Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

augusztus 26th, 2019 § 1 comment

reciti könyv

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.

  • Elő­szó
  • NŐI ESZTÉTIKÁK ÉS KRITIKUS NŐK
    • Ba­logh Pi­ros­ka
      Aest­he­ti­ca mu­li­eb­ris – avagy beszélhetünk‑e „női esz­té­ti­ká­ról”
      18–19. szá­za­di ma­gyar vi­szony­lat­ban
    • Fe­ke­te Nor­bert
      Női né­ven nő­ként bí­rál­ni
      A be­széd­po­zí­ció meg­szer­zé­sé­nek prob­lé­mái Ta­káts Éva kri­ti­ku­si fel­lé­pé­se­kor
    • Fó­rizs Ger­gely
      A szép­tan és a szép­nem
      Ch­ris­ti­an Oe­ser nők­nek szó­ló esz­té­ti­ká­ja (1838–1899)
  • REFORMKORI FIRKÁSZOK
    • Ku­cser­ka Zsó­fia
      Pár­hu­za­mos úti­raj­zok – össze­fu­tó élet­utak
      A csi­no­so­dás po­li­ti­kai nyel­ve Wes­se­lé­nyi Po­li­xé­na és John Pa­get úti­raj­za­i­ban
    • Ka­to­na Csa­ba
      „…író­nő va­gyunk?!”
      Az írói iden­ti­tás Slach­ta Etel­ka nap­ló­i­ban
    • Var­ga Zsu­zsan­na
      Egy ma­gyar hölgy ira­tai
      Pulsz­ky Te­réz Bécs­ben, Szé­csény­ben és Lon­don­ban
  • DRÁMAÍRÓK ÉS SZÍNÉSZNŐK
    • Czi­bu­la Ka­ta­lin
      Drá­ma­író nők a hi­va­tá­sos szín­ját­szás haj­na­lán
    • Bar­tha Ka­ta­lin Ág­nes
      Új­ra­kép­zelt szín­ház
      A szí­nész író­nő és író szí­nész­nő én­jei
  • KAPCSOLATOK ÉS HÁLÓZATOK
    • Gyi­me­si Eme­se
      Vers­író nők a 19. szá­zad kö­ze­pén
      Szend­rey Jú­lia, Majt­hé­nyi Fló­ra, Ma­lom Luj­za, Wass Ot­ti­lia és Bu­lyovsz­ky Lil­la pá­lyá­ja
    • Szi­lá­gyi Zita Má­ria
      Egy tu­dó­sí­tó­nő Brüsszel­ből
      Báró Jó­si­ka Jú­lia hír­tu­dó­sí­tói te­vé­keny­sé­ge
    • Tö­rök Zsu­zsa
      A női írás ku­ta­tá­sá­nak mód­szer­ta­na a di­gi­tá­lis for­du­lat után
      Wohl Ste­fá­nia ese­te a The Scots­mannel
    • Kec­smár Szil­via
      Czó­bel Min­ka és a Lé­lek­ván­dor­lás
      A mű for­dí­tá­sá­nak és meg­je­len­te­té­sé­nek kö­rül­mé­nyei a Polignac-levelekben
  • PÉLDAKÉPEK ÉS IDENTITÁSOK
    • Mla­kár Zsó­fia
      Női iden­ti­tás és írás össze­füg­gé­sei Her­man Ot­tó­né Bo­ros­nyay Ka­mil­la fel­jegy­zé­se­i­ben
    • Fra­u­ham­mer Krisz­ti­na
      A zsi­dó asszony
      Az írás mint az iden­ti­tás ke­re­sés és mo­dell­al­ko­tás esz­kö­ze két szá­zad­for­du­lós zsi­dó nő­író­nál
    • Ste­in­ma­cher Kor­né­lia
      Baj­za Len­ke: Le­á­nyok tük­re
      A női élet­raj­zok ha­gyo­má­nya és pro­pa­gan­disz­ti­kus sze­re­pe a 19. szá­zad­ban
  • MŰFAJ ÉS SZERZŐSÉG
    • Gu­lyás Ju­dit
      Női mű­faj volt‑e a mese?
      Me­se­mon­dók, me­se­gyűj­tők, me­se­írók
    • Mi­kos Éva
      Fe­hér­nép­rajz
      A női folk­lór­elő­adó he­lye az adat­köz­lő eman­ci­pá­ci­ó­já­nak fo­lya­ma­tá­ban
  • Sze­mély­név­mu­ta­tó
  • A kö­tet szer­zői

letöltés

impresszum

Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban:
le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok


Szer­kesz­tet­te:
Tö­rök Zsu­zsa

Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek ‧ 4

So­ro­zat­szer­kesz­tő:
Tö­rök Zsu­zsa

Meg­je­lent a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap tá­mo­ga­tá­sá­val

A kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sét tá­mo­gat­ta
a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap

A bo­rí­tón:
Ma­gyar író­nők arcz­kép­csar­no­ka, 1862
Kőre rajz. Grimm. R.; kiad. Pfe­i­fer Fer­di­nánd;
nyomt. Pol­lák Test­vé­rek Pes­ten
Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár,
Plakát- és Kis­nyom­tat­vány­tár, Lit/40

by-nc-saKöny­vünk a Cre­a­tive Com­mons
Ne­vezd meg! – Ne add el! – Így add to­vább!
2.5 Ma­gyar­or­szág Li­cenc

fel­té­te­lei sze­rint sza­ba­don má­sol­ha­tó, idéz­he­tő, sok­szo­ro­sít­ha­tó.
Kö­te­te­ink a r e c i t i hon­lap­já­ról le­tölt­he­tők.
Él­jen jo­ga­i­val!

HU ISSN 2630–953X
ISBN 978–615-5478–76‑5

Ki­ad­ja a r e c i t i,
az MTA BTK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek
tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó por­tál­ja ▶ http://www.reciti.hu
Tör­de­lés, bo­rí­tó: Szi­lá­gyi N. Zsu­zsa
Web: He­ge­düs Béla

Bu­da­pest
2019

No tags for this post.

§ One Response to Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

Vélemény, hozzászólás?