Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból (Budapest: reciti, 2017).

A 16–20. századi magyarországi irodalom-, könyv- és művelődéstörténet kutatásának a 2017-es évhez köthető eredményei között kiemelkedő helyet foglal el Knapp Évának a szerző szíves közlése szerint Cicerótól kölcsönzött, Librum evolvo, azaz – az antik papirusztekercsek használatára utaló kifejezést az újabb kori formátumra alkalmazva – „kinyitom a könyvet”, vagy „olvasom a könyvet” címmel megjelent tanulmánygyűjteménye. A címválasztás, de elsősorban a közreadott tanulmányok tematikája összekapcsolja a kötetet a Libellus – Válogatott könyv- és könyvtártörténeti tanulmányok (Budapest: Balassi, 2007) című munkával, de – ahogyan a szerző a Bevezetésben felhívja rá a figyelmet – az újabban készült dolgozatokban a témák kifejtése új megközelítésen és módszereken alapszik, s a vizsgálódások hangsúlyosan eszme- és irodalomtörténeti irányultságúak.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Benedek, Titkosírás a kora újkori Magyarországon, Budapest, Balassi, 2015.

Bölcsészekként sokszor arra kényszerülünk, hogy kutatási tárgyunkat olyan kontextusban igyekezzünk tálalni, hogy az a szélesebb közönség és/vagy a nagyobb tőke fölött operáló piac felé is eladható legyen. A kutató nyelvészt az érdekli, hogy képezünk hangot, hogyan mondunk ki teljes mondatokat, és aztán hogyan történik a hallott szöveg percepciója, ám könnyen belátható, hogy eredményeire akár a hadászat, a hadiipar is vevő lehet. A litteraevel foglalkozók egy kicsit nehezebb helyzetben vannak, portékájuk nehezebben adható el. Ám úgy tűnik, Láng Benedek azon kevesek egyike, aki sikeresen kapcsolja össze a régi szövegeket a katonai kódfejtéssel: a közös metszet a kriptográfia.
» Tovább a teljes szövegre «

Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi György prédikációi, 1. [67–99. beszéd] 2. Kolozsvári Kódex, Marosvásárhelyi Kódex, Sárospataki Kódex, Conciones vetustissimae, s. a. r., az előszót és a jegyzeteket írta Lovas Borbála, Bp., MTA-ELTE HECE – Magyar Unitárius Egyház, 2016.

Mintegy két évtizeddel azután, hogy egy szemelvényes válogatás betekintést engedett az erdélyi unitárius püspök, Enyedi György (1555–1597) javarészt elfeledett munkásságába (Enyedi György válogatott művei, vál. Balázs Mihály, Káldos János, Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a közelmúltban napvilágot látott az Enyedi-életmű legnagyobb hányadát kitevő prédikációk kritikai igénnyel készült összkiadásának első kötete.
» Tovább a teljes szövegre «

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi 460: Tanulmánykötet Enyedi György születésének 460. évfordulójára rendezett kamarakonferencia előadásaiból, szerk., K. Kaposi Krisztina, Lovas Borbála, Budapest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen termékenynek bizonyul az unitárius irodalom feltárásának tekintetében. A gondosan megszerkesztett, szakmai szempontból hiánypótló szövegkiadások mellett újabb, a munkákra vonatkozó, mély és széles körű kutatási eredmények is publikálásra kerültek.
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely írása az első Festetics György-monográfiáról

2014. december 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Kurucz György, Keszthely grófja Festetics György, Budapest, Corvina, 2013.

Kurucz György könyve az első monográfia a magyar gazdaság- és művelődéstörténetben egyaránt maradandó nyomot hagyó gróf Festetics György (1755–1819) életpályájáról. A hiánypótló kötetben feldolgozott anyag a keszthelyi főúr sokszínű életútjának megfelelően rendkívül szerteágazó. A munkából minden eddiginél alaposabb ismeretekre tehetünk szert Festetics magánéletéről és közéleti szerepvállalásairól egyaránt: tanulmányairól, hivatali és katonai pályájáról, gazdálkodásáról, az általa alapított intézetekről, kultúratámogató tevékenységéről, feleségéhez és fiához való viszonyáról.
» Tovább a teljes szövegre «