Review by Magdalena Garbacik-Balakowicz

2023. augusztus 24. § 0 hozzászólás

review

Brie­dis, La­i­mon­as. Vil­ni­us: City of Strang­ers. Vil­ni­us: Bal­tos lan­kos, 2021.

Vil­ni­us: City of Strang­ers was first pub­lis­hed in 2009, with trans­la­tions into Lit­hu­a­ni­an, Ger­man, Rus­si­an, and Por­tu­gu­ese pub­lis­hed to date. The Eng­lish edi­ti­on was re-published in 2021. The year 2023, when Vil­ni­us, one of Europe’s most cul­t­u­rally comp­lex ca­pi­tals, ce­le­b­ra­tes the 700th an­ni­ver­sary of the city’s fo­und­ing, is a good oc­cas­ion to re­turn to Briedis’s book. Alt­ho­ugh Vil­ni­us: City of Strang­ers fo­cus­es on his­to­ri­cal do­cu­ments, one sho­uld not think of this book as re­se­arch dis­cus­sing the his­to­ry of Vil­ni­us in a tra­di­ti­o­nal way. The book is a cont­ri­bu­ti­on to the field of cul­t­u­ral geo­gra­phy. Brie­dis cho­se to tell the sto­ry of Vil­ni­us from the pers­pec­tive of strang­ers, tho­se who came to Vil­ni­us kno­wing litt­le or noth­ing abo­ut it, more out of for­ced cir­cum­stan­ces than of the­ir own cu­ri­o­sity. Vil­ni­us: City of Strang­ers re­se­ar­ches tra­ve­lo­gues on Vil­ni­us writ­ten over the last se­ven cent­uri­es. The­ir aut­hors are scho­lars, po­li­ti­ci­ans, writers, and sol­di­ers, who spent a lon­ger or shor­ter pe­ri­od of time, som­etimes li­te­rally only a few days, in Vil­ni­us. The aut­hors of the­se tra­ve­lo­gues dif­fer in the lan­gu­a­ges they speak, the­ir backg­round, and so­ci­al sta­tus. They also dif­fer in how they ex­pe­ri­en­ced Vil­ni­us. For some, it was a po­sit­ive con­tact, for ot­hers a ne­ga­tive one.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Szarka Szilvia írása

2023. augusztus 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Jo­zef Tan­cer, A sok­nyel­vű Po­zsony nyo­má­ban – Be­szél­ge­té­sek a régi vá­ros la­kó­i­val. Ford. Ba­logh Mag­dol­na. Bu­da­pest: Láb­nyom Könyv­ki­adó, 2022.

Jo­zef Tan­cer, po­zso­nyi ger­ma­nis­ta Roz­vi­a­za­né jazy­ky – Ako sme ho­vo­ri­li v sta­rej Bra­tis­la­ve című, a po­zso­nyi Slo­vart Ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2017-ben meg­je­lent in­ter­jú­kö­te­te az­zal a cél­ki­tű­zés­sel ké­szült, hogy be­mu­tas­sa a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Pressburg-Pozsony-Bratislava min­den­nap­ja­i­nak nyel­vi sa­já­tos­sá­ga­it, egy olyan le­tűnt vi­lá­got, amely­ben ter­mé­sze­tes­nek szá­mí­tott a több­nyel­vű­ség és a nyel­vek ke­ve­re­dé­se a hét­köz­na­pi tár­sal­gás­ban. A könyv egy tíz évet fel­öle­lő szociolingvisztikai-kultúrtörténeti ku­ta­tó­mun­ka ered­mé­nye­i­nek és be­lá­tá­sa­i­nak összeg­zé­se, amely a tu­do­má­nyos ér­dek­lő­dés ins­pi­rál­ta meg­ál­la­pí­tá­so­kat köz­ért­he­tő stí­lus­ban a le­he­tő leg­szé­le­sebb ol­va­só­kö­zön­ség­hez kí­ván­ja el­jut­tat­ni. Az egy­ko­ri jel­leg­ze­te­sen mul­ti­kul­tu­rá­lis közép-európai vá­ros több­nyel­vű éle­té­be a ma­gyar ol­va­só is be­te­kin­tést kap­hat a kö­tet A sok­nyel­vű Po­zsony nyo­má­ban – Be­szél­ge­té­sek a régi vá­ros la­kó­i­val cím­mel meg­je­lent ma­gyar for­dí­tá­sá­nak kö­szön­he­tő­en, ame­lyet 2022-ben a Láb­nyom Könyv­ki­adó adott ki Ba­logh Mag­dol­na tol­má­cso­lá­sá­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Eruditio et magnanimitas: Tanulmányok Gábor Csilla köszöntésére

2023. július 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Far­ma­ti Anna, Móré Tün­de, Tóth Zsom­bor és Vi­rág Csil­la, szerk.: Eru­di­tio et mag­na­ni­mit­as: Ta­nul­má­nyok Gá­bor Csil­la kö­szön­té­sé­re. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.


letöltés


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Pap Balázs: Sztemmák

2023. június 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pap Ba­lázs: Sztem­mák: Kéz­ira­tok és nyom­tat­vá­nyok a 16. szá­za­di ma­gyar pro­tes­táns köl­té­szet­ben. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

A 16. szá­za­di köl­té­szet­ről al­ko­tott ké­pünk torz és esetleges.

Eny­héb­ben fo­gal­maz­va: ke­vés esély mu­tat­ko­zik arra, hogy re­á­lis­nak le­gyen mond­ha­tó. Az, hogy így van, könnyen be­lát­ha­tó: bi­zo­nyos tár­gyú és bi­zo­nyos mű­fa­jú szö­ve­ge­ket (lég­tor­ná­sza­ti ha­son­lat­tal élve) meg­men­tett a for­rá­sok ter­mé­sze­té­nek vé­dő­há­ló­ja, bi­zo­nyos tár­gyú és mű­fa­jú szö­ve­gek ször­nyet­hal­tak, és hogy egy­ál­ta­lán lé­tez­tek va­la­ha, arra csak ab­ból sze­re­tünk kö­vet­kez­tet­ni, hogy egy-két szö­veg túl­él­te a zu­ha­nást, és úgy hisszük, a ré­gi­ség­ben nem vol­tak annyi­ra társ­ta­la­nok, mint ami­lyen ma­gá­nyos­nak mu­tat­ja őket a ma is ku­tat­ha­tó vers­anyag. Ha a ránk ma­radt vers­kor­pusz­ra te­kin­tünk, azt lát­hat­juk, hogy az sem ok­vet­le­nül mu­tat­ja meg mé­ret­he­lye­sen a régi ma­gyar ver­sek va­la­mi­ko­ri ké­pét: min­den jel abba az irány­ba mu­tat, hogy igen ko­mo­lyan ero­dált ha­gya­ték a mi­énk.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

„Gondos elmerülés a részletekben” (ReKonf ‧ 20)

2023. június 29. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Ma­jor Ág­nes, Má­tyus Nor­bert és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. „Gon­dos el­me­rü­lés a rész­le­tek­ben”: Ta­nul­má­nyok a Ba­bits kri­ti­kai ki­adá­sok fi­lo­ló­gi­ai és tex­to­ló­gi­ai kér­dé­se­i­ről 2. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 20. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

Ta­nul­mány­kö­te­tünk a 2021. no­vem­ber 26–27-én Esz­ter­gom­ban meg­ren­de­zett, a Ba­bits kri­ti­kai ki­adá­sok fi­lo­ló­gi­ai és tex­to­ló­gi­ai kér­dé­se­i­vel fog­lal­ko­zó mű­hely­kon­fe­ren­cia anya­gát adja köz­re. Ba­bits Mi­hály kéz­ira­tos ha­gya­ték­ban őr­zött, va­la­mint nyom­ta­tás­ban át­örö­kí­tett élet­mű­ve rend­kí­vül gaz­dag, nem­csak az anyag­mennyi­sé­get te­kint­ve, ha­nem ab­ból a szem­pont­ból is, hogy szám­ta­lan olyan szö­veg­kri­ti­kai prob­lé­mát fel­vet, amely­nek meg­ol­dá­sa a tex­to­ló­gus szá­má­ra ko­moly ki­hí­vást, a vá­lasz­ke­re­sés pe­dig szel­le­mi iz­gal­mat is je­lent.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tasi Réka: Vana ludor imagine

2023. június 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tasi Réka: Vana lu­dor ima­gi­ne: Az ima­gi­ná­ció kora új­ko­ri ka­to­li­kus kon­tex­tu­sai. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 187. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

Je­len kö­tet a phantasia-imaginatio fo­ga­lom 17. szá­za­di vo­nat­ko­zá­sa­it és kon­tex­tu­sa­it rend­sze­re­zi, hogy ez­zel szem­be­sít­ve tár­has­sa fel a ko­ra­be­li ka­to­li­kus pró­za szö­veg­pro­duk­ci­ó­ját meg­ha­tá­ro­zó teo­ló­gi­ai, re­to­ri­kai vo­nat­ko­zá­so­kat. A vizs­gá­la­tok ta­nú­sá­ga sze­rint a ka­to­li­kus ba­rokk pró­za alap­ja­it meg­ha­tá­ro­zó fi­lo­zó­fi­ai, kép­teo­ló­gi­ai és re­to­ri­kai dis­kur­zu­so­kat együt­te­sen jel­lem­zi a phantasia-imaginatio fo­gal­má­nak meg­le­he­tő­sen am­bi­va­lens stá­tu­sa, ugyan­ak­kor a konc­epi­ón be­lü­li fi­nom el­moz­du­lá­sok is: az ima­gi­na­tio mint ve­szé­lyes és ne­he­zen ural­ha­tó ké­pes­ség töb­bé már nem egy­ér­tel­mű­en és nem ki­zá­ró­lag fe­gyel­me­zés­re és meg­re­gu­lá­zás­ra szá­mot tar­tó erő.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Raphaël Fendrich über den Tagungsband „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa”

2023. június 14. § 0 hozzászólás

Rezension

Di­e­ter Bre­u­er / Gá­bor Tüs­kés (Hrsg.): Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa. Ber­lin, Bos­ton 2019: Wal­ter de Gruy­ter (Frü­he Ne­u­ze­it 229). 567 Se­i­ten. ISBN: 978–3‑11–063375‑7

Es emp­fi­ehlt sich den um­fang­re­i­chen Ta­gungs­band mit dem Vor­wort Gá­bor Tüs­kés’ und dem ein­le­i­ten­den Beit­rag Hel­mut Re­inal­ters zur Be­de­u­tung auf­geklär­ter So­zi­etä­ten zu be­gin­nen. Die sich ansch­li­eßen­den Beiträ­ge sind in drei Absch­nit­ten geg­li­edert: I Aka­de­mis­che Be­we­g­ung und auf­geklär­te So­zi­etä­ten in ih­ren Re­gionen; II Ge­he­i­me Ges­ells­chaf­ten; III Au­toren, Samm­ler, Wis­senschaft­sor­ga­ni­sa­toren und die Fre­i­ma­u­rerei. Wer als Fachf­rem­der das gan­ze Buch li­est, kann auf Grund der großen Zahl an Stu­di­en leicht den Überb­lick ver­li­e­ren: Der Band enthält 31 Beiträ­ge in deu­tscher (22), eng­lis­cher (5) und franz­ö­sis­cher (4) Spra­che mit Frag­es­tel­lun­gen zur aka­de­mis­c­hen Be­we­g­ung, zu ein­zel­nen Per­son­en, zu verschi­e­de­nen Ges­ells­chaf­ten oder auch zu Ge­lehr­ten­netz­wer­ken und ein­zel­nen Quellen/Werken mit Be­zug zur Fre­i­ma­u­rerei und zu an­de­ren So­zi­etä­ten. Mit dem Sch­wer­punkt auf den Habs­bur­g­is­c­hen Erblän­dern wird die Auf­merk­sam­ke­it auf eine in Hin­b­lick auf die The­ma­tik in der Forschung bis­her stark ver­nachläs­sig­te Re­gi­on ge­lenkt. Die Beschrän­kung auf drei Veröf­fent­li­chungsspra­chen macht die Er­geb­nis­se verschi­ed­ener Di­szi­pli­nen ‒ da­run­ter Literatur- und Sprach­wis­senschaft, Phi­lo­sop­hie, His­to­rio­gra­p­hie, Rechts­wis­senschaf­ten ‒ ei­ner brei­te­ren Le­ser­schaft zugäng­lich.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Pilinszky János színházi és filmes víziója ma – Bainé Tóth Renáta írása

2023. június 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Sepsi Eni­kő és Mac­zák Ibo­lya, szerk. Pi­linsz­ky Já­nos szín­há­zi és fil­mes ví­zi­ó­ja ma. Ká­ro­li Köny­vek ta­nul­mány­kö­tet. Bu­da­pest: L’­Har­mat­tan Ki­adó, 2022.

Pi­linsz­ky Já­nos drá­ma­írói te­vé­keny­sé­gé­ről, szín­pad­ra szánt al­ko­tá­sa­i­ról hi­ány­pót­ló ta­nul­mány­kö­tet je­lent meg 2022-ben, egy év­vel Pi­linsz­ky Já­nos szü­le­té­sé­nek szá­za­dik, ha­lá­lá­nak negy­ve­ne­dik év­for­du­ló­ját kö­ve­tő­en. A cen­te­ná­ri­um szám­ta­lan le­he­tő­sé­get nyúj­tott a köl­tő œuvre-je iránt ér­dek­lő­dők szá­má­ra, töb­bek kö­zött a Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem is meg­em­lé­ke­zett a ket­tős év­for­du­ló­ról – együtt­mű­kö­dés­ben a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um­mal, a Nem­ze­ti Szín­ház­zal, a Cso­ko­nai Szín­ház­zal, az Or­szá­gos Szín­ház­tör­té­ne­ti Mú­ze­um és In­té­zet­tel, a ko­lozs­vá­ri Babeş-Bolyai Tu­do­mány­egye­tem­mel – a Pe­tő­fi Kul­tu­rá­lis Ügy­nök­ség tá­mo­ga­tá­sá­val.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Újraragasztott gumitalpak – Smid Bernadett írása

2023. május 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A köz­köl­té­szet me­ta­fo­rái a Do­romb szer­kesz­tő­jé­nek kö­szön­he­tő­en az el­múlt év­ti­zed le­for­gá­sa alatt ki­tör­tek a ké­mia­szer­tár­ból. Már nem­csak a köz­le­ke­dő­edé­nyek ágai, a rendező-pályaudvarokra be­fu­tó és ott új sze­rel­vé­nye­ket al­kot­va lánc­sze­rű­en össze­kap­cso­ló­dó te­her­va­go­nok mi­att, vagy a me­men­tó­ként meg­kö­ve­se­dett pom­pe­ji há­zak zár­vá­nyai lát­tán, ha­nem a corn­wal­li part­sza­kasz­nál szá­raz­ra ve­tő­dő LEGO-darabok kap­csán is a köz­köl­té­szet jut­hat eszünk­be, hála Csör­sz Ru­men Ist­ván kre­a­ti­vi­tá­sá­nak és ana­li­ti­kus el­mé­jé­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , ,

Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora (ReKonf ‧ 21)

2023. május 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Enyé­szet­nek ör­vénnyé­ből ki ra­gad­tam: Jan­ko­vich Mik­lós és kora. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 21. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2023.

2022-ben em­lé­kez­tünk meg Jan­ko­vich Mik­lós, a leg­na­gyobb 19. szá­za­di ma­gyar könyv- és mű­gyűj­tő szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ról. A je­len kö­te­tet tisz­tel­gé­sünk je­le­ként, több szak­te­rü­le­tet érin­tő fel­ké­ré­sek nyo­mán ad­hat­juk köz­re. Hisszük és re­mél­jük, hogy ez nem az utol­só kö­tet Jan­ko­vich Mik­lós pá­rat­la­nul gaz­dag szel­le­mi és tár­gyi örök­sé­gé­ről. Se­géd­let­nek, öt­let­tár­nak szán­juk, amely be­te­kin­tést en­ged né­hány fon­tos alap­ku­ta­tás­ba, s más ku­ta­tó­kat is a ha­tal­mas élet­mű ku­ta­tá­sá­ra hív.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

„A lehető legkevesebbet vágyom megmutatni a művön túl az emberből” – Benda Mihály írása

2023. április 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Hen­ri Micha­ux, Te­hát nem. Ford. Juhász Ka­ta­lin. Bu­da­pest: Bo­zót­he­gyi Ki­adó, 2020.

Jean-Luc Ou­ters, a Fran­cia Aka­dé­mia tag­ja és a Ma­gyar­or­szá­gon is meg­je­lent Víz­mű­vek író­ja Te­hát nem cím alatt 91 le­ve­let vá­lo­ga­tott össze Hen­ri Mi­cha­ux (1899–1984) élet­mű­vé­ből, ame­lyek tár­gya a szer­ző­re oly jel­lem­ző ka­te­go­ri­kus el­uta­sí­tás. Je­len kö­tet ki­adá­sa sem ment gör­dü­lé­ke­nyen, mert az utol­só le­vél ta­nú­sá­ga sze­rint Mi­cha­ux Jean-Luc Outers-nek azt is meg­til­tot­ta, hogy ez a levél­gyűj­te­mé­nye meg­je­len­jen. Ou­ters vi­szont ahe­lyett, hogy ezer da­rab­ra tép­te és el­éget­te vol­na a le­ve­le­ket, amint azt Mi­cha­ux kér­te, an­nak ha­lá­la után Mi­cha­ux élet­tár­sa, Mi­che­line Phan­kim „ba­rá­ti hoz­zá­já­ru­lá­sa” és „tá­mo­ga­tá­sa nél­kül” meg­je­len­tet­te (181).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars II. 1534–1553

2023. április 12. § 0 hozzászólás

reciti book

Olahus, Nic­o­laus. Epis­tu­lae: 1534–1553. Edi­dit, int­ro­du­xit et com­men­ta­ri­is inst­ru­xit Emő­ke Rita Szi­lá­gyi. 2. Bib­li­ot­he­ca Scrip­to­rum Me­dii Re­cen­tis­que Ævo­rum. Se­ri­es Nova 19/2. Bu­da­pest: Re­ci­ti Ki­adó, 2022.

Mik­lós Oláh (1493–1568) is one of the most pro­mi­nent hu­ma­nists of the 16th cent­ury. Apart from his li­ter­ary ac­ti­vity (book of let­ters, his­to­ri­cal works, and po­ems), his fame is bas­ed on his po­li­ti­cal and ecc­le­sia­s­ti­cal ca­re­er. He re­for­med the ope­ra­tions of the Hun­ga­ri­an Ro­yal Chan­cel­lery, and his pat­ron­age, book coll­ec­ti­on, and or­ga­ni­za­ti­o­nal ta­lent made him well-known far and wide. Af­ter the batt­le of Mo­hács, he left Hun­gary and spent the 1530s ye­ars in the Low Count­ri­es on the side of Qu­een Mary of Habs­burg, whe­re he groun­ded his lat­ter ca­re­er.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kovács Janka írása

2023. április 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Bar­tha-Kovács Ka­ta­lin, Hét ara­beszk. Watteau-olvasatok. Bu­da­pest: Mar­tin Opitz Ki­adó, 2021.

Bartha-Kovács Ka­ta­lin Hét ara­beszk. Watteau-olvasatok cím­mel 2021 vé­gén a Mar­tin Opitz Ki­adó gon­do­zá­sá­ban meg­je­lent, gaz­da­gon il­luszt­rált kö­te­té­nek té­ma­vá­lasz­tá­sát az a meg­győ­ző­dés su­gall­ta, hogy a Watteau-jelenségben a mai na­pig „van va­la­mi nyug­ta­la­ní­tó”, mű­vé­sze­tét pe­dig olyan fe­szült­ség hat­ja át, amely a 18. szá­zad első év­ti­ze­de­i­ben al­ko­tó fes­tő ké­pe­it a 21. szá­za­di szem­lé­lő szá­má­ra is be­fo­gad­ha­tó­vá és bi­zo­nyos szem­pont­ból „ol­vas­ha­tó­vá” is te­szi. A szer­ző eh­hez a kul­csot egy olyan fo­gal­mi háló meg­al­ko­tá­sá­ban ta­lál­ja meg, amely­nek se­gít­sé­gé­vel a 17–18. szá­zad for­du­ló­já­nak mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sá­ba ágyaz­va tud­ja fel­vá­zol­ni a Wat­teau mű­vé­sze­te kap­csán gyak­ran fel­me­rü­lő, a kö­tet egyes fe­je­ze­te­i­ben rész­le­te­sen ki­bon­tott, egy­más­sal kü­lön­bö­ző mó­do­kon (a kö­tet cí­mé­ben hasz­nált me­ta­fo­rát meg­idéz­ve „ara­beszk­sze­rű­en”) össze­fo­nó­dó, köl­csön­ha­tás­ban álló mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti ka­te­gó­ri­á­kat (kel­lem, báj, könnyed­ség, tudom-is-én-micsoda, me­lan­kó­lia stb.).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

The difficulty of reading “drawings of light” and images. An unusual review – by Balázs Devescovi

2023. március 25. § 0 hozzászólás

review

Ros­ti., ed. Éva Fisli – Be­at­rix Len­gyel. Bu­da­pest: Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um, 2021.

In 1858, Gusz­táv Kelety (called Klet­te at the time) crea­ted an oil paint­ing of his ten-year-old stu­dent, Lo­ránd Eöt­vös, who la­ter be­came a fa­mous phy­si­cist. Pre­sum­ably du­ring the 1850s or 1860s, and pos­sibly at the re­quest of his student’s father, Jó­zsef Eöt­vös, he crea­ted a whole se­ri­es of wa­ter­colo­urs de­pic­ting Ba­ron Eötvös’s vil­la in Sváb­hegy (Swa­bi­an Hill) and its sur­round­ing area. The Eöt­vös fa­mily, as well as Ágos­ton Trefort’s fa­mily, used to spend the war­mer part of the year here bet­ween May and Oc­to­ber.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Wirágh András írása

2023. február 13. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Beli­czai Bea, vál. Ta­bán: Fény­ké­pek, tör­té­ne­tek. Bu­da­pest: Bel­lib­ro, 2022.

