10

2017. december 5. § 0 hozzászólás

Ked­ves Barátaim,

ma 10 éves a re­ci­ti, le­ány­ko­ri ne­vén a rec.iti.
Kö­szö­net szer­ző­ink­nek, ol­va­só­ink­nak, tá­mo­ga­tó­ink­nak, de ma min­den­ki más előtt ko­ráb­bi és je­len­le­gi szerkesztőinknek.

Üd­vöz­let­tel,
He­ge­düs Béla.

Tags: , , , ,

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Do­mo­kos Ma­ri­ann, Mese és fi­lo­ló­gia: Fe­je­ze­tek a ma­gyar nép­me­se­szö­ve­gek gyűj­té­sé­nek és ki­adá­sá­nak 19. szá­za­di tör­té­ne­té­ből, Bu­da­pest, Aka­dé­mi­ai, 2015 (Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok).

Do­mo­kos Ma­ri­ann mo­nog­rá­fi­á­ja sok­ol­da­lú ké­pet ad a ha­zai tör­té­ne­ti folk­lo­risz­ti­ka egyik alap­ve­tő, de tel­jes­sé­gé­ben még soha át nem te­kin­tett te­rü­le­té­ről, a 19. szá­za­di ma­gyar népmese-kutatásról. A re­form­ko­ri népdal- és nép­me­se­író prog­ram min­ta­sze­rű össze­fog­la­lá­sát Gu­lyás Ju­dit már el­vé­gez­te (Gu­lyás Ju­dit, „mert ha irunk nép­dalt, mért ne nép­me­sét?”: A nép­me­se az 1840-es évek ma­gyar iro­dal­má­ban, Bp., Aka­dé­mi­ai, 2010 [Nép­raj­zi Ta­nul­má­nyok]), a szá­zad má­so­dik fe­lé­nek ta­nul­sá­ga­it Do­mo­kos Ma­ri­ann im­már en­nek fé­nyé­ben vizs­gál­hat­ta. A szer­te­ága­zó té­ma­kö­rök kö­zül sze­ren­csés kéz­zel vá­lasz­tot­ta ki azo­kat, ame­lyek a kö­tet alap­ve­tő fe­je­ze­te­it al­kot­ják. Így le­tisz­tult szer­ke­zet­ben te­kint­he­tünk erre a rész­ben nap­ja­in­kig fel­tá­rat­lan, rá­adá­sul fi­lo­ló­gi­ai új­don­sá­gok tö­me­gét rej­tő anyag­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsom­bor, A kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja: Kéz­ira­tos nyil­vá­nos­ság Cse­rei Mi­hály (1667–1756) írás- és szö­veg­hasz­ná­la­tá­ban, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 178).

A kó­dex­ként és nyom­tat­vány­ként egy­aránt fel­fo­gott kora új­ko­ri könyv ant­ro­po­ló­gi­á­ja az írás és ol­va­sás ak­tu­sa­i­nak vizs­gá­la­ta ré­vén, te­hát az írás- és szö­veg­hasz­ná­latból ért­he­tő meg. A két fő mé­di­um, a nyom­ta­tott és a kéz­ira­tos szö­veg és e szö­ve­gek nyil­vá­nos­ság­mo­dell­je­i­nek dis­tink­ci­ó­ja az egyé­ni hasz­ná­lat (ol­va­sás, írás, for­dí­tás, má­so­lás) re­konst­ruk­ci­ó­ját és ér­tel­me­zé­sét te­szi le­he­tő­vé. Ily mó­don a kora új­ko­ri iro­da­lom mű­kö­dé­sé­hez ad­hat iro­da­lom­tör­té­ne­ti szem­pont­ból is ér­vé­nyes ke­re­te­ket és tám­pon­to­kat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , ,

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet, szerk. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta, Uj­vá­ri Nóra, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A kö­tet szer­kesz­tői, az ELTE Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Ké­ső­ro­man­ti­kus és Kora Mo­dern Ma­gyar Iro­da­lom prog­ram­já­nak hall­ga­tói. Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra szak­mai el­kö­te­le­zett­sé­ge és ügy­sze­re­te­te ré­vén szer­ve­ző­dött a ta­va­lyi kon­fe­ren­cia, mely­nek elő­adá­sa­i­ból je­len kö­tet lét­re jött. A kon­fe­ren­cia több szek­ci­ó­ban zaj­lott, mind­egyi­ket szo­kat­la­nul élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te. Az elő­adá­sok si­ke­re ter­mé­sze­te­sen nem füg­get­len a té­ma­vá­lasz­tás si­ke­ré­től, ami új­fent a ro­man­ti­ka ak­tu­a­li­tá­sá­nak – az értő kér­dé­sek­re vá­la­szo­ló, meg­szó­lí­tó ere­jé­nek – a bi­zo­nyí­té­ka.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIII–XIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , ,

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és ha­lál Shakes­peare élet­mű­vé­ben: 400 éves ju­bi­le­um, szerk. Al­má­si Zsolt, Fa­bi­ny Ti­bor, Pik­li Na­tá­lia, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Wil­li­am Shakes­peare szem­pont­já­ból 2016 ki­vé­te­les év­nek bi­zo­nyult, hi­szen vi­lág­szer­te ün­ne­pel­ték a szer­ző ha­lá­lá­nak 400 éves év­for­du­ló­ját. Az ün­nep­lés­so­ro­za­tok­nak ter­mé­sze­te­sen a ha­lál 400. év­for­du­ló­ja nem a tár­gyát ké­pez­te, ha­nem csu­pán az al­kal­mat szol­gál­tat­ta hoz­zá, hi­szen sen­ki sem örül, örült an­nak, hogy a vi­lág­iro­da­lom egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú szer­ző­jé­nek éle­te 1616-ban vé­get ért.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Net­wor­king Guide: En­ligh­te­ned So­ci­eti­es, Li­te­ra­tu­re and Sci­en­ce in Cent­ral Euro­pe. In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce and Hum­boldt Kol­leg, Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces – Hun­ga­ri­an Na­ti­o­nal Mus­e­um, Bu­da­pest, 11–15 Oc­to­ber 2017, edi­ted by Réka Len­gyel, Gá­bor Tüs­kés, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, A ke­ser­gő nim­fá­tól a fo­nó­há­zi da­lo­kig: Köz­köl­té­sze­ti ha­tá­sok a ma­gyar iro­da­lom­ban (1700–1800), Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas, 2016 (Iro­da­lom­tu­do­mány és Kri­ti­ka. Tanulmányok).

A ma­gyar köz­köl­té­szet ku­ta­tá­sa az utób­bi két év­ti­zed­ben egy­sze­mé­lyes, majd két­sze­mé­lyes pro­jekt­ből je­len­tős, több tu­cat em­bert – kit tar­tó­sab­ban, kit csak al­kal­mi jel­leg­gel – fog­lal­koz­ta­tó vál­lal­ko­zás­sá nőtt, ami ter­mé­ke­nyí­tő­en hat az iro­da­lom­tör­té­net mel­lett a nép­rajz, a ze­ne­tu­do­mány és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net te­rü­le­te­i­re is. A ku­ta­tók e cso­port­ja a köz­köl­té­szet­nek az iro­da­lom­tör­té­net fo­lya­ma­tá­ban be­töl­tött sze­re­pén túl fel­tár­ja a 17–19. szá­zad mű­ve­lő­dé­sé­nek bo­nyo­lult tár­sa­dal­mi há­ló­ját is. Az iro­da­lom lét­mód­ja­i­nak be­mu­ta­tá­sá­val a tár­sa­da­lom szé­le­sebb ré­te­ge­i­nek mű­ve­lő­dé­sé­re, el­ső­sor­ban a vi­dé­ki kö­zép­ré­teg sa­já­tos kul­tu­rá­lis vi­szo­nya­i­ra vi­lá­gí­ta­nak rá.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Labádi Gergely (1975–2017)

2017. szeptember 20. § 0 hozzászólás

Mély szo­mo­rú­ság­gal bú­csú­zunk La­bá­di Ger­gő ba­rá­tunk­tól, kol­lé­gánk­tól, szerkesztőtársunktól.

re­ci­ti

No tags for this post.

Szabadkőművesség – Kontler László recenziója

2017. augusztus 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Sza­bad­kő­mű­ves­ség, szerk. Pé­ter Ró­bert és Szent­pé­te­ri Már­ton = He­li­kon. Irodalom- és Kul­tú­ra­tu­do­má­nyi Szem­le, 62:4(2016).

“A kül­föl­di szak­iro­da­lom szin­te ki­zá­ró­lag Aba­fi La­jos A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Magyarországon

A sza­bad­kő­mű­ves­ség tör­té­ne­te Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Sch­midl H. Könyv­nyom­da, 1900.

és a Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn

Ge­schich­te der Fre­i­ma­u­rerei in Oesterreich-Ungarn, I–V. Bu­da­pest, L. Aig­ner, 1889–1893.

mun­kái alap­ján tu­dó­sít a sza­bad­kő­mű­ves­ség­gel kap­cso­la­tos ma­gyar je­len­sé­gek­ről.” Ezt a meg­ál­la­pí­tást nem mos­ta­ná­ban tet­ték, pe­dig többé-kevésbé máig ér­vé­nyes. 1977-ben, ép­pen két­száz év­vel a Dras­ko­vich János-féle ma­gyar szabadkőműves-alkotmány meg­szü­le­té­se után nyi­lat­ko­zott így H. Ba­lázs Éva a Vi­lá­gos­ság lapjain.

H. Ba­lázs Éva, A sza­bad­kő­mű­ves­ség a 18. szá­zad­ban, Vi­lá­gos­ság, 1977/4. 216–223.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Librum evolvo – Knapp Éva könyve a recitin

2017. július 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Knapp Éva, Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVI–XX. szá­zad­ból, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

librum_boritofajl

A kö­tet ti­zen­öt ta­nul­mányt tar­tal­maz az el­múlt tíz év­ben ké­szült, a régi ma­gyar iro­da­lom tör­té­ne­té­hez és  in­ter­disz­cip­li­ná­ris szö­veg­kör­nye­ze­té­hez, min­de­nek­előtt a kora új­ko­ri esz­mék ala­ku­lá­sá­hoz szo­ro­san kö­tő­dő írá­sok kö­zül.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben

2017. július 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Az em­ber – kul­túr­tör­té­ne­ti és po­é­ti­kai meg­kö­ze­lí­tés­ben: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2016, szerk. Déri Esz­ter, Dó­bék Ág­nes, Gö­rög Dá­ni­el, Mar­kó Ani­ta, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Friedrich Schiller: A Naiv és Sentimentális kőlteményről [ReTextum ‧ 6]

2017. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler, A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r. La­bá­di Ger­gely, Simon-Szabó Ág­nes, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Re­Tex­tum, 6).

Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor neve mind a kor­tár­sak, mind a ké­sőb­bi ku­ta­tás szá­má­ra egy­be­forrt a szer­ző nagy si­ke­rű úti­nap­ló­i­val. Az egy­köny­ves szer­ző­vé vá­lás az ame­ri­kai uta­zás be­szá­mo­ló­in ala­pult. Az uta­zá­sok szö­ve­gé­re irá­nyu­ló vi­lá­gos fó­kusz, az egy­köny­ves ál­lan­dó jel­ző és a sze­rény, vissza­hú­zó­dó jel­lem­rajz ugyan­ak­kor ho­mály­ban hagy­ják a bi­zo­nyá­ra iro­dal­mi am­bí­ci­ók­kal is bíró er­dé­lyi ér­tel­mi­sé­gi teljes(ebb) pro­fil­ját. Ez a vak­folt egy­re töb­bek ér­dek­lő­dé­sét kel­ti fel, így az el­múlt évek­ben meg­kez­dő­dött a szer­ző ed­dig kéz­irat­ban ma­radt tör­té­net­írói, szép­iro­dal­mi for­dí­tá­sa­i­nak ki­adá­sa. Ebbe a sor­ba il­lesz­ke­dik je­len ki­ad­vány is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Benda Mihály írása

2017. május 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Émi­lie Piton-Foucault, Zola ou la fenêt­re con­dam­née: La cri­se de la rep­ré­s­en­ta­ti­on dans les Rougon-Macquart, Rennes, Pres­ses Uni­ver­si­tai­res de Rennes, 2015.

Émi­lie Piton-Foucault Zola ou la fenêt­re con­dam­née című köny­vé­ben Zola le­írá­sa­i­nak ér­vé­nyes­sé­gét, igaz­sá­gát és va­ló­sze­rű­sé­gét is meg­kér­dő­je­le­zi. A könyv szer­ző­je sze­rint Zola Rougon-Macquart cik­lu­sá­nak vissza­té­rő mo­tí­vu­ma, hogy a sze­rep­lők te­kin­te­tét ra­bul ejti egy ab­lak, amely azon­ban in­kább aka­dá­lyoz­za a lá­tá­su­kat, mint­sem ki­te­kin­tést en­ged­ne a kül­vi­lág­ra. Ez a meg­ol­dás kész­tet­te arra a könyv szer­ző­jét, hogy új­ra­gon­dol­ja a zo­lai le­írás ob­jek­ti­vi­tá­sá­nak el­kép­ze­lé­sét.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 5.

2017. május 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 5, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

A ha­gyo­mány at­tól ha­gyo­mány, hogy mű­kö­dik. For­mál­gat­ják, irá­nyí­ta­ni pró­bál­ják (pa­pok, esz­té­ták, po­li­ti­ku­sok), de vé­gül még­is sa­ját ar­cu­la­ta lesz. A sze­mé­lyes tu­dá­sok mint­ha egyen­ként is kü­lön­fé­le irány­ba húznák-vonnák ezt a kü­lön­le­ges szel­le­mi amő­bát, amely per­sze gyor­san és ru­gal­ma­san vál­toz­tat­ja alak­ját. A köz­köl­té­szet­ben ez a szép és ez a ré­misz­tő egy­szer­re. A mindenhez-hasonlóság és a fur­csa egye­di­sé­gek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di György pré­di­ká­ci­ói, 1. [67–99. be­széd] 2. Ko­lozs­vá­ri Kó­dex, Ma­ros­vá­sár­he­lyi Kó­dex, Sá­ros­pa­ta­ki Kó­dex, Con­ci­o­nes ve­tus­tis­si­mae, s. a. r., az elő­szót és a jegy­ze­te­ket írta Lo­vas Bor­bá­la, Bp., MTA-ELTE HECE – Ma­gyar Uni­tá­ri­us Egy­ház, 2016.

Mint­egy két év­ti­zed­del az­után, hogy egy sze­mel­vé­nyes vá­lo­ga­tás be­te­kin­tést en­ge­dett az er­dé­lyi uni­tá­ri­us püs­pök, Enye­di György (1555–1597) ja­va­részt el­fe­le­dett mun­kás­sá­gá­ba (Enye­di György vá­lo­ga­tott mű­vei, vál. Ba­lázs Mi­hály, Kál­dos Já­nos, Kri­ter­ion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a kö­zel­múlt­ban nap­vi­lá­got lá­tott az Enyedi-életmű leg­na­gyobb há­nya­dát ki­te­vő pré­di­ká­ci­ók kri­ti­kai igénnyel ké­szült össz­ki­adá­sá­nak első kö­te­te.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom, szerk. Czif­ra Ma­ri­ann, Szi­lá­gyi Már­ton, Deb­re­cen, Deb­re­ce­ni Egye­te­mi Ki­adó, 2014 (Cso­ko­nai Könyv­tár: Bib­li­ot­he­ca Stu­dio­rum Lit­ter­ari­um, 55).

A Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom című kö­tet az azo­nos című 2013. má­jus 29–31-én meg­ren­de­zett mis­kol­ci kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­in ala­pul, ame­lyet az MTA–DE Tex­to­ló­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port­ja (a Deb­re­ce­ni Egye­tem, a Sze­ge­di Egye­tem és az ELTE klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó ku­ta­tói), a Mis­kol­ci Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja, va­la­mint az MTA I. Osz­tá­lyá­nak Tex­to­ló­gi­ai Mun­ka­bi­zott­sá­ga szer­ve­zett egy kon­fe­ren­cia­so­ro­zat har­ma­dik, záró ese­mé­nye­ként.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton, For­rás­ér­ték és po­é­ti­ka. Ka­zin­czy Fe­renc: Fog­sá­gom nap­ló­ja, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 177).

Ka­zin­czy Fe­renc élet­mű­vé­nek leg­is­mer­tebb és leg­na­gyobb ha­tá­sú da­rab­ja a Fog­sá­gom nap­ló­ja. Ezért is meg­le­pő, hogy ez a mo­nog­rá­fia mind ez idá­ig az első át­fo­gó, könyv ter­je­del­mű vál­lal­ko­zás az ér­tel­me­zé­sé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dá­vid Gá­bor Csa­ba, „Cé­lunk tö­ké­le­te­se­dé­sünk”: A nem­zet­ne­ve­lő Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., 2013., Ar­gu­men­tum (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 172).

Wes­se­lé­nyi Mi­kós­sal, az 1830–1840-es évek ne­me­si re­form­el­len­zé­ké­nek egyik pro­mi­nens sze­mé­lyi­sé­gé­vel kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink Tróc­sá­nyi Zsolt 1965-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­ja (Tróc­sá­nyi Zsolt, Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., Aka­dé­mi­ai, 1965.) óta csak ke­vés­sel gya­ra­pod­tak. Rá­adá­sul az er­dé­lyi po­li­ti­kus rend­kí­vül ter­je­del­mes és adat­gaz­dag le­ve­le­zé­sé­nek, nap­ló­já­nak, va­la­mint po­li­ti­kai be­szé­de­i­nek is csak el­enyé­sző ré­szét ren­dez­ték ed­dig saj­tó alá.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ko­vács Esz­ter, „Légy cse­hek­nek párt­fo­gó­ja, ma­gya­rok­nak szó­szól­ló­ja…”: Cseh–magyar je­zsu­i­ta össze­füg­gé­sek a kez­de­tek­től 1773-ig, Bu­da­pest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Ko­vács Esz­ter 2009-ben a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Tör­té­ne­lem­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­ban szer­zett PhD fo­ko­za­tot a Ma­gyar­or­szá­gi je­zsu­i­ták és a cseh rend­tar­to­mány (Cseh­or­szág, Mor­va­or­szág és Szi­lé­zia) 1773-ig című dok­to­ri ér­te­ke­zé­sé­vel, et­től az év­től az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár mun­ka­tár­sa. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te a cseh–magyar kap­cso­la­tok a 16–18. szá­zad­ban. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2015-ben je­lent meg a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem és az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár ki­adá­sá­ban. A szer­ző az elő­szót kö­ve­tő­en há­rom na­gyobb fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a cseh–magyar tör­té­nel­mi kap­cso­la­to­kat és azok mű­ve­lő­dés­re gya­ko­rolt ha­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Öz­lem Kum­ru­lar, Kö­sem Sul­tan: İkti­d­ar, hırs, ent­ri­ka [Kö­szem szul­tá­na. Ha­ta­lom, becs­vágy, int­ri­ka], İst­anb­ul, Doğan Ki­tap, 2015, 329 p.

Tö­rök­or­szág­ban szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az osz­mán tör­té­ne­lem Kö­szem szul­tá­na né­ven is­mert nő­alak­já­ról, az­zal egy­idő­ben, hogy a te­le­ví­zi­ó­ban su­gá­roz­ni kezd­ték a szul­tá­na éle­tét fel­dol­go­zó film­so­ro­za­tot. Az is­me­ret­ter­jesz­tő kö­te­tek mel­lett meg­je­len­tek tu­do­má­nyos igé­nyű köz­le­mé­nyek is, ame­lyek egyi­ke Öz­lem Kum­ru­lar tör­té­nész, egye­te­mi ta­nár mun­ká­ja. Ahogy azt a szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ből meg­tud­hat­juk, a szul­tá­na alak­já­nak ér­de­kes­sé­gé­re Ha­lil İn­alcık, az egyik leg­el­is­mer­tebb tö­rök tör­té­nész hív­ta fel a fi­gyel­mét. (İn­alcık 2016 nya­rán, száz esz­ten­dős ko­rá­ban hunyt el).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Ki volt Es­ter­há­zy Pál? Szim­pa­ti­kus fi­gu­ra volt‑e? Va­la­mi­ért a kö­tet egy ta­nul­má­nya sem tud ki­búj­ni po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­nak, me­ce­na­tú­rá­já­nak igé­nyes­sé­ge vagy ép­pen al­ko­tói te­vé­keny­sé­gé­nek meg­íté­lé­se alól. Több sze­mé­lyi­ség­kép tá­rul elénk a kö­tet­ben elő­re ha­lad­va: más-más disz­cip­lí­na meg­kö­ze­lí­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Az Es­ter­há­zy Pál ná­dor tisz­te­le­té­re ren­de­zett kon­fe­ren­cia (Kő­szeg, 2013. má­jus 22–25.) írá­sos anya­gá­ból ké­szült kö­tet leg­fon­to­sabb ho­za­dé­ka, hogy az élet­mű in­ter­disz­cip­li­ná­ris be­mu­ta­tá­sá­val, az élet­pá­lya kü­lön­fé­le te­rü­le­te­i­nek együt­tes vizs­gá­la­tá­val a ko­ráb­bi­nál sok­kal át­fo­góbb és mély­re­ha­tóbb ku­ta­tá­si ered­mé­nyek szü­let­tek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , , , , , , , ,

Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers – Review by Borbála Lovas

2016. december 22. § 0 hozzászólás

review

Fab­ri­zio Con­ti, Witchc­raft, Su­per­s­tit­ion, and Ob­ser­vant Fran­cis­can Pre­a­chers: Pas­tor­al App­ro­ach and In­tel­lec­tu­al De­ba­te in Re­na­is­sance Mi­lan, Turn­ho­ut, Bre­pols, 2015.

The new vo­lu­me of the Eu­ro­pa Sac­ra se­ri­es, pub­lis­hed in 2015, con­cent­ra­tes on late-medieval Italy, spe­ci­fi­cally Mi­lan. The name of the aut­hor is well-known to tho­se fa­mi­li­ar with the con­nec­tions bet­ween the Ob­ser­vant Fran­cis­cans and witchc­raft. Ha­v­ing pub­lis­hed and pre­sen­ted papers for se­ve­ral ye­ars, this vo­lu­me by Fab­ri­zio Con­ti is a wel­co­me re­vi­si­on of his PhD dis­ser­ta­ti­on that was de­fen­ded at Cent­ral Euro­pe­an Uni­ver­sity, Bu­da­pest in 2011.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Ko­wal­ská, Na ďa­lekých ces­tách, v cu­dzích kraji­nách: So­ci­álny, kul­túrny a po­li­tický roz­mer kon­fe­si­o­nál­ne­ho exi­lu z Uhors­ka v 17. sto­ročí (Tá­vo­li uta­kon, ide­gen or­szá­gok­ban: A Ma­gyar­or­szág­ról való 17. szá­za­di val­lá­si exu­lá­ció szo­ci­á­lis, kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai vo­nat­ko­zá­sai), Bra­tis­la­va, Veda, 2014.

Eva Ko­wal­ská a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Tör­té­ne­ti In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa; fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te Közép-Európa kora új­ko­ri egy­há­zi és kul­tu­rá­lis tör­té­ne­te. Mo­nog­rá­fi­á­ja 2014-ben je­lent meg a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia könyv­ki­adó­já­nál. A szer­ző a be­ve­ze­tést kö­ve­tő­en ti­zen­egy fe­je­zet­ben mu­tat­ja be a Wesselényi-összeesküvéssel kap­cso­lat­ba ho­zott, majd kon­cep­ci­ós pe­rek­ben el­ítélt pro­tes­táns pré­di­ká­to­rok és ér­tel­mi­sé­gi­ek há­nya­tott sor­sát (be­bör­tön­zé­sét, gá­lya­rab­sá­gát és exu­lá­ci­ó­ját).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

„Ne­künk még­is Mo­hács kell…” II. La­jos ki­rály rej­té­lyes ha­lá­la és kü­lön­bö­ző te­me­té­sei, szerk. Far­kas Gá­bor Far­kas, Sze­be­lé­di Zsolt, Var­ga Ber­na­dett, Bu­da­pest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ban ke­rült meg­ren­de­zés­re az a szim­pó­zi­um, mely­nek cél­ja az volt, hogy a mo­há­csi csa­ta egy sok vi­tát ki­vál­tó ese­mé­nyé­vel, ne­ve­ze­te­sen II. La­jos ki­rály ha­lá­lá­val kap­cso­la­tos je­len­le­gi is­me­re­te­in­ket in­ter­disz­cip­li­ná­ris mó­don át­te­kint­se. A ren­dez­vény nap­ja, au­gusz­tus 29.-e el­len­ke­ző elő­jel­lel ugyan, de a kora új­ko­ri ma­gyar és osz­mán tör­té­ne­lem­nek is ki­vé­te­les nap­ja, hi­szen amel­lett, hogy 489 év­vel ez­előtt ezen a na­pon volt a mo­há­csi csa­ta, 1521-ben Nán­dor­fe­hér­vár, 1541-ben pe­dig Buda is ek­kor ke­rült az osz­má­nok ke­zé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , ,

Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nük­het Varlık, Pla­gue and Em­pire in the Early Mo­dern Me­di­ter­ra­ne­an World: The Ot­tom­an Ex­pe­ri­en­ce, 1347–1600, New York, Camb­ridge Uni­ver­sity Press, 2015

Nük­het Varlık köny­ve a szak­iro­da­lom azon fel­ka­pott irány­za­tá­ba tar­to­zik, amely az utób­bi évek­ben bi­zo­nyos ter­mé­sze­ti je­len­sé­gek és egy bi­ro­da­lom kap­cso­la­tát vizs­gál­ja. A ko­ra­be­li for­rá­sok­ból össze­gyűj­tött ada­tok rend­sze­re­zé­sé­vel azt mu­tat­ja be, hogy az ál­lam és a tár­sa­da­lom mi­lyen vá­la­szo­kat adott a ter­mé­sze­ti csa­pá­sok­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Ha­tal­mi dis­kur­zu­sok: A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben, szerk. Bíró Csil­la, Visy Be­at­rix, Bib­li­ot­he­ca Na­ti­o­na­lis Hun­ga­riae – Gon­do­lat Ki­adó, Bu­da­pest, 2016.

A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói, ha­tal­mi dis­kur­zu­sok (A ha­ta­lom meg­je­le­ní­té­si for­mái a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben) cím­mel meg­ren­de­zett éves Tu­do­má­nyos Ülés­sza­kon az OSZK mun­ka­tár­sai, köz­tük a már a nem­ze­ti könyv­tár­hoz tar­to­zó 1956-os In­té­zet – Oral His­to­ry Ar­chí­vum tör­té­né­szei, to­váb­bá meg­hí­vott ven­dég­elő­adók vet­tek részt az­zal a cél­lal, hogy az (állam)hatalom és a tár­sa­dal­mi erők össze­füg­gé­se­it, il­let­ve a ha­ta­lom kul­tu­rá­lis rep­re­zen­tá­ci­ós for­má­it vizs­gál­ják. Fel­szó­la­lá­sa­ik meg­szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za a kö­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2

2016. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 2., szerk. Biró An­na­má­ria, Boka Lász­ló, Nagyvárad–Budapest, Par­ti­um Ki­adó – re­ci­ti, 2016.

2015. szep­tem­ber 10–11-én zaj­lott le Nagy­vá­ra­don, a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ké­nek szer­ve­zé­sé­ben az az in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­fe­ren­cia, mely­nek vá­lo­ga­tott, szer­kesz­tett anya­gát tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2016. december 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.

A bé­csi ud­var szol­gá­la­tá­ban te­vé­keny­ke­dő olasz had­ve­zé­rek, mind gya­kor­la­ti te­vé­keny­sé­gük, mind pe­dig el­mé­le­ti írá­sa­ik ál­tal igen je­len­tős mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­tak ah­hoz, hogy I. Li­pót (1640–1705) csá­szár és ma­gyar ki­rály bi­ro­dal­ma, amely ural­ko­dá­sá­nak kez­de­tén az eu­ró­pai po­li­ti­kai sakk­táb­lán csu­pán kö­ze­pes ha­ta­lom­nak szá­mí­tott, vé­gé­re iga­zi nagy­ha­ta­lom­má nőt­te ki ma­gát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Han­sá­gi Ág­nes, Tár­ca – re­gény – nyil­vá­nos­ság: Jó­kai Mór és a ma­gyar tár­ca­re­gény kez­de­tei, Bu­da­pest, Rá­ció, 2014 (Rá­ció – Tu­do­mány, 19).

Mik­száth Kál­mán Kí­sér­tet Lub­lón című kis­re­gé­nyét a kri­ti­kai szö­veg­ki­adá­sig (1958) – az első kö­tet­ki­adás nyo­mán – 1896-os szö­veg­ként tar­tot­ta szá­mon az iro­da­lom­tu­do­mány. Biszt­ray Gyu­la, a kri­ti­kai ki­adás saj­tó alá ren­de­ző­je hív­ta fel első íz­ben a fi­gyel­met arra, hogy a Pes­ti Hír­lap­ban való tár­ca­köz­lés mi­att a szö­veg ke­let­ke­zé­si ide­jét négy év­vel ko­rább­ra kell he­lyez­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

60 év (MTA BTK ITI)

2016. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hat­van év az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­ben: Intézmény- és tu­do­mány­tör­té­ne­ti met­sze­tek, ír­ták és össze­ál­lí­tot­ták az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek mun­ka­tár­sai, szer­kesz­tet­te Kecs­ke­mé­ti Gá­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ki­an Pro­kop­ovych, In the Pub­lic Eye: The Bu­da­pest Ope­ra Hou­se, the Au­di­en­ce and the Press, 1884–1918, Böh­lau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Bu­da­pes­ti Nap­ló 1903. má­jus 5. szá­má­ban G‑ly ál­ne­vű új­ság­író a Fil­har­mó­nia Ope­ra­ház­ban meg­tar­tott kon­cert­jén üre­sen ma­ra­dó szé­kek­re ma­gya­rá­za­tot ke­res­ve fo­gal­maz­ta meg fel­ve­té­sét, ame­lyet min­den bi­zonnyal az 1884-ben meg­nyi­tott Ope­rá­ra is so­kan ér­vé­nyes­nek tar­tot­tak: „»A mí­velt vi­lág na­gyobb és kö­zép­sze­rű vá­ro­sa­i­nak pél­dá­já­ra« ala­pí­tot­ták ná­lunk a Fil­har­mó­ni­ai Tár­su­la­tot. Te­hát nem bel­ső szük­ség­let­ből. A mí­velt Nyu­ga­ton van, te­hát le­gyen ná­lunk is. […] Vagy­is a fil­har­mó­ni­á­val sza­kasz­tott úgy va­gyunk, mint egy­né­mely más in­téz­ménnyel, ame­lyet meg­csi­nál­tunk, mert – bo­csá­nat a bar­ba­riz­mu­sért: – l’Occident ob­lige.”
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia

2016. október 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Beth­len Mik­lós vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia, össze­áll. és bev. Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di 460: Ta­nul­mány­kö­tet Enye­di György szü­le­té­sé­nek 460. év­for­du­ló­já­ra ren­de­zett ka­ma­ra­kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­ból, szerk., K. Ka­po­si Krisz­ti­na, Lo­vas Bor­bá­la, Bu­da­pest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen ter­mé­keny­nek bi­zo­nyul az uni­tá­ri­us iro­da­lom fel­tá­rá­sá­nak te­kin­te­té­ben. A gon­do­san meg­szer­kesz­tett, szak­mai szem­pont­ból hi­ány­pót­ló szö­veg­ki­adá­sok mel­lett újabb, a mun­kák­ra vo­nat­ko­zó, mély és szé­les körű ku­ta­tá­si ered­mé­nyek is pub­li­ká­lás­ra ke­rül­tek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tük­rök kö­zött: Tüs­kés Ti­bor le­ve­les­lá­dá­já­ból, vál., szerk., jegyz. Tüs­kés Ti­bor, s. a. r., a vá­lo­ga­tást és a jegy­ze­te­ket kieg. Si­mon Zsu­zsan­na, Uni­ver­si­tas Ki­adó – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, Bu­da­pest, 2014.

In me­mo­riam Tüs­kés Ti­bor: Em­lé­ke­zé­sek, esszék, ta­nul­má­nyok, vál., szerk. Tüs­kés Gá­bor, re­ci­ti, Bu­da­pest, 2014.

1.

A Tük­rök kö­zött na­gyon ta­lá­ló cím, hi­szen ez a vas­kos kö­tet (437 ol­dal) 304 Tüs­kés Ti­bor­hoz írott le­ve­let tar­tal­maz, ame­lyek túl­nyo­mó ré­sze ed­dig nem ke­rült nyil­vá­nos­ság­ra. Te­hát az ol­va­só nem is­mer­he­ti a le­ve­lek előz­mé­nye­it, kon­tex­tu­sát. A cím­zett sze­mé­lyét, éle­té­nek ala­ku­lá­sát a le­ve­lek ál­tal le­fe­dett majd hat év­ti­zed alatt csak „tü­kör ál­tal ho­má­lyo­san”, a le­vél­írók né­ző­pont­já­ból lát­hat­juk, noha a jegy­ze­tek két­ség­te­le­nül so­kat se­gí­te­nek a tá­jé­ko­zó­dás­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban

2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szö­veg, hor­do­zó, kö­zös­ség – Ol­va­só­kö­zön­ség és kö­zös­sé­gi ol­vas­má­nyok a régi ma­gyar iro­da­lom­ban: Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2015, szerk. Gesz­te­lyi Her­mi­na, Gö­rög Dá­ni­el, Maró­thy Szil­via, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sán­dor, Apá­ca­mű­velt­ség Ma­gyar­or­szá­gon a XV–XVI. szá­zad for­du­ló­ján: Az anya­nyel­vű iro­da­lom kez­de­tei, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2016.

1.

Lázs Sán­dor mo­nog­rá­fi­á­ja a szer­ző egy ko­ráb­bi, a mar­git­szi­ge­ti apá­cák ol­vas­má­nya­i­val fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nya to­vább­gon­do­lá­sá­nak is te­kint­he­tő (A nyu­lak szi­ge­ti do­mon­kos apá­cák ol­vas­mányainak kor­sze­rű­sé­ge = „Lát­já­tok fe­le­im…”: Ma­gyar nyelv­em­lé­kek a kez­de­tek­től a 16. szá­zad ele­jé­ig, szerk. Ma­das Edit, Bp., 2009, 123–142.), hi­szen a könyv a ta­nul­mány­ban ki­dol­go­zott mód­szert kö­ve­ti: a job­ban do­ku­men­tált né­met apá­ca­iro­da­lom ada­ta­in ke­resz­tül pró­bál­ja ér­tel­mez­ni a ma­gyar apá­ca­iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

« Older Entries

Newer Entries »