recenzió

Lacz­há­zi Gyu­la. Zrí­nyi Mik­lós köl­té­sze­te: A Syrena-kötet és a Szi­ge­ti ve­sze­de­lem. Uni­Text 1. Bu­da­pest: Nap­kút Ki­adó, 2018.

„De­di­ca­lom ezt az mun­ká­mat. Ma­gyar ne­mes­ség­nek…” – így Zrí­nyi a Syrena-kötet aján­lá­sá­ban. De ki­nek szól Lacz­há­zi Gyu­la 2018-ban meg­je­lent is­me­ret­ter­jesz­tő köny­ve? Zrí­nyi Mik­lós köl­té­sze­te: A Syrena-kötet és a Szi­ge­ti ve­sze­de­lem cím­mel adta köz­re a Nap­kút ki­adó Uni­Text so­ro­za­tá­nak első kö­te­tét. Idé­zem a fülszöveget:

Az Uni­Text so­ro­zat át­te­kin­tő jel­leg­gel kí­ván­ja be­mu­tat­ni a ma­gyar és a vi­lág­iro­da­lom egy-egy szer­ző­jé­nek, kor­sza­ká­nak vagy mű­fa­já­nak kor­társ ér­tel­me­zé­si le­he­tő­sé­ge­it. A so­ro­zat­ban meg­je­le­nő szö­ve­gek el­sőd­le­ges cél­ja, hogy mind az egye­te­mi, mind a kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás­ban al­kal­maz­ha­tók le­gye­nek, és nem­csak tu­do­má­nyos, de is­me­ret­ter­jesz­tő szem­pont­ból is ki­elé­gít­sék az ol­va­sói igényeket.

» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Né­nyei Pál, Ne bántsd a Zri­nyit!, Bu­da­pest, Kor­társ Ki­adó, 2015.

1.

Mint arra Max We­ber A tu­do­mány mint hi­va­tás című elő­adá­sá­ban rá­mu­ta­tott, a tu­do­mány egyik alap­ve­tő jel­lem­ző­je, hogy ered­mé­nyei – szem­ben a mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok­kal – tíz, húsz, vagy öt­ven év alatt el­avul­nak. Ép­pen ezért a tu­do­má­nyos élet­ben „nem­csak va­la­mennyi­ünk sor­sa, ha­nem va­la­mennyi­ünk cél­ja is, hogy tu­do­má­nyo­san fe­lül­múl­ja­nak ben­nün­ket” (Max We­ber, A tu­do­mány és a po­li­ti­ka mint hi­va­tás, Bu­da­pest, Kos­suth, 1995, 136–137). Igaz ez az iro­da­lom­tör­té­net ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nye­i­re is, me­lyek ép­pen a szer­ző ál­tal meg­szer­zett szak­mai te­kin­tély okán hosszabb ide­ig is ked­vét szeg­he­tik a fe­lül­mú­lá­suk­ra irá­nyu­ló kí­sér­le­tek­nek.
» To­vább a tel­jes szövegre «