recenzió

Bíró-Balogh Tamás, Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához, Budapest, Equinter, 2014 (Műút-könyvek, 17).

Kényelmetlen, hogy ne mondjuk, kínos témát választott gyűjteményes kötete témájául Bíró-Balogh Tamás. Kötetében Kosztolányi Dezső élet- és eszmerajzának néhány kérdését elsősorban az Uj Nemzedék körüli évekre koncentrálva vizsgálja. A szerző mestere az igen kiváló szegedi irodalomtörténész, Lengyel András. Döntően az ő ösztönzését, korábbi kutatásainak folytatását látjuk a könyvben.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Yaron Ayalon, Natural disasters in the Ottoman Empire. Plague, famine, and other misfortunes, Cambridge University Press, New York, 2015.

A társadalomtudományok figyelme az utóbbi évtizedekben fordult a természeti katasztrófák történetének kutatása felé. Az életet veszélyeztető katasztrófákra adott egyéni és kollektív válaszok elemzése révén ugyanis jól tanulmányozhatók a különböző társadalmak. A katasztrófakutatások a társadalmi struktúrák, a gazdasági erőforrások vagy a vallási-etnikai vonatkozások szempontjából olyan folyamatokba engednek betekintést, amelyek a mindennapi, hétköznapi életben nem tűnnek ki, így rejtve maradnak a kutatók előtt. Yaron Ayalon könyve az Oszmán Birodalomban vizsgálja a természeti vészhelyzetekre adott válaszokat az egyén, a helyi közösségek és az állam szintjén, különös tekintettel a 18. és 19. századokra.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja: Brodarics István pályaképe, Kronosz Kiadó–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Budapest, 2015.

2015-ben új életrajzi sorozatot indított a pécsi Kronosz Kiadó a Magyar Történelmi Társulattal együttműködésben Sziluett – Korszerű történelmi életrajzok címmel. A sorozat mindjárt öt kötettel jelentkezett, amelyek közül három kora újkori történeti személyiség életrajzával foglalkozik (Kövendi Székely Jakab, Várday Pál, Brodarics István), kettő pedig a huszadik századi Magyarország két fontos politikusának (Darányi Kálmán és Klebelsberg Kuno) arcképét szándékozik megrajzolni a legújabb kutatások fényében.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Беневоленская, Н. П., Русский литературный постмодернизм: Истоки и предпосылки [Orosz irodalmi posztmodern: Eredet és előzmények], Спб., Факультет филологии и искусств СПбГУ, 2010 (Серия «Современный литературный процесс». Вып. 1.)

„Honnan bukkant elő az orosz irodalmi posztmodern?” – teszi fel a kérdést Nonna Benyevolenszkaja, a Szentpétervári Állami Egyetem 20. századi irodalom tanszékének professzora 2010-ben megjelent könyvében. Kötete egy olyan, A kortárs irodalmi folyamat címet viselő kötetsorozat nyitódarabja, amelynek középpontjában orosz posztmodern próza-, vers- és drámaszövegek elemzése és értelmezése áll.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Pap Balázs, Históriák és énekek, Pécs, Pro Pannonia, 2014.

A Históriák és énekek a többesszám szerénységével jelöli ki Pap Balázs kötetének tárgyát. A Fabula és história, A vers, vagy a Magyar versszak címek egyszerű nagyszerűségével szemben a szerző a teljesség helyett a részekre irányítja figyelmét (egy korábbi cikkét parafrazeálva: a részeg–ész helyett a rész-egészt helyezi előtérbe).
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tomáš Hlobil, Geschmacksbildung im Nationalinteresse: Die Anfänge der Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1763–1805, übers. von Jürgen Ostmeyer, Michael Wögerbauer, Hannover, Wehrhahn Verlag, 2012 (Bochumer Quel­len und Forschungen zum 18. Jahrhundert, 2.)

A könyv sajátos nézőpontjai segítségével új megvilágításba helyezi a 18. század második felének és a 19. század elejének közép-európai esztétikatörténetét, ismeretlen összefüggések sorát tárja fel és látványos perspektívákat nyit a további kutatás előtt. Az új aspektusokat már a cím is megjelöli: az „egyetemi esztétika” mint vizsgálatra érdemes szövegcsoport kijelölése és egy egységes „közép-európai kultúrtér” feltételezése, amelyben a szövegek létrejöttek és a hatásukat kifejtették, mégpedig a „nemzeti érdekű ízlésképzés” eszközeiként.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Denis Diderot, Esztétika – filozófia – politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, ford. Balázs Péter, Bartha-Kovács Katalin, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Székesi Dóra, Szűr Zsófia, Budapest, L’Harmattan Kiadó – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, 2013.

Diderot sajátos közhelye a magyar irodalomtörténeti tudásnak: úgy beszélünk róla, hogy jellemzően nem ismerjük az életmű szerteágazó gazdagságát, s jobbára csak olyan hívószavakhoz kapcsoljuk a francia felvilágosodás témaköréből, mint az Enciklopédia, az egyházkritika vagy a szabadgondolkodás. Az is nehezíti a Diderot-életműről való hazai párbeszédet, hogy a magyarul olvasható munkáinak száma igen szűkös: regényeit, színházelméleti írásait, illetve filozófiai munkáinak válogatott gyűjteményét tarthatjuk csak a kezünkben.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Kovács Eszter, La Critique du voyage dans la pensée de Diderot: De la fiction au discours philosophique et politique, Paris, Honoré Champion, 2015.

A párizsi Honoré Champion kiadó könyvesboltja egyike a francia nyelvű nemzetközi humán tudományosság reprezentatív fórumainak. Aki ide betér, biztosan nagy érdeklődéssel forgatja a legújabb bölcsészettudományi termékeket, s olvasói lelkesedésének egyedül a könyvek borsos ára szabhat határt. A rue Corneille-en található patinás bolt kirakatában szerepelni nagy szakmai megtiszteltetés még a neves francia filológusoknak is. Különösen nagy öröm számunkra, ha magyar szerzők műveivel is találkozhatunk a polcokon.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Békés Enikő, Asztrológia, orvoslás és fiziognómia Galeotto Marzio műveiben, Budapest, Balassi Kiadó, 2014 (Humanizmus és reformáció, 35).

Békés Enikő 2014-ben megjelent monográfiája a két évvel korábban sikerrel megvédett doktori disszertációjának bővített, javított és aktualizált változata. A kötet a humanista és régi magyar irodalommal foglalkozó fórumok egyik legfontosabb kiadványsorozatában, a Humanizmus és reformáció darabjaként látott napvilágot. Joggal, hiszen a vizsgált anyag kiemelten fontos szereppel bír nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi neolatin kutatásokban is.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Papp Kinga, Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum–Egyesület, 2015 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 284).

Az Erdélyi Múzeum–Egyesület az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában fiatal kutatók kiváló doktori dolgozatait teszi közzé. Papp Kinga kötete is a pár évvel korábban megvédett dolgozatának kiegészített változata, amelyben a szerző a Kálnoki család történetébe a 17. század második felétől nagyjából a 18. század utolsó harmadáig nyújt betekintést. Amikor családtörténetet említünk, elmúlt korok politikai, értelmiségi, katonai szempontból kiemelkedő személyiségek életrajzaira, pályabemutatására gondolunk elsősorban. Papp Kinga könyve azonban nem erről szól.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Simoná Kolmanová, Maďarští básníci 19. století v českých překladech (Mihály Vörösmarty, János Arany, Sándor Petőfi), Praha, Karolinum, 2014.

Simona Kolmanová Prágában kiadott új könyve a 19. századi magyar költészet három legkiemelkedőbb alakja, Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor életművét mutatja be a cseh fordítások kontextusában.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae–Gondolat Kiadó, 2014 (Bibliotheca Scientiae & Artis).

Vajon az egy-két évtizede zajló térbeli fordulat intenzívebbé válása érzékelteti hatását abban, hogy a 2014-es év folyamán két fontos térkonferencia is lezajlott Magyarországon, s ezek anyaga szépmívű kötetek formájában immár kézbe is fogható? Az egyik ilyen kötet az általam recenzeálandó Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, amely az OSZK és a Gondolat Kiadó közös gondozásában látott napvilágot, a másik a Kijárat Kiadó Apropó sorozatának idén megjelent első darabja, amely Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott Térérzékelések–térértelmezések című konferencia előadásait tartalmazza kibővített, szerkesztett formában.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

E. Kovács Péter, Zsigmond király Sienában, Budapest, Corvina, 2014.

E. Kovács Péter 2014 végén megjelent kötete Luxemburgi Zsigmond király életének azt a kilenc hónapját mutatja be grandiózus levéltári munka és sok fantázia használatával, amely során az uralkodó római koronázására várt Siena vendégszeretetét élvezve. A szerző ezt az időszakot apró életképek mozaikjaként tárja elénk. Például megtudhatjuk tőle, milyen szállást kaptak a leendő császár és emberei (60), miért vágták ki a császár egy katonájának nyelvét (136), mit evett-ivott (58), s egyáltalán, hogyan töltötte napjait Luxemburgi Zsigmond a toszkán dombokon 1432–1433-ban.

Jelen recenzió elsősorban irodalomtörténészi szemszögből vizsgálja E. Kovács Péter könyvét, feltéve a kérdést, milyen tanulságokkal szolgál tartalmában és stílusában a Zsigmond király Sienában című munka a (régi) magyar irodalom művelői számára.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Ki vagyok én? Nem mondom meg…, szerk. Szilágyi Márton, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2014.

A Petőfi-életmű recepciótörténetének paradigmaváltását célozta meg a Ki vagyok én? Nem mondom meg… című tárlat, amely 2011-ben nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ugyanezt a célt követte a kiállítás koncepciójához, módszertani megoldásaihoz kapcsolódó, azonos című kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről, szerk. Hites Sándor, Bp., reciti, 2014 (Hagyományfrissítés, 2).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya 2011-ben Hagyományfrissítés néven konferenciasorozatot indított, melynek értekezletein az előadók az előzetes tervek szerint jelenkori önértelmezésünk alapszövegeit tárgyalják, valamint olyan textusokat, amelyek a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, Budapest, Kalligram, 2014.

Ács Pál Átszitált idő c. könyvének alcíme (Tinóditól Tandoriig) meglehetősen merész húzással teremt folytonosságot alteritás és modernitás között, de azt hiszem, a kötetnek hála nem csupán a vizsgálat tárgyát képező irodalomban jelenik meg ez a folytonosság, hanem a vizsgálat módszerében is, amelyet a széleskörű tájékozódás és a mikrofilológiai eredmények hasznos kombinációja jellemez.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Wéber Antal, Magyarország 1514-ben és 1848-ban: Történelmi regény vagy regényes történelem, Budapest, Argumentum Kiadó, 2011 (Irodalomtörténeti Füzetek, 169)

Wéber Antal utolsó – még életében megjelent – munkájának címe két évszámot emel ki Magyarország históriájából: 1514-et és 1848-at, melyekhez a csatlakozó alcím a jelölt történelmi eseményeken túlmutató konnotációkat kapcsol, felidézve az olvasóban két 19. századi magyar író, Eötvös József és Jókai Mór alakját.
» Tovább a teljes szövegre «

review

Lajos Hopp, Un épistolier et traducteur littéraire à l’orée des Lumières: Kelemen Mikes. Recueil d’essais, sous la direction de Gábor Tüskés, publié par Imre Vörös et Anna Tüskés, revu et préparé par Béatrice Dumiche et Krisztina Kaló, Szeged, JATE Press, 2014 (Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung. Tome 3).

This collection of essays fulfils two major functions. On the one hand, it is a kind of commemorative offering to Lajos Hopp (1927–1996), according to Olga Penke and Géza Szász, editors of the series „Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung”, the „figure emblématique des recherches dix-huitiémistes en Hongrie et spécialiste incontourable de Kelemen Mikes” (p. 7).
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Közköltészet 3. A társadalmi élet költészete: 3/A, Történelem és társadalom, sajtó alá rendezte Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas–Editioprinceps, 2013 (Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század, 14).

Ha irodalom- vagy költészettörténész veszi a kezébe ezt az oly fontos kötetet, amely egyszerre szövegkiadás és adattár, két, egymással szorosan összefüggő kijelentést tehet. Felkiálthat: megint sokkal közelebb jutottunk A csittvári krónika verses anyagának filológiai hátteréhez (!), e régóta képzelt, de most már lehetséges tanulmányhoz. A másik kijelentése pedig: a Közköltészet 3. kötetének anyaga, az anyag jellege, sőt a kötet és a kutatás egész problematikája valami más (vagy nem ugyanaz), mint az eddig közköltészetként ismert közköltészet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Christopher Bains, De l’esthétisme au modernisme (Théophile Gautier, Ezra Pound) [Az esztétizmusból a modernizmusba], Paris, Honoré Champion, 2012.

Christopher Bains a Honoré Champion kiadó gondozásában megjelent doktori disszertációjában az esztétizmus és a modernizmus közötti kapcsolatot vizsgálja. Kutatásának középpontjában Théophile Gautier Ezra Poundra gyakorolt hatása áll. A Texas Tech University oktatója a két író poétikájában fellelhető közös vonások kiemelésével igyekszik bemutatni az esztétizmusban megbúvó modernizmust.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Text within Text − Culture within Culture: Russian Literature (19th Century) in Contexts of Cultural Dynamics. Текст в тексте − Культура в культуре: Русская литература (19 век) в контекстах динамики культуры, eds. Katalin Kroó, Peeter Torop, Budapest−Tartu, L’Harmattan, 2014.

» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Культ как феномен литературного процесса: автор, текст, читатель [A kultusz mint az irodalmi folyamat fenoménje: szerző, szöveg, olvasó], М. Ф. Надъярных, А. П. Уракова, Москва, ИМЛИ РАН, 2011.

2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai székhelyű Világirodalmi Intézetében (IMLI RAN) megalakult egy, az irodalmi kultuszokat vizsgáló csoport. Tervezett kutatási idejük végére egy olyan tanulmánykötet létrehozását tűzték ki célul, amelyben az irodalmi kultuszt – a tárgyát a kultúra szövetéből kiemelő és ezáltal kitüntető szimbolikus gyakorlatot – empirikus vizsgálatok segítségével kívánják bemutatni.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”: Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések).

Mindig örömteli dolog mind az oszmanisták, mind a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó kutatók számára, amikor közlésre kerül a korszak egy újabb, eddig publikálatlan oszmán-török forrása. Sz. Simon Éva munkájának tárgya a szigetvári szandzsák kanizsai náhijéjének, vagyis járásának 1579-es részletes összeírása (defter-i mufassal), és annak összehasonlító elemzése az adott időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló más oszmán-török és magyar források segítségével.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Identitás és kultúra a török hódoltság korában, szerk. Ács Pál, Székely Júlia, Budapest, Balassi, 2012.

A 2008-as magyarországi Reneszánsz Év jegyében rendezte meg az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya szokásos „ReBaKucs” (Reneszánsz-barokk Kutatócsoport) konferenciáját 2008. szeptember 18–20-án Esztergomban. A helyszín szimbolikus, hiszen a város, miután Nagy Szulejmán szultán seregei 1543-ban elfoglalták és szandzsákközponttá tették, egészen az 1683-as végleges visszafoglalásáig az Oszmán Birodalom egyik legészakibb végvára volt.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Kurucz György, Keszthely grófja Festetics György, Budapest, Corvina, 2013.

