A magyar felvilágosodás filozófiai profiljának hiányai 1. – Hegedüs Béla írása

2020. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Ibn Ṭu­fa­il, Abū Bakr. Der Phi­lo­soph als Au­to­di­dakt: Ḥayy ibn Yaqẓān. Ein phi­lo­sop­his­cher Insel­ro­man. Hrsg. und übers. von Pat­ric O. Scha­erer. 2. Ausg. Phi­lo­sop­his­che Bib­li­ot­hek 558. Ham­burg: Fe­lix Mei­ner Ver­lag, 2019.

1. kétezer-húsz

Írá­som szán­dé­ka sze­rint re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott fi­gye­lem­fel­hí­vás. Egy­út­tal egy so­ro­zat kez­de­te, ami­re a cím­ben ta­lál­ha­tó sor­szám is utal. Olyan mű­ve­ket fo­gok vizs­gál­ni, ame­lyek be­fo­ga­dás­tör­té­ne­te ré­sze és alap­ja an­nak a kora új­ko­ri, az élet min­den te­rü­le­tét át­ha­tó pa­ra­dig­ma­vál­tás­nak, amely­nek utó­lag a fel­vi­lá­go­so­dás pro­jekt­je el­ne­ve­zést ad­hat­juk. A ki­fe­je­zés de­fi­ní­ci­ó­ját most mel­lő­zöm, de a terv­be vett – re­cen­zi­ó­nak ál­cá­zott – so­ro­zat min­den egyes da­rab­ja azt fog­ja bi­zo­nyí­ta­ni, hogy ez a pro­jekt tel­jes­sé­gé­ben so­sem tu­dott ha­tást gya­ko­rol­ni a min­den­ko­ri Ma­gyar­or­szág mű­ve­lő­dé­si, men­tá­lis és po­li­ti­kai ál­la­po­tá­ra, vi­szont ar­ról, hogy en­nek máig ható és érez­he­tő kö­vet­kez­mé­nyei van­nak, itt nem tisz­tem szólni.

A mű­fa­ját te­kint­ve per­sze re­cen­zió ez az írás, is­mer­te­té­se az ere­de­ti­leg a fő­hő­sé­ről cí­met kapó (Hajj ibn Jak­zán – Ele­ven, éber fia) arab fi­lo­zó­fi­ai re­gény mo­dern né­met for­dí­tá­sá­nak. Kis – év­ez­re­des – ug­rá­sok­kal.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Nagy az Isten állatkertje… – Tverdota György írása

2020. február 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Mercs Ist­ván szerk. Nagy az Is­ten ál­lat­kert­je…: Állat(ságok) a ma­gyar iro­da­lom és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben. Mo­dus Ho­di­er­nus 9. Nyír­egy­há­za: Mó­ricz Zsig­mond Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, 2016.

Csepp­ben a ten­ger… Ez ju­tott eszem­be elő­ször, ami­kor el­ol­vas­tam a nyír­egy­há­zi Mó­ricz Zsig­mond Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let Mo­dus Ho­di­er­nus című so­ro­za­tá­nak Nagy az Is­ten ál­lat­kert­je…: Állat(ság)ok a ma­gyar irodalom- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net­ben című da­rab­ját, a Nyír­egy­há­zi Ál­lat­park­ban 2015. áp­ri­lis 17–18-án ren­de­zett kon­fe­ren­cia ak­tá­it tar­tal­ma­zó, Mercs Ist­ván szer­kesz­tet­te ta­nul­mány­kö­te­tet. A ho­ri­zon­ton túl­ter­je­dő, te­hát be­lát­ha­tat­lan, ir­dat­la­nul tá­gas té­ma­kör­ből, ál­lat és em­ber kap­cso­la­tá­nak szó­be­li és írás­be­li kul­tú­ránk­ban el­fog­lalt he­lyét tár­gya­ló vagy érin­tő ki­me­rít­he­tet­len anya­gá­ból annyit fog­lal ma­gá­ba a 19 ta­nul­mányt tar­tal­ma­zó, 293 ol­da­las ki­ad­vány, amennyi az óce­án­ból egy víz­csepp­be be­le­fér. Igen ér­té­kes víz­csepp. Be­csül­jük meg!
» To­vább a tel­jes szövegre «

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Li­brum evol­vo: Eszme- és könyv­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok a XVIXX. szá­zad­ból (Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017).

A 16–20. szá­za­di ma­gyar­or­szá­gi irodalom‑, könyv- és mű­ve­lő­dés­tör­té­net ku­ta­tá­sá­nak a 2017-es év­hez köt­he­tő ered­mé­nyei kö­zött ki­emel­ke­dő he­lyet fog­lal el Knapp Évá­nak a szer­ző szí­ves köz­lé­se sze­rint Ci­ce­ró­tól köl­csön­zött, Li­brum evol­vo, azaz – az an­tik pa­pi­rusz­te­ker­csek hasz­ná­la­tá­ra uta­ló ki­fe­je­zést az újabb kori for­má­tum­ra al­kal­maz­va – „ki­nyi­tom a köny­vet”, vagy „ol­va­som a köny­vet” cím­mel meg­je­lent ta­nul­mány­gyűj­te­mé­nye. A cím­vá­lasz­tás, de el­ső­sor­ban a köz­re­adott ta­nul­má­nyok te­ma­ti­ká­ja össze­kap­csol­ja a kö­te­tet a Li­bel­lus – Vá­lo­ga­tott könyv- és könyv­tár­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok (Bu­da­pest: Ba­las­si, 2007) című mun­ká­val, de – aho­gyan a szer­ző a Be­ve­ze­tés­ben fel­hív­ja rá a fi­gyel­met – az újab­ban ké­szült dol­go­za­tok­ban a té­mák ki­fej­té­se új meg­kö­ze­lí­té­sen és mód­sze­re­ken alap­szik, s a vizs­gá­ló­dá­sok hang­sú­lyo­san eszme- és iro­da­lom­tör­té­ne­ti irá­nyult­sá­gú­ak.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lel­ki­ség és re­gi­o­na­li­tás a közép- és kora új­kor­ban: Elő­adá­sok a VII. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszu­son, szerk. Gá­bor Csil­la, Ko­ron­di Ág­nes, Lu­ffy Ka­ta­lin, Tóth Zsom­bor, Ba­logh F. And­rás, Ko­lozs­vár, Egye­te­mi Műhely–Bolyai Tár­sa­ság, 2013.

A be­mu­ta­tan­dó ta­nul­mány­kö­tet a Ko­lozs­vá­rott 2011 au­gusz­tu­sá­ban meg­ren­de­zett 7. Nem­zet­kö­zi Hun­ga­ro­ló­gi­ai Kong­resszus há­rom, iro­da­lom­tu­do­má­nyi te­ma­ti­ká­jú szek­ci­ó­já­nak elő­adá­sa­it tar­tal­maz­za.
» To­vább a tel­jes szövegre «