Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból (Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017).

A 16–20. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi irodalom‑, könyv- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net ku­ta­tá­sá­nak a 2017-es év­hez köt­he­tő ered­mé­nyei kö­zött ki­emel­ke­dő he­lyet fog­lal el Knapp Évá­nak a szer­ző szí­ves köz­lé­se sze­rint Ci­ce­ró­tól köl­csön­zött, Li­brum evol­vo, azaz – az an­tik pa­pi­rusz­te­ker­csek hasz­ná­la­tá­ra uta­ló ki­fe­je­zést az újabb kori for­má­tum­ra al­kal­maz­va – „ki­nyi­tom a köny­vet”, vagy „ol­va­som a köny­vet” cím­mel meg­je­lent ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nye. A cím­vá­lasz­tás, de el­ső­sor­ban a köz­re­adott ta­nul­má­nyok te­ma­ti­ká­ja össze­kap­csol­ja a kö­te­tet a Li­bel­lus – Vá­lo­ga­tott könyv- és könyv­tár­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok (Bu­da­pest: Ba­las­si, 2007) című mun­ká­val, de – aho­gyan a szer­ző a Be­ve­ze­tés­ben fel­hív­ja rá a fi­gyel­met – az újab­ban ké­szült dol­go­za­tok­ban a té­mák ki­fej­té­se új meg­kö­ze­lí­té­sen és mód­sze­re­ken alap­szik, s a vizs­gá­ló­dá­sok hang­sú­lyo­san eszme- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti irá­nyult­sá­gú­ak.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di György pré­di­ká­ci­ói, 1. [67–99. be­széd] 2. Ko­lozs­vá­ri Kó­dex, Ma­ros­vá­sár­he­lyi Kó­dex, Sá­ros­pa­ta­ki Kó­dex, Con­ci­o­nes ve­tus­tis­si­mae, s. a. r., az elő­szót és a jegy­ze­te­ket írta Lo­vas Bor­bá­la, Bp., MTA-ELTE HECE – Ma­gyar Uni­tá­ri­us Egy­ház, 2016.

Mint­egy két év­ti­zed­del az­után, hogy egy sze­mel­vé­nyes vá­lo­ga­tás be­te­kin­tést en­ge­dett az er­dé­lyi uni­tá­ri­us püs­pök, Enye­di György (1555–1597) ja­va­részt el­fe­le­dett mun­kás­sá­gá­ba (Enye­di György vá­lo­ga­tott mű­vei, vál. Ba­lázs Mi­hály, Kál­dos Já­nos, Kri­ter­ion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a kö­zel­múlt­ban nap­vi­lá­got lá­tott az Enyedi-életmű leg­na­gyobb há­nya­dát ki­te­vő pré­di­ká­ci­ók kri­ti­kai igénnyel ké­szült össz­ki­adá­sá­nak első kö­te­te.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enye­di 460: Ta­nul­mány­kö­tet Enye­di György szü­le­té­sé­nek 460. év­for­du­ló­já­ra ren­de­zett ka­ma­ra­kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­ból, szerk., K. Ka­po­si Krisz­ti­na, Lo­vas Bor­bá­la, Bu­da­pest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen ter­mé­keny­nek bi­zo­nyul az uni­tá­ri­us iro­da­lom fel­tá­rá­sá­nak te­kin­te­té­ben. A gon­do­san meg­szer­kesz­tett, szak­mai szem­pont­ból hi­ány­pót­ló szö­veg­ki­adá­sok mel­lett újabb, a mun­kák­ra vo­nat­ko­zó, mély és szé­les körű ku­ta­tá­si ered­mé­nyek is pub­li­ká­lás­ra ke­rül­tek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Fórizs Gergely írása az első Festetics György-monográfiáról

2014. december 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Ku­rucz György, Keszt­hely gróf­ja Fes­te­tics György, Bu­da­pest, Cor­vi­na, 2013.

Ku­rucz György köny­ve az első mo­nog­rá­fia a ma­gyar gazdaság- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben egy­aránt ma­ra­dan­dó nyo­mot ha­gyó gróf Fes­te­tics György (1755–1819) élet­pá­lyá­já­ról. A hi­ány­pót­ló kö­tet­ben fel­dol­go­zott anyag a keszt­he­lyi főúr sok­szí­nű élet­út­já­nak meg­fe­le­lő­en rend­kí­vül szer­te­ága­zó. A mun­ká­ból min­den ed­di­gi­nél ala­po­sabb is­me­re­tek­re te­he­tünk szert Fes­te­tics ma­gán­éle­té­ről és köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­sa­i­ról egy­aránt: ta­nul­má­nya­i­ról, hi­va­ta­li és ka­to­nai pá­lyá­já­ról, gaz­dál­ko­dá­sá­ról, az ál­ta­la ala­pí­tott in­té­ze­tek­ről, kul­tú­ra­tá­mo­ga­tó te­vé­keny­sé­gé­ről, fe­le­sé­gé­hez és fi­á­hoz való vi­szo­nyá­ról.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «