könyvismertetés

Boc­cac­cio: A Cri­ti­cal Guide to the Comp­le­te Works, szerk. Vic­to­ria Kirk­ham, Mi­cha­el Sher­berg, Ja­net Le­va­rie Smarr, Chi­ca­go, Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press, 2013.

A Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek 700. év­for­du­ló­já­ra ké­szült kö­tet a Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press újabb en­cik­lo­pé­di­kus igé­nyű vál­lal­ko­zá­sa. A könyv a 2009-ben pub­li­kált, Fran­ces­co Pet­rar­ca mű­ve­it tár­gya­ló „cri­ti­cal guide” után a tosz­kán nyel­vű iro­da­lom nagy hár­ma­sá­nak leg­if­jabb tag­ját mu­tat­ja be mint szé­les ér­dek­lő­dé­si körű hu­ma­nis­tát. 2021-ben ese­dé­kes a Boc­cac­cio ál­tal is oly mé­lyen tisz­telt Dan­te Alig­hi­e­ri ha­lá­lá­nak 700. év­for­du­ló­ja, így re­mél­het­jük, hogy ad­dig­ra a ki­adó egy har­ma­dik kö­tet­tel is je­lent­ke­zik, ez­zel tel­jes­sé téve a fi­ren­zei „tre corone”-sorozatát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIII–XIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.

» To­vább a tel­jes szövegre «

könyvismertetés

Öz­lem Kum­ru­lar, Kö­sem Sul­tan: İkti­d­ar, hırs, ent­ri­ka [Kö­szem szul­tá­na. Ha­ta­lom, becs­vágy, int­ri­ka], İst­anb­ul, Doğan Ki­tap, 2015, 329 p.

Tö­rök­or­szág­ban szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az osz­mán tör­té­ne­lem Kö­szem szul­tá­na né­ven is­mert nő­alak­já­ról, az­zal egy­idő­ben, hogy a te­le­ví­zi­ó­ban su­gá­roz­ni kezd­ték a szul­tá­na éle­tét fel­dol­go­zó film­so­ro­za­tot. Az is­me­ret­ter­jesz­tő kö­te­tek mel­lett meg­je­len­tek tu­do­má­nyos igé­nyű köz­le­mé­nyek is, ame­lyek egyi­ke Öz­lem Kum­ru­lar tör­té­nész, egye­te­mi ta­nár mun­ká­ja. Ahogy azt a szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ből meg­tud­hat­juk, a szul­tá­na alak­já­nak ér­de­kes­sé­gé­re Ha­lil İn­alcık, az egyik leg­el­is­mer­tebb tö­rök tör­té­nész hív­ta fel a fi­gyel­mét. (İn­alcık 2016 nya­rán, száz esz­ten­dős ko­rá­ban hunyt el).
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

Bíró-Balogh Ta­más, Mint aki a sí­nek közé esett: Kosz­to­lá­nyi De­zső élet­raj­zá­hoz, Bu­da­pest, Equin­ter, 2014 (Műút-könyvek, 17).

Ké­nyel­met­len, hogy ne mond­juk, kí­nos té­mát vá­lasz­tott gyűj­te­mé­nyes kö­te­te té­má­já­ul Bíró-Balogh Ta­más. Kö­te­té­ben Kosz­to­lá­nyi De­zső élet- és esz­me­raj­zá­nak né­hány kér­dé­sét el­ső­sor­ban az Uj Nem­ze­dék kö­rü­li évek­re kon­cent­rál­va vizs­gál­ja. A szer­ző mes­te­re az igen ki­vá­ló sze­ge­di iro­da­lom­tör­té­nész, Len­gyel And­rás. Dön­tő­en az ő ösz­tön­zé­sét, ko­ráb­bi ku­ta­tá­sa­i­nak foly­ta­tá­sát lát­juk a könyv­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «