Mészáros Gábor írása

2021. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyi­me­si Eme­se: Szend­rey Jú­lia iro­dal­mi pá­lya­fu­tá­sa. Tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sok. Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2021 (Li­ga­tu­ra), 295 l.

Gyi­me­si Eme­se lát­ha­tó­an már mo­nog­rá­fi­á­ja meg­je­le­né­se előtt igye­ke­zett vál­toz­tat­ni azon a té­nyen, hogy a 19. szá­za­di női szer­zők szö­ve­gei ja­va­részt csak a ko­ra­be­li for­rá­sok­ból hoz­zá­fér­he­tők. Mi­köz­ben a női írók új­ra­ér­tel­me­zé­se egé­szen nép­sze­rű ku­ta­tá­si te­rü­let, a 19. szá­za­di női szer­zők szép­iro­dal­mi és más tí­pu­sú szö­ve­ge­i­nek ki­adá­sa vá­rat ma­gá­ra. 2018-ban Gyi­me­si Eme­se saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben je­lent meg Szend­rey Jú­lia összes köl­te­mé­nye­i­nek ki­adá­sa, majd 2019-ben Szend­rey Jú­lia gyer­mek­ko­rá­nak és Pe­tő­fi utá­ni há­zas­sá­gá­nak és csa­lád­já­nak ed­dig jó­részt ki­adat­lan for­rá­sai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , , ,

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratz­ky Rita: „Hal­hat­lan a lé­lek”: Vá­lo­ga­tott ta­nul­má­nyok, cik­kek, kri­ti­kák a XVIII–XIX. szá­zad ma­gyar iro­dal­má­ról, Bu­da­pest, Nap­kút ki­adó, 2015 (Kút­fő bib­li­o­té­ka, 14).

Ratz­ky Rita ta­nul­mány­kö­te­té­nek első szem­be­öt­lő vo­ná­sa a ter­je­del­me: 690 ol­dal. A kö­tet – ahogy a hát­só bo­rí­tón a szer­ző hang­sú­lyoz­za – tu­laj­don­kép­pen az élet­mű ed­di­gi ke­reszt­met­sze­tét adja, s mi­vel a szö­ve­gek ke­let­ke­zé­sük idő­rend­jé­ben so­ra­koz­nak (a leg­ko­ráb­bi szö­veg 1976-ból, a leg­ké­sőb­bi 2014-ből való), egy­faj­ta ku­ta­tói fej­lő­dés­tör­té­net is, a pá­lya mód­szer­ta­ni és te­ma­ti­kus for­du­ló­pont­ja­i­nak tük­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Mil­ba­cher Ró­bert, Bá­bel Ago­rá­ján: Esszék, ta­nul­má­nyok a nem­ze­ti iro­da­lom­ról, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2015.

Re­cen­zi­óm­mal egy régi adós­sá­got tör­lesz­tek, ugyan­is pár éve Mil­ba­cher Ró­bert Arany-könyvéről ké­szül­tem kri­ti­kát írni, de rész­ben raj­tam kí­vül álló okok mi­att ez­zel nem ké­szül­tem el (Mil­ba­cher Ró­bert, Arany Já­nos és az em­lé­ke­zet bal­zsa­ma: Az Arany-hagyomány a ma­gyar kul­tu­rá­lis em­lé­ke­zet­ben, Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2009; l. Tö­rök Zsu­zsa re­cen­zi­ó­ját a régi rec.itin.). A ko­ráb­bi könyv­vel kap­cso­la­tos meg nem írt ész­re­vé­te­le­im meg­szo­rí­tá­sok­kal erre a könyv­re is vo­nat­koz­tat­ha­tók, így ta­lán meg­bo­csát­ha­tó e kés­le­ke­dés. Mil­ba­cher me­to­do­ló­gi­a­i­lag, cél­ki­tű­zé­se­i­ben és szó­hasz­ná­la­tá­ban egy­aránt a ko­ráb­bi kö­te­té­ben ki­ta­po­sott ös­vé­nyen ha­lad to­vább: a ma­gyar iro­da­lom ka­no­ni­kus mű­ve­it igyek­szik a meg­szo­kot­tól el­té­rő meg­vi­lá­gí­tás­ban be­mu­tat­ni, mind­ezt pe­dig új kon­tex­tu­sok hoz­zá­ren­de­lé­sé­vel, il­let­ve a mű­vek kon­tex­tu­á­lis és biogra­fi­kus új­ra­al­le­go­ri­zá­lá­sá­val pró­bál­ja el­ér­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,

„Aut Caesar, aut nihil” – Zabán Márta recenziója

2015. július 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Ki va­gyok én? Nem mon­dom meg…, szerk. Szi­lá­gyi Már­ton, Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um, Bu­da­pest, 2014.

A Petőfi-életmű re­cep­ció­tör­té­ne­té­nek pa­ra­dig­ma­vál­tá­sát cé­loz­ta meg a Ki va­gyok én? Nem mon­dom meg… című tár­lat, amely 2011-ben nyílt a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um­ban. Ugyan­ezt a célt kö­vet­te a ki­ál­lí­tás kon­cep­ci­ó­já­hoz, mód­szer­ta­ni meg­ol­dá­sa­i­hoz kap­cso­ló­dó, azo­nos című kö­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,