2014. február 10. §
reciti könyv
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.
Évszázados tapasztalat, hogy a közköltészet végeláthatatlan svédasztalát (netán bolhapiacát?) egyaránt körülállják hivatásos és műkedvelő költők, de „szűrös-gubás emberek” is, s mindenki leemel róla valamit, ami megtetszik neki. Talán le is tesznek ide ezt-azt: a közköltészet új elemeket szívhat magába a szóbeliségből, népdalokból, mondákból, közmondásokból. E kapcsolatrendszer legalább akkora (ha nem nagyobb) értékek közvetítőjévé teszi, mint amikor a műköltészet „háztáji”, gyengécske visszfényeként viselkedik.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2. kötete az előzmények szellemében, mégis új irányokból keresi a választ a fentiekre. Ezúttal e hagyomány tág határvidékére kirándulunk: az alkalmi műköltészet, az epigonizmus, a propaganda világába.
» Tovább a teljes szövegre «
2013. május 10. §
2012. december 28. §
reciti könyv
Szívből jövő emlékezet: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. Fórizs Gergely, Budapest, reciti, 2012 (Hagyományfrissítés, 1).
Jelen kötet szerzői Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok címen ismert írásának újraolvasására vállalkoznak. A tanulmányok változatos kiindulópontú (klasszika-filológiai, eszmetörténeti, kritikatörténeti, tudománytörténeti, folklorisztikai, filozófiatörténeti és irodalomtörténeti), de minden esetben szövegközeli elemzései a tárgyalt szöveg új értelmezési lehetőségeinek megteremtésén túl hozzájárulnak a bölcsészeudományok egyes módszertani beidegződéseinek felülvizsgálatához.
» Tovább a teljes szövegre «
2012. december 18. §
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012.
A Doromb tanulmánykötet-sorozat a közköltészet, a populáris irodalom rejtelmes világába vezet. A címet a reformkori debreceni kéziratok hatására, önironikusan választottuk. Nem kétséges: bizony lantról lesz szó e kötetekben, amely csak látszólag „negatív”. Inkább: mezítlábas, fapados, furnértetős, filléres, egyhúrú, alkalmi… Aki lantot pendít, az képes dallamot játszani – aki dorombot, az a dallamnak csak árnyékát, kivonatát, ritmusát, illúzióját. Az egyikük létrehoz, a másikuk felidéz, helyettesít, re- vagy dekonstruál. Egyiküké a Mű, másikuké a szöveg.
A sorozat nyitó darabjának tanulmányai a középkortól a reformkorig sokféle közköltészeti érintkezésekről, háttértudásról, a populáris kultúra irodalmi kapcsolatairól tudósítanak. Talán ízelítőt adnak abból a körforgásból, amely szájhagyomány és írásbeliség, elit művészetek és a köznépi, falusi, mezővárosi, később polgári közösségi műveltség között figyelhető meg. S ne gondoljuk, hogy csak e régi korokban, hiszen napjainkig egészen hasonló folyamatok tartják ébren a populáris kultúrát.
» Tovább a teljes szövegre «
2012. április 20. §
reciti könyv
„A végtelenség küszöbén”: Írások Vujicsics Sztoján emlékére, szerk. Török Zsuzsa, Vujicsics Marietta, rec.iti, Budapest, 2012.
Vujicsics Sztoján
Стојан Вујичић
1933–2002
„Nyomot hagyni, azt igen. S hagyott is nyomokat, nem egyet, nem akármilyeneket. Tulajdonképpen nem is nyomokat, hanem pecséteket, lezáró, befejező emblémákat.
Szentendrén látható a legragyogóbb, úgy hívják: Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény. Röviden: múzeum. A Múzeum. Életének legjobb évtizedeit szánta e mű – eme életmű – létrehozására. Akik ismerték őt, látják a mű mögött Sztoján személyiségét: az épület eleganciája, a műtárgyak patinája, az egészből sugárzó ízlés és igényesség, a príma minőség és exkluzivitás, mind Sztoján alakját idézi; későbbi korok emberei számára pedig az ő személye is bele fog olvadni a kiállított ikonok festőinek szellemlényei közé.”
Milosevits Péter
» Tovább a teljes szövegre «
2012. január 9. §
2011. szeptember 26. §
2011. május 22. §
2010. november 25. §
2010. október 4. §
2010. június 20. §
2010. január 7. §
2009. augusztus 14. §
reciti könyv
Ambrus Judit, Bárány Tibor, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Vaderna Gábor, szerk. Margonauták: Írások Margócsy István 60. születésnapjára. Budapest: rec.iti, 2009.
Margócsy István hatvanéves lett. Jelen kötet ezt ünnepli. Ünnepli minden betű és vessző, pontosvessző és felkiáltójel, minden bekezdés és minden kép is, és természetesen, ha maradt benne salytóhiba, akkor az is július 23-át ünneplendő maradt a könyvben. Ünneplik hatvan tudós tanulmányok (tessen összeszámolni, ez akkor is hatvan, ha nem annyinak látszik), és ünneplik versek, novellák, esszék, meg persze egy marginália is őt ünnepli.
» Tovább a teljes szövegre «
You must be logged in to post a comment.