Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kis­fa­lu­dy: Ta­nul­má­nyok, szerk. Han­sá­gi Ág­nes, Her­mann Zol­tán, Ba­la­ton­fü­red, Ba­la­ton­fü­red Vá­ro­sért Köz­ala­pít­vány, 2016 (Tem­pe­völgy Köny­vek, 21).

Az azo­nos cím­mel meg­ren­de­zett ba­la­ton­fü­re­di kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­it össze­gyűj­tő kö­tet arra a fon­tos fel­adat­ra vál­lal­ko­zott, hogy két, az utób­bi idő­ben el­ha­nya­golt szer­ző – Kis­fa­lu­dy Sán­dor és Kis­fa­lu­dy Ká­roly – élet­mű­vét ér­tel­mez­ze újra, ez­ál­tal föl­kelt­ve irán­tuk az iro­da­lom­tör­té­né­szek ér­dek­lő­dé­sét. Ez a szán­dék na­gyon hasz­nos, hi­szen a két Kis­fa­lu­dy sok pá­lya­tár­suk­hoz ha­son­ló­an csak a má­sod­he­ge­dűs sze­re­pét töl­ti be több iro­da­lom­tör­té­ne­ti nar­ra­tí­vá­ban.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom, szerk. Czif­ra Ma­ri­ann, Szi­lá­gyi Már­ton, Deb­re­cen, Deb­re­ce­ni Egye­te­mi Ki­adó, 2014 (Cso­ko­nai Könyv­tár: Bib­li­ot­he­ca Stu­dio­rum Lit­ter­ari­um, 55).

A Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom című kö­tet az azo­nos című 2013. má­jus 29–31-én meg­ren­de­zett mis­kol­ci kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­in ala­pul, ame­lyet az MTADE Tex­to­ló­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port­ja (a Deb­re­ce­ni Egye­tem, a Sze­ge­di Egye­tem és az ELTE klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó ku­ta­tói), a Mis­kol­ci Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja, va­la­mint az MTA I. Osz­tá­lyá­nak Tex­to­ló­gi­ai Mun­ka­bi­zott­sá­ga szer­ve­zett egy kon­fe­ren­cia­so­ro­zat har­ma­dik, záró ese­mé­nye­ként.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dá­vid Gá­bor Csa­ba, „Cé­lunk tö­ké­le­te­se­dé­sünk”: A nem­zet­ne­ve­lő Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., 2013., Ar­gu­men­tum (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 172).

Wes­se­lé­nyi Mi­kós­sal, az 1830–1840-es évek ne­me­si re­form­el­len­zé­ké­nek egyik pro­mi­nens sze­mé­lyi­sé­gé­vel kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink Tróc­sá­nyi Zsolt 1965-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­ja (Tróc­sá­nyi Zsolt, Wes­se­lé­nyi Mik­lós, Bp., Aka­dé­mi­ai, 1965.) óta csak ke­vés­sel gya­ra­pod­tak. Rá­adá­sul az er­dé­lyi po­li­ti­kus rend­kí­vül ter­je­del­mes és adat­gaz­dag le­ve­le­zé­sé­nek, nap­ló­já­nak, va­la­mint po­li­ti­kai be­szé­de­i­nek is csak el­enyé­sző ré­szét ren­dez­ték ed­dig saj­tó alá.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ki­an Pro­kop­ovych, In the Pub­lic Eye: The Bu­da­pest Ope­ra Hou­se, the Au­di­en­ce and the Press, 18841918, Böh­lau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Bu­da­pes­ti Nap­ló 1903. má­jus 5. szá­má­ban G‑ly ál­ne­vű új­ság­író a Fil­har­mó­nia Ope­ra­ház­ban meg­tar­tott kon­cert­jén üre­sen ma­ra­dó szé­kek­re ma­gya­rá­za­tot ke­res­ve fo­gal­maz­ta meg fel­ve­té­sét, ame­lyet min­den bi­zonnyal az 1884-ben meg­nyi­tott Ope­rá­ra is so­kan ér­vé­nyes­nek tar­tot­tak: „»A mí­velt vi­lág na­gyobb és kö­zép­sze­rű vá­ro­sa­i­nak pél­dá­já­ra« ala­pí­tot­ták ná­lunk a Fil­har­mó­ni­ai Tár­su­la­tot. Te­hát nem bel­ső szük­ség­let­ből. A mí­velt Nyu­ga­ton van, te­hát le­gyen ná­lunk is. […] Vagy­is a fil­har­mó­ni­á­val sza­kasz­tott úgy va­gyunk, mint egy­né­mely más in­téz­ménnyel, ame­lyet meg­csi­nál­tunk, mert – bo­csá­nat a bar­ba­riz­mu­sért: – l’Occident ob­lige.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Mil­ba­cher Ró­bert, Bá­bel Ago­rá­ján: Esszék, ta­nul­má­nyok a nem­ze­ti iro­da­lom­ról, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2015.

Re­cen­zi­óm­mal egy régi adós­sá­got tör­lesz­tek, ugyan­is pár éve Mil­ba­cher Ró­bert Arany-könyvéről ké­szül­tem kri­ti­kát írni, de rész­ben raj­tam kí­vül álló okok mi­att ez­zel nem ké­szül­tem el (Mil­ba­cher Ró­bert, Arany Já­nos és az em­lé­ke­zet bal­zsa­ma: Az Arany-hagyomány a ma­gyar kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet­ben, Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2009; l. Tö­rök Zsu­zsa re­cen­zi­ó­ját a régi rec.itin.). A ko­ráb­bi könyv­vel kap­cso­la­tos meg nem írt ész­re­vé­te­le­im meg­szo­rí­tá­sok­kal erre a könyv­re is vo­nat­koz­tat­ha­tók, így ta­lán meg­bo­csát­ha­tó e kés­le­ke­dés. Mil­ba­cher me­to­do­ló­gi­a­i­lag, cél­ki­tű­zé­se­i­ben és szó­hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt a ko­ráb­bi kö­te­té­ben ki­ta­po­sott ös­vé­nyen ha­lad to­vább: a ma­gyar iro­da­lom ka­no­ni­kus mű­ve­it igyek­szik a meg­szo­kot­tól el­té­rő meg­vi­lá­gí­tás­ban be­mu­tat­ni, mind­ezt pe­dig új kon­tex­tu­sok hoz­zá­ren­de­lé­sé­vel, il­let­ve a mű­vek kon­tex­tu­á­lis és biogra­fi­kus új­ra­al­le­go­ri­zá­lá­sá­val pró­bál­ja el­ér­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek: Az em­be­ri test a 18–19. szá­za­di fi­lo­zó­fi­á­ban, me­di­ci­ná­ban és ant­ro­po­ló­gi­á­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2014.

Az Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek című ta­nul­mány­kö­tet a Gon­do­lat Ki­adó tu­do­mány­tör­té­ne­ti so­ro­za­tá­nak má­so­dik ré­sze­ként je­lent meg. Míg a so­ro­zat első tag­ja, a For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok (szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013. L. a re­cen­zi­ó­mat a re­ci­tin.) a geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom 18–19. szá­za­di köl­csön­ha­tá­sa­i­ra fó­kusz­ált, ad­dig e má­so­dik kö­tet az em­be­ri test­tel kap­cso­la­tos 18–19. szá­za­di tu­do­má­nyos dis­kur­zu­sok­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok: A geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom köl­csön­ha­tá­sai a 18–19. szá­zad­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013.

Gur­ka De­zső a je­len ta­nul­mány­kö­tet­tel, va­la­mint az an­nak alap­ját je­len­tő, a 2012-ben a Szent Ist­ván Egye­tem szar­va­si Pe­da­gó­gia Ka­rán meg­ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val foly­tat­ja ko­ráb­bi, a ha­zai tu­do­má­nyos­ság ber­ke­in be­lül egye­dül­ál­ló­nak mond­ha­tó vál­lal­ko­zá­sát. Is­mét a tu­do­má­nyok mai rend­sze­re sze­rint egy­más­sal még csak nem is ha­tá­ros tu­do­mány­te­rü­le­tek pár­be­széd­be vo­ná­sá­ra tesz kí­sér­le­tet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 kö­zött négy kö­te­te­ben meg­je­lent, a ro­man­ti­kus tu­do­má­nyok és a göt­tin­gai pa­ra­dig­ma ku­ta­tá­si prog­ram­ja köré szer­ve­ző­dő könyv­so­ro­za­tá­val.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Gábori Kovács József recenziója

2015. július 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Jó­lét és erény: Ta­nul­má­nyok Szé­che­nyi Ist­ván Hi­tel című mű­vé­ről, szerk. Hi­tes Sán­dor, Bp., re­ci­ti, 2014 (Ha­gyo­mány­fris­sí­tés, 2).

Az MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek XIX. Szá­za­di Osz­tá­lya 2011-ben Ha­gyo­mány­fris­sí­tés né­ven kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot in­dí­tott, mely­nek ér­te­kez­le­te­in az elő­adók az elő­ze­tes ter­vek sze­rint je­len­ko­ri ön­ér­tel­me­zé­sünk alap­szö­ve­ge­it tár­gyal­ják, va­la­mint olyan tex­tu­so­kat, ame­lyek a ká­no­non kí­vül­ről já­rul­tak hoz­zá a ha­gyo­mány rend­sze­ré­nek ala­ku­lá­sá­hoz.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Kalavszky Zsófia írása a Text within Text − Текст в тексте című tanulmánykötetről

2014. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Text wit­hin Text − Cul­tu­re wit­hin Cul­tu­re: Rus­si­an Li­te­ra­tu­re (19th Cent­ury) in Con­texts of Cul­t­u­ral Dy­na­mics. Текст в тексте Культура в культуре: Русская литература (19 век) в контекстах динамики культуры, eds. Ka­ta­lin Kroó, Pe­eter Torop, Budapest−Tartu, L’Harmattan, 2014.

Levitan_ozero28


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fórizs Gergely írása az első Festetics György-monográfiáról

2014. december 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Ku­rucz György, Keszt­hely gróf­ja Fes­te­tics György, Bu­da­pest, Cor­vi­na, 2013.

Ku­rucz György köny­ve az első mo­nog­rá­fia a ma­gyar gazdaság- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben egy­aránt ma­ra­dan­dó nyo­mot ha­gyó gróf Fes­te­tics György (1755–1819) élet­pá­lyá­já­ról. A hi­ány­pót­ló kö­tet­ben fel­dol­go­zott anyag a keszt­he­lyi főúr sok­szí­nű élet­út­já­nak meg­fe­le­lő­en rend­kí­vül szer­te­ága­zó. A mun­ká­ból min­den ed­di­gi­nél ala­po­sabb is­me­re­tek­re te­he­tünk szert Fes­te­tics ma­gán­éle­té­ről és köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sa­i­ról egy­aránt: ta­nul­má­nya­i­ról, hi­va­ta­li és ka­to­nai pá­lyá­já­ról, gaz­dál­ko­dá­sá­ról, az ál­ta­la ala­pí­tott in­té­ze­tek­ről, kul­tú­ra­tá­mo­ga­tó te­vé­keny­sé­gé­ről, fe­le­sé­gé­hez és fi­á­hoz való vi­szo­nyá­ról.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fóti Miklós recenziója

2013. április 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Fāṭı­ma cAliyye – Maḥmūd Escad, Tacaddüd‑i Zevcāt Zeyl – Con­ti­nu­a­ti­on of the De­ba­te on Poly­gamy, A Mo­dern Tur­kish Vers­ion, Transcript­ion, and Fa­csi­mi­le, ed. Rana von Mende-Altaylı, Ber­lin, 2010 (Stu­di­en zur Spra­che, Ge­schich­te und Kul­tur der Türk­völ­ker, 9).

A 19. szá­zad­ban az Osz­mán Bi­ro­da­lom­ban a re­form­kor­tól (Tan­zim­at) kez­dő­dő­en az ál­ta­lá­nos mo­der­ni­zá­ci­ós tö­rek­vé­sek kö­zött elő­tér­be ke­rült a nők hely­ze­tét érin­tő re­for­mok ügye. 1856-ban el­tö­röl­ték a női rab­szol­ga­sá­got (cā­riye­lik), 1858-ban a föld­tör­vény ke­re­te­in be­lül a nők örö­kö­sö­dé­si jo­ga­it ter­jesz­tet­ték ki, 1869-ben je­lent meg az első fo­lyó­irat nők ré­szé­re (Teraḳḳī‑i Muḫad­derāt), a kö­vet­ke­ző év­ti­ze­dek­ben pe­dig szá­mos ok­ta­tá­si in­téz­ményt hoz­tak lét­re szá­muk­ra. A kor­mány­zat re­form­in­téz­ke­dé­sei mel­lett a kor iro­dal­mi éle­té­nek nagy­jai is élén­ken fog­lal­koz­tak a nők hely­ze­té­vel. Je­len­tős köl­tők és írók – Namık Ke­mal, İbr­ahim Şi­na­si vagy Ah­met Mit­hat Paşa – ír­tak a meg­ren­de­zett há­zas­ság, a nők köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sa, il­let­ve a fá­tyol vi­se­lé­sé­nek kér­dé­sé­ről. Ki­áll­tak a nők jo­ga­i­nak ki­ter­jesz­té­sét szol­gá­ló in­téz­ke­dé­sek mel­lett, ugyan­ak­kor véd­ték az isz­lám­ban gyö­ke­re­ző ha­gyo­má­nyo­kat.


» To­vább a tel­jes szö­veg­re «