(B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén (ReKonf ‧ 2)

2019. április 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ajkay Alinka és Császtvay Tünde, szerk. (B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén. Reciti konferenciakötetek 2. Budapest: reciti, 2018.

Gyulai Pál több évtizedes munkásságának értelmezése, értékelése nagyon különböző, és személyének, ténykedésének, befolyásának, eredményeinek megítélése roppant eltérő. Óriási –  nemegyszer heves indulatokat is keltő – vitákat kavar, hogy jelentőségét szépírói tevékenysége, a kortárs kritika tudománnyá emelése, irodalomszervezői tevékenysége vagy tanári, esetleg  szerkesztői munkássága nézőpontjából elemezzük, és azokat milyen elsődlegességi sorba állítva, hogyan értékeljük.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6.

2019. március 14. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6. Budapest: reciti, 2018.

Aligha gondoltuk volna, amikor 2012-ben, egy OTKA-pályázat keretében meg­alapítottuk a Reciti Kiadó új sorozatát, a Doromb című közköltészeti „évkönyvet”, hogy nemcsak rendszeres megjelenését tudjuk majd biztosítani, de esetenként akár tematikus kötetek összeállítását is célul tűzhetjük ki. Hűséges szerzőinknek hála, 2018-ban ez a fordulat is bekövetkezett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anyagi és szellemi támogatásával most egy kicsit rendhagyó kötetet adhatunk az olvasók kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «

tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban

2019. március 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018.


» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása Szénási Zoltán könyvéről

2019. február 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Szénási Zoltán. Néma várostrom: Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt. Irodalomtudomány és kritika. Budapest: Universitas Kiadó, 2018.

Ritkán találkozni olyan valóban értékes szakmunkával, amely a Nyugat – akár látensnek vélt – jelentőségét ne a folyóiratra irányított fókuszból próbálná megerősíteni, releváns rákérdezéssel próbára tenni, vagy akár megkérdőjelezni. A modern magyar irodalom intézményesülés-történetének elmesélése elképzelhetetlen a Nyugat említése nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a korszak (tágabb értelemben a századforduló, szűkebb értelemben az 1908 és 1920 közötti időszak) komplett diskurzusrendszerének feltérképezésére, akár olyan áron, hogy a folyóirat az adott megfigyelői pozíciónak csak a perifériáján foglaljon helyet.
» Tovább a teljes szövegre «

The Hungarian government to suppress the independence of the Academy of Sciences

2019. február 7. § 0 hozzászólás

Hungarian Academy Staff Forum (HASF)

The ADF (Akadémiai Dolgozók Fóruma = HASF in English) is a civil initiative of the researchers from the research institute network at the Hungarian Academy of Sciences (HAS). The Hungarian government is introducing a new system of research financing, in a way which in itself contradicts the appropriate manners of policy making, and which, after implementation, will have disastrous effects on the autonomy of scientific research and scholarship in the entire country as well as our work and life altogether. Given that our voice has not been heard either in public or during the negotiations between the HAS and the government, this initiative is meant to express our opinions about the situation and the whole process.

Summary of the situation

Megkésett recenzió – Petneházi Gábor írása

2019. február 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Johannes Bocatius. Hungaroteutomachia vel colloquium de bello nunc inter Caesareos et Hungaros excitato – Magyarnémetharc avagy beszélgetés a császáriak és magyarok között most fellángolt háborúról. Szerk. Kees Teszelszky és Tóth Gergely. Budapest: ELTE–BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2014.

A magyarországi kora újkori tanulmányok doyenne-ének, a 2014 végén elhunyt R. Várkonyi Ágnesnek talán az utolsó nagy vállalkozása az a 2010 és 2014 között vezetése alatt működő OTKA-projekt volt, amely Magyarország európai jelenlétét és beágyazottságát vizsgálta a XVI–XVII. században (Magyarország a kora újkori Európában, NK 81948), azzal a távlati céllal, hogy a hazai és európai kulturális, politikai, diplomáciai, stb. kapcsolatokra koncentráló kutatások révén a Magyarország helyén a tudományos világ térképein hozzávetőlegesen Mohács után megnyíló űrt ha nem is betölteni, de legalább csökkenteni lehessen.
» Tovább a teljes szövegre «

Pirnát Antal: Kiadatlan tanulmányok

2019. január 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pirnát Antal. Kiadatlan tanulmányok. Szerkesztette Ács Pál. Budapest: reciti, 2018.

A jelen kötet Pirnát Antalnak a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténet Tanszékén őrzött hagyatékában fennmaradt kiadatlan tanulmányaiból közöl válogatást. A szerző kiváló tudós, rendkívül sokoldalú irodalomtörténész, eszmetörténész, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egyik nevezetes alakja, nagy hatású tanáregyéniség volt. A 16. századi erdélyi antitrinitárius mozgalmak kutatójaként vált nemzetközileg is ismertté. Mégsem szerette, ha csak a radikális reformáció kutatójának tartották. Joggal, hiszen érdeklődési köre kiterjedt a reneszánsz kori irodalom- és művelődéstörténet, vallástörténet szinte valamennyi területére.
» Tovább a teljes szövegre «

Jeney Éva (1963–2019)

2019. január 19. § 0 hozzászólás

Jeney Éva barátunk, kollégánk, főszerkesztőnk meghalt. Nincsenek szavak; ami biztos, a reciti Éva nélkül soha nem lesz olyan, mint vele volt. Elmondhatatlan, mi mindent köszönhettünk neki. Elmondhatatlan, s az is marad örökre. Nyugodj békében drága Éva!

reciti

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars Ⅰ. 1523–1533

2019. január 15. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018.

Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide.
» Tovább a teljes szövegre «

Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 6)

2018. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csonki Árpád, szerk. Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról. Hagyományfrissítés 6. Budapest: reciti, 2018.

Jelen kötet tanulmányai Arany János Naiv eposzunk című 1860-as tanulmányának tudományos hatásával vetnek számot. Arany írása nemcsak a magyar irodalomtörténetről való gondolkodásra volt nagy befolyással, hanem más tudományágaknak a kérdésfeltevéseit is hosszú időre meghatározta.
» Tovább a teljes szövegre «

Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után

2018. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balogh Magdolna, szerk. Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest: reciti, 2018.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete kétoldalú együttműködés keretében több ciklus óta kutatja a magyar és a szlovák irodalomban zajló folyamatokat, műfaji és narratív jellegzetességeket, meghatározó művelődéstörténeti trendeket, a két irodalom kapcsolatait, kulturális cserefolyamatait, elhelyezkedését a közép-európai kulturális térben.
» Tovább a teljes szövegre «

Dóbék Ágnes írása

2018. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Katalin Czibula. Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts. Budapest: Protea Kulturverein, 2016.

A német nyelvű kötet Czibula Katalin drámatörténeti kutatásait tartalmazza. A 18. század második felének színházi kultúráját vizsgáló tanulmányok olyan témakörök köré csoportosulnak, mint a 18. századi színháztörténet legfontosabb forrásai, a színházi élettel kapcsolatos publicisztika, a magyar színházművészet nyelvi jellemzése, valamint a színház és a különböző vizuális művészetek kapcsolata.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András: Fantasztikum és medialitás

2018. december 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wirágh András. Fantasztikum és medialitás: Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig. Irodalomtörténeti füzetek 180. Budapest: reciti, 2018.

Mindig is kedveltem azokat a regényeket, amelyek nyomozásra késztettek és komolyan megdolgoztattak, aztán egy váratlan csavarral aláásták gondosan kimunkált cselekményüket, vagy esetleg kérdőjelek közepette hagytak. Ebből az élményből születhetett az ötlet, hogy az olvasót elbizonytalanító szövegekkel foglalkozzam komolyabban. Miközben az is egyre világosabbá vált számomra, hogy a szövegek tematikai jegyeiktől függetlenül hordozzák ezeket a sajátságokat, olvasás és nyomozás pedig a korábban gondoltnál sokkal szorosabb viszonyban állnak.
» Tovább a teljes szövegre «

„Hajlandó lennék örökkön-örökké e földön élni, ha előbb mutatnának egy sarkot, ahol fütyülnek a hőstettekre” – Kalavszky Zsófia recenziója Venyegyikt Jerofejev biográfiájáról

2018. december 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Лекманов Олег, Свердлов Михаил и Симановский Илья, Венедикт Ерофеев: посторонний [Venyegyikt Jerofejev: a kívülálló], Литературные биографии (Москва: АСТ, 2018).

 

Vári Erzsébet emlékére

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy a különböző társadalmi, kulturális és politikai feltételek között létrejövő irodalmi kultuszok formálódásában milyen típusú kulturális stratégiák érvényesülnek? Milyen célok mozgatják az adott kultuszban résztvevő olvasókat, milyen igényeik vannak, milyen normák alapján cselekszenek, mindezekből milyen viselkedési formák születnek, és az utóbbiak milyen társadalmi akciókhoz, interakciókhoz vezetnek?
» Tovább a teljes szövegre «

Jeney Éva recenziója

2018. december 12. § 0 hozzászólás

recenzió

Alexandre Gefen. Réparer le monde: La littérature française face au XXIe siècle. Paris: Editions Corti, 2017.

A könyv gyógyít – kortárs elképzelés? Kortárs mantra? Valószínűleg egyik sem, hiszen szerzőnk is tisztában van azzal, hogy a gondolat, mely szerint a szavak gyógyítanak nemcsak Pascaltól vagy Montaigne-től, de az ókori görögöktől sem idegen. Kétségtelen viszont, hogy az olvasás kortárs hanyatlásának korában a biblio- és az irodalomterápia egyre nagyobb területet hódít meg magának, és egyre több helyen van jelen. Ma már nemcsak beszélnek narratív medicináról, hanem gyakorolják is azt. Vannak orvosok, akik a storytellinget és az elbeszélést kifejezetten gyógyító céllal alkalmazzák. A művészet- és az írásterápia a palliatív hospice és nem-hospice ellátásban is ismeretes. Amikor tehát nincs más mód a gyógyító tevékenységre, marad az irodalom, „az emberi szabadság végső fegyvere”.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes: Egy kora újkori sikerkönyv története

2018. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Máté Ágnes. Egy kora újkori sikerkönyv története: 15–16. századi szövegvariánsok és fordítások Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibus című szerelmes regényéből. Budapest: reciti, 2018.

Aligha van érdekesebb téma a szerelemnél. Ebben a kötetben egy szerelmespár, Eurialus és Lucretia érzelmei mellett szó van az őket megalkotó humanista, Eneas Silvius Piccolomini latin klasszikus szerzők iránti szenvedélyéről, valamint számos neves és névtelen másoló, nyomdász és fordító munkájáról, amelyeket az előbbi két szenvedély ihletett.
» Tovább a teljes szövegre «

A kegyvesztettség stádiumai – Márjánovics Diána recenziója

2018. november 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Reichert Gábor. Megfelelési kényszer: Politikum és esztétikum összefüggései Déry Tibor ötvenes évekbeli művészetében. MIT füzetek 6. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2018.

1957. április 25.: Déry Tibor a Fő utcai börtön vizsgálati osztályán e dátummal kapta kézhez a három évig tartó raboskodását kísérő levelezés első üzenetét. A harmadik feleség, Kunsági Mária küldeménye 2010-ben, Botka Ferenc közreadásában, a Déry-levelezéssorozat II/C. 1956–1960 kötetében jelent meg; az ’57 áprilisára datált üzenet mellett a közreadó lényegi, a Déry-filológia helyzetét érzékletesen leíró feljegyzése áll. Eszerint „[Böbe] szinte hivatalnoki pontossággal” dokumentálta a fogság időszakában zajló történéseket:

[g]épelt másolatot készített valamennyi börtönbe írt levélről és az azokra kapott válaszokról. Külön füzetben pontos időrendbe sorolta férje börtönéveinek valamennyi külső és belső eseményét, feljegyezve minden telefonhívást, találkozást, intézkedést (153.)
» Tovább a teljes szövegre «

Hiányból eredő többlet – Major Ágnes recenziója

2018. november 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Wirágh András. Cholnoky Viktor, a szépíró: Írásgyakorlatok – publikálási stratégia – korai recepció. Tempevölgy könyvek 24. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2017.

Bár az elmúlt években az irodalomtörténeti érdeklődés nem hagyta figyelmen kívül Cholnoky Viktor munkásságát – ezt támasztja alá a Wirágh András kötetének függelékeként közreadott, az 1995-ös évtől kezdődő Cholnoky-bibliográfia –, kétségtelen, hogy Cholnoky nem tartozik a legelemzettebb szerzők közé. Wirágh átfogó kismonográfiája tehát minden bizonnyal hiánypótló feladatra vállalkozott, s azon túl, hogy elsősorban a szépíró Cholnoky Viktort helyezi vizsgálódásának középpontjába, képet kaphatunk a századfordulós sajtó működéséről, leginkább pedig a szövegek többszörös publikálásának gyakorlatáról is.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia

2018. november 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüskés Anna, szerk. Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia. Budapest: reciti, 2018.

A bibliográfia dokumentálja Tüskés Tibor írói, kritikusi, irodalomtörténészi és tanári munkásságát, a róla szóló irodalmat, valamint a hatástörténet adatait. Regisztrálja az általa írt, életében és a halála után megjelent műveket, a rá vonatkozó szakirodalmat, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokat, a vele/róla készült filmeket. Esetenként rövid annotációval egészítettem ki a címleírásokat, s jeleztem az írásokra megjelent reakciókat.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Norbert és Fodor Pál, szerk. Szulejmán szultán Szigetváron: A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Pécs: Pannon Castrum Kft., 2017.

2015. december 9-én hangzott el a bejelentés, miszerint megtalálták I. Szulejmán (1494–1566) oszmán szultán magyarországi sírkápolnájának (türbe) maradványait a Szigetvár környéki turbék-zsibóti szőlőhegyen. A szenzációszámba menő tudományos eredmény nagy publicitást kapott a világsajtóban is, elismerést hozva a kutatócsoport számára, amely már egy ideje együtt dolgozott a cél érdekében. A kutatások azóta is folytatódnak a türbe körüli terület feltárásával, hogy rekonstruálhassák azt a kis oszmán települést, amely a 16. század második felében zarándokhelyként épült a szultáni emlékhely köré. A 2013–2016 között zajló vizsgálatok összefoglalásaként 2017-ben igényes kiállítású kötet jelent meg a projekt jelenlegi két vezetője, Pap Norbert és Fodor Pál szerkesztésében.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Anna írása

2018. október 24. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bíró-Balogh Tamás, szerk/ed. Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése I [Otherwise I’m a Hungarian poet. Miklós Radnóti’s Correspondence]. Budapest: Jaffa, 2017.

The first volume of Radnóti’s correspondence contains the letters the poet wrote and received over 19 years, between 1926 and 1945, 467 documents in total. The aim of Tamás Bíró-Balogh’s scholarly and carefully edited corpus is to publish all authentic letters Radnóti exchanged with his relatives, friends, colleagues, and publishing houses, except for those exchanged with his wife Fanni Gyarmati.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Gergely István recenziója

2018. október 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kruppa Tamás. A kereszt, a sas és a sárkányfog: Kelet-közép-európai törökellenes ligatervek és küzdelmek a Báthory-korszakban (1578–1597). Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nuncupatae, Series I. Collectanea Vaticana Hungariae Classis II., Tom. 5. Budapest–Róma: Gondolat, 2014.

A szentszéki levéltárakban lévő magyar vonatkozású anyagok feltárása, s ezzel együtt a szentszéki–magyar kapcsolatok kutatása az utóbbi években, évtizedekben örvendetesen sokat haladt előre, köszönhetően – mások mellett – Molnár Antal, Tusor Péter és az alábbiakban tárgyalt kötet szerzője, Kruppa Tamás munkásságának. Szükség is van az új vizsgálódásokra, hiszen e témában Fraknói Vilmos és Veress Endre forráskiadványai és monográfiái már megértek arra, hogy friss szintézisek lépjenek a helyükbe, amelyek nagyobb forrásbázison alapulnak, illetve tartalmazzák a honi és nemzetközi szakirodalom újabb eredményeit is.
» Tovább a teljes szövegre «

Az ismeretlen klasszikus (ReKonf ‧ 1)

2018. szeptember 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fórizs Gergely és Vaderna Gábor, szerk. Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok. Reciti konferenciakötetek 1. Budapest: reciti, 2018.

Berzsenyi Dániel életművét a magyar irodalomtörténet-írás ellentmondásos jelenségként könyvelte el, melynek egyes elemei rendre idegenszerűnek és kétséges értékűnek számítottak. A jelen kötetbe gyűjtött tanulmányok Berzsenyi munkásságának különböző, 19. századi költészet-, kritika- és eszmetörténeti kontextusait tárják fel és értelmezik. Olyan összefüggéseket mutatnak fel, amelyek nyomán lehetővé válik az egyszerre kanonikusnak és ismeretlennek tűnő klasszikus újfajta megközelítése. Az itt megfogalmazott kérdéseket immár nem az irodalmi kánon utólagos szempontjai diktálják, hanem az egykorú szellemi közegre összpontosító vizsgálatokból adódnak.
» Tovább a teljes szövegre «

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3

2018. szeptember 19. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.

Immáron a harmadik kötetét bocsátjuk útra az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett konferencia-sorozatnak. A konferenciák kétévente interdiszciplináris előadásokat fognak át a megadott tematikában az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásával. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő célja a kezdetektől az volt, hogy párbeszédet biztosítsanak az irodalom- és társadalomtudósok között egy olyan tematika körüljárásával, amely az értelmiségi szerepvállalás történeti különbségeit is figyelembe véve kérdez rá a szerep adta lehetőségekre és korlátaira, változó történeti formáira, egyéni és csoportos kivetüléseire.
» Tovább a teljes szövegre «

Horváth Csaba Péter írása

2018. augusztus 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Varga Szabolcs és Vértesi Lázár, szerk. Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis 17. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola–Pécsi Egyháztörténeti Intézet, 2017.

A Pécsi Egyháztörténeti Intézet arra vállalkozott, hogy – amint ezt a kötet címe is mutatja – Mályusz Elemér Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (1971, 2007) című monográfiája útján járva, illetve azt kiegészítve, valamint eredményeit és megállapításait átértékelve évenként konferenciát szervez a 16–20. század közötti időszak magyarországi egyháztörténetének bemutatására – különös tekintettel a klérus tagjainak társadalmi-kulturális szerepvállalására –, és az elhangzott előadások anyagát tanulmánykötetekben megjelenteti.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András recenziója

2018. augusztus 1. § 0 hozzászólás

recenzió

Szerdahelyi Sándor, szerk. A Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja 1910. évre: Utazás az újságírás körül  (Budapest: Révai és Salamon, 1910; hasonmás kiadás: Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2017).

A „holnapos-nyugatos” fellépéssel (és ennek határterületeivel, például a nemzetköziséggel, hagyomány és divat kérdésével stb.) foglalkozó 1909-es egyesületi évkönyvben is olvashatók voltak olyan írások (pl. Salgó Ernőé vagy Szini Gyuláé), amelyek az új nemzedék megjelenését és vele a modern irodalom legújabb poétikai trendjeit és sajátos kapcsolatrendszerét az egyedülálló intézményes háttérrel magyarázták. A megannyi időszaki kiadvány „tartalomgyártásába” becsatlakozó, szépirodalmi ambíciókat dédelgető személyek valódi minőségi újságírást produkáltak a századfordulón, miközben a modern magyar irodalom, ezen belül is leginkább a próza is sokat köszönhetett a tárcarovatban megjelenő igényes szövegek mai szemmel követhetetlen sorozatainak.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Kálmán írása

2018. július 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Biró Annamária és Egyed Emese, szerk. Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Jelen kötet a Kolozsvárt 2017. május 18−20-án A magyarországi és erdélyi tudományosság alakzatai a 18−19. század fordulóján. Aranka György-évfordulós tanácskozás címmel megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások újragondolt, szerkesztett változatait tartalmazza, kiegészülve néhány ott el nem hangzott, de a tanácskozás szervezőinek felhívására született tanulmánnyal (7).
» Tovább a teljes szövegre «

Egy idézet (folytatása) 1790-ből

2018. július 17. § 0 hozzászólás

Hogy-ha tehát Pállásnak örök hajlékot akartok
Szerzeni mellyemben, óh diadalmas Atyák!
És az igaz tudományt maradandó lábra segéllvén
A’ komor elme-homály’ képtelen álma helyett,
A’ sikeres Bőltseknek eszesb apolásai által
Jobbnak akarjátok tenni Anyátok’ ügyét:
Óh! e’ két akadályt vessétek félre! szabadság,
és bőség nélkűl sínlenek a’ nagy Eszek.

Verseghy Ferenc. A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz, 1790, 13 [dőlt kiemelés: HB].

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek [ReTextum ‧ 8]

2018. július 7. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018.

Vajon miért van szükség a vegyes minőség ellenére a régi, XVIII–XIX. századi ponyvaszövegek mai, összegyűjtött kiadására? E művek többsége ma csak az eredeti forrásokon elérhető, pedig stílus- és művelődéstörténeti jelentőségük vitathatatlan, s néha a magyar közköltészet kiemelkedő teljesítményei közé sorolhatók.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Veronika Čapská. Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Dolní Břežany: Scriptorium, 2016).

Veronika Čapská a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Kara Általános Antropológia Tanszékének szakasszisztense, fő kutatási területe a kora újkori történeti antropológia, a fordítás és a társadalmi nemek története (gender history). 2016-ban jelent meg a Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Szövegek és szövetek között: A [Swéerts-]Špork család, szöveggyakorlat és kulturális változás a barokk és a felvilágosodás határán) című monográfiája.
» Tovább a teljes szövegre «

Két idézet 1790-ből

2018. június 22. § 0 hozzászólás

A’ tudományoknak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ kettő nélkűl sínlenek a’ nagy Eszek.
A’ kiket a’ szükség szomorú gondokba le-süllyeszt,
Nem visznek Músák tiszteletére teményt.

Verseghy Ferenc. A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz, 1790, 9.

Azt mondják a’ Politicusok, hogy az Ország’ boldogsága a’ népnek sokaságától függ. De mit használ az a’ sok, ha vagy mind szegény, vagy nagyobb része tudatlan? A szegénység és a’ tudatlanság egy húron pendül. Sőt mindenik ki terjed a’ másikra. Mert amaz a’ testet, ez a’ lelket illeti: a’ kettő pedig mind jót mind gonoszt együtt érez. És így szint’ olylyan boldogtalan az a’ nép, a’ melyly tudatlan: mint a’ melyly szegény.

Bessenyei György. „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1790)”. In Bessenyei György, Programírások, vitairatok, elmélkedések. 1772–1790, 469–487. Szerkesztette Bíró Ferenc. Bessenyei György Összes Művei. Filozófia, publicisztika, történetírás. Budapest: Argumentum Kiadó – Akadémiai Kiadó, 2007, 482.

Tóth Kálmán recenziója

2018. június 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Balogh Piroska és Lengyel Réka, szerk. Római költők a 18−19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017.

Az ókori görög és római irodalom recepciója a humanizmus késő középkori megjelenésétől kezdve meghatározó jelentőséggel bírt a magyarországi értelmiség számára is. Míg kezdetben ez csak egy szűk szellemi elitre korlátozódott, a kora újkor folyamán fokozatosan bővült az iskolai oktatásban részt vevők száma. Az oktatás középpontjában 1844-ig alapvetően a hivatalos nyelv státusával rendelkező latin nyelv elsajátítása állt, ebben pedig fontos szerepet töltöttek be az antik auctorok grammatikai, stilisztikai, retorikai és poétikai szempontból egyaránt zsinórmértéknek tekintett szövegei.
» Tovább a teljes szövegre «

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Lengyel and Gábor Tüskés, eds. Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary: A Collection of Documents and Sources. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017.

Dieser anlässlich der von der Ungarischen Akademie der Wissenschaften organisierten internationalen Tagung „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa“, mit Unterstützung der Alexander von Humboldt Stiftung erschienene Band bietet ein Kompendium grundlegender Texte zur Erforschung der gelehrten Gesellschaften, die sich in Ungarn ab Mitte des 18. Jahrhunderts verbreiten und deren Gründung mit der Entstehung von Freimaurerlogen einhergeht.
» Tovább a teljes szövegre «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Marko Čudić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kísérlet – Krasznahorkai Lászlóról (Belgrád: Belgrádi Egyetem, Filológiai Kar, 2016).

