Nyugatosok” a Nyugaton kívül – Wirágh András írása

2020. február 5. § 0 hozzászólás

recenzió

  • Fel­dol­goz­ta és köz­re­ad­ja Szé­che­nyi Ág­nes. Schöpf­lin Ala­dár a Va­sár­na­pi Új­ság­ban 1898–1921. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum, 2018.
  • Szaj­bély Mi­hály. Csáth Géza éle­te és mun­kái: Ré­gi­mó­di mo­nog­rá­fia. Bu­da­pest: Mag­ve­tő, 2019.
  • Arany Zsu­zsan­na. Kosz­to­lá­nyi De­zső éle­te. Bu­da­pest: Osi­ris, 2017.

Az el­múlt há­rom év mind­egyi­ké­ben meg­je­lent egy-egy olyan ter­je­del­mes mun­ka, amely ún. „nyu­ga­tos” szer­zők éle­té­vel és élet­mű­vé­vel fog­lal­ko­zik be­ha­tó­an. A ma­gyar iro­dal­mi mo­dern­ség egyik leg­fon­to­sabb pe­ri­o­di­ká­já­nak (az eb­ből kép­zett cím­ké­nek) idé­ző­je­les hasz­ná­la­ta nem vé­let­len, ugyan­is a há­rom ki­ad­vány töb­bek kö­zött arra is rá­vi­lá­gít, mennyi­re ha­té­ko­nyan for­go­ló­dott Csáth, Kosz­to­lá­nyi és Schöpf­lin ab­ban a sűrű szö­vé­sű, mai szem­mel át­lát­ha­tat­lan saj­tó­há­ló­zat­ban, amely­nek csak egyik (igaz, na­gyon fon­tos) ele­me volt a Nyu­gat.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Pet­rar­cha Fe­renc, A jó sze­ren­csé­nek és a sze­ren­csét­len­ség­nek or­vos­sá­ga­i­ról. Szé­kely Lász­ló for­dí­tá­sa (1760–1762), s. a. r. és a jegy­ze­te­ket írta Bíró Csil­la, Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, ta­nul­mány Len­gyel Réka, Máté Ág­nes, lek­to­rál­ta és az elő­szót írta Szö­ré­nyi Lász­ló, Sze­ged, Lazi Könyv­ki­adó, 2015 (Szö­ve­gek és ta­nul­má­nyok a neo­la­tin fi­lo­ló­gia kö­ré­ből).

A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Klasszika-Filológiai és Neo­la­tin Tan­szé­ké­nek mű­he­lyé­ből olyan vas­kos kö­tet ke­rült ki, amely alatt le­sza­kad az asz­tal. A nem ta­gad­ha­tó fi­zi­kai tény rög­zí­té­sén túl a re­cen­zens fel­ada­ta an­nak meg­vizs­gá­lá­sa, va­ló­ban „kor­sza­kos, sú­lyos, je­len­tős, ne­héz” kiadvány‑e a leg­újabb, va­ló­já­ban azon­ban a leg­ré­gibb tel­jes ma­gyar Petrarca-prózafordítás?
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Réger Ádám írása a Deák–Szentes kézirat kiadásáról

2015. május 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

A Deák–Szentes kéz­irat – The Deák-Szentes Ma­nuscript, s. a. r. Kő­vá­ri Réka, Bu­da­pest, Ma­gya­rok Nagy­asszo­nya Fe­ren­ces Rend­tar­to­mány – MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, 2013 (Fon­tes His­to­ri­ci Or­di­nis Frat­rum Mi­no­rum in Hun­ga­ria. Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok, 6).

A nép­éne­kek ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­tét át­te­kin­tő 1972-es cik­ké­ben Dob­szay Lász­ló a 18. szá­zad leg­ki­vá­lóbb ka­to­li­kus gyűj­te­mé­nyé­nek ne­vez­te a csí­ki Deák–Szentes kéz­iratot. Ki­adá­sá­ra egé­szen ta­va­lyig kel­lett vár­ni, az új­ko­ri dal­lam­ku­ta­tás e fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű do­ku­men­tu­ma a Ma­gyar Fe­ren­ces For­rá­sok so­ro­zat 6. kö­te­te­ként je­lent meg Kő­vá­ri Réka saj­tó alá ren­de­zé­sé­ben. A bi­ling­vis – an­gol és ma­gyar nyel­vű – kö­tet a for­rás­ki­adás mel­lett egy rész­le­tes köny­vé­sze­ti, ku­ta­tás­tör­té­ne­ti be­ve­ze­tő ta­nul­mányt is tar­tal­maz.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «