A kegyvesztettség stádiumai – Márjánovics Diána recenziója

2018. november 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Rei­chert Gá­bor. Meg­fe­le­lé­si kény­szer: Po­li­ti­kum és esz­té­ti­kum össze­füg­gé­sei Déry Ti­bor öt­ve­nes évek­be­li mű­vé­sze­té­ben. MIT fü­ze­tek 6. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2018.

1957. áp­ri­lis 25.: Déry Ti­bor a Fő ut­cai bör­tön vizs­gá­la­ti osz­tá­lyán e dá­tum­mal kap­ta kéz­hez a há­rom évig tar­tó ra­bos­ko­dá­sát kí­sé­rő le­ve­le­zés első üze­ne­tét. A har­ma­dik fe­le­ség, Kun­sá­gi Má­ria kül­de­mé­nye 2010-ben, Bot­ka Fe­renc köz­re­adá­sá­ban, a Déry-levelezéssorozat II/C. 1956–1960 kö­te­té­ben je­lent meg; az ’57 áp­ri­li­sá­ra da­tált üze­net mel­lett a köz­re­adó lé­nye­gi, a Déry-filológia hely­ze­tét ér­zék­le­te­sen le­író fel­jegy­zé­se áll. Esze­rint „[Böbe] szin­te hi­va­tal­no­ki pon­tos­ság­gal” do­ku­men­tál­ta a fog­ság idő­sza­ká­ban zaj­ló tör­té­né­se­ket:

[g]épelt má­so­la­tot ké­szí­tett va­la­mennyi bör­tön­be írt le­vél­ről és az azok­ra ka­pott vá­la­szok­ról. Kü­lön fü­zet­ben pon­tos idő­rend­be so­rol­ta fér­je bör­tön­éve­i­nek va­la­mennyi kül­ső és bel­ső ese­mé­nyét, fel­je­gyez­ve min­den te­le­fon­hí­vást, ta­lál­ko­zást, in­téz­ke­dést (153.)
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Hiányból eredő többlet – Major Ágnes recenziója

2018. november 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Wirágh And­rás. Chol­no­ky Vik­tor, a szép­író: Írás­gya­kor­la­tok – pub­li­ká­lá­si stra­té­gia – ko­rai re­cep­ció. Tem­pe­völgy köny­vek 24. Ba­la­ton­fü­red: Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2017.

Bár az el­múlt évek­ben az iro­da­lom­tör­té­ne­ti ér­dek­lő­dés nem hagy­ta fi­gyel­men kí­vül Chol­no­ky Vik­tor mun­kás­sá­gát – ezt tá­maszt­ja alá a Wi­rágh And­rás kö­te­té­nek füg­ge­lé­ke­ként köz­re­adott, az 1995-ös év­től kez­dő­dő Cholnoky-bibliográfia –, két­ség­te­len, hogy Chol­no­ky nem tar­to­zik a leg­elem­zet­tebb szer­zők közé. Wi­rágh át­fo­gó kis­mo­nog­rá­fi­á­ja te­hát min­den bi­zonnyal hi­ány­pót­ló fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, s azon túl, hogy el­ső­sor­ban a szép­író Chol­no­ky Vik­tort he­lye­zi vizs­gá­ló­dá­sá­nak kö­zép­pont­já­ba, ké­pet kap­ha­tunk a szá­zad­for­du­lós saj­tó mű­kö­dé­sé­ről, leg­in­kább pe­dig a szö­ve­gek több­szö­rös pub­li­ká­lá­sá­nak gya­kor­la­tá­ról is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia

2018. november 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna, szerk. Tüs­kés Ti­bor: Vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A bib­li­og­rá­fia do­ku­men­tál­ja Tüs­kés Ti­bor írói, kri­ti­ku­si, iro­da­lom­tör­té­né­szi és ta­ná­ri mun­kás­sá­gát, a róla szó­ló iro­dal­mat, va­la­mint a ha­tás­tör­té­net ada­ta­it. Re­giszt­rál­ja az ál­ta­la írt, éle­té­ben és a ha­lá­la után meg­je­lent mű­ve­ket, a rá vo­nat­ko­zó szak­iro­dal­mat, az őt áb­rá­zo­ló kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­so­kat, a vele/róla ké­szült fil­me­ket. Ese­ten­ként rö­vid an­no­tá­ci­ó­val egé­szí­tet­tem ki a cím­le­írá­so­kat, s je­lez­tem az írá­sok­ra meg­je­lent re­ak­ci­ó­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Nor­bert és Fodor Pál, szerk. Szu­lej­mán szul­tán Szi­get­vá­ron: A szi­get­vá­ri ku­ta­tá­sok 2013–2016 kö­zött. Pécs: Pan­non Ca­strum Kft., 2017.

2015. de­cem­ber 9‑én hang­zott el a be­je­len­tés, mi­sze­rint meg­ta­lál­ták I. Szu­lej­mán (1494–1566) osz­mán szul­tán ma­gyar­or­szá­gi sír­ká­pol­ná­já­nak (tür­be) ma­rad­vá­nya­it a Szi­get­vár kör­nyé­ki turbék-zsibóti sző­lő­he­gyen. A szen­zá­ció­szám­ba menő tu­do­má­nyos ered­mény nagy pub­li­ci­tást ka­pott a vi­lág­saj­tó­ban is, el­is­me­rést hoz­va a ku­ta­tó­cso­port szá­má­ra, amely már egy ide­je együtt dol­go­zott a cél ér­de­ké­ben. A ku­ta­tá­sok az­óta is foly­ta­tód­nak a tür­be kö­rü­li te­rü­let fel­tá­rá­sá­val, hogy re­konst­ru­ál­has­sák azt a kis osz­mán te­le­pü­lést, amely a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben za­rán­dok­hely­ként épült a szul­tá­ni em­lék­hely köré. A 2013–2016 kö­zött zaj­ló vizs­gá­la­tok össze­fog­la­lá­sa­ként 2017-ben igé­nyes ki­ál­lí­tá­sú kö­tet je­lent meg a pro­jekt je­len­le­gi két ve­ze­tő­je, Pap Nor­bert és Fo­dor Pál szer­kesz­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tüskés Anna írása

2018. október 24. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bíró-Balogh Ta­más, szerk/ed. Kü­lön­ben ma­gyar köl­tő va­gyok: Rad­nó­ti Mik­lós le­ve­le­zé­se I [Ot­her­wi­se I’m a Hun­ga­ri­an poet. Mik­lós Radnóti’s Cor­res­pon­den­ce]. Bu­da­pest: Jaf­fa, 2017.

The first vo­lu­me of Radnóti’s cor­res­pon­den­ce con­ta­ins the let­ters the poet wro­te and re­ce­i­ved over 19 ye­ars, bet­ween 1926 and 1945, 467 do­cu­ments in to­tal. The aim of Ta­más Bíró-Balogh’s scho­larly and ca­re­fully edi­ted cor­pus is to pub­lish all aut­hen­tic let­ters Rad­nó­ti exc­hang­ed with his re­la­ti­ves, fri­ends, col­le­agues, and pub­lish­ing hous­es, ex­cept for tho­se exc­hang­ed with his wife Fan­ni Gyar­ma­ti.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Gergely István recenziója

2018. október 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Krup­pa Ta­más. A ke­reszt, a sas és a sár­kány­fog: Kelet-közép-európai tö­rö­k­el­le­nes li­ga­ter­vek és küz­del­mek a Báthory-korszakban (1578–1597). Bib­li­ot­he­ca His­to­riae Ecc­le­sia­s­ti­cae Uni­ver­si­ta­tis Catho­li­cae de Pet­ro Páz­mány nun­cu­pa­tae, Se­ri­es I. Coll­ec­ta­nea Va­ti­ca­na Hun­ga­riae Clas­sis II., Tom. 5. Budapest–Róma: Gon­do­lat, 2014.

A szent­szé­ki le­vél­tá­rak­ban lévő ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú anya­gok fel­tá­rá­sa, s ez­zel együtt a szentszéki–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sa az utób­bi évek­ben, év­ti­ze­dek­ben ör­ven­de­te­sen so­kat ha­ladt elő­re, kö­szön­he­tő­en – má­sok mel­lett – Mol­nár An­tal, Tusor Pé­ter és az aláb­bi­ak­ban tár­gyalt kö­tet szer­ző­je, Krup­pa Ta­más mun­kás­sá­gá­nak. Szük­ség is van az új vizs­gá­ló­dá­sok­ra, hi­szen e té­má­ban Frak­nói Vil­mos és Ve­ress End­re for­rás­ki­ad­vá­nyai és mo­nog­rá­fi­ái már meg­ér­tek arra, hogy friss szin­té­zi­sek lép­je­nek a he­lyük­be, ame­lyek na­gyobb for­rás­bá­zi­son ala­pul­nak, il­let­ve tar­tal­maz­zák a honi és nem­zet­kö­zi szak­iro­da­lom újabb ered­mé­nye­it is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az ismeretlen klasszikus (ReKonf ‧ 1)

2018. szeptember 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 3

2018. szeptember 19. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 3. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium, 2018.

Im­má­ron a har­ma­dik kö­te­tét bo­csát­juk útra az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett konferencia-sorozatnak. A kon­fe­ren­ci­ák két­éven­te in­ter­disz­cip­li­ná­ris elő­adá­so­kat fog­nak át a meg­adott te­ma­ti­ká­ban az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem tá­mo­ga­tá­sá­val. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő cél­ja a kez­de­tek­től az volt, hogy pár­be­szé­det biz­to­sít­sa­nak az irodalom- és tár­sa­da­lom­tu­dó­sok kö­zött egy olyan te­ma­ti­ka kö­rül­já­rá­sá­val, amely az ér­tel­mi­sé­gi sze­rep­vál­la­lás tör­té­ne­ti kü­lönb­sé­ge­it is fi­gye­lem­be véve kér­dez rá a sze­rep adta le­he­tő­sé­gek­re és kor­lá­ta­i­ra, vál­to­zó tör­té­ne­ti for­má­i­ra, egyé­ni és cso­por­tos ki­ve­tü­lé­se­i­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Horváth Csaba Péter írása

2018. augusztus 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Varga Sza­bolcs és Vér­te­si Lá­zár, szerk. Egy­há­zi tár­sa­da­lom a Ma­gyar Ki­rály­ság­ban a 16. szá­zad­ban. Se­ria His­to­riae Di­o­e­ce­sis Quin­qu­e­ecc­le­sien­sis 17. Pécs: Pé­csi Püs­pö­ki Hit­tu­do­má­nyi Főiskola–Pécsi Egy­ház­tör­té­ne­ti In­té­zet, 2017.

A Pé­csi Egy­ház­tör­té­ne­ti In­té­zet arra vál­lal­ko­zott, hogy – amint ezt a kö­tet címe is mu­tat­ja – Má­lyusz Ele­mér Egy­há­zi tár­sa­da­lom a kö­zép­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon (1971, 2007) című mo­nog­rá­fi­á­ja út­ján jár­va, il­let­ve azt ki­egé­szít­ve, va­la­mint ered­mé­nye­it és meg­ál­la­pí­tá­sa­it át­ér­té­kel­ve éven­ként kon­fe­ren­ci­át szer­vez a 16–20. szá­zad kö­zöt­ti idő­szak ma­gyar­or­szá­gi egy­ház­tör­té­ne­té­nek be­mu­ta­tá­sá­ra – kü­lö­nös te­kin­tet­tel a klé­rus tag­ja­i­nak társadalmi-kulturális sze­rep­vál­la­lá­sá­ra –, és az el­hang­zott elő­adá­sok anya­gát ta­nul­mány­kö­te­tek­ben meg­je­len­te­ti.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Wirágh András recenziója

2018. augusztus 1. § 0 hozzászólás

recenzió

Szer­da­he­lyi Sán­dor, szerk. A Bu­da­pes­ti Új­ság­írók Egye­sü­le­te Al­ma­nach­ja 1910. évre: Uta­zás az új­ság­írás kö­rül  (Bu­da­pest: Ré­vai és Sa­la­mon, 1910; ha­son­más ki­adás: Bu­da­pest: Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2017).

A „holnapos-nyugatos” fel­lé­pés­sel (és en­nek ha­tár­te­rü­le­te­i­vel, pél­dá­ul a nem­zet­kö­zi­ség­gel, ha­gyo­mány és di­vat kér­dé­sé­vel stb.) fog­lal­ko­zó 1909-es egye­sü­le­ti év­könyv­ben is ol­vas­ha­tók vol­tak olyan írá­sok (pl. Sal­gó Er­nőé vagy Szi­ni Gyu­láé), ame­lyek az új nem­ze­dék meg­je­le­né­sét és vele a mo­dern iro­da­lom leg­újabb po­é­ti­kai trend­je­it és sa­já­tos kap­cso­lat­rend­sze­rét az egye­dül­ál­ló in­téz­mé­nyes hát­tér­rel ma­gya­ráz­ták. A meg­annyi idő­sza­ki ki­ad­vány „tar­ta­lom­gyár­tá­sá­ba” be­csat­la­ko­zó, szép­iro­dal­mi am­bí­ci­ó­kat dé­del­ge­tő sze­mé­lyek va­ló­di mi­nő­sé­gi új­ság­írást pro­du­kál­tak a szá­zad­for­du­lón, mi­köz­ben a mo­dern ma­gyar iro­da­lom, ezen be­lül is leg­in­kább a pró­za is so­kat kö­szön­he­tett a tár­ca­ro­vat­ban meg­je­le­nő igé­nyes szö­ve­gek mai szem­mel kö­vet­he­tet­len so­ro­za­ta­i­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Kálmán írása

2018. július 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Biró An­na­má­ria és Egyed Eme­se, szerk. Aran­ka György és a tu­do­mány meg­úju­ló alak­za­tai. Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Je­len kö­tet a Ko­lozs­várt 2017. má­jus 18−20-án A ma­gyar­or­szá­gi és er­dé­lyi tu­do­má­nyos­ság alak­za­tai a 18−19. szá­zad for­du­ló­ján. Aran­ka György-évfordulós ta­nács­ko­zás cím­mel meg­ren­de­zett tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok új­ra­gon­dolt, szer­kesz­tett vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za, ki­egé­szül­ve né­hány ott el nem hang­zott, de a ta­nács­ko­zás szer­ve­ző­i­nek fel­hí­vá­sá­ra szü­le­tett ta­nul­mánnyal (7).
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Egy idézet (folytatása) 1790-ből

2018. július 17. § 0 hozzászólás

Hogy-ha te­hát Pál­lás­nak örök haj­lé­kot akar­tok
Szer­ze­ni mellyem­ben, óh di­a­dal­mas Atyák!
És az igaz tu­do­mányt ma­ra­dan­dó láb­ra se­géll­vén
A’ ko­mor elme-homály’ kép­te­len álma he­lyett,
A’ si­ke­res Bőlt­sek­nek eszesb apo­lá­sai ál­tal
Jobb­nak akar­já­tok ten­ni Anyá­tok’ ügyét:
Óh! e’ két aka­dályt ves­sé­tek fél­re! sza­bad­ság,
és bő­ség nél­kűl sín­le­nek a’ nagy Eszek.

Ver­se­ghy Fe­renc. A ma­gyar ha­zá­nak anyai szó­zattya az or­szág nap­já­ra ké­szü­lő ma­gya­rok­hoz, 1790, 13 [dőlt ki­eme­lés: HB].

No tags for this post.

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek [ReTextum ‧ 8]

2018. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ve­ro­ni­ka Čap­ská. Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Dol­ní Břežany: Scrip­to­ri­um, 2016).

Ve­ro­ni­ka Čap­ská a prá­gai Ká­roly Egye­tem Hu­mán Tu­do­má­nyok Kara Ál­ta­lá­nos Ant­ro­po­ló­gia Tan­szé­ké­nek szak­asszisz­ten­se, fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a kora új­ko­ri tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gia, a for­dí­tás és a tár­sa­dal­mi ne­mek tör­té­ne­te (gen­der his­to­ry). 2016-ban je­lent meg a Mezi texty a tex­ti­li­e­mi: (Swéerts-)Šporkové, tex­to­vé pra­xe a kul­tur­ní výmě­na na pře­lo­mu ba­roka a os­ví­censt­ví (Szö­ve­gek és szö­ve­tek kö­zött: A [Swéerts-]Špork csa­lád, szö­veg­gya­kor­lat és kul­tu­rá­lis vál­to­zás a ba­rokk és a fel­vi­lá­go­so­dás ha­tá­rán) című mo­nog­rá­fi­á­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Két idézet 1790-ből

2018. június 22. § 0 hozzászólás

A’ tu­do­má­nyok­nak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ ket­tő nél­kűl sín­le­nek a’ nagy Eszek.
A’ ki­ket a’ szük­ség szo­mo­rú gon­dok­ba le-süllyeszt,
Nem visz­nek Mú­sák tisz­te­le­té­re te­ményt.

Ver­se­ghy Fe­renc. A ma­gyar ha­zá­nak anyai szó­zattya az or­szág nap­já­ra ké­szü­lő ma­gya­rok­hoz, 1790, 9.

Azt mond­ják a’ Po­li­ti­cu­sok, hogy az Or­szág’ bol­dog­sá­ga a’ nép­nek so­ka­sá­gá­tól függ. De mit hasz­nál az a’ sok, ha vagy mind sze­gény, vagy na­gyobb ré­sze tu­dat­lan? A sze­gény­ség és a’ tu­dat­lan­ság egy hú­ron pen­dül. Sőt min­de­nik ki ter­jed a’ má­sik­ra. Mert amaz a’ tes­tet, ez a’ lel­ket il­le­ti: a’ ket­tő pe­dig mind jót mind go­noszt együtt érez. És így szint’ oly­lyan bol­dog­ta­lan az a’ nép, a’ melyly tu­dat­lan: mint a’ melyly sze­gény.

Bes­se­nyei György. „Egy ma­gyar tár­sa­ság iránt való jám­bor szán­dék (1790)”. In Bes­se­nyei György, Prog­ram­írá­sok, vi­ta­ira­tok, el­mél­ke­dé­sek. 1772–1790, 469–487. Szer­kesz­tet­te Bíró Fe­renc. Bes­se­nyei György Összes Mű­vei. Fi­lo­zó­fia, pub­li­cisz­ti­ka, tör­té­net­írás. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Ki­adó – Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 2007, 482.

Tóth Kálmán recenziója

2018. június 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Balogh Pi­ros­ka és Len­gyel Réka, szerk. Ró­mai köl­tők a 1819. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi iro­da­lom­ban: Ver­gi­li­us, Ho­ra­ti­us, Ovi­di­us. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Az óko­ri gö­rög és ró­mai iro­da­lom re­cep­ci­ó­ja a hu­ma­niz­mus késő kö­zép­ko­ri meg­je­le­né­sé­től kezd­ve meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bírt a ma­gyar­or­szá­gi ér­tel­mi­ség szá­má­ra is. Míg kez­det­ben ez csak egy szűk szel­le­mi elit­re kor­lá­to­zó­dott, a kora új­kor fo­lya­mán fo­ko­za­to­san bő­vült az is­ko­lai ok­ta­tás­ban részt ve­vők szá­ma. Az ok­ta­tás kö­zép­pont­já­ban 1844-ig alap­ve­tő­en a hi­va­ta­los nyelv stá­tu­sá­val ren­del­ke­ző la­tin nyelv el­sa­já­tí­tá­sa állt, eb­ben pe­dig fon­tos sze­re­pet töl­töt­tek be az an­tik auc­to­rok gram­ma­ti­kai, sti­lisz­ti­kai, re­to­ri­kai és po­é­ti­kai szem­pont­ból egy­aránt zsi­nór­mér­ték­nek te­kin­tett szö­ve­gei.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Len­gyel and Gá­bor Tüs­kés, eds. Lear­ned So­ci­eti­es, Fre­e­ma­sonry, Sci­en­ces and Li­te­ra­tu­re in 18th-Century Hun­gary: A Coll­ec­ti­on of Do­cu­ments and Sour­ces. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Di­e­ser anläss­lich der von der Un­ga­ris­c­hen Aka­de­mie der Wis­senschaf­ten or­gan­i­si­er­ten in­ter­na­ti­o­nalen Ta­gung „Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa“, mit Un­ter­st­üt­zung der Ale­xan­der von Hum­boldt Stif­tung erschi­e­ne­ne Band bi­e­tet ein Kom­pen­di­um grund­le­gen­der Tex­te zur Er­forschung der ge­lehr­ten Ges­ells­chaf­ten, die sich in Un­garn ab Mit­te des 18. Jahr­hun­derts verb­re­i­ten und de­ren Grün­dung mit der Ent­ste­hung von Fre­i­ma­u­rer­lo­gen ein­her­geht.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ko Ču­dić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kí­sér­let – Krasz­na­hor­kai Lász­ló­ról (Belg­rád: Belg­rá­di Egye­tem, Fi­lo­ló­gi­ai Kar, 2016).

2018 áp­ri­li­sá­ban Szer­bia volt Ma­gyar­or­szág dísz­ven­dé­ge a XXV. Nem­zet­kö­zi Könyv­fesz­ti­vá­lon. Ez al­ka­lom­ból több szerb író mű­vét for­dí­tot­ták ma­gyar­ra, és szá­mos ren­dez­vé­nyen mu­tat­ták be a szerb iro­dal­mat. A kul­tu­rá­lis transz­fer ré­sze ugyan­ak­kor a ma­gyar iro­da­lom köz­ve­tí­té­se is a szom­széd or­szág ol­va­sói felé, mely fel­adat­nak szin­tén meg­van­nak a maga el­hi­va­tott szak­em­be­rei. Ezek közé tar­to­zik a Belg­rá­di Egye­tem Hun­ga­ro­ló­gia Tan­szé­ké­nek fi­a­tal ve­ze­tő­je, a zen­tai szü­le­té­sű Mar­ko Ču­dić is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Kiss Mar­git, Len­gyel Réka és Tüs­kés Gá­bor. Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában / Licht­su­cher: Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa. Bu­da­pest: Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um – MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, 2017.

2017. ok­tó­ber 11. és 14. kö­zött Bu­da­pes­ten nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át tar­tot­tak Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa cím­mel. E ren­dez­vény kí­sé­rő ren­dez­vé­nye volt a Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában című ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um­ban, mely 2018. feb­ru­ár 25-ig volt lá­to­gat­ha­tó. Az idő­sza­ki ki­ál­lí­tás kí­sé­rő­ki­ad­vá­nya­ként je­lent meg ha­son­ló cím­mel, bő két­száz ol­da­lon, ma­gyar és né­met nyel­ven egy kom­men­tált for­rás­gyűj­te­mény az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet XVIII. Szá­za­di Osz­tá­lyá­nak együt­tes erő­fe­szí­té­se ered­mé­nye­kép­pen.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

2018. május 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kar­sai György, Kár­pá­ti And­rás és Vá­mos Kor­né­lia, szerk. Az an­tik drá­ma út­jai: Ta­nul­má­nyok a görög-római szín­ját­szás­ról és ha­tá­sá­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Nyolc ta­nul­mány, ame­lyek mind­egyi­ke az eu­ró­pai szín­ház­tör­té­net ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tő gö­rög és ró­mai drá­ma­iro­dal­mat vá­lasz­tot­ta elem­zé­se tár­gyá­ul. Kü­lön­bö­ző meg­kö­ze­lí­té­sek­ben – tu­do­mány­tör­té­net, szö­veg­ha­gyo­má­nyo­zás, mí­tosz­ke­ze­lés, dra­ma­tur­gia, szín­pad­ra ál­lí­tás stb. – fog­lal­koz­nak a ki­vá­lasz­tott drá­ma­szö­veg­gel vagy szer­ző­vel vagy szín­há­zi mű­faj­jal.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Világi énekek és versek. B. P. 1800 [ReTextum ‧ 7]

2018. március 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kül­lős Imo­la, szerk. Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek. B. P. 1800. Re­Tex­tum 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A Fel­vi­dé­ken 1800 tá­ján össze­ál­lí­tott kéz­ira­tos éne­kes­köny­vet a ki­vá­ló tex­to­ló­gus, Stoll Béla (1928–2011) fe­dez­te fel még az 1950-es évek­ben. Mint írta, azért kü­lön­le­ges a XVIII. szá­za­di kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mé­nyek kö­zött, mert „mint­egy 70 szá­za­lé­ka – ké­sei le­íra­tá­sa el­le­né­re – a XVIII. szá­zad első fe­lé­ből való”, s a ré­gió köl­tő­jé­nek, Ama­dé Lász­ló­nak és epi­gon­ja­i­nak igen sok szer­ze­mé­nye ta­lál­ha­tó ben­ne.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból (Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017).

A 16–20. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi irodalom‑, könyv- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net ku­ta­tá­sá­nak a 2017-es év­hez köt­he­tő ered­mé­nyei kö­zött ki­emel­ke­dő he­lyet fog­lal el Knapp Évá­nak a szer­ző szí­ves köz­lé­se sze­rint Ci­ce­ró­tól köl­csön­zött, Li­brum evol­vo, azaz – az an­tik pa­pi­rusz­te­ker­csek hasz­ná­la­tá­ra uta­ló ki­fe­je­zést az újabb kori for­má­tum­ra al­kal­maz­va – „ki­nyi­tom a köny­vet”, vagy „ol­va­som a köny­vet” cím­mel meg­je­lent ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nye. A cím­vá­lasz­tás, de el­ső­sor­ban a köz­re­adott ta­nul­má­nyok te­ma­ti­ká­ja össze­kap­csol­ja a kö­te­tet a Li­bel­lus – Vá­lo­ga­tott könyv- és könyv­tár­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok (Bu­da­pest: Ba­las­si, 2007) című mun­ká­val, de – aho­gyan a szer­ző a Be­ve­ze­tés­ben fel­hív­ja rá a fi­gyel­met – az újab­ban ké­szült dol­go­za­tok­ban a té­mák ki­fej­té­se új meg­kö­ze­lí­té­sen és mód­sze­re­ken alap­szik, s a vizs­gá­ló­dá­sok hang­sú­lyo­san eszme- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti irá­nyult­sá­gú­ak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Németh S. Katalin recenziója

2018. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Lé­nárt, Or­so­lya. Der Un­ga­ris­che Kriegs-Roman: Me­di­en, Wis­sen und Fremd­wahr­neh­mung bei Eber­hard Wer­ner Hap­pel. Mit­te­le­uro­päis­che Ge­schich­te und Kul­tur, Stu­di­en­re­i­he Band 1. Wien: New Aca­de­mic Press, 2016.

Lé­nárt Or­so­lya a bu­da­pes­ti And­rássy Egye­te­men 2013-ban meg­vé­dett disszer­tá­ci­ó­já­nak át­dol­go­zott, ki­bő­ví­tett vál­to­za­ta az oszt­rák New Aca­de­mic Press közép-európai tör­té­nel­met és kul­tú­rát fel­dol­go­zó so­ro­za­tá­nak első kö­te­te­ként je­lent meg. A szer­ző té­ma­vá­lasz­tá­sa hi­ány­pót­ló új­don­ság a ba­rokk kor ger­ma­nisz­ti­ká­já­ban, a né­met és a ma­gyar mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben egy­aránt.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Len­gyel Réka, szerk. Nun­qu­am au­to­res, sem­per in­terp­re­tes: A ma­gyar­or­szá­gi for­dí­tás­iro­da­lom a 18. szá­zad­ban. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2016.

A 18. szá­zad iro­da­lom­szem­lé­le­té­nek, a lit­te­rae mi­ben­lé­té­nek meg­ér­té­se szem­pont­já­ból kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­let, a for­dí­tás­iro­da­lom vizs­gá­la­tá­ra ed­dig je­len­tő­sé­gé­hez ké­pest meg­le­he­tő­sen cse­kély fi­gye­lem irá­nyult a ha­zai irodalomtörténet-írás ré­szé­ről. Eb­ben szin­te bi­zo­nyo­san köz­re­ját­szott az ere­de­ti­ség­nek mint a mű­al­ko­tá­sok leg­főbb ér­ték­mé­rő­jé­nek ro­man­ti­kus elve, amely az utó­kor szük­ség­sze­rű­en ret­ros­pek­tív és sze­lek­tív né­ző­pont­já­ból jó­részt ki­ta­kar­ta a nem ere­de­ti­nek te­kin­tett szö­ve­ge­ket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról

2018. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gá­bo­ri Ko­vács Jó­zsef és Ma­jor Ág­nes, szerk. „…és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”: Aka­dé­mi­ai tu­do­má­nyos ülés­sza­kok a 200 éves Arany Já­nos­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder Já­nos köz­tár­sa­sá­gi el­nök nyi­tot­ta meg 2017. már­ci­us 2‑án Nagy­sza­lon­tán. Ez al­ka­lom­mal a MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont­já­nak Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te ülés­sza­kot ren­de­zett. Az In­té­zet Weö­res Sán­dor ver­sét idéz­ve „… és pa­lo­ta épül a pusz­ta be­széd­ből”. A 200 éves Arany Já­nos cím­mel 2017. má­jus 15-én szin­tén tu­do­má­nyos ülés­sza­kot tar­tott a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia 188. köz­gyű­lé­sé­nek ke­re­té­ben. Ez a könyv a meg nem je­lent elő­adá­sok kö­zül mind­azo­kat tar­tal­maz­za, ame­lyek vál­to­zat­lan for­má­ban vagy ta­nul­mánnyá bő­vít­ve áll­tak ren­del­ke­zé­sünk­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Czintos Emese: Példától az olvasmányig

2018. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Czin­tos Eme­se. Pél­dá­tól az ol­vas­má­nyig: A (szép)história a 16. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ban. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 179. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A könyv a his­tó­ri­ás ének­nek, ezen be­lül a szép­his­tó­ri­á­nak a 16. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pét ér­tel­me­zi két ol­va­sat met­szés­pont­ja­in: a mű­faj­tör­té­ne­ti, po­é­ti­kai, ol­vas­mány­tör­té­ne­ti, nyom­da­tör­té­ne­ti, esz­me­tör­té­ne­ti kér­de­zé­sek ré­vén le­von­ha­tó ta­nul­sá­go­kat egy szö­veg­köz­pon­tú ana­li­ti­kus, dis­kur­zív ol­va­sat­tal veti össze.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Horn András: Az irodalomesztétika alapjai

2018. február 4. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fó­rizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet Horn And­rás Grund­la­gen der Li­te­ra­turäst­he­tik (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1993) című né­met nyel­vű mun­ká­já­nak a szer­ző ál­tal ma­gyar­ra for­dí­tott és át­dol­go­zott vál­to­za­ta.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére

2018. február 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dá­vid­há­zi Pé­ter és Ke­le­véz Ág­nes, szerk. A tu­dós el­ha­gyott te­re­pén: Ta­nul­má­nyok Posz­ler György em­lé­ké­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

A kö­tet alap­já­ul szol­gált aka­dé­mi­ai kon­fe­ren­ci­án, 2016. áp­ri­lis 4‑én igye­kez­tünk be­jár­ni a Posz­ler György ér­dek­lő­dé­sét meg­ha­tá­ro­zó szel­le­mi tá­ja­kat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

ReKonf

2018. február 1. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

A REKONF
so­ro­zat pub­li­ká­ci­ós kí­vá­nal­mai,
a kéz­ira­tok be­nyúj­tá­sá­nak és el­fo­ga­dá­sá­nak me­ne­te

A REKONF a re­ci­ti (reciti.hu – az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja) 2018-ban in­du­ló új könyv­so­ro­za­ta, mely az in­té­zet ál­tal szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­ák, tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­sok anya­gát je­len­te­ti meg ta­nul­mány­kö­te­tek for­má­já­ban a re­ci­ti ki­adói el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en. A so­ro­zat­szer­kesz­tő: Tö­rök Zsu­zsa.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

De­nis Tho­u­ard, Ge­teil­te Ideen. Phi­lo­sop­his­che Ver­su­che, den Le­ser zum Vers­te­hen zu brin­gen, aus dem Franz­ö­sis­c­hen von Ul­rich Kunz­mann, Matt­hes & Se­itz, Ber­lin, 2016.

Das vor­li­e­gen­de äußerst ins­p­ira­tive Werk wurde zunächst 2007 auf Franz­ö­sisch pub­li­zi­ert und noch in demsel­ben Jahr mit dem Prix Ro­bert Blanc­hé de l’ Aca­dé­mie des sci­en­ces mo­ra­les et po­li­ti­ques aus­ge­ze­ich­net. Es han­delt sich hi­er­bei um ein un­ge­wöhn­li­ches Un­ter­neh­men und zwar un­ter meh­re­ren Ge­sichts­punk­ten. Im Mit­tel­punkt der Un­ter­su­chung ste­hen Tex­te der deu­tsc­hen Phi­lo­sop­hie von der Aufklä­rung bis zu He­gel, aber es wird in ers­ter Li­nie nicht ihr In­halt er­ör­tert, son­dern die Ant­wor­ten, die sie „auf die Hera­us­for­de­rung der Form” (7.) ga­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ro­land Bart­hes à l’Est (Ro­land Bart­hes Ke­le­ten), Lit­té­ra­tu­re, 186(2017/2, Juin), Pa­ris, La­rousse, Ar­mand Co­lin.

A Lit­té­ra­tu­re című fo­lyó­irat 2017 jú­ni­u­si lap­szá­má­ba be­le­la­poz­va – min­den rossz­in­du­lat nél­kül – egy pil­la­nat­ra Vic­tor Hugo Les Ori­en­ta­les című kö­te­te jut­hat az eszünk­be. Mit je­lent az, hogy ke­le­ti, mi az, hogy Ke­let? Va­jon min­den, ami Fran­cia­or­szág­tól ke­let­re esik, ide­ért­ve Kelet-Közép-Európát, s Ázsi­át is? Vagy egy­sze­rű­en min­den eg­zo­ti­kus, tá­vo­li? Vagy – és ak­kor per­sze már el­sza­kad­tunk Hugo ke­let­kon­cep­ci­ó­já­tól – je­len eset­ben a ke­le­ti jel­ző a volt szo­ci­a­lis­ta blokk­ra vo­nat­ko­zik?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kis­fa­lu­dy: Ta­nul­má­nyok, szerk. Han­sá­gi Ág­nes, Her­mann Zol­tán, Ba­la­ton­fü­red, Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2016 (Tem­pe­völgy Köny­vek, 21).

Az azo­nos cím­mel meg­ren­de­zett ba­la­ton­fü­re­di kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­it össze­gyűj­tő kö­tet arra a fon­tos fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, hogy két, az utób­bi idő­ben el­ha­nya­golt szer­ző – Kis­fa­lu­dy Sán­dor és Kis­fa­lu­dy Ká­roly – élet­mű­vét ér­tel­mez­ze újra, ez­ál­tal föl­kelt­ve irán­tuk az iro­da­lom­tör­té­né­szek ér­dek­lő­dé­sét. Ez a szán­dék na­gyon hasz­nos, hi­szen a két Kis­fa­lu­dy sok pá­lya­tár­suk­hoz ha­son­ló­an csak a má­sod­he­ge­dűs sze­re­pét töl­ti be több iro­da­lom­tör­té­ne­ti nar­ra­tí­vá­ban.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bör­tön, exi­li­um és szen­ve­dés: Beth­len Mik­lós élet­tör­té­ne­té­nek kora új­ko­ri kon­tex­tu­sai, szerk. Fajt Ani­ta, Szi­lá­gyi Emő­ke Rita, Tóth Zsom­bor, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017.

Je­len kö­tet a 2016-os Beth­len Miklós-emlékév ke­re­té­ben ké­szült, ame­lyet az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet  Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sai va­ló­sí­tot­tak meg a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap, a Re­for­má­ció Em­lék­bi­zott­ság és a REFO500 tu­do­má­nyos kon­zor­ci­um tá­mo­ga­tá­sa­i­nak kö­szön­he­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Ker­tész: „L’histoire de mes morts” (Es­sai bio­gra­p­hi­que), Arles, Ac­tes Sud, 2017.

A Ker­tész Im­ré­ről szó­ló könyv nem az első műve a ma­gyar iro­da­lom­ról a prá­gai CEFRES igaz­ga­tó­já­nak, Clara Royer-nak. Pár év­vel ez­előtt je­lent meg ugyan­csak fran­cia nyel­ven írt, de ma­gyar té­má­jú dok­to­ri dol­go­za­ta a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti ma­gyar zsi­dó írók­ról [Le ro­ya­u­me lit­té­ra­ire: quê­tes diden­ti­té dune gé­né­r­ati­on déc­ri­va­ins ju­ifs de lentre-deux guerres (Hong­rie, Slo­va­quie, Transyl­va­nie), Ho­no­ré Cham­pi­on, 2011]. A szer­ző te­hát jól is­me­ri a ma­gyar iro­dal­mat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csa­pody Mik­lós, A Ma­gyar PEN Club tör­té­ne­te: 1926–2016 [The His­to­ry of the Hun­ga­ri­an PEN Club: 1926–2016], 1–2, Bu­da­pest, Ma­gyar PEN Club, 2016.

The pub­li­ca­ti­on of Csapody’s book co­in­ci­des with the 90th an­ni­ver­sary of the fo­un­da­ti­on of the Hun­ga­ri­an PEN Club in the spring of 1926. The aut­hor, Mik­lós Csa­pody, is a Hun­ga­ri­an li­ter­ary his­to­ri­an, jour­na­list, po­li­ti­ci­an and par­lia­men­tary rep­re­s­en­ta­tive (1990–2010). He wro­te ma­inly abo­ut the gra­phic ar­tist Gusz­táv Cseh, the eth­no­gra­p­her and art his­to­ri­an Sán­dor Bá­lint, and the writer and po­li­ti­ci­an Mik­lós Bán­ffy.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyön­gyö­si Ist­ván, Le­ve­lei és ira­tai, s. a. r. Jan­ko­vics Jó­zsef, Nyer­ges Ju­dit, Tusor Pé­ter, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2017 (Régi Ma­gyar Könyv­tár, For­rá­sok, 15).

Élet­raj­zot vagy port­rét írni sose könnyű, de két eset­ben iga­zán ne­héz: ha túl sok, vagy ha ép­pen­ség­gel túl ke­vés adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re a szer­ző­ről. Jan­ko­vics Jó­zsef az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a ko­ráb­bi szak­iro­dal­mi mun­kák és az ál­ta­la ké­szí­tett szö­veg­ki­adá­sok ré­vén nyu­god­tan hi­het­te, hogy már is­me­ri sze­re­tett ba­rokk köl­tő­jé­nek, Gyön­gyö­si Ist­ván­nak az élet­raj­zát. Vol­tak ugyan prob­lé­mák­tól nem men­tes ré­szek eb­ben az élet­rajz­ban, vol­tak fel­old­ha­tat­lan­nak tűnő el­lent­mon­dá­sok, de va­la­hogy még­is ki­bon­ta­koz­ni lát­szott a szer­ző pro­fil­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio e la nu­o­va ars nar­ran­di: Atti del Con­veg­no in­ter­naz­io­nale di stu­di, Is­tit­uto di Fi­lo­lo­gia Clas­si­ca, Uni­ver­sità di Var­sav­ia 10–11 ot­tob­re, 2013, a cura di Wło­di­mi­erz Ol­sza­ni­ec e Pi­otr Sal­wa, War­sza­wa, Insty­tut Fi­lo­lo­gii Klasycz­nej UW – Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Var­só­ban négy in­téz­mény (Var­sói Egye­tem, Len­gyel Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, Ins­tit­uto Ita­li­a­no di Cul­t­u­ra a Var­sav­ia, Cent­ro Stu­di Fa­mig­lia Cap­po­ni) együtt­mű­kö­dé­sé­vel szer­vez­tek nem­zet­kö­zi em­lék­kon­fe­ren­ci­át Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek hét­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra. E két­na­pos ren­dez­vény szer­kesz­tett anya­ga­it mu­tat­ja be a je­len is­mer­te­tés.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Bé­res Ju­dit, „Azért ol­va­sok, hogy él­jek”: Az ol­va­sás­nép­sze­rű­sí­tés­től az iro­da­lom­te­rá­pi­á­ig, Pécs, Kro­nosz, 2017.

Bé­res Ju­dit a Pé­csi Tu­do­mány­egye­te­men ala­kult bib­lio­te­rá­pi­ás szak­irá­nyú to­vább­kép­zés ki­ta­lá­ló­ja és meg­ala­pí­tó­ja, je­len­leg is a szak fe­le­lő­se. Tu­do­má­nyos mun­kás­sá­gá­ban he­lyet kap a kul­tusz­ku­ta­tás, a nő­i­ség meg­je­le­ní­té­se, il­let­ve a nő­ről al­ko­tott ké­pek a kor­társ szép­iro­dal­mak­ban és el­mé­le­tek­ben, to­váb­bá a tár­sa­dal­mi nem kér­dé­se is. Bé­res leg­újabb köny­ve en­nek meg­fe­le­lő­en olyan el­mé­le­ti meg­ala­po­zott­ság­gal bír, mely­nek se­gít­sé­gé­vel a szer­ző vá­lasz­tott té­má­ját, az ol­va­sást, va­la­mint a bib­lio­te­rá­pi­át is össze­tett szem­pon­tok sze­rint tud­ja vizs­gál­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tilt­va, tűr­ve, imád­koz­va, éne­kel­ve: Ta­nul­má­nyok a Szó­zatról, szerk. Sza­lisz­nyó Lil­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 5).

Vö­rös­mar­ty Mi­hály Szó­zat című ver­se (1836) és Eg­res­sy Béni Szózat-dal­la­ma (1843) olyan iro­dal­mi és mul­ti­me­di­á­lis al­ko­tás, ame­lyet a kor­tár­sak szin­te meg­szü­le­té­se pil­la­na­tá­tól nem­ze­ti jel­kép­pé avat­tak. A meg­ze­né­sí­tést kö­ve­tő­en Vö­rös­mar­ty so­rai fu­tó­tűz gyor­sa­sá­gá­val ter­jed­tek, a tár­sa­da­lom min­den ré­te­gé­hez  el­ju­tot­tak, na­gyon rö­vid időn be­lül or­szá­go­san is­mert mű lett.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.