reciti könyv

„A vég­te­len­ség kü­szö­bén”: Írá­sok Vu­ji­csics Szto­ján em­lé­ké­re, szerk. Tö­rök Zsu­zsa, Vu­ji­csics Ma­ri­et­ta, rec.iti, Bu­da­pest, 2012.

 

„Nyo­mot hagy­ni, azt igen. S ha­gyott is nyo­mo­kat, nem egyet, nem akár­mi­lye­ne­ket. Tu­laj­don­kép­pen nem is nyo­mo­kat, ha­nem pe­csé­te­ket, le­zá­ró, be­fe­je­ző emblémákat.

Szent­end­rén lát­ha­tó a leg­ra­gyo­góbb, úgy hív­ják: Egy­ház­mű­vé­sze­ti és Tu­do­má­nyos Gyűj­te­mény. Rö­vi­den: mú­ze­um. A Mú­ze­um. Éle­té­nek leg­jobb év­ti­ze­de­it szán­ta e mű – eme élet­mű – lét­re­ho­zá­sá­ra. Akik is­mer­ték őt, lát­ják a mű mö­gött Szto­ján sze­mé­lyi­sé­gét: az épü­let ele­gan­ci­á­ja, a mű­tár­gyak pa­ti­ná­ja, az egész­ből su­gár­zó íz­lés és igé­nyes­ség, a prí­ma mi­nő­ség és exk­lu­zi­vi­tás, mind Szto­ján alak­ját idé­zi; ké­sőb­bi ko­rok em­be­rei szá­má­ra pe­dig az ő sze­mé­lye is bele fog ol­vad­ni a ki­ál­lí­tott iko­nok fes­tő­i­nek szel­lem­lé­nyei közé.”

Mi­lose­vits Péter

„A végtelenség küszöbén”
Írások Vujicsics Sztoján emlékére

Szer­kesz­tet­te:

Tö­rök Zsu­zsa és Vu­ji­csics Marietta

rec.iti
Bu­da­pest ∙ 2012

ISBN 978 963 7341 93 9

Bo­rí­tó: Csör­sz Ru­men István
Tör­del­te, web: He­ge­düs Béla

A kö­tet Vu­ji­csics Szto­ján ha­lá­lá­nak 10. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból je­lent meg.
Meg­je­le­né­sét Vu­ji­csics Ma­ri­et­ta támogatta.
A bo­rí­tó Kon­dor Béla cím nél­kü­li gra­fi­ká­já­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val készült.

Letöltés

A kö­tet le­töl­té­se, meg­te­kin­té­se (jobb­kat­tin­tás, men­tés másként):

„A vég­te­len­ség kü­szö­bén” (szí­nes pdf, 33,6 MB)

„A vég­te­len­ség kü­szö­bén” (szür­ke pdf, 26,9 MB)

könyv­bo­rí­tó (pdf, 301,8 KB)

Köny­vünk a Cre­a­tive Commons
Ne­vezd meg! – Ne add el! – Így add to­vább! 2.5 Ma­gyar­or­szág Licenc
fel­té­te­lei sze­rint sza­ba­don má­sol­ha­tó, idéz­he­tő, sokszorosítható.
Él­jen jogaival!

Tartalom

Ju­hász Ferenc:
Vu­ji­csics Szto­ján szikrakoszorúja

Esszék, em­lé­ke­zé­sek

Po­mog­áts Béla:
Fél­év­szá­za­dos barátság

Ró­nay László:
Te­me­tői séták

Kiss Má­ria:
Em­lé­ke­zés Sztojánra

Zsu­zsa Hetényi:
From “Rus­si­an ob­li­ga­to­ry” to “Rus­si­an unnecessary”
The Rise and Fall of an An­t­ho­logy Ini­ti­a­tive in Hungary
A Case Study

Ta­nul­má­nyok

Dá­vid Katalin:
A gö­rög mű­vé­szet né­hány ko­rai ró­mai alkotásáról
Vu­ji­csics Szto­ján em­lé­ké­re, fel­idéz­ve ró­mai találkozásainkat

Mi­lose­vits Péter:
Az élet, mű

Предраг Степановић:
Сеоба у поезији Стојана Вујичића
Стојану Вујичићу у спомен

Csör­sz Ru­men István:
Egy Balassi-vers dal­lam­le­he­tő­sé­gei a közép-európai forrásokban

G. Sza­bó Zoltán:
Ado­nyi rác lakodalom
(Gon­do­la­tok egy 19. szá­za­di áb­rá­zo­lás kapcsán)

Kő­sze­ghy Péter:
Szerb guz­lár a 16. szá­za­di Lippán

Szö­ré­nyi László:
Gö­rög­ség és ró­ma­i­ság a 19. szá­zad ma­gyar irodalmában
(Gre­cità e ro­ma­nità nel­la let­te­ra­tu­ra ung­he­r­e­se del XIX secolo)

Sár­közy Péter:
Roma vale!
Ma­gyar köl­tők Róma-versei

Матеја Матејић:
Химнописац Антоније Марковић

Fried Ist­ván:
Iro­dal­mi ket­tős honosság

Lő­kös István:
Cit­ha­ra octochorda
Egy 18. szá­za­di kaj-horvát szak­rá­lis kancionálé

Stje­pan Lukač:
Je­zič­na sub­ver­zi­ja kao prag postmoderne?
(Ludističko-znanstveni ili znanstveno-ludistički eksperiment)

Bá­nyai János:
Goj­ko Tešić és a szerb avantgárd

No tags for this post.

Comments are closed.