reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

(Tíz év) 2012-ben a sa­ját há­zunk tá­ján igye­kez­tünk ten­ni va­la­mit a köz­köl­té­szet nép­sze­rű­sí­té­sé­ért, épít­ve az előz­mé­nyek­re, a nagy ku­ta­tó­nem­ze­dé­kek, el­ső­sor­ban Kül­lős Imo­la mun­kás­sá­gá­ra. Egy kö­zös OTKA-pályázat ke­re­té­ben, kí­sér­let­kép­pen in­dult meg a Do­romb. Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok. E sze­ren­csés pil­la­nat­ban úgy tűnt, lesz éven­te né­hány olyan ku­ta­tó, aki­nek se­gít­sé­get je­lent, ha köz­köl­té­sze­ti vagy oda kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­sa­i­ról ter­je­del­mi kor­lát nél­kül ér­te­kez­het, akár for­rás­köz­lés­sel, táb­lá­za­tok­kal, sta­tisz­ti­kák­kal, kot­ták­kal. A Re­ci­ti Ki­adó és a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, el­ső­sor­ban a XVIII. szá­za­di osz­tály min­den­ben tá­mo­gat­ta a kis­sé rend­ha­gyó vál­lal­ko­zást. Az ak­ko­ri bi­za­lom­nak és já­té­kos ked­vünk­nek kö­szön­he­tő, hogy a so­ro­zat ma már a ti­ze­dik kö­tet­nél jár, a ter­je­de­lem is je­len­tő­sen meg­nőtt.Ami pe­dig még na­gyobb öröm: új és új, egyéb­ként más ku­ta­tás­ban je­les­ke­dő kol­lé­gák csat­la­koz­nak egy-egy ide­il­lő ta­nul­mánnyal, bő­vít­ve és tá­gít­va a szer­zői és tar­tal­mi kört egy­aránt. Sze­re­tet­tel em­lé­ke­zünk azok­ra a szer­ző­tár­sak­ra, akik már nem ér­het­ték meg az év­for­du­lót: Kál­mán C. György­re, Kob­zos Kiss Ta­más­ra és Va­dai Ist­ván­ra – nél­kü­lük nem le­het tel­jes a kép. Az utób­bi évek­ben azo­kon az írá­so­kon kí­vül, ame­lyek ki­fe­je­zet­ten a Do­romb szá­má­ra ké­szül­tek, egy­re több olyan ta­nul­mány is meg­je­lent ná­lunk, ame­lye­ket tu­dós for­dí­tó­ik a nem­zet­kö­zi szak­iro­da­lom­ból vá­lo­gat­tak, hogy ez­zel is se­gít­sék egyes té­ma­kö­rök vagy ku­ta­tá­si ágak ha­zai je­len­lé­tét, adap­tá­ci­ó­ját, ter­mi­no­ló­gi­ai tisztázását.

A köz­köl­té­szet tár­gya folt­sze­rű je­len­sé­ge­ket ta­kar, a mód­szer­tan is ru­gal­mas, néha ne­mes ér­te­lem­ben amorf. Sok hely­ről ér­ke­ző ada­tok ke­ve­red­nek a ka­lei­dosz­kóp­ban, amely elénk tár­ná egy-egy po­pu­lá­ris al­ko­tás ki­ala­ku­lá­sát, szer­zői vagy be­fo­ga­dói kon­tex­tu­sát. Egy apró moz­du­lat, s a ka­lei­dosz­kóp már­is más ké­pet mu­tat. Ez a já­té­kos­ság, a té­nyek és a gya­nú sa­já­tos pár­be­szé­de a mos­ta­ni kö­tet­re is jel­lem­ző, s nem­csak az egyes írá­so­kon be­lül, ha­nem köz­tük is át­hal­lást te­remt­ve. Hisszük, hogy a ré­geb­bi po­pu­lá­ris mű­vé­szet ku­ta­tá­sa va­ló­já­ban a kul­tú­ra­ku­ta­tás egyik ön­ál­ló ága­ként szol­gál, mód­szer­ta­nát eset­ről eset­re for­mál­va, pró­bál­gat­va. „Bo­ros­tyán­kő­be én be nem fa­gyok” – üze­ni ne­künk mot­tó­ként Jó­zsef Attila.

A kö­tet meg­je­le­né­sét a most le­zá­rult Iro­dal­mi nyil­vá­nos­ság a pol­gá­ro­su­ló Nyugat-Magyarországon 1770–1820 Len­dü­let ku­ta­tó­cso­port tá­mo­gat­ta. Hisszük, hogy mun­kánk­kal a du­nán­tú­li ré­gió irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­té­hez is si­ke­rült új ada­to­kat és szem­pon­to­kat kö­zöl­nünk Győr­től Pé­csig, Pet­ri­ke­reszt­úr­tól Kő­sze­gig, a temp­lo­mok­tól a ka­szár­nyá­kon át a báltermekig.

letöltés

• tel­jes könyv vá­gó­je­lek nél­kül (mo­ni­tor­ra, e‑könyvolvasóra, nyom­ta­tó­ra), 42 MB;
• tel­jes könyv vá­gó­je­lek­kel (nyom­da­kész), 42 MB;
• bo­rí­tó vá­gó­je­lek­kel (nyom­da­kész), 3 MB.

tartalom

• Do­rom­bon. Elő­szó és vissza­te­kin­tés (Csör­sz Ru­men István)

Nemzetközi populáris kultúra

• Da­vid At­kin­son: „Régi bal­la­dák” Ang­li­á­ban 1730 és 1780 kö­zött (Vad­er­na Gá­bor fordítása)
• Eve­lyn Bir­ge Vitz: El­sza­ka­dás és vesz­te­ség. Az ér­zel­mek kö­tő­dés­el­mé­le­ti meg­kö­ze­lí­té­se há­rom tra­di­ci­o­ná­lis fran­cia chan­sonban (Szik­lay Cs. Mó­ni­ka fordítása)
• Ka­lavsz­ky Zsó­fia: „Csak a csont­vá­zát dob­ta oda”. XIX. szá­za­di orosz mű­ked­ve­lők ver­ses nek­ro­lóg­jai Puskinról
• Rutt­kay Ve­ro­ni­ka: A ma­dár­dalt „le­hang­je­gyez­ni”. Kri­za Já­nos Burns-fordításai
• Vo­igt Vil­mos: Szim­bo­li­kus áb­rá­zo­lá­sok egyes hang­sze­re­ken. Sze­mi­o­ti­kai megjegyzések
• Mi­kos Éva: Kro­ko­dil a csa­tor­ná­ban. Egy új­ság­mon­da filológiája

Magyarországi populáris kultúra

• Kül­lős Imo­la: „Túl­élő” ar­cha­i­kus (jel)képek, mo­tí­vu­mok, for­mu­lák a XVIII. szá­za­di ün­ne­pi köszöntőkben
• Vo­igt Vil­mos: A Zakariás-varázsszövegek ke­reszt­be írt betűsorai
• Knapp Éva: Egy újabb is­me­ret­len nagy­szom­ba­ti nyom­tat­vány Fa­lu­di Fe­renc ver­sé­vel (1767)
• Dó­bék Ág­nes: Ba­rokk köl­tői gya­kor­lat­tól az ár­ká­di­kus köl­té­sze­tig. Olasz nyel­vű al­kal­mi mű­vek a XVIII. szá­za­di Magyarországon
• Gö­mö­ri György: Ma­gyar nyel­vű be­jegy­zé­sek Si­kos Ist­ván albumában
• Csör­sz Ru­men Ist­ván: Pá­ló­czi Hor­váth Ádám Napóleon-ciklusa és a köz­köl­té­sze­ti ha­gyo­mány II. Po­li­ti­kai da­lok és indulók
• Knapp Éva: Tri­um­vi­ri. Egy is­me­ret­len Be­rei Far­kas András-kiadvány
• Ha­vay Vik­tó­ria: Gaal György me­se­mon­dó közvitézei
• Gu­lyás Ju­dit: Musäus és Grimm kö­zött. Gaal György me­se­gyűj­te­mé­nyé­nek XIX. szá­za­di (de)kanonizációja
• Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett: Ne­mes Győr Vá­ro­sá­ban la­ko­zó édes, mé­zes, má­kos, cuk­ros koma asszo­nya­ink. Egy re­form­ko­ri csú­fo­ló tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti vetületei
• Tari Luj­za: Des­sew­ffy Vir­gi­nia Er­dé­lyi Já­nos­tól vissza­kért gyűj­te­mé­nye és két folytatása
• Se­res Ist­ván: Mi­ként lett fu­tó­be­tyár Fá­bi­án Pista?
• Szi­lá­gyi Már­ton: A bal­la­da új­ra­te­rem­té­se – re­duk­ció ré­vén. Arany Já­nos Nép­dala
• Per­ger Gyu­la: „Ké­mény­kot­ró lant”. A du­nán­tú­li ké­mény­sep­rő­le­gé­nyek új­évi üd­vöz­lő ver­sei a XIX. században
• Tüs­kés Gá­bor: For­rá­sok a hasz­no­si Mária-látomások történetéhez
• Buda At­ti­la: „Hor­to­bá­gyon ki­vi­rult az ibo­lya”. De­por­tá­lás, bün­te­tő­tá­bor és köz­köl­té­szet, 1950–1953

Szemle

• Pik­li Na­tá­lia: Shakespeare’s Hobby-Horse and Early Mo­dern Po­pu­lar Cul­tu­re (Ma­tus­ka Ágnes)
• Che­ap Print and the People. Euro­pe­an Pers­pec­ti­ves on Po­pu­lar Li­te­ra­tu­re (Do­mo­kos Mariann)

impresszum

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 10.
‧
Szer­kesz­tő:
Csör­sz Ru­men Ist­ván
‧
Ké­szült a
Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port
ke­re­té­ben
a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­ben
‧
A bo­rí­tón:
Jé­nai di­ák­szo­ba (Da­ni­el Kri­ebel fest­mé­nye, 1799)
Si­kos Ist­ván Al­bum ami­co­ru­ma (1798–1826)
Bu­da­pest, Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Le­vél­tár V.183
‧

Köny­vünk a Cre­a­tive Com­mons
Ne­vezd meg! – Ne add el! – Így add to­vább!
2.5 Ma­gyar­or­szág Li­cenc
fel­té­te­lei sze­rint sza­ba­don má­sol­ha­tó, idéz­he­tő, sok­szo­ro­sít­ha­tó.
Kö­te­te­ink a r e c i t i hon­lap­já­ról le­tölt­he­tők.
Él­jen jo­ga­i­val!
‧
HU ISSN 2063–8175
‧
Ki­ad­ja a  r e c i t i,
a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek
tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja és há­ló­za­ti ki­adó­ja
▶ http://www.reciti.hu
Bo­rí­tó­terv, tör­de­lés: Szi­lá­gyi N. Zsu­zsa
Nyom­da és kö­té­szet: Kó­dex Könyv­gyár­tó Kft.
‧
Bu­da­pest
2022

No tags for this post.