Jan Ass­mann ne­ve­ze­tes meg­jegy­zé­se sze­rint a kö­zel­múl­tat fel­öle­lő „élénk” kom­mu­ni­ka­tív em­lé­ke­zet ha­tó­tá­vol­sá­ga 80–100 évre ter­jed ki. Ha ez igaz, ak­kor ép­pen a ha­tá­rán va­gyunk an­nak, hogy az 1930-as évek­ben le­bon­tott misz­ti­kus bu­da­pes­ti vá­ros­rész, a „régi Ta­bán” em­lé­ke­ze­te las­sacs­kán és vég­ér­vé­nye­sen a szim­bo­li­kus rög­zí­tés ál­la­po­tá­ba, azaz a kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet stá­di­u­má­ba me­re­ved­jen.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Fekete Norbert írása

2023. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Ne­mes­né Matus Zsa­nett. Bod­ro­ghy Papp Ist­ván: Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon. Vi­tae 2. Bu­da­pest: Re­ci­ti Ki­adó, 2021.

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett­nek, a győ­ri Ró­mer Fló­ris Mű­vé­sze­ti és Tör­té­ne­ti Mú­ze­um igaz­ga­tó­he­lyet­te­sé­nek és fő­mu­zeo­ló­gu­sá­nak egy re­ví­zió so­rán akadt a ke­zé­be Bod­ro­ghy Papp Ist­ván Fa­ra­gó­szék című kéz­ira­tos ver­ses­kö­te­te (15). A kö­tet szö­ve­gei el­ső­sor­ban nem esz­té­ti­kai mi­nő­sé­gük mi­att ér­de­mel­nek fi­gyel­met, hi­szen Bod­ro­ghy Papp másod- vagy har­mad­ran­gú köl­tői te­het­ség­nek szá­mí­tott ko­rá­ban, és gya­kor­la­ti­lag tel­je­sen is­me­ret­len­nek mond­ha­tó a ma­gyar irodalomtörténet-írás szá­má­ra. Ma­tus Zsa­nett a szer­ző csa­lá­di hát­te­ré­nek, mo­bi­li­tá­si stra­té­gi­á­i­nak, mű­velt­sé­gé­nek és a ko­ra­be­li iro­dal­mi élet­hez való vi­szo­nyá­nak fel­tá­rá­sá­val rá­mu­ta­tott az iro­da­lom tár­sa­dal­mi hasz­ná­la­tá­ra a re­form­ko­ri Du­nán­túl egy jól kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó, evan­gé­li­kus, ér­tel­mi­sé­gi kö­ré­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

L’Autobiographie d’un prince chrétien – par Gilles Baumont

2023. január 24. § 0 hozzászólás

compte rendu

Franço­is II Rákó­czi : Con­fes­si­on d’un pé­cheur. Tradu­i­te du la­tin par Chrys­os­to­me Jour­da­in. Édi­ti­on cri­ti­que avec int­ro­duc­tions et no­tes étab­li­es sous la di­rec­ti­on de Gá­bor Tüs­kés. Avant-propos de Jean Gara­pon. Avec la col­la­bo­ra­ti­on de Csen­ge E. Aradi, Il­di­kó Gausz, Zsu­zsan­na Hámo­ri-Nagy, Réka Len­gyel, Zsolt Sze­be­lé­di, Fe­renc Tóth et Anna Tüs­kés. Édi­ti­on re­vue et pré­p­a­rée par Mi­chel Marty. Pa­ris, Ho­no­ré Cham­pi­on, 2020 (Bib­li­othè­que d’études de l’Europe cent­rale, Série « Lit­té­ra­tu­re », No 25), 777 p.

L’ouvrage off­re le pre­mi­er accès intég­ral à l’un des tex­tes les plus per­son­nels de Franço­is II Rá­kó­czi, prin­ce de Transyl­va­nie : sa Con­fes­sio pec­cato­ris. L’édition cri­ti­que s’inscrit dans les ré­cents tra­va­ux me­nés par des cher­che­urs hong­rois et frança­is per­met­tant de re­dé­couv­rir et de fa­ire con­naît­re des as­pects jusqu’alors peu étu­di­és de la vie de ce prin­ce et de ses éc­rits ‒ no­tam­ment un col­lo­que or­ga­ni­sé à Bu­da­pest en mai 2022,[1] qui a ré­uni près d’une ving­taine de spé­ci­a­l­is­tes, au­to­ur de Gá­bor Tüs­kés.[2] Le­urs com­mu­ni­ca­tions ont rév­élé en par­ti­cu­li­er le lett­ré qu’était Rá­kó­czi, au fil de recher­ches sur les co­u­rants jan­sé­nis­tes et leur dif­fu­si­on dans la lit­té­ra­tu­re en Euro­pe.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 10.

2023. január 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

(Tíz év) 2012-ben a sa­ját há­zunk tá­ján igye­kez­tünk ten­ni va­la­mit a köz­köl­té­szet nép­sze­rű­sí­té­sé­ért, épít­ve az előz­mé­nyek­re, a nagy ku­ta­tó­nem­ze­dé­kek, el­ső­sor­ban Kül­lős Imo­la mun­kás­sá­gá­ra. Egy kö­zös OTKA-pályázat ke­re­té­ben, kí­sér­let­kép­pen in­dult meg a Do­romb. Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok. E sze­ren­csés pil­la­nat­ban úgy tűnt, lesz éven­te né­hány olyan ku­ta­tó, aki­nek se­gít­sé­get je­lent, ha köz­köl­té­sze­ti vagy oda kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­sa­i­ról ter­je­del­mi kor­lát nél­kül ér­te­kez­het, akár for­rás­köz­lés­sel, táb­lá­za­tok­kal, sta­tisz­ti­kák­kal, kot­ták­kal. A Re­ci­ti Ki­adó és a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, el­ső­sor­ban a XVIII. szá­za­di osz­tály min­den­ben tá­mo­gat­ta a kis­sé rend­ha­gyó vál­lal­ko­zást. Az ak­ko­ri bi­za­lom­nak és já­té­kos ked­vünk­nek kö­szön­he­tő, hogy a so­ro­zat ma már a ti­ze­dik kö­tet­nél jár, a ter­je­de­lem is je­len­tő­sen meg­nőtt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900)

2023. január 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Grimm-mesék ma­gyar pony­vá­kon (1850–1900). Szer­kesz­tet­te Do­mo­kos Ma­ri­ann. Re­Tex­tum 13. Bu­da­pest: re­ci­ti – Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Nép­rajz­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2022.

A Grimm test­vé­rek Kinder- und Ha­usmärchen című kö­te­te a szám­ta­lan for­dí­tás és át­dol­go­zás ré­vén Eu­ró­pa egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú me­se­gyűj­te­mé­nyé­vé vált. For­rás­köz­lé­sünk a Grimm-mesék ko­rai ma­gyar re­cep­ci­ó­já­ba nyújt be­te­kin­tést, s vá­lo­ga­tást ad a 19. szá­za­di ha­zai ver­ses és pró­zai pony­va­ki­adá­sok­ból, az összes ere­de­ti il­luszt­rá­ci­ó­val. A kí­sé­rő ta­nul­mány és a jegy­ze­tek a me­sék ván­dor­lá­sá­nak írás­be­li csa­tor­ná­i­ra, a Grimm-mesék ré­teg­zett ma­gyar nyel­vű szö­veg­ha­gyo­má­nyá­ra irá­nyít­ják a fi­gyel­met, va­la­mint arra a folk­lo­ri­zá­ci­ós fo­lya­mat­ra, amely­nek so­rán a ma­gyar (nép)mesekincs ré­szé­vé vál­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Magdalena Garbacik-Balakowicz írása

2022. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Piot­ro­wi­ak-Jun­ki­ert, Kin­ga. Od idyl­li do iro­nii: Li­te­ra­tu­ra wę­gi­ers­ka wo­bec Zagłady w la­tach 1944–1948. Poz­nań: Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Uni­wersy­te­tu im. Ada­ma Mic­kie­wicza w Poz­na­niu, 2020.

Kin­ga Piotrowiak-Junkiert Od idyl­li do iro­nii: Li­te­ra­tu­ra wę­gi­ers­ka wo­bec Zagłady w la­tach 1944–1948 [Idill­től iró­ni­á­ig: A ho­lo­kauszt ma­gyar iro­dal­ma 1944–1948] című ta­nul­mány­kö­te­té­nek cél­ki­tű­zé­se a ho­lo­kauszt ta­pasz­ta­la­tá­nak fel­tá­rá­sa és be­mu­ta­tá­sa az első ge­ne­rá­ci­ós ma­gyar iro­da­lom­ban. Piotrowiak-Junkiert ko­ráb­ban Ker­tész Imre mun­kás­sá­gá­ról is köz­zé­tett egy mo­nog­rá­fi­át (Świ­a­do­mość zw­ró­co­na pr­ze­ciw­ko so­bie sa­mej: Imre Ker­tész wo­bec Zagłady [Az ön­ma­gá­val szem­be­for­dult tu­dat: Ker­tész Imre a ho­lo­kauszt­ról], War­sza­wa 2014), és évek óta fog­lal­ko­zik zsi­dó iro­da­lom­mal és ho­lo­kauszt­ku­ta­tás­sal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben (ReKonf ‧ 19)

2022. december 23. § 3 hozzászólás

reciti könyv

Kol­lár Zsu­zsan­na és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ado­mány, díj, ju­ta­lom, se­gély: A me­ce­na­tú­ra szí­ne­vál­to­zá­sai az iro­da­lom­tör­té­net­ben. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet ta­nul­má­nyai a kora új­kor­tól a 19. szá­zad vé­gé­ig ter­je­dő idő­szak­ban vizs­gál­ják a kul­tu­rá­lis me­ce­na­tú­ra egyé­ni és tár­sa­dal­mi gya­kor­la­ta­it, ezek ref­le­xi­ó­ját, il­let­ve tá­mo­ga­tás és piac vi­szo­nyát a ren­di és a pol­gá­ri nyil­vá­nos­ság­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

„Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről (Hagyományfrissítés ‧ 7)

2022. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kiss Mar­git, szerk. „Nézzd a’ Ma­gyart!” Ta­nul­má­nyok Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­ről. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet szer­zői Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­nek több szem­pon­tú elem­zé­sé­vel ad­nak ma­gya­rá­za­tot azok­ra a kér­dé­sek­re, ame­lye­ket még nem vagy más, az ed­di­gi­ek­től el­té­rő pers­pek­tí­vá­ból vizs­gál­tak ko­ráb­ban. ­A ta­nul­mány­kö­tet ter­ve­zett mó­don tö­rek­szik azt a sa­já­to­san szé­les spekt­ru­mot lát­tat­ni, ame­lyet maga az írás­mű ki­raj­zol: en­nek ér­tel­mé­ben a szer­zők iro­da­lom­tör­té­ne­ti, iro­da­lom­el­mé­le­ti, fi­lo­ló­gi­ai, tör­té­né­szi, po­li­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti, nyel­vi jogi szem­pon­tok alap­ján elem­zik a pá­lya­írást és mind­azo­kat a kér­dé­se­ket, ame­lye­ket a mű és a kor­szak fel­vet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században (ReKonf ‧ 18)

2022. december 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Női írás­hasz­ná­lat és kéz­ira­tos kul­tú­ra a hosszú 19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 18. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 19. szá­za­di iro­dal­mi in­téz­mény­rend­szer mű­kö­dé­sé­ben az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok egy­re gya­ra­po­dó szá­ma ré­vén a nyom­ta­tás meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bíró nyil­vá­nos­ság­szer­ke­ze­tet je­len­tett. E nyom­ta­tá­si kul­tú­ra hát­te­ré­ben, vele egy­ide­jű­en azon­ban az írás­hasz­ná­lat­nak a kéz­ira­tos kul­tú­rá­ra jel­lem­ző gya­kor­la­tai a hosszú 19. szá­zad­ban is to­vább él­tek, és bo­nyo­lult kap­cso­lat­ban áll­tak a köny­vek és a pe­ri­o­di­kák nyom­ta­tott mé­di­u­má­val. A ta­nul­mány­kö­tet írá­sai az egy­ko­rú női írás­hasz­ná­lók­ra össz­pon­to­sít­va ezt a fo­lya­ma­tot igye­kez­nek meg­ra­gad­ni: a kéz­ira­tok lét­re­jöt­té­nek, mó­do­sí­tá­sá­nak és meg­őr­zé­sé­nek fo­lya­ma­ta­i­ról, az e mű­ve­le­tek ré­vén ala­kult kö­zös­sé­gi há­ló­za­tok­ról, a kéz­ira­tos­ság­ban le­he­tő­vé váló ön­ki­fe­je­zés sza­bad­sá­gá­ról és kor­lá­ta­i­ról szól­nak. A ta­nul­má­nyok a kéz­ira­tos és a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ra nem egy­más el­len­té­te­i­ként, ha­nem a hosszú 19. szá­zad­ban ren­del­ke­zés­re álló me­di­á­lis le­he­tő­sé­gek kö­zül egy­aránt vá­laszt­ha­tó, egy­mást ki­egé­szí­tő le­he­tő­ség­ként tekintenek.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról

2022. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gö­röz­di Ju­dit és Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Kül­or­szá­gi köny­ves­pol­co­kon: Ta­nul­má­nyok Es­ter­há­zy Pé­ter ide­gen nyel­vű re­cep­ci­ó­já­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Es­ter­há­zy Pé­ter a kor­társ ma­gyar iro­da­lom egyik leg­töb­bet for­dí­tott szer­ző­je, aki a mű­for­dí­tá­sok ré­vén a vi­lág­iro­da­lom vér­ára­má­ba is bekerült.

A kö­tet alap­já­ul az Es­ter­há­zy Pé­ter mű­ve­i­nek kül­föl­di re­cep­ci­ó­ja című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia anya­ga szol­gál, ame­lyet 2021. szep­tem­ber 9–10-én ren­de­zett meg Po­zsony­ban a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te. A kon­fe­ren­ci­án a né­met, észak-amerikai, fran­cia, spa­nyol, orosz be­fo­ga­dás át­te­kin­té­se mel­lett több elő­adás fog­lal­ko­zott a (he­lyi) szlo­vák re­cep­ci­ó­val, va­la­mint a cseh­vel, len­gyel­lel, ro­mán­nal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853)

2022. december 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Imre Lász­ló: Fél­éves fo­lyó­irat – év­szá­za­dos ta­nul­sá­gok­kal. Szép­iro­dal­mi La­pok (1853). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 186. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Az 1853-ben mind­össze fél éven át meg­je­lent Szép­iro­dal­mi La­pok a Bach-korszak leg­igé­nye­sebb ha­zai iro­dal­mi fo­lyó­ira­ta volt. Pákh Al­bert és Gyu­lai Pál szer­kesz­tő­ként ki­vá­ló szer­ző­gár­dát vo­nul­tat­tak fel, mely­hez oda­tar­to­zott pél­dá­ul Ke­mény Zsig­mond, Arany Já­nos vagy Er­dé­lyi Já­nos is.

Je­len kö­tet ér­ve­lé­se sze­rint a pe­ri­o­di­ka olyan iro­dal­mi és nem­zet­po­li­ti­kai tö­rek­vé­se­ket szó­lal­ta­tott meg, ame­lyek (mi­u­tán ezen nem­zet­fél­tő ag­go­dal­ma­kat a ki­egye­zé­ses kor­szak­ban ke­vés­sé vet­ték szá­mí­tás­ba), csak Tri­a­non után vál­tak ak­tu­á­lis­sá a nemzeti-erkölcsi meg­új­ho­dás vo­nat­ko­zá­sá­ban. E cél­ki­tű­zé­sek azon­ban máig sem ve­szí­tet­ték el ér­vé­nyes­sé­gü­ket, s az új és új ki­hí­vá­sok, vál­sá­gok kö­ze­pet­te örök ér­vé­nyű ma­ga­tar­tá­si és al­ko­tói mo­del­lek ana­ló­gi­á­it idé­zik fel. Így szol­gál­tat­va szá­munk­ra to­vább­ra is tör­té­ne­ti és egy­ben eti­kai ve­zér­el­ve­ket szo­ron­ga­tott hely­ze­tek­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A rokokó arcai (ReKonf ‧ 17)

2022. december 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bartha-Kovács Ka­ta­lin és Fó­rizs Ger­gely, szerk. A ro­ko­kó ar­cai: Ta­nul­má­nyok egy tü­né­keny fo­ga­lom tör­té­ne­té­hez. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 17. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A ro­ko­kó kép­ző­mű­vé­sze­ti zsar­gon­ból vált – tá­gabb ér­te­lem­ben és vissza­te­kin­tő­leg – művészet- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti stí­lust je­len­tő ka­te­gó­ri­á­vá, de iro­dal­mi vagy ze­nei al­kal­ma­zá­sa mind a mai na­pig prob­le­ma­ti­kus. Azt il­le­tő­en sem ala­kult ki kon­szen­zus, hogy a 18. szá­za­di ro­ko­kó ön­ál­ló kor­stí­lust vagy csu­pán de­ko­ra­tív for­má­kat és stí­lus­irány­za­tot jelentett‑e. Ugyan­ak­kor erő­sen tart­ja ma­gát a né­zet, hogy a ro­ko­kó mű­vé­szet al­ko­tá­sai esz­té­ti­ka­i­lag és er­köl­csi­leg nor­ma­sér­tő, ala­cso­nyabb ren­dű mi­nő­sé­get kép­vi­sel­nek. Je­len in­ter­disz­cip­li­ná­ris kö­tet ta­nul­má­nyai – ez utób­bi ér­tel­me­zé­si ha­gyo­mánnyal szá­mot vet­ve – az iro­da­lom, a fes­té­szet és a zene tör­té­ne­té­nek te­rü­le­tén ke­res­nek új uta­kat en­nek a ter­mé­sze­té­nél fog­va tü­né­keny fo­ga­lom­nak a meg­ra­ga­dá­sá­hoz. A tár­gyalt szer­zők, il­let­ve al­ko­tók: Ch­ri­stoph Mar­tin Wi­e­land, Cso­ko­nai ­Vi­téz Mi­hály, Vö­rös­mar­ty ­Mi­hály, Wil­li­am Jo­nes, Mon­tes­quieu, ­ Pier­re Loti, Ador­ján An­dor, va­la­mint Jean-Antoine Wat­teau, Jean-Honoré Fra­go­nard, Wil­li­am Ho­garth és Pjotr Il­jics Csajkovszkij.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (ReKonf ‧ 16)

2022. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dras­kó­czy Esz­ter és Etl­in­ger Mi­hály, szerk. Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 16. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760) című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia 2021. szep­tem­ber 8–11. kö­zött zaj­lott le a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak szer­ve­zé­sé­ben, az­zal a cél­lal, hogy a be­teg­ség, a tes­ti és lel­ki szen­ve­dés, il­let­ve (el­vá­laszt­ha­tat­lan  po­zi­tív komp­le­men­ter hal­maz­ként) a gyó­gyu­lás és gyó­gyí­tás kér­dés­kö­rét több szem­pont­ból, több tu­do­mány­ág fogalom- és esz­köz­kész­le­té­vel vizs­gál­juk a kora új­kor ma­gyar­or­szá­gi irodalmában.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tasi Réka írása

2022. december 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresz­tény Já­nos, Rédey-Keresz­tény Jú­lia, Virág Csil­la, Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek so­ro­za­tá­nak 12. da­rab­ja­ként nap­vi­lá­got lá­tott ki­ad­vány a hosszú re­for­má­ció és a kul­tu­rá­lis transz­fer fo­gal­mai köré ren­de­ző­dő ta­nul­má­nyo­kat ígér az ol­va­só szá­má­ra: a 2020. szep­tem­be­ré­ben meg­ren­de­zett, azo­nos című tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­son el­hang­zott elő­adá­sok írá­sos vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za. Amint a kö­tet elő­sza­vát jegy­ző Tóth Zsom­bor fel­hív­ja rá a fi­gyel­met, a kon­fe­ren­cia első kon­tex­tu­sa Az ér­tel­me­zés ha­tal­ma című kon­fe­ren­cia­so­ro­zat volt, mely az iro­da­lom­tör­té­ne­ti meg­ér­tés­ak­tu­sok ér­tel­me­zé­sé­re vál­lal­ko­zott, hang­sú­lyoz­va, hogy az iro­da­lom­tör­té­ne­ti in­terp­re­tá­ció nem mond­hat le a kora új­ko­ri szö­ve­gek kul­tu­rá­lis kon­tex­tu­sa­i­nak meg­ér­té­sé­ről – mely­nek esz­kö­ze le­het az ún. kul­tu­rá­lis transz­fe­rek vizs­gá­la­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Dorogi Ilona írása

2022. november 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Fóti Mik­lós ‒ Pánya Ist­ván. Bod­rog vár­me­gye te­le­pü­lés­há­ló­za­tá­nak re­konst­ruk­ci­ó­ja a tö­rök def­te­rek alap­ján. A zom­bo­ri és a ba­jai ná­hi­je te­le­pü­lé­sei 1578-ban.  Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adat­tá­rak. Budapest‒Kecskemét: Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi Intézet‒Kecskeméti Ka­to­na Jó­zsef Mú­ze­um, 2022.

A tu­do­mány foly­to­nos fej­lő­dé­se szük­ség­sze­rű­en szem­be­sít min­ket an­nak kö­ve­tel­mé­nyé­vel, hogy idő­ről idő­re át­gon­dol­juk a kü­lön­fé­le tu­do­mány­te­rü­le­te­ken fo­lyó ku­ta­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban az újon­nan adó­dó le­he­tő­sé­ge­ket, me­lye­ket mun­kánk so­rán hasz­no­sít­va a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest újabb, pon­to­sabb, kor­sze­rűbb ered­mé­nye­ket tu­dunk el­ér­ni. Az utób­bi évek­ben a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok te­rü­le­tén is meg­je­lent szá­mos új ku­ta­tá­si mód­szer, amely több tu­do­mány­ág se­gít­sé­gét is igény­be ve­szi a múlt ered­mé­nye­i­nek fe­lül­vizs­gá­la­ta és újak lét­re­ho­zá­sa so­rán. Fóti Mik­lós és Pá­nya Ist­ván köny­ve is e szel­le­mi­ség je­gyé­ben szü­le­tett. A ko­ráb­bi tör­té­ne­ti föld­raj­zi mun­kák­hoz ké­pest komp­le­xebb mó­don igye­kez­tek re­konst­ru­ál­ni az egy­ko­ri Bod­rog vár­me­gye kö­zép­ko­ri te­le­pü­lés­há­ló­za­tát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , ,

Kapitalizmus és irodalomtörténet (ReKonf ‧ 15)

2022. november 12. § 2 hozzászólás

reciti könyv

And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet „A 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom po­li­ti­kai gaz­da­ság­ta­na” MTA Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port 2021 nya­rán Pé­csett tar­tott kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sa­i­ból szü­le­tett ta­nul­má­nyo­kat te­szi köz­zé. A szer­zők kö­zött ta­lál­ni iro­da­lom­tör­té­nészt, fi­lo­zó­fust, esz­té­tát, esz­me­tör­té­nészt és köz­gaz­dászt. Írá­sa­ik szer­te­ága­zó te­rü­le­te­ken és kor­sza­kok­ban vizs­gá­lód­nak, de egy­aránt amel­lett ér­vel­nek, hogy a ka­pi­ta­liz­mus meg­ke­rül­he­tet­len prob­lé­má­ja a mo­dern kul­tú­rá­ról való gon­dol­ko­dás­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Dóbék Ágnes írása

2022. november 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Vogel Zsu­zsa. Az ol­va­sás út­ja­in, a bi­og­rá­fi­á­tól a köz­köl­té­sze­tig: Fa­lu­di Fe­renc mű­ve­i­nek fo­gad­ta­tá­sa. Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek 292. Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2020.

Vo­gel Zsu­zsa 2020-ban meg­je­lent kö­te­te Fa­lu­di Fe­renc mű­ve­i­nek re­cep­ci­ó­ját vizs­gál­va új szem­pon­to­kat, mód­sze­re­ket és for­rá­so­kat von a Faludi-kutatásba. A mo­nog­rá­fia alap­ját a szer­ző 2013-ban meg­vé­dett PhD-dolgozata ké­pe­zi, ame­lyet je­len for­má­ban az újabb szak­iro­da­lom ered­mé­nye­it fel­hasz­nál­va dol­go­zott át és tett köz­zé.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára

2022. október 18. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Föl­des Györ­gyi, Ma­jor Ág­nes és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. Mű­for­dí­tás és más ext­rém spor­tok: Írá­sok Kap­pa­nyos And­rás 60. szü­le­tés­nap­já­ra. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Kap­pa­nyos And­rás nél­kül ez a könyv sem jö­he­tett vol­na lét­re, csak­úgy, mint sok má­sik. Meg az ő har­minc­öt éve ala­ku­ló és gya­ra­po­dó iro­da­lom­tu­dó­si és mű­for­dí­tói élet­mű­ve nél­kül, amely ki­te­kint a 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ra, egyik, nem­zet­kö­zi pers­pek­tí­vát is nyi­tó fó­kusz­pont­ja az avant­gárd, azon kí­vül pe­dig T. S. Eli­ot és James Joyce, újab­ban pe­dig a for­dí­tás­tu­do­mány­ban lát­szik ki­tel­je­sed­ni. És ne fe­led­kez­zünk el szer­kesz­tői mun­ká­i­ról, egye­te­mi ok­ta­tói, va­la­mint tu­do­mány­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­gé­ről sem, meg ar­ról, hogy neki nem „min­den egy­for­mán pop­ze­ne”. Hogy csak a fon­to­sab­ba­kat em­lít­sük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kisfaludy Sándor: Hazafiúi Szózat

2022. október 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kis­fa­lu­dy Sán­dor. Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez (1809). For­rás­ki­adás. Szer­kesz­tet­te Nagy Ágos­ton. Re­Tex­tum 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Je­len kri­ti­kai ki­adás, mely Kis­fa­lu­dy Sán­dor szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ra je­le­nik meg, Kis­fa­lu­dy Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez című, Jó­zsef ná­dor meg­bí­zá­sá­ra, az 1809. évi in­szur­rek­ció al­kal­má­ból ké­szí­tett fél­hi­va­ta­los buz­dí­tó mun­ká­já­nak au­to­gráf ma­gyar nyel­vű fo­gal­maz­vá­nyát, tisz­tá­za­tát, va­la­mint né­met ki­vo­na­tát köz­li kéz­irat­ból, az utób­bi két eset­ben a meg­bí­zó cen­zú­rá­já­val együtt, to­váb­bá a nyom­tat­vány alap­ján köz­re­ad­ja a mű Sche­di­us Lajos-féle né­met for­dí­tá­sát is. A ki­adás a tex­to­ló­gi­ai ap­pa­rá­tus mel­lett bő­sé­ges tár­gyi jegy­ze­te­ket és rész­le­tes be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Körömi Gabriella írása

2022. október 15. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Heré­di Re­be­ka − Kis­pál Dá­ni­el − Kus­per Ju­dit, szerk., IrKa−Tanulmányok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról. Irka Köny­vek 1. Eger: Lí­ce­um Ki­adó, 2022. (186 p.)

A Lí­ce­um Ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2022 ta­va­szán meg­je­lent IrKa − Ta­nul­má­nyok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról című ta­nul­mány­kö­tet­nek már a bo­rí­tó­ja is fel­kel­ti a po­ten­ci­á­lis ol­va­sók ér­dek­lő­dé­sét, hi­szen meg­idé­zi a régi is­ko­lai fü­ze­tek, azaz ir­kák kül­ső meg­je­le­né­sét: a for­ma­vi­lág azt su­gall­ja, hogy a könyv szo­ro­san kap­cso­ló­dik a ta­ní­tás­hoz és a gya­kor­la­ti tu­dás­hoz. A kö­tet ta­nul­má­nya­it el­ol­vas­va ez az elő­fel­te­vé­sünk be is iga­zo­ló­dik.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600)

2022. szeptember 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de: Uta­zás és hír­név. Wit­ten­ber­gi ma­gyar di­á­kok la­tin nyel­vű bú­csúz­ta­tó­ver­sei (1560–1600). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 185. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Wit­ten­ber­gi Egye­tem szel­le­mi­sé­ge je­len­tős ha­tás­sal volt a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai, egy­há­zi és kulturális-oktatási fo­lya­ma­tok­ra. A ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok a Wit­ten­berg­ben ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok név­so­rá­nak össze­ál­lí­tá­sá­tól kezd­ve Phi­lipp Me­lanch­ton szel­le­mi ha­tá­sá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sén ke­resz­tül is­ko­la­tör­té­ne­ti és egy­ház­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­to­kig ter­jed­tek ki. Is­mert to­váb­bá, hogy a ma­gyar di­á­kok Wit­ten­berg­ben élénk pub­li­ká­ci­ós te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, nagy­részt ap­ró­nyom­tat­vá­nyo­kat je­len­tet­tek meg.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kovács Krisztina írása

2022. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Füzi Iza­bel­la. A vurst­li­tól a mo­zi­ig: A ma­gyar vi­zu­á­lis tö­meg­kul­tú­ra ki­bon­ta­ko­zá­sa (1896–1914). Aper­tú­ra köny­vek 8. Sze­ged: Pom­pe­ji Ki­adó, 2022. 288 l.

Füzi Iza­bel­la köny­ve dek­la­rált szán­dé­ka sze­rint is hi­ány­pót­ló mo­nog­ra­fi­kus fel­dol­go­zá­sa a ma­gyar vi­zu­á­lis kul­tú­ra szü­le­té­sé­nek. Ezt a célt a szer­ző kö­te­té­nek má­so­dik egy­sé­gé­ben (Vi­zu­á­lis nyil­vá­nos­ság és a ko­rai moz­gó­kép), még pon­to­sab­ban an­nak be­ve­ze­tő fe­je­ze­té­ben (A ko­rai mozi ku­ta­tá­sa és a vi­zu­á­lis nyil­vá­nos­ság) meg is in­do­kol­ja, ami­kor így fo­gal­maz: „Ma­gyar Bá­lint mo­nog­rá­fi­á­ja az 1896 és 1901 kö­zöt­ti idő­sza­kot 13 ol­dal­ban tár­gyal­ja, Kő­há­ti Zsolt köny­ve nyolc és fél ol­dalt szánt en­nek a ko­rai idő­szak­nak, és ebbe be­le­tar­to­zik a tár­sa­dal­mi, tör­té­nel­mi kon­tex­tus váz­la­tos át­te­kin­té­se is.” (76)
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Kónya Franciska írása

2022. szeptember 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Ma­c­zák Ibo­lya: Köl­csön­zés és kom­po­zí­ció: Szö­veg­al­ko­tás 17–18. szá­za­di szer­zők pré­di­ká­ci­ó­i­ban, Bp., MTA–PPKE Ba­rokk Iro­da­lom és Lel­ki­ség Ku­ta­tó­cso­port, 2019 (Páz­mány Iro­dal­mi Mű­hely, Lel­ki­ség­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok, 23.)

Ma­c­zák Ibo­lya ne­vé­vel va­ló­szí­nű­leg min­den­ki ta­lál­ko­zott már, aki a régi ma­gyar pré­di­ká­ció­iro­da­lom­mal ki­csit is fog­lal­ko­zott. Dok­to­ri disszer­tá­ci­ó­já­ban, majd azt kö­ve­tő pub­li­ká­ci­ó­i­ban a je­lö­let­len szö­veg­át­vé­te­lek nyo­má­ba eredt: szám­ta­lan eset­ben re­konst­ru­ál­va a le­het­sé­ges szö­veg­al­ko­tá­si mun­ka­fo­lya­ma­tot az egyes pré­di­ká­to­rok­nál. Ko­ráb­bi ku­ta­tá­sa­i­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dik, azo­kat újabb fel­ve­té­sek­kel egé­szí­ti ki a Köl­csön­zés és kom­po­zí­ció című kö­te­te, amely a Bolyai-ösztöndíj tá­mo­ga­tá­sá­nak ered­mé­nye­képp je­lent meg a Páz­mány Iro­dal­mi Mű­hely Lel­ki­ség­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok so­ro­za­tá­nak 23. da­rab­ja­ként.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , ,

Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században (ReKonf ‧ 14 )

2022. július 29. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Olasz–magyar iro­dal­mi és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok a 18–19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 14. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 18. szá­zad má­so­dik fele és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei fon­tos fe­je­ze­tét je­len­tik az olasz–magyar mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­nek. A ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zi és vi­lá­gi ér­tel­mi­ség Itá­li­á­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­tai és olasz irá­nyult­sá­gú mű­velt­sé­ge je­len­tős ha­tást gya­ko­rol­tak a ha­zai kul­tu­rá­lis élet kü­lön­bö­ző szfé­rá­i­ra. A kö­tet ta­nul­má­nyai az itá­li­ai kul­tu­rá­lis be­fo­lyás főbb ha­zai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it vizs­gál­ják, az olasz–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak új ered­mé­nye­it ad­ják köz­re az iro­dal­mi ha­tá­sok, a színház- és ze­ne­tör­té­net, a po­pu­lá­ris kul­tú­rá­ban tet­ten ér­he­tő itá­li­ai ele­mek, az uta­zá­si iro­da­lom, a fő­pa­pi kul­tú­ra, va­la­mint a könyv- és könyv­tár­tör­té­net té­ma­kö­re­i­ből.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Papp Ingrid írása

2022. június 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Öt­vös Pé­ter. Az ott­hon el­ha­gyá­sa, fé­le­lem és re­mény­ség: „Elég ne­héz, hogy egye­dül va­gyok”. Kul­tu­rá­lis örök­ség. Budapest–Eger: Kos­suth Kiadó–Eszterházy Ká­roly Egyetem–MTA Könyv­tár és In­for­má­ci­ós Köz­pont, 2021, 414 l.

Öt­vös Pé­ter leg­újabb kö­te­te a több egye­te­mi és ku­ta­tó­in­téz­mény együtt­mű­kö­dé­sét meg­tes­te­sí­tő – és a so­ro­zat­szer­kesz­tői elő­szó alap­ján: most le­zá­ró­dó vagy ed­di­gi for­má­já­ban le­zá­ró­dó – Kul­tu­rá­lis örök­ség című so­ro­zat­ban je­lent meg 2021-ben. A szer­ző a be­ve­ze­tést kö­ve­tő­en öt nagy fe­je­zet­ben írja le a kora új­ko­ri em­ber – mint fo­gal­maz – „egyik leg­nyo­masz­tóbb prob­lé­má­ját”, az ott­ho­ni fe­nye­ge­té­sek kö­vet­kez­té­ben ki­ala­ku­ló fé­lel­met, az el­me­ne­kü­lés kö­vet­kez­mé­nye­it, az emig­rá­ci­ó­val való meg­küz­dés egyé­ni stra­té­gi­á­it és nyel­vi ki­fe­je­zé­se­it a 16. szá­zad végi és 17. szá­zad ele­ji Habs­burg Mo­nar­chi­á­ban. Az így ki­ala­ku­ló a kul­túr­ant­ro­po­ló­gi­ai lét­ál­la­pot­nak le­nyo­ma­ta­ként lét­re­jö­vő szö­veg­kor­pusz­ra (vi­zi­tá­ci­ók­ra, könyv­jegy­zé­kek­re, ver­sek­re, le­ve­lek­re, éne­kek­re és au­to­bi­og­rá­fi­ai mű­vek­re) fó­kusz­ál­va mu­tat­ja be a szer­ző mind a kö­zös­ség, mind pe­dig az egyén eg­zisz­ten­ci­á­lis vál­sá­gát és an­nak kü­lön­fé­le ki­fe­je­ző­dé­si mód­ja­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Luis de Ávila y Zúñiga: A császár háborúja Németországban

2022. június 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Luis de Ávi­la y Zúñi­ga. A csá­szár há­bo­rú­ja Né­met­or­szág­ban. Szer­kesz­tet­te, for­dí­tot­ta, a be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyo­kat írta Guit­man Bar­na­bás. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

1546–1547 fo­lya­mán zaj­lott a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú az V. Ká­roly csá­szár ál­tal ve­ze­tett eu­ró­pai össze­fo­gás és a né­met pro­tes­táns ren­dek együtt­mű­kö­dé­se ré­vén ala­pí­tott schm­al­kal­de­ni szö­vet­ség kö­zött. A há­bo­rú­ban a Ma­gyar Ki­rály­ság I. Fer­di­nánd és az ud­va­ri hu­szár­ság ré­vén had­vi­se­lő fél­ként vett részt, ér­dem­ben tá­mo­gat­va a spa­nyol, itá­li­ai, né­met­al­föl­di, né­met, oszt­rák és cseh csa­pa­to­kat is fel­vo­nul­ta­tó csá­szá­ri hadsereget.

Kö­te­tünk né­hány rö­vi­debb, kap­cso­ló­dó for­rás kí­sé­re­té­ben elő­ször köz­li ma­gyar nyel­ven a há­bo­rú tör­té­ne­tét a csá­szá­ri ol­dal szem­szö­gé­ből meg­örö­kí­tő Luis de Ávi­la mű­vét. A könyv ele­jén lévő tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok­ban a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú előz­mé­nye­i­nek, le­fo­lyá­sá­nak és az utá­na kö­vet­ke­ző évek tör­té­né­se­i­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa ka­pott he­lyet egé­szen az augs­bur­gi val­lás­bé­ke 1555-ös alá­írá­sá­ig. Kü­lön fe­je­ze­tek szól­nak a had­vi­se­lés kü­lön­bö­ző ko­ra­be­li mó­do­za­ta­i­ról, Ávi­la éle­té­ről, mű­vé­nek ke­let­ke­zé­si kö­rül­mé­nye­i­ről. A ta­nul­má­nyo­kat és a kö­zölt for­rá­so­kat ko­ra­be­li nyom­tat­vá­nyok­ból vett met­sze­tek, raj­zok, va­la­mint a kö­tet össze­ál­lí­tó­ja ál­tal ké­szí­tett tér­kép­váz­la­tok egé­szí­tik ki.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

« Older Entries