Vaderna Gábor: Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány (Vitae ‧ 1)

2020. október 22. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Vad­er­na Gá­bor. Hon­nan és hová? Arany Já­nos és a nagy­sza­lon­tai ha­gyo­mány. Vi­tae 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Nagy­sza­lon­ta vi­har­ver­te te­le­pü­lés: a Tol­di­ak bir­to­ka a tö­rök dú­lás­kor, a haj­dúk be­te­le­pü­lé­sé­vel lett fon­tos erő­dít­mény, év­ti­ze­dek­re há­bo­rús hely­szín; a tö­rök ki­űzé­se után a he­lyi­ek év­szá­za­dos, a 19. szá­zad­ba mé­lyen be­nyú­ló per­be ke­ve­red­tek ki­vált­sá­ga­ik meg­tar­tá­sá­ért. Arany Já­nos szü­le­té­se­kor így a népi és tör­té­ne­ti ha­gyo­mány fo­lya­ma­tos fenn­tar­tá­sa és új­ra­mon­dá­sa konk­rét po­li­ti­kai cé­lo­kat szol­gált.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Kalauz

2020. október 19. § 0 hozzászólás

reciti füzet

Ve­res And­rás. Jó­zsef At­ti­la Összes ta­nul­má­nya és cik­ke 1930–1937: Ka­la­uz a fon­to­sabb szö­ve­gek­hez. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

2018 ta­va­szán je­lent meg két vas­kos kö­tet­ben, 1466 la­pon Jó­zsef At­ti­la ér­te­ke­ző élet­mű­ve má­so­dik, 1930 és 1937 kö­zöt­ti ré­szé­nek kri­ti­kai ki­adá­sa. Jó­zsef At­ti­la Tár­sa­ság ke­re­té­ben meg­va­ló­sult vál­lal­ko­zás mun­ká­la­tai több mint egy év­ti­ze­det vet­tek igény­be. Ki­adá­sunk nem­csak a köl­tő va­la­mennyi fenn­ma­radt szö­ve­gé­nek kri­ti­ka­i­lag fe­lül­vizs­gált vál­to­za­tát adja köz­re, ha­nem be­mu­tat­ja ezek keletkezés- és ki­adás­tör­té­ne­ti hát­te­rét, va­la­mint a ró­luk szó­ló szak­iro­dal­mat is. A szo­kat­la­nul nagy ap­pa­rá­tus per­sze je­len­tős mér­ték­ben meg­nö­vel­te köny­vünk ter­je­del­mét, ami ta­pasz­ta­la­ta­im sze­rint so­kak szá­má­ra meg­ne­he­zí­ti a be­fo­ga­dást. Így me­rült fel ben­nem egy vi­szony­lag rö­vid ka­la­uz el­ké­szí­té­sé­nek öt­le­te, ami­vel – azaz a fon­to­sabb szö­ve­ge­ket kom­men­tá­ló jegy­ze­te­im se­gít­sé­gé­vel – meg­könnyít­he­tem a könyv szer­te­ága­zó anya­gá­ban való tá­jé­ko­zó­dást. Mun­ká­mat ele­ve se­géd­anyag­nak szá­nom, s bár igyek­szem messze­me­nő­en fi­gye­lem­be ven­ni a kri­ti­kai ki­adást el­ké­szí­tő szak­mai kö­zös­sé­günk el­gon­do­lá­sa­it, az itt kö­vet­ke­ző meg­ál­la­pí­tá­sok és jel­lem­zé­sek ter­mé­sze­te­sen az én né­ző­pon­to­mat kép­vi­se­lik.
(Ve­res And­rás)


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban (ReKonf ‧ 8)

2020. október 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de és Tasi Réka, szerk. In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás és iro­da­lom a kora új­kor­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás a kora új­kor­ban című kö­tet ti­zen­egy írá­sa 16‒18. szá­za­di kul­tu­rá­lis je­len­sé­ge­ket vizs­gál, kü­lön­bö­ző szö­ve­gek, mű­fa­jok, il­let­ve ese­mé­nyek vál­to­za­tos szem­pon­tú elem­zé­se ré­vén. Az in­ter­kon­fesszi­o­na­li­tást a ta­nul­má­nyok fe­le­ke­ze­tek kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis transz­fer ként ér­tik, és en­nek le­he­tő­sé­ge­it, vál­to­za­ta­it tár­ják fel, el­ső­sor­ban arra ref­lek­tál­va, ho­gyan vi­szo­nyul­tak a kora új­kor­ban a szö­ve­gek­hez és ha­gyo­má­nyok­hoz.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Káli Anita írása

2020. szeptember 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Tóth Csil­la. Küz­de­lem a pol­gá­ri iden­ti­tá­sért: Iden­ti­tás és nar­ra­tív tech­ni­ka Má­rai Sán­dor pá­lyá­ján, 1930–1935. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2019.

Tóth Csil­la ta­nul­mány­kö­te­té­nek cél­ki­tű­zé­se Má­rai Sán­dor 1930 és 1935 kö­zöt­ti pá­lya­sza­ka­szá­nak új­ra­ér­tel­me­zé­se, pon­to­sab­ban az Ide­gen em­be­rek (1930), az Egy pol­gár val­lo­má­sai első kö­te­te (1934), a Bol­ha­pi­ac (1935) és a Vá­lás Bu­dán (1935) című re­gé­nyek új szem­pon­tú vizs­gá­la­ta az iden­ti­tás szo­ci­ál­pszi­cho­ló­gi­ai ér­tel­me­zé­sé­ből ki­in­dul­va.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Critica

2020. szeptember 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Gá­bor, vál., szerk. és Tüs­kés Anna, s. a. r. Cri­ti­ca: For­rá­sok az irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­má­nyi szak­kritika tör­té­ne­té­hez 1986–2020.
Sour­ces for the His­to­ry of Cri­tic­ism of Li­ter­ary and Cul­t­u­ral Stu­di­es
1986–2020
. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

E kö­tet vá­lo­ga­tást tar­tal­maz az el­múlt há­rom és fél év­ti­zed­ben ál­ta­lam egye­dül vagy má­sok­kal – köz­tük el­ső­sor­ban fe­le­sé­gem­mel, Knapp Évá­val – kö­zö­sen írt, szer­kesz­tett, társ­szer­kesz­tett, saj­tó alá ren­de­zett, elő­szó­val vagy kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott köny­vek­ről és más szak­mai ki­ad­vá­nyok­ról ha­zai és nem­zet­kö­zi fo­lyó­ira­tok­ban meg­je­lent szak­kri­ti­kák­ból.

A gyűj­te­mény alap­ja a fel­is­me­rés, hogy a tu­do­má­nyos mű­vek kri­ti­kai fo­gad­ta­tá­sa, ben­ne min­de­nek­előtt az is­mer­te­té­sek, re­cen­zi­ók és bí­rá­la­tok ter­mé­sze­tes ré­szét és tár­gyát al­kot­ják az iro­da­lom­tör­té­né­szi mun­ká­nak, s el­sőd­le­ges for­rá­sai a tudomány- és kri­ti­ka­tör­té­net­nek.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet (ReKonf ‧ 7)

2020. augusztus 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Papp Ing­rid, szerk. Iro­da­lom­tör­té­net, tu­do­mány­tör­té­net, esz­me­tör­té­net: Ta­nul­má­nyok Tar­nai An­dor ha­lá­lá­nak 25. év­for­du­ló­já­ra. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet Tar­nai An­dor (1925–1994) aka­dé­mi­kus, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet egy­ko­ri fő­osz­tály­ve­ze­tő­je és az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem tanszék­vezető pro­fesszo­ra ha­lá­lá­nak 25. évfor­dulója al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak to­vább­fej­lesz­tett és tema­tikusan el­ren­de­zett ta­nul­má­nya­it tar­talmazza.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Tüskés Anna: „en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből

2020. augusztus 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna. „en-nemzetem kül­ho­ni híre-sorsa” Fe­je­ze­tek a 20. szá­za­di francia–magyar iro­dal­mi kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­ből. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 183. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A fran­cia iro­da­lom nem csu­pán fo­lya­ma­tos ih­le­tő­je, ha­nem köz­ve­tí­tő­je is a ma­gyar kul­tú­rá­nak, ami­vel erő­tel­je­sen ha­tott a ma­gyar­ság­ról al­ko­tott nyugat-európai kép­re.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

A közköltészet terei: A Doromb 6. kötetéről – Smid Bernadett írása

2020. augusztus 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A köz­köl­té­szet, a po­pu­lá­ris iro­da­lom té­má­já­val fog­lal­ko­zó Do­romb ha­to­dik kö­te­té­nek a Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Lendület-kutatócsoport idő­be­li és föld­raj­zi ér­dek­lő­dé­se ad ke­re­tet. A vizs­gált táj a kor­szak­ban is el­kü­lö­nü­lő tár­sa­dal­mi adott­sá­gok­kal és gaz­da­sá­gi le­he­tő­sé­gek­kel ren­del­ke­ző Nyugat-Dunántúl. A he­te­ro­ge­ni­tás ér­zé­kel­te­té­sé­re a kö­tet elő­sza­va is fel­hív­ja a fi­gyel­met, le­szö­gez­ve, hogy egy meg­ha­tá­ro­zott föld­raj­zi tér­ben mű­kö­dő in­tel­lek­tus, a du­nán­tú­li írók és ér­tel­mi­sé­gi­ek ese­té­ben sem be­szél­he­tünk egy­sé­ges moz­ga­lom­ról és ilyen­faj­ta ho­mo­ge­ni­zá­lás nem cél­ja en­nek a vál­lal­ko­zás­nak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

A székely írás irodalmának bibliográfiája

2020. július 26. § 0 hozzászólás

Tu­bay Ti­zi­a­no, szerk. A szé­kely írás iro­dal­má­nak bib­li­og­rá­fi­á­ja, v. 1.0. Adat­bá­zi­sok és bib­li­og­rá­fi­ák 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Már a szé­kely írás ku­ta­tá­sá­nak tör­té­ne­tét be­mu­ta­tó mo­nog­rá­fia (2015) írá­sa­kor fel­me­rült, hogy hasz­nos vol­na az össze­gyűj­tött iro­da­lom di­gi­tá­lis for­má­ban tör­té­nő, ön­ál­ló pub­li­ká­lá­sa. Je­len bib­li­og­rá­fia az ak­ko­ri gyűj­tés ja­ví­tott és bő­ví­tett köz­lé­se, ki­egé­szít­ve egy­részt a kö­tet­ből ki­ma­radt, va­la­mint az az­óta meg­je­lent pri­mer és sze­kun­der iro­da­lom­mal. Azért, hogy a ver­zi­ók kö­vet­he­tők le­gye­nek, a bib­li­og­rá­fia hi­vat­koz­ha­tó vál­to­za­tai na­gyobb idő­kö­zön­ként az MTAK REAL re­po­zitóri­um­ban lesz­nek ar­chi­vál­va, míg a bib­li­og­rá­fia leg­fris­sebb ál­la­po­ta a zotero.org fe­lü­le­tén ér­he­tő el.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Mikos Éva írása

2020. július 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek, B. P. 1800. Saj­tó alá ren­dez­te, az elő­szót és  a jegy­ze­te­ket írta Kül­lős Imo­la, Re­Tex­tum 7, Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Kül­lős Imo­lát vagy bár­me­lyik mű­vét ér­té­kel­ni iga­zán há­lát­lan fel­adat, hi­szen mun­kás­sá­gát szám­ta­lan al­ka­lom­mal mél­tat­ták már tel­jes jog­gal, s így a ké­sei re­cen­zens szá­má­ra ke­vés új­sze­rű ki­mon­dá­sá­nak le­he­tő­sé­ge jut.

Kül­lős Imo­la élet­mű­vé­nek pers­pek­tí­vá­ja kel­lő­en szé­les ah­hoz, hogy több társ­tu­do­mány, így min­de­nek­előtt az iro­da­lom­tör­té­net és a ze­ne­tu­do­mány szá­má­ra is fel­kí­nál­jon to­váb­bi gon­dol­ko­dá­si le­he­tő­sé­ge­ket. Ha­szon­nal for­gat­hat­ják mun­ká­it a tör­té­net­tu­do­mány kü­lön­bö­ző ágá­nak mű­ve­lői, a tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gu­sok,  a mentalitás- és tár­sa­da­lom­tör­té­né­szek is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: II. Oktató és szórakoztató költészet [ReTextum ‧ 11]

2020. július 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet. Re­Tex­tum 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Könyvek magántulajdonban (ReKonf ‧ 6)

2020. június 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Szabó-Reznek Eszter írása

2020. június 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Tö­rök Zsu­zsa és Zeke Zsu­zsan­na, össze­áll. Az Arany csa­lád tár­gyai. Bu­da­pest: Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2018.

Arany Já­nos szü­le­té­sé­nek 200. év­for­du­ló­ja új len­dü­le­tet adott az Arany-kutatásnak. En­nek kö­szön­he­tő­en szá­mos tu­do­má­nyos pub­li­ká­ció (kri­ti­kai ki­adá­sok, ta­nul­mány­kö­te­tek stb.) lá­tott nap­vi­lá­got, több kon­fe­ren­ci­án is tár­gyal­ták a köl­tő élet­mű­vét, ezt a fel­len­dü­lést pe­dig a mú­ze­u­mi rep­re­zen­tá­ció is tük­röz­te.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Friedrich Schiller: Don Karlos [ReTextum ‧ 9]

2020. június 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Fried­rich Schil­ler. Don Kar­los. Szer­kesz­tet­te Simon-Szabó Ág­nes. For­dí­tot­ta Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor. Re­Tex­tum 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Szö­veg­ki­adá­sunk Fried­rich Schil­ler drá­má­já­nak két­száz éve ké­szült ma­gyar vál­to­za­tát elő­ször te­szi el­ér­he­tő­vé a szé­le­sebb olva­sóközönség szá­má­ra. A szerző-fordító ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt mű­for­dí­tá­sai közt a Don Kar­los a leg­ko­ráb­bi át­ül­te­tés. Megjelené­sével Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor né­met mű­for­dí­tá­sa­i­nak utol­só da­rab­ja is hoz­zá­fér­he­tő­vé vá­lik Jo­hann Wolf­gang Goe­the Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei (2015) és Fried­rich Schil­ler A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről (2017) ki­adá­sa­it kö­ve­tő­en.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Molnár Péter: Garázda Péter sorsdöntő évei

2020. június 8. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Mol­nár Pé­ter. Ga­ráz­da Pé­ter sors­dön­tő évei. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 182. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Ga­ráz­da Pé­ter (†1490/2) élet­út­já­nak ér­tel­me­zé­sét kez­det­től fog­va egy­faj­ta már­tír­nar­ra­tí­va ural­ta. Esze­rint az Itá­li­á­ban is­ko­lá­zott, a leg­jobb mes­te­rek el­is­me­ré­sét el­nye­rő Ga­ráz­da pá­lyá­ját Má­tyás ha­rag­ja tör­te de­rék­ba, aki őt pat­ró­nu­sai, Zred­nai Já­nos és Csez­mi­cei Já­nos lá­za­dá­sa mi­att bün­tet­te. Az ifjú hu­ma­nis­ta sor­sa te­hát a po­li­ti­kai vi­har szűk éve so­rán vég­le­ge­sen el­dőlt. Ez az el­kép­ze­lés jól pél­dáz­za a ha­zai hu­ma­niz­mus első kor­sza­ká­nak le­zá­ru­lá­sá­ról adott, a po­li­ti­kai kro­no­ló­gi­á­hoz és lo­gi­ká­hoz iga­zo­dó ma­gya­rá­za­tot, mely azon­ban a kö­zel­múlt­ban épp­úgy meg­kér­dő­je­le­ző­dött, mint Ga­ráz­da ül­dö­zött­sé­gé­nek té­te­le.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Egy idézet 1815-ből

2020. május 13. § 0 hozzászólás

Lám Tí­tus, Au­rél s Frid­rich nem va­lá­nak
Sem is­te­nek, sem a Nap öccsei:
Imád­ta­tá­nak még­is a vi­lág­tól;
De a ty­ran­nok, bár is­ten­fi­ak­nak
Ne­vez­te­té­nek, bárd alá ju­tá­nak.

Ber­zse­nyi Dá­ni­el: Van­dal böl­cses­ség, 1815 kö­rül
(For­rás: Ber­zse­nyi Dá­ni­el. Ber­zse­nyi Dá­ni­el mű­vei. Szer­kesz­tet­te Orosz Lász­ló. 3. kiad. Osi­ris klasszi­ku­sok. Bu­da­pest: Osi­ris Ki­adó, 2004, 134.)

No tags for this post.

Dóbék Ágnes írása

2020. május 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Vul­kán Vera Tün­de, Már­ton­fi Jó­zsef ta­nul­má­nyi fő­igaz­ga­tó és cen­zor, Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek 289 (Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2018).

Vul­kán Vera Tün­de kö­te­te Már­ton­fi Jó­zsef (1746–1815) ta­nár, er­dé­lyi ka­to­li­kus püs­pök (1799–1815) ok­ta­tói, tan­fel­ügye­lői és könyv­vizs­gá­lói te­vé­keny­sé­gét kö­ve­ti nyo­mon. Ő volt a Nor­ma Re­gia szer­ző­je, amellyel a bé­csi ud­var az er­dé­lyi is­ko­la­ügyet sza­bá­lyoz­ta az 1777. évi Ra­tio Edu­ca­tio­nis min­tá­já­ra. A Nor­ma Re­gia Már­ton­fi pe­da­gó­gi­ai mű­kö­dé­sé­nek egyik leg­több­ször ér­té­kelt, ugyan­ak­kor leg­vi­ta­tot­tabb ered­mé­nye.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Juhász Gabriella írása

2020. április 30. § 0 hozzászólás

review

Jó­zsef Sisa, ed. Mo­ther­land and Prog­ress: Hun­ga­ri­an Ar­chi­tec­tu­re and De­sign 1800–1900. Ba­sel: Birkhäu­ser, 2017.

Six ye­ars ago a mo­nu­men­tal work was pub­lis­hed by the Re­se­arch Cent­re for the Hu­ma­ni­ti­es of the Hun­ga­ri­an Aca­demy of Sci­en­ces and Osi­ris pub­lish­ing hou­se. It was the first part of a two-volume se­ri­es dis­cus­sing Hun­ga­ri­an art in the 19th cent­ury, with the first vo­lu­me fo­cus­ing on ar­chi­tec­tu­re and app­li­ed arts. The main edi­tors were Lász­ló Beke and Jó­zsef Sisa, whi­le the sci­en­ti­fic ad­vi­sors were Ka­ta­lin Sin­kó and Il­di­kó Nagy.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Leírás: Elmélet, irodalom, kép (ReKonf ‧ 5)

2020. április 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán

2020. április 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. Po­li­ti­kai nyel­vek a 17. szá­zad első fe­lé­nek Ma­gyar­or­szá­gán. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A far­kas a sző­rét szok­ta vál­toz­tat­ni, nem az er­köl­csét. A régi la­tin köz­mon­dást 1619-ben a Que­re­la Hun­ga­riae című pamf­let idéz­te fel an­nak ér­zé­kel­te­té­sé­re, hogy az or­szág ba­ja­i­ért egye­dül fe­le­lős­sé tett ka­to­li­kus pap­ság bár­mit ígér is és bár­mi­lyen szín­ben akar­ja is ma­gát fel­tün­tet­ni, sem­mi jóra nem le­het tőle szá­mí­ta­ni. Az írás­ra vá­la­szul szü­le­tett Apo­lo­gia pro cle­ro ter­mé­sze­te­sen nem hagy­hat­ta ki a farkas-metafora ál­tal nyúj­tott ra­gyo­gó le­he­tő­sé­get: az ere­de­ti ki­ált­vány szá­mos meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz ha­son­ló­an ezt is gór­cső alá vet­te, meg­for­gat­ta, ízek­re szed­te és bő­sé­ges kom­men­tár­ral lát­ta el, amely­ből ter­mé­sze­te­sen az de­rült ki, hogy nem a ka­to­li­kus klé­rus, ha­nem an­nak kál­vi­nis­ta pré­di­ká­tor el­len­fe­lei szol­gál­tak rá a le­súj­tó íté­let­re. Noha a sző­rük­ről nem nyi­lat­ko­zott, de a Que­re­lával leg­alább érin­tő­le­ge­sen vi­tá­ba szál­ló má­sik írás, a Fal­sae ori­gi­nis mo­tuum Hun­ga­ri­co­rum suc­cin­ta re­fu­ta­tio sem hagy­ta érin­tet­le­nül a far­ka­so­kat: an­nak szer­ző­je is le­szö­gez­te, hogy el­len­fe­lei (Ai­szó­posz me­sé­je min­tá­já­ra) far­kas­ként fel­za­var­ják a vi­zet és utá­na a bá­rányt vá­dol­ják.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

KOR/TÁRS – Kapcsolat, háló(zat) és közösség az 1800 előtti Európában

2020. március 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Er­dő­di Ale­xand­ra Ani­ta, Fin­ta Má­ria Anna, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. KOR/TÁRS – Kap­cso­lat, háló(zat) és kö­zös­ség az 1800 előt­ti Eu­ró­pá­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2018. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, I.

2020. március 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bá­tho­ry Or­so­lya, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az 1619 és 1621 kö­zöt­ti idő­szak tel­je­sen új je­len­sé­ge­ket ho­zott a po­li­ti­ká­ról foly­ta­tott, vagy ki­fe­je­zet­ten po­li­ti­zá­ló köz­éle­ti dis­kur­zu­sok ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­té­ben. A Bocskai-féle fel­ke­lés po­li­ti­kai lé­pé­se­i­nek le­gi­ti­má­ci­ó­ja nagy­részt kéz­ira­tos for­má­ban ter­jedt, terv­sze­rű nyom­ta­tás­ban való ter­jesz­té­sük­ről nem tu­dunk, a ki­ált­vány jel­le­gű szö­ve­gek csak vé­let­len­sze­rű­en lát­hat­tak nap­vi­lá­got, ha a kor­szak hír­köz­pont­ja­i­ban egyes ma­gán­vál­lal­ko­zók hoz­zá­ju­tot­tak egyik vagy má­sik irat­hoz, és a pi­a­ci ke­res­let szem­pont­ja­it fi­gye­lem­be véve, sa­ját kez­de­mé­nye­zé­sük­ből saj­tó alá ren­dez­ték őket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 7.

2020. március 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok a he­te­dik kö­te­té­hez ér­ke­zett. Az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­res­sük az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (tág szó­val: a köz­köl­té­szet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban. Ter­mé­sze­te­sen a szö­ve­gek ku­ta­tó­in túl az ide kap­cso­ló­dó társ­tu­do­má­nyok, fő­ként a művészet- és a ze­ne­tör­té­net szem­pont­ja­it is fon­tos kép­vi­sel­nünk, mert még min­dig nem ta­nu­lunk ele­get a más szak­te­rü­le­tek mód­sze­re­i­ből és ered­mé­nye­i­ből. Lát­ni fog­juk: maga a po­pu­la­ri­tás gon­dos­ko­dik ar­ról, hogy még ott is in­ter­disz­cip­li­ná­ri­san kell­jen vizs­gá­lód­nunk, ahol nem ter­vez­tük.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Tóth Kálmán Horn András magyarul megjelent könyveiről

2020. március 4. § 0 hozzászólás

recenzió

  1. Horn And­rás. Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai. Szer­kesz­tet­te Fórizs Ger­gely. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.
  2. Horn And­rás. Mi­ti­kus gon­dol­ko­dás és iro­da­lom. Iro­dal­mi mo­da­li­tás. Szer­kesz­tet­te Hege­düs Béla. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A két re­cen­ze­ált kö­tet a Svájc­ban élő ma­gyar iro­da­lom­tu­dós, Horn And­rás há­rom mű­vét fog­lal­ja ma­gá­ban. Az ere­de­ti­leg né­me­tül meg­je­lent köny­ve­ket a szer­ző for­dí­tot­ta és dol­goz­ta át a re­ci­tinél meg­je­lent ki­adá­sok szá­má­ra.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Világok között: Tanulmányok Ovidius életművéről

2020. február 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Krupp Jó­zsef, szerk. Vi­lá­gok kö­zött: Ta­nul­má­nyok Ovi­di­us élet­mű­vé­ről. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pub­li­us Ovi­di­us Naso ha­lá­lá­nak két­ez­re­dik év­for­du­ló­ja vi­lág­szer­te al­kal­mat adott a ko­run­kat ta­lán leg­in­kább meg­szó­lí­tó ró­mai köl­tő élet­mű­ve előt­ti tisz­tel­gés­re. Bu­da­pes­ten 2017 no­vem­be­ré­ben ke­rült sor az Ovi­di­us 2000 című kon­fe­ren­ci­á­ra, ame­lyen a je­len kö­tet ala­pul. A négy egy­ség­be fog­lalt ti­zen­hat ta­nul­mány Ovi­di­us élet­mű­vé­nek ma leg­iz­gal­ma­sabb­nak lát­szó össze­füg­gé­se­it tár­gyal­ja. A kö­tet te­ma­ti­kus egy­sé­gei a fő­mű­nek te­kin­tett Me­ta­mor­p­hos­es po­é­ti­ká­já­val és mo­dern vi­lág­iro­dal­mi vissz­hang­ja­i­val, az élet­mű hang­sú­lyo­san ró­mai (Ars ama­to­ria, Fa­sti) és nem ró­mai (Tris­tia, Ibis) te­re­i­vel, az elé­gia mű­fa­ji le­he­tő­sé­ge­i­nek sok­ol­da­lú ovi­di­u­si ki­ak­ná­zá­sá­val (He­ro­id­es, Fa­sti, Tris­tia), vé­gül pe­dig a köl­tő sok­ré­tű ha­zai be­fo­ga­dás­tör­té­ne­té­vel fog­lal­koz­nak. Az itt so­ra­ko­zó írá­sok fé­nyé­ben úgy tű­nik, a 21. szá­zad ele­ji ol­va­só­nak a ró­mai köl­tő mű­vei azok­ról a szfé­rák kö­zöt­ti, meg­szi­lár­dít­ha­tat­lan, át­me­ne­ti te­rek­ről ad­nak hírt, ame­lyek em­be­ri és ál­la­ti, művi és ter­mé­sze­ti, va­ló­sá­gos és il­lu­zó­ri­kus, vagy ép­pen fér­fi és női, ró­mai és nem ró­mai, nyil­vá­nos és pri­vát vi­lá­gok kö­zött hú­zód­nak.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Nagy az Isten állatkertje… – Tverdota György írása

2020. február 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Mercs Ist­ván szerk. Nagy az Is­ten ál­lat­kert­je…: Állat(ságok) a ma­gyar iro­da­lom és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben. Mo­dus Ho­di­er­nus 9. Nyír­egy­há­za: Mó­ricz Zsig­mond Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, 2016.

Csepp­ben a ten­ger… Ez ju­tott eszem­be elő­ször, ami­kor el­ol­vas­tam a nyír­egy­há­zi Mó­ricz Zsig­mond Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let Mo­dus Ho­di­er­nus című so­ro­za­tá­nak Nagy az Is­ten ál­lat­kert­je…: Állat(ság)ok a ma­gyar irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben című da­rab­ját, a Nyír­egy­há­zi Ál­lat­park­ban 2015. áp­ri­lis 17–18-án ren­de­zett kon­fe­ren­cia ak­tá­it tar­tal­ma­zó, Mercs Ist­ván szer­kesz­tet­te ta­nul­mány­kö­te­tet. A ho­ri­zon­ton túl­ter­je­dő, te­hát be­lát­ha­tat­lan, ir­dat­la­nul tá­gas té­ma­kör­ből, ál­lat és em­ber kap­cso­la­tá­nak szó­be­li és írás­be­li kul­tú­ránk­ban el­fog­lalt he­lyét tár­gya­ló vagy érin­tő ki­me­rít­he­tet­len anya­gá­ból annyit fog­lal ma­gá­ba a 19 ta­nul­mányt tar­tal­ma­zó, 293 ol­da­las ki­ad­vány, amennyi az óce­án­ból egy víz­csepp­be be­le­fér. Igen ér­té­kes víz­csepp. Be­csül­jük meg!
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Nyugatosok” a Nyugaton kívül – Wirágh András írása

2020. február 5. § 0 hozzászólás

recenzió

  • Fel­dol­goz­ta és köz­re­ad­ja Szé­che­nyi Ág­nes. Schöpf­lin Ala­dár a Va­sár­na­pi Új­ság­ban 1898–1921. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum, 2018.
  • Szaj­bély Mi­hály. Csáth Géza éle­te és mun­kái: Ré­gi­mó­di mo­nog­rá­fia. Bu­da­pest: Mag­ve­tő, 2019.
  • Arany Zsu­zsan­na. Kosz­to­lá­nyi De­zső éle­te. Bu­da­pest: Osi­ris, 2017.

Az el­múlt há­rom év mind­egyi­ké­ben meg­je­lent egy-egy olyan ter­je­del­mes mun­ka, amely ún. „nyu­ga­tos” szer­zők éle­té­vel és élet­mű­vé­vel fog­lal­ko­zik be­ha­tó­an. A ma­gyar iro­dal­mi mo­dern­ség egyik leg­fon­to­sabb pe­ri­o­di­ká­já­nak (az eb­ből kép­zett cím­ké­nek) idé­ző­je­les hasz­ná­la­ta nem vé­let­len, ugyan­is a há­rom ki­ad­vány töb­bek kö­zött arra is rá­vi­lá­gít, mennyi­re ha­té­ko­nyan for­go­ló­dott Csáth, Kosz­to­lá­nyi és Schöpf­lin ab­ban a sűrű szö­vé­sű, mai szem­mel át­lát­ha­tat­lan saj­tó­há­ló­zat­ban, amely­nek csak egyik (igaz, na­gyon fon­tos) ele­me volt a Nyu­gat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Recension d’Imre Vörös

2020. január 29. § 0 hozzászólás

recension

Mik­lós Zrí­nyi, Remè­de cont­re l’opium turc, int­ro­duc­ti­on, tra­duc­ti­on et no­tes de Jean-Louis Val­lin. Tex­te su­i­vi d’un pa­rallè­le avec l’Exclamatio de Bus­becq, Édi­ti­on bi­lin­gue hongrois-français, Pres­ses Uni­ver­si­tai­res du Sep­ten­t­ri­on, 2018, 171 p.

Après l’édition bi­lin­gue, en 2005, de La Zrí­nyia­de ou Le Pé­ril de Szi­get, ép­o­pée ba­ro­que de Mik­lós Zrí­nyi sur le siè­ge et la chu­te du châ­teau fort de Szi­get­vár, dé­fen­du hé­roï­qu­ement par le bi­saïe­ul du poè­te (ap­pe­lé égale­ment Mik­lós Zrí­nyi) cont­re les tro­u­p­es du sul­tan Soli­man, le tra­duc­teur, Jean-Louis Val­lin vi­ent de pub­li­er, égale­ment en édi­ti­on bi­lin­gue, l’œuvre en pro­se la plus im­por­tante de Zrí­nyi, le Remè­de cont­re l’opium turc, un ap­pel à la lut­te ar­mée de la na­ti­on hong­roi­se cont­re l’occupation ot­tom­ane de la plus gran­de par­tie du pays; un « An­t­i­do­te cont­re la paix du Turc avec le Hong­rois », comme le sous-titre de l’ouvrage le pré­ci­se.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Gombhoz a kabátot? Új generáció(k) a késő középkori és kora újkori magyarországi könyvkultúra kutatásában – Szilágyi Emőke Rita írása

2019. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Szerk. Fábi­án La­u­ra, Lovas Bor­bá­la, Harasz­ti Szabó Pé­ter, Uhrin Do­rottya. A könyv és ol­va­só­ja: A 14–16. szá­za­di könyv­kul­tú­ra in­ter­disz­cip­li­ná­ris meg­vi­lá­gí­tás­ban (Bu­da­pest: MTAELTE HECE, 2018).

A könyv és ol­va­só­ja: A 14–16. szá­za­di könyv­kul­tú­ra in­ter­disz­cip­li­ná­ris meg­vi­lá­gí­tás­ban cím­mel két­na­pos kon­fe­ren­ci­át ren­dez­tek 2017. jú­ni­us 15–16-án az ELTE BTK Tör­té­ne­lem­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­la hall­ga­tói, az MTAELTE Egye­tem­tör­té­ne­ti Ku­ta­tó­cso­port és az MTAELTE Hu­ma­niz­mus Kelet-Közép-Európában Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port; az itt is­mer­te­ten­dő kö­tet a kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok írá­sos, bő­ví­tett vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za. Amint arra a kö­tet elő­sza­vá­ban Mo­nok Ist­ván fel­hív­ja a fi­gyel­met, fel­nőtt egy (vagy sze­rin­tem in­kább két) újabb ge­ne­rá­ció, ame­lyik késő középkori–kora új­ko­ri könyv­kul­tú­rá­val fog­lal­ko­zik. Ki­tű­nik ez már a szer­ve­zők, il­let­ve a kö­tet­szer­kesz­tők, de még in­kább a szer­zők név­so­rá­ból: szin­te mind 30–40 év kö­rü­li fi­a­tal ku­ta­tók.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Buda Attila írása a ReTextum 8. kötetéről

2019. december 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Saj­tó alá ren­dez­te Csör­sz Ru­men Ist­ván. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A vi­lág­iro­da­lom egy vagy több név­vel au­to­ri­zál­ha­tó mű­vei mel­lett je­len­tős szám­ban ke­let­kez­tek min­den kor­szak­ban úgy­ne­ve­zett ano­nim mű­vek. Ez az el­ne­ve­zés ugyan ki­csit csa­lé­kony, mert a név­te­len szer­ző fo­ga­lom ön­el­lent­mon­dás – vagy­is az ilyen mun­ká­kat nem az író sze­mé­lye, ha­nem a műve azo­no­sít­ja –, de annyi­ban min­den­kép­pen jo­gos, hogy az ano­nim mű­vek be­fe­je­zé­se leg­több­ször nem köt­he­tő egy név­hez, egy be­ha­tá­rolt idő­szak­hoz, leg­fel­jebb fel‑, il­let­ve el­tű­né­sük hord­ja ma­gá­ban az idő­té­nye­zőt.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek

2019. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Fekete Norbert írása

2019. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Her­mann Zol­tán. A bol­dog­ta­lan­ság is­ko­lá­ja: esszék, ta­nul­má­nyok az ér­zé­keny­ség és a ro­man­ti­ka ko­rá­nak ma­gyar iro­dal­má­ról. Bu­da­pest: Rá­ció Ki­adó, 2015.

Her­mann Zol­tán kö­te­té­ben a 2002–2015 kö­zött meg­je­lent, dön­tő­en a 18–19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom al­ko­tá­sa­it elem­ző, „ja­ví­tott, át­dol­go­zott” ta­nul­má­nya­it pub­li­kál­ta (8–10). A vál­to­za­tos mód­szer­ta­nú ta­nul­má­nyok köz­re­adá­sa min­den­kép­pen in­do­kolt volt. A szer­ző ez­zel le­he­tő­vé tet­te, hogy a szét­szór­tan meg­je­lent, de össze­füg­gő szö­ve­ge­ket a szak­ma és az ol­va­só­kö­zön­ség egy­aránt kéz­be ve­hes­se.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Buda Attila írása

2019. november 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Tüs­kés Ti­bor vá­lo­ga­tott bib­li­og­rá­fia. Össze­ál­lí­tot­ta Tüs­kés Anna. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Bár­mit gon­dol­jon is az ol­va­só a szel­lem­tör­té­net­ről mint egy kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó tör­té­nel­mi kor­szak kul­tú­ra­meg­kö­ze­lí­té­sé­ről, to­váb­bá az an­nak egyik le­ága­zá­sán ma­gá­ra is­me­rő táj­iro­da­lom­ról, a vi­dé­ki (pa­rasz­ti) vagy vá­ro­si (pol­gá­ri) élet idil­li tisz­ta­sá­gá­ról, il­let­ve ör­dö­gi rom­lott­sá­gá­ról, ahogy az elő­ze­tes fel­te­vé­sek ezt pre­ju­di­kál­ni szok­ták, ta­gad­ha­tat­lan, hogy az egy­sé­ges, egy­sé­ge­sü­lő nem­ze­ti kul­tú­rá­kon be­lül, fel­té­ve, hogy ilye­nek lét­re­jön­nek, a föld­raj­zi el­kü­lö­nü­lés sa­já­tos je­gyei leg­több­ször ki­ala­kul­nak. Elég csak arra utal­ni, hogy pél­dá­ul Mó­ricz Zsig­mond és Ba­bits Mi­hály vi­dék­él­mé­nye nem csu­pán tár­sa­dal­mi kü­lönb­sé­ge­ket, de táji je­gye­ket is hor­doz, eb­ből kö­vet­ke­ző­en pró­za­szem­lé­le­tük el­tér egy­más­tól, noha ter­mé­sze­te­sen mind­ket­ten az egy­sé­ges ma­gyar nyel­vű kul­tú­ra kép­vi­se­lői és al­ko­tói.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Andreas Dudithius Epistulae. Pars VII. 1581–1589

2019. szeptember 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Du­dit­hi­us, And­re­as. Epis­tu­lae: 1581–1589. Edi­de­runt Nic­o­laus Szy­mańs­ki et Ida Ra­dzi­e­jows­ka. 7. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 13/7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

And­re­as Du­dith (1533–1589), célèb­re hu­ma­nis­te du 16 e sièc­le, nous a la­is­sé, out­re ses tra­i­tés et tra­duc­tions, une vas­te cor­res­pon­dance dont la plu­part n’a ja­ma­is été pub­li­ée. Par­mi des cor­res­pon­dants de Du­dith on relè­ve les plus il­lus­tres per­son­na­ges de la vie cul­tu­rel­le et po­li­ti­que de l’époque et les lett­res s’étendent sur les su­jets les plus va­ri­és, ce qui prê­te à cet­te cor­res­pon­dance une va­leur do­cu­men­taire.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Egy teológus művészettörténész emlékiratai – Tüskés Anna írása

2019. szeptember 17. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Dávid Ka­ta­lin. Soah: Em­lé­ke­im a vész­kor­szak ide­jé­ből. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2014.

Dávid Ka­ta­lin. Vas­füg­gö­nyös ke­resz­tény­ség: A Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2017.

Az első könyv ál­ta­lá­nos be­ve­ze­tő­vel kez­dő­dik, mely a ke­resz­tény vi­lág­né­zet­re, a gon­dol­ko­dás sza­bad­sá­gá­ra és a szim­bó­lu­mok fon­tos­sá­gá­ra fó­kusz­ál az em­ber élet­ben. Eb­ben a kö­tet­ben a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén és fő­leg a nyi­las dik­ta­tú­ra és Bu­da­pest ost­ro­ma alatt át­él­tek em­lé­ke­it rög­zí­ti a szer­ző. A má­so­dik könyv nem ott foly­tat­ja az em­lé­kek fo­na­lá­nak fel­gön­gyö­lí­té­sét, ahol az első ab­ba­hagy­ta, ha­nem mint­egy öt év­vel ké­sőbb: az 1950–1964 kö­zöt­ti más­fél év­ti­zed tör­té­né­sei kö­zül vil­lant fel né­há­nyat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Horn András: Mitikus gondolkodás és irodalom □ Irodalom és modalitás

2019. augusztus 23. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn And­rás. Mi­ti­kus gon­dol­ko­dás és iro­da­lom. Iro­dal­mi mo­da­li­tás. Szer­kesz­tet­te He­ge­düs Béla. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Horn And­rás má­so­dik kö­te­te a re­ci­ti gon­do­zá­sá­ban a Svájc­ban élő tu­dós két ön­ál­ló­an meg­je­lent mű­vét, a Myt­his­ches Den­ken und Li­te­ra­turt (Würz­burg, Kö­nigs­ha­us­en & Neu­mann, 1995) és a Li­ter­aris­che Mo­da­lität: Das Er­le­ben von Wirk­lich­ke­it, Mög­lich­ke­it und Not­wen­dig­ke­it in der Li­te­ra­turt (Hei­del­berg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tar­tal­maz­za a szer­ző for­dí­tá­sá­ban és át­dol­go­zá­sá­ban. A két mű szá­mos pon­ton kap­cso­ló­dik a ki­adónk­nál 2017-ben meg­je­lent Az iro­da­lom­esz­té­ti­ka alap­jai című kö­tet­hez.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

No tags for this post.

Németh S. Katalin írása

2019. augusztus 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Vásár­he­lyi Ju­dit, szerk. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca: Rep­re­zen­ta­tív ki­ad­vá­nyok Ma­gyar­or­szá­gon a re­for­má­ció ko­rá­ban. A Ma­gyar Könyv­szem­le és a Mokka‑R Egye­sü­let fü­ze­tei 9. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Kiadó–Országos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2017.

Az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár 2017 ok­tó­be­ré­ben, a re­for­má­ció ju­bi­le­u­mi esz­ten­de­jé­ben spe­ci­á­lis te­ma­ti­ká­jú nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca cím sok­fé­le­kép­pen ér­tel­mez­he­tő. A re­for­má­ció ko­rá­ban ke­let­ke­zett je­len­tős mű­vek, ma­ra­dan­dó ér­té­ket lét­re­ho­zó szer­zők, ter­mé­keny nyom­dák, a kor­szak­ra jel­lem­ző mű­fa­jok be­le­tar­toz­hat­nak abba a vir­tu­á­lis gyűj­te­mény­be, ame­lyet a re­for­má­ció köny­ves­pol­cá­nak te­kint­he­tünk. Te­hát a ma­gyar­or­szá­gi tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek, a Szlo­vák Nem­ze­ti Könyv­tár és az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Köz­pon­ti Gyűj­tő­le­vél­tá­ra mun­ka­tár­sai a fent jel­zett té­ma­kör­höz tar­to­zó­an sza­ba­don vá­laszt­hat­ták meg elő­adá­suk tár­gyát és hoz­hat­tak lét­re egy sok­szí­nű, ám még­is tar­tal­mi­lag egy­sé­get ké­pe­ző kö­te­tet.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Wirágh András írása az Önarckép álarcokban című kiállításkatalógusról

2019. július 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Vader­na Gá­bor, fszerk. Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban: A Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um Arany János–kiállításának ka­ta­ló­gu­sa. Bu­da­pest: Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2018.

Arany Já­nos szü­le­té­sé­nek 200. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból pél­dát­lan anya­gi tá­mo­ga­tás­hoz ju­tot­tak a ma­gyar kul­tú­ra (ezen be­lül is leg­fő­kép­pen az iro­da­lom) ápo­lá­sá­ért fe­le­lős és el­kö­te­le­zett in­téz­mé­nyek a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ku­ta­tó­in­té­ze­te­i­től kezd­ve az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tá­ron át a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­u­mig. Ezen a he­lyen le­he­tet­len fel­so­rol­ni az Arany-emlékév ke­re­té­ben meg­va­ló­sult összes ese­ményt, de a nagy­sza­lon­tai Arany Já­nos Em­lék­ki­ál­lí­tás (és az en­nek he­lyet adó Cson­ka to­rony) tel­jes re­konst­ruk­ci­ó­ja, Szi­lá­gyi Már­ton mo­nog­rá­fi­á­ja, az Arany kri­ti­kai ki­adás so­ro­zat újabb kö­te­tei, a meg­annyi kon­fe­ren­cia és ta­nul­mány­kö­tet, va­la­mint a PIM Ön­arc­kép ál­ar­cok­ban című ki­ál­lí­tá­sa, il­let­ve ezek össze­adó­dó ha­tá­sa min­den bi­zonnyal túl is mu­tat az iro­da­lom­tu­do­mány ál­tal „soha el nem ha­nya­golt” (12) Arany Já­nos em­lé­ke ápo­lá­sá­nak, a szer­zői imá­gó és a gaz­dag szö­veg­kor­pusz vál­lal­tan új­sze­rű fény­tö­rés­ben való fel­mu­ta­tá­sá­nak ak­tu­sán.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai, kritikai Puskin-kiadás Líceumi versek, 1813–1817 című kötetéről

2019. július 29. § 0 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Лицейские стихотворения, 1813–1817, Том 1. Санкт-Петербург, «Наука», 1999.  (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

Pus­kin ko­rai, ún. lí­ce­u­mi ver­sei – vagy­is az éle­té­nek első és egyet­len tan­in­téz­mé­nyé­ben, a carsz­ko­je sze­lói lí­ce­um­ban el­töl­tött hat éve alatt (1811–1817) írt szö­ve­gei – a köl­tő élet­mű­vé­ben kü­lön­le­ges sze­re­pet töl­te­nek be. Élet­raj­zi, po­é­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti és még sok egyéb szem­pont­ból is zárt kor­puszt al­kot­nak, amely kor­pusz­nak az idő­be­li ha­tá­ra­it az 1813-as év ele­je (a leg­ko­ráb­bi, fenn­ma­radt Puskin-szöveg idő­pont­ja) és 1817. jú­ni­us 7‑e (a lí­ce­u­mi zá­ró­vizs­ga nap­ja) je­lö­lik ki. A zá­ró­vizs­gát kö­ve­tő­en két nap­pal Pus­kin el­hagy­ja Carsz­ko­je Sze­lót, Szent­pé­ter­vár­ra uta­zik, ahol egy tel­je­sen más tí­pu­sú élet­mód kez­dő­dik szá­má­ra, amely – er­ről a kéz­ira­tai egy­ér­tel­mű­en ta­nús­kod­nak – egy, a lí­ce­u­mi­tól me­rő­ben el­té­rő al­ko­tás­lé­lek­ta­ni ál­la­pot­tal pá­ro­sult.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «