Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1.

2012. december 18. § 0 hozzászólás

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012.

Doromb 1

A Doromb tanulmánykötet-sorozat a közköltészet, a populáris irodalom rejtelmes világába vezet. A címet a reformkori debreceni kéziratok hatására, önironikusan választottuk. Nem kétséges: bizony lantról lesz szó e kötetekben, amely csak látszólag „negatív”. Inkább: mezítlábas, fapados, furnértetős, filléres, egyhúrú, alkalmi… Aki lantot pendít, az képes dallamot játszani – aki dorombot, az a dallamnak csak árnyékát, kivonatát, ritmusát, illúzióját. Az egyikük létrehoz, a másikuk felidéz, helyettesít, re- vagy dekonstruál. Egyiküké a Mű, másikuké a szöveg.

A sorozat nyitó darabjának tanulmányai a középkortól a reformkorig sokféle közköltészeti érintkezésekről, háttértudásról, a populáris kultúra irodalmi kapcsolatairól tudósítanak. Talán ízelítőt adnak abból a körforgásból, amely szájhagyomány és írásbeliség, elit művészetek és a köznépi, falusi, mezővárosi, később polgári közösségi műveltség között figyelhető meg. S ne gondoljuk, hogy csak e régi korokban, hiszen napjainkig egészen hasonló folyamatok tartják ébren a populáris kultúrát.


» Tovább a teljes szövegre «

„A végtelenség küszöbén”: Írások Vujicsics Sztoján emlékére

2012. április 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

„A végtelenség küszöbén”: Írások Vujicsics Sztoján emlékére, szerk. Török Zsuzsa, Vujicsics Marietta, rec.iti, Budapest, 2012.

 

Vujicsics Sztoján
Стојан Вујичић
1933–2002

„Nyomot hagyni, azt igen. S hagyott is nyomokat, nem egyet, nem akármilyeneket. Tulajdonképpen nem is nyomokat, hanem pecséteket, lezáró, befejező emblémákat.

Szentendrén látható a legragyogóbb, úgy hívják: Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény. Röviden: múzeum. A Múzeum. Életének legjobb évtizedeit szánta e mű – eme életmű – létrehozására. Akik ismerték őt, látják a mű mögött Sztoján személyiségét: az épület eleganciája, a műtárgyak patinája, az egészből sugárzó ízlés és igényesség, a príma minőség és exkluzivitás, mind Sztoján alakját idézi; későbbi korok emberei számára pedig az ő személye is bele fog olvadni a kiállított ikonok festőinek szellemlényei közé.”

Milosevits Péter


» Tovább a teljes szövegre «

Magyar Arión

2012. január 9. § 0 hozzászólás

Magyar Arión

Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről

 

szerk.

Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla

Budapest

rec.iti

2011

978-963-7341-92-2

MAMŰL-LX

2011. szeptember 26. § 0 hozzászólás

Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, minden kor, a főszerkesztő, Kőszeghy Péter LX. születésnapjára
(ángyod térde – „Zsúpra aggnő”)

szerkesztette

Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József, Szentmártoni Szabó Géza

Budapest, rec.iti, 2011

978-963-7341-89-2

Septempunctata

2011. május 22. § 0 hozzászólás

Septempunctata
Tanulmányok Petrőczi Éva hatvanadik születésnapjára

szerk.

Pénzes Tiborc Szabolcs

Budapest, rec.iti, 2011

Építész a kőfejtőben – Architect in the Quarry

2010. november 25. § 0 hozzászólás

Építész a kőfejtőben: Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára
Architect in the Quarry: Studies Presented to Péter Dávidházi On His Sixtieth Birthday

szerk./edited by

Hites Sándor, Török Zsuzsa

Budapest, rec.iti, 2010

978-963-7341-87-8

Ghesaurus

2010. október 4. § 0 hozzászólás

Ghesaurus
Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára

 

szerk. Csörsz Rumen István

Budapest, rec.iti, 2010

Borostyánút

2010. június 20. § 0 hozzászólás

Borostyánút
Tanulmányok Bojtár Endre
70. születésnapjára

Szerkesztette:

Berkes Tamás

Budapest, rec.iti, 2010

978-963-7341-85-4

Aranyozás

2010. január 7. § 0 hozzászólás

Aranyozás: Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára

 

szerk. Fórizs Gergely
Budapest, rec.iti, 2009

978-963-7341-84-7

Margonauták

2009. augusztus 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ambrus Judit, Bárány Tibor, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Vaderna Gábor, szerk. Margonauták: Írások Margócsy István 60. születésnapjára. Budapest: rec.iti, 2009.

Margócsy István hatvanéves lett. Jelen kötet ezt ünnepli. Ünnepli minden betű és vessző, pontosvessző és felkiáltójel, minden bekezdés és minden kép is, és természetesen, ha maradt benne salytóhiba, akkor az is július 23-át ünneplendő maradt a könyvben. Ünneplik hatvan tudós tanulmányok (tessen összeszámolni, ez akkor is hatvan, ha nem annyinak látszik), és ünneplik versek, novellák, esszék, meg persze egy marginália is őt ünnepli.
» Tovább a teljes szövegre «