recenzió

Ibn Ṭu­fa­il, Abū Bakr. Der Phi­lo­soph als Au­to­di­dakt: Ḥayy ibn Yaqẓān. Ein phi­lo­sop­his­cher Insel­ro­man. Hrsg. und übers. von Pat­ric O. Scha­erer. 2. Ausg. Phi­lo­sop­his­che Bib­li­ot­hek 558. Ham­burg: Fe­lix Mei­ner Ver­lag, 2019.

1. kétezer-húsz

Írá­som szán­dé­ka sze­rint re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott fi­gye­lem­fel­hí­vás. Egy­út­tal egy so­ro­zat kez­de­te, ami­re a cím­ben ta­lál­ha­tó sor­szám is utal. Olyan mű­ve­ket fo­gok vizs­gál­ni, ame­lyek be­fo­ga­dás­tör­té­ne­te ré­sze és alap­ja an­nak a kora új­ko­ri, az élet min­den te­rü­le­tét át­ha­tó pa­ra­dig­ma­vál­tás­nak, amely­nek utó­lag a fel­vi­lá­go­so­dás pro­jekt­je el­ne­ve­zést ad­hat­juk. A ki­fe­je­zés de­fi­ní­ci­ó­ját most mel­lő­zöm, de a terv­be vett – re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott – so­ro­zat min­den egyes da­rab­ja azt fog­ja bi­zo­nyí­ta­ni, hogy ez a pro­jekt tel­jes­sé­gé­ben so­sem tu­dott ha­tást gya­ko­rol­ni a min­den­ko­ri Ma­gyar­or­szág mű­ve­lő­dé­si, men­tá­lis és po­li­ti­kai ál­la­po­tá­ra, vi­szont ar­ról, hogy en­nek máig ható és érez­he­tő kö­vet­kez­mé­nyei van­nak, itt nem tisz­tem szólni.

A mű­fa­ját te­kint­ve per­sze re­cen­zió ez az írás, is­mer­te­té­se az ere­de­ti­leg a fő­hő­sé­ről cí­met kapó (Hajj ibn Jak­zán – Ele­ven, éber fia) arab fi­lo­zó­fi­ai re­gény mo­dern né­met for­dí­tá­sá­nak. Kis – év­ez­re­des – ug­rá­sok­kal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Келемен Микеш. Турецкие письма. Ford. Ю П Гусев. Szerk. Ю П Гусев, Г. Тюшкеш, О. В. Хаванова (Moszk­va: Na­u­ka, 2017).

A Tö­rök­or­szá­gi le­ve­lek orosz nyel­vű ki­adá­sa a magyar–orosz iro­dal­mi kap­cso­la­tok­ban túl­zás nél­kül mér­föld­kő. A Ba­las­si Bálint-emlékkarddal ki­tün­te­tett for­dí­tó, Ju­rij Pav­lo­vics Gusz­ev, a moszk­vai Lo­mo­no­szov Egye­tem pro­fesszo­ra, szá­mos klasszi­kus és mo­dern ma­gyar al­ko­tás ki­vá­ló át­ül­te­tő­je; neki kö­szön­he­tő egye­bek mel­lett Né­meth Lász­ló, Sza­bó Mag­da, Ham­vas Béla, Kon­rád György, Ker­tész Imre, Ke­ré­nyi Ká­roly mű­ve­i­nek orosz ki­adá­sa, de Ma­dác­hot is for­dí­tott.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Biró An­na­má­ria és Egyed Eme­se, szerk. Aran­ka György és a tu­do­mány meg­úju­ló alak­za­tai. Ko­lozs­vár: Er­dé­lyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Je­len kö­tet a Ko­lozs­várt 2017. má­jus 18−20-án A ma­gyar­or­szá­gi és er­dé­lyi tu­do­má­nyos­ság alak­za­tai a 18−19. szá­zad for­du­ló­ján. Aran­ka György-évfordulós ta­nács­ko­zás cím­mel meg­ren­de­zett tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok új­ra­gon­dolt, szer­kesz­tett vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za, ki­egé­szül­ve né­hány ott el nem hang­zott, de a ta­nács­ko­zás szer­ve­ző­i­nek fel­hí­vá­sá­ra szü­le­tett ta­nul­mánnyal (7).
» To­vább a tel­jes szövegre «

A’ tu­do­má­nyok­nak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ ket­tő nél­kűl sín­le­nek a’ nagy Eszek.
A’ ki­ket a’ szük­ség szo­mo­rú gon­dok­ba le-süllyeszt,
Nem visz­nek Mú­sák tisz­te­le­té­re teményt.

Ver­se­ghy Fe­renc. A ma­gyar ha­zá­nak anyai szó­zattya az or­szág nap­já­ra ké­szü­lő ma­gya­rok­hoz, 1790, 9.

Azt mond­ják a’ Po­li­ti­cu­sok, hogy az Or­szág’ bol­dog­sá­ga a’ nép­nek so­ka­sá­gá­tól függ. De mit hasz­nál az a’ sok, ha vagy mind sze­gény, vagy na­gyobb ré­sze tu­dat­lan? A sze­gény­ség és a’ tu­dat­lan­ság egy hú­ron pen­dül. Sőt min­de­nik ki ter­jed a’ má­sik­ra. Mert amaz a’ tes­tet, ez a’ lel­ket il­le­ti: a’ ket­tő pe­dig mind jót mind go­noszt együtt érez. És így szint’ oly­lyan bol­dog­ta­lan az a’ nép, a’ melyly tu­dat­lan: mint a’ melyly szegény.

Bes­se­nyei György. „Egy ma­gyar tár­sa­ság iránt való jám­bor szán­dék (1790)”. In Bes­se­nyei György, Prog­ram­írá­sok, vi­ta­ira­tok, el­mél­ke­dé­sek. 1772–1790, 469–487. Szer­kesz­tet­te Bíró Fe­renc. Bes­se­nyei György Összes Mű­vei. Fi­lo­zó­fia, pub­li­cisz­ti­ka, tör­té­net­írás. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Ki­adó – Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 2007, 482.

Rezension

Réka Len­gyel and Gá­bor Tüs­kés, eds. Lear­ned So­ci­eti­es, Fre­e­ma­sonry, Sci­en­ces and Li­te­ra­tu­re in 18th-Century Hun­gary: A Coll­ec­ti­on of Do­cu­ments and Sour­ces. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2017.

Di­e­ser anläss­lich der von der Un­ga­ris­c­hen Aka­de­mie der Wis­senschaf­ten or­gan­i­si­er­ten in­ter­na­ti­o­nalen Ta­gung „Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa“, mit Un­ter­st­üt­zung der Ale­xan­der von Hum­boldt Stif­tung erschi­e­ne­ne Band bi­e­tet ein Kom­pen­di­um grund­le­gen­der Tex­te zur Er­forschung der ge­lehr­ten Ges­ells­chaf­ten, die sich in Un­garn ab Mit­te des 18. Jahr­hun­derts verb­re­i­ten und de­ren Grün­dung mit der Ent­ste­hung von Fre­i­ma­u­rer­lo­gen ein­her­geht.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Kiss Mar­git, Len­gyel Réka és Tüs­kés Gá­bor. Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában / Licht­su­cher: Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa. Bu­da­pest: Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um – MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te, 2017.

2017. ok­tó­ber 11. és 14. kö­zött Bu­da­pes­ten nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át tar­tot­tak Auf­geklär­te So­zi­etä­ten, Li­te­ra­tur und Wis­senschaft in Mit­te­le­uro­pa cím­mel. E ren­dez­vény kí­sé­rő ren­dez­vé­nye volt a Fény­ke­re­sők: Fel­vi­lá­go­sult tár­sa­sá­gok, iro­da­lom és tu­do­mány Közép-Európában című ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um­ban, mely 2018. feb­ru­ár 25-ig volt lá­to­gat­ha­tó. Az idő­sza­ki ki­ál­lí­tás kí­sé­rő­ki­ad­vá­nya­ként je­lent meg ha­son­ló cím­mel, bő két­száz ol­da­lon, ma­gyar és né­met nyel­ven egy kom­men­tált for­rás­gyűj­te­mény az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet XVIII. Szá­za­di Osz­tá­lyá­nak együt­tes erő­fe­szí­té­se ered­mé­nye­kép­pen.
» To­vább a tel­jes szövegre «

könyvismertetés

Nyelv, lel­ki­ség és re­gi­o­na­li­tás a közép- és kora új­kor­ban: Elő­adá­sok a VII. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszu­son, szerk. Gá­bor Csil­la, Ko­ron­di Ág­nes, Lu­ffy Ka­ta­lin, Tóth Zsom­bor, Ba­logh F. And­rás, Ko­lozs­vár, Egye­te­mi Műhely–Bolyai Tár­sa­ság, 2013.

A be­mu­ta­tan­dó ta­nul­mány­kö­tet a Ko­lozs­vá­rott 2011 au­gusz­tu­sá­ban meg­ren­de­zett 7. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszus há­rom, iro­da­lom­tu­do­má­nyi te­ma­ti­ká­jú szek­ci­ó­já­nak elő­adá­sa­it tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

De­nis Dide­rot, Esz­té­ti­ka – fi­lo­zó­fia – po­li­ti­ka, szerk. Ko­vács Esz­ter, Pen­ke Olga, Szász Géza, ford. Ba­lázs Pé­ter, Bartha-Kovács Ka­ta­lin, Ko­vács Esz­ter, Pen­ke Olga, Szász Géza, Szé­ke­si Dóra, Szűr Zsó­fia, Bu­da­pest, L’Harmattan Ki­adó – Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Fi­lo­zó­fia Tan­szék, 2013.

Dide­rot sa­já­tos köz­he­lye a ma­gyar iro­da­lom­tör­té­ne­ti tu­dás­nak: úgy be­szé­lünk róla, hogy jel­lem­ző­en nem is­mer­jük az élet­mű szer­te­ága­zó gaz­dag­sá­gát, s job­bá­ra csak olyan hí­vó­sza­vak­hoz kap­csol­juk a fran­cia fel­vi­lá­go­so­dás té­ma­kö­ré­ből, mint az En­cik­lo­pé­dia, az egy­ház­kri­ti­ka vagy a sza­bad­gon­dol­ko­dás. Az is ne­he­zí­ti a Diderot-életműről való ha­zai pár­be­szé­det, hogy a ma­gya­rul ol­vas­ha­tó mun­ká­i­nak szá­ma igen szű­kös: re­gé­nye­it, szín­ház­el­mé­le­ti írá­sa­it, il­let­ve fi­lo­zó­fi­ai mun­ká­i­nak vá­lo­ga­tott gyűj­te­mé­nyét tart­hat­juk csak a ke­zünk­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Wil­helm Schmidt-Biggemann, Te­o­dí­cea és té­nyek: A né­met fel­vi­lá­go­so­dás fi­lo­zó­fi­ai pro­fil­ja, ford. Bo­ros Gá­bor, Si­mon Jó­zsef, Bu­da­pest, L’­Har­mat­tan, 2010 (A Német-Magyar Fi­lo­zó­fi­ai Tár­sa­ság Köz­le­mé­nyei, 7).

előre

A könyv Bo­ros Gá­bor és Si­mon Jó­zsef ki­vá­ló for­dí­tá­sá­ban, a Német-Magyar Fi­lo­zó­fi­ai Tár­sa­ság Köz­le­mé­nyei 7. kö­te­te­ként, a L’Harmattan Ki­adó­nál je­lent meg. A for­dí­tók sze­mé­lye már ön­ma­gá­ban ga­ran­cia az egyen­le­te­sen ma­gas nyel­vi szín­vo­nal­ra, a kö­vet­ke­ze­tes fo­ga­lom­hasz­ná­lat ér­vé­nye­sí­té­sé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «