, v cudzích krajinách: Sociálny, kultúrny a politický rozmer konfesionálneho exilu z Uhorska v 17. storočí (Távoli utakon, idegen országokban: A Magyarországról való 17. századi vallási exuláció szociális, kulturális és politikai vonatkozásai), Bratislava, Veda, 2014.

Eva Kowalská a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa; fő kutatási területe Közép-Európa kora újkori egyházi és kulturális története. Monográfiája 2014-ben jelent meg a Szlovák Tudományos Akadémia könyvkiadójánál. A szerző a bevezetést követően tizenegy fejezetben mutatja be a Wesselényi-összeesküvéssel kapcsolatba hozott, majd koncepciós perekben elítélt protestáns prédikátorok és értelmiségiek hányatott sorsát (bebörtönzését, gályarabságát és exulációját).
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

„Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Országos Széchényi Könyvtárban került megrendezésre az a szimpózium, melynek célja az volt, hogy a mohácsi csata egy sok vitát kiváltó eseményével, nevezetesen II. Lajos király halálával kapcsolatos jelenlegi ismereteinket interdiszciplináris módon áttekintse. A rendezvény napja, augusztus 29.-e ellenkező előjellel ugyan, de a kora újkori magyar és oszmán történelemnek is kivételes napja, hiszen amellett, hogy 489 évvel ezelőtt ezen a napon volt a mohácsi csata, 1521-ben Nándorfehérvár, 1541-ben pedig Buda is ekkor került az oszmánok kezére.
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »