Koósz István írása

2022. március 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Kin­kin szen­szei ál­má­tól a jó és rossz lel­kek küz­del­mé­ig. Há­rom edói kib­jó­si a XVIII. szá­zad végi Ja­pán­ból. For­dí­tot­ta, a kép­le­írá­so­kat, az ér­tel­me­zé­se­ket, a jegy­ze­te­ket, va­la­mint A kib­jó­si he­lye az edói kul­tú­rá­ban című ta­nul­mányt írta Csen­dom And­rea. Szer­kesz­tet­te, A Mei­dzsi előt­ti ja­pán iro­da­lom ma­gyar for­dí­tá­sai című ta­nul­mányt írta Buda At­ti­la. Bu­da­pest, Rá­ció, 2021 (Pa­go­da és krizantém).

A Rá­ció Ki­adó Pa­go­da és Kri­zan­tém című so­ro­za­tá­ban már ed­dig is iga­zi kü­lön­le­ges­sé­gek je­len­tek meg, a leg­utób­bi, ha­to­dik kö­tet­re pe­dig va­ló­ban rá­il­lik, hogy kor­sza­kos a ma­gyar­or­szá­gi ja­pano­ló­gi­á­ban. Nem­csak a for­dí­tás okán, ha­nem an­nak a tu­do­má­nyos hát­tér­nek a köz­zé­té­te­lé­vel is, mely a for­dí­tó­nak a jegy­ze­te­i­ből, ma­gya­rá­za­ta­i­ból, ta­nul­má­nyá­ból és a kö­tet szer­kesz­tő­jé­nek, Buda At­ti­lá­nak a kö­tet­ben meg­je­lent ta­nul­má­nyá­ból (A Mei­dzsi előt­ti ja­pán iro­da­lom ma­gyar for­dí­tá­sai) meg­is­mer­he­tő. A kö­tet címe: Kin­kin szen­szei ál­má­tól a jó és rossz lel­kek küz­del­mé­ig. Al­cí­me sze­rint: Há­rom edói kib­jó­si a XVIII. szá­zad végi Ja­pán­ból. Ezt az al­cí­met azon­ban rész­le­te­seb­ben meg kell ma­gya­ráz­ni, hi­szen még a ja­pán iro­da­lom iránt ér­dek­lő­dők sem biz­tos, hogy pon­to­san tud­ják mit ta­kar.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Németh S. Katalin írása

2021. október 22. § 0 hozzászólás

recenzió

V. Lász­ló Zsó­fia, Pél­dás asszo­nyok. Női sze­re­pek vál­to­zá­sa a pro­tes­táns ha­lot­ti be­szé­dek tük­ré­ben (1711–1825). Bu­da­pest: Rá­ció Ki­adó, 2020.

V. Lász­ló Zsó­fia, Bu­da­pest Fő­vá­ros Le­vél­tá­rá­nak mun­ka­tár­sa 2012-ben véd­te meg dok­to­ri disszer­tá­ci­ó­ját, amely alap­ját ké­pez­te most meg­je­lent mo­nog­ra­fi­kus meg­kö­ze­lí­té­sű mun­ká­já­nak. Mi­vel a disszer­tá­ció az ELTE Mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti Dok­to­ri Prog­ram­ja ke­re­té­ben ké­szült, az in­ter­disz­cip­li­na­ri­tás je­gyé­ben az iro­da­lom­tör­té­nész té­ma­ve­ze­tő (Fáb­ri Anna) mel­lett, a bí­rá­lók és a kon­zu­len­sek a tör­té­net­tu­do­mány, a nép­rajz, az egy­ház­tör­té­net, a könyv- és le­vél­tár­tör­té­net leg­ki­vá­lóbb ku­ta­tói kö­zül ke­rül­tek ki. A ki­bő­ví­tett disszer­tá­ció az em­lí­tett tu­do­mány­te­rü­le­tek kép­vi­se­lő­i­nek egy­aránt nyújt­hat új­don­sá­got és szé­les­re tárt né­ző­pont­já­val a to­váb­bi ku­ta­tá­sok­nak is ins­pi­rá­ci­ót.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Józsa György Zoltán írása a Törökországi levelek orosz fordításáról

2020. november 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Келемен Микеш. Турецкие письма. Ford. Ю П Гусев. Szerk. Ю П Гусев, Г. Тюшкеш, О. В. Хаванова (Moszk­va: Na­u­ka, 2017).

A Tö­rök­or­szá­gi le­ve­lek orosz nyel­vű ki­adá­sa a magyar–orosz iro­dal­mi kap­cso­la­tok­ban túl­zás nél­kül mér­föld­kő. A Ba­las­si Bálint-emlékkarddal ki­tün­te­tett for­dí­tó, Ju­rij Pav­lo­vics Gusz­ev, a moszk­vai Lo­mo­no­szov Egye­tem pro­fesszo­ra, szá­mos klasszi­kus és mo­dern ma­gyar al­ko­tás ki­vá­ló át­ül­te­tő­je; neki kö­szön­he­tő egye­bek mel­lett Né­meth Lász­ló, Sza­bó Mag­da, Ham­vas Béla, Kon­rád György, Ker­tész Imre, Ke­ré­nyi Ká­roly mű­ve­i­nek orosz ki­adá­sa, de Ma­dác­hot is for­dí­tott.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Mikos Éva írása

2020. július 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek, B. P. 1800. Saj­tó alá ren­dez­te, az elő­szót és  a jegy­ze­te­ket írta Kül­lős Imo­la, Re­Tex­tum 7, Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Kül­lős Imo­lát vagy bár­me­lyik mű­vét ér­té­kel­ni iga­zán há­lát­lan fel­adat, hi­szen mun­kás­sá­gát szám­ta­lan al­ka­lom­mal mél­tat­ták már tel­jes jog­gal, s így a ké­sei re­cen­zens szá­má­ra ke­vés új­sze­rű ki­mon­dá­sá­nak le­he­tő­sé­ge jut.

Kül­lős Imo­la élet­mű­vé­nek pers­pek­tí­vá­ja kel­lő­en szé­les ah­hoz, hogy több társ­tu­do­mány, így min­de­nek­előtt az iro­da­lom­tör­té­net és a ze­ne­tu­do­mány szá­má­ra is fel­kí­nál­jon to­váb­bi gon­dol­ko­dá­si le­he­tő­sé­ge­ket. Ha­szon­nal for­gat­hat­ják mun­ká­it a tör­té­net­tu­do­mány kü­lön­bö­ző ágá­nak mű­ve­lői, a tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gu­sok,  a mentalitás- és tár­sa­da­lom­tör­té­né­szek is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIIIXIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» To­vább a tel­jes szövegre «