Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 3 hozzászólás

recenzió

Né­nyei Pál, Ne bántsd a Zri­nyit!, Bu­da­pest, Kor­társ Ki­adó, 2015.

1.

Mint arra Max We­ber A tu­do­mány mint hi­va­tás című elő­adá­sá­ban rá­mu­ta­tott, a tu­do­mány egyik alap­ve­tő jel­lem­ző­je, hogy ered­mé­nyei – szem­ben a mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok­kal – tíz, húsz, vagy öt­ven év alatt el­avul­nak. Ép­pen ezért a tu­do­má­nyos élet­ben „nem­csak va­la­mennyi­ünk sor­sa, ha­nem va­la­mennyi­ünk cél­ja is, hogy tu­do­má­nyo­san fe­lül­múl­ja­nak ben­nün­ket” (Max We­ber, A tu­do­mány és a po­li­ti­ka mint hi­va­tás, Bu­da­pest, Kos­suth, 1995, 136–137). Igaz ez az iro­da­lom­tör­té­net ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nye­i­re is, me­lyek ép­pen a szer­ző ál­tal meg­szer­zett szak­mai te­kin­tély okán hosszabb ide­ig is ked­vét szeg­he­tik a fe­lül­mú­lá­suk­ra irá­nyu­ló kí­sér­le­tek­nek.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Katkó Gáspár írása Mirosław Łukomski monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Mi­rosław Łu­kom­ski, Kwes­tia tu­rec­ka jako czyn­nik po­lity­ki wewnętrz­nej Rzecz­pos­po­li­tej w la­tach 15871606 [A tö­rök kér­dés mint a Rzecz­pos­po­li­ta bel­po­li­ti­ká­já­nak al­ko­tó­ele­me 1587 és 1606 kö­zött], Zabr­ze, Wy­daw­nict­wo In­fort Edi­tions, 2011 (Prace His­to­rycz­ne, 7).

Len­gyel­or­szág­ban, honi lép­ték­kel mér­ve, év­ről évre hi­he­tet­len mennyi­sé­gű tör­té­ne­ti mun­ka je­le­nik meg. A len­gyel könyv­ki­adás a piac mé­re­té­ből adó­dó­an sok­kal na­gyobb és szer­ve­zet­tebb, mint a ha­zai, ami­ben nem kis sze­re­pet vál­lal a zabrze‑i In­fort Edi­tions is. Az apró szi­lé­zi­ai ki­adó az el­múlt tíz év­ben szám­ta­lan so­ro­za­tot in­dí­tott út­já­ra, töb­bek kö­zött egy kö­zel hat­van kö­te­tet szám­lá­ló had­tör­té­ne­ti vá­lo­ga­tást is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dorogi Ilona írása Sadık Müfit Bilge monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Sadık Mü­fit BİLGE, Osmanlı’nın Ma­caris­tanı: Os­manlı hâ­ki­miyet­in­de­ki Macaristan’ın ta­rihî coğ­ra­fyası ve idarî tak­simâtı (1526–1718) [Az osz­má­nok Ma­gyar­or­szá­ga: Az osz­mán ura­lom alat­ti Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­ti föld­raj­za és köz­igaz­ga­tá­si szer­ve­ze­te (1526–1718)], İst­anb­ul, Ki­ta­be­vi, 2010.

Sadık Mü­fit Bil­ge az Osz­mán Bi­ro­da­lom tör­té­ne­té­nek el­hi­va­tott tö­rök ku­ta­tó­ja. Bár vég­zett­sé­ge sze­rint nem tör­té­nész, az egyé­ni ér­dek­lő­dés ál­tal ve­zé­relt, ön­szor­ga­lom­ból írt cik­kei, köny­vei nyo­mán ma már el­is­mert ku­ta­tó­ként tart­ják szá­mon Tö­rök­or­szág­ban. Lel­kes ér­dek­lő­dé­sét az osz­má­nok tör­té­nel­me iránt min­den bi­zonnyal az is mo­ti­vál­ja, hogy egy, a régi, osz­mán elit­hez tar­to­zó csa­lád le­szár­ma­zott­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «