Fekete Norbert írása

2019. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Her­mann Zol­tán. A bol­dog­ta­lan­ság is­ko­lá­ja: esszék, ta­nul­má­nyok az ér­zé­keny­ség és a ro­man­ti­ka ko­rá­nak ma­gyar iro­dal­má­ról. Bu­da­pest: Rá­ció Ki­adó, 2015.

Her­mann Zol­tán kö­te­té­ben a 2002–2015 kö­zött meg­je­lent, dön­tő­en a 18–19. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom al­ko­tá­sa­it elem­ző, „ja­ví­tott, át­dol­go­zott” ta­nul­má­nya­it pub­li­kál­ta (8–10). A vál­to­za­tos mód­szer­ta­nú ta­nul­má­nyok köz­re­adá­sa min­den­kép­pen in­do­kolt volt. A szer­ző ez­zel le­he­tő­vé tet­te, hogy a szét­szór­tan meg­je­lent, de össze­füg­gő szö­ve­ge­ket a szak­ma és az ol­va­só­kö­zön­ség egy­aránt kéz­be ve­hes­se.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Mil­ba­cher Ró­bert, Bá­bel Ago­rá­ján: Esszék, ta­nul­má­nyok a nem­ze­ti iro­da­lom­ról, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2015.

Re­cen­zi­óm­mal egy régi adós­sá­got tör­lesz­tek, ugyan­is pár éve Mil­ba­cher Ró­bert Arany-könyvéről ké­szül­tem kri­ti­kát írni, de rész­ben raj­tam kí­vül álló okok mi­att ez­zel nem ké­szül­tem el (Mil­ba­cher Ró­bert, Arany Já­nos és az em­lé­ke­zet bal­zsa­ma: Az Arany-hagyomány a ma­gyar kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet­ben, Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2009; l. Tö­rök Zsu­zsa re­cen­zi­ó­ját a régi rec.itin.). A ko­ráb­bi könyv­vel kap­cso­la­tos meg nem írt ész­re­vé­te­le­im meg­szo­rí­tá­sok­kal erre a könyv­re is vo­nat­koz­tat­ha­tók, így ta­lán meg­bo­csát­ha­tó e kés­le­ke­dés. Mil­ba­cher me­to­do­ló­gi­a­i­lag, cél­ki­tű­zé­se­i­ben és szó­hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt a ko­ráb­bi kö­te­té­ben ki­ta­po­sott ös­vé­nyen ha­lad to­vább: a ma­gyar iro­da­lom ka­no­ni­kus mű­ve­it igyek­szik a meg­szo­kot­tól el­té­rő meg­vi­lá­gí­tás­ban be­mu­tat­ni, mind­ezt pe­dig új kon­tex­tu­sok hoz­zá­ren­de­lé­sé­vel, il­let­ve a mű­vek kon­tex­tu­á­lis és biogra­fi­kus új­ra­al­le­go­ri­zá­lá­sá­val pró­bál­ja el­ér­ni.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Berkes Tamás recenziója Simoná Kolmanová monográfiájáról

2015. augusztus 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Si­mo­ná Kol­ma­no­vá, Maďarš­tí bás­ní­ci 19. sto­le­tí v českých přek­la­dech (Mi­hály Vö­rös­mar­ty, Já­nos Arany, Sán­dor Pe­tő­fi), Pra­ha, Ka­ro­linum, 2014.

Si­mo­na Kol­ma­no­vá Prá­gá­ban ki­adott új köny­ve a 19. szá­za­di ma­gyar köl­té­szet há­rom leg­ki­emel­ke­dőbb alak­ja, Vö­rös­mar­ty Mi­hály, Arany Já­nos és Pe­tő­fi Sán­dor élet­mű­vét mu­tat­ja be a cseh for­dí­tá­sok kon­tex­tu­sá­ban.kolmanova_borito
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «