Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Len­gyel and Gá­bor Tüs­kés, eds. Lear­ned So­ci­eti­es, Fre­e­ma­sonry, Sci­en­ces and Li­te­ra­tu­re in 18th-Century Hun­gary: A Coll­ec­ti­on of Do­cu­ments and Sour­ces. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Di­e­ser anläss­lich der von der Un­ga­ris­c­hen Aka­de­mie der Wis­senschaf­ten or­gan­i­si­er­ten in­ter­na­ti­o­nalen Ta­gung „Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa“, mit Un­ter­st­üt­zung der Ale­xan­der von Hum­boldt Stif­tung erschi­e­ne­ne Band bi­e­tet ein Kom­pen­di­um grund­le­gen­der Tex­te zur Er­forschung der ge­lehr­ten Ges­ells­chaf­ten, die sich in Un­garn ab Mit­te des 18. Jahr­hun­derts verb­re­i­ten und de­ren Grün­dung mit der Ent­ste­hung von Fre­i­ma­u­rer­lo­gen ein­her­geht.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Len­gyel Réka, szerk. Nun­qu­am au­to­res, sem­per in­terp­re­tes: A ma­gyar­or­szá­gi for­dí­tás­iro­da­lom a 18. szá­zad­ban. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2016.

A 18. szá­zad iro­da­lom­szem­lé­le­té­nek, a lit­te­rae mi­ben­lé­té­nek meg­ér­té­se szem­pont­já­ból kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­let, a for­dí­tás­iro­da­lom vizs­gá­la­tá­ra ed­dig je­len­tő­sé­gé­hez ké­pest meg­le­he­tő­sen cse­kély fi­gye­lem irá­nyult a ha­zai irodalomtörténet-írás ré­szé­ről. Eb­ben szin­te bi­zo­nyo­san köz­re­ját­szott az ere­de­ti­ség­nek mint a mű­al­ko­tá­sok leg­főbb ér­ték­mé­rő­jé­nek ro­man­ti­kus elve, amely az utó­kor szük­ség­sze­rű­en ret­ros­pek­tív és sze­lek­tív né­ző­pont­já­ból jó­részt ki­ta­kar­ta a nem ere­de­ti­nek te­kin­tett szö­ve­ge­ket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom, szerk. Czif­ra Ma­ri­ann, Szi­lá­gyi Már­ton, Deb­re­cen, Deb­re­ce­ni Egye­te­mi Ki­adó, 2014 (Cso­ko­nai Könyv­tár: Bib­li­ot­he­ca Stu­dio­rum Lit­ter­ari­um, 55).

A Tex­to­ló­gia – fi­lo­ló­gia – ér­tel­me­zés: Klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom című kö­tet az azo­nos című 2013. má­jus 29–31-én meg­ren­de­zett mis­kol­ci kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­in ala­pul, ame­lyet az MTADE Tex­to­ló­gi­ai Ku­ta­tó­cso­port­ja (a Deb­re­ce­ni Egye­tem, a Sze­ge­di Egye­tem és az ELTE klasszi­kus ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó ku­ta­tói), a Mis­kol­ci Egye­tem Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­ja, va­la­mint az MTA I. Osz­tá­lyá­nak Tex­to­ló­gi­ai Mun­ka­bi­zott­sá­ga szer­ve­zett egy kon­fe­ren­cia­so­ro­zat har­ma­dik, záró ese­mé­nye­ként.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Pet­rar­cha Fe­renc, A jó sze­ren­csé­nek és a sze­ren­csét­len­ség­nek or­vos­sá­ga­i­ról. Szé­kely Lász­ló for­dí­tá­sa (1760–1762), s. a. r. és a jegy­ze­te­ket írta Bíró Csil­la, Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, ta­nul­mány Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, lek­to­rál­ta és az elő­szót írta Szö­ré­nyi Lász­ló, Sze­ged, Lazi Könyv­ki­adó, 2015 (Szö­ve­gek és ta­nul­má­nyok a neo­la­tin fi­lo­ló­gia kö­ré­ből).

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Klasszika-Filológiai és Neo­la­tin Tan­szé­ké­nek mű­he­lyé­ből olyan vas­kos kö­tet ke­rült ki, amely alatt le­sza­kad az asz­tal. A nem ta­gad­ha­tó fi­zi­kai tény rög­zí­té­sén túl a re­cen­zens fel­ada­ta an­nak meg­vizs­gá­lá­sa, va­ló­ban „kor­sza­kos, sú­lyos, je­len­tős, ne­héz” kiadvány‑e a leg­újabb, va­ló­já­ban azon­ban a leg­ré­gibb tel­jes ma­gyar Petrarca-prózafordítás?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek: Az em­be­ri test a 18–19. szá­za­di fi­lo­zó­fi­á­ban, me­di­ci­ná­ban és ant­ro­po­ló­gi­á­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2014.

Az Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek című ta­nul­mány­kö­tet a Gon­do­lat Ki­adó tu­do­mány­tör­té­ne­ti so­ro­za­tá­nak má­so­dik ré­sze­ként je­lent meg. Míg a so­ro­zat első tag­ja, a For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok (szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013. L. a re­cen­zi­ó­mat a re­ci­tin.) a geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom 18–19. szá­za­di köl­csön­ha­tá­sa­i­ra fó­kusz­ált, ad­dig e má­so­dik kö­tet az em­be­ri test­tel kap­cso­la­tos 18–19. szá­za­di tu­do­má­nyos dis­kur­zu­sok­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok: A geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom köl­csön­ha­tá­sai a 18–19. szá­zad­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013.

Gur­ka De­zső a je­len ta­nul­mány­kö­tet­tel, va­la­mint az an­nak alap­ját je­len­tő, a 2012-ben a Szent Ist­ván Egye­tem szar­va­si Pe­da­gó­gia Ka­rán meg­ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val foly­tat­ja ko­ráb­bi, a ha­zai tu­do­má­nyos­ság ber­ke­in be­lül egye­dül­ál­ló­nak mond­ha­tó vál­lal­ko­zá­sát. Is­mét a tu­do­má­nyok mai rend­sze­re sze­rint egy­más­sal még csak nem is ha­tá­ros tu­do­mány­te­rü­le­tek pár­be­széd­be vo­ná­sá­ra tesz kí­sér­le­tet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 kö­zött négy kö­te­te­ben meg­je­lent, a ro­man­ti­kus tu­do­má­nyok és a göt­tin­gai pa­ra­dig­ma ku­ta­tá­si prog­ram­ja köré szer­ve­ző­dő könyv­so­ro­za­tá­val.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fórizs Gergely recenziója Tomáš Hlobil esztétikatörténeti monográfiájáról

2015. november 5. § 0 hozzászólás

recenzió

To­máš Hlo­bil, Ge­sch­macks­bil­dung im Na­ti­o­nalin­te­res­se: Die Anfän­ge der Pra­ger Uni­ver­sitätsäst­he­tik im mit­te­le­uro­päis­c­hen Kul­turra­um 1763–1805, übers. von Jür­gen Ost­meyer, Mi­cha­el Wög­er­ba­u­er, Han­no­ver, Wehr­hahn Ver­lag, 2012 (Boc­hu­mer Quel­len und Forschun­gen zum 18. Jahr­hun­dert, 2.)

A könyv sa­já­tos né­ző­pont­jai se­gít­sé­gé­vel új meg­vi­lá­gí­tás­ba he­lye­zi a 18. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek és a 19. szá­zad ele­jé­nek közép-európai esz­té­ti­ka­tör­té­ne­tét, is­me­ret­len össze­füg­gé­sek so­rát tár­ja fel és lát­vá­nyos pers­pek­tí­vá­kat nyit a to­váb­bi ku­ta­tás előtt. Az új as­pek­tu­so­kat már a cím is meg­je­lö­li: az „egye­te­mi esz­té­ti­ka” mint vizs­gá­lat­ra ér­de­mes szö­veg­cso­port ki­je­lö­lé­se és egy egy­sé­ges „közép-európai kul­túr­tér” fel­té­te­le­zé­se, amely­ben a szö­ve­gek lét­re­jöt­tek és a ha­tá­su­kat ki­fej­tet­ték, még­pe­dig a „nem­ze­ti ér­de­kű íz­lés­kép­zés” esz­kö­ze­i­ként.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Bódi Katalin recenziója az új Diderot-fordításkötetről

2015. október 13. § 0 hozzászólás

recenzió

De­nis Dide­rot, Esz­té­ti­ka – fi­lo­zó­fia – po­li­ti­ka, szerk. Ko­vács Esz­ter, Pen­ke Olga, Szász Géza, ford. Ba­lázs Pé­ter, Bartha-Kovács Ka­ta­lin, Ko­vács Esz­ter, Pen­ke Olga, Szász Géza, Szé­ke­si Dóra, Szűr Zsó­fia, Bu­da­pest, L’Harmattan Ki­adó – Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Fi­lo­zó­fia Tan­szék, 2013.

Dide­rot sa­já­tos köz­he­lye a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­ne­ti tu­dás­nak: úgy be­szé­lünk róla, hogy jel­lem­ző­en nem is­mer­jük az élet­mű szer­te­ága­zó gaz­dag­sá­gát, s job­bá­ra csak olyan hí­vó­sza­vak­hoz kap­csol­juk a fran­cia fel­vi­lá­go­so­dás té­ma­kö­ré­ből, mint az En­cik­lo­pé­dia, az egy­ház­kri­ti­ka vagy a sza­bad­gon­dol­ko­dás. Az is ne­he­zí­ti a Diderot-életműről való ha­zai pár­be­szé­det, hogy a ma­gya­rul ol­vas­ha­tó mun­ká­i­nak szá­ma igen szű­kös: re­gé­nye­it, szín­ház­el­mé­le­ti írá­sa­it, il­let­ve fi­lo­zó­fi­ai mun­ká­i­nak vá­lo­ga­tott gyűj­te­mé­nyét tart­hat­juk csak a ke­zünk­ben.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Réger Ádám írása a Deák–Szentes kézirat kiadásáról

2015. május 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

A Deák–Szentes kéz­irat – The Deák-Szentes Ma­nuscript, s. a. r. Kő­vá­ri Réka, Bu­da­pest, Ma­gya­rok Nagy­asszo­nya Fe­ren­ces Rend­tar­to­mány – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, 2013 (Fon­tes His­to­ri­ci Or­di­nis Frat­rum Mi­no­rum in Hun­ga­ria. Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok, 6).

A nép­éne­kek ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­tét át­te­kin­tő 1972-es cik­ké­ben Dob­szay Lász­ló a 18. szá­zad leg­ki­vá­lóbb ka­to­li­kus gyűj­te­mé­nyé­nek ne­vez­te a csí­ki Deák–Szentes kéz­iratot. Ki­adá­sá­ra egé­szen ta­va­lyig kel­lett vár­ni, az új­ko­ri dal­lam­ku­ta­tás e fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű do­ku­men­tu­ma a Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok so­ro­zat 6. kö­te­te­ként je­lent meg Kő­vá­ri Réka saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben. A bi­ling­vis – an­gol és ma­gyar nyel­vű – kö­tet a for­rás­ki­adás mel­lett egy rész­le­tes köny­vé­sze­ti, ku­ta­tás­tör­té­ne­ti be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Hegedüs Béla írása az „Édes érzékenység” című tanulmánykötetről

2014. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Édes ér­zé­keny­ség”: Ta­nul­má­nyok Ányos Pál­ról, szerk. Pin­tér Már­ta Zsu­zsan­na, Gondolat–Pannon Egye­tem Mo­dern Fi­lo­ló­gi­ai és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Kar, Budapest–Veszprém, 2014.

Ha egy több­szer­zős ta­nul­mány­kö­tet si­ke­res­sé­gét az­zal mér­jük, hogy el­ol­va­sá­sa után a ben­ne fog­lalt írá­sok több­sé­ge a té­má­juk­ról való to­váb­bi gon­dol­ko­dás­ra kész­tet, il­let­ve ha a kö­tet el­ol­va­sá­sa a min­den­ko­ri (szak)olvasót újabb ku­ta­tá­si te­rü­le­tek fel­tá­rá­sá­ra vagy a meg­lé­vő té­má­i­nak újra‑, il­let­ve más­ként gon­do­lá­sá­ra ser­ken­ti, ak­kor ezt a köny­vet – leg­alább­is az én szem­pont­ja­im sze­rint – min­den­kép­pen si­ke­res­nek kell tar­ta­nom.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Közköltészet, 2: Társasági és lakodalmi költészet

2007. december 5. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Köz­köl­té­szet, 2, Tár­sa­sá­gi és la­ko­dal­mi köl­té­szet, s. a. r. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Kül­lős Imo­la, Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas, 2006 (Régi ma­gyar köl­tők tára, XVIII. szá­zad, 8), 746 + VIII l.

Min­dig ki­ke­re­ke­dett szem­mel né­zem a Mik­ro­koz­mosz – A fü­vek népe című fran­cia ter­mé­szet­fil­met vagy At­ten­bo­ro­ugh Élet a nö­vé­nyek kö­zött című so­ro­za­tát. A gyö­nyö­rű kép­so­rok az alj­nö­vény­zet élő­vi­lá­gá­ról szól­nak, ro­va­rok és pu­ha­tes­tű­ek, va­la­mint nö­vé­nyek szim­bi­ó­zi­sá­ról. Sza­bad szem­mel alig lát­ha­tó lé­nyek és na­gyobb, ám fi­gye­lem­re csak rit­kán mél­ta­tott tár­sa­ik együtt al­kot­nak itt mik­ro­koz­moszt, sa­ját tör­vé­nyek­kel és ön­sza­bá­lyo­zás­sal.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «