recenzió

Ibn Ṭu­fa­il, Abū Bakr. Der Phi­lo­soph als Au­to­di­dakt: Ḥayy ibn Yaqẓān. Ein phi­lo­sop­his­cher Insel­ro­man. Hrsg. und übers. von Pat­ric O. Scha­erer. 2. Ausg. Phi­lo­sop­his­che Bib­li­ot­hek 558. Ham­burg: Fe­lix Mei­ner Ver­lag, 2019.

1. kétezer-húsz

Írá­som szán­dé­ka sze­rint re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott fi­gye­lem­fel­hí­vás. Egy­út­tal egy so­ro­zat kez­de­te, ami­re a cím­ben ta­lál­ha­tó sor­szám is utal. Olyan mű­ve­ket fo­gok vizs­gál­ni, ame­lyek be­fo­ga­dás­tör­té­ne­te ré­sze és alap­ja an­nak a kora új­ko­ri, az élet min­den te­rü­le­tét át­ha­tó pa­ra­dig­ma­vál­tás­nak, amely­nek utó­lag a fel­vi­lá­go­so­dás pro­jekt­je el­ne­ve­zést ad­hat­juk. A ki­fe­je­zés de­fi­ní­ci­ó­ját most mel­lő­zöm, de a terv­be vett – re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott – so­ro­zat min­den egyes da­rab­ja azt fog­ja bi­zo­nyí­ta­ni, hogy ez a pro­jekt tel­jes­sé­gé­ben so­sem tu­dott ha­tást gya­ko­rol­ni a min­den­ko­ri Ma­gyar­or­szág mű­ve­lő­dé­si, men­tá­lis és po­li­ti­kai ál­la­po­tá­ra, vi­szont ar­ról, hogy en­nek máig ható és érez­he­tő kö­vet­kez­mé­nyei van­nak, itt nem tisz­tem szólni.

A mű­fa­ját te­kint­ve per­sze re­cen­zió ez az írás, is­mer­te­té­se az ere­de­ti­leg a fő­hő­sé­ről cí­met kapó (Hajj ibn Jak­zán – Ele­ven, éber fia) arab fi­lo­zó­fi­ai re­gény mo­dern né­met for­dí­tá­sá­nak. Kis – év­ez­re­des – ug­rá­sok­kal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

könyvismertetés

Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek: Az em­be­ri test a 18–19. szá­za­di fi­lo­zó­fi­á­ban, me­di­ci­ná­ban és ant­ro­po­ló­gi­á­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2014.

Az Egy­más­ba tük­rö­ző­dő em­ber­ké­pek című ta­nul­mány­kö­tet a Gon­do­lat Ki­adó tu­do­mány­tör­té­ne­ti so­ro­za­tá­nak má­so­dik ré­sze­ként je­lent meg. Míg a so­ro­zat első tag­ja, a For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok (szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013. L. a re­cen­zi­ó­mat a re­ci­tin.) a geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom 18–19. szá­za­di köl­csön­ha­tá­sa­i­ra fó­kusz­ált, ad­dig e má­so­dik kö­tet az em­be­ri test­tel kap­cso­la­tos 18–19. szá­za­di tu­do­má­nyos dis­kur­zu­sok­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met.
» To­vább a tel­jes szövegre «

recenzió

For­má­ci­ók és me­ta­mor­fó­zi­sok: A geo­ló­gia, a fi­lo­zó­fia és az iro­da­lom köl­csön­ha­tá­sai a 18–19. szá­zad­ban, szerk. Gur­ka De­zső, Bp., Gon­do­lat, 2013.

Gur­ka De­zső a je­len ta­nul­mány­kö­tet­tel, va­la­mint az an­nak alap­ját je­len­tő, a 2012-ben a Szent Ist­ván Egye­tem szar­va­si Pe­da­gó­gia Ka­rán meg­ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val foly­tat­ja ko­ráb­bi, a ha­zai tu­do­má­nyos­ság ber­ke­in be­lül egye­dül­ál­ló­nak mond­ha­tó vál­lal­ko­zá­sát. Is­mét a tu­do­má­nyok mai rend­sze­re sze­rint egy­más­sal még csak nem is ha­tá­ros tu­do­mány­te­rü­le­tek pár­be­széd­be vo­ná­sá­ra tesz kí­sér­le­tet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 kö­zött négy kö­te­te­ben meg­je­lent, a ro­man­ti­kus tu­do­má­nyok és a göt­tin­gai pa­ra­dig­ma ku­ta­tá­si prog­ram­ja köré szer­ve­ző­dő könyv­so­ro­za­tá­val.
» To­vább a tel­jes szövegre «