Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

december 15th, 2016 § 0 comments

recenzió

Nük­het Varlık, Pla­gue and Em­pire in the Early Mo­dern Me­di­ter­ra­ne­an World: The Ot­tom­an Ex­pe­ri­en­ce, 1347–1600, New York, Camb­ridge Uni­ver­sity Press, 2015

Nük­het Varlık köny­ve a szak­iro­da­lom azon fel­ka­pott irány­za­tá­ba tar­to­zik, amely az utób­bi évek­ben bi­zo­nyos ter­mé­sze­ti je­len­sé­gek és egy bi­ro­da­lom kap­cso­la­tát vizs­gál­ja. A ko­ra­be­li for­rá­sok­ból össze­gyűj­tött ada­tok rend­sze­re­zé­sé­vel azt mu­tat­ja be, hogy az ál­lam és a tár­sa­da­lom mi­lyen vá­la­szo­kat adott a ter­mé­sze­ti csa­pá­sok­ra. Ezen ter­mé­sze­ti té­nye­zők kö­zött a kli­ma­ti­kus vál­to­zá­sok (le­hű­lés, fel­me­le­ge­dés, aszály, ár­vi­zek), a föld­ren­gé­sek és az azo­kat kö­ve­tő jár­vá­nyok ku­ta­tá­sa emel­he­tő ki. Je­len mun­ka a pes­tis sze­re­pét tár­ja fel a cím­ben jel­zett me­di­ter­rán vi­lág­ban, kü­lö­nö­sen az an­nak nagy ré­szét ura­ló Osz­mán Bi­ro­da­lom­ban. Bár a szer­ző több­ször hang­sú­lyoz­za, hogy a jár­vánnyal kap­cso­la­tos meg­ál­la­pí­tá­sai más ál­la­mok­ra is ér­vé­nye­sek, kü­lö­nö­sen a bi­zán­ci tör­té­net­írás­ból nyer­he­tünk ki ha­son­ló ada­to­kat, vi­szont így rög­tön szem­be­tű­nő­vé vá­lik a könyv azon hi­á­nyos­sá­ga, hogy nem szen­tel elég te­ret a pes­tis­sel kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink eu­ró­pai, ill. bi­zán­ci kon­tex­tus­ban tör­té­nő vizs­gá­la­tá­nak. Be­ve­ze­tő gya­nánt a szer­ző a jár­ványt ki­vál­tó rág­csá­lók­kal, il­let­ve bol­hák­kal kap­cso­la­tos zoo­ló­gi­ai is­me­re­te­ket sze­di össze. Meg­ál­la­pít­ja, hogy a tö­rö­kök vé­de­kez­tek ve­lük szem­ben – pél­dá­ul ki­eme­li, hogy a pat­kány­mér­get is­mer­ték és hasz­nál­ták –, de mind­ezt anél­kül, hogy a jár­vány és a rág­csá­lók kö­zött bár­mi­fé­le kap­cso­lat fel­té­te­lez­tek vol­na. A pat­kány­in­vá­zi­ók­ra, mint egy­faj­ta kö­zön­sé­ges csa­pás­ra te­kin­tet­tek, és csak­úgy mint a ko­ra­be­li vi­lág­ban min­de­nütt, ők sem tu­laj­do­ní­tot­tak össze­füg­gést a be­teg­ség és a rág­csá­lók meg­je­le­né­se kö­zött. A szer­ző be­bi­zo­nyít­ja, hogy a pat­ká­nyo­kat azért ir­tot­ták, hogy meg­véd­jék ér­ték­tár­gya­i­kat és élel­mi­sze­re­i­ket a rág­csá­lok okoz­ta pusz­tí­tás­tól. Ér­de­kes meg­fi­gye­lés­re jut bi­zo­nyos osz­mán tör­té­net­írók – kü­lö­nö­sen Ev­liya Çe­le­bi – szö­ve­ge­it ele­mez­ve. A szö­ve­gek ta­nú­sá­ga sze­rint lé­tez­tek tel­je­sen pat­kány­men­tes vá­ro­sok. A tör­té­net­írók­nak Sza­ra­je­vó, vagy ép­pen a ma­gyar­or­szá­gi Kas­sa ese­té­ben fel­tűnt a rág­csá­lók tel­jes hi­á­nya, ám ezt va­la­mi­fé­le má­gi­kus erő­nek tu­laj­do­ní­tot­ták (Ev­liya sze­rint Kas­sán pél­dá­ul Jé­zus egy apos­to­lá­nak va­rázs­igé­je tart­ja tá­vol a pat­ká­nyo­kat). Vagy­is a rág­csá­lók tel­jes hi­á­nyát va­la­mi­fé­le ano­má­li­á­nak, va­la­mi­lyen ter­mé­szet­fe­let­ti erő ál­tal ki­vál­tott ki­vé­te­les je­len­ség­nek tartották.

A kö­tet szer­ző­je a bio­ló­gi­ai fak­to­rok szám­ba­vé­te­le után az em­be­ri té­nye­zők sze­re­pét vizs­gál­ja a pes­tis el­ter­je­dé­sé­ben. Az em­ber a fer­tő­zés köz­vet­len át­adó­ja­ként is je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­hat­ta a be­teg­ség el­ter­je­dé­sét, de szé­le­sí­tet­te a rág­csá­lók moz­gás­te­rét az uta­zás, a mig­rá­ció és a ke­res­ke­del­mi célú szál­lí­tás is. Ezek kö­zött a leg­je­len­tő­sebb sze­rep a had­já­ra­tok­nak ju­tott, hi­szen már a ko­ra­be­li írók is ész­re­vet­ték a hó­dí­tó had­já­ra­tok és az azo­kat kö­ve­tő jár­vá­nyok köz­ti kap­cso­la­tot. Vi­szont ép­pen csak meg­em­lí­ti a jár­vá­nyok és a bi­ro­da­lom­ban fon­tos sze­re­pet ját­szó mek­kai és me­di­nai za­rán­dok­lat kap­cso­la­tát. Ta­lán épp azért nem fej­ti ki rész­le­te­sen a jár­vá­nyok e vo­nat­ko­zá­sát, mert an­nak a kér­dés­nek, hogy ho­gyan pró­bál­ta az Osz­mán Ál­lam elő­se­gí­te­ni, hogy a le­gyen­gült szer­ve­ze­tű, sok­szor le­be­te­ge­dett em­ber­tö­meg ké­pes le­gyen a ha­tal­mas tá­vol­ság meg­té­te­lé­re a ne­héz kli­ma­ti­kus adott­sá­gok kö­zött is, je­len­tős szak­iro­dal­ma van. Szin­tén csak meg­em­lí­ti a szer­ző az Osz­mán Bi­ro­da­lom né­pes­ség­po­li­ti­ká­já­nak két fon­tos ele­mét, a sür­gün (szám­űze­tés) és şen­len­dir­me (egy ré­gió be­te­le­pí­tés út­ján való fel­vi­rá­goz­ta­tá­sa) sze­re­pét, ame­lyek ugyan­csak hoz­zá­já­rul­tak a jár­vá­nyok el­ter­je­dé­sé­hez. Ám az erre vo­nat­ko­zó konk­rét tör­té­ne­ti té­nyek ez­út­tal is hi­á­nyoz­nak. Pe­dig ez a két té­nye­ző, me­lye­ket a bi­ro­da­lom tu­da­to­san al­kal­ma­zott év­szá­za­do­kon át sa­ját de­mog­rá­fi­ai cél­ja­i­nak el­éré­sé­ben, va­ló­ban sze­re­pet játsz­ha­tott ab­ban, hogy a pes­tist ki­vál­tó rág­csá­lók és bol­hák a meg­szo­kott moz­gás­te­rü­kön túl­ra is el­ju­tot­tak. De szin­tén elő­se­gí­tet­ték a jár­vá­nyo­kat az olyan je­len­tős né­pes­ség­moz­gá­sok, mint a spa­nyol ere­de­tű zsi­dók be­fo­ga­dá­sa a bi­ro­da­lom­ba. Mind­eze­ket mint a jár­ványt elő­se­gí­tő té­nye­ző­ket em­lí­ti a szer­ző, hol­ott a be­te­le­pí­tés in­kább a pes­tis ál­tal el­nép­te­le­ne­dett ré­gi­ó­kat érint­het­te, vagy­is in­kább a pes­tist kö­vet­te, mint hogy an­nak előz­mé­nye lett vol­na. A kér­dés meg­vá­la­szo­lá­sá­hoz to­váb­bi ta­nul­má­nyok, leg­in­kább konk­rét for­rás­he­lyek fel­so­ra­koz­ta­tá­sa len­ne szükséges.

Vé­ge­ze­tül a leg­fon­to­sabb em­be­ri té­nye­ző­ként a ten­ge­ri szál­lí­tást, azon be­lül is kü­lö­nö­sen a ga­bo­na­ke­res­ke­del­met em­lí­ti a szer­ző, mint amely szin­te ga­ran­tál­ta a rág­csá­lók szé­les­kö­rű ván­dor­lá­sát a me­di­ter­rán ki­kö­tő­vá­ro­sok kö­zött. A szak­iro­da­lom­ból is­mert, mi­sze­rint a tör­tök ten­ge­ré­szek macs­ká­kat és me­nyé­te­ket tar­tot­tak a ha­jó­kon az el­sza­po­ro­dó pat­ká­nyok fé­ken tar­tá­sa cél­já­ból, azon­ban tet­ték ezt sok­kal in­kább az árú meg­vé­dé­se, mint­sem tu­da­tos jár­vány­meg­elő­ző cél­ból. A tö­rö­kök fa­ta­lis­ta hoz­zá­ál­lá­sát, a jár­vá­nyok­kal szem­be­ni passzi­vi­tá­sát több­ször ki­eme­li a szer­ző, mi­köz­ben a ku­ta­tók több­sé­ge, mint pél­dá­ul Ya­ron Aya­lon, in­kább a jár­vá­nyok­ra adott tu­da­tos vá­la­szok, in­téz­ke­dé­sek meg­lé­tét hangsúlyozzák.

Ezt kö­ve­ti a könyv leg­ala­po­sab­ban ki­dol­go­zott ré­sze, amely a pes­tis­sel össze­füg­gő in­for­má­ci­ó­kat te­kin­ti át az osz­mán és a nem-oszmán his­to­riog­rá­fi­á­ban. A szer­ző hosszan ke­re­si a vá­laszt arra, hogy a ko­rai osz­mán tör­té­net­írók mi­ért nem em­lí­tik a jár­vá­nyo­kat még ab­ban az eset­ben sem, ha azok­ról egy-egy hó­dí­tó had­já­rat után sok le­het­sé­ges for­rás­ból is tu­do­má­suk volt. A 16. szá­zad­tól kezd­ve vi­szont azt ta­pasz­tal­juk, hogy a pes­tis­sel kap­cso­la­tos meg­jegy­zé­sek gya­ko­ri­sá­ga nő, amit a szer­ző an­nak tu­laj­do­nít, hogy a jár­vány alap­ve­tő­en vá­ro­si je­len­ség, azaz össze­függ az ur­ba­ni­zá­ció felgyorsulásával.

Kü­lön fe­je­ze­tet szen­tel a kö­tet a kö­zép­kor leg­na­gyobb jár­vá­nyá­nak, a Fe­ke­te Ha­lál (1347–1453) ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak. Új­sze­rű a meg­kö­ze­lí­té­sé­ben, hogy míg ed­dig a szak­iro­da­lom a jár­vány­nak a part men­ti ré­gi­ók­ból, azaz a ki­kö­tő­vá­ro­sok­ból való ki­in­du­lá­sát hang­sú­lyoz­ta, ad­dig Nük­het Varlık ki­sér­le­tet tesz a be­teg­ség bel­ső ana­tó­li­ai te­rü­le­te­ken való moz­gá­sá­nak be­mu­ta­tá­sá­ra is. Az 1453–1600 kö­zöt­ti pe­ri­ó­dus­ban az osz­mán te­rü­le­ti ex­pan­zió és a jár­vá­nyok ter­je­dé­sé­nek össze­kap­cso­ló­dá­sát pró­bál­ja bi­zo­nyí­ta­ni. Sze­rin­te 1453-tól 1517-ig in­kább azt fi­gyel­he­tő meg, hogy a pes­tis az eu­ró­pai ki­kö­tők­ből ter­jed ke­let felé, míg a kor­szak vé­gén Isz­tam­bul vá­lik a jár­vá­nyok egy­faj­ta góc­pont­já­vá. A szer­ző eb­ben a kon­tex­tus­ban szisz­te­ma­ti­ku­san elem­zi az epi­de­mio­ló­gi­ai szem­pont­ból re­le­váns érint­ke­zé­se­ket a fő­vá­ros és a pro­vin­ci­ák között.

Vé­gül a könyv kör­be­jár­ja azt a té­ma­kört, hogy a jár­vány­ügyi hely­zet mi­képp ala­kí­tot­ta az osz­mán tár­sa­dal­mat: mi­lyen hi­e­del­me­ket szült a pes­tis a tár­sa­da­lom­ban, mit tud­tak róla, va­la­mint, hogy mi­lyen vá­lasz­lé­pé­sek szü­let­tek az epi­de­mio­ló­gi­ai vész­hely­zet­re. A köz­pon­ti kor­mány­zat­nak a jár­vá­nyok­ra adott ad­mi­niszt­ra­tív vá­la­szai lé­nye­ge­sen meg­vál­toz­tak a 16. szá­zad­tól kezd­ve. A ko­ráb­bi fa­ta­lis­ta passzi­vi­tást kez­det­le­ges egész­ség­ügyi és köz­tisz­ta­sá­gi in­téz­ke­dé­sek vál­tot­ták fel, ame­lye­ket isz­tam­bu­li pél­dá­kon szem­lél­tet a szerző.

Összes­sé­gé­ben el­mond­hat­juk, hogy Nük­het Varlık köny­ve nem­csak hi­ány­pót­ló, ha­nem szá­mos te­kin­tet­ben új­sze­rű meg­kö­ze­lí­tést al­kal­maz a tör­té­ne­ti epi­de­mio­ló­gi­ai ku­ta­tá­sok te­rén, ugyan­ak­kor ren­ge­teg kér­dést is fel­vet, ame­lyek meg­vá­la­szo­lá­sá­hoz to­váb­bi for­rás­gyűj­tés ered­mé­nye­ként re­mél­he­tünk válaszokat.

A szerző az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének
 tudományos segédmunkatársa
 (Közép- és kelet-európai Osztály, Turkológiai Kutatócsoport)

Summary

The book helps un­der­stand­ing pla­gue net­works in the Ot­tom­an Em­pire, descri­bing the ex­pe­ri­en­ce and ef­fects of the di­se­a­se in a gi­ven city or re­gi­on. The book sur­veys the Ot­tom­an pla­gue ex­pe­ri­en­ce in the lar­ger con­text of his­to­ry and his­to­rio­gra­phy. The aut­hor exp­lo­res the Black Death (1347–1453) ex­pe­ri­en­ced by the Turks, gi­ving a new app­ro­ach to tra­cing the spre­ad of the pla­gue in the in­te­ri­or part of the Ana­to­li­an Pe­nin­su­la, as op­po­s­ed to the cur­rent emp­ha­sis on its coas­tal spre­ad. Nük­het Varlık se­eks to de­monst­ra­te the his­to­ri­cal links bet­ween the di­se­a­se and early Ot­tom­an ex­pan­si­on. Fi­n­ally, the book exa­mi­nes how the pla­gue ex­pe­ri­en­ce af­fec­ted Ot­tom­an so­ci­ety and sha­ped at­ti­tu­des and be­li­efs abo­ut the pla­gue, and the chang­ing ad­mi­nistra­tive res­pon­ses to them.

Tar­ta­lom

Tagged , , ,

Vélemény, hozzászólás?