L’Autobiographie d’un prince chrétien – par Gilles Baumont

2023. január 24. § 0 hozzászólás

compte rendu

Franço­is II Rákó­czi : Con­fes­si­on d’un pé­cheur. Tradu­i­te du la­tin par Chrys­os­to­me Jour­da­in. Édi­ti­on cri­ti­que avec int­ro­duc­tions et no­tes étab­li­es sous la di­rec­ti­on de Gá­bor Tüs­kés. Avant-propos de Jean Gara­pon. Avec la col­la­bo­ra­ti­on de Csen­ge E. Aradi, Il­di­kó Gausz, Zsu­zsan­na Hámo­ri-Nagy, Réka Len­gyel, Zsolt Sze­be­lé­di, Fe­renc Tóth et Anna Tüs­kés. Édi­ti­on re­vue et pré­p­a­rée par Mi­chel Marty. Pa­ris, Ho­no­ré Cham­pi­on, 2020 (Bib­li­othè­que d’études de l’Europe cent­rale, Série « Lit­té­ra­tu­re », No 25), 777 p.

L’ouvrage off­re le pre­mi­er accès intég­ral à l’un des tex­tes les plus per­son­nels de Franço­is II Rá­kó­czi, prin­ce de Transyl­va­nie : sa Con­fes­sio pec­cato­ris. L’édition cri­ti­que s’inscrit dans les ré­cents tra­va­ux me­nés par des cher­che­urs hong­rois et frança­is per­met­tant de re­dé­couv­rir et de fa­ire con­naît­re des as­pects jusqu’alors peu étu­di­és de la vie de ce prin­ce et de ses éc­rits ‒ no­tam­ment un col­lo­que or­ga­ni­sé à Bu­da­pest en mai 2022,[1] qui a ré­uni près d’une ving­taine de spé­ci­a­l­is­tes, au­to­ur de Gá­bor Tüs­kés.[2] Le­urs com­mu­ni­ca­tions ont rév­élé en par­ti­cu­li­er le lett­ré qu’était Rá­kó­czi, au fil de recher­ches sur les co­u­rants jan­sé­nis­tes et leur dif­fu­si­on dans la lit­té­ra­tu­re en Euro­pe.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 10.

2023. január 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

(Tíz év) 2012-ben a sa­ját há­zunk tá­ján igye­kez­tünk ten­ni va­la­mit a köz­köl­té­szet nép­sze­rű­sí­té­sé­ért, épít­ve az előz­mé­nyek­re, a nagy ku­ta­tó­nem­ze­dé­kek, el­ső­sor­ban Kül­lős Imo­la mun­kás­sá­gá­ra. Egy kö­zös OTKA-pályázat ke­re­té­ben, kí­sér­let­kép­pen in­dult meg a Do­romb. Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok. E sze­ren­csés pil­la­nat­ban úgy tűnt, lesz éven­te né­hány olyan ku­ta­tó, aki­nek se­gít­sé­get je­lent, ha köz­köl­té­sze­ti vagy oda kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­sa­i­ról ter­je­del­mi kor­lát nél­kül ér­te­kez­het, akár for­rás­köz­lés­sel, táb­lá­za­tok­kal, sta­tisz­ti­kák­kal, kot­ták­kal. A Re­ci­ti Ki­adó és a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, el­ső­sor­ban a XVIII. szá­za­di osz­tály min­den­ben tá­mo­gat­ta a kis­sé rend­ha­gyó vál­lal­ko­zást. Az ak­ko­ri bi­za­lom­nak és já­té­kos ked­vünk­nek kö­szön­he­tő, hogy a so­ro­zat ma már a ti­ze­dik kö­tet­nél jár, a ter­je­de­lem is je­len­tő­sen meg­nőtt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900)

2023. január 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Grimm-mesék ma­gyar pony­vá­kon (1850–1900). Szer­kesz­tet­te Do­mo­kos Ma­ri­ann. Re­Tex­tum 13. Bu­da­pest: re­ci­ti – Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Nép­rajz­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2022.

A Grimm test­vé­rek Kinder- und Ha­usmärchen című kö­te­te a szám­ta­lan for­dí­tás és át­dol­go­zás ré­vén Eu­ró­pa egyik leg­na­gyobb ha­tá­sú me­se­gyűj­te­mé­nyé­vé vált. For­rás­köz­lé­sünk a Grimm-mesék ko­rai ma­gyar re­cep­ci­ó­já­ba nyújt be­te­kin­tést, s vá­lo­ga­tást ad a 19. szá­za­di ha­zai ver­ses és pró­zai pony­va­ki­adá­sok­ból, az összes ere­de­ti il­luszt­rá­ci­ó­val. A kí­sé­rő ta­nul­mány és a jegy­ze­tek a me­sék ván­dor­lá­sá­nak írás­be­li csa­tor­ná­i­ra, a Grimm-mesék ré­teg­zett ma­gyar nyel­vű szö­veg­ha­gyo­má­nyá­ra irá­nyít­ják a fi­gyel­met, va­la­mint arra a folk­lo­ri­zá­ci­ós fo­lya­mat­ra, amely­nek so­rán a ma­gyar (nép)mesekincs ré­szé­vé vál­tak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Magdalena Garbacik-Balakowicz írása

2022. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Piot­ro­wi­ak-Jun­ki­ert, Kin­ga. Od idyl­li do iro­nii: Li­te­ra­tu­ra wę­gi­ers­ka wo­bec Zagłady w la­tach 1944–1948. Poz­nań: Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Uni­wersy­te­tu im. Ada­ma Mic­kie­wicza w Poz­na­niu, 2020.

Kin­ga Piotrowiak-Junkiert Od idyl­li do iro­nii: Li­te­ra­tu­ra wę­gi­ers­ka wo­bec Zagłady w la­tach 1944–1948 [Idill­től iró­ni­á­ig: A ho­lo­kauszt ma­gyar iro­dal­ma 1944–1948] című ta­nul­mány­kö­te­té­nek cél­ki­tű­zé­se a ho­lo­kauszt ta­pasz­ta­la­tá­nak fel­tá­rá­sa és be­mu­ta­tá­sa az első ge­ne­rá­ci­ós ma­gyar iro­da­lom­ban. Piotrowiak-Junkiert ko­ráb­ban Ker­tész Imre mun­kás­sá­gá­ról is köz­zé­tett egy mo­nog­rá­fi­át (Świ­a­do­mość zw­ró­co­na pr­ze­ciw­ko so­bie sa­mej: Imre Ker­tész wo­bec Zagłady [Az ön­ma­gá­val szem­be­for­dult tu­dat: Ker­tész Imre a ho­lo­kauszt­ról], War­sza­wa 2014), és évek óta fog­lal­ko­zik zsi­dó iro­da­lom­mal és ho­lo­kauszt­ku­ta­tás­sal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben (ReKonf ‧ 19)

2022. december 23. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Kol­lár Zsu­zsan­na és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ado­mány, díj, ju­ta­lom, se­gély: A me­ce­na­tú­ra szí­ne­vál­to­zá­sai az iro­da­lom­tör­té­net­ben. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 19. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet ta­nul­má­nyai a kora új­kor­tól a 19. szá­zad vé­gé­ig ter­je­dő idő­szak­ban vizs­gál­ják a kul­tu­rá­lis me­ce­na­tú­ra egyé­ni és tár­sa­dal­mi gya­kor­la­ta­it, ezek ref­le­xi­ó­ját, il­let­ve tá­mo­ga­tás és piac vi­szo­nyát a ren­di és a pol­gá­ri nyil­vá­nos­ság­ban.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről (Hagyományfrissítés ‧ 7)

2022. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kiss Mar­git, szerk. „Nézzd a’ Ma­gyart!” Ta­nul­má­nyok Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­ről. Ha­gyo­mány­fris­sí­tés 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet szer­zői Ka­zin­czy Fe­renc Tü­bin­gai pá­lya­művé­nek több szem­pon­tú elem­zé­sé­vel ad­nak ma­gya­rá­za­tot azok­ra a kér­dé­sek­re, ame­lye­ket még nem vagy más, az ed­di­gi­ek­től el­té­rő pers­pek­tí­vá­ból vizs­gál­tak ko­ráb­ban. ­A ta­nul­mány­kö­tet ter­ve­zett mó­don tö­rek­szik azt a sa­já­to­san szé­les spekt­ru­mot lát­tat­ni, ame­lyet maga az írás­mű ki­raj­zol: en­nek ér­tel­mé­ben a szer­zők iro­da­lom­tör­té­ne­ti, iro­da­lom­el­mé­le­ti, fi­lo­ló­gi­ai, tör­té­né­szi, po­li­ti­kai, tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti, nyel­vi jogi szem­pon­tok alap­ján elem­zik a pá­lya­írást és mind­azo­kat a kér­dé­se­ket, ame­lye­ket a mű és a kor­szak fel­vet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században (ReKonf ‧ 18)

2022. december 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Női írás­hasz­ná­lat és kéz­ira­tos kul­tú­ra a hosszú 19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 18. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 19. szá­za­di iro­dal­mi in­téz­mény­rend­szer mű­kö­dé­sé­ben az idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok egy­re gya­ra­po­dó szá­ma ré­vén a nyom­ta­tás meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­ség­gel bíró nyil­vá­nos­ság­szer­ke­ze­tet je­len­tett. E nyom­ta­tá­si kul­tú­ra hát­te­ré­ben, vele egy­ide­jű­en azon­ban az írás­hasz­ná­lat­nak a kéz­ira­tos kul­tú­rá­ra jel­lem­ző gya­kor­la­tai a hosszú 19. szá­zad­ban is to­vább él­tek, és bo­nyo­lult kap­cso­lat­ban áll­tak a köny­vek és a pe­ri­o­di­kák nyom­ta­tott mé­di­u­má­val. A ta­nul­mány­kö­tet írá­sai az egy­ko­rú női írás­hasz­ná­lók­ra össz­pon­to­sít­va ezt a fo­lya­ma­tot igye­kez­nek meg­ra­gad­ni: a kéz­ira­tok lét­re­jöt­té­nek, mó­do­sí­tá­sá­nak és meg­őr­zé­sé­nek fo­lya­ma­ta­i­ról, az e mű­ve­le­tek ré­vén ala­kult kö­zös­sé­gi há­ló­za­tok­ról, a kéz­ira­tos­ság­ban le­he­tő­vé váló ön­ki­fe­je­zés sza­bad­sá­gá­ról és kor­lá­ta­i­ról szól­nak. A ta­nul­má­nyok a kéz­ira­tos és a nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság­ra nem egy­más el­len­té­te­i­ként, ha­nem a hosszú 19. szá­zad­ban ren­del­ke­zés­re álló me­di­á­lis le­he­tő­sé­gek kö­zül egy­aránt vá­laszt­ha­tó, egy­mást ki­egé­szí­tő le­he­tő­ség­ként tekintenek.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról

2022. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gö­röz­di Ju­dit és Ba­logh Mag­dol­na, szerk. Kül­or­szá­gi köny­ves­pol­co­kon: Ta­nul­má­nyok Es­ter­há­zy Pé­ter ide­gen nyel­vű re­cep­ci­ó­já­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Es­ter­há­zy Pé­ter a kor­társ ma­gyar iro­da­lom egyik leg­töb­bet for­dí­tott szer­ző­je, aki a mű­for­dí­tá­sok ré­vén a vi­lág­iro­da­lom vér­ára­má­ba is bekerült.

A kö­tet alap­já­ul az Es­ter­há­zy Pé­ter mű­ve­i­nek kül­föl­di re­cep­ci­ó­ja című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia anya­ga szol­gál, ame­lyet 2021. szep­tem­ber 9–10-én ren­de­zett meg Po­zsony­ban a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te. A kon­fe­ren­ci­án a né­met, észak-amerikai, fran­cia, spa­nyol, orosz be­fo­ga­dás át­te­kin­té­se mel­lett több elő­adás fog­lal­ko­zott a (he­lyi) szlo­vák re­cep­ci­ó­val, va­la­mint a cseh­vel, len­gyel­lel, ro­mán­nal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853)

2022. december 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Imre Lász­ló: Fél­éves fo­lyó­irat – év­szá­za­dos ta­nul­sá­gok­kal. Szép­iro­dal­mi La­pok (1853). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 186. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Az 1853-ben mind­össze fél éven át meg­je­lent Szép­iro­dal­mi La­pok a Bach-korszak leg­igé­nye­sebb ha­zai iro­dal­mi fo­lyó­ira­ta volt. Pákh Al­bert és Gyu­lai Pál szer­kesz­tő­ként ki­vá­ló szer­ző­gár­dát vo­nul­tat­tak fel, mely­hez oda­tar­to­zott pél­dá­ul Ke­mény Zsig­mond, Arany Já­nos vagy Er­dé­lyi Já­nos is.

Je­len kö­tet ér­ve­lé­se sze­rint a pe­ri­o­di­ka olyan iro­dal­mi és nem­zet­po­li­ti­kai tö­rek­vé­se­ket szó­lal­ta­tott meg, ame­lyek (mi­u­tán ezen nem­zet­fél­tő ag­go­dal­ma­kat a ki­egye­zé­ses kor­szak­ban ke­vés­sé vet­ték szá­mí­tás­ba), csak Tri­a­non után vál­tak ak­tu­á­lis­sá a nemzeti-erkölcsi meg­új­ho­dás vo­nat­ko­zá­sá­ban. E cél­ki­tű­zé­sek azon­ban máig sem ve­szí­tet­ték el ér­vé­nyes­sé­gü­ket, s az új és új ki­hí­vá­sok, vál­sá­gok kö­ze­pet­te örök ér­vé­nyű ma­ga­tar­tá­si és al­ko­tói mo­del­lek ana­ló­gi­á­it idé­zik fel. Így szol­gál­tat­va szá­munk­ra to­vább­ra is tör­té­ne­ti és egy­ben eti­kai ve­zér­el­ve­ket szo­ron­ga­tott hely­ze­tek­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

A rokokó arcai (ReKonf ‧ 17)

2022. december 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bartha-Kovács Ka­ta­lin és Fó­rizs Ger­gely, szerk. A ro­ko­kó ar­cai: Ta­nul­má­nyok egy tü­né­keny fo­ga­lom tör­té­ne­té­hez. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 17. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A ro­ko­kó kép­ző­mű­vé­sze­ti zsar­gon­ból vált – tá­gabb ér­te­lem­ben és vissza­te­kin­tő­leg – művészet- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti stí­lust je­len­tő ka­te­gó­ri­á­vá, de iro­dal­mi vagy ze­nei al­kal­ma­zá­sa mind a mai na­pig prob­le­ma­ti­kus. Azt il­le­tő­en sem ala­kult ki kon­szen­zus, hogy a 18. szá­za­di ro­ko­kó ön­ál­ló kor­stí­lust vagy csu­pán de­ko­ra­tív for­má­kat és stí­lus­irány­za­tot jelentett‑e. Ugyan­ak­kor erő­sen tart­ja ma­gát a né­zet, hogy a ro­ko­kó mű­vé­szet al­ko­tá­sai esz­té­ti­ka­i­lag és er­köl­csi­leg nor­ma­sér­tő, ala­cso­nyabb ren­dű mi­nő­sé­get kép­vi­sel­nek. Je­len in­ter­disz­cip­li­ná­ris kö­tet ta­nul­má­nyai – ez utób­bi ér­tel­me­zé­si ha­gyo­mánnyal szá­mot vet­ve – az iro­da­lom, a fes­té­szet és a zene tör­té­ne­té­nek te­rü­le­tén ke­res­nek új uta­kat en­nek a ter­mé­sze­té­nél fog­va tü­né­keny fo­ga­lom­nak a meg­ra­ga­dá­sá­hoz. A tár­gyalt szer­zők, il­let­ve al­ko­tók: Ch­ri­stoph Mar­tin Wi­e­land, Cso­ko­nai ­Vi­téz Mi­hály, Vö­rös­mar­ty ­Mi­hály, Wil­li­am Jo­nes, Mon­tes­quieu, ­ Pier­re Loti, Ador­ján An­dor, va­la­mint Jean-Antoine Wat­teau, Jean-Honoré Fra­go­nard, Wil­li­am Ho­garth és Pjotr Il­jics Csajkovszkij.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (ReKonf ‧ 16)

2022. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dras­kó­czy Esz­ter és Etl­in­ger Mi­hály, szerk. Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 16. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A Be­teg­ség és gyó­gyu­lás a kora új­ko­ri iro­da­lom­ban (1450–1760) című tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia 2021. szep­tem­ber 8–11. kö­zött zaj­lott le a BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet Re­ne­szánsz Osz­tá­lyá­nak szer­ve­zé­sé­ben, az­zal a cél­lal, hogy a be­teg­ség, a tes­ti és lel­ki szen­ve­dés, il­let­ve (el­vá­laszt­ha­tat­lan  po­zi­tív komp­le­men­ter hal­maz­ként) a gyó­gyu­lás és gyó­gyí­tás kér­dés­kö­rét több szem­pont­ból, több tu­do­mány­ág fogalom- és esz­köz­kész­le­té­vel vizs­gál­juk a kora új­kor ma­gyar­or­szá­gi irodalmában.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Tasi Réka írása

2022. december 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresz­tény Já­nos, Rédey-Keresz­tény Jú­lia, Virág Csil­la, Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek so­ro­za­tá­nak 12. da­rab­ja­ként nap­vi­lá­got lá­tott ki­ad­vány a hosszú re­for­má­ció és a kul­tu­rá­lis transz­fer fo­gal­mai köré ren­de­ző­dő ta­nul­má­nyo­kat ígér az ol­va­só szá­má­ra: a 2020. szep­tem­be­ré­ben meg­ren­de­zett, azo­nos című tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­son el­hang­zott elő­adá­sok írá­sos vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za. Amint a kö­tet elő­sza­vát jegy­ző Tóth Zsom­bor fel­hív­ja rá a fi­gyel­met, a kon­fe­ren­cia első kon­tex­tu­sa Az ér­tel­me­zés ha­tal­ma című kon­fe­ren­cia­so­ro­zat volt, mely az iro­da­lom­tör­té­ne­ti meg­ér­tés­ak­tu­sok ér­tel­me­zé­sé­re vál­lal­ko­zott, hang­sú­lyoz­va, hogy az iro­da­lom­tör­té­ne­ti in­terp­re­tá­ció nem mond­hat le a kora új­ko­ri szö­ve­gek kul­tu­rá­lis kon­tex­tu­sa­i­nak meg­ér­té­sé­ről – mely­nek esz­kö­ze le­het az ún. kul­tu­rá­lis transz­fe­rek vizs­gá­la­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2022. november 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Fóti Mik­lós ‒ Pánya Ist­ván. Bod­rog vár­me­gye te­le­pü­lés­há­ló­za­tá­nak re­konst­ruk­ci­ó­ja a tö­rök def­te­rek alap­ján. A zom­bo­ri és a ba­jai ná­hi­je te­le­pü­lé­sei 1578-ban.  Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adat­tá­rak. Budapest‒Kecskemét: Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi Intézet‒Kecskeméti Ka­to­na Jó­zsef Mú­ze­um, 2022.

A tu­do­mány foly­to­nos fej­lő­dé­se szük­ség­sze­rű­en szem­be­sít min­ket an­nak kö­ve­tel­mé­nyé­vel, hogy idő­ről idő­re át­gon­dol­juk a kü­lön­fé­le tu­do­mány­te­rü­le­te­ken fo­lyó ku­ta­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban az újon­nan adó­dó le­he­tő­sé­ge­ket, me­lye­ket mun­kánk so­rán hasz­no­sít­va a ko­ráb­bi­ak­hoz ké­pest újabb, pon­to­sabb, kor­sze­rűbb ered­mé­nye­ket tu­dunk el­ér­ni. Az utób­bi évek­ben a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok te­rü­le­tén is meg­je­lent szá­mos új ku­ta­tá­si mód­szer, amely több tu­do­mány­ág se­gít­sé­gét is igény­be ve­szi a múlt ered­mé­nye­i­nek fe­lül­vizs­gá­la­ta és újak lét­re­ho­zá­sa so­rán. Fóti Mik­lós és Pá­nya Ist­ván köny­ve is e szel­le­mi­ség je­gyé­ben szü­le­tett. A ko­ráb­bi tör­té­ne­ti föld­raj­zi mun­kák­hoz ké­pest komp­le­xebb mó­don igye­kez­tek re­konst­ru­ál­ni az egy­ko­ri Bod­rog vár­me­gye kö­zép­ko­ri te­le­pü­lés­há­ló­za­tát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Kapitalizmus és irodalomtörténet (ReKonf ‧ 15)

2022. november 12. § 1 hozzászólás

reciti könyv

And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A kö­tet „A 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom po­li­ti­kai gaz­da­ság­ta­na” MTA Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port 2021 nya­rán Pé­csett tar­tott kon­fe­ren­ci­á­já­nak elő­adá­sa­i­ból szü­le­tett ta­nul­má­nyo­kat te­szi köz­zé. A szer­zők kö­zött ta­lál­ni iro­da­lom­tör­té­nészt, fi­lo­zó­fust, esz­té­tát, esz­me­tör­té­nészt és köz­gaz­dászt. Írá­sa­ik szer­te­ága­zó te­rü­le­te­ken és kor­sza­kok­ban vizs­gá­lód­nak, de egy­aránt amel­lett ér­vel­nek, hogy a ka­pi­ta­liz­mus meg­ke­rül­he­tet­len prob­lé­má­ja a mo­dern kul­tú­rá­ról való gon­dol­ko­dás­nak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Dóbék Ágnes írása

2022. november 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Vogel Zsu­zsa. Az ol­va­sás út­ja­in, a bi­og­rá­fi­á­tól a köz­köl­té­sze­tig: Fa­lu­di Fe­renc mű­ve­i­nek fo­gad­ta­tá­sa. Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek 292. Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2020.

Vo­gel Zsu­zsa 2020-ban meg­je­lent kö­te­te Fa­lu­di Fe­renc mű­ve­i­nek re­cep­ci­ó­ját vizs­gál­va új szem­pon­to­kat, mód­sze­re­ket és for­rá­so­kat von a Faludi-kutatásba. A mo­nog­rá­fia alap­ját a szer­ző 2013-ban meg­vé­dett PhD-dolgozata ké­pe­zi, ame­lyet je­len for­má­ban az újabb szak­iro­da­lom ered­mé­nye­it fel­hasz­nál­va dol­go­zott át és tett köz­zé.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára

2022. október 18. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Föl­des Györ­gyi, Ma­jor Ág­nes és Szé­ná­si Zol­tán, szerk. Mű­for­dí­tás és más ext­rém spor­tok: Írá­sok Kap­pa­nyos And­rás 60. szü­le­tés­nap­já­ra. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Kap­pa­nyos And­rás nél­kül ez a könyv sem jö­he­tett vol­na lét­re, csak­úgy, mint sok má­sik. Meg az ő har­minc­öt éve ala­ku­ló és gya­ra­po­dó iro­da­lom­tu­dó­si és mű­for­dí­tói élet­mű­ve nél­kül, amely ki­te­kint a 19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom­ra, egyik, nem­zet­kö­zi pers­pek­tí­vát is nyi­tó fó­kusz­pont­ja az avant­gárd, azon kí­vül pe­dig T. S. Eli­ot és James Joyce, újab­ban pe­dig a for­dí­tás­tu­do­mány­ban lát­szik ki­tel­je­sed­ni. És ne fe­led­kez­zünk el szer­kesz­tői mun­ká­i­ról, egye­te­mi ok­ta­tói, va­la­mint tu­do­mány­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­gé­ről sem, meg ar­ról, hogy neki nem „min­den egy­for­mán pop­ze­ne”. Hogy csak a fon­to­sab­ba­kat em­lít­sük.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kisfaludy Sándor: Hazafiúi Szózat

2022. október 17. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kis­fa­lu­dy Sán­dor. Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez (1809). For­rás­ki­adás. Szer­kesz­tet­te Nagy Ágos­ton. Re­Tex­tum 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

Je­len kri­ti­kai ki­adás, mely Kis­fa­lu­dy Sán­dor szü­le­té­sé­nek 250. év­for­du­ló­já­ra je­le­nik meg, Kis­fa­lu­dy Ha­za­fi­úi Szó­zat a’ Ma­gyar Ne­mes­ség­hez című, Jó­zsef ná­dor meg­bí­zá­sá­ra, az 1809. évi in­szur­rek­ció al­kal­má­ból ké­szí­tett fél­hi­va­ta­los buz­dí­tó mun­ká­já­nak au­to­gráf ma­gyar nyel­vű fo­gal­maz­vá­nyát, tisz­tá­za­tát, va­la­mint né­met ki­vo­na­tát köz­li kéz­irat­ból, az utób­bi két eset­ben a meg­bí­zó cen­zú­rá­já­val együtt, to­váb­bá a nyom­tat­vány alap­ján köz­re­ad­ja a mű Sche­di­us Lajos-féle né­met for­dí­tá­sát is. A ki­adás a tex­to­ló­gi­ai ap­pa­rá­tus mel­lett bő­sé­ges tár­gyi jegy­ze­te­ket és rész­le­tes be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Körömi Gabriella írása

2022. október 15. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Heré­di Re­be­ka − Kis­pál Dá­ni­el − Kus­per Ju­dit, szerk., IrKa−Tanulmányok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról. Irka Köny­vek 1. Eger: Lí­ce­um Ki­adó, 2022. (186 p.)

A Lí­ce­um Ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2022 ta­va­szán meg­je­lent IrKa − Ta­nul­má­nyok a ma­gyar­ta­ní­tás mód­szer­ta­na­i­ról című ta­nul­mány­kö­tet­nek már a bo­rí­tó­ja is fel­kel­ti a po­ten­ci­á­lis ol­va­sók ér­dek­lő­dé­sét, hi­szen meg­idé­zi a régi is­ko­lai fü­ze­tek, azaz ir­kák kül­ső meg­je­le­né­sét: a for­ma­vi­lág azt su­gall­ja, hogy a könyv szo­ro­san kap­cso­ló­dik a ta­ní­tás­hoz és a gya­kor­la­ti tu­dás­hoz. A kö­tet ta­nul­má­nya­it el­ol­vas­va ez az elő­fel­te­vé­sünk be is iga­zo­ló­dik.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600)

2022. szeptember 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tün­de: Uta­zás és hír­név. Wit­ten­ber­gi ma­gyar di­á­kok la­tin nyel­vű bú­csúz­ta­tó­ver­sei (1560–1600). Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 185. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben a Wit­ten­ber­gi Egye­tem szel­le­mi­sé­ge je­len­tős ha­tás­sal volt a ma­gyar­or­szá­gi po­li­ti­kai, egy­há­zi és kulturális-oktatási fo­lya­ma­tok­ra. A ko­ráb­bi ku­ta­tá­sok a Wit­ten­berg­ben ta­nu­ló ma­gyar di­á­kok név­so­rá­nak össze­ál­lí­tá­sá­tól kezd­ve Phi­lipp Me­lanch­ton szel­le­mi ha­tá­sá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sén ke­resz­tül is­ko­la­tör­té­ne­ti és egy­ház­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­to­kig ter­jed­tek ki. Is­mert to­váb­bá, hogy a ma­gyar di­á­kok Wit­ten­berg­ben élénk pub­li­ká­ci­ós te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, nagy­részt ap­ró­nyom­tat­vá­nyo­kat je­len­tet­tek meg.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kovács Krisztina írása

2022. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Füzi Iza­bel­la. A vurst­li­tól a mo­zi­ig: A ma­gyar vi­zu­á­lis tö­meg­kul­tú­ra ki­bon­ta­ko­zá­sa (18961914). Aper­tú­ra köny­vek 8. Sze­ged: Pom­pe­ji Ki­adó, 2022. 288 l.

Füzi Iza­bel­la köny­ve dek­la­rált szán­dé­ka sze­rint is hi­ány­pót­ló mo­nog­ra­fi­kus fel­dol­go­zá­sa a ma­gyar vi­zu­á­lis kul­tú­ra szü­le­té­sé­nek. Ezt a célt a szer­ző kö­te­té­nek má­so­dik egy­sé­gé­ben (Vi­zu­á­lis nyil­vá­nos­ság és a ko­rai moz­gó­kép), még pon­to­sab­ban an­nak be­ve­ze­tő fe­je­ze­té­ben (A ko­rai mozi ku­ta­tá­sa és a vi­zu­á­lis nyil­vá­nos­ság) meg is in­do­kol­ja, ami­kor így fo­gal­maz: „Ma­gyar Bá­lint mo­nog­rá­fi­á­ja az 1896 és 1901 kö­zöt­ti idő­sza­kot 13 ol­dal­ban tár­gyal­ja, Kő­há­ti Zsolt köny­ve nyolc és fél ol­dalt szánt en­nek a ko­rai idő­szak­nak, és ebbe be­le­tar­to­zik a tár­sa­dal­mi, tör­té­nel­mi kon­tex­tus váz­la­tos át­te­kin­té­se is.” (76)
» To­vább a tel­jes szövegre «

Kónya Franciska írása

2022. szeptember 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Ma­c­zák Ibo­lya: Köl­csön­zés és kom­po­zí­ció: Szö­veg­al­ko­tás 17–18. szá­za­di szer­zők pré­di­ká­ci­ó­i­ban, Bp., MTAPPKE Ba­rokk Iro­da­lom és Lel­ki­ség Ku­ta­tó­cso­port, 2019 (Páz­mány Iro­dal­mi Mű­hely, Lel­ki­ség­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok, 23.)

Ma­c­zák Ibo­lya ne­vé­vel va­ló­szí­nű­leg min­den­ki ta­lál­ko­zott már, aki a régi ma­gyar pré­di­ká­ció­iro­da­lom­mal ki­csit is fog­lal­ko­zott. Dok­to­ri disszer­tá­ci­ó­já­ban, majd azt kö­ve­tő pub­li­ká­ci­ó­i­ban a je­lö­let­len szö­veg­át­vé­te­lek nyo­má­ba eredt: szám­ta­lan eset­ben re­konst­ru­ál­va a le­het­sé­ges szö­veg­al­ko­tá­si mun­ka­fo­lya­ma­tot az egyes pré­di­ká­to­rok­nál. Ko­ráb­bi ku­ta­tá­sa­i­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dik, azo­kat újabb fel­ve­té­sek­kel egé­szí­ti ki a Köl­csön­zés és kom­po­zí­ció című kö­te­te, amely a Bolyai-ösztöndíj tá­mo­ga­tá­sá­nak ered­mé­nye­képp je­lent meg a Páz­mány Iro­dal­mi Mű­hely Lel­ki­ség­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok so­ro­za­tá­nak 23. da­rab­ja­ként.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században (ReKonf ‧ 14 )

2022. július 29. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dó­bék Ág­nes, szerk. Olasz–magyar iro­dal­mi és mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok a 18–19. szá­zad­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 14. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

A 18. szá­zad má­so­dik fele és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei fon­tos fe­je­ze­tét je­len­tik az olasz–magyar mű­ve­lő­dé­si kap­cso­la­tok tör­té­ne­té­nek. A ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zi és vi­lá­gi ér­tel­mi­ség Itá­li­á­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­tai és olasz irá­nyult­sá­gú mű­velt­sé­ge je­len­tős ha­tást gya­ko­rol­tak a ha­zai kul­tu­rá­lis élet kü­lön­bö­ző szfé­rá­i­ra. A kö­tet ta­nul­má­nyai az itá­li­ai kul­tu­rá­lis be­fo­lyás főbb ha­zai meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it vizs­gál­ják, az olasz–magyar kap­cso­la­tok ku­ta­tá­sá­nak új ered­mé­nye­it ad­ják köz­re az iro­dal­mi ha­tá­sok, a színház- és ze­ne­tör­té­net, a po­pu­lá­ris kul­tú­rá­ban tet­ten ér­he­tő itá­li­ai ele­mek, az uta­zá­si iro­da­lom, a fő­pa­pi kul­tú­ra, va­la­mint a könyv- és könyv­tár­tör­té­net té­ma­kö­re­i­ből.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Papp Ingrid írása

2022. június 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Öt­vös Pé­ter. Az ott­hon el­ha­gyá­sa, fé­le­lem és re­mény­ség: „Elég ne­héz, hogy egye­dül va­gyok”. Kul­tu­rá­lis örök­ség. Budapest–Eger: Kos­suth Kiadó–Eszterházy Ká­roly Egyetem–MTA Könyv­tár és In­for­má­ci­ós Köz­pont, 2021, 414 l.

Öt­vös Pé­ter leg­újabb kö­te­te a több egye­te­mi és ku­ta­tó­in­téz­mény együtt­mű­kö­dé­sét meg­tes­te­sí­tő – és a so­ro­zat­szer­kesz­tői elő­szó alap­ján: most le­zá­ró­dó vagy ed­di­gi for­má­já­ban le­zá­ró­dó – Kul­tu­rá­lis örök­ség című so­ro­zat­ban je­lent meg 2021-ben. A szer­ző a be­ve­ze­tést kö­ve­tő­en öt nagy fe­je­zet­ben írja le a kora új­ko­ri em­ber – mint fo­gal­maz – „egyik leg­nyo­masz­tóbb prob­lé­má­ját”, az ott­ho­ni fe­nye­ge­té­sek kö­vet­kez­té­ben ki­ala­ku­ló fé­lel­met, az el­me­ne­kü­lés kö­vet­kez­mé­nye­it, az emig­rá­ci­ó­val való meg­küz­dés egyé­ni stra­té­gi­á­it és nyel­vi ki­fe­je­zé­se­it a 16. szá­zad végi és 17. szá­zad ele­ji Habs­burg Mo­nar­chi­á­ban. Az így ki­ala­ku­ló a kul­túr­ant­ro­po­ló­gi­ai lét­ál­la­pot­nak le­nyo­ma­ta­ként lét­re­jö­vő szö­veg­kor­pusz­ra (vi­zi­tá­ci­ók­ra, könyv­jegy­zé­kek­re, ver­sek­re, le­ve­lek­re, éne­kek­re és au­to­bi­og­rá­fi­ai mű­vek­re) fó­kusz­ál­va mu­tat­ja be a szer­ző mind a kö­zös­ség, mind pe­dig az egyén eg­zisz­ten­ci­á­lis vál­sá­gát és an­nak kü­lön­fé­le ki­fe­je­ző­dé­si mód­ja­it.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Luis de Ávila y Zúñiga: A császár háborúja Németországban

2022. június 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Luis de Ávi­la y Zúñi­ga. A csá­szár há­bo­rú­ja Né­met­or­szág­ban. Szer­kesz­tet­te, for­dí­tot­ta, a be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyo­kat írta Guit­man Bar­na­bás. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022.

1546–1547 fo­lya­mán zaj­lott a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú az V. Ká­roly csá­szár ál­tal ve­ze­tett eu­ró­pai össze­fo­gás és a né­met pro­tes­táns ren­dek együtt­mű­kö­dé­se ré­vén ala­pí­tott schm­al­kal­de­ni szö­vet­ség kö­zött. A há­bo­rú­ban a Ma­gyar Ki­rály­ság I. Fer­di­nánd és az ud­va­ri hu­szár­ság ré­vén had­vi­se­lő fél­ként vett részt, ér­dem­ben tá­mo­gat­va a spa­nyol, itá­li­ai, né­met­al­föl­di, né­met, oszt­rák és cseh csa­pa­to­kat is fel­vo­nul­ta­tó csá­szá­ri hadsereget.

Kö­te­tünk né­hány rö­vi­debb, kap­cso­ló­dó for­rás kí­sé­re­té­ben elő­ször köz­li ma­gyar nyel­ven a há­bo­rú tör­té­ne­tét a csá­szá­ri ol­dal szem­szö­gé­ből meg­örö­kí­tő Luis de Ávi­la mű­vét. A könyv ele­jén lévő tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok­ban a schm­al­kal­de­ni há­bo­rú előz­mé­nye­i­nek, le­fo­lyá­sá­nak és az utá­na kö­vet­ke­ző évek tör­té­né­se­i­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa ka­pott he­lyet egé­szen az augs­bur­gi val­lás­bé­ke 1555-ös alá­írá­sá­ig. Kü­lön fe­je­ze­tek szól­nak a had­vi­se­lés kü­lön­bö­ző ko­ra­be­li mó­do­za­ta­i­ról, Ávi­la éle­té­ről, mű­vé­nek ke­let­ke­zé­si kö­rül­mé­nye­i­ről. A ta­nul­má­nyo­kat és a kö­zölt for­rá­so­kat ko­ra­be­li nyom­tat­vá­nyok­ból vett met­sze­tek, raj­zok, va­la­mint a kö­tet össze­ál­lí­tó­ja ál­tal ké­szí­tett tér­kép­váz­la­tok egé­szí­tik ki.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András írása

2022. május 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Ke­le­véz Ág­nes. Esti kér­dé­sek: Iro­da­lom­tör­té­ne­ti nyo­mo­zás Ba­bits köl­té­sze­té­ben. MIT fü­ze­tek IX. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2021.

A MIT-füzetek első kö­te­te, Föl­des Györ­gyi mo­nog­rá­fi­á­ja 2012-ben je­lent meg, az­óta a so­ro­zat 2014 ki­vé­te­lé­vel min­den év­ben új kö­tet­tel bő­vült, de Ke­le­véz Ág­nes kö­te­te csak a har­ma­dik a sor­ban, amely ki­fe­je­zet­ten egy szer­zőt ál­lít kö­zép­pont­ba. Az élet­mű­vek egy-egy sza­ka­szá­ra kon­cent­rá­ló kö­te­tek, Re­i­chert Gá­bor Déry- és Tóth Csil­la Márai-monográfiája (2018 és 2019) után Ke­le­véz Ág­nes Ba­bits Mi­hály­ról szó­ló újabb írá­sa­i­nak gyűj­te­mé­nye egy ab­szo­lút köz­pon­ti szer­ző élet­mű­vé­hez en­ge­di kö­ze­lebb az ol­va­sót.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Orosz Andrea: Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése (Vitae ‧ 4)

2022. március 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Orosz And­rea. Ko­váts Jó­zsef. Az élet­rajz és az élet­mű fel­tér­ké­pe­zé­se. Vi­tae 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A du­nán­tú­li szü­le­té­sű Ko­váts Jó­zsef (1780–1809) szá­má­ra na­gyon rö­vid élet­út és még en­nél is rö­vi­debb, mind­össze egy év­ti­zed­nyi köl­tői pá­lya­fu­tás ju­tott osz­tály­ré­szül. A ka­pos­vá­ri bör­tön­ben el­hunyt köl­tő ver­se­it en­nek elle­nére száz­nál is több kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mény őrzi. Ko­váts élet­mű­ve nem szá­mít nagy­nak, mind­össze fél­száz ver­set írt éle­te so­rán, ezek­nek azon­ban más­fél ezer­nél is több má­solatát őr­zik a ma fel­lel­he­tő kéz­ira­tok. Mind­ez meg­győ­ző bi­zo­nyí­ték­ként szol­gál Ko­váts egy­ko­ri nép­sze­rű­sé­gé­re, amely a 19. szá­zad első fe­lé­ben Cso­ko­na­i­é­val ve­te­ke­dett a re­for­má­tus kol­lé­gi­u­mi di­ák­ság és a kol­lé­gi­u­mok fa­lai kö­zül ki­ke­rü­lő ér­tel­mi­sé­gi­ek kö­ré­ben. A ké­sőb­bi kri­ti­ku­sok – a meg­vál­to­zott iro­dal­mi íz­lés­nek kö­szön­he­tő­en – elég mos­tohán bán­tak Ko­váts­csal, szi­go­rú sza­vak­kal il­let­ték költé­szetét és sze­mé­lyét egy­aránt, pusz­tán Csokonai-epigonként te­kin­tet­tek rá, ami nap­ja­ink­ban is ál­ta­lá­nos.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Koósz István írása

2022. március 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Kin­kin szen­szei ál­má­tól a jó és rossz lel­kek küz­del­mé­ig. Há­rom edói kib­jó­si a XVIII. szá­zad végi Ja­pán­ból. For­dí­tot­ta, a kép­le­írá­so­kat, az ér­tel­me­zé­se­ket, a jegy­ze­te­ket, va­la­mint A kib­jó­si he­lye az edói kul­tú­rá­ban című ta­nul­mányt írta Csen­dom And­rea. Szer­kesz­tet­te, A Mei­dzsi előt­ti ja­pán iro­da­lom ma­gyar for­dí­tá­sai című ta­nul­mányt írta Buda At­ti­la. Bu­da­pest, Rá­ció, 2021 (Pa­go­da és krizantém).

A Rá­ció Ki­adó Pa­go­da és Kri­zan­tém című so­ro­za­tá­ban már ed­dig is iga­zi kü­lön­le­ges­sé­gek je­len­tek meg, a leg­utób­bi, ha­to­dik kö­tet­re pe­dig va­ló­ban rá­il­lik, hogy kor­sza­kos a ma­gyar­or­szá­gi ja­pano­ló­gi­á­ban. Nem­csak a for­dí­tás okán, ha­nem an­nak a tu­do­má­nyos hát­tér­nek a köz­zé­té­te­lé­vel is, mely a for­dí­tó­nak a jegy­ze­te­i­ből, ma­gya­rá­za­ta­i­ból, ta­nul­má­nyá­ból és a kö­tet szer­kesz­tő­jé­nek, Buda At­ti­lá­nak a kö­tet­ben meg­je­lent ta­nul­má­nyá­ból (A Mei­dzsi előt­ti ja­pán iro­da­lom ma­gyar for­dí­tá­sai) meg­is­mer­he­tő. A kö­tet címe: Kin­kin szen­szei ál­má­tól a jó és rossz lel­kek küz­del­mé­ig. Al­cí­me sze­rint: Há­rom edói kib­jó­si a XVIII. szá­zad végi Ja­pán­ból. Ezt az al­cí­met azon­ban rész­le­te­seb­ben meg kell ma­gya­ráz­ni, hi­szen még a ja­pán iro­da­lom iránt ér­dek­lő­dők sem biz­tos, hogy pon­to­san tud­ják mit ta­kar.
» To­vább a tel­jes szövegre «

József Attila: Világositsd föl

2022. február 24. § 0 hozzászólás

Vi­lá­go­sitsd föl gyer­me­ked:
a ha­ra­mi­ák em­be­rek;
a bo­szor­kák – ko­fák, ka­sok.
(Csa­hos ku­tyák nem far­ka­sok!)
  Vagy al­ku­doz­nak, vagy böl­csel­nek,
  de mind-mind pénz­re vált re­ményt;
  ki sze­net árul, ki sze­rel­met,
  ki pe­dig ilyen költeményt.

 

És ví­gasz­tald meg, ha vi­gasz
a gyer­mek­nek, hogy így igaz.
Ta­lán dünnyögj egy új me­sét,
fa­sisz­ta kom­mu­niz­mu­sét –
  mi­vel­hogy rend kell a vi­lág­ba,
  a rend pe­dig ar­ra­va­ló,
  hogy ne le­gyen a gye­rek hi­á­ba
  s ne le­gyen sza­bad, ami jó.

 

S ha szá­ját tát­ja a gye­rek
és föl­néz rád, vagy pi­tye­reg –
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy el­ká­bit­ják el­ve­id!
  Nézz a fur­fan­gos cse­cse­mő­re:
  böm­böl, hogy szán­as­sa ma­gát,
  de mig mo­so­lyog az em­lő­re,
  nö­vesz­ti kör­mét és fogát.

(For­rás: Jó­zsef At­ti­la. Összes ver­sei 1927–1937. Szer­kesz­tet­te Stoll Béla. 2. kiad. 3/2. köt. Bu­da­pest: Ba­las­si Ki­adó, 2005, 351.)

🇺🇦

No tags for this post.

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4

2022. február 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Biró An­na­má­ria és Boka Lász­ló, szerk. Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Ki­adó, 2021.

Az Ér­tel­mi­sé­gi kar­ri­er­tör­té­ne­tek, kap­cso­lat­há­lók, író­cso­por­to­su­lá­sok cím­mel Nagy­vá­ra­don meg­ren­de­zett irodalom- és tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat ne­gye­dik kö­te­tét tart­ja ke­zé­ben az ol­va­só. A ta­nács­ko­zá­sok­nak rend­sze­re­sen ad ott­hont a Par­ti­umi Ke­resz­tény Egye­tem Ma­gyar Nyelv- és Iro­da­lom­tu­do­má­nyi tan­szé­ke, mely még 2013-ban dön­tött úgy, hogy két­éven­te ven­dé­gül lát­ja az ér­tel­mi­ség­tör­té­net össze­tett kér­dés­kö­re­i­vel és kar­ri­er­le­he­tő­sé­ge­i­vel, a szel­lem min­den­ko­ri em­be­re­i­nek kap­cso­la­ti há­ló­i­val, il­let­ve al­ko­tói cso­por­to­su­lá­sok, írók, iro­dal­má­rok iz­gal­mas élet­tör­té­ne­te­i­vel fog­lal­ko­zó ku­ta­tó­kat. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés­sel lét­re­jött, két­éven­te meg­tar­tott nagy si­ke­rű ren­dez­vény társ­szervezője ez­út­tal is a bu­da­pes­ti Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont (ko­ráb­ban MTA) Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te volt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Kéziratosság és nyomtatott kultúra a régiségben

2022. január 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ko­vács An­na­má­ria, Mol­nár An­na­má­ria, Vi­rág Csil­la, Vit­kai Nóra és Vra­bély Márk, szerk. Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2020. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja ti­ze­dik kon­fe­ren­cia­kö­te­tét tart­ja (vir­tu­á­lis) ke­zé­ben az ol­va­só. A Fi­Kon be­ce­ne­vű hall­ga­tói kez­de­mé­nye­zés cél­ja egy, a fi­a­tal ku­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett, szak­ma­i­lag igé­nyes, a régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó éven­kén­ti kon­fe­ren­cia­so­ro­zat meg­ren­de­zé­se. A 2020. ok­tó­ber 15–16. kö­zött a pan­dé­mia mi­att az on­line tér­ben le­zaj­lott Kéz­ira­tos­ság és nyom­ta­tott kul­tú­ra a ré­gi­ség­ben című kon­fe­ren­cia is eb­ben a szel­lem­ben va­ló­sult meg. Je­len kö­tet az ott el­hang­zott elő­adá­sok ta­nul­mánnyá szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

…daß er uns einen Correspondenten in Wien ausmache“

2022. január 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Zol­tán Csep­re­gi und Ju­li­an­na Or­sós, hrsg. v. „…daß er uns ei­nen Cor­res­pon­den­ten in Wien aus­ma­che“ Be­rich­te, Bri­e­fe und Auf­ze­ich­nun­gen von dä­nis­c­hen und sch­we­dis­c­hen Ge­sandtschafts­pre­di­gern in Wien (1705­–1755). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Der westfä­lis­che Frie­de re­gel­te u. a. die Tä­tig­ke­it der Leg­a­ti­on­spre­di­ger und Ge­sandtschafts­kapel­len – als sys­tem­frem­der Ele­men­te im Zeital­ter der Konfessionalisierung.

Auf di­e­ser Rechtsg­rund­lage ka­men die dä­nis­c­hen (Pa­ris, Mad­rid, Warschau, Wien), die sch­we­dis­c­hen (Pa­ris, Wien), die hol­län­dis­c­hen (Wien, Kons­tan­tin­opel) evan­gelis­c­hen und die kaiserlich-katholischen Ge­sandtschafts­kapel­len zustan­de (Stock­holm, Ham­burg, Den Haag, Lon­don, Mos­kau). Die Got­tes­di­ens­te in den Wi­e­ner Kapel­len (die zwei lu­the­ris­c­hen und den ei­nen re­for­mi­er­ten) durf­ten außer dem Botschaftsper­so­nal nur Pro­tes­t­an­ten be­su­chen, die sich von Amts we­gen in der Haupt- und Res­idenz­stadt auf­hi­el­ten: am Hofe an­we­sen­de Re­ichs­stän­de und de­ren hier akk­re­di­ti­er­te Räte, Re­ichs­hofrä­te, Re­ich­sa­gen­ten, kaiser­lich pri­vi­le­gi­er­te Ni­e­der­leger (Großhänd­ler) und Hof­li­e­fe­r­an­ten. Die Be­hör­den üb­ten außer­dem Nach­sicht im Fal­le von in kaiser­li­chem Di­enst ste­hen­den Of­fi­zi­e­ren und dem übrig geb­li­ebe­nen evan­gelis­c­hen Adel Niederösterreichs.

Eine il­le­gale Grup­pe un­ter den Got­tes­di­enst­be­su­chern bil­de­ten die ges­ells­chaft­lich ni­ed­ri­ge­ren Schich­ten: Hand­werks­ges­el­len, Stu­den­ten, Ha­us­leh­rer, Wit­wen und das Di­enst­per­so­nal der oben auf­gezähl­ten Evan­gelis­c­hen mit Son­der­rech­ten.…
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9.

2021. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A köz­kul­tú­ra ku­ta­tá­sa min­den­képp a ré­gé­szet­tel ro­kon. De va­jon ki tud­ja, kik vol­tak ott­hon, és kik vol­tak ven­dé­gek Pom­pe­ji há­za­i­ban, akik sose jár­tak ott ko­ráb­ban? A tár­gya­ik, a csont­ja­ik, az éle­tük utol­só per­ce va­la­mi más­nak lett a do­ku­men­tu­ma. A köz­kul­tú­ra em­lé­kei is így szó­ród­nak szét, gyak­ran tel­je­sen más kö­zeg­ben, mint ami­ben va­la­ha ér­tel­mük volt. Ten­ger­ből jön, csi­kó­hal for­má­jú, de még­se csi­kó­hal. Ami még­is ér­de­kes­sé te­szi: ho­gyan, mi­ért ke­rült a szál­lít­mány a víz­be, s mi­ként jut, mi­ért jut­hat egy­ál­ta­lán a part­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András írása

2021. december 30. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Mé­szá­ros Zsolt, Pa­rá­di And­rea és Rá­kai Or­so­lya szerk. Kaff­ka 100: Ta­nul­má­nyok Kaff­ka Mar­git­ról. Bu­da­pest, Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, 2020.

Bán­tó­an ke­vés he­lyen em­lé­kez­tek meg Kaff­ka Mar­git ha­lá­lá­nak szá­za­dik év­for­du­ló­já­ról há­rom év­vel ez­előtt, 2018-ban, de ez is csak a re­cen­ze­ált ki­ad­vány je­len­tő­sé­gét ér­té­ke­li föl. A Kaff­ka 100 ugyan­is az egyet­len mérv­adó em­lék­nyom ar­ról, hogy a honi irodalom- és kul­tú­ra­tu­do­mány nem fe­led­ke­zett el tel­je­sen a Nyu­gat num­ber one író­nő­jé­nek cen­te­ná­ri­u­má­ról. Az író­nő­é­ről, akit év­ti­ze­dek óta rend­sze­re­sen oda­so­rol­nak a mo­dern iro­da­lom (job­bá­ra fér­fi­úi) tag­jai közé, de ezt a kö­te­le­ző­nek vélt gesz­tust a kor­tár­sak­hoz mér­ten rit­káb­ban kö­ve­ti tény­le­ges ka­no­ni­zá­ci­ós vagy új­ra­ol­va­sá­si ak­tus.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Az elbeszélt tér (ReKonf ‧ 13)

2021. december 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Haj­du Pé­ter, Rá­kai Or­so­lya és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Az el­be­szélt tér. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 13. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Alap­ve­tő­nek lát­szik, hogy az el­be­szé­lés di­men­zi­ó­ja az idő. És bár min­den cse­lek­vés, tör­té­nés ki­bon­ta­ko­zá­sá­hoz tér­re épp­úgy szük­ség van, mint idő­re, és az idő ér­zé­ke­lé­sé­hez el­mé­le­ti­leg is szük­sé­ges a (tér­ben tör­té­nő) moz­gás, a tér a nar­ra­to­ló­gi­á­nak so­ká­ig vi­szony­lag mel­lé­kes, el­ha­nya­gol­ha­tó ter­ré­nu­ma ma­radt. A „tér­be­li­ség for­du­la­ta” azon­ban a 20. szá­zad vége felé egy­re na­gyobb je­len­tő­ség­re tett szert: az iro­da­lom­tól és az el­be­szé­lés­el­mé­let­től ha­gyo­má­nyo­san tá­vo­lab­bi­ként el­gon­dolt disz­cip­lí­nák sora kezd­te be­emel­ni sa­ját esz­köz­tá­rá­ba a nar­ra­ti­vi­tás szá­mos fo­gal­mát, a le­írás, a sze­rep­lő, a né­ző­pont és az el­be­szélt idő mel­lett az el­be­szélt tér kon­cep­ci­ó­ját is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Mészáros Gábor írása

2021. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyi­me­si Eme­se: Szend­rey Jú­lia iro­dal­mi pá­lya­fu­tá­sa. Tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sok. Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2021 (Li­ga­tu­ra), 295 l.

Gyi­me­si Eme­se lát­ha­tó­an már mo­nog­rá­fi­á­ja meg­je­le­né­se előtt igye­ke­zett vál­toz­tat­ni azon a té­nyen, hogy a 19. szá­za­di női szer­zők szö­ve­gei ja­va­részt csak a ko­ra­be­li for­rá­sok­ból hoz­zá­fér­he­tők. Mi­köz­ben a női írók új­ra­ér­tel­me­zé­se egé­szen nép­sze­rű ku­ta­tá­si te­rü­let, a 19. szá­za­di női szer­zők szép­iro­dal­mi és más tí­pu­sú szö­ve­ge­i­nek ki­adá­sa vá­rat ma­gá­ra. 2018-ban Gyi­me­si Eme­se saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben je­lent meg Szend­rey Jú­lia összes köl­te­mé­nye­i­nek ki­adá­sa, majd 2019-ben Szend­rey Jú­lia gyer­mek­ko­rá­nak és Pe­tő­fi utá­ni há­zas­sá­gá­nak és csa­lád­já­nak ed­dig jó­részt ki­adat­lan for­rá­sai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Márton: Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében. Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet” (Vitae ‧ 3)

2021. december 24. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Szi­lá­gyi Már­ton. Az író­vá vá­lás mik­ro­tör­té­ne­te a 19. szá­zad első fe­lé­ben. Lisz­nyai Kál­mán és az „iro­dal­mi gé­pe­zet.” Vi­tae 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

Lisz­nyai Kál­mán (1823–1863) az 1840-es évek új iro­dal­mi nem­ze­dé­ké­nek rep­re­zen­táns alak­ja volt, Pe­tő­fi ba­rá­ti kö­réhez tar­to­zott, s az­tán az 1850-es évek egyik leg­na­gyobb iro­dal­mi si­ke­re fű­ző­dik a ne­vé­hez: Pa­lóc da­lok című verses­ kö­te­tét két ki­adás­ban, ál­lí­tó­lag hat­ezer pél­dány­ban jelen­tették meg. Ez a mo­nog­rá­fia nem írói mun­kás­sá­gá­nak új­raértelmezésére és eset­le­ges ha­tás­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gé­nek bi­zony­ga­tá­sá­ra vál­lal­ko­zik: Lisz­nyai köl­té­sze­te ezt nem is in­do­kol­ná. Az élet­pá­lya át­te­kin­té­sé­nek azon­ban ko­moly ér­de­kes­sé­get köl­csö­nöz a jól do­ku­men­tál­ha­tó élet­pá­lya, amely épp­úgy tá­masz­kod­hat a köl­tő sa­ját, bár rendezetle­nül hát­ra­ha­gyott ha­gya­té­ká­ra, mint ahogy le­vél­tá­ri forrá­sokra és egy­ko­rú saj­tó­hír­adá­sok­ra, s ezért szin­te fel­kí­nál­ja ma­gát egy olyan mik­ro­tör­té­ne­ti fó­ku­szú vizs­gá­lat­ra, amely kü­lön­bö­ző lép­té­kek fi­gye­lem­be vé­te­lé­vel kí­ván­ja megra­gadni a ma­gyar iro­da­lom 19. szá­zad kö­ze­pi in­téz­mé­nye­i­nek ki­ala­ku­lá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Maróthy Szilvia írása

2021. december 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Ga­ál­né Kalydy Dóra, szerk. Open Sci­en­ce: Nyílt tu­do­mány ma­gyar szem­mel. A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Könyv­tá­rá­nak köz­le­mé­nyei. Új so­ro­zat, 45. Bu­da­pest: Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Könyv­tár és In­for­má­ci­ós Köz­pont, 2021.

Bár nem rit­ka a fenn­tar­tók, a pi­a­ci sze­rep­lők, vagy akár a tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek ré­szé­ről a transz­pa­ren­cia re­la­ti­vi­zá­lá­sa, a nyílt ku­ta­tás szem­pont­já­ból könnyen meg­ra­gad­ha­tó a szó je­len­té­se. A nyílt tu­do­mány­ban az át­lát­ha­tó­ság annyit tesz, hogy a ku­ta­tá­si ered­mény, tu­do­má­nyos ál­lí­tás le­gyen el­len­őriz­he­tő, re­pro­du­kál­ha­tó. Ez pe­dig ak­kor tud meg­va­ló­sul­ni, ha a kö­zös­ség hoz­zá­fér a tu­do­má­nyos ered­mény­hez és az alap­já­ul szol­gá­ló for­rá­sok­hoz együt­te­sen. Ha a for­rá­sok (a ha­gyo­má­nyos for­rá­so­kon túl pl. adat­so­rok, szá­mí­tó­gé­pes kó­dok, képi és au­dio­vi­zu­á­lis tar­tal­mak) egé­szé­nek hoz­zá­fér­he­tő­vé té­te­le adat­vé­del­mi aka­dály­ba üt­kö­zik, tö­re­ked­ni kell a nyílt tu­do­mány alap­el­vé­re: „a ku­ta­tás­nak oly mér­ték­ben nyi­tott­nak kell len­nie, amennyi­re le­het­sé­ges, és annyi­ra zárt­nak, amennyi­re szük­sé­ges”.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában (ReKonf ‧ 12)

2021. december 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ko­vács Jan­ka, Móré Tün­de, Rédey-Keresztény Já­nos, Rédey-Keresztény Jú­lia, Vi­rág Csil­la és Vra­bély Márk, szerk. Köz­ve­tí­tők és köz­ve­tí­tés: Kul­tu­rá­lis transz­fer a hosszú re­for­má­ció kon­tex­tu­sá­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 12. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet írá­sai szer­te­ága­zó té­má­kat bon­col­gat­nak, a kö­zép­ko­ri kó­dex­má­so­lás­tól kezd­ve egé­szen a 19. szá­zad for­du­ló­ján ki­ala­ku­ló or­vo­si szak­nyelv vizs­gá­la­tá­ig.­ A szer­zők egy­től egyig fi­a­tal ku­ta­tók, akik­nek írá­sa­it el­ső­sor­ban az moz­gat­ta, ho­gyan le­het a kul­tu­rá­lis transz­fe­rek je­len­sé­gét és vál­to­za­ta­it meg­ra­gad­ni, va­la­mint ho­gyan il­lesz­ked­nek a vizs­gált je­len­sé­gek a hosszú re­for­má­ció korszakalakzatába.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Dorogi Ilona írása

2021. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

He­gyi Klá­ra, A fü­le­ki szan­dzsák. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2019.

A Ma­gyar Nem­ze­ti Le­vél­tár Or­szá­gos Le­vél­tá­ra és a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek mun­ka­tár­sai kö­zött 2014-ben a Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si, Fej­lesz­té­si és In­no­vá­ci­ós Hi­va­tal tá­mo­ga­tá­sá­val kez­dő­dött az az együtt­mű­kö­dés (NKFI K 108919, 132475 és 132609), amely­nek fő cél­ki­tű­zé­se, hogy össze­gyűjt­ve a Ma­gyar­or­szág te­rü­le­té­re vo­nat­ko­zó összes fenn­ma­radt 16‒17. szá­za­di osz­mán jövedelem- és bir­tok­gaz­dál­ko­dá­si ira­tot, fel­dol­go­zá­su­kat kö­ve­tő­en a részt­ve­vő ku­ta­tók a le­vél­tár hon­lap­ján lét­re­hoz­za­nak egy on­line el­ér­he­tő adat­bá­zist, a vi­zu­á­lis meg­je­le­ní­tést is biz­to­sít­va egy kap­csolt tér­in­for­ma­ti­kai adat­bá­zis se­gít­sé­gé­vel.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Drága Tanárnő!”

2021. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüs­kés Anna és Tüs­kés Gá­bor, vá­lo­gat­ta, saj­tó alá ren­dez­te, szerk. „Drá­ga Ta­nár­nő!” Irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti for­rá­sok Tüs­kés Ti­bor­né ha­gya­té­ká­ból (1949–1997). Em­lé­ke­zé­sek (2019, 2021). Bu­da­pest: re­ci­ti, 2021.

A kö­tet vá­lo­ga­tást nyújt Tüs­kés Ti­bor­né Sze­mes Anna (1930–2020) kö­zép­is­ko­lai ma­gyar­ta­nár ha­gya­té­ká­ban fenn­ma­radt for­rá­sok­ból, a neki aján­lott írá­sok­ból és a róla szó­ló em­lé­ke­zé­sek­ből. A gyűj­te­mény há­rom pé­csi köz­ok­ta­tá­si in­téz­mény, a Csé­ti Ottó Bá­nya­ipa­ri Tech­ni­kum, a Le­ő­wey Klá­ra Gim­ná­zi­um és a Ba­ra­nya Me­gyei Pe­da­gó­gi­ai In­té­zet tör­té­ne­té­hez kap­cso­ló­dik, mi­köz­ben fényt vet egy nem min­den­na­pi ta­nár­egyé­ni­ség éle­té­re, mun­ká­já­ra, a tan­órá­kon messze túl­mu­ta­tó ok­ta­tó, ne­ve­lő te­vé­keny­sé­gé­re. A for­rá­sok ál­tal fel­ölelt idő­szak az 1950-es évek­től a Kádár-korszakon át az 1989 utá­ni év­ti­zed vé­gé­ig ter­jed. A fi­lo­ló­gi­ai jegy­ze­tek­kel el­lá­tott do­ku­men­tu­mok szá­mos mű­fajt kép­vi­sel­nek: a sze­mé­lyi és hi­va­ta­los ira­to­kon, to­váb­bá egy ön­élet­raj­zi vissza­em­lé­ke­zé­sen kí­vül van­nak köz­tük ver­sek, az iro­dal­mi szak­kö­ri mun­ka for­rá­sai, be­szé­dek, új­ság­cik­kek, in­ter­júk és levelek.


» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.