reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Enyé­szet­nek ör­vénnyé­ből ki ra­gad­tam: Jan­ko­vich Mik­lós és kora. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 21. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

2022-ben em­lé­kez­tünk meg Jan­ko­vich Mik­lós, a leg­na­gyobb 19. szá­za­di ma­gyar könyv- és mű­gyűj­tő szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ról. A je­len kö­te­tet tisz­tel­gé­sünk je­le­ként, több szak­te­rü­le­tet érin­tő fel­ké­ré­sek nyo­mán ad­hat­juk köz­re. Hisszük és re­mél­jük, hogy ez nem az utol­só kö­tet Jan­ko­vich Mik­lós pá­rat­la­nul gaz­dag szel­le­mi és tár­gyi örök­sé­gé­ről. Se­géd­let­nek, öt­let­tár­nak szán­juk, amely be­te­kin­tést en­ged né­hány fon­tos alap­ku­ta­tás­ba, s más ku­ta­tó­kat is a ha­tal­mas élet­mű ku­ta­tá­sá­ra hív.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Kol­lár Zsu­zsan­na és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ado­mány, díj, ju­ta­lom, se­gély: A me­ce­na­tú­ra szí­ne­vál­to­zá­sai az iro­da­lom­tör­té­net­ben. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet ta­nul­má­nyai a kora új­kor­tól a 19. szá­zad vé­gé­ig ter­je­dő idő­szak­ban vizs­gál­ják a kul­tu­rá­lis me­ce­na­tú­ra egyé­ni és tár­sa­dal­mi gya­kor­la­ta­it, ezek ref­le­xi­ó­ját, il­let­ve tá­mo­ga­tás és piac vi­szo­nyát a ren­di és a pol­gá­ri nyil­vá­nos­ság­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Női írás­hasz­ná­lat és kéz­ira­tos kul­tú­ra a hosszú 19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 18. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 19. szá­za­di iro­dal­mi in­téz­mény­rend­szer mű­kö­dé­sé­ben az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok egy­re gya­ra­po­dó szá­ma ré­vén a nyom­ta­tás meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bíró nyil­vá­nos­ság­szer­ke­ze­tet je­len­tett. E nyom­ta­tá­si kul­tú­ra hát­te­ré­ben, vele egy­ide­jű­en azon­ban az írás­hasz­ná­lat­nak a kéz­ira­tos kul­tú­rá­ra jel­lem­ző gya­kor­la­tai a hosszú 19. szá­zad­ban is to­vább él­tek, és bo­nyo­lult kap­cso­lat­ban áll­tak a köny­vek és a pe­ri­o­di­kák nyom­ta­tott mé­di­u­má­val. A ta­nul­mány­kö­tet írá­sai az egy­ko­rú női írás­hasz­ná­lók­ra össz­pon­to­sít­va ezt a fo­lya­ma­tot igye­kez­nek meg­ra­gad­ni: a kéz­ira­tok lét­re­jöt­té­nek, mó­do­sí­tá­sá­nak és meg­őr­zé­sé­nek fo­lya­ma­ta­i­ról, az e mű­ve­le­tek ré­vén ala­kult kö­zös­sé­gi há­ló­za­tok­ról, a kéz­ira­tos­ság­ban le­he­tő­vé váló ön­ki­fe­je­zés sza­bad­sá­gá­ról és kor­lá­ta­i­ról szól­nak. A ta­nul­má­nyok a kéz­ira­tos és a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ra nem egy­más el­len­té­te­i­ként, ha­nem a hosszú 19. szá­zad­ban ren­del­ke­zés­re álló me­di­á­lis le­he­tő­sé­gek kö­zül egy­aránt vá­laszt­ha­tó, egy­mást ki­egé­szí­tő le­he­tő­ség­ként tekintenek.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Bartha-Kovács Ka­ta­lin és Fó­rizs Ger­gely, szerk. A ro­ko­kó ar­cai: Ta­nul­má­nyok egy tü­né­keny fo­ga­lom tör­té­ne­té­hez. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 17. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A ro­ko­kó kép­ző­mű­vé­sze­ti zsar­gon­ból vált – tá­gabb ér­te­lem­ben és vissza­te­kin­tő­leg – művészet- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti stí­lust je­len­tő ka­te­gó­ri­á­vá, de iro­dal­mi vagy ze­nei al­kal­ma­zá­sa mind a mai na­pig prob­le­ma­ti­kus. Azt il­le­tő­en sem ala­kult ki kon­szen­zus, hogy a 18. szá­za­di ro­ko­kó ön­ál­ló kor­stí­lust vagy csu­pán de­ko­ra­tív for­má­kat és stí­lus­irány­za­tot jelentett‑e. Ugyan­ak­kor erő­sen tart­ja ma­gát a né­zet, hogy a ro­ko­kó mű­vé­szet al­ko­tá­sai esz­té­ti­ka­i­lag és er­köl­csi­leg nor­ma­sér­tő, ala­cso­nyabb ren­dű mi­nő­sé­get kép­vi­sel­nek. Je­len in­ter­disz­cip­li­ná­ris kö­tet ta­nul­má­nyai – ez utób­bi ér­tel­me­zé­si ha­gyo­mánnyal szá­mot vet­ve – az iro­da­lom, a fes­té­szet és a zene tör­té­ne­té­nek te­rü­le­tén ke­res­nek új uta­kat en­nek a ter­mé­sze­té­nél fog­va tü­né­keny fo­ga­lom­nak a meg­ra­ga­dá­sá­hoz. A tár­gyalt szer­zők, il­let­ve al­ko­tók: Ch­ri­stoph Mar­tin Wi­e­land, Cso­ko­nai ­Vi­téz Mi­hály, Vö­rös­mar­ty ­Mi­hály, Wil­li­am Jo­nes, Mon­tes­quieu, ­ Pier­re Loti, Ador­ján An­dor, va­la­mint Jean-Antoine Wat­teau, Jean-Honoré Fra­go­nard, Wil­li­am Ho­garth és Pjotr Il­jics Csajkovszkij.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dras­kó­czy Esz­ter és Etl­in­ger Mi­hály, szerk. Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 16. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760) című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia 2021. szep­tem­ber 8–11. kö­zött zaj­lott le a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak szer­ve­zé­sé­ben, az­zal a cél­lal, hogy a be­teg­ség, a tes­ti és lel­ki szen­ve­dés, il­let­ve (el­vá­laszt­ha­tat­lan  po­zi­tív komp­le­men­ter hal­maz­ként) a gyó­gyu­lás és gyó­gyí­tás kér­dés­kö­rét több szem­pont­ból, több tu­do­mány­ág fogalom- és esz­köz­kész­le­té­vel vizs­gál­juk a kora új­kor ma­gyar­or­szá­gi irodalmában.

» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet „A 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom po­li­ti­kai gaz­da­ság­ta­na” MTA Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port 2021 nya­rán Pé­csett tar­tott kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sa­i­ból szü­le­tett ta­nul­má­nyo­kat te­szi köz­zé. A szer­zők kö­zött ta­lál­ni iro­da­lom­tör­té­nészt, fi­lo­zó­fust, esz­té­tát, esz­me­tör­té­nészt és köz­gaz­dászt. Írá­sa­ik szer­te­ága­zó te­rü­le­te­ken és kor­sza­kok­ban vizs­gá­lód­nak, de egy­aránt amel­lett ér­vel­nek, hogy a ka­pi­ta­liz­mus meg­ke­rül­he­tet­len prob­lé­má­ja a mo­dern kul­tú­rá­ról való gon­dol­ko­dás­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Olasz–magyar iro­dal­mi és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok a 18–19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 14. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 18. szá­zad má­so­dik fele és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei fon­tos fe­je­ze­tét je­len­tik az olasz–magyar mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­nek. A ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zi és vi­lá­gi ér­tel­mi­ség Itá­li­á­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­tai és olasz irá­nyult­sá­gú mű­velt­sé­ge je­len­tős ha­tást gya­ko­rol­tak a ha­zai kul­tu­rá­lis élet kü­lön­bö­ző szfé­rá­i­ra. A kö­tet ta­nul­má­nyai az itá­li­ai kul­tu­rá­lis be­fo­lyás főbb ha­zai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it vizs­gál­ják, az olasz–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak új ered­mé­nye­it ad­ják köz­re az iro­dal­mi ha­tá­sok, a színház- és ze­ne­tör­té­net, a po­pu­lá­ris kul­tú­rá­ban tet­ten ér­he­tő itá­li­ai ele­mek, az uta­zá­si iro­da­lom, a fő­pa­pi kul­tú­ra, va­la­mint a könyv- és könyv­tár­tör­té­net té­ma­kö­re­i­ből.
» To­vább a tel­jes szövegre «