Kurucz György könyve az első monográfia a magyar gazdaság- és művelődéstörténetben egyaránt maradandó nyomot hagyó gróf Festetics György (1755–1819) életpályájáról. A hiánypótló kötetben feldolgozott anyag a keszthelyi főúr sokszínű életútjának megfelelően rendkívül szerteágazó. A munkából minden eddiginél alaposabb ismeretekre tehetünk szert Festetics magánéletéről és közéleti szerepvállalásairól egyaránt: tanulmányairól, hivatali és katonai pályájáról, gazdálkodásáról, az általa alapított intézetekről, kultúratámogató tevékenységéről, feleségéhez és fiához való viszonyáról.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Bengt Jangfeldt, Feljegyzések Joszif Brodszkijról: A nyelv az Isten, ford. Rácz Judit, Teplán Ágnes, Budapest, Typotex, 2012.

Annak tükrében, hogy közvetlen ismereteink és a vonatkozó felmérések szerint csak igen kevesen olvasnak verset, s még a költészetet kedvelők sorában is roppant kevesen vannak, akik az orosz költészet iránt érdeklődnének, merész, de annál dicsérendőbb vállalkozásnak gondoljuk egy Joszif Brodszkijról (1940–1996) szóló könyv megjelentetését. A Typotex Kiadó már 2008-ban, a Velence vízjele című Brodszkij-esszé közreadásával elkötelezte magát az orosz költő műveinek megismertetése mellett. Most a költőt magát mutatja be.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Mirosław Łukomski, Kwestia turecka jako czynnik polityki wewnętrznej Rzeczpospolitej w latach 1587–1606 [A török kérdés mint a Rzeczpospolita belpolitikájának alkotóeleme 1587 és 1606 között], Zabrze, Wydawnictwo Infort Editions, 2011 (Prace Historyczne, 7).

Lengyelországban, honi léptékkel mérve, évről évre hihetetlen mennyiségű történeti munka jelenik meg. A lengyel könyvkiadás a piac méretéből adódóan sokkal nagyobb és szervezettebb, mint a hazai, amiben nem kis szerepet vállal a zabrze-i Infort Editions is. Az apró sziléziai kiadó az elmúlt tíz évben számtalan sorozatot indított útjára, többek között egy közel hatvan kötetet számláló hadtörténeti válogatást is.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Sadık Müfit BİLGE, Osmanlı’nın Macaristanı: Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718) [Az oszmánok Magyarországa: Az oszmán uralom alatti Magyarország történeti földrajza és közigazgatási szervezete (1526–1718)], İstanbul, Kitabevi, 2010.

Sadık Müfit Bilge az Oszmán Birodalom történetének elhivatott török kutatója. Bár végzettsége szerint nem történész, az egyéni érdeklődés által vezérelt, önszorgalomból írt cikkei, könyvei nyomán ma már elismert kutatóként tartják számon Törökországban. Lelkes érdeklődését az oszmánok történelme iránt minden bizonnyal az is motiválja, hogy egy, a régi, oszmán elithez tartozó család leszármazottja.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

А. М. Гуревич, Сокровенные смыслы [Rejtett jelentések], Москва, Совпадение, 2011.

Alekszandr Mihajlovics Gurevics moszkvai irodalomtörténész közel ötven éve foglalkozik Puskin korának irodalmával. Legújabb, 2011-ben publikált tanulmánykötetébe– miként az az alcíméből is kiderül (Cikkek Puskinról, 1984–2011) – az elmúlt közel harminc évben e tárgykörben megjelent tanulmányait, írásait válogatta össze.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

S. Sárdi Margit, Napló-Könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesnyő, Attraktor, 2014.

A kora újkorban (is) jól bejáratott, a szerzői kicsinységre alludáló alakzattal él S. Sárdi Margit, amikor Bod Pétert parafrazeálva hangsúlyozza, hogy írása inkább jó igyekezet, mint könyv. Noha szimpatikus ez a szerénység és, S. Sárdi Margitot ismerve, hiteles is, a recenzens a kijelentést alapvetően másképp ítéli meg. Ugyanis meggyőződésem, hogy a 2014-es esztendőnek a régi magyar irodalomra reflektáló írásai közül egyik legfontosabbika ez a könyv. A kora újkor naplóirodalmát, illetve ennek az irodalomnak a sajátosan irodalomtörténeti értékelését elvégző monográfia legfőbb jelentősége, hogy egy évtizedek óta elfekvő témához nyúl hozzá határozottan és hozzáértéssel.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Danyiil Harmsz, Esetek: Válogatott írások, válogatta, fordította és az előszót írta Hetényi Zsuzsa, Budapest, Typotex, 2013.

Az életében betiltott, halála után is hosszú évtizedekig csak szamizdatban hozzáférhető tragikus sorsú orosz szerző, Danyiil Harmsz nevét ma már a 20. század olyan meghatározó művészeivel emlegeti egy sorban az értő kritika, mint Kafka, Beckett, Artaud, Malevics és Hlebnyikov. Ezért is számít fontos irodalmi eseménynek válogatott műveinek magyar nyelvű kiadása Hetényi Zsuzsa szerkesztésében, fordításában és rendkívül alapos és informatív előszavával.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc és az ortológusok: Árnyak és alakok az 1810-es évek nyelvújítási mozgalmában, Budapest, Ráció Kiadó, 2013.

Kazinczy Ferenc önképének remek illusztrációja az az eset, amikor Pethe Ferenctől, a Nemzeti Gazda szerkesztőjétől kap egy példányt az 1815-ös Lúdas Matyiból. A mű a mai napig széles mosolyt csal a gyermekek arcára. Kazinczy Ferencnek azonban egészen biztosan nem volt kedve mosolyogni a történeten. A széphalmi mester ugyanis Döbrögit önmagával, Matyit pedig Pethe Ferenccel azonosította.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Gnôthi seauton! Classics and Communism: The History of the Studies on Antiquity int he Context of the Local Classical Tradition in the Socialist Countries 1944/45–1989/90, ed. by György Karsai, Gábor Klaniczay, Budapest (Collegium Budapest Workshop Series, 19), 2012.

2009-ben a Collegium Budapest keretei közt szervezte meg Jerzy Axer, Karsai György és Klaniczay Gábor azt a kutatási programot, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a keleti blokk országaiban a kommunista diktatúra az ókortudományra, egészen pontosan a klasszika-filológiára, illetve a kutatókra, az intézményekre és az intézményrendszerre, a tudományszak nemzetközi kapcsolataira, a kutatási témák kiválasztására stb. Az előkészítés után 2010. június 24-e és 26-a közt került sor arra a konferenciára, amelyen hazai és külföldi kutatók tartottak különböző szempontú előadásokat a kérdésről, s részben ennek a konferenciának az előadásaiból (közel harminc hangzott el a program szerint), részben a tanácskozáson elő nem adott, de a témához kapcsolódó írásokból állt össze a szerkesztő Karsai György előszaván kívül tizenhét tanulmányt tartalmazó, s öt nagyobb fejezetre tagolt kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról, szerk. Mercs István, Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2013 (Modus Hodiernus, 6).

A Rákóczi-szabadságharc idején egy cseh kereskedő jött Magyarországra. Útközben egy kuruc csapattal találkozott. Megkérdik tőle a katonák:
– Mi vagy? Kuruc-e vagy labanc?
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Papp Ágnes Klára, Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról, Napkút, 2008.

Papp Ágnes Klára könyve nagyrészt a kortárs magyar irodalommal foglalkozó hosszabb-rövidebb tanulmányokat és kritikákat tartalmaz. Ezeket az önmagukban is megálló írásokat egy – mintegy elméleti hátterül szolgáló – hosszabb bevezető tanulmány előzi és alapozza meg.

Írásom e kitüntetett helyen álló nagytanulmányra összpontosít. Ezt és a rákövetkező öt fejezet egyes írásait a bahtyini karneválelmélet és dialógusfelfogásmélyreható körüljárása, majd következetes applikálása hozza közös nevezőre – mégpedig megkérdőjelezhetetlen döntések kényszere nélkül.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tüskés Gábor, Hagyomány és kritika: Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.

A kötet Tüskés Gábornak kereken hatvan könyvbírálatát tartalmazza, bő három évtized irodalomtudományi és kritikai munkásságának eredményét. Amennyire szokatlan a szakirodalmi munkák elemzésének újraközlése, annyira könnyű dolga van a kiadvány ismertetőjének. Éppen a vállalkozás újszerűségéből következik, hogy az alaposságáról és következetességéről ismert szerző tüzetesen végiggondolta a gyűjtemény összeállításának szempontjait, célját és értelmét.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Jókai Mór, Elbeszélések 1861–1862, 10, s. a. r. Tarjányi Eszter, Budapest, Ráció, 2012.

Jókai Mór elbeszéléseinek 10. kötete jelent meg kritikai kiadásban, de a korábbi arannyal metszett kék vászonkötés helyett halványsárga borítóval. Lehet, hogy ennek a változásnak egészen prózai okai vannak (például hogy a Ráció Kiadónak nem volt joga használni az Akadémiai által kialakított külsőt, vagy hogy a vászon túl drága), de mindenképpen jelzi, hogy az Eisemann György vezetésével működő csapat mintegy újrakezdeni, és nem folytatni akarja a korábbi sorozatot.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Bodrogi Ferenc Máté, Kazinczy arca és a csiszoltság nyelve, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.

Bodrogi Ferenc Máté monográfiájában nem úgy jeleníti meg Kazinczyt, ahogy tette azt Toldy Ferenc, a barát, majd Váczy János, a huszonegy kötetes levelezés kiadója, mintegy emlékművet állítva neki, hanem inkább leleplező módon, végére járva a kimunkált én-alakzat természetének, kontextusának.

Az autobiografikus korpuszból és a levelezésből így kibomló, és az egyik legerőteljesebbnek ítélt Kazinczy-arc „berendezését” mikroszkopikus részletességgel tárja fel a monográfia.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Az Esterházy család és a magyarországi művelődés: Képek és szövegek a XVII–XIX. századból, vál., szerk., az előszót írta Knapp Éva, Tüskés Gábor, a képanyag összeállításában közrem. Tüskés Anna, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.

„Ez világnak gyümölcsiről, / Szép kerteknek virágiról”– felelhetnének egy Esterházy Páltól vett idézettel Az Esterházy család és a magyarországi művelődés című kötet összeállítói arra kérdésre, hogy miről is szól ez a kiadvány. Vállalkozásuk középpontjában ugyanis az Esterházyak által létrehozott, vagy hathatós segítségükkel megvalósult „világi gyümölcsök” – azaz kulturális értékek állnak.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tóth Sándor Attila, Latin humanitas, neolatin poézis I/1: A jezsuita rend 18. századi költői, Szeged, Gradus ad Parnassum, 2010.

Tóth Sándor Attila kutatási területe a 16–18. századi Magyarország irodalomtörténete, különös tekintettel annak a latinitással kapcsolatos vonatkozásaira. A 18. század végének klasszicizáló irodalmi folyamatait kutatva születtek meg a latin humanitashoz köthető poétikaelmélet általános részével, a generalis institutióval (A latin humanitas poétikája I: Institutiones generales artis poeticae, Szeged, Gradus ad Parnassum, 1998), majd az elbeszélő és a lírai költészet műfajelméletével, a poesis specialis artis poeticaevel (pl. A latin humanitas poétikája II/1: Poesis specialis artis poeticae: poesis narrativa et lyrica, Szeged, Gradus ad Parnassum, 2000), továbbá a dráma műfajelméletével (A latin humanitas poétikája II/2: Poesis specialis artis poeticae: poesis dramatica, Baja, Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2006) foglalkozó kötetei. Jelen könyvének tárgya az igen gazdag 18. század végi, 19. század eleji latin nyelvű lírai költészet.
» Tovább a teljes szövegre «