reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.

Vajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?

Érlelődik egy mondat, amelyet talán most már nem túlzás leírni. A közköltészet láthatólag már nem azt jelenti, mint a 2000-es évek elején. Nem korlátozódik a verses írott folklór történeti rétegeire, de még csak a tágabb közköltészetre, tehát a műköltői termés variálódásának, szétterjedésének tanulságaira sem. Voltaképp megérkeztünk ahhoz az ponthoz, hogy a népköltészet analógiájára a folklór jellegű írott populáris műfajok összességét jelentse – tehát éppúgy beleértendő a prózai hagyomány, mint a versek és dalok. Így a vizsgált repertoár szélesíthető, a módszertan kölcsönösen csiszolódhat, s egyre többet tudhatunk meg a magyar prózatörténet hézagosan ismert jelenségeiről is. Ennek jegyében készült a Doromb. Közköltészeti tanulmányok 4. kötete.

letöltés

• teljes könyv vágójelek nélkül (monitorra, e-könyvolvasóra, nyomtatóra), 40,8 MB;
• teljes könyv vágójelekkel (nyomdakész), 40,9 MB;
• borító vágójelekkel (nyomdakész), 4,3 MB.

különnyomatok

• Címnegyed
• Tartalom
• Előhang a Doromb 4. kötetéhez
• Szigeti Csaba: Francia contrainte-ek és magyar megkötések (második, befejező közlemény)
• Hevesi Andrea: Rímtoposzok,  rímbokrok és gyülekezeti éneklés (A Kérlek, keresztyén ember… (RPHA 736) egy variánsáról)
• Csörsz Rumen István: „Madári szép szabadságom” A XVII–XVIII. századi magyar szerelmi közköltészet madárszimbolikájához
• Küllős Imola: Az anyanyelv folklorikus elemei Mikes Kelemen Törökországi leveleiben
• Voigt Vilmos: Egy többször is feledésbe nem ment kézikönyv. Wagner: Phraseologia (Tyrnava, 1775)
• Kerti József: A Magyar Parnaszszus virágjai. Aranka György kéziratos versgyűjteménye közkézen
• Perger Gyula: Világi énekek Sztankovits János győri püspök hagyatékában
• Szilágyi Márton: Egy franciaellenes Faludi-travesztia és Kresznerics Ferenc
• Tari Lujza: Gaal Miklós Holmi Világi Enekek című versgyűjteménye (1810) zenei szemmel
• Buda Attila: „Hunnia térje felett veszedelmes fellegek álnak” Dudok Pál kéziratos versgyűjteménye a reformkor elejéről
• Vaderna Gábor: Sebestyén Gábor és a közköltészet
• Szigeti Csaba: A magyar vaudeville 1823-ban
• Tóth Arnold:A közköltészet csúfolóinak továbbélése, átalakulása a XIX. századi vőfélyversekben
• Steinmacher Kornélia: A kígyószülő asszony hiedelemköre egy szlovén népballada kapcsán
• Seres István: „Kondorosi csárda mellett…” Arany János betyárverseinek keletkezése és utóélete
• Knapp Éva: Niklai hamvak (1860)
• Mikos Éva: Regék a magyar előkorból. Folklór, irodalom és közköltészet Tatár Péter Rege kunyhójában
• Chikány Judit: Tündéres széphistória és bohózat, avagy mivé lettél, Lúdas Matyi?
• Tüskés Anna: A Bagó Márton nyomdájában kiadott vallásos ponyvanyomtatványok [27 MB]
• Szemle
  Kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva: Fiatalok Konferenciája 2014 (Bartók István)
  Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században. Kéziratos vőfélykönyvek Északkelet-Magyarországon (Csörsz Rumen István)
• Summary

impresszum

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4.
‧
Szerkesztő:
Csörsz Rumen István
‧
Készült az OTKA 104758. sz. pályázat támogatásával
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében
‧

Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧

HU ISSN 2063-8175
‧

Kiadja a  r e c i t i,
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Borítóterv, tördelés, korrektúra: Szilágyi N. Zsuzsa
Nyomda és kötészet: Kódex Könyvgyártó Kft.
‧
Budapest
2015