2018 áprilisában Szerbia volt Magyarország díszvendége a XXV. Nemzetközi Könyvfesztiválon. Ez alkalomból több szerb író művét fordították magyarra, és számos rendezvényen mutatták be a szerb irodalmat. A kulturális transzfer része ugyanakkor a magyar irodalom közvetítése is a szomszéd ország olvasói felé, mely feladatnak szintén megvannak a maga elhivatott szakemberei. Ezek közé tartozik a Belgrádi Egyetem Hungarológia Tanszékének fiatal vezetője, a zentai születésű Marko Čudić is.
» Tovább a teljes szövegre «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lengyel Réka és Tüskés Gábor. Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában / Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum – MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017.

2017. október 11. és 14. között Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa címmel. E rendezvény kísérő rendezvénye volt a Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában című kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely 2018. február 25-ig volt látogatható. Az időszaki kiállítás kísérőkiadványaként jelent meg hasonló címmel, bő kétszáz oldalon, magyar és német nyelven egy kommentált forrásgyűjtemény az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. Századi Osztályának együttes erőfeszítése eredményeképpen.
» Tovább a teljes szövegre «

Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

2018. május 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Karsai György, Kárpáti András és Vámos Kornélia, szerk. Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról. Budapest: reciti, 2018.

Nyolc tanulmány, amelyek mindegyike az európai színháztörténet kiindulópontját jelentő görög és római drámairodalmat választotta elemzése tárgyául. Különböző megközelítésekben – tudománytörténet, szöveghagyományozás, mítoszkezelés, dramaturgia, színpadra állítás stb. – foglalkoznak a kiválasztott drámaszöveggel vagy szerzővel vagy színházi műfajjal.
» Tovább a teljes szövegre «

Világi énekek és versek. B. P. 1800 [ReTextum ‧ 7]

2018. március 30. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Küllős Imola, szerk. Világi énekek és versek. B. P. 1800. ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928–2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert „mintegy 70 százaléka – kései leíratása ellenére – a XVIII. század első feléből való”, s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne.
» Tovább a teljes szövegre «

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból (Budapest: reciti, 2017).

A 16–20. századi magyarországi irodalom-, könyv- és művelődéstörténet kutatásának a 2017-es évhez köthető eredményei között kiemelkedő helyet foglal el Knapp Évának a szerző szíves közlése szerint Cicerótól kölcsönzött, Librum evolvo, azaz – az antik papirusztekercsek használatára utaló kifejezést az újabb kori formátumra alkalmazva – „kinyitom a könyvet”, vagy „olvasom a könyvet” címmel megjelent tanulmánygyűjteménye. A címválasztás, de elsősorban a közreadott tanulmányok tematikája összekapcsolja a kötetet a Libellus – Válogatott könyv- és könyvtártörténeti tanulmányok (Budapest: Balassi, 2007) című munkával, de – ahogyan a szerző a Bevezetésben felhívja rá a figyelmet – az újabban készült dolgozatokban a témák kifejtése új megközelítésen és módszereken alapszik, s a vizsgálódások hangsúlyosan eszme- és irodalomtörténeti irányultságúak.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin recenziója

2018. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Lénárt, Orsolya. Der Ungarische Kriegs-Roman: Medien, Wissen und Fremdwahrnehmung bei Eberhard Werner Happel. Mitteleuropäische Geschichte und Kultur, Studienreihe Band 1. Wien: New Academic Press, 2016.

Lénárt Orsolya a budapesti Andrássy Egyetemen 2013-ban megvédett disszertációjának átdolgozott, kibővített változata az osztrák New Academic Press közép-európai történelmet és kultúrát feldolgozó sorozatának első köteteként jelent meg. A szerző témaválasztása hiánypótló újdonság a barokk kor germanisztikájában, a német és a magyar művelődéstörténetben egyaránt.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Lengyel Réka, szerk. Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.

A 18. század irodalomszemléletének, a litterae mibenlétének megértése szempontjából kulcsfontosságú terület, a fordításirodalom vizsgálatára eddig jelentőségéhez képest meglehetősen csekély figyelem irányult a hazai irodalomtörténet-írás részéről. Ebben szinte bizonyosan közrejátszott az eredetiségnek mint a műalkotások legfőbb értékmérőjének romantikus elve, amely az utókor szükségszerűen retrospektív és szelektív nézőpontjából jórészt kitakarta a nem eredetinek tekintett szövegeket.
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »