Az allegorikus istennőktől a nőmozgalmakig – Pálfy Eszter írása

2021. szeptember 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Török Zsuzsa, szerk., Nők, idő­sza­ki ki­ad­vá­nyok és nyom­ta­tott nyil­vá­nos­ság, 1820–1920. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 9. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az utóbbi években nemcsak a kortárs magyar irodalom közegében indult élénk diskurzus a női írók szerepéről és az irodalmi művekben megjelenő speciálisan női tapasztalatokról, de a történeti kutatásokban is előtérbe kerültek a nőket középpontba állító megközelítések. A Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság 1820–1920 közvetlen előzménye az a 2019-ben megjelent tanulmánygyűjtemény volt, amely általános célként a 19. századi nőírók tevékenységének vizsgálatát tűzte ki (Török Zsuzsa, szerk., Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok, Budapest: Reciti, 2019). A legújabb, szintén Török Zsuzsa szerkesztésében megjelent kötet konkrétabban jelölte ki tárgyát: a 19. századon belül a nők és a folyóiratok kapcsolatára koncentrál.
» Tovább a teljes szövegre «

Dóbék Ágnes írása

2018. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Katalin Czibula. Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts. Budapest: Protea Kulturverein, 2016.

A német nyelvű kötet Czibula Katalin drámatörténeti kutatásait tartalmazza. A 18. század második felének színházi kultúráját vizsgáló tanulmányok olyan témakörök köré csoportosulnak, mint a 18. századi színháztörténet legfontosabb forrásai, a színházi élettel kapcsolatos publicisztika, a magyar színházművészet nyelvi jellemzése, valamint a színház és a különböző vizuális művészetek kapcsolata.
» Tovább a teljes szövegre «