Mészáros Gábor írása

2021. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyi­me­si Eme­se: Szend­rey Jú­lia iro­dal­mi pá­lya­fu­tá­sa. Tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sok. Bu­da­pest, Rá­ció Ki­adó, 2021 (Li­ga­tu­ra), 295 l.

Gyi­me­si Eme­se lát­ha­tó­an már mo­nog­rá­fi­á­ja meg­je­le­né­se előtt igye­ke­zett vál­toz­tat­ni azon a té­nyen, hogy a 19. szá­za­di női szer­zők szö­ve­gei ja­va­részt csak a ko­ra­be­li for­rá­sok­ból hoz­zá­fér­he­tők. Mi­köz­ben a női írók új­ra­ér­tel­me­zé­se egé­szen nép­sze­rű ku­ta­tá­si te­rü­let, a 19. szá­za­di női szer­zők szép­iro­dal­mi és más tí­pu­sú szö­ve­ge­i­nek ki­adá­sa vá­rat ma­gá­ra. 2018-ban Gyi­me­si Eme­se saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben je­lent meg Szend­rey Jú­lia összes köl­te­mé­nye­i­nek ki­adá­sa, majd 2019-ben Szend­rey Jú­lia gyer­mek­ko­rá­nak és Pe­tő­fi utá­ni há­zas­sá­gá­nak és csa­lád­já­nak ed­dig jó­részt ki­adat­lan for­rá­sai.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , , , ,

Luffy Katalin recenziója Papp Kinga kötetéről

2015. szeptember 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Papp Kin­ga, Toll­for­ga­tó Kál­no­ki­ak: Csa­lá­di írás­hasz­ná­lat a 17–18. szá­za­di Er­dély­ben, Ko­lozs­vár, Er­dé­lyi Mú­ze­um–Egye­sü­let, 2015 (Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek, 284).

Az Er­dé­lyi Mú­ze­um–Egye­sü­let az Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek so­ro­za­tá­ban fi­a­tal ku­ta­tók ki­vá­ló dok­to­ri dol­go­za­ta­it te­szi köz­zé. Papp Kin­ga kö­te­te is a pár év­vel ko­ráb­ban meg­vé­dett dol­go­za­tá­nak ki­egé­szí­tett vál­to­za­ta, amely­ben a szer­ző a Kál­no­ki csa­lád tör­té­ne­té­be a 17. szá­zad má­so­dik fe­lé­től nagy­já­ból a 18. szá­zad utol­só har­ma­dá­ig nyújt be­te­kin­tést. Ami­kor csa­lád­tör­té­ne­tet em­lí­tünk, el­múlt ko­rok po­li­ti­kai, ér­tel­mi­sé­gi, ka­to­nai szem­pont­ból ki­emel­ke­dő sze­mé­lyi­sé­gek élet­raj­za­i­ra, pá­lya­be­mu­ta­tá­sá­ra gon­do­lunk el­ső­sor­ban. Papp Kin­ga köny­ve azon­ban nem er­ről szól.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,