recenzió

Do­romb: Köz­köl­té­sze­ti ta­nul­má­nyok, 3, szerk. Csör­sz Ru­men Ist­ván, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014.

Min­de­nek­előtt örö­möm­nek kí­vá­nok han­got adni: ab­bé­li örö­möm­nek, hogy je­len kö­tet lét­re­jött. Át­ol­vas­va a har­ma­dik, min­den ed­di­gi­nél vas­ko­sabb gyűj­te­ményt, az a köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok be­ér­ke­zett­sé­gé­nek be­nyo­má­sát kel­ti, a téma irán­ti egy­re fo­ko­zó­dó, és egy­re szé­le­sebb körű ér­dek­lő­dés­ről ad szá­mot. Más­fél év­ti­ze­de fi­gye­lem fé­lig benn­fen­tes­ként, fé­lig kí­vül­ál­ló­ként Kül­lős Imo­la és Csör­sz Ru­men Ist­ván szö­veg­fel­tá­ró és ku­ta­tó vál­lal­ko­zá­sát, ki­tar­tá­suk, szin­te fa­na­ti­kus el­kö­te­le­zett­sé­gük min­dig is nagy tisz­te­le­tet éb­resz­tett ben­nem.
» To­vább a tel­jes szövegre «