Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Nor­bert és Fodor Pál, szerk. Szu­lej­mán szul­tán Szi­get­vá­ron: A szi­get­vá­ri ku­ta­tá­sok 2013–2016 kö­zött. Pécs: Pan­non Ca­strum Kft., 2017.

2015. de­cem­ber 9‑én hang­zott el a be­je­len­tés, mi­sze­rint meg­ta­lál­ták I. Szu­lej­mán (1494–1566) osz­mán szul­tán ma­gyar­or­szá­gi sír­ká­pol­ná­já­nak (tür­be) ma­rad­vá­nya­it a Szi­get­vár kör­nyé­ki turbék-zsibóti sző­lő­he­gyen. A szen­zá­ció­szám­ba menő tu­do­má­nyos ered­mény nagy pub­li­ci­tást ka­pott a vi­lág­saj­tó­ban is, el­is­me­rést hoz­va a ku­ta­tó­cso­port szá­má­ra, amely már egy ide­je együtt dol­go­zott a cél ér­de­ké­ben. A ku­ta­tá­sok az­óta is foly­ta­tód­nak a tür­be kö­rü­li te­rü­let fel­tá­rá­sá­val, hogy re­konst­ru­ál­has­sák azt a kis osz­mán te­le­pü­lést, amely a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben za­rán­dok­hely­ként épült a szul­tá­ni em­lék­hely köré. A 2013–2016 kö­zött zaj­ló vizs­gá­la­tok össze­fog­la­lá­sa­ként 2017-ben igé­nyes ki­ál­lí­tá­sú kö­tet je­lent meg a pro­jekt je­len­le­gi két ve­ze­tő­je, Pap Nor­bert és Fo­dor Pál szer­kesz­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrí­nyi dics­fé­nyé­ben: Vár­ost­ro­mok és Közép-Európa Zrí­nyi Mik­lós (1620–1664) ko­rá­ban, szerk. Buj­dos­né Pap Györ­gyi, Fej­ér Ing­rid, H. Szi­la­si Ágo­ta, Eger, 2017 (Stu­dia Ag­ri­en­sia, 34).

A cím és a meg­je­le­nés éve alap­ján az ol­va­só rög­tön azt fel­té­te­lez­het­né a szó­ban for­gó ta­nul­mány­kö­tet­ről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szi­get­vá­ri ost­rom 450. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból meg­ren­de­zés­re ke­rült, Zrí­nyi Mik­lós – Szi­get­vár 1566 Em­lék­év cí­met vi­se­lő, megemlékezés-sorozat egyik ki­ad­vá­nyát tart­ja a ke­zé­ben. S jól­le­het az em­lék­év ilyen te­kin­tet­ben is gaz­dag ered­mé­nye­ket ho­zott (össze­sen egy tu­cat kü­lön­bö­ző mű­fa­jú és for­má­jú, de min­den eset­ben Zrí­nyi Mik­lós­hoz és az 1566-os esz­ten­dő ese­mé­nye­i­hez kap­cso­ló­dó mun­ka lá­tott nap­vi­lá­got), az itt be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő könyv nem eh­hez az ese­mény­so­ro­zat­hoz, ha­nem az im­már több, mint har­minc esz­ten­de­je az egri Vár­tör­té­ne­ti Mű­hely ál­tal szer­ve­zett vég­vá­ri kon­fe­ren­ci­ák so­ro­za­tá­hoz kö­tő­dik.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

He­gyi Klá­ra, Tö­rök for­rá­sok Pécs 16. szá­za­di tör­té­ne­té­hez, Pécs, Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány, 2010 (For­rá­sok Pécs tör­té­ne­té­ből, 3).

Ke­vés olyan vá­ro­sunk van, amely­nek tör­té­ne­té­ről annyi pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az utób­bi idő­ben, mint Pécs. Ez leg­in­kább az 1992-ben lét­re­ho­zott Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány mű­kö­dé­sé­nek kö­szön­he­tő. Az el­múlt több, mint 20 év­ben szá­mos ki­ad­vány meg­je­le­né­sét se­gí­tet­ték elő, cél­ként meg­je­löl­ve a vá­ros múlt­já­nak tu­do­má­nyos igé­nyű be­mu­ta­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása a Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kötetről

2015. november 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Su­dár Ba­lázs, Dzsá­mik és me­cse­tek a hó­dolt Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adattárak).

Ör­ven­de­tes tény, hogy a ma­gyar osz­ma­nis­ták az utób­bi idő­ben egy­re több­ször je­lent­kez­nek olyan pub­li­ká­ci­ók­kal, ame­lyek­ben a ma­gyar­or­szá­gi tö­rök hó­dolt­ság­gal fog­lal­ko­zó kü­lön­bö­ző ku­ta­tá­si té­má­i­kat az összeg­zés igé­nyé­vel pró­bál­ják fel­dol­goz